Csehország „nem hivatalos dokumentumot” készített a lépésekről, amelyek szükségesek ahhoz, hogy Ukrajna és Moldova fokozatosan integrálódhassanak az Európai Unió belső piacába. Erről az Euroactiv számolt be, hivatkozva olyan informált forrásokra, akik hozzáférést biztosítottak a dokumentum tervezetéhez, tájékoztat az Ukrinform.
A dokumentumban szereplő információk szerint január 28-án Martin Dvořák, a cseh európai ügyekért felelős miniszter a tervek szerint benyújtja az EU Tanácsának a két ország fokozatos integrációjának folyamatát a belső piacra. A kezdeményezésről a külügyminiszter, Jan Lipavský, előzetesen tájékoztatja kollégáit Brüsszelben.
A „nem hivatalos dokumentumban” a cseh diplomácia konkrét javaslatokat dolgozott ki különböző szektorokban, például az energiában, mezőgazdaságban és telekommunikációban. A sajtó információi szerint a dokumentum hangsúlyozza, hogy Ukrajna és Moldova további gazdasági integrációja a szabadkereskedelmi megállapodások révén jelentősen támogathatja ezeket az országokat a „rosszindulatú orosz befolyás ellen”. Csehország azt is állítja, hogy mindkét ország jelentős jutalmat és motivációt kap majd a reformok folytatására. Emellett a javaslatok előnyösek lehetnek az EU és annak belső piacának is.
A cseh álláspont szerint az egyik lehetséges „út” Ukrajna és Moldova vállalatainak számára az EU belső piacán az Erasmus program lehetne a fiatal vállalkozók számára. A dokumentum szerzői szerint fontos lenne a helyi intézmények oktatása is, hogy képesek legyenek ellenőrizni a beruházásokat.
A dokumentumban szó esik Ukrajna és Moldova EU roaming rendszerébe való bevonásáról, a kiberbiztonság terén való együttműködés fokozásáról és az adatvédelmi szabványok fokozatos egységesítéséről is.
A mezőgazdasági szektorban a dokumentum többek között azt javasolja, hogy folytatni kell a kétoldalú kereskedelem liberalizálását Ukrajnával és Moldovával a 2025 júniusa után lejáró autonóm kereskedelmi intézkedések esetében.
„Az EU pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának a G7 ERA hitelkezdeményezés és az Ukraine Facility program keretében, összesen 35 milliárd euró értékben 2025-re” – írta az X közösségi oldalán szerdán közzétett bejegyzésében Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság alelnöke.
A politikus hozzátette, hogy Davosban találkozott Julija Szviridenko ukrán első miniszterelnök-helyettessel, akivel megvitatták az Ukrajnának az Európai Unió egységes piacához való közeledését szolgáló intézkedések kiterjesztését, valamint azok következő lépéseit is.
Az EU az orosz–ukrán háború kitörése óta Kijev egyik legfontosabb támogatója, 2024-ben pedig már Ukrajna legnagyobb támogatója is lett, miután 17,3 milliárd amerikai dollárnak megfelelő összeget nyújtott az Ukraine Facility pénzügyi eszköz keretében. Az idénre előirányzott össze ezt jócskán felülmúlja.
Az Európai Unió 2025-ben összesen 30,6 milliárd euró költségvetési támogatást biztosít Ukrajnának. A támogatás nagy részét, 18,1 milliárd eurót, a G7 országok ERA kezdeményezéséből nyújtják, amelyet az Oroszország számára befagyasztott eszközökből származó bevételek fedeznek, míg 12,5 milliárd eurót a Ukraine Facility eszköze biztosít. Erről Ukrajna Pénzügyminisztériuma számolt be.
A megszerzett forrásokat a 2025-ös és 2026-os költségvetési szükségletek fedezésére fordítják.
Szerhij Marcsenko, Ukrajna pénzügyminisztere a brüsszeli EU Gazdasági és Pénzügyi Tanács (ECOFIN) ülésén elmondta, hogy az EU a legnagyobb közvetlen költségvetési támogatót nyújtó donorja Ukrajnának 2022 februárja óta. Ez idő alatt 45 milliárd eurót sikerült bevonni a költségvetés prioritásainak finanszírozására.
A miniszter azt is kiemelte, hogy 2024-ben az EU költségvetési támogatása az összes külföldi bevétel több mint 40%-át tette ki, összesen 16,1 milliárd eurót.
Az Európai Bizottság 148 millió eurós új humanitárius segélycsomagot jelentett be Ukrajna megsegítésére, amely a háború sújtotta lakosságot és a legkiszolgáltatottabb csoportokat hivatott támogatni – derül ki a brüsszeli testület hétfői sajtóközleményéből, amelyről az MTI tájékoztatott.
A finanszírozásból 140 millió euró Ukrajnában zajló humanitárius projektekre irányul, ami magában foglalja az élelmiszerhez, menedékhez, ivóvízhez, egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés megkönnyítését, illetve 8 millió eurót Moldovába küld a bizottság az ukrán menekülteknek és a befogadó közösségek megsegítésére.
Az ukrajnai háború következtében körülbelül 12,7 millió ember szorul sürgős segítségre. Hadja Lahbib készenlétért, válságkezelésért és az egyenlőségért felelős uniós biztos hétfőn Ukrajnába látogat, hogy megerősítse az EU folyamatos erőfeszítéseit a kulcsfontosságú segítségnyújtás érdekében. A látogatás során a biztos találkozik az ukrán vezetőkkel, köztük Volodimir Zelenszkij elnökkel és magas rangú tisztségviselőkkel, hogy megvitassák a sürgős humanitárius kihívásokat és az uniós segélyek stratégiai elosztását.
Az EU eddig több mint 1,1 milliárd eurót különített el humanitárius segélyekre Ukrajna számára, és a Polgári Védelmi Mechanizmus révén több mint 150 ezer tonna segélyt szállított az országba.
Ukrajna állami költségvetése 3 milliárd eurót kapott az Európai Uniótól a G7-ek ERA kezdeményezés keretében a befagyasztott orosz vagyonból, az EU összesen 18 milliárd eurót biztosít Kijevnek hasonló módon – jelentette be pénteken Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Ez az első olyan európai uniós forrás, amelyet a befagyasztott orosz vagyonból származó bevételek biztosítanak.” Szerinte Ukrajna ezt a forrást a kiemelt költségvetési kiadásokra fogja irányítani.
A miniszterelnök megjegyezte, hogy a G7 ERA kezdeményezése általában 50 milliárd dollárt irányoz elő Ukrajnának, amelyből 20 milliárd dollárt az Európai Unió biztosít. „Ily módon megvalósítjuk az Oroszország fizet elvet, és erősítjük Ukrajna pénzügyi stabilitását 2025-ben” – mutatott rá Denisz Smihal.
Az európai rendkívüli, a gázellátás kérdéseivel foglalkozó koordinációs csoport felmérte a tranzitmegállapodás megszűnésének következményeit.
Az orosz gáz az ukrán gázszállító rendszeren keresztül történő tranzitjának felfüggesztése nem befolyásolta sem az európai országok energiabiztonságát, sem a piaci fogyasztói árakat – közölte Anna-Kaisa Itkonen, az Európai Bizottság képviselője egy tájékoztatón, írta az Interfax-Ukrajina január 6-án, hétfőn.
„A vártnak megfelelően történtek a dolgok. Több mint egy éve intenzíven azon dolgozunk tagországainkkal, valamint Ukrajnával, hogy előre felkészüljünk egy ilyen forgatókönyvre. A rendkívüli gázkoordinációs csoport a múlt héten ülésezett, hogy felmérje a tranzitmegállapodás megszűnésének következményeit, és arra a következtetésre jutott, hogy a tranzit lezárását követően nincs probléma vagy aggály az Európai Unió ellátásbiztonságával kapcsolatban. Ami az árakat illeti, a piacok ezt már figyelembe vették, és nem tapasztaltunk áremelkedést az új évben”, jelentette ki.
Itkonen véleménye szerint a piac alapvető mutatói stabilak maradnak.
„A kereslet továbbra is visszafogott, mintegy 18%-os szinten a válság előtti szinthez képest, valamint a (gáz)tárolási szintek is a válság előtti szint felett vannak”, jegyezte meg az EB képviselője, és emlékeztetett a „rekordszintű” megújuló energiaforrásokra Európában.
Ugyanakkor arról számolt be, hogy a hideg hónapok beköszöntével az Európai Bizottság „szorosan figyelemmel kíséri a tagállamokat, hogy ellenőrizze az árak kapcsán kialakult helyzetet”.
A munkáspárti Keir Starmer azzal az ígérettel került hatalomra, hogy újrarendezi Nagy-Britannia és az Európai Unió kapcsolatát. A 2025-ös év beköszöntével ez trükkösebbnek tűnik, mint gondolta – írja elemzésében a Politico.
Az új brit miniszterelnök mindent összevetve jól kijön az EU vezetőivel. A fiatalok vízumügyeivel kapcsolatos félreértések, a halászattal kapcsolatos viták és az az „apróság”, hogy az Európai Bizottság bíróság elé állíthatja, fékezik a Brexit utáni kapcsolatok gyors rendezését – írja a brüsszeli lap.
Starmer számos brüsszeli utazást szervezett magának az idei évre, Brexit-ügyi minisztere kéthetente fog találkozni az oktatási, ifjúsági és kulturális biztossal, és tervben van egy nagy EU-brit csúcstalálkozó is 2025 első felére – a két félnek azonban még pontosan meg kell határoznia, mit jelentene a kapcsolatok javítása a gyakorlatban.
Az egyik magas rangú uniós tisztviselő a Politicónak azt mondta, az együttműködés számos területe közül még a tervezett védelmi megállapodás tűnik a legígéretesebbnek.
„Nagy lehetőséget látunk arra, hogy az Egyesült Királysággal együtt haladjunk előre a védelmi megállapodás felé. A február 3-i találkozó jó alkalom arra, hogy ezt megvitassuk. Aztán fel kell mérnünk, hogy mindkét oldalon megvan-e az egyetértés a továbblépéshez”.
Az előrelépés egy olyan területen, ahol London és Brüsszel a leginkább egyetért, segíthet abban, hogy a „reset” más területeken újra sínen legyen – véli a lap.
Az új brit kormány az ősz nagy részét azzal töltötte, hogy válaszokat találjon a fiatalok mobilitására, a témát Brüsszel az újrakezdés szempontjából alapvető fontosságúnak tartja. A munkáspárti kormány aggódik amiatt, hogy az ötlet túlságosan hasonlít az EU-s bevándorlásra, ami érzékeny politikai kérdés Nagy-Britanniában, ezért a hivatalos álláspont egyelőre az, hogy „nincsenek tervei”.
A személyek szabad mozgásával ellentétben az ifjúsági mobilitási program egyszerűen csak megkönnyítené a brit és európai fiatalok számára, hogy időbeli korlátozással ellátott vízumhoz jussanak, és néhány évre átjuthassanak a Csatorna túloldalára.
Ráadásul a fiatalok mobilitása mellett Brüsszel azt is világossá tette, hogy az európai halászflották kiterjesztett hozzáférését tekinti a tárgyalások belépési árának – ez is egy politikailag érzékeny terület, ami az euroszkeptikusokat ingerli. Talán a közelgő EU-brit csúcstalálkozón eldől, hol kezdődhet érdemi együttműködés a kontinens és az EU-t elhagyó szigetország között.
Az Európai Unió 65 millió eurót biztosított Ukrajnának egy iskolai étkezési projekt megvalósítására.
A prognózis szerint a támogatás révén több mint 700 ezer fiatal iskolás, köztük az 1-4. osztályos diákok, napi egyszeri meleg étkezést kapnak, anélkül, hogy a családjaiknak bárminemű költséget kellene viselniük.
Az EU képviselete hangsúlyozta, hogy a ingyenes étkeztetés célja nem csupán a diákok egészségének javítása, hanem egy biztonságos és támogató oktatási környezet megteremtése is Ukrajna gyermekeinek.
Az Európai Unió 150 millió euró értékű támogatást utalt át Ukrajnának. Ezt Ukrajna Pénzügyminisztériuma közölte.
Ukrajna megkapta a második részletet az EU-tól a Ukrajna gyors újjáépítésének támogatása program keretében. A 150 millió eurós pénzügyi támogatás az ukrán állami költségvetésbe érkezett, és az újjáépítés sürgős szükségleteinek kielégítésére fogják felhasználni.
A pénzek elosztása a következőképpen történik:
65 millió euró az általános iskolai tanulók ingyenes étkezésének biztosítására;
50 millió euró a kikötői infrastruktúra helyreállítására;
20 millió euró az agrárszektor támogatására;
15 millió euró a kritikus infrastruktúra helyreállítására.
Ez a tranzakció része egy Ukrajna és az EU közötti megállapodásnak, amelynek teljes összege 300 millió euró.
Az Európai Unió orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) importja 2023-ban rekordszintet ért el, annak ellenére, hogy a blokk az ukrajnai háború kitörése óta igyekszik csökkenteni energiafüggőségét Oroszországtól. Az év végéig várhatóan 16,5 millió tonna orosz LNG érkezik az EU-ba, ami meghaladja a tavalyi 15,18 millió tonnás mennyiséget – írta meg a Financial Times.
Az Energiagazdasági és Pénzügyi Elemző Intézet szakértője, Ana Maria Jaller-Makarewicz meglepőnek tartja a helyzetet: Ahelyett, hogy fokozatosan csökkentenénk az orosz LNG-importot, inkább növeljük – nyilatkozta. Az EU 2022-ben célul tűzte ki, hogy 2027-ig teljesen leállítja az orosz fosszilis energiahordozók behozatalát, de ennek ellenére az európai kikötőkbe érkező cseppfolyósított gázszállítmányok mennyisége tovább nőtt. Jaller-Makarewicz szerint ez annak jele, hogy a „pánikba esett” Európa még mindig küzd, hogy leszoktassa magát az olcsóbb orosz szállításokról.
Az idei évben jelentősen megnőtt az orosz LNG spot-piaci vásárlása. A Rystad Energy adatai szerint az EU orosz eredetű LNG-behozatalának 33 százaléka történt spot-szerződések keretében, szemben a tavalyi 23 százalékkal. Christoph Halser, a Rystad gázipari elemzője szerint ennek oka, hogy a kereskedők „olcsóbban jutnak [Oroszországból] szállított szállítmányokhoz”.
Egyes vállalatok, mint a Shell és az Equinor, bejelentették, hogy nem vásárolnak orosz LNG-t az azonnali piacon, más kereskedők továbbra is élnek a lehetőséggel. Az invázió óta a helyszínen szállítmányokra vonatkozó szerződésekben gyakran szerepelnek olyan záradékok, amelyek biztosítják, hogy az LNG „nem orosz eredetű”. Az orosz cseppfolyósított földgáz idén az EU teljes tengeri üzemanyag-behozatalának 20 százalékát tette ki, szemben a tavalyi 15 százalékkal.
Franciaország és Belgium voltak a legnagyobb importőrök, előbbi esetében a mennyiség csaknem megduplázódott 2023-ban.
Az EU tisztviselői hangsúlyozzák, hogy a blokknak nincs szüksége orosz üzemanyagokra, még akkor sem, ha ez magasabb árakat jelent. Dan Jørgensen, az EU új energiaügyi biztosa ígéretet tett arra, hogy jövőre tervet terjeszt elő a 2027-es cél teljesítésére, vagyis az orosz fosszilis tüzelőanyagokról való teljes leszokásra. Közben Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelezte, hogy a blokk növelheti az amerikai LNG-importot, részben válaszul Donald Trump fenyegetéseire, aki széles körű kereskedelmi vámokat helyezett kilátásba, ha az EU nem vásárol „nagy mennyiségben” amerikai kőolajat és földgázt.