A világot, amely már júliusban fogja érezni a katasztrofális élelmiszerválságot az ukrán gabonahiány miatt, az élelmiszerárak robbanásszerű emelkedése fenyegeti Oroszország Ukrajna elleni háborúja következtében – jelentette ki Volodimir Zelenszkij elnök Indonézia politikusaihoz és lakosságához pénteken intézett online beszédében, adta hírül a korrespondent.net hírportál.
A tudósítás szerint üzenetében Zelenszkij emlékeztetett arra, hogy Oroszország blokkolta a hozzáférést Ukrajna fekete-tengeri kikötőihez, és elfoglalta az Azovi-tenger partvidékét. „Jelenleg 22 millió tonna gabonát tárolunk, nem tudjuk kiszállítani a világpiacra, ahol szükség van rá. Már most érezhető, hogy a gabona és más élelmiszerek ára drámaian emelkedhet. Az élelmiszer-exportáló országok kormányai pedig úgy döntenek, hogy beszüntetik bizonyos mezőgazdasági termékek kivitelét országaikból, hogy megakadályozzák a hazai árak robbanásszerű növekedését” – mutatott rá.
Az elnök szerint a katasztrófa közeledése már júliusban érezhető lesz, amikor sok országban elfogy a tavalyi termés. „Nézzék meg a mostani az árakat a boltokban, ezek emelkedése annak az előhírnöke, ami biztosan sújtani fogja az embereket, ha semmi sem változik. Ez a szegények elnyomorodásának és a középosztály elszegényedésének az előhírnöke. Képzeljék csak el, milyen politikai káoszhoz vezethet ez. És ez csak egy aspektusa annak, hogy Oroszország háborúja hogyan hat ki a világra. És ilyen aspektusból, az éhség és a káosz fenyegetése mellett, valóban nagyon sok van” – hangoztatta Volodimir Zelenszkij.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Egyelőre megjósolhatatlan, hogy mik lesznek az orosz–ukrán háború következményei, amelyek csak rátevődnek a koronavírus-járvány okozta nehézségeknek.
A világgazdaság komoly pofonokat kapott az elmúlt három év során: előbb a koronavírus-járvány miatt kivetett drákói lezárások, most pedig az Ukrajna elleni invázió borította fel a teljes globális gazdasági rendet.
A háború miatt viszont nagyobb katasztrófát jósolnak a szakértők, már csak azért is, mert Oroszország és Ukrajna is nagymértékben járult a globális élelmiszerellátáshoz, a globális gabonaexport 30 százalékát adják.
Egyes országokban, különösen szegényebb afrikai és közel-keleti országokban is fennáll a veszélye, hogy éhínség jöhet. Európa is azonban aggódik, különösen amiatt, hogy Oroszország egyszer csak elzárhatja a gáz- és olajcsapokat.
Meg kell jegyezni, hogy ennek alacsony a valószínűsége, ugyanis ezek az egyetlen valós bevételi forrásai az orosz gazdaságnak, ezzel tudják csak a háborús gépezetet táplálni. A termelés visszaesése és az exportkontrollok viszont már mutatják hatásukat.
A Radio Slovakia Internationalbeszámolója szerint például Szlovákiában már a legrosszabbra készülnek, hogy az idei év során is gazdasági visszaesés történhet, jelentősen lassulhat a gazdasági növekedés.
A Dennik N nevű napilap szerint ugyanis Szlovákiában 2.7 százalékot lassulhat a gazdasági növekedés, amely a legnagyobb az összes Európai Uniós országot nézve. Kérdéses azonban, hogy nem lesz-e konkrét visszaesés, ha elhúzódik év végéig a háború.
Jelenleg az elemzők relatíve optimisták, ugyanis az eurózónában is 2.7 százalékos növekedést jósolnak, bár a korábbi 4 százalékos jóslathoz képest ez egy konzervatívabb becslés. Ezt azonban korai megmondani a körülményekre tekintettel, Szlovákiában viszont egyértelműen borúlátóbbak.
A Fitch hitelminősítő már eddig is a bóvli kategóriába sorolta az orosz államkötvényeket, most még tovább mentek.
Bármelyik pillanatban fizetésképtelenné válhat az orosz állam a nyugati szankciók miatt – közölte a Fitch. A hitelminősítő intézet korábban már a bóvli kategóriába sorolta az orosz államkötvényeket, csakúgy, mint a két másik nagy hitelminősítő, a Moody’s és az S&P.
A Fitch kedden a „C” kategóriába sorolta az országot, mert a hitelminősítő közlése szerint az államcsőd bármikor bekövetkezhet. A BBC cikke szerint ilyen az 1917-es októberi orosz forradalom óta nem történt Oroszországban.
A döntést azután hozták meg, hogy az Egyesült Államok újabb szankciókat vezetett be Oroszország ellen, és megtiltották az orosz olaj vásárlását, valamint az Egyesült Királyság is közölte, hogy hasonló lépést tesznek. Az Európai Unió közben jelezte, hogy megszüntetik az orosz gáztól való függésüket.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Franciaország gazdasága 3 százalékkal nőtt a harmadik negyedévben negyedéves összehasonlításban, ami felülmúlta a 2,1-es bővülésre vonatkozó piaci konszenzust, és az előző időszak felfelé módosított 1,3-es növekedését – derült ki INSEE előzetes adataiból.
Ez volt az elmúlt egy év legmeredekebb bővülési üteme, a GDP csaknem visszatért a válság előtti szintre. A háztartások fogyasztási kiadásai meredeken emelkedtek (5 százalék az 1,3 százalékkal szemben), amit a szolgáltatások, különösen a szállodai és éttermi szolgáltatások fogyasztása hajtott; míg az állóeszköz-beruházások alig változtak (mínusz 0,1 százalék a 2,5 százalékkal szemben), mivel a piaci szolgáltatásokra fordított magasabb kiadásokat ellensúlyozta a feldolgozó- és az építőipari beruházások csökkenése. Emellett a nettó külső kereslet 0,6 százalékponttal növelte a GDP-t az export erőteljes bővülése miatt, míg a készletváltozások 0,9 százalékpontot vontak le. A teljes 2021-es évre az INSEE 6,25 százalékos növekedést prognosztizált a francia gazdaságnak.
Eközben az éves inflációs ráta októberben az előzetes adatok szerint 2,6 százalékra emelkedett a szeptemberi 2,2-ről, ami kissé meghaladja a 2,5-es piaci várakozást. Ez a legmagasabb ráta 2008 októbere óta. Az infláció növekedése főként a szolgáltatások (1,8 százalék a szeptemberi 1,4 százalékkal szemben) és az energia (20,1 százalék a 14,9 százalékkal szemben) árának megugrásából adódik. A dohányáruk árai egy év alatt az előző havival megegyező mértékben emelkedtek. Az élelmiszerek és a feldolgozott termékek árai csökkentek. Havi szinten az árak a szeptemberi 0,2-es csökkenés után 0,4 százalékkal emelkedtek, elsősorban a kőolajtermékek és a földgáz árának erőteljes növekedése miatt elszálló energiaárak hatására. A harmonizált index éves szinten 3,2, az előző hónaphoz képest pedig 0,5 százalékkal emelkedett.
Afganisztán gazdasága a nemzetközi közösség gyors fellépése nélkül az összeomlás felé tart – figyelmeztetnek a szakértők. Az ország készpénzalapú gazdasága már a tálibok közelmúltbeli hatalomátvétele előtt is nehézségekkel küzdött, és az iszlám mozgalom hirtelen hatalomátvétele miatt az ország pénzügyei bizonytalanságba kerültek – az állam és a jegybank pénzügyi eszközeit befagyasztották, a bankokat bezárták, és a létfontosságú külföldi segélyek elakadtak.
Kevesen hisznek abban, hogy a keményvonalas tálibok képesek lesznek megmenteni Afganisztán gazdaságát, amelynek hetei, de legfeljebb pár hónapja lehet az összeomlásig. Ennek már egy erős jele, hogy az afganisztáni bankszövetség hétfőn a Facebookon jelentette be, hogy a tálibok Hadzsi Mohammad Idriszt nevezték ki a központi bank megbízott kormányzójának. A gond ezzel csak az, hogy Gul Makhszud Sabít volt pénzügyminiszter-helyettes azt mondta, hogy soha nem hallott Idrisről – kezdi beszámolóját az NBC News.
„Ez a személy olyasvalaki, aki a tálib gazdasági bizottságban szolgált. Egy pakisztáni [vallási iskolában] volt tanár, onnan jött, tehát ennyit tudunk erről a személyről, és most ő vezeti a központi bankot. Valószínűleg egyáltalán nincs tapasztalata” – nyilatkozta a már az Egyesült Államokban, Kaliforniában élő Sabít.
Az Afganisztánnal foglalkozó pénzügyi szakértők szerint ez a legújabb jele annak, hogy a nemzetközi közösség további beavatkozása nélkül az ország gazdasága még jobban szenvedhet, mint ahogyan az elmúlt hetekben történt. Röviddel azután, hogy Asraf Gáni elnök kormánya augusztus 15-én megbukott, az afgáni, az ország valutájának kereskedése visszaesett, közel 8 százalékot gyengült is az amerikai dollárral szemben. Augusztus 17-e óta azonban a helyi valuta viszonylag stabil, valószínűleg azért, mert gyakorlatilag befagyasztották – most már szinte lehetetlen pénzt be- vagy kivinni az országból. Mivel a kormányzati alkalmazottak nem kapnak fizetést, és a bankok sem nyitottak ki, még a mindennapi kereskedelem is nehézkes.
Kedden a Világbank közölte, hogy „szüneteltette a folyósításokat” – azaz a segélyekre és fejlesztési projektekre szánt pénzek átadását – Afganisztánnak az ottani instabilitással kapcsolatos aggodalmak miatt.
„Mélységesen aggódunk az afganisztáni helyzet és annak az ország fejlődési kilátásaira gyakorolt hatása miatt, különösen a nők esetében” – mondta Marcela Sanchez-Bender, a Világbank szóvivője egy nyilatkozatban. Arra a kérdésre, hogy milyen feltételek mellett folytatódnának a folyósítások, Sanchez-Bender nem kívánt válaszolni. A Világbank honlapja szerint korábban 1992 és 2002 között leállította afganisztáni tevékenységét. A Világbank 2002 óta összesen több mint 5,3 milliárd dollárt nyújtott fejlesztési és sürgősségi újjáépítési projektekre.
Az afgán gazdaság szinte teljes egészében készpénzalapú – a feltételezések szerint az embereknek mindössze 10 százaléka rendelkezik bankszámlával. Ráadásul a Világbank szerint a gazdaságot nagyrészt külföldi segélyek támogatták.
„A nemzetközi biztonsági támogatás mértékével és időtartamával, valamint a tálibokkal kötendő esetleges békemegállapodás kimenetelével kapcsolatos legújabb bizonytalanságok tovább csökkentették a bizalmat, ami a beruházások további csökkenéséhez és tőkemeneküléshez vezetett” – írta a Világbank egy áprilisi jelentésében. „A külföldi támogatás mesterségesen növelte a hazai vásárlóerőt – mesterségesen abban az értelemben, hogy nem járt együtt a hazai termelékenység növekedésével” – írta most vasárnap a szervezet egy friss elemzésében.
Kabul bukása óta rendkívül nehéz pénzt be- vagy kijuttatni az országba. Két olyan cég, amelyen keresztül az emberek általában pénzt küldtek, a Western Union és a MoneyGram leállította az afganisztáni tranzakciókat. A Hawalas, a személyközi pénzkereskedelem évszázados hálózata a jelentések szerint szintén szinte teljesen leállt.
„Azt hiszem, azt látjuk, hogy tőkekontroll van érvényben, és ha valaki afgánival akart kereskedni, akkor nem igazán tud” – mondta Edward Moya, az Oanda, egy devizakereskedő cég vezető piaci elemzője.
Tágabb értelemben a tálibokat nem ismerték el Afganisztán törvényes kormányaként, ami azt jelenti, hogy nem juthatnak hozzá a nagyrészt az Egyesült Államokban tartott több milliárd dolláros tartalékalapokhoz, illetve a Nemzetközi Valutaalaptól kapott 450 millió dolláros úgynevezett különleges lehívási joghoz, amelyet Afganisztán a tervek szerint hétfőn kapott volna meg.
Hans-Jakob Schindler, egy volt német diplomata és ENSZ-tisztviselő, aki a tálibok elleni szankciókkal foglalkozott, úgy látja, Afganisztán közeljövője gazdasági szempontból borzalmas. Lehet, hogy „hetek, talán néhány hónap”, amíg összeomlik a gazdaság, ha nem történik jelentős változás. „A kábítószereken, egy kis bányászaton és egy kis termelésen kívül nem sok minden történt az amerikaiak és más szervezetek pénzinfúziója nélkül” – összegzett Schindler. Bár a pakisztáni médiában megjelentek olyan hírek, hogy a két ország közötti szárazföldi határokat újra megnyitották, Schindler szerint az ilyen határokon átnyúló kereskedelem nem fog érdemi változást hozni az afgán nép számára.
?️ Los talibanes vierten 3.000 litros de alcohol en un canal de Kabul porque "los musulmanes no deben fabricar alcohol. El Talibán no tolera su consumo por su interpretación estricta de las leyes coránicas", ha explicado la agencia de inteligencia afgana en Twitter.#TNPLivepic.twitter.com/gfUtxoxhzz
A kubai hatalom a szervezők letartóztatásával a nagy tüntetéssorozatot megállította, de a gazdasági válsággal nem tud mit kezdeni. Ezért a Caritas és más segélyszervezetek támogatását kérte, hogy a közellátás minimális fenntartását elérje.
„A kubai kormányzat igen büszke arra, amit az egészségügyben elért, hiszen egy főre számítva több az orvos, mint Németországban. Ezért elképzelhető, hogy milyen drámai lehet a helyzet, ha most a pandémiára hivatkozva segítséget kértek” – nyilatkozta a Caritas kubai projektkoordinátora, Kilian Linder a közszolgálati Deutsche Wellének.
A német portál emlékeztet: Kubában a gazdasági válság már évek óta tart, de idén különösen súlyossá vált a pénzreform és a pandémia hatása miatt. A pénzreform azt jelentette, hogy megszüntették a kettős pénzrendszert, pontosan akkor, amikor visszaesett a turizmus a Covid-19 járvány miatt – magyarázza a Német Nemzetközi és Biztonságpolitikai Intézet (SWP) igazgatóhelyettese, Günther Maihold, aki évek óta foglalkozik Kubával. „A koronavírus-válság volt az utolsó csepp a pohárban, ez váltotta ki a nagy tüntetéseket” – hangsúlyozza a szakértő.
A támogatók: a Caritas, Oroszország, Kína és néhány latin-amerikai állam
A kubai kommunista hatalom a Szovjetunió bukásáig orosz támogatással tartotta fenn magát az amerikai embargó idején. Később Venezuela vette át a szerepet, de az ottani populista rendszer gyengülésével ez a lehetőség is megszűnt.
Ferenc pápa segítségével átmenetileg sikerült megszüntetni az amerikai embargót Obama elnök idején, de Trump gyorsan visszaállította azt. Azóta a kubai kommunista hatalom kétségbeesetten kapkod.
A katolikus Caritas maximális erőfeszítést tesz, hogy segítsen a szigetország kétségbeejtő helyzetbe került népének. Maszkokat, ventillátorokat, személyes vírusellenes védőfelszereléseket, gyógyszereket szállít Kubába, ahol mindebből hiány van, holott korábbi egészségügyi katasztrófák idején a szigetország szokott másokat segíteni Latin-Amerikában. Venezuela egy egész hajó rakomány élelmiszert küldött. Oroszország 88 tonna humanitárius szállítmányt juttatott el Kubába. A kínaiak egyelőre csak 30 ventillátort küldtek, de Peking komolyabb segítséget is ígért. Mexikó hadihajón küldött élelmiszert és egészségügyi felszereléseket – a többi között oxigént is. Erről a kubai televízió élő adásban számolt be.
„Örökké hálásak leszünk Mexikónak a testvéri segítségért” – hangsúlyozta Kuba külügyminisztere, aki szembeállította ezt az Egyesült Államok politikájával, amely „háborút és erőszakot hoz nekünk”.
Joe Biden USA-elnök feketelistára helyezte Kuba rendőrfőnökét és annak helyettesét a tüntetések brutális elfojtása miatt. „Mások is következnek még, ha nem lesz drasztikus változás” – fenyegette meg a kubai vezetőket az Egyesült Államok elnöke.
Lesz-e reform?
A humanitárius segítség csepp a tengerben a 11 milliós országban, ahol komolyabb változásokra lenne szükség a válság leküzdésére.
Áprilisban nyugdíjba ment Raúl Castro, aki átadta a hatalmat a fiatalabb nemzedéknek. Sokan bíztak abban, hogy megkezdődnek a reformok, de egyelőre csalódniuk kellett – mondja a német szakértő. A hatalom forradalmi jelszavakkal bombázza a fiatal generációkat, de azok csak azt látják, hogy általános az élelmiszerhiány és a kórházakban nemigen képesek megbirkózni a pandemiával.
A kubaiak kifejlesztettek két saját védőoltást a koronavírus ellen. Az Abdala és a Soberana egyaránt három oltást tesz szükségessé a védettséghez. A lakosságnak eddig kevesebb mint az egynegyedét sikerült teljesen beoltani. Eddig ebből nem volt különösebb probléma, de a delta vírus miatt július végén nagyon megugrott a fertőzések száma – mutatott rá a Caritas projektmenedzsere.
„Kérdés, hogy a hazai oltóanyagok milyen védelmet nyújtanak. Az is bizonytalan, hogy mennyire tudja fokozni a kubai gyógyszeripar az oltóanyagok előállítását, és mennyire tudják rábeszélni a lakosságot az oltásra.
Kritikussá válhat a járványhelyzet, ha nem tudják azt az év végéig megállítani – nyilatkozta a katolikus Caritas kubai embere Kilian Linder a Deutsche Wellének.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
„Az emberi élet felbecsülhetetlen!” Ezen szlogent szem előtt tartva hozták meg a politikusok világszerte az eddig soha nem látott lépéseket a koronavírus terjedésének visszaszorítására. A válság előtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek felfüggesztik mindennapos tevékenységüket, mivel ez hatalmas gazdasági és politikai veszteséget okozott volna. De amint Kína és Olaszország bevezette a karantént, az elkerülhetetlenné vált az egész világon.
Már másfél éve nem szűnnek meg a társadalmi viták, miszerint nem fizettünk-e túl magas árat a gazdasági tevékenység leállításával. A karantén korlátozásokat támogatók szerint gazdasági veszteség nem olyan nagy, mert az emberek még mindig óvatosak és kerülik a nyilvános helyeket. A bezárás ellenzői ennek ellenkezőjét állítják – tönkretette a gazdaságot és kevés szerepe volt a vírus terjedésének megakadályozásában.
A valóság azonban valahol a kettő között van, és a jövőben jó lenne megtalálni az egyensúlyt a két véglet között, írta a The Economist közismert információs kiadvány. A trillió dollárra értékelhető termelékenységvesztés elfogadható ár-e a koronavírus terjedésének lassítása érdekében? Vagy a kormányoknak még keményebb intézkedéseket kellett hozniuk több mint 4 millió ember halálának megakadályozása érdekében? És jelenleg, amikor a politikusok szerte a világon azt vitatják, el kell-e törölni a meglévő és bevezetni újabb korlátozásokat, ezen kérdések maradnak a legaktuálisabbak.
Mint ismeretes, a vakcináció mellett a vállalkozások bezárása továbbra is fontos módszerei az újabb törzsek és koronavírus hullámok elleni küzdelemnek az egész világon. Számos új gazdasági tanulmányban megkísérelték felbecsülni a városok bezárásának költségeit azok előnyeivel összehasonlítva. Így a Goldman Sachs-tanulmány szoros kapcsolatot mutat a bezárási arány és a GDP-re gyakorolt hatás között. Például Olaszországban, ahol a járvány közepette nagyon szigorú lockdownt vezettek be, a gazdasági visszaesés 3%-kal volt nagyobb, mint Franciaországban, ahol kevésbé szigorúak voltak az intézkedések.
Valójában az euró övezet azon országai, ahol az elhalálozás aránya magas volt, kevésbé szenvedte meg a GDP. Ugyanakkor Finnországban, ahol az elhalálozási arány az egyik legalacsonyabb volt az euró zónában, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint az egy főre eső GDP várhatóan 2019-2021 között 1%-kal csökken. Lettországban, ahol a legtöbb halálesetet regisztrálták, az egy főre jutó GDP várhatóan több mint 2%-kal nő.
És Dél-Dakota államban (USA), ahol nem vezetettek be karantént, és még a lakókat sem kötelezték a védőmaszkok viselésére, a halálos áldozatok száma magas volt, viszont a gazdaság legtöbb paraméterei jelenleg jobbak, mint a világjárvány előtt.
És mi van akkor, ha a gazdasági ár egyáltalán nem kormányzati korlátozások eredménye, hanem szabad választás? Ostin Golcby és Chad Siverson közgazdászok tanulmányukban az emberek mobilitását elemezték az Egyesült Államokban akkor, amikor csak néhány állam zárt be, és megállapították, hogy az emberek minden államban egyformán viselkedtek.
Egyébként az emberek döntéseit a társadalmi nyomás és a gazdaság egyaránt befolyásolja. És a szakértők szerint azok a sajtótájékoztatók, amelyeken a közegészségügy szakértői vagy politikusok a vírus veszélyére figyelmeztettek, nem kevésbé voltak hatékonyak, mint a korlátozások. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések hatással voltak az emberekre. De vajon megéri ez az ár? Ez a kérdés nagyon aktuális.
A vállalkozások bezárása által okozott hatalmas kár már nyilvánvaló. A világon hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma, gyermekek százmilliói elveszítették a normál oktatáshoz való hozzáférést, a családok szétszakadtak, a károk nagy része hosszú lejáratú.
Mi több, a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legfrissebb tanulmányai szerint a szegény országokban, ahol fiatal a lakosság,
Azt jósolják, hogy a karanténból adódó gazdasági károk a koronavírusban elhunyt egy egyénre 1,76 gyermek halálához vezetnek. És van még egy bizonytalanság az élet árának meghatározásával kapcsolatban. A Yale Egyetem és a londoni Imperial College tanulmánya kimutatta, hogy a társadalmi távolságtartás a gazdag országok 20%-os GDP növekedését biztosítja. David Miles és munkatársai – szintén a londoni Imperial College – tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban a karantén ára 2020 tavaszán jóval magasabb volt, mint a megmentett életek gazdasági előnyei becslése.
Tekintettel arra, hogy ezek a modellek nem veszik figyelembe a karantén okozta károk egyéb formáit (például hogyan értékelhetjük azokat a személyeket ért károkat, akik nem tudnak részt venni egy családi ünnepi vacsorán, egy születésnapon, egy barát temetésén), nagyon nehéz megválaszolni a korlátozások gazdasági költségét.
A kockázatértékelés tanulmányozása kimutatta, hogy a bizonytalanság és a negatív következményektől való félelem, különösen a fájdalmas haláltól való félelem arra kényszerítik az embereket, hogy többet fizessenek, hogy elkerüljék a halált.
A válasz arra a kérdésre, hogy volt-e a karantén bevezetésének értelme, a társadalom és a politika fejlődésétől függően változik a közeljövőben.
A libanoni gazdasági válság katasztrofális méreteket öltött. Hassan Diab, a libanoni ügyvezető miniszterelnök az ország megmentésére szólította fel a nemzetközi közösséget.
A libanoni kormány az esetleges „szociális robbanásra” figyelmeztette a világ közösségét és sürgős segítségnyújtást kért. Hassan Diab megbízott libanoni miniszterelnök felhívása július 6-án hangzott el a libanoni külföldi diplomáciai képviseletek vezetőivel tartott találkozón. A libanoni kormányfő felszólította a külföldi adományozókat, hogy nyújtsanak pénzügyi támogatást országának, annak ellenére, hogy a kormányválság csaknem egy éve tart, és nem alakult meg az állandó kormány.
„A segítségnyújtás függővé tétele a kormányalakításhoz veszélyt jelent a libanoni lakosság életére” – mondta Diab a bejrúti külföldi nagykövetekkel folytatott megbeszélésen. A libanoni kormányfő elismerte, hogy országa jelenleg „egy nagyon sötét alagúton” megy keresztül, és a lakosság szenvedései elérték a „tragikus” szintet. Diab arra is figyelmeztetett, hogy a pénzügyi támogatás megtagadása veszélyeztetné „a libanoni lakosság életét és Libanon egységét”. Nem a „korruptnak” szenvednek, hanem az emberek – folytatta Diab. „Mentsék meg Libanont, még mielőtt nem késő” – figyelmeztetett a libanoni miniszterelnök.
A történelem egyik legsúlyosabb gazdasági válsága
A Világbank adatai szerint 2019 ősze óta Libanon a világ egyik legsúlyosabb gazdasági válságát éli a XIX. század közepe óta. A gazdasági összeomlás a nép haragját váltotta ki Libanonban egy olyan politikai osztály ellen, amelyet a lakosság rendkívül korruptnak és alkalmatlannak tartanak. Évtizedek óta az ország politikai színterét ugyanazok a családok és személyek uralják, a felháborodás és a gyakori tiltakozások nem hoztak változást.
A bejrúti kikötő műtrágya-raktárában 2020 augusztusában bekövetkezett robbanás következtében bekövetkezett katasztrófát követően Diab és kormánya lemondott. Jelenleg ő és kabinet többi tagja posztját csak ideiglenesen tölti be.
Azóta azonban a politikai erőknek nem sikerült megállapodniuk egy új kormányt illetően annak ellenére, hogy a kormányalakítás elengedhetetlen a reformok megkezdéséhez, amihez a nemzetközi közösség, beleértve a Nemzetközi Valutaalap is ragaszkodik. Az IMF, más pénzügyi intézmények és az adományozó országok mindaddig nem voltak hajlandóak pénzügyi támogatást nyújtani Libanonnak, amíg nem hajtják végre az országban a mélyreható és átfogó reformokat.
Totális szegénység és széles körű hiány
Eközben a gazdasági helyzete gyors tempóban romlik. A libanoni font a feketepiacon a dollárral szembeni értékének több mint 90 százalékát veszítette el. Az inflációs meghaladja a 100 százalékot, és ha az élelmiszerárak dinamikáját vesszük, akkor az infláció meghaladja a 200 százalékot. Ma a lakosság több mint 60 százaléka szegénységben él.
Ezen kívül a libanoni lakosság a tömeges elbocsátásoktól és a totális munkanélküliségtől szenved. Az áruhiány miatt mindenhol hosszú sorok állnak. Gyógyszertárakban hiány nincs elég gyógyszer. Ezen kívül a lakosság naponta órákat kénytelen áram nélkül tölteni.
A koronavírus-járvány súlyos gazdasági és piaci hatásai ellenére is rekordra nőtt tavaly a milliárdosok száma Nagy-Britanniában.
A The Sunday Times című konzervatív brit lap 1989 óta minden év tavaszán összeállítja listáját (Rich List) a Nagy-Britanniában élő leggazdagabbak becsült vagyonáról. A most 33. alkalommal elkészített összesítés szerint – amelynek felső 250-es mezőnyét a lap már pénteken ismertette online kiadásában – Nagy-Britanniában 171 milliárdos él, 24-gyel több, mint egy éve.
A nagy-britanniai milliárdosok összvagyona jelenleg 592,269 milliárd font (több mint 240 ezer milliárd forint), 21,7 százalékkal több, mint tavaly. A teljes, 250 tagú mezőny együttes vagyona 658,1 milliárd font, 16,3 százalékkal magasabb a tavalyi 565,7 milliárd fontos becslésnél.
A Rich List 2021 összeállítói szerint a koronavírus-járvány elsősorban olyan üzleti szektorokban teremtett kiugrási lehetőséget, mint az online divatáru-kiskereskedelem, valamint a számítógépes játékok és más olyan technológiai vállalkozások, amelyek közvetlenül el tudták juttatni termékeiket a fogyasztóhoz, elviselhetőbbé téve az életet a járvány megfékezését célzó korlátozások idején.
Az abszolút idei vagyonrekorder az ukrajnai születésű olaj-, zene- és médiamágnás, Sir Leonard Blavatnik, akinek a Rich List 2021 szerkesztői 23 milliárd fontos vagyont mutattak ki, 7,219 milliárd fonttal többet, mint tavaly. A 63 éves Blavatnik másodszor került a The Sunday Times vagyonlistájának élére: először 2015-ben vezette a mezőnyt, akkor 13,17 milliárd fontos vagyonnal.
Az irodalmárok vagyonlistáját továbbra is a példátlan sikerű Harry Potter-regénysorozat Skóciában élő szerzője, Joanne K. Rowling vezeti, akinek a Rich List 2021 szerkesztői 820 millió font vagyont tulajdonítanak, 25 millió fonttal többet, mint tavaly. J.K. Rowling az 1990-es évek elején még heti 70 fontos tanácsi segélyből, munkanélküliként tengődött egy edinburghi szociális bérlakásban, ma viszont világviszonylatban is messze a leggazdagabb regényíró.
A Rich List 2021 szerkesztői szerint jövedelmei alapján az 55 éves Rowling is már csatlakozhatott volna a nagy-britanniai milliárdosok klubjához, és ez csak azért nem történt meg, mert vagyonából rendkívül nagyvonalúan támogat különböző jótékonysági szervezeteket és programokat. Tavaly például egymillió fontot adományozott a koronavírus-járvány alatt hajléktalanná, illetve családon belüli erőszak áldozatává vált emberek megsegítésére.
Mindemellett tavaly teljesen ingyen hozzáférhetővé tette online felületeken a The Ickabog címmel írt – a Harry Potter-sorozattól független – mesesorozatát, és amikor a mű novemberben könyv formájában is megjelent, a jogdíjakat teljes egészében olyan jótékonysági szervezeteknek ajánlotta fel, amelyek különösen megszenvedték a koronavírus-járvány bevételcsökkentő hatásait.
A leggazdagabb brit zenészek és zeneszerzők idei listájának éllovasait – legalábbis anyagi szempontból – ugyanakkor a tervezett turnék elmaradása ellenére sem viselte meg a járvány. A Rich List 2021 összeállítói szerint ez mindenekelőtt a nagy zenei világcégek – elsősorban a Sony, a Universal és a Warner – streaming-szolgáltatásai iránti megugró keresletnek köszönhető.
A lista szerkesztői példaként kiemelik Sir Mick Jaggert, a Rolling Stones frontemberét. Az együttes tavaly Észak-Amerikában turnézott volna, és ebből akár 150 millió dollár is befolyhatott volna, ám ez a járvány miatt elmaradt. Jagger vagyona azonban a Rich List 2021 szerint ennek ellenére 25 millió fonttal 310 millió fontra gyarapodott.
A zenei vagyonlistát mindazonáltal továbbra is Sir Paul McCartney vezeti. A Beatles egykori basszusgitárosa és dalszerzője a Rich List 2021 szerkesztőinek becslése szerint jelenleg 820 millió fontot tudhat bankszámláján, 20 millió fonttal többet, mint tavaly.
Lord Andrew Lloyd-Webber, a világhírű musicalszerző tavaly még McCartney-val holtversenyben szintén a zenei vagyonlista élén állt. Az idei kimutatás szerint azonban az elmúlt egy évben hatalmas összeget, 275 millió fontot veszített, és az így megmaradt 525 millió fontos vagyonával a harmadik helyre csúszott vissza, a U2 mögé, amelynek kollektív vagyonát az idei Rich List szerzői 620 millió fontra taksálják.
Lord Lloyd-Webber a londoni West Enden hét színházat birtokol, ám ezek több mint egy éve zárva vannak. Lloyd-Webber nemrégiben elmondta: a teljes bevételkiesés mellett ezeknek a színházaknak a puszta fenntartása havonta egymillió fontba kerül.
Sir Elton John, a brit rock veterán szupersztárja a zenei vagyonlista negyedik helyére jött fel a tavalyi ötödikről. A Rich List 2021 szerkesztőinek becslése szerint Sir Elton vagyona 15 millió fontos gyarapodással jelenleg 375 millió font.
K típusú fellendülést látunk az Egyesült Államokban – írja a Project Syndicate oldalán Nouriel Roubini. Mit jelent ez? Azt, hogy akinek megmaradt a jólfizető munkahelye és a részvénypakettje a tőzsdén, az jól jön ki a koronavírus-válságból. De mi lesz azokkal, akik nem? Sokan tartoznak ide: a rosszul fizetett munkások, a munkanélküliek vagy akiket csak részmunkaidőben alkalmaznak. Ők tele vannak adóssággal, nincsenek tartalékaik, és a perspektíváik is szomorúak – véli a szakértő.
A Wall Street szárnyaló árfolyamaiból ugyanis ők egyáltalán nem profitálnak. Amerika szegényebb felének mindössze a részvények összértékének a 0,7 százaléka jut, közben viszont a legfelső 10 százalék birtokolja a részvény vagyon 87,2 százalékát, a legfelső 1 százalék pedig az 51,8 százalékát. Nem csoda, hogy az USA 50 leggazdagabb emberének vagyona egyenlő a lakosság szegényebbik felének, azaz 165 millió embernek a pénzével.
Hitelválság jöhet
Évtizedeken át ezt a problémát úgy oldották meg, hogy Amerika szegényebb része eladósodott. 2008-ban ez a buborék durrant ki – emlékeztet Nouriel Roubini, aki azt a válságot is előre megjósolta.
Most szerinte hasonló krízis készülődik, többek közt azért, mert a szegényebb rétegek különböző alkalmazásokkal forgatják a pénzüket a tőzsdén. Erről szól a „bitcoin buli” és a „GameStop narratíva” – hangsúlyozza az amerikai közgazdász, aki nemes egyszerűséggel shitcoin-nak (sz** pénznek) nevezi a kriptovalutákat.
Azért veszélyes ez, mert a kisemberek úgy érezhetik: nem munkával kell pénzt keresni, hanem szerencsés tőzsdei műveletekkel. Csakhogy az értéktelen részvények egynapos kereskedésével szerzett pénzek pillanatok alatt elúszhatnak, és adósságba kergethetik a tőzsdéző rétegeket.
Súlyosbítja a helyzetet az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve Board pénzpolitikája, amely önti a pénzt a piacra. Egyre többen bírálják ezt, mondván, hogy emiatt előbb vagy utóbb megindul a kamatlábemelés. Ez pedig előrevetíti a nagy tőzsdei korrekció lehetőségét. Szerinte a tőzsdei buborék jelei szemmel láthatóak: olyanok, mint az 1929-es és a 2000-es válság előtt voltak.
Ilyen körülmények között a Fed minden bizonnyal aggódik, hogy a piac azonnal összeomlana, ha megszüntetné a mennyiségi lazítást. Csakhogy így tovább növekszik az eladósodás: a magánvállalkozók éppúgy, mint az állam, új hiteleket vesznek fel, és ez végképp megakadályozza azt, hogy normalizálódjon a helyzet a pénzpiacon. Középtávon pedig érkezhet a stagfláció, amikor csak az árak nőnek, a gazdaság pedig alig – jósolja Nouriel Roubini.
Joe Biden amerikai elnök 1900 milliárdos támogató csomagja elvben nagy segítség lehetne a szegényebb rétegeknek, de Roubini szerint ők annyira úsznak máris az adósságban, hogy a nekik jutó összeg legfeljebb az egyharmadát költik majd el a piacon. A többit a hitelek törlesztésére kell fordítaniuk.
Problémát jelent még, hogy a vírusválságnak sincs még vége, és senki sem tudja, hogy hány kis- és közepes vállalkozás éli túl ezt a nehéz időszakot, ami rengeteg munkahely jövőjét teszi bizonytalanná.
