A hadiipari komplexum 500 vállalata működik Ukrajnában amelyek fegyvereket gyártanak az ukrán hadsereg számára – közölte szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij gratulált az ukránoknak Ukrajna hadiipari komplexuma dolgozóinak napján. Egyúttal kitüntetéseket adott át a fegyvergyártóknak. Mint megjegyezte, Ukrajnában csaknem 300 000 ember vesz részt a fegyvergyártásban.
„Jelenleg a hadiipari komplexum 500 vállalata működik Ukrajnában. Csaknem 300 ezer ember vesz részt ebben a fontos, kiemelt jelentőségű termelésünkben. És mindez valóban a függetlenségünk egyik fő alapja. A háború eseményei bizonyítják ezt” – mondta az elnök.
„Az ukrán fejlesztéseknek köszönhetően a fegyveres erők megtisztítják a Fekete-tengert az ellenséges hajóktól, és az ukrán Sztuhna, páncélosok és csapásmérő drónok már nem szokatlanok” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Több mint 513 millió eurót kapott az Európai Uniótól néhány fegyvergyár, azzal a céllal, hogy az egységes blokk fel tudja pörgetni a lőszergyártást, főleg a tüzérségi lőszerek előállításának ütemét – írja a Defense News.
Az orosz-ukrán háború egyik nagy konklúziója, hogy kulcsfontosságú a modern háborúkban is a tüzérség, a tüzérségi lőszerek gyártásában és beszerzésében azonban Oroszország toronymagasan vezet a NATO-val szemben.
Az EU célja, hogy 2025-re 2 millió köré vigyék fel a tüzérségi lőszergyártást, az 513 millió eurós befektetés célja, hogy ezt elérje az egységes blokk. Az európai vezetők azt remélik, hogy ezzel a mennyiséggel pótolni lehet Ukrajna harctéri szükségleteit, illetve az európai haderők megcsappant lőszerkészleteit is fel lehet tölteni.
A befektetésből Magyarország is részesül, az N7 Holding egyike azon vállalatoknak, amelyek a robbanószer-gyártás felgyorsítására kapnak EU-s forrásokat.
[type] => post
[excerpt] => Több mint 513 millió eurót kapott az Európai Uniótól néhány fegyvergyár, azzal a céllal, hogy az egységes blokk fel tudja pörgetni a lőszergyártást, főleg a tüzérségi lőszerek előállításának ütemét – írja a Defense News.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1710696420
[modified] => 1710683880
)
[title] => Óriási összeggel dobta meg az EU a fegyvergyárakat: ringbe szálltak Oroszországgal
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46962&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 46962
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 46963
[image] => Array
(
[id] => 46963
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741.jpg
[original_lng] => 401444
[original_w] => 1500
[original_h] => 844
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741.jpg
[width] => 1500
[height] => 844
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1710676681:12
[_thumbnail_id] => 46963
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1499
[translation_required_done] => 1
[_oembed_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] =>
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A német Dynamit Nobel Defense fegyvergyártó cég, amely a közelmúltban kötött megállapodást az Ukroboronprom hadiipari részvénytársasággal, vizsgálja a Panzerfaust-3 gránátvetők ukrajnai gyártásának lehetőségét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Hartpunkt című német kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a német cég képviselője a kiadvány újságíróival folytatott beszélgetés során megjegyezte, hogy az első lépés annak kiderítése, hogy Ukrajnában lehetséges-e ilyen gránátvetők közös gyártása. „Például a Panzerfaust-3 végső összeszerelését ukrán vállalatok végezhetik. A második szakaszban az engedélyezett ukrajnai gyártás is lehetséges” – írta a Hartpunkt.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az Ukroboronprom február 17-én bejelentette memorandum aláírását anémet Dynamit Nobel Defense fegyvergyártó céggel. Herman Szmetanyin, az Ukroboronprom vezérigazgatója szerint egy ilyen partnerség „fontos a védelmi képességek megerősítése szempontjából, fontos Ukrajna győzelme és a szabad világ arzenáljának kiépítése szempontjából”.
A globális védelmi kiadások – a lőszertől a nukleáris fegyverekig – 9 százalékkal nőttek és rekordszintre, 2,2 billió dollárra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2024-ben ismét emelkedni fog, mivel a világ „veszélyesebb időszakba” lép – írta meg a Sky News a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) kutatására hivatkozva.
Az Ukrajnával háborúban álló Oroszország az éves állami kiadások több mint 30 százalékát fordítja fegyveres erőire – derül ki a kedden közzétett, a globális katonai erőviszonyokról szóló értékeléséből.
A jelentés szerint az orosz fegyveres erők több mint 3000 harckocsit vesztettek el Ukrajnában – nagyjából annyit, mint amennyit a két évvel ezelőtti teljes körű invázió előtt bevetni terveztek. Moszkva most a raktározott készletből pótolja a veszteségeket, „minőséget cserélve mennyiségre”.
A kiadások növekedését Kína és a NATO-szövetség is ösztönözte
Még a világ legerősebb hadseregével rendelkező Egyesült Államok nélkül is, a NATO-szövetségesek az elmúlt évtizedben csaknem harmadával növelték összesített védelmi kiadásaikat, amit Vlagyimir Putyin 2014-es kezdeti krími inváziója váltott ki – áll az elemzésben.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az évtizedes védelmi megszorítások után a képességek terén továbbra is „égbekiáltó hiányosságok” vannak. Donald Trump a hétvégén felháborodást keltett, amikor bírálta az európai NATO-szövetségesek többségét és Kanadát amiatt, hogy nem teljesítették azt a minimális célt, hogy a GDP legalább 2%-át a védelemre költsék, és azt mondta, hogy támadásokat fog indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem fektetnek be kellőképpen a fegyveres erőikbe – sőt, az sem kizárt, hogy újraválasztása esetén Amerika kilép a NATO-ból.
Az IISS kutatóintézet szerint az Egyesült Államok és Európa ismét fokozza a rakéták és lőszerek gyártását, és ismét a tüzérségi és légvédelmi rendszerekre összpontosít – olyan területekre, amelyeket a hidegháború vége óta elhanyagoltak, mivel a készletek és az ipari kapacitás kiürült.
A nemzetek, köztük Kína és Oroszország, olyan új technológiákra is összpontosítanak, mint a hiperszonikus rakéták – amelyek a hangsebességnél több mint ötször gyorsabban haladnak, és nagyon nehéz elfogni őket –, valamint a pilóta nélküli fegyverek, például a személyzet nélküli támadóhajók, amelyeket Ukrajna nagyon hatékonyan használ Oroszország fekete-tengeri flottája ellen – mondta az IISS.
A nukleáris fegyverek is újra napirenden vannak, mivel Kína rakétasilókat épített ki, az Egyesült Államok pedig modernizálja a robbanófejeket és a hordozórendszereket – áll a kutatóintézetnek az éves katonai mérleg közzététele előtt kiadott nyilatkozatában.
Egy még veszélyesebb hely
A jelentés, amely a világ minden egyes hadseregének állapotát nyomon követi, immár 65. éve készül. A kutatóintézet szerint a világ „az elmúlt 12 hónapban egy még veszélyesebb időszakba lépett”. Ennek hátterében az ukrajnai háború, az Izrael és a Hamász közötti közel-keleti konfliktus, valamint a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültség áll.
A kutatóintézet szerint a Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb hatalmi törekvéseket mutat, ami a fenyegetés ellensúlyozására a Nyugat és más ázsiai országok közötti fokozott együttműködést ösztönzi.
Kiemelte továbbá Irán egyre növekvő befolyását, például az iráni hajóelhárító rakéták szállítását a jemeni húszi lázadóknak, akik a Vörös-tengeren támadják a hajókat, valamint az iráni öngyilkos drónok eladását Oroszországnak, amelyeket Ukrajnában pusztító hatásfokkal használnak.
Bastian Giegerich, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezérigazgatója elmondta: Az IISS katonai mérlegét egy olyan fontos időszakban adjuk ki, amikor a szabályokon alapuló rend egyre inkább megkérdőjeleződik.
„Miközben a nyugati védelmi kiadások növekednek, és a felszerelések megújítására vonatkozó tervek folyamatban vannak, elgondolkodunk a kihívásokon, többek között azokon, amelyeket Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója, Kína katonai modernizációja és a közel-keleti események jelentenek” – zárta gondolatait.
Az ukrán védelmi minisztérium megváltoztatta a fegyverek és a hátországi eszközök szállításának tervezésével kapcsolatos hozzáállását. A 2024-es év prioritásai a szükséges berendezések ukrán gyártásának bővítése – közölte Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter az Ukrinformban megjelent cikkében.
„Az ukrán fegyverek beszerzésére összpontosítunk. Az ukrán gyártású lőszereket rendeltünk meg. A jövőben növelni fogjuk az ilyen beszerzések mértékét. Együttműködési megállapodást írtunk alá a műszaki adatok cseréjéről és közös gyártásról az Egyesült Államok Védelmi Minisztériumával. Ez hozzá fog járulni a kritikusan szükséges lőszer gyártási kapacitásának létrehozásához Ukrajnában. Amellett, hogy munkahelyek jönnek létre és adó kerül a költségvetésbe, ez a védelmi képességünk megerősítése és a függetlenségünk védelme” – írta Umerov. Szintén a 2024-es prioritások között szerepel a katonai felszerelések ukrán gyártásának növelése.
„Mostantól az újításokat a korábbi hónapok helyett 20 nap alatt lehet a harctéren alkalmazni. Az eredmény – már 118 új berendezésmintát fogadtunk el és helyeztünk üzembe. Elmondása szerint a védelmi tárca a drónok, terepjárók, lőszerek beszerzésének problémájának megoldásán dolgozik. Fokozatosan más kategóriákban is kielégítik az igényeket, mint például a taktikai fejhallgatók vagy a női egyenruhák.
A győzelem után az ukrán gyártók megosztják egymással a szovjet típusú fegyverekről a NATO-szabványú fegyverekre való átállás tapasztalatait, ami lehetővé teszi a globális Dél számára, hogy megszabaduljon az orosz fegyverektől való függésétől – jelentette be csütörtökön a Védelmi Minisztérium sajtószolgálata, számot be az rbc.ua hírportál.
A közlemény szerint Washingtonban zajlik a DFNC1: US Edition védelmi iparági konferencia. A célja, hogy támogassa a legmagasabb szintű együttműködést az ukrajnai és az amerikai védelmi iparvállalatok között. A rendezvény első napján memorandumot írtak alá az Egyesült Államok védelmi minisztériumával a műszaki adatok közös előállításában és cseréjében való együttműködésről.
„Ukrajna az egyetlen ország a világon, amely teljes körű háborút vív egy erős iparral rendelkező ellenség ellen. Számunkra a túlélés kérdése egy olyan hadiipar létrehozása, amely megfelel az ellenség ipari képességei léptékének” – mondta Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.
Olekszandr Kamisin, Ukrajna stratégiai ipari minisztere jelezte, hogy Ukrajna felajánlja partnereinek, hogy tekintsenek az ország védelmi iparára, mint lehetőségre, hogy gyorsan növeljék a termelési kapacitást és javítsák termékeiket, valamint valódi harci körülmények között biztosítsák a hatékonyságát.
„Új piacok megnyitásának lehetősége – elvégre a NATO-tagországok raktárainak feltöltése mellett, győzelmünk után a szovjet típusú fegyverekről a NATO-szabványú fegyverekre való átállásban tapasztalattal rendelkező ukrán gyártók ezt a tapasztalatot átadhatják ezeknek az országoknak, a globális Dél régióinak, amelyek jelenleg az oroszországi fegyverellátástól függnek” – mutatott rá Kamisin.
Az Andrij Jermak, elnöki hivatalvezetője és Rusztem Umerov védelmi miniszter által vezetett ukrán delegáció az Egyesült Államokban tartózkodik, ahol megbeszéléseket folytatott az államok törvényhozóival, kormányzati tisztviselőivel és vállalkozásaival.
A 2024-es év prioritásai Ukrajna légvédelmi pajzsának megerősítése, valamint a hazai védelmi és ipari komplexum fejlesztése lesz.
2024-ben a tervek szerint jelentősen növelni fogják a különféle típusú fegyverek gyártását Ukrajnában. A fő hangsúly a légvédelmi eszközökön lesz. Erről az ukrán Védelmi Minisztérium sajtószolgálata számolt be.
Széles körű légvédelmi berendezésekről beszélünk: a hagyományos hordozható légvédelmi rakétarendszerektől a 100 kilométernél nagyobb hatótávolságú rendszerekig, mint például a Koral légvédelmi rendszer.
Amint azt Ivan Havriljuk honvédelmi miniszterhelyettes megjegyezte, 2024-ben többször kívánják növelni a rakéták, lőszerek, fegyverek és katonai felszerelések gyártását.
Elmondása szerint a jóváhagyott jövő évi költségvetés mintegy 175 milliárd hrivnya elkülönítését irányozza elő rakéták és lőszerek vásárlására.
Az európai országok növekvő védelmi kiadásai és fegyverzetkorszerűsítési programjai által kínált lehetőséggel élve a német Rheinmetall 2026-ig meg kívánja duplázni értékesítési árbevételét – jelentette be a hadiipari gépgyártó és autóipari beszállító konszern kedden egy befektetői konferencián.
A rendezvényen bemutatott terv alapján a konszern 2026-ra 13 és 14 milliárd euró közötti értékesítési árbevételt kíván elérni forgalmának évi mintegy 20 százalékos növelésével. Az idei évre a Rheinmetall 7,6 milliárd eurós bevételi célt tűzött ki.
A Rheinmetall korábbi, 2022 és 2025 közötti középtávú előrejelzése 17 százalékos éves árbevétel-növekedéssel számolt. Szakmai elemzők 12 milliárd euró alatti árbevételt prognosztizált a cégnek 2026-ra.
A most publikált 2026-os forgalmi tervhez a düsseldorfi székhelyű vállalat fő bevételi forrása, a fegyverzet üzletág 11 milliárd euróval fog hozzájárulni. A fegyverzeti üzletág magában foglalja a Rheinmetall lőszerekkel és fegyverekkel, katonai járműrendszerekkel és elektronikával foglalkozó tevékenységeit.
A vállalat polgári célú gépjárműalkatrészeket is gyárt.
Orosz vállalatok és külföldi partnereik elleni átfogó szankciós csomagot jelentett be az amerikai kormány csütörtökön a háborús erőforrások korlátozásának céljával.
Az amerikai külügyminisztérium és pénzügyminisztérium összehangoltan többi között az orosz fegyveriparban, fémiparban, bányászatban, elektronikai iparban működő vállalatok, valamint bankok ellen hozott büntetőintézkedéseket, emellett külföldi beszállítókat és szállítási vállalkozásokat is szankcióval sújtott.
A két tárca által közzétett közlemény szerint az intézkedések hatálya alá tartozik többi között az orosz északi-sarkvidéki térségben működő, cseppfolyósítottgáz-projektet vezető Arctic LNG 2 nevű cég, a fémiparban működő Rustitan és annak tulajdonosa, Anatolij Tkacsuk, valamint a cég ciprusi bejegyzésű leányvállalata. Szankcióval sújtották a drónok gyártásával és kereskedelmével foglalkozó Level Areosystems CST nevű céget és tulajdonosát is, Alekszandr Zaharovot.
Az amerikai büntetőintézkedések a technológiai, informatikai és számítógépiparban működő orosz vállalatok széles körét érintik, amelyek részben Alekszandr Zaharov érdekeltségi körébe tartoznak.
A pénzügyminisztérium intézkedéseket hozott török, Egyesült Arab Emirátusok-beli, valamint kínai cégek ellen is, amelyek megszegték az eddigi szankciókat, és különböző, Oroszország számára fontos ipari alapanyagokat és alkatrészeket szállítottak orosz cégeknek. A külföldi szállítók elsősorban elektronikai eszközökkel látják el Oroszországot, valamint logisztikai és áruszállítási szolgáltatásokat nyújtanak orosz üzleti érdekeltségeknek.
A tárca közleménye egyben megállapítja, hogy az amerikai pénzügyminisztérium a továbbiakban is együttműködik Kína, Törökország és az Egyesült Arab Emirátusok kormányával annak érdekében, hogy a szankciós politikát és exportkorlátozásokat illetően egyeztessen a kétoldalú kapcsolatok keretein belül, de a jövőben sem habozik majd cselekedni annak érdekében, hogy Oroszország ne használhassa fel az amerikai és nemzetközi pénzügyi hálózatot az Ukrajna elleni háború folytatására.
Az amerikai külügyminisztérium csütörtöki bejelentése szerint a vállalatok, üzletemberek és családtagjaik mellett szankciók alá kerültek az orosz kormány további tagjai, köztük iparért és kereskedelemért, gazdaságfejlesztésért, valamint energiaügyért felelős miniszterhelyettesek.
Az amerikai szankciók alapján az érintett több mint 100 vállalkozás és magánszemély minden amerikai fennhatóság alatt álló vagyonát zárolják, és megtiltanak minden üzleti kapcsolatot velük amerikai üzleti érdekeltségek számára.
Az első bemutató tételt 2025-ben kell legyártani. A sorozatgyártás is 2025-ben kezdődik, a szállítások 2027-től indulnak.
A német TDW cég megbízást kapott a Bundeswehr számára a DM22 típusú páncéltörő aknák gyártásának újraindítására, amelyek készletei az Ukrajnába történő átszállítás miatt kimerültek. A szerződés 2600 aknára vonatkozik, 68 millió euró értékben. Erről a Defense Ukraine számolt be.
Egy új M22 körülbelül 26,1 ezer euróba kerül. Konkrétan további 10 000 aknára vonatkozó opció lehetőségét tervezik.