Az Apple az egy évvel korábbinak másfélszeresére rúgó értékesítési árbevétel mellett megduplázta nyereségét a második negyedévben a szerdai amerikai tőzsdei zárást követően a honlapján közzétett jelentés alapján.
Az Apple részvénye szerdán 0,6 százalékos veszteséggel zárt, majd a tőzsdén kívüli forgalomban 3 százalékkal erősödött a negyedéves adatok ismeretében. Az Apple pénzügyi éve márciussal zárt második negyedévében 89,584 milliárd dollár bevétel mellett 23,630 milliárd dollár nyereséget ért el. Az előző pénzügyi év második negyedévében 58,313 milliárd dollár volt az Apple bevétele és 11,249 milliárd dollár a nyeresége. Az idei második negyedévben elért bevétel a legnagyobb, amelyet az Apple pénzügyi éve második negyedévében valaha elért. A vállalat minden földrajzi régióban növelte bevételét, a legnagyobb mértékben, 87 százalékkal Kínában 17,728 milliárd dollárra 9,455 milliárd dollárról. Európában 56 százalékkal nőtt az Apple bevétele 22,264 milliárd dollárra. Pénzügyi éve első fél évében az Apple 201,023 milliárd dollárra növelte bevételét az előző évi 150,132 milliárd dollárról, nyeresége pedig 52,385 milliárd dollárra emelkedett 33,485 milliárd dollárról. Az iPhone eladásokból származó bevétel a második negyedévben 47,938 milliárd dollárra emelkedett az egy évvel korábbi 28,962 milliárd dollárról, pénzügyi éve első felében pedig 113,535 milliárd dollárra 84,919 milliárd dollárról. A második negyedévben rekordeladást ért el az Apple a Mac asztali számítógépekkel 9,102 milliárd dollár értékben. Szintén rekordot ért el a szolgáltatási üzletág bevétele is 16,901 milliárd dollárral. Az előző pénzügyi év második negyedévében a Mac számítógépek értékesítése 5,351 milliárd dollár bevételt hozott, a szolgáltatási üzletág pedig 13,348 milliárd dolláros bevételt termelt. A vírusjárvány miatt kialakult gazdasági helyzetre hivatkozva az Apple nem tett előrejelzést a folyó negyedév várható eredményére vonatkozóan, mindössze annyit jelzett, hogy „számottevő növekedésre” számít éves összevetésben. A számítástechnikai és informatikai ágazatban kialakult alkatrészhiány hatásai alól az Apple sem mentesült, a beszállítási fennakadások elsősorban a Mac és az iPad számítgépek értékesítését fékezik, ami a folyó negyedévben 3-4 milliárd dollárral foghatja vissza értékesítési árbevételét – jelezte Luca Maestri pénzügyi igazgató. https://www.apple.com/newsroom/2021/04/apple-reports-second-quarter-results/
Nőtt a világ acéltermelése márciusban és az idei első negyedévben is az egy évvel korábbiakhoz képest a nemzetközi acélipari szövetség, a The World Steel Association (WSA) adatai szerint.
A szervezet honlapjára felkerült adatok szerint a világ acéltermelése 169,2 millió tonna volt márciusban, 15,2 százalékkal nagyobb a tavaly márciusinál. Az idei első negyedévben 486,9 millió tonna volt a világ acéltermelése, 10 százalékkal nagyobb a tavaly első negyedévinél. A WSA 64 ország acéltermelőit fogja össze, tagjai a világ acéltermelésének mintegy 98 százalékát adják. Az ázsiai és csendes-óceáni térség negyedéves acéltermelése éves összevetésben 13,2 százalékkal, 356,9 millió tonnára nőtt, az Európai Unió termelése 3,1 százalékkal, 37,8 millió tonnára, a Független Államok Közösségéé (FÁK) ugyancsak 3,1 százalékkal, 26,2 millió tonnára, Dél-Amerikáé pedig 7,1 százalékkal 10,9 millió tonnára emelkedett, ugyanakkor Észak-Amerika acéltermelése 5,2 százalékkal, 28,1 millió tonnára csökkent. A legnagyobb acélgyártó, Kína márciusi termelése 19,1 százalékkal, 94 millió tonnára emelkedett, a második legjelentősebb acéltermelőé, Indiáé pedig 23,9 százalékkal, 10 millió tonnára nőtt. A harmadik legnagyobb termelő, Japán acélgyártása márciusban éves összevetésben 4,6 százalékkal, 8,3 millió tonnára nőtt. A sorrendben negyedik legnagyobb acélgyártó, az Egyesült Államok termelése 1 százalékkal, 7,1 millió tonnára emelkedett, az ötödik legnagyobb gyártóé, Oroszországé 9,4 százalékkal, 6,6 millió tonnára bővült. A sorban következő Dél-Korea acéltermelése 4,7 százalékkal, 6,1 millió tonnára, Németországé 10,4 százalékkal 3,6 millió tonnára, Törökországé 9,2 százalékkal, 3,4 millió tonnára, Brazíliáé 4,1 százalékkal, 2,8 millió tonnára, a tizedik helyen álló Iráné pedig 10,7 százalékkal, 2,6 millió tonnára ugrott. A WSA számításai szerint tavaly 0,9 százalékkal, 1 milliárd 829 millió tonnára zsugorodott a globális acéltermelés. A legnagyobb acélgyártó, Kína termelése ugyanakkor 5,2 százalékkal, 1 milliárd 53 millió tonnára nőtt. Kína részesedése a világ acéltermelésében tavaly 56,5 százalékra emelkedett a 2019. évi 53,3 százalékról. A szervezet honlapján szereplő adatok szerint Magyarország tavalyi acéltermelése 1 millió 513 ezer tonna volt, 14,5 százalékkal alacsonyabb a 2019. évi 1 millió 769 ezer tonnánál. A World Steel Association kimutatása szerint 2019-ben 3,4 százalékra lassult a világ acéltermelésének növekedése az egy évvel korábbi 4,8 százalékos bővülés után.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) módosítja a globális gazdaság idei és jövő évi növekedésére vonatkozó várakozását, figyelembe véve a nemrég bejelentett 1900 milliárd dolláros amerikai gazdaságélénkítő csomagot és azt, hogy világszerte folyamatosan nő a beoltottak száma – mondta Krisztalina Georgieva, az IMF vezérigazgatója, az IMF Külkapcsolati Tanácsában tartott beszédében –, ám hozzátette, hogy a pénzügyi feltételek továbbra is nagyon bizonytalanok.
Az IMF legutóbb januárban közölt globális előrejelzést, akkor 5,5 százalékos növekedést várt az idei évre, az októberi becslésében szerepelő 5,2 százalék után. Januárban 2022-re 4,2 százalékos globális GDP-növekedéssel számolt, ezt szintén felfelé módosítja majd a jövő hét elején megjelenő World Economic Outlook (WEO) jelentésében.
Georgieva kiemelte, hogy a tavalyi 3,5 százalékos visszaesés után a globális gazdaság a vártnál jobb helyzetben van, miután a kormányok együttesen mintegy 16 ezermilliárd dollárt költöttek fiskális intézkedésekre a járvány negatív hatásainak enyhítés érdekében.
Rámutatott azonban, hogy bár javulnak a kilátások, ezzel egy időben tovább nőnek a különbségek a lakosságukat gyorsan beoltani képes gazdag országok és a szükséges források szűkében lévő szegényebb országok között, ami a növekedés ellenére vészesen növeli a globális sérülékenységet.
Túl sok ország lemaradt, a kiegyensúlyozott fellendüléshez ezért további erőteljes intézkedésekre van szükség. Georgieva szerint a világ az 1945 utáni legnagyobb próbatétel előtt áll. Amit most teszünk, az a válság utáni világot fogja alakítani.
Az IMF a járvány kezdete óta összesen több mint 107 milliárd dollár támogatást adott, ebből 85 országnak új kedvező kölcsönt, a 29 legszegényebb tagjának pedig adósságszolgálat-segélyt nyújtott.
Az Afrika szubszaharai térségébe kihelyezett IMF-források az előző évtized átlagos éves szintjének tizenháromszorosára nőttek. A szervezet becslése szerint az alacsony jövedelmű országoknak a következő öt évben legalább 200 milliárd dollárra lesz szükségük a járvány leküzdéséhez, és további 250 milliárd dollár kell majd ahhoz, hogy visszatérhessenek a gazdasági felzárkózás útjára. Georgieva elmondta, hogy az IMF speciális segélykeretét 650 milliárd dollárral szeretnék bővíteni, ezt a legkiszolgáltatottabbak tartalékainak növelésére fordítanák, adósságterheik növelése nélkül nyújtva támogatást.
Az erős amerikai növekedés sok országnak segíthet a kereskedelem fellendítésével, ám siettetheti a kamatemelést, ami a feltörekvő és a fejlődő gazdaságokban szigorúbb pénzügyi feltételeket és jelentős tőkekiáramlást okozhat. Ez komoly gond lenne, különösen a közepes jövedelmű országok számára, ahol nagy a külső finanszírozási igény és magas az adósságszint.
Európa legfőbb indexe a pandémiát megelőző csúcspontok közelében mozgott szerdán, miután az Adidas részvényeinek emelkedése, valamint a lendületes eladási előrejelzései, és a telekommunikációs készletek növekedése felülmúlta a bányászati és utazási ágazatok veszteségeit.
A páneurópai STOXX 600 index 0,2 százalékkal magasabb szintre emelkedett, miután a technológiai részvények keddi erősödése a 2020. február óta mért legmagasabb szintre emelte a referenciaértéket. A bányászok, a kiskereskedők, valamint az utazási és szabadidős társaságok vezették a csökkenés arányait Európában, míg a távközlés 1 százalékkal ugrott meg.
Az Adidas sportruhagyártó 3,4 százalékkal ugrott meg, miután 2021-ben az értékesítés erőteljes fellendülését prognosztizálta a negyedik negyedéves eredmények után, különösen Kínában, Ázsia többi részén és Latin-Amerikában.
Az európai piacok erőteljes kezdést tapasztaltak márciusban, a német DAX pedig minden idők legmagasabb szintjét érte el, mikor a befektetők úgynevezett ciklikus részvényeket gyűjtöttek össze, ahogy azt a bankok és az olajcégek tették, a koronavírus-válság erős gazdasági fellendülésének reményében.
A kereskedelem azonban az elmúlt hetekben ingatag volt, mivel az államkötvények hozama emelkedett azon aggodalmak miatt, hogy a központi bankok megkezdhetik a monetáris politika szigorítását a globális gazdaság fellendülésével, emelve a hitelfelvételi költségeket.
Edward Park, a Brooks Macdonald befektetési igazgatója úgy véli, egyelőre valószínűleg ezekre a napról-napra történő mozgásokra kell számítani, míg nem látják azt, hogy az infláció valójában miként alakul majd a fellendülés után. A gyors áremelkedéssel kapcsolatos aggodalmakból adódóan az adatok azt mutatták, hogy Kína gyárainak árai 2018 novembere óta a leggyorsabban emelkedtek februárban.
A Reuters azt írja, a Wall Street határidős ügyletei stabilak voltak az USA-ban 13:30-kor esedékes legfontosabb inflációs adatok és adósság-aukciók előtt, melyek segíthetnek felmérni a kötvénypiac irányát.
A távközlési szektor fellendülésével a Deutsche Telekom 3 százalékkal emelkedett, miután a Citigroup hozzányúlt a részvényekhez azzal érvelve, hogy a vállalat minden piaci szegmensében szilárd pozícióval rendelkezik. A Just Eat Takeaway.com 1,8 százalékkal emelkedett, a vállalat pedig további növekedésre számít 2021-ben.
A Zara tulajdonosa, az Inditex 1,3 százalékot esett vissza, miután 70 százalékos esésről számolt be 2020-ban, mivel a globális bezárások miatt kénytelen volt ideiglenesen saját üzleteit is bezárni.
Izraelben megkezdődött a nyitás utolsó, harmadik szakasza, amelyben újraindult a vendéglátó- és szórakoztatóipar, valamint az oktatási rendszer a járványügyi előírások betartásának kötelezettségével, így szinte teljes egészében visszatért a normális kerékvágásba az élet – jelentette a helyi média vasárnap.
A kormány enyhítette a gyülekezési tilalmat: ezentúl zárt helyen tíz helyett húszan, a szabadban pedig 20 helyett 50-en lehetnek együtt.
A nyitást egy év után először könnyűzenei koncertekkel ünnepelték meg a tel-avivi Bloomfeld sportcsarnokban, ahol péntek délután és szombat este két népszerű énekes, Ivri Lider és Salom Hanoch koncertjét 500 fős közönség hallgathatta. A résztvevők maszkban, egymástól távol ültek, mindegyikük vagy már kapott koronavírus elleni védőoltást, vagy felgyógyult a Covid-19 betegségből. A jegyek szerdán negyed órával a koncertek meghirdetése után elfogytak.
Visszatérhettek az iskolapadokba a 12-16 évesek és a felsőoktatás hallgatói, de továbbra is maszkot kell hordaniuk és kis csoportokban tanulnak. Kinyithattak a vendéglők és a kávéházak is. A vendéglátó helyeken zárt térben csak a „zöld” igazolvánnyal rendelkezők, azaz a második oltást már legalább egy hete megkapók, illetve az igazoltan felgyógyultak ülhetnek, a többiek csak a kerthelyiségekben foglalhatnak helyet.
Szombat éjfélkor a repülőtéri szabályok változása nyomán hazaengedtek több száz külföldről visszautazó izraelit, akiket eddig karanténszállodákban helyeztek el. Megszűnt a sokat bírált engedélykérés a „kivételezési bizottságtól” a védőoltásban részesült izraeliek számára. Ők, ha találnak repülőjáratokat, szabadon ki- és beutazhatnak, de továbbra is engedélyt kell kérniük az Izraelbe készülő külföldieknek, valamint a még be nem oltott helyieknek, ha el akarják hagyni az országot.
Vasárnaptól ezer, de a kormány döntése szerint hamarosan naponta háromezer izraeli térhet haza a március 23-i parlamenti választásokra.
Az egészségügyi minisztérium adatai szerint eközben ismét romlik a járványügyi helyzet, néhány napos csökkenés után újra 700 fölé emelkedett a súlyos esetek száma, és folyamatosan növekszik a fertőzési ráta.
A reprodukciós ráta, amely két hete még 0,7 volt, ismét meghaladja az 1-et, jelenleg 1,02-n áll, vagyis minden 100 vírushordozó 102 embernek adja át a fertőzést. Ha a reprodukciós ráta meghaladja az egyet, az azt jelenti, hogy terjedőben van a járvány.
A szombati pihenőnapon a szokásosnál kevesebb, 10 659 embert oltottak be először és 25 195-öt másodszor a Pfizer és a BioNTech által közösen fejlesztett oltóanyaggal. Az oltási kampányban eddig 4 929 084-en, az ország lakosságának 53 százaléka kapta meg az első, míg 3 716 439-en a második védőoltást is.
A 90 évnél idősebbek 94,9 százaléka, a 80 és 90 év közöttiek 92,4 százaléka, a 70 és 80 közöttiek 95,3 százaléka, és a 60-70 közöttiek 86,2 százaléka már legalább egy oltást kapott.
A katonai rádió vasárnap délelőtti műsora szerint az egészségügyi minisztérium szakemberei azt kérték, hogy csak akkor kezdődjön el a nyitás harmadik szakasza, ha már kétszer beoltottak legalább ötmillió embert, de a koalíció mindkét fő pártjának, a Likudnak és a Kék-Fehér pártnak is érdeke volt az emberek közérzetét javító intézkedés két héttel a választások előtt, és ezért a kormány a szakvéleményekkel szemben döntött.
A koronavírus-járvány ügyeiért felelős biztos, Nachman As bejelentette, hogy naponta követik a fertőzési adatokat, és ha szükséges lesz, akkor visszakoznak, vagyis ismét zárlatot rendelnek el bizonyos területeken, vagy korlátozó intézkedéseket hoznak, és reményét fejezte ki, hogy felelősségteljes döntések születnek a választások előtt is.
A nyitás sikerével kapcsolatban reményre ad okot a vakcinázás bizonyított hatékonysága, ugyanis az oltási kampány december 20-i kezdete óta 6095 ember került koronavírus okozta szövődmények miatt kórházba Izraelben. Közülük csak 175-en, kevesebb mint 3 százalék volt olyan, aki úgy betegedett meg, hogy megkapta a második védőoltást is legalább egy héttel korábban.
A szombaton elvégzett 45 938 tesztből 1923 bizonyult pozitívnak, ami 4,3 százalékos arányt jelent. A harmadik járványhullám mostani, visszavonuló szakaszában 40 650 aktív fertőzöttet tart nyilván az egészségügyi minisztérium, a SARS-CoV-2 vírus okozta szövődményekkel 1155 embert ápolnak kórházakban, közülük 724-en súlyos esetnek számítanak, 210-en lélegeztetőgép segítségére szorulnak. A betegség tavaly február óta 5861 életet követelt Izraelben.
A kínai gazdaság 2,3 százalékkal növekedett 2020-ban, miután a koronavírus-járvány belföldi megfékezését követően az ország gazdasága gyorsuló ütemben állt helyre az első negyedévben regisztrált visszaesésből – derült ki a kínai statisztikai hivatal hétfőn közzétett adataiból.
Jóllehet a kínai bruttó hazai termék (GDP) éves növekedése több mint negyven éve a legalacsonyabb ütemre lassult az elmúlt évben a járvány hatására, Kína így is azon kevesek közé tartozik a világ jelentősebb gazdaságai közt, amelyeknek sikerült bővülést elérniük tavaly. A Világbank 2 százalékos, míg a Nemzetközi Valutaalap (IMF) 1,9 százalékos növekedést jelzett előre a kínai GDP 2020-as alakulását illetően, az IMF szerint ráadásul Kína a G20-as országcsoport egyetlen gazdasági növekedést elérő országa lehet a múlt évet tekintve. A járvány miatti bizonytalanságra hivatkozva a kínai parlament tavaly nem jelölt ki GDP-növekedési célszámokat.
A kínai GDP a múlt év utolsó negyedévében a várakozásokat meghaladva, 6,5 százalékkal bővült éves összevetésben. Elemzők 6,1 százalékos növekedésre számítottak a harmadik negyedévben regisztrált 4,9 százalékos erősödés után. A járvány hatására 2020 első három hónapjában 6,8 százalékos visszaesést regisztráltak, a kínai GDP ezzel először csökkent azóta, hogy 1992-ben elkezdték közzétenni a hivatalos GDP-adatokat.
Negyedéves összevetésben 2,6 százalékos GDP-növekedést mértek október-decemberben a harmadik negyedévhez képest. Elemzők lendületesebb, 3,2 százalékos bővülést vártak. A statisztikai hivatal egyúttal közülte: a július-szeptemberi negyedéves bázison számolt növekedési adatot a korábbi 2,7 százalékról 3,0 százalékra javította.
A gazdasági teljesítmény helyreállásában fontos szerepet töltött be a kivitel, amely 3,6 százalékkal nőtt 2020-ban, részben annak köszönhetően, hogy a kínai gyártók előnyös helyzetbe kerültek külföldi, a járványügyi korlátozások miatt akadályoztatott versenytársaikkal szemben.
Az idei évre a Világbank és az IMF egyaránt a kínai gazdaság 7,9 százalékos bővülését valószínűsíti. A kiugró növekedési adat összetevői közé tartoznak azonban a múlt év első felének gyenge alapadatai.
Ukrajna gazdaságának közel 5 %-os növekedési prognózisával lép a 2021-es évbe, ehhez minden szükséges feltétel adott – írta Denisz Smihal miniszterelnök szombat esti Facebook-bejegyzésében, adta hírül az unn.com.ua hírportál.
A kormányfő szerint Ukrajna gazdaságának majdnem +5 %-os növekedési előrejelzésével lép 2021-be. „Ehhez számunkra minden feltétel adott: a stratégia, a források és az együttműködési készség az ország javát szolgáló munkára” – tette hozzá.
Smihal szerint az ipari termelés idén novemberben visszaállt a 2019-es novemberi szintre. „Októberrel összehasonlítva az ipar majdnem 1,5 %-kal nőtt. Az ipar támogatását szolgáló komplex programok, beleértve a gépgyártást, lökést adnak a jövő évi növekedéshez, amihez a 2021-es költségvetésben több milliárdos támogatás van előirányozva” – írta a miniszterelnök.
A legfrissebb adatok szerint a brit gazdaság teljesítménye rekordütemben nőtt harmadik negyedévben az ugyancsak példátlan, előző negyedévi visszaesés után, de még mindig jelentősen elmarad a koronavírus-járvány elhatalmasodása előtti szinttől.
A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) 15,5 százalékkal nőtt júliustól szeptemberig az előző naptári negyedévvel összevetve, tükrözve a koronavírus-járvány megfékezését célzó, március végén életbe léptetett korlátozások fokozatos feloldását.
Ez volt a leggyorsabb negyedéves növekedés a brit gazdaságban azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a negyedévi összevetésű GDP-adatok rendszeres közlését.
Az ONS ugyanakkor hangsúlyozta: jóllehet a GDP-érték szeptemberben 22,9 százalékkal meghaladta az áprilisban elért mélypontot, még mindig 8,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint februárban, az országos zárlat bevezetése előtti utolsó teljes hónapban. Február és április között soha nem mért ütemben, 25,3 százalékkal zuhant a brit hazai össztermék, és áprilisban is példátlan mértékben, 19,5 százalékkal csökkent a GDP-érték az előző hónaphoz képest.
A statisztikai hivatal csütörtöki kimutatása szerint szeptemberben 1,1 százalékkal emelkedett a brit gazdaság teljesítménye havi összevetésben, és ez volt az ötödik olyan hónap egymás után, amelyben nőtt a GDP-érték. A hazai össztermék ennek ellenére 9,7 százalékkal volt alacsonyabb a harmadik negyedévben, mint 2019 végén, és 9,6 százalékkal maradt el a tavalyi azonos negyedévben mért szinttől.
A brit statisztikai hivatal (ONS) csütörtökön ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék (GDP) 15,5 százalékkal nőtt júliustól szeptemberig az előző naptári negyedévvel összevetve, tükrözve a koronavírus-járvány megfékezését célzó, március végén életbe léptetett korlátozások fokozatos feloldását.
Ez volt a leggyorsabb negyedéves növekedés a brit gazdaságban azóta, hogy a statisztikai hivatal 1955-ben elkezdte a negyedévi összevetésű GDP-adatok rendszeres közlését.
Az ONS ugyanakkor hangsúlyozta: jóllehet a GDP-érték szeptemberben 22,9 százalékkal meghaladta az áprilisban elért mélypontot, még mindig 8,2 százalékkal alacsonyabb volt, mint februárban, az országos zárlat bevezetése előtti utolsó teljes hónapban. Február és április között soha nem mért ütemben, 25,3 százalékkal zuhant a brit hazai össztermék, és áprilisban is példátlan mértékben, 19,5 százalékkal csökkent a GDP-érték az előző hónaphoz képest.
A statisztikai hivatal csütörtöki kimutatása szerint szeptemberben 1,1 százalékkal emelkedett a brit gazdaság teljesítménye havi összevetésben, és ez volt az ötödik olyan hónap egymás után, amelyben nőtt a GDP-érték. A hazai össztermék ennek ellenére 9,7 százalékkal volt alacsonyabb a harmadik negyedévben, mint 2019 végén, és 9,6 százalékkal maradt el a tavalyi azonos negyedévben mért szinttől.
Ukrajna gazdasága a harmadik negyedévben elkezdett helyreállni, közölte Denisz Smihal miniszterelnök Facebook oldalán.
„A harmadik negyedévben Ukrajna gazdasága újjáéledt. Újraindult a fogyasztás, emellett kedvezően befolyásolta a betakarítás is, amelyet az időjárási viszonyok miatt a második negyedévről a harmadikra halasztottak. A gazdasági minisztérium becslései szerint, az elkövetkezendő 3 évben a GDP évente átlagosan több mint 4%-al nő”.
A miniszterelnök hozzátette, hogy a koronavírus az elmúlt 70 év egyik legnagyobb gazdasági visszaesését váltotta ki a világban: „Gyakorlatilag az világ összes gazdasága a GDP hirtelen zuhanását mutatta a második negyedévben”.
