Európa egy évtizeden belül olajhiánnyal nézhet szembe, ahogy a kontinensen gyorsabban csökken a kitermelés, mint ahogy az országok átállnak más energiaforrások fogyasztására – derül ki egy friss jelentésből. Európa olajfüggése így évről évre egyre nagyobb kockázatot jelent.
Európa nem tudja elég gyorsan leépíteni az olajfüggőségét, miközben a kitermelés és a készletek egyre lendületesebben csökkennek. Ez pedig tíz éven belül olajhiányhoz vezethet a kontinensen – derül ki a francia Shift Project elemzéséből. Mindez azt jelenti, hogy fennáll a kockázata annak, hogy Európa az előtt éri el az olajkínálati csúcspontot, hogy a kontinens vezető gazdaságai átállnának tisztább energiaforrásokra.
Az elemzés a Rystad Energy norvég tanácsadócég adatai alapján rámutatott, hogy Oroszország (és a volt szovjet tagállamok) olajkitermelése már a szisztematikus csökkenés időszakába lépett, márpedig ebből a térségből származik az Európai Unió teljes olajkészleteinek több mint 40 százaléka.
Az afrikai olajkitermelés szintén jelentős csökkenést mutathat a következő évtizedben, miközben az EU olajkészleteinek több mint 10 százaléka innen származik. Ráadásul a koronavírus-járvány még további kockázatot jelent az olajkitermelésre nézve, mivel a gazdasági leállások miatt számos beruházást lefújtak vagy elhalasztottak, ami szintén arra utal, hogy könnyedén kínálati hiány alakulhat ki a 2020-as években.
Ahogy pedig a nagy olajcégek az idei évre tervezett beruházásaikat mintegy negyedével (nagyjából 40 milliárd dollárral) vághatják vissza, a Rystad Energy úgy számol, hogy a világ olajkeresleti csúcsa 2027-ben jöhet el a korábban várt 2030 helyett. Ezt követően tehát folyamatosan csökkenhet az olajkereslet.
Mindazonáltal a kereslet és a kínálat változásának egyensúlytalansága azt jelentheti, hogy idővel jelentős olajár-emelkedésekre lehet számítani, még akkor is, ha a kereslet fokozatosan csökken. A jelentés szerint az olajár még a következő két évben relatíve nyomott maradhat, ahogy a világgazdaság talpra áll a járványból és az abból adódó gazdasági megrázkódtatásokból.
Ezt követően viszont, a 2020-as évek közepétől, gyorsan felpattanhat az árfolyam, ha a kereslet felülmúlja kínálatot.
Következésképpen, az elemzők szerint az országoknak egyre erőteljesebben kell dolgozniuk az olajfüggőségül leépítésén. Emellett hozzátették, az elektromos járművekbe és más új technológiákba és erőforrásokba irányuló beruházások megkönnyítik az olajimportőr országok helyzetét, amennyiben az olajár lendületesen emelkedni kezd.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Az ukrán miniszterelnöki kabinet javaslatot
nyújtott be a parlamentbe a 2020-as állami költségvetés kiadási részének
módosítására vonatkozóan. Ezt bizonyítják a költségvetésben a kabinet által végrehajtott
korrigált számítások, közölte Telegram csatornáján Olekszij Honcsarenko,
parlamenti képviselő. Elmondása szerint a kormány azt javasolja, hogy csökkentsék
a költségvetés bevételeit 115 milliárd UAH-val, a kiadásokat viszont 96
milliárd UAH-val növeljék.
„A hiány fedezésére (javasoljuk – a
szerk.) a hazai hitelfelvételt 147 milliárd UAH-val, míg a külsőt 131 milliárd
UAH-val kell növelni” – jegyezte meg a parlamenti képviselő. A kormány 124
milliárd UAH összegű Stabilizációs Alap létrehozását javasolja, amelyet a
kabinet „szinte kézi üzemmódban” fog kezelni, írja Honcsarenko.
Mit javasol a kormány?
A parlament teljes mértékben csökkentse
a tanárok szociális bérpótlékának költségeit,
valamint csökkentse az kistérségek fejlesztésére szánt szubvenciót, a helyi
költségvetéseknek a modern szakképzés képzési és gyakorlati központjainak
létrehozására (a 2020-as költségvetésben 259 millió UAH-t irányoztak elő)
nyújtandó támogatások teljes összegének csökkentését.
Előreláthatóan a kormány a minőségi,
modern és hozzáférhető általános középfokú oktatás „Új ukrán iskola” nyújtására
nyújtott támogatás teljes összegének csökkentését (ennek költségvetése 1,42
milliárd UAH-t nyújtott) is tervezi. Ezenkívül a középfokú oktatási intézmények
bizonyos kategóriájú pedagógusainak szociális bérpótlék kifizetését (erre a
költségvetésben 1,553 milliárd UAH-t különítettek el) is eltörlik.
A kormány a költségvetés kiadási
részében végzett módosításai azt mutatják, hogy a „Jobb iskolát a jobb eredményekért”
programhoz nyújtott támogatás teljes összegét csökkenteni kívánják. A program iskolák
építését, a meglévők rekonstrukcióját
írja elő, erre a 2020-as költségvetésben 1,5 milliárd UAH-t terveztek. A
kormány javasolja az Állami Fejlesztési Alap (7,5 milliárd UAH) költségeinek átirányítását
a koronavírus megelőzésére és terjedésének megakadályozására a megyékben.
Csökkennek a kistérségek fejlesztésére
valamint egyes területek társadalmi-gazdasági fejlődéséhez nyújtott
támogatásokat is. Ezen felül várhatóan teljes mértékben csökkentik az
Energiahatékonysági Alap költségeit (erre 1,6 milliárd UAH-t különítettek el a
költségvetésben).
„És mint hab a tortán” (szerk.) a
kormány teljesen lenullázná a 2020-as helyi választások finanszírozását. „Töröljük
az idén október 25-re kiírt a helyhatósági választásokat?” – jegyezte meg
Honcsarenko.
A Legfelső Tanács valamennyi parlamenti
frakciójának és képviselőcsoportjának képviselői már kritizálták a
Minisztertanács által javasolt költségvetési törvénymódosításokat, a költségvetést
és a stabilizációs alap létrehozását. Jaroszlav Zseleznyak, a Holosz frakció helyettes
vezetője kihangsúlyozta, hogy a kormány által javasolt mutatók „nem reálisak, egyszerűen
lehetetlen csökkenteni a helyi költségvetés tételeinek számát, valamint
megengedhetetlen az oktatás és az egészségügy költségeinek csökkentése”. A frakció
alelnöke hozzátette, hogy a javasolt törvényjavaslatok számos rendelkezése
semmiképp sem kapcsolható a koronavírus járvány leküzdéséhez.
