A lőszergyártás növelése lehetővé teszi Franciaország számára, hogy 2024-től kezdve havonta akár 3000 darab 155 milliméteres lövedéket is küldjön Ukrajnának – mondta Sébastien Le Coronneu francia védelmi miniszter.
Júliusban előzetes megállapodás született az Európai Parlamentben a „lőszergyártást támogató törvény” elfogadásáról, amely az európai védelem megerősítését és Ukrajna támogatását célzó stratégia része. Ezt az EU Tanácsának sajtószolgálata jelentette be.
A törvény elfogadása lehetővé teszi, hogy az uniós költségvetésből sürgősen 500 millió eurót különítsenek el a tüzérségi lőszerek és rakéták gyártási kapacitásainak bővítésére – írja az Unian ukrán hírügynökség.
A francia állami biztosítótársaság, a Bpifrance Assurance Export olyan francia cégeknek nyújt biztosítást, amelyek készek aktívan részt venni Ukrajna újjáépítésében, és háborús körülmények között befektetéseket eszközölni.
Amint arról az ukrán Gazdasági Minisztérium sajtószolgálata beszámolt, minden olyan társaság, amely a francia törvények szerint működik és külföldön fektet be, jogosult lesz ilyen befektetési biztosításra.
Ezenkívül Franciaország folytatja a tárgyalásokat partnereivel az ukrán gazdaság támogatásáról és az állam helyreállítását szolgáló innovatív pénzügyi eszközök mozgósításáról.
Az oroszországi teljes körű invázió kezdete óta Franciaország 31 rakomány segélyszállítmánnyal támogatta az ukrán energetikai szektort, jelentette be Herman Haluscsenko, Ukrajna energiaügyi minisztere Gael Vessier francia nagykövettel folytatott megbeszélésen.
A teljes körű invázió kezdete óta Franciaországból 31, mintegy 240 tonna össztömegű humanitárius segélyszállítmány érkezett Ukrajnába, amely 141 generátort és egyéb energetikai berendezést tartalmazott. Ez segített Ukrajnának átvészelni az előző fűtési szezont annak ellenére, hogy az agresszor hatalmas csapást mért az energetikai létesítményekre.
Az ukrán energiaügyi minisztérium vezetője elmondta, hogy a fűtési szezonra való felkészülés során folytatódik a megrongálódott létesítmények felújítása, intézkedéseket tesznek a termelési kapacitások növelésére, és folyamatban van az energetikai létesítmények fizikai védelmének megerősítése.
Haluscsenko hangsúlyozta, a termelés elosztása fontos szerepet fog játszani a rendszer kiegyensúlyozásában és rugalmasságában, ezért Ukrajna „intézkedéseket tesz a villamosenergia-termelés decentralizálására a megújuló energiaforrások és a gázturbinák kapacitásának növelésével”. Kijelentette: Ukrajna 2050-ig kidolgozott energiastratégiája meghatározza a nukleáris termelés, a megújuló energiaforrások és a szén-dioxid-mentes technológiák kiemelt fejlesztését, amely az energiaszektor helyreállításának folyamata során valósul meg.
„Ukrajna érdekelt a Franciaországgal való együttműködés elmélyítésében az érintett területeken” – mondta a miniszter. Ezzel összefüggésben Haluscsenko rámutatott az ukrán és a francia energiarendszer hasonlóságára, amely „további lehetőségeket nyit az együttműködésre, többek között a szakértői értékelés terén”.
Franciaország minimálár bevezetését javasolja a repülőjegyekre Európában a szociális és környezetvédelmi dömping elleni küzdelem céljából – mondta Clément Beaune közlekedési miniszter a L,Obs című francia hetilapnak adott interjúban.
A tárcavezető hozzátette, hogy a javaslatot a következő napokban bemutatja uniós kollégáinak. „Tíz eurós repülőjegyek az ökológiai átállás időszakában többé nem lehetségesek, nem tükrözik vissza az árat, amennyibe a bolygónknak kerülnek” – hangsúlyozta a francia miniszter, utalva a fapados légitársaságok bizonyos árpolitikájára. Ezek a figyelemfelkeltő árak nem fedezik az egy utasra jutó valós költségeit a légi utazásnak, amely sokkal több üvegházhatású gáz kibocsátásával jár, mint a vasúti közlekedés – tette hozzá. „Teljes mértékben vállalom azt az álláspontot, hogy a környezetszennyező tevékenységeket meg kell adóztatni az ökológiai átállásba történő beruházások érdekében” – jelezte Clément Beaune, miután a kormány már tervezi a légi közlekedésre kivetett úgynevezett „szolidaritási” adó emelését. A szolidaritási adót minden Franciaországból induló légi járatra kiveti a kormány, és a befolyó összegből a vasúti fejlesztéseket finanszírozza. A költségvetési tervezet szerint az autópálya-társaságokra és a repülőjegyekre 2024-ben újabb adókat vetne ki a francia kormány.
Franciaország 200 millió dollárt szán a költségvetéséből a borászoknak, akik az ágazat anyagi nehézségei miatt arra kényszerülnek, hogy megsemmisítsék a fel nem használt termékeiket, és átálljanak más áru termelésére, írja a TastingTable. A hírt pénteken jelentette be Marc Fesneau, Franciaország mezőgazdasági minisztere.
Bár elsőre furcsának tűnhet, hogy az egyik legnagyobb bortermelő ország a világon miért szán ilyen sok pénzt arra, hogy a borászok más termékek gyártására álljanak át, de valójában a magyarázat kézenfekvő: az országban az alkoholfogyasztás összességében folyamatosan csökken az 1960-as évek óta. Ekkor kezdődtek el ugyanis azok a társadalmi kampányok, amik az alkoholfogyasztás negatív egészségügyi hatásaira hívták fel a figyelmet.
Jelenleg a vörösborok iránti kereslet feleakkora, mint az 1990-es években volt. És bár az alkohol iránti kereslet 2020-ban (a járvány első évében) több mint 17 százalékkal nőtt, a bor iránti kereslet még ekkor is csak kevesebb mint egy százalékkal lett nagyobb.
Úgy néz ki, hogy az emberek a bor helyett szívesebben fogyasztanak sört vagy más szeszes italt, éppen ezért a francia kormány arra kérte a borászokat, hogy a jövőben igazítsák termelésüket a kereslet megváltozásához.
Az Air France francia légitársaság hétfőn bejelentette, felfüggeszti a mali és a Burkina Fasó-i fővárosba, Bamakóba, illetve Ouagadougouba tartó és onnan induló járatait. A döntést nem sokkal azt követően hozták, hogy a nigeri junta elrendelte a nigeri légtér lezárását.
A légitársaság döntése várhatóan további nehézségeket okoz az Afrika északi és nyugati térsége fölötti légiközlekedésben, miután a polgárháborúba süllyedt Líbia és a szintén harcok sújtotta Szudán légterét szintén elkerülik a repülőgépek.
A belga Brussels Airlines egyik szóvivője azt mondta, a repülési idő így másfél órától akár három és fél órával is nőhet, valamint elképzelhető, hogy a gépeknek meg kell állni útközben tankolni.
A Flightradar24 online járatkövető alkalmazást működtető cég figyelmeztetett, hogy a nigeri légtérzár miatt jelentősen megnőtt a kontinens légterének azon része, melyet nem vehetnek igénybe utasszállító repülőgépek.
Bár az Air France részéről elismerték, hogy a cég döntése nyomán hosszabb repülőútra lehet számítani, hozzátették, hogy a Párizs és a ghánai Accra között közlekedő járatokat állandóan üzemeltetni fogják.
[type] => post
[excerpt] => Az Air France francia légitársaság hétfőn bejelentette, felfüggeszti a mali és a Burkina Fasó-i fővárosba, Bamakóba, illetve Ouagadougouba tartó és onnan induló járatait. A döntést nem sokkal azt követően hozták, hogy a nigeri junta elrendelte a n...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1691438520
[modified] => 1691425197
)
[title] => Több járatát felfüggeszti az Air France a nigeri légtérzár miatt
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=40731&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 40731
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 40732
[image] => Array
(
[id] => 40732
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg
[original_lng] => 114996
[original_w] => 1440
[original_h] => 720
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-768x384.jpg
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france-1024x512.jpg
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg
[width] => 1440
[height] => 720
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg
[width] => 1440
[height] => 720
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/08/air-france.jpg
[width] => 1440
[height] => 720
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1691414397:5
[_thumbnail_id] => 40732
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1635
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 176208
[1] => 188
[2] => 3482
[3] => 176209
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Air France
[1] => Franciaország
[2] => légiközlekedés
[3] => Niger
)
)
[6] => Array
(
[id] => 39796
[content] =>
Bruno LeMaire francia pénzügyminiszter a kormány segítségét ígérte azoknak a boltoknak és bankoknak, amelyek fosztogatás áldozataivá váltak az elmúlt hét során Franciaországban, ahol a belügyminisztérium szerint visszatért a nyugalom az elmúlt napok zavargásai után.
Ezerre becsülte a kifosztott üzletek számát a francia pénzügyminiszter, aki a CNN francia televíziójának, a BFM TV-nek nyilatkozott szerdán. 400 bankfiók is a lázongó fiatalok célpontjává vált – mondta Bruno LeMaire, aki igyekezett megnyugtatni mindenkit Franciaországban és külföldön: „mindennek nem lesz komoly hatása a francia gazdaság teljesítményére.” A gyáriparosok szövetsége nem volt ennyire optimista: „a kár meghaladja az egymilliárd eurót” – tették közzé az első jelentést a zavargás mérlegéről.
A francia biztosítók is állami támogatást várnak arra hivatkozva, hogy a közrend összeomlása nem az ő felelősségük.
Emmanuel Macron elnök fogadta az Élysée-palotában azoknak a városoknak a polgármestereit, ahol a zavargások komolyan fenyegették a közrendet. Egy Párizs környéki kisvárosban a fiatalok megrohamozták a polgármester házát, és bántalmazták a feleségét. A polgármester nem volt otthon a támadás idején. Macron elnök 45 ezer rendőrt küldött az utcákra, és közölte: mindenképp fenntartják a közrendet.
A francia elnök felvetette, hogy új szükségállapot törvényre lenne szüksége Franciaországban, és ebben felfüggeszthetnék a közösségi oldalak működését a zavargások idejére. A jobbára fiatal tüntetők ugyanis ezeken az oldalakon szervezték akcióikat. Macron elnök ötletét többen bírálták, és nem lesz könnyű azt keresztülvinnie a nemzetgyűlésben és a szenátusban, ahol nincsen többsége.
A káosz képei nem tesznek jót a turizmusnak
Franciaország a világ egyik legnépszerűbb turistacélpontja, ezért az utazási irodák aggódva tapasztalják: sokan lemondják foglalásaikat a szállodákban, mert a gyújtogatás és a káosz képei elriasztják őket Franciaországtól.
„A külföldi turisták 20-25%-a lemondta franciaországi látogatását” – nyilatkozta a France Inter rádiónak a gyáriparosok szövetségének elnöke. Ez rossz jel az egész francia gazdaságnak, amely eddig jobban teljesített, mint az eurozóna átlaga – igaz, utóbbi a recesszió jeleit mutatta. Júniusban már a francia gazdaság is negatív mutatót produkált, és ha a turistaszezon sem hozza a várható eredményt, akkor Macron elnöknek komoly gondokkal kell szembenéznie.
Nem engedik ki az előzetesből a rendőrt
A 17 éves fiatalembert halálosan megsebesítő rendőr ügyvédje kérte ügyfele szabadlábra helyezését, de ezt a bíróság csütörtökön elutasította – írta a FranceInfo rádió. Több mint egymillió eurót gyűjtöttek össze az előzetesben tartott rendőr számára közadakozásból, amelyet a jobboldal és a szélsőjobboldal aktívan támogatott Franciaországban.
A belügyminisztérium szerint visszatért a nyugalom Franciaországban, ahol szerdáról csütörtökre virradóra már csak húsz fiatalt vettek őrizetbe a zavargásokban való részvétel miatt. Macron elnök újra felhívta a szülők figyelmét arra, hogy ők a felelősök a kiskorú gyerekek tetteiért. A rendőrség szerint a lázongásban nagyon sok 12-13 éves gyerek is részt vett Franciaországban.
Franciaország az idén további 40 millió euró vissza nem térítendő pénzügyi támogatást különít el Ukrajna számára a halaszthatatlan újjáépítésre, valamint több évre szóló támogatási tervet készít elő polgári szükségletekre – jelentette be Catherine Colonna francia külügyminiszter az Ukrajna helyreállításáról szóló konferencián, számolt be a Jevropejszka Pravda.
Catherine Colonna megjegyezte, hogy Franciaország többéves tervet készít Ukrajna polgári szükségleteinek kielégítésére, amely magában foglalja a humanitárius segélyt, a gazdasági és pénzügyi stabilitás fenntartását szolgáló támogatásokat.
„Örömmel nyugtázom, hogy a csomag elsősorban pályázatokról fog állni, nehogy további nyomás nehezedjen Ukrajna államháztartására” – részletezte a francia külügyi tárca vezetője.
Emellett a francia külügyminisztérium további 40 millió euró vissza nem térítendő segélyt biztosít Ukrajnának 2023-ban.
„Ez a támogatás elsősorban a kritikus infrastruktúra sürgős rekonstrukciójára, egészségügyi berendezések beszerzésére, valamint a következő télre való felkészülésre irányul” – jegyezte meg a francia külügyminiszter.
„Ukrajna hosszú távú átalakulási pályán van az EU-tagság felé vezető úton, és az újjáépítési folyamatot fel kell használnunk arra, hogy folytassuk Ukrajna támogatását ebben a folyamatban. Másodszor, az Ukrajna újjáépítése melletti elkötelezettség egyben jelzésünk Putyin felé: segítünk, amennyire szükséges. Ennek meg kell győznie Oroszországot arról, hogy a helyzet zsákutcába jutott, és itt az ideje, hogy megállítsuk ezt az agressziót” – tette hozzá a francia diplomácia vezetője.
Franciaország speciális biztosítási mechanizmust hoz létre az Ukrajnával együttműködő befektetők számára a háborúval kapcsolatos kockázataik fedezésére – jelentette be Catherine Colonna francia külügyminiszter az Ukrajna újjáépítéséről szóló londoni konferencián, számolt be a Jevropejszka Pravda.
„Ma kihirdetem egy biztosítási mechanizmus létrehozását, amely a Francia Állami Beruházási Bankon keresztül fedezi az ukrajnai befektetéseket a háborús kockázatok ellen. Ez teljes mértékben összhangban van a Nagy-Britannia és Ukrajna által javasolt mechanizmussal” – mondta a francia külügyminisztérium vezetője.
Hozzátette: a befektetők számára nagyon fontos kritérium az ukrajnai reformok folytatása, különösen azoké, amelyektől a jogállamiság és az üzleti környezet függ.
„Ezek az erőfeszítések kulcsfontosságúak a magánbefektetések vonzásához. E nélkül lehetetlen az újjáépítés” – hangsúlyozta Catherine Colonna.
A korábbi AA-ról AA mínuszra minősítette le Franciaországot a Fitch Ratings. A hitelminősítő elsősorban a költségvetési hiány bizonytalanságaival indokolta a lépést.
Az új AA mínusz besorolással Franciaországot többek között Csehország és Írország szintjére minősítette le a Fitch, az új besorolás mellé stabil kilátást adtak. Az indoklásban elsősorban azt emelték ki, hogy a francia költségvetés hiánya idén és jövőre is jóval az AA-besorolású országok átlaga felett lehet.
A mostani lépés az első leminősítés a három nagy hitelminősítő egyikétől azóta, hogy 2017-ben Emmanuel Macron lett a francia elnök. A mostani lépés az elnök gazdaságpolitikájának is komoly kritikája, hiszen a Fitch megkérdőjelezi azt, hogy sikerülhet az adósságot csökkenteni és a gazdasági növekedést felpörgetni. Macron a közelmúltban a nyugdíjrendszer reformjával próbálta betömködni a lyukakat a büdzsében, azonban a tervezett korhatáremelés komoly kritikákat váltott ki, országszerte tömegtüntetések voltak. A hitelminősítő szerint ezek a tiltakozások veszélyeztetik a reformok végrehajtását.
A mostani lépés a Fitch pesszimista véleményének újabb jele – kommentálta a lépést szombaton Bruno Le Maire pénzügyminiszter. Szerinte a hitelminősítő alulértékeli a reformok lehetséges hatásait, így a nyugdíjkorhatár emelésének költségvetési vonzatait.