Boris Pistorius német védelmi miniszter felszólította az amerikai törvényhozókat, hogy hagyják jóvá további katonai támogatás folyósítását Ukrajnának, figyelmeztetve, hogy az ilyen támogatás megtagadása sértheti az Egyesült Államok gazdasági érdekeit – közölte vasárnap az Ukrajinszka Pravda hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint Pistorius elmondta, hogy ha a Kreml agresszióját nem állítják meg, az nemcsak a biztonsági együttműködést és az amerikai védelmi vállalkozásokat károsíthatja, hanem általánosságban is gyengítheti Európát, és megzavarhatja az Európai Unió kereskedelmi kapcsolatait a világ legnagyobb gazdaságával. „Transzatlanti együttműködésünk egyik szempontja, hogy több száz szerződést írtunk alá több milliárd dollár értékben, és új szerződéseket készítünk elő. Nyilvánvaló, hogy a biztonsági szövetség számos előnnyel jár mindkét fél számára” – mutatott rá.
A német védelmi miniszter arra is figyelmeztetett, hogy Ukrajna veresége nemcsak Európára, hanem az Egyesült Államokra is hatással lesz, mert Oroszország hódítása veszélyt jelent a „szabályokon alapuló nemzetközi rendre”. „Európa földrajzilag messze van Iowától vagy Wisconsintól, de biztonságpolitikai szempontból nagyon közel van. A kisebb biztonság Európában kevesebb biztonságot jelent az Egyesült Államok számára is” – mutatott rá.
A német védelmi tárcavezető óvott attól, hogy természetesnek vegyük a szabadságot, mert – tette hozzá – meg kell védeni, és ha kell, harcolni kell érte. Hangsúlyozta azt is, hogy az európai országoknak több fegyvert kellene biztosítaniuk Ukrajnának, és – mint mondta –, látja, hogy a szövetségesek egyre inkább segítik Kijevet. „Nagy-Britannia egyre többet tesz, Franciaország növeli a támogatottságát. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a következő hónapokban és években jelentős támogatást tudunk elérni. De persze ez nem könnyű. A pénz nem korlátlan” – emlékeztetett Boris Pistorius.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Az európai uniós országok vezetőinek a február 1-jei csúcstalálkozójukon kellene megszavazniuk Kijevnek az 50 milliárd eurós támogatást, amely nélkül és az Egyesült Államoktól kapott finanszírozás hiányéban Ukrajna nem tudja sokáig folytatni a háborút Oroszország ellen, és nem tudja sokáig fenntartani a gazdaságát – írta kedden a Politico című brüsszeli-amerikai kiadvány.
A jelentés szerint Danilo Hetmancev, a Legfelső Tanács pénzügyi bizottságának vezetője az orgánumnak elmondta: „Jelenleg nem is fontolgatjuk a támogatások megtagadásának lehetőségét.” Kijev az országon belül begyűjthető pénzt jelenleg a saját hadiipar fejlesztésére, a katonák és a biztonsági szolgálatok egyéb alkalmazottainak fizetésére, valamint a nyugdíjasok és a belső menekültek juttatásaira fordítja.
A nyugati kölcsönök és támogatások fedezik a külföldi fegyverek beszerzésének és fenntartásának költségeit, valamint olyan fontos társadalmi költségeket, mint a közalkalmazottak, egészségügyi dolgozók és oktatási dolgozók fizetése. Idén 37 milliárd dollár összegű pénzügyi támogatással számol a kormány, ami majdnem fedezi a 39 milliárd dollárra becsült költségvetési hiányt.
A Gazdasági Stratégiai Központ számításai szerint a 2022. február 24-i orosz invázió óta a nyugati szponzorok mintegy 73,6 milliárd dollár értékben nyújtottak pénzügyi támogatást. A Nemzetközi Valutaalapon (IMF)keresztül Ukrajna összesen 122 milliárd dollárt kap a 2023 és 2027 közötti időszakban.
Ukrajna biztosítékokat kapott ugyan a nyugati országoktól a 2024-es pénzügyi támogatásra vonatkozóan, de a bizonytalanság egyre nő, és ezt figyelembe kell venni – jelentette ki Andrij Pisnij, az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) elnöke, számolt be hétfőn az rbc.ua hírportál az NBU sajtószolgálatára hivatkozva.
A jelentés szerint Pisnij az osztrák és német cégek képviselőivel Kijevben tartott találkozón elmondta: „Ami a jövő év kockázatait illeti, nagy figyelmet fordítanak a nemzetközi segélyek fogadásának garanciáira.” A külső finanszírozás ritmikusságának kockázata már részben realizálódott – tette hozzá.
„A partnereinktől kapott biztosítékok, valamint az IMF-program második felülvizsgálatának Ukrajna általi sikeres befejezése azonban okot ad arra, hogy 2024-ben számítsunk az adományozó koalíció támogatására. Az igazsághoz tartozik az is, hogy a bizonytalanság nő, a kockázatok pedig vele együtt nőnek, és ebből a turbulenciából következtetéseket kell levonnunk, és figyelembe kell vennünk a további munkában” – mutatott rá Andrij Pisnij.
A cseh monetáris politikai döntéshozóknak komoly fejtörést okozhat, hogy az infláció novemberben az enyhülés jeleit mutatta, de továbbra is jelentősen a célérték felett maradt. Mindez átírhatja a kamatcsökkentésről szóló terveiket a havi ülésük előtt, így a lazítás is kitolódhat.
A helyi statisztikai hivatal hétfői jelentése szerint Csehországban a fogyasztói árak 7,3%-kal emelkedtek az egy évvel korábbihoz képest, ami enyhe csökkenést jelent az előző hónapban mért 8,5%-hoz képest. Bár az adat kissé meghaladta a becsléseket, a jegybank szerint a tendencia így is összhangban van az előrejelzésükkel, amely januárban erőteljes lassulást prognosztizál, megközelítve az 1%-3%-os tűréshatár felső határát – írja a Bloomberg.
Annak ellenére, hogy az infláció az előző hónapokban folyamatosan csökkent, a negyedik negyedévben átmeneti fellendülés indult be a tavalyi energiatámogatások hatásának elhalványulása miatt. A következő évben várható lassulás miatt a csehek csatlakozhatnak a magyar és a lengyel központi bankokhoz, amelyek már megkezdték a lazítást.
A 300 milliárd dollár értékű cseh gazdaság a potenciális recesszió szélén áll, mivel a háztartások visszafogják kiadásaikat, az exportfüggő iparágak a Németországból érkező kereslet gyengülésével szembesülnek, a kormány pedig költségvetési megszorításokat tervez.
Jiri Polansky, az Erste Group Bank AG prágai egységének elemzője megjegyzi: „Még mindig kissé hajlunk annak lehetősége felé, hogy a jegybank decemberben 25 bázisponttal csökkentheti a kamatokat. Tekintettel azonban a januári inflációval kapcsolatos jelentős bizonytalanságra, nem zárhatjuk ki, hogy stabilan tartja őket, és jövőre halasztja az első kamatcsökkentést”.
A múlt hónapban a testület tagjainak többsége az irányadó kamat 7%-os szinten tartása mellett szavazott, ami közel negyedszázada a legmagasabb szint. Ezt a döntést az áruk és szolgáltatások árának hagyományos januári emelkedésével kapcsolatos aggodalmak befolyásolták. A következő monetáris politikai ülést december 21-én tartják.
A központi bank által szorosan figyelemmel kísért, a belső nyomást tükröző maginflációs mutató novemberben 3,9%-ra mérséklődött, ami kissé elmarad a hónapra prognosztizált 4%-tól.
A fogyasztói árak növekedése Ukrajnában októberben 0,8%-ra gyorsult a szeptemberi 0,5%-hoz képest. Az éves infláció azonban az elmúlt három év legalacsonyabb szintjén van.
2023 eleje óta az árak 3,8%-kal emelkedtek. Az éves infláció ugyanakkor tavaly októberre 5,3%-ra mérséklődött. Ez a minimális érték 2020 decembere óta.
Az élelmiszerárak 1,0%-kal emelkedtek októberben. Legnagyobb mértékben a zöldségfélék drágultak a hónap során – 14,0%-kal. Átlagosan azonban 20,2%-kal olcsóbbak, mint egy évvel ezelőtt.
A tojás 10,1%-kal drágult, de 15%-kal olcsóbb, mint tavaly októberben.
A tej és tejtermékek, a marhahús, a vaj, a disznózsír, az üdítők, valamint a kenyér ára 2,1-0,6%-kal emelkedett.
A feldolgozott gabonatermékek, a napraforgóolaj, a gyümölcs, a cukor, a rizs, a sertéshús, a baromfihús és a tészta ára ugyanakkor 5,3-0,1%-kal csökkent.
A szeszes italok és a dohánytermékek ára 0,4%-kal emelkedett, ami a dohánytermékek 0,9%-os drágulásával függ össze.
Az egészségügy 0,4%-os drágulása elsősorban a járóbeteg-ellátások 0,9%-os, a kórházi szolgáltatások 0,6%-os drágulása miatt következett be.
A szállítási árak 1,5%-kal emelkedtek, elsősorban az üzemanyagok és kenőanyagok 3,5%-os drágulása miatt. A vasúti személyszállításban ugyanakkor 5,7%-kal olcsóbbak lettek a viteldíjak.
A közép-európai fegyvergyártók, akik a kontinens egyik legszűkebb munkaerőpiacára vannak szorulva, új munkaerő toborzására és képzésére irányuló programokat indítanak vagy bővítenek, miután az ukrajnai háború miatt megugrott a kereslet a termékeik iránt.
A lengyelországi és csehországi vállalatok a hidegháború vége óta a leggyorsabb ütemben gyártanak fegyvereket, lövedékeket és egyéb katonai felszereléseket, hogy ki tudják elégíteni Ukrajna igényeit.
A cseh lőszer- és tüzérségi lövedékeket gyártó STV Group már ott tart, hogy lakásokat épít az új alkalmazottainak a legnagyobb üzeméhez legközelebb található városban, illetve ingyenes étkezést biztosít a nyugdíjas dolgozóknak, hogy a korábbi munkatársak megoszthassák egymással a nemrég újraindított, Ukrajna számára szovjet korszakbeli lőszereket előállító gyártósorokkal kapcsolatos ismereteiket.
„Ez az informális eszmecsere kiváló és azonnali hatással van a termelési folyamatok hatékonyságára, különösen akkor, ha olyan termékek gyártását indítjuk újra, amelyek már hosszú ideje nem készülnek” – mondta David Hac, a vállalat elnöke a Reutersnek.
Őrült tempóban gyártják a fegyvereket és lőszereket az ukrán katonáknak
A cseh kormány közölte, hogy az ország 40 milliárd cseh korona értékben küldött katonai szállítmányokat Ukrajnának a háború első 12 hónapjában. Ez többek között 89 harckocsit és 226 páncélozott járművet jelentett a helikoptereket, lőszereket és rakétákat nem is számítva – közölték.
A cseh védelmi minisztérium a Reutersnek nyilatkozva – konkrét részletek közlése nélkül – elmondta, hogy Ukrajna részéről a legnagyobb igény most a szovjet korszakból származó nagy kaliberű lőszerek iránt mutatkozik a nyugati fegyverek mellett.
A cseh robbanóanyaggyártó Explosia – amely mintegy 600 dolgozót foglalkoztat, és tavaly rekordbevételt ért el 1,2 milliárd koronával – a Reutersnek elmondta, a helyi egyetemekkel való együttműködés révén bővíti és felgyorsítja az automatizálást, hogy ellensúlyozza a munkaerőhiányt a Semtex nevű vállalatnál, amely a robbanóanyagok gyártásáról vált ismertté.
A lengyel haditechnikai vállalat, a WB Group pedig tavaly kezdett el nagyobb létszámban nőket alkalmazni a korábban főleg férfi munkásokat foglalkoztató összeszerelő sorokon. A vállalat pilóta nélküli drónokat és rakétarendszereket gyárt.
Ukrajna bruttó hazai terméke (GDP) 2023 első negyedévében nőtt, a gazdasági fellendülés továbbra is az egyik prioritás az országban – közölte kedden Denisz Smihal miniszterelnök a Telegram-csatornáján, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő azt írta: „Az általunk meghatározott öt fellendülési prioritás egyike gazdaságunk fellendülése. Az előzetes becslések szerint az idei év első negyedévében a GDP 2,4 %-kal nőtt az előző negyedévhez képest.”
A miniszterelnök szerint a hatóságok most arra koncentrálnak, hogy ésszerű és hatékony ösztönzőket hozzanak létre a vállalkozások számára. Konkrétan a mai napon olyan döntés meghozatala van tervben, amely lehetővé teszi a 7,8 milliárd hrivnya összegű állami garanciaprogram folytatását. „Ez a megfizethető kedvezményes hitelek egyik programja, amikor egy vállalkozó hitelének 80 százalékát az állam fedezi a banknak” – magyarázta Denisz Smihal.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy 2022-ben Ukrajna GDP-je meredeken csökkent az orosz megszállók inváziója miatt. Az év során a visszaesés 29,1 % volt. A 2023-as költségvetés ugyanakkor 3,2 %-os ukrán GDP-növekedést is tartalmaz. Ugyanakkor az olyan nemzetközi szervezetek, mint az IMF vagy a Világbank, szkeptikusak az Ukrajnára vonatkozó gazdasági előrejelzésekkel kapcsolatban, mivel jelenleg nagy a bizonytalanság a háború közepette.
A tengeri kikötők blokkolása miatt az ukrán gazdaság kohászati szektora nehéz időket él át: jelentősen megnőtt a logisztika költsége, nőtt a termékek szállítási ideje. Az ukrán költségvetést is veszteség éri — a becslések szerint havonta az országba több mint 400 millió dollár devizabevétel nem érkezik be – áll a GMK Center honlapján megjelent új tanulmányban.
„A GMK Center kutatásának eredményei szerint átlagosan 3-4-szeresére nőtt az ukrán kohászati termékek a kijelölt kikötőbe való szállításának költsége, az ukrán exportőrök számára a rakodási kikötőhöz való távolság pedig közel ötszörösére nőtt. Ugyanakkor az ukrán kohászati termékeket átlagosan 18 nap alatt jutnak el vasúton az európai vásárlókhoz” — áll az anyagban.
A kiadvány adatai szerint a háború idején az Ukrajnából származó kohászati termékek 60%-át tengeren szállították a végső fogyasztókhoz. Ugyanakkor Ukrajnában csak a dunai kikötők folytatják működésüket, amelyek viszonylag kis kapacitással rendelkeznek, és nem oldják meg a meglévő logisztikai problémákat.
A vasút sem tudja megoldani a kohászok problémáját, mert sem az ukrán, sem az európai vasúti infrastruktúra nem állt készen az Ukrajnából érkező rakomány mennyiségének átvételére és feldolgozására.
„Az ukrán export alapvető infrastrukturális problémái 2022-ben a határátkelőhelyek és az európai vasutak egyes szakaszainak korlátozott kapacitása. A fő probléma az ukrajnai és európai vasúti vágányok eltérő szélessége, és ennek megfelelően a kocsik átrendezésének szükségessége. Az Ukrzaliznicja szerint az összes határátkelő névleges teherbírása több mint 3400 autó naponta, míg a GMK Center becslése szerint ez 1800” — jegyezte meg a GMK Center.
Közrejátszott az európai vasúti fuvarozók kocsihiánya is, a határon a megfelelő átrakókapacitás hiánya, valamint az ukrajnai és európai országok dupla ellenőrzési eljárásai is. Mindez oda vezetett, hogy a termékeket tartalmazó vasúti kocsik sorban álltak Ukrajna és az EU határán (csúcsidőben júniusban — közel 40 ezer vagon). Ebben az időszakban a sorban állás miatti késedelem közel 60 nap volt, hangsúlyozzák elemzők.
„A GMK Center becslései szerint az ukrán kohászati vállalatok reményeiket a litván kikötőkön keresztüli szállításokhoz kötötték, de ezek még nem valósultak meg, mert ahhoz, hogy a vasúti kocsikat Lengyelországon keresztül Litvániába szállítsák, kétszer kell cserélni őket” — foglalta össze a kiadvány.
Korábban Olekszandr Kalenkov, az Ukrmetalurgprom Állami Vállalat elnöke kijelentette, hogy a tengeri kikötők megnyitása erőteljes lendületet ad az ukrán termékek exportjának, a tavaly 30%-kal visszaeső GDP fellendülésének, és több százmilliárd hrivnyát hoz a költségvetésbe.
Julija Szviridenko gazdasági miniszterelnök-helyettes kijelentette, hogy Ukrajna igyekszik kiterjeszteni a tengeri kikötőkön keresztül történő gabonaexportról szóló nemzetközi megállapodást, beleértve az acélszállítás lehetőségét is. Elmondása szerint ez támogatja ország gazdaságát és növeli a GDP-t.
Ukrajnában az összes hő- és vízerőművének, valamint a magasfeszültségű berendezéseinek fele megrongálódott – közölte Dmitro Horjunov, a Gazdasági Stratégiai Központ vezető közgazdásza a BBC Ukraine-nek adott interjújában.
Herman Haluscsenko energiaügyi miniszter elmondása szerint az ukrán energiarendszert több milliárd dolláros veszteség érte az orosz támadások során.
A Gazdaságkutató Intézet hangsúlyozta, hogy az áramszünet jelenti a legnagyobb akadályt az üzleti tevékenységnek. Még a folyamatos termelési ciklusokkal rendelkező ipari óriások is kénytelenek voltak abbahagyni a munkát. Az intézet olyan adatokat ismertet, amelyek szerint a kohászati vállalkozások több napig nem dolgoztak. Az áramkimaradások miatt leálltak a kohók, amelyeket nehéz újraindítani.
Az élelmiszeripari vállalkozások, például a pékségek és tejüzemek is leálltak. Ez átmeneti ellátási zavarokhoz vezetett az alapvető élelmiszerek, például a kenyér vagy a tej esetében.
Sok élelmiszeripari vállalkozás termelési ciklusa nem fér bele az áramszünetek ütemtervébe. Újabb probléma, hogy a cégek nem rendelkeznek a termelési folyamatokhoz szükséges teljesítményű generátorokkal.
Áram nélkül jobb, ha bezárják a boltot
Az Európai Üzleti Szövetség felmérése szerint a vállalkozások 86%-a telepített generátort vagy más áramforrást. Körülbelül 65%-uk használ további kommunikációs forrásokat és az internetet. Az EVA szerint ilyen alternatív energia- és kommunikációs forrásokat a nagy, gyakran nemzetközi vállalatok is megengedhetnek maguknak. A kisvállalkozások számára sokkal nehezebb megbirkózni az állandó áramkimaradások kihívásaival.
A vállalkozók találnak pénzt generátorokra, de ezek megvásárlása és leszállítása csak fél siker. A vállalkozók technikai problémákkal, beállítással, szakemberhiánnyal és állami szabályozással szembesülnek. És a generátort folyamatosan fel kell tölteni, üzemanyagot kell biztosítani hozzá. A helyi lakosok gyakran panaszkodnak a generátorok zajos működésére. De nincs más kiút, mert áram nélkül nem csak áram nincs az üzletben, de nem működnek sem a hűtők, sem a fagyasztók, sem pedig pénztárgépek. Egyszerűen jobb, ha bezárnak.
A generátorok serkentik az inflációt és az áremelkedést
Ugyanakkor a generátor által termelt áram költsége 4-5-ször magasabb, mint a hálózatból származó villamosenergia ára.
És ezek a többletköltségek bele vannak kalkulálva a termékek és a szolgáltatások árába. Julija Szviridenko gazdasági miniszter már kijelentette, hogy az üzletág generátorokra való átállása további 1-2 százalékos inflációnövekedést okozhat jövőre. Emellett megnőtt az üzemanyag iránti kereslet. Olekszandra Betlij az import gázolaj és benzin 15-20%-os növekedését jelzi decemberben novemberhez képest.
Az EVA adatai szerint tavaly december közepén az energiaválság miatt a vállalkozások 1%-a volt kénytelen abbahagyni a munkát. A cégek 66%-a kényszerült munkarend-módosításra, 40%-a a termelés és a szolgáltatásnyújtás volumenének csökkentésére, 12%-a részlegesen bezárta irodáit, fiókintézeteit, értékesítési pontjait, 9%-a pedig felfüggesztette munkáját, vagy konzerválta helyiségei egy részét.
Mikor lesz mindennek vége?
Herman Haluscsenko a Forbesnak adott interjújában elmondta, hogy az energiarendszert legkorábban nyárra sikerül stabilizálni.
Andrij Herusz, a Parlament energetikai bizottságának vezetője szerint a probléma és az áramhiány megszüntetése nem heteken, hanem hónapokon belül megtörténik.
Az EU által az ukrajnai határokon létrehozott Szolidaritási Folyosók lehetővé tették az Ukrajnából a külföldi piacok felé irányuló mezőgazdasági export feloldását, ugyanakkor problémákat okozott a helyi gazdák számára, különösen a határ menti országokban, akiknek nehézségekbe ütköztek saját termékeik értékesítése során.
Ez arra készteti az Európai Bizottságot, hogy keresse a módját az európai termelők védelmének – mondta Janusz Wojciechowski mezőgazdasági biztos az EU mezőgazdasági és halászati miniszterei tanácsa ülését követő sajtótájékoztatón, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„A legérzékenyebb téma az ukrajnai import kérdése volt. Megvitattuk a piaci helyzetet, és olyan fontos témákat vetettünk fel, amelyek az Ukrajnával határos országok piacainak helyzetét tükrözik. A „zolidaritás folyosók létrehozásáról szóló kezdeményezés nagyon sikeres volt. Az orosz agresszió kezdetén az ukrajnai import szinte teljesen leállt, és nem haladta meg a 200 ezer tonnányi (mezőgazdasági) terméket havonta. Jelenleg pedig jelentősen megnőtt az Ukrajnából az EU-ba irányuló import a 2021-2022-es évekhez képest” — jegyezte meg az európai biztos.
Példaként konkrét számadatokat hozott fel. Például az Ukrajnából az EU-ba irányuló gabonaimport 2021-ben 287 000 tonnát tett ki, 2022-ben ez a mutató 2 849 000 tonnára nőtt. A kukoricát tekintve a háború előtt 7 millió 309 ezer tonnát szállítottak az EU-ba Ukrajnából, 2022-ben ez a mennyiség 12 millió 012 ezer tonnára nőtt. Ugyanez vonatkozik a repcére és a napraforgóra is. Például a háború előtt az EU 25 000 tonna napraforgómagot importált, 2022-ben pedig 1 855 000 tonnára nőtt az import mutatója.
Az európai biztos elmondása szerint ez bizonyos problémákat okozott a határ menti országokban. Például az ukrán napraforgó importja Bulgáriába a 2021-es mintegy 3 ezer tonnáról 2022-re 892 ezer tonnára nőtt. A búza, repce, kukorica és egyéb termények ukrán exportjának óriási növekedése olyan országokban figyelhető meg, mint Románia, Magyarország, Bulgária, Lengyelország, Szlovákia.
„Ez nem probléma az Európai Unió számára. Valahol az import növekedését, másutt a csökkenését látjuk. De ez egy regionális probléma, a határ menti országok problémája. Ez egyrészt a szolidaritási folyosók sikere. Másrészt meg kell oldanunk a helyi gazdák problémáit, akik jelenleg nehézségekkel küzdenek saját termékeik értékesítése során” — szögezte le Wojciechovsky.
Hangsúlyozta, hogy az uniós országok rendíthetetlen szolidaritást tanúsítanak Ukrajnával szemben. A megbeszélés során egyik tagország sem terjesztett elő olyan kezdeményezéseket, amelyek csökkentenék vagy akadályoznák az ukrán mezőgazdasági exportot. Ezzel egy időben az uniós országok elkezdték keresni annak módját, hogyan tudják támogatni az európai gazdálkodókat ebben a rendkívüli helyzetben.
„Egy lehetséges eszköz az EU válságtartalékának felhasználása a gazdálkodók támogatására. Nem minden tagállam támogatta ezt a javaslatot, de a legtöbben nem is ellenezték. Pontosan ez az oka annak, hogy nagyon komolyan megfontoljuk a válságtartalék felhasználásának lehetőségét a bajba jutott gazdálkodók számára. Elemezni fogjuk ezt a helyzetet, és a javaslatot benyújtom az Európai Bizottság Testületének megvitatásra” — hangsúlyozta az európai biztos.
Újságírói kérdésre válaszolva hangsúlyozta, hogy a megbeszélés során nem volt szó az Ukrajnából érkező agrárexportra vonatkozó kvóták, vámok vagy egyéb korlátozások bevezetéséről. Éppen ellenkezőleg, a miniszterek megvitatták a szolidaritási folyosók kapacitása növelésének lehetőségeit és az Ukrajnának nyújtott gyakorlati segítségnyújtás egyéb módjait.
Mint arról az Ukrinform korábban beszámolt, az Ukrajna elleni katonai agresszió kezdetét követően az Oroszországi Föderáció blokkolta Ukrajna fekete-tengeri kikötőit. A tengeri szállítási útvonalak lezárása és az ukrajnai mezőgazdasági export leállítása következtében a globális élelmiszerárak meredeken emelkedtek, és a világ számos legsebezhetőbb országait Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában éhínség fenyegeti. A probléma megoldása érdekében az EU szolidaritási folyosót hozott létre az ukrán termékek világpiacokra való szárazföldi, az EU határain keresztüli szállítására.
A vasúti, közúti és belvízi szolidaritási folyosóknak köszönhetően több tízmillió tonna mezőgazdasági és egyéb terméket szállítottak Ukrajnából, ami enyhítette a globális élelmiszerválság mértékét, és lehetővé tette Ukrajna számára, hogy bevételhez jusson, ami rendkívül fontos az orosz agresszor elleni háború körülményei között.
[type] => post
[excerpt] => Az EU által az ukrajnai határokon létrehozott Szolidaritási Folyosók lehetővé tették az Ukrajnából a külföldi piacok felé irányuló mezőgazdasági export feloldását, ugyanakkor problémákat okozott a helyi gazdák számára, különösen a határ menti orsz...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1675181820
[modified] => 1675167319
)
[title] => Janusz Wojciechowski: Az EU-t aggasztja Ukrajna túlzott gabonaimportja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34725&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34725
[uk] => 34731
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 32852
[image] => Array
(
[id] => 32852
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[original_lng] => 52296
[original_w] => 690
[original_h] => 461
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/b7729d9-gettyimages-1243520103.jpeg
[width] => 690
[height] => 461
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1675172401:3
[_thumbnail_id] => 32852
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3922
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_7d995758f2ebfe505342cf6b74b64909] =>
Russia must pay for the destruction caused and blood spilt.
Our 10th package of sanctions will further weaken Russia’s war machine.
And we have the will to hold Russia accountable for its crimes, including the crime of aggression. pic.twitter.com/6rPcZFFPsO
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
