A katonák fizetésében idén nem lesznek késedelmek, a kormánynak több forrása is van ezen igények finanszírozására – jelentette ki csütörtökön Rokszolana Pidlasza, a Legfelső Tanács költségvetési bizottságának elnöke az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Pidlasza elmondta, az erőszervezetek végső szükségleteit jelenleg a Pénzügyminisztérium összegzi. Ukrajna ezzel egy időben tárgyalásokat folytat az Európai Bizottsággal arról a lehetőségről, hogy az ERA-hitelekből 6 milliárd eurót felhasználjon a hadműveletek költségeire. „Valóban, már régóta és különböző szinteken folynak a tárgyalások az európai segélyek védelmi célú felhasználásának lehetőségéről. A legnagyobb katalizátort azonban az a tény jelentette, hogy Ukrajna elérte a saját erőforrásainak határát, amelyeket védelemre fordíthatunk” – jegyezte meg.
A parlamenti képviselő hangsúlyozta, hogy a legfontosabb határidő a katonaság fizetésének november 1-jétől történő kifizetéséhez kapcsolódik. „November 1. után is van pénz, de nem elég” – mondta. Szerinte az Európai Bizottság döntése elkerüli a november–decemberi kockázatokat, amikor a költségvetésre nehezedő terhek növekedni fognak.
Tárgyalások folynak az egyes országokkal az új támogatási formákról, beleértve a vissza nem térítendő támogatásokat vagy a közös fegyvergyártást. „A legnagyobb problémák azonban a partnerek védelmi szektorban nyújtott pénzügyi támogatási alapjaival merülnek fel” – jegyezte meg Pidlasza. Hozzátette, hogy az európaiak számára politikailag könnyebb a befagyasztott orosz eszközökből származó katonai erőforrásokat fizetésekre fordítani, mint a saját adófizetőik pénzét.
A bizottsági elnök szerint még átmeneti likviditási hiányok esetén is vannak a kormánynak válaszmechanizmusai. „Nem fogjuk megengedni az ilyen helyzetet. Az átmeneti likviditási hiányok fedezésére a kormány államkötvények kibocsátásából von be pénzt. A helyzet 2025-ben egyértelműen jobb, mint 2022-ben” – zárta szavait Rokszolana Pidlasza.
Az európai partnerek értik az ukrán katonák fizetésére szánt többletforrások kérdésének fontosságát, és van rá esély, hogy finanszírozással segítik Ukrajnát – jelentette ki szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az államfő megjegyezte, hogy Ukrajna biztonsági garanciáinak első pontja a hadsereg. Ez viszont a katonai állomány béremelését vonja maga után. „Ami a bérek emelését illeti a tűzszünet alatt, egy olyan időszakban, amikor jelen vannak a partnereink, azaz biztonsági garanciák vannak Ukrajna számára, akkor ebben az időszakban biztonsági garanciákra van szükség a hadseregünk finanszírozásához. A bérek nagy összeget jelentenek. Az ukrán költségvetés nem lesz elég az ekkora létszámú fegyveres erőink számára” – mondta.
Az elnök hozzátette, hogy felmerül az ukrán katonák bérére szánt többletpénzek kérdése, és az európai partnerek már megértették ezt. „Ez a kérdés elvileg nemcsak rájuk vonatkozik, hanem különböző intézményekre is. Egyszerűen túl korai még az eredményről beszélni” – hangsúlyozta Volodimir Zelenszkij, megjegyezve, hogy az Európa általi finanszírozásra „vannak esélyek”.
Ukrajna újjáépítése minden bizonnyal az egyik legnagyobb gazdasági vállalkozás lesz a 21. században. A legfrissebb becslések szerint a teljes költség elérheti az 524–550 milliárd dollárt a következő évtizedben. De honnan kerül elő ez a horribilis összeg, és kik fogják fizetni?
A háború több mint három éve alatt Oroszország több mint 350 ezer objektumot semmisített meg Ukrajna területén. A különböző katonai akciók sok kárt tettek az ukrán infrastruktúrában és az ukrán gazdaságban, a Világbank és az EU legfrissebb, 2024-es becslése szerint a háború kezdete óta keletkezett közvetlen károk értéke eléri a 176 milliárd dollárt.
A teljes helyreállítási költséget jelen pillanatban 524 milliárd dollárra saccolják a gazdasági szakértők, de már most figyelmeztetnek arra, hogy a szám dinamikusan változhat, ugyanis minden további háborús nap növeli ezt az összeget. 2024-ben például 70 százalékkal nőttek az energetikai károk az orosz infrastrukturális célpontok elleni támadások miatt.
Az ukrán kormány arról tájékoztatott, hogy a 350 ezer lerombolt objektumból eddig 100 ezret állítottak helyre, de a fennmaradó feladatok volumene továbbra is hatalmas, ami jelentős nemzetközi támogatást tesz indokolttá, írja az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány.
Ki fizeti a számlát?
Mint arra az idézett írás rámutatott, a 2025-ös évre becsült helyreállítási igény 17,3 milliárd dollár, amelyből jelenleg csupán 7,4 milliárd dollár áll rendelkezésre.
Az újjáépítés mögött egy többszereplős rendszer húzódik meg, a benne szereplőket összefoglaló néven donorországoknak hívják. Ezek az országok vissza nem térítendő támogatásokat, és kedvezményes hiteleket nyújtanak Ukrajnának. Mostanáig az EU volt a legnagyobb támogató, amely összesen több mint 180 milliárd dollár támogatást nyújtott a Zelenszkij-kabinetnek.
Brüsszelben létrehozták az Ukrajna Támogatási Eszköz (Ukraine Facility) nevű pénzügyi alapot, ebből 2024 és 2027 között 50 milliárd eurót irányítanak Ukrajna irányába hitelek (33 milliárd euró) és vissza nem térítendő támogatások (17 milliárd euró) formájában.
Jövőbeli tervek
Az EU költségvetésének jelentős része irányul Ukrajnába a 2028–2034-es ciklusban, az Európai Versenyképességi Alap védelmi és űrkutatási kerete 131 milliárd euróra bővül, amelynek egyötöde (26+ milliárd euró) közvetlenül Ukrajnát célozza.
A katonai mobilitási programok finanszírozása is többszörösére növekszik, és ezeknek is Ukrajna lesz az elsődleges kedvezményezettje.
A Globális Európa Eszköz keretösszege 200 milliárd euróra emelkedik, amely lehetővé teszi az EU számára, hogy jelentősen növelje a tagjelölt országoknak juttatott támogatásokat. A legnagyobb haszonélvező ismét Ukrajna lesz, amely EU-csatlakozási folyamatának felgyorsítása miatt kiemelt prioritást élvez.
A Békekeret költségvetése majdnem megduplázódik: a jelenlegi 17 milliárd euróról 30,5 milliárd euróra növekszik. Ez az alap teszi lehetővé az EU számára, hogy katonai felszereléseket és védelmi támogatást finanszírozzon – és ennek túlnyomó többsége is Ukrajnába áramlik.
Összességében ez azt jelenti, hogy az EU 2028–2034 közötti költségvetésének több mint 100 milliárd eurója közvetlenül vagy közvetve Ukrajna támogatását szolgálja – ami a teljes újjáépítési költségek mintegy ötödét fedezhetné.
Azt ugyanakkor fontos kiemelni, hogy akár egyetlen ország – így Magyarország is – meg tudja akadályozni a javaslat elfogadását, ha az nem elfogadható számára.
Mi az a SAFE?
Májusban az Európai Unió Tanácsa rendeletet fogadott el az európai biztonsági cselekvési eszköz (SAFE eszköz) létrehozásáról. A SAFE olyan új uniós pénzügyi eszköz, amely közös beszerzés keretében támogatná azokat a tagállamokat, amelyek a védelmi ipari termelésbe kívánnak beruházni, a kiemelt képességekre összpontosítva.
Ezen túlmenően a SAFE lehetővé tenné az EU számára, hogy továbbra is támogassa Ukrajnát azáltal, hogy védelmi iparát a kezdetektől fogva összekapcsolja az eszközzel.
Elfogadtuk az első nagyszabású – 150 milliárd euró értékű – uniós szintű védelmi beruházási programot. Ez nem csupán az elnökség sikere, hanem az egész Európai Unióé. Eddig példa nélküli eszközről van szó, amely fokozni fogja a védelmi képességünket és támogatni fogja a védelmi iparunkat. Minél többet ruházunk be a biztonságunkba és védelmünkbe, annál jobban elriasztjuk azokat, akik ártani akarnak nekünk – nyilatkozta korábbam Adam Szlapka, Lengyelország Európa-ügyi minisztere.
A bankokra is nagy szüksége van Kijevnek
A nemzetközi pénzügyi intézmények is fontos szerepet játszanak az újjáépítési folyamatban, jelentős összegeket mozgósítanak, elsősorban infrastruktúra támogatására.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) például 7 milliárd euróval szállhat be a projektbe.
Mellette az alábbi pénzügyi intézményekre hárulhat fontos szerep:
Európai Beruházási Bank (EIB): 3,17 milliárd euró
Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB): 3,2 milliárd euró
Nemzetközi Újjáépítési és Fejlesztési Bank (IBRD): 9,8 milliárd euró
Világbank
Van még egy fontos pénzforrás
A kelet-európai háború kezdetén rengeteg orosz vagyontárgyat foglaltak le, válaszul az orosz invázióra.
A befagyasztott eszközök között vannak állami és magántulajdonban lévők, a legnagyobb részét azonban az Orosz Központi Bank EU-tagállamokban kihelyezett pénzeszközök adják, mintegy 210 milliárd euró értékben.
A tagállamok még 2024 májusában döntöttek arról, hogy ennek a befagyasztott vagyonból származó kamatokat Ukrajna segítésére használják, amit később a G7-ek is elfogadtak.
Ebből kerül kifizetésre többek között az Ukrajnának szánt 45 milliárd eurós segítség, amiből januárban az Európai Bizottság már el is utalta Kijevnek az első, hárommilliárd eurós részt, idén pedig mintegy 18 millió euróval támogatják az Orosz Központi Bank vagyonának a kamataiból Ukrajnát.
A mostani vállalkozáshoz képest a Marshall-terv kismiska
A második világháború utáni Marshall-terv referenciapontként szolgálhat Ukrajna újjáépítésének tervezésekor, ám a számok mellbevágóak.
Az 1947–1951 között megvalósított amerikai segélyprogram mai értéken mintegy 150 milliárd dollárral támogatta 16 ország gazdasági helyreállítását négy év alatt. Ezzel szemben Ukrajna újjáépítése 550 milliárd dollárba kerülhet tíz év alatt – vagyis most több mint háromszor annyit költhetnek egyetlen országra, mint anno egész Nyugat-Európa talpra állítására.
Brüsszel nélkül nagy bajban lenne Ukrajna
Az eddigiekből is látszik, hogy az EU-n sok múlhat, de még sok a kérdőjel Ukrajna jövőbeni újjáépítése körül.
Kisebb projekt-tervek már készülőben vannak, egyes országok vállalták, hogy a háború befejezése után egy-egy település újjáépítésébe szállnak be: Harkivot Törökország, Odesszát Franciaország, Mikolajivet Dánia, Bucsát pedig Litvánia. De konkrétumok még itt sem hangzottak el.
Ami tehát biztosra vehető, hogy a helyreállítás legnagyobb részét az Európai Unió és tagállamai finanszírozzák. Nem kell jósnak lenni ahhoz, hogy lássuk, nagy viták lesznek arról, mennyi pénzt kapjanak az ukránok a Nyugattól.
Az ukrán hadseregre költötték el a nyolcadik legmagasabb összeget a világon 2024-ben a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet által gyűjtött adatok alapján – írja az Unian.
A rangsort az Egyesült Államok vezeti 997 milliárd dollárral, a második helyen Kína (313 milliárd dollár, a harmadikon Oroszország áll (149 milliárd dollár). Az ukrán hadseregre tavaly 64 milliárd dollárt fordítottak, amivel holtversenyben áll a francia erőkkel.
2020-hoz képest Ukrajna védelmi kiadásai 838 százalékkal emelkedtek, míg Oroszországé 126 százalékkal.
Ukrajnának legalább 120 milliárd dollárra lesz szüksége védelemre 2026-ban, az ország ennek az összegnek a felét szövetségesei támogatásával próbálja majd előteremteni – jelentette ki kedden Denisz Smihal védelmi az ukrán nagykövetekkel tartott találkozóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal felvázolta Ukrajna védelmi stratégiai céljait és prioritásait, ahogyan azt Volodimir Zelenszkij elnök meghatározta: több ukrán fegyvert – 50%-ot – kellene Ukrajnában vásárolni. Egyre több külföldi vállalat hajlandó együttműködni Ukrajnával és Ukrajnában dolgozni – tette hozzá.
Mint kiemelte, több fegyverszállítás és nem letális fegyvertámogatás, amelyet semleges országok is nyújthatnak. Különös hangsúlyt fektetünk a légterünk védelmének leghatékonyabb eszközei új szállításaira, mindenekelőtt azokra, amelyek képesek ballisztikus célpontok lelövésére.
A miniszter hozzátette, hogy további finanszírozásra van szükség az ukrán ipar fejlesztéséhez – elsősorban az FPV drónok, a nagy hatótávolságú drónok és az elfogó drónok gyártásához. „A magunk részéről készen állunk arra, hogy megosszuk saját harci tapasztalatainkat, technológiáinkat és innovációinkat partnereinkkel. Felajánljuk szövetségeseinknek közös vállalkozások létrehozását, licencek átadását és gyártóüzemek megnyitását a partnerországokban” – jegyezte meg.
A védelmi tárcavezető elmondása szerint a háború alatt az ilyen termékek az ukrán védelmi erők igényeit fogják kielégíteni, a jövőben pedig a partnereket is erősítik majd. „Jövőre legalább 120 milliárd dollárra lesz szükségünk védelemre. Más országokkal együttműködve azon dolgozunk, hogy ennek az összegnek a felét a szövetségesek támogatásával bevonjuk. Már érdemi tárgyalásokat folytatunk az EU és a NATO tagállamaival” – tette hozzá Denisz Smihal.
Ukrajna koncepciója két alap létrehozását irányozza elő az ország újjáépítésére és modernizációjára 14 év alatt, a teljes összeg ezermilliárd dollár lesz – jelentette ki csütörtökön Denisz Smihal miniszterelnök az URC-2025 keretében az Ukrán Miniszteri Szintű Donorok Platformjának ülésén, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint első az 540 milliárd dolláros Ukrajna Alap, ennyibe fog kerülni a Világbank becslése szerint Ukrajna újjáépítése. Ezt az alapot elkobzott orosz vagyonból, valamint az orosz nyersanyagok exportjára kivetett különadóból hozzák létre.
A második alap az Ukrajna számára létrehozott Európai Strukturális Alap, amelynek értéke 460 milliárd dollár. Ez platformot biztosít majd az európai magánszektor ukrán termelésbe történő befektetései számára.
Smihal arról számolt be, hogy Ukrajna elegendő forrással rendelkezik a 2025-ös államháztartási hiány fedezésére. „Megbeszéltük a 2026-os és 2027-es pénzügyi támogatás bevonását. Különböző forgatókönyvekre készülünk” – mondta.
Ukrajna felajánlja európai partnereinek, hogy társfinanszírozzák az ukrán hadsereget Európa védelme érdekében. A katonai kiadások jelenleg 100-120 milliárd dollárt tesznek ki. „Békeidőben és a fegyvergyártást nem számítva az ukrán hadsereg fenntartása évi 50 milliárd euróba fog kerülni. Arra számítunk, hogy ennek az összegnek a felét az Európai Unió biztosítja” – tette hozzá Denisz Smihal.
Az ukrán védelmi ipar évente 8 millió drónt tudna gyártani, de nincs rá elég forrás – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök a hágai Védelmi Ipari Fórumon mondott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij elmondta:
„Védelmi termelésünk potenciálja meghaladja a 35 milliárd dollárt. Ez közel 1000 katonai eszközt jelent a tüzérségtől a fejlett drónokon át a fejlett hadviselési módszerekig és rakétákig.”
Az elnök tisztázta, hogy a teljes potenciál körülbelül 40%-a nem rendelkezik a szükséges finanszírozással. És ez problémát jelent. „Például évente körülbelül 8 millió különféle típusú drónt tudunk legyártani, de ennél sokkal kisebb számra van finanszírozásunk” – magyarázta Volodimir Zelenszkij.
Az Európai Beruházási Bank (EIB) éves hitelezési keretét 100 milliárd euróra emelik, miközben a védelmi iparra fordított támogatását megháromszorozza az EU – írja a Reuters bennfentes forrásokra hivatkozva.
Az uniós kormányok megállapodtak az EIB éves hitelezési keretének 100 milliárd euróra történő emeléséről, valamint a védelmi iparra fordított támogatás megháromszorozásáról. A döntést az EIB luxemburgi igazgatósági ülésén hagyták jóvá, amit várhatóan pénteken az EU pénzügyminiszterei is hivatalosan megerősítenek.
Az új, 100 milliárd eurós plafon több mint 10 milliárd euróval haladja meg a bank tavalyi hitelezési összegét, és 5 milliárd euróval magasabb, mint a Nadia Calvino EIB-elnök által az év elején kitűzött 95 milliárd eurós cél.
A védelmi célú projektekre fordított összeg 3,5 milliárd euróra emelkedik a tavalyi 1 milliárd euróról, ami jelentősen meghaladja a januárban előrejelzett 2 milliárd eurós keretet. Az EIB közvetlenül nem fektethet be fegyverekbe vagy lőszerekbe, de hitelezhet úgynevezett „kettős felhasználású” célokra, például GPS-rendszerekre vagy katonai bázisok épületeire és infrastruktúrájára.
A bank már jóváhagyta egy litvániai katonai bázis finanszírozását a fehérorosz határ közelében, ahol német csapatokat fognak állandó jelleggel állomásoztatni, ez egyébként a második világháború óta először fordul elő.
A megnövelt EIB-hitelezés más területekre is több forrás biztosít majd, beleértve a technológiai innovációt és a megújuló energiát. A változtatás az operatív terv féléves felülvizsgálatát követi, miután tavaly jóváhagyták az úgynevezett tőkeáttételi arány emelését, amely meghatározza a mérlegében szereplő hitelek maximális összegét a jegyzett tőke százalékában.
Az Eutelsat Communications csütörtöki közleményében bejelentette, hogy 1,35 milliárd eurós kötelezettségvállalást kapott a francia kormánytól és más befektetőktől egy olyan megállapodás keretében, amely azt tűzte ki célul, hogy segítsen kiépíteni a Startlink európai riválisának műholdflottáját.
A pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint a francia kormány 717 millió eurót fektet be az Eutelsatba, ezzel Franciaország részesedése közel 30 százalékosra emelkedik a projektben. A meglévő befektetők, köztük a Fonds Stratégique de Participations, a francia hajózási vállalat, a CMA CGM és a Bharti Space is részt vesznek a befektetési körben, amely a tervek szerint 2025 végéig lezárul – adta hírül a Bloomberg.
A francia kormány az Eutelsatot stratégiai fontosságúnak tartja az Európai Unió és az egész kontinens szuverenitása szempontjából, mivel ez a vállalat tűnik Elon Musk alacsony Föld körüli pályán működő szolgáltatása, a Starlink legéletképesebb versenytársának. Mivel a jelenlegi, kiszámíthatatlan geopolitikai helyzetben akár az is elképzelhető, hogy az Amerikai Egyesült Államok és Európa közötti kapcsolatok megromlanak, így szükség van az Eutelsat megerősítésére. A vállalatnak pedig szüksége van a OneWeb szolgáltatásának fenntartásához és kiépítéséhez szükséges pénzeszközökre, hogy felvehesse a versenyt a sokkal nagyobb tengerentúli riválisával.
Németország jelentős részt fog biztosítani az ukrajnai Starlink finanszírozásához szükséges forrásokból, és szándéknyilatkozatot ír alá Kijevvel ukrán gyártású nagy hatótávolságú rendszerek vásárlására – jelentette be szerdán Friedrich Merz német kancellár Berlinben a Volodimir Zelenszkij elnökkel közösen tartott sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Merz azt mondta: „Nem lesznek korlátozások a nagy hatótávolságú fegyverekre vonatkozóan, Ukrajna teljes mértékben megvédheti magát, és Ukrajna területén kívül is csapást mérhet katonai célpontokra. Ez egy újfajta katonai-ipari együttműködés kezdete országaink között.” Szerinte Ukrajna és Németország az év végén hosszú évek óta először kormányközi konzultációkat tart. „Manapság szinte az összes szövetségi kormányminiszter szorosan együttműködik ukrán kollégájával. És ezt az együttműködést ki fogjuk bővíteni” – tette hozzá.
A kancellát tisztázta, hogy az ukrán és a német védelmi miniszterek közötti szándéknyilatkozatot ma írják alá. „Ez a nagy hatótávolságú fegyverek gyártásában való szoros együttműködésről szól. Lehetővé akarjuk tenni ezt a gyártást. Azt is szeretnénk, ha közös gyártás folyna. Ezt támogatni fogjuk” – jegyezte meg. Egyúttal jelezte, hogy az új megállapodásokat nem fogják nyilvánosan bejelenteni. Németország és Ukrajna azonban erősíteni fogja az együttműködést, és „biztosítani fogja, hogy az ukrán hadsereg mindent megkapjon, amire szüksége van” – szögezte le.
„Ma megtettük az első lépést a megfelelő irányba. Ukrajna és Németország közötti nagy hatótávolságú fegyverek gyártására gondolok. És ez együttműködés lesz. Ipari mennyiségekről beszélünk. És ez mind Ukrajnában, mind Németországban megtörténhet” – hangsúlyozta Friedrich Merz.
Volodimir Zelenszkij elnök kijelentette, hogy elégedett a Németországgal kötött új megállapodásokkal a közös projekteket illetően. „Nem fogunk nyilvánosan megvitatni minden részletet. De ma megállapodásaink vannak gyártási beruházásokról Ukrajnában. Először is, fegyverekről. Ez a drónok gyártása. Ez teszi lehetővé számunkra, hogy a leghatékonyabban megvédjük katonáink életét” – mondta. Azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna és Németország kormányainak képviselői együttműködési, építési és termelésfejlesztési megállapodásokat írtak alá.
