A kiskereskedelmi forgalom márciusi adatait elemezve a számokból az látszik, hogyan befolyásolja a vásárlási szokásokat a kijárási korlátozás.
Az elemzés szerint 2019 márciusához és 2020 februárjához képest is az internetes kereskedelem és a gyógyászati termékek, gyógyszerek vásárlása ugrott meg, a legnagyobb vesztes pedig az üzemanyag-forgalom. Arányaiban enyhébb, de nominálisan nagyobb növekedésen van túl az „élelmiszer jellegű vegyes” termékek forgalma.
A növekedés üteme pedig azt mutatja, hogy az áprilisi adat már rekord lesz. Az e-kereskedelem egyébként koronavírus nélkül is az egyik legdinamikusabban növekvő ágazat volt, kérdés, hogy a kijárási korlátozások feloldásával mennyire tartják meg az emberek a szokást, hogy az interneten vásárolnak.
Az üzemanyagforgalmat közben a kijárási korlátozás mellett az összeomló világpiaci olajár is sújtja, a benzinkutaknál 2015 óta nem mértek ennyire rossz forgalmi adatokat.
Áprilisban a vártnál lényegesen nagyobb mértékben, rekordalacsonyra csökkent az euróövezeti gazdasági aktivitás mutatószáma a londoni IHS Markit gazdaságkutató intézet felmérése alapján – írja az MTI.
A Markit előzetes adatokon alapuló felmérése szerint a gazdasági aktivitás mutatószáma, a kompozit beszerzésimenedzser-index (BMI) áprilisra vonatkozóan 13,5 pontra, a felmérés 1998 júliusi kezdete óta a legalacsonyabbra esett az euróövezetben. Az előző hónapban, márciusban 29,7 ponton állt az euróövezeti kompozit BMI, áprilisra pedig 25,7 pontot vártak elemzők. A BMI 50 pont alatti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének a növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a zsugorodását jelzi.
A kompozit BMI mindkét összetevője, a szolgáltatóipari és a feldolgozóipari egyaránt nagyot romlott áprilisra. A szolgáltatóipari BMI 11,7 pontra, a nyilvántartás kezdete óta a legalacsonyabbra csökkent a márciusi 26,4 pontról a várt 23,8 pont helyett. A feldolgozóipari BMI 33,6 ponton több mint 11 éves, 134 havi mélypontot ért el a márciusi 44,5 pont után, a várt 39,2 pont helyett.
„A BMI-felmérésben feltárt adatok az euróövezeti gazdaságnak az adatgyűjtés több mint húszéves történetében soha még nem tapasztalt mértékű összeomlásáról tanúskodnak. A lendületvesztés dinamikája is meghaladta a számos közgazdász által még lehetségesnek tartott mértéket. Az index értéke jóval a becslési konszenzus alá zuhant” – írja a jelentésben Chris Williamson, az IHS Markit vezető közgazdásza. A BMI alakulása alapján az IHS Markit modellszámításai szerint
Az euróövezeti GDP 7,5 százalékkal csökkenhet az első negyedévben a korábbi negyedévhez képest.
Mivel a járvány megfékezése érdekében számos gazdasági területen az elkövetkező hetekben is érvényben maradnak a korlátozások, a második negyedévben a régióban valaha elszenvedett legnagyobb recesszióra kell számítani.
Remélhetőleg hamarosan megindul a korlátozások feloldása, hogy a gazdaság kimozdulhasson az áprilisi bénultság állapotából, ez azonban egy második fertőzési hullám kockázata miatt valószínűleg fájdalmasan lassú ütemben fog zajlani. Williamson szerint a kereslet elhúzódó visszaesése miatt az állásvesztés még a mostani rekordmértékűnél is nagyobb ütemben folytatódhat, ami újabb aggályokat vet majd fel a járványvédelmi intézkedések gazdasági költségeivel kapcsolatban.
Vidékünkön leginkább a kisvállalkozókat sújtják a koronavírus járvány miatt kialakult gazdasági problémák. A kisvállalkozókon és a gazdákon segítene a beregszászi önkormányzat azáltal, hogy ideiglenesen mentesíti őket a kötelező vállalkozói adó alól.
https://youtu.be/_7JBO69mCY4
A tervek szerint az adóterhek felfüggesztése az 1-es és 2-es adókategóriába tartozó vállalkozókra vonatkozna, így nekik csupán a nyugdíjjárulékot kell fizetniük a járvány ideje alatt.
Handelsblatt német üzleti kiadvány szerint, amely a UNCTAD (Egyesült Nemzetek Kereskedelmi és Fejlesztési Konferencia) elemzését idézi, a nagy államadóssággal rendelkező országoknak még kölcsönt kell a jövőben vállalniuk a koronavírus-járvány okozta válság miatt, amely a nem visszatérített hitelek láncreakcióját válthatja ki, amely súlyos következményekkel járhat az úgynevezett „gazdag” országok számára is.
A nemzeti valuta értéke a fejlődő
országokban a dollárhoz viszonyítva 5–25%-ra esett vissza, és ennek
eredményeként megnőtt a külföldi adósságkezelés költsége. Brazília, Mexikó,
Indonézia, Oroszország és Dél-Afrika azokhoz az országokhoz tartozik, ahol a
nemzeti valuta legnagyobb mértékű leértékelődése (értékcsökkenés) ment végbe. A
gazdaság szinte minden ágazatban hanyatlás tapasztalható, még a nyersanyagok
ára is esett, ami sok ország számára a legfontosabb exportáru. A világjárvány a fejlődő országok számára
valódi katasztrófát jelent.
Az UNCTAD adatai szerint, 2020–2021-ben
a fejlődő országoknak nem lesz elegendő 2 trillió dollár pénzügyi
kötelezettségeik teljesítéséhez. Ez adósságválsághoz vezethet, amelybe számos
közvetlen és közvetett hitelező lesz bevonva a fejlett iparral rendelkező az
iparosodott országokban. „Ha most nem cselekszünk, az adósságválság nagyon
hamar a kötelezettségvállalások szökőárjává alakul át” – mondta Richard
Kozul-Wright, az UNCTAD igazgatója.
Ezen kívül a fejlődő országok két
hatalmas kihívással néznek szembe. A nagy valutatartalékkal rendelkező fejlett
országokkal ellentétben nem tudnak egyszerűen pénzt nyomtatni, hogy
megbirkózzanak a világjárvány következményeivel. Még arra sincs esélyük, hogy
legalább egy olyan támogatási programot dolgozzanak ki a lakosság és a gazdaság
számára, mint amilyeneket a fejlett országok már bemutattak. Közismert, hogy a
gazdasági mutatókhoz viszonyítva rekordszintű adóssággal léptek be ebbe a
válságba. 2018-ban az adósság összege az éves GDP csaknem 200%-át tette ki. Ez
magában foglalja az állam és a magánszemélyek bel- és külföldi adósságait
egyaránt. Ebben az évben meglehetősen sok állami kölcsönt kellett volna visszafizetni.
Csak az alacsony és közepes jövedelmű országok, Kína kivételével, 415 milliárd
dollár összegű állami hitelei 2020-ban, további 147 milliárd dollár pedig 2021-ben
járnak le. A tőke kiáramlása miatt nem valószínű, hogy viszonylag alacsony
kamatú új hitelek révén lehet újrafinanszírozni őket. Ezért az UNCTAD a legtöbb
országtól nagyszabású támogatási programokat vár el az adósságválság és a
humanitárius katasztrófa megelőzése érdekében.
Pesszimista előrejelzései vannak az ENSZ
Élelmezési Világprogramjának is – a szervezet jóslata szerint, a válság egyre
súlyosbodik és az éhínséget válthat ki a világon. A szervezet képviselője,
Bettina Lüscher, néhány nappal ezelőtt azt mondta, hogy az ENSZ eddig soha nem
látott helyzettel szembesült. Elmondása szerint a szervezet már több mint 80
országban közel 90 millió ember számára nyújt sürgősségi humanitárius
segítséget.
Bettina Lüscher hangsúlyozta, hogy „A
koronavírus már szinte minden afrikai országban jelen van. Számos régióban a
helyzetet a gyenge gazdaság és egészségügyi rendszer nehezíti. Példa nélküli helyzettel
kell szembenéznünk, amilyenben mi, mint a világ legnagyobb humanitárius
szervezete, soha nem voltunk korábban. Ez egy teljesen ismeretlen terület”.
Lüscher asszony kiemelte, hogy a koronavírus-járvány félelemre ad okot abból a
szempontból, hogy az éhezés valósággá válhat még akár a világ fejlett
országaiban is.
Csaknem félmillió kínai vállalat szűnt meg véglegesen első negyedévben, miután az új koronavírus-járvány térdre kényszerítette a világ második legnagyobb gazdaságát – írta internetes oldalán egy hétfőn megjelent cikkben a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
Cégbejegyzési adatok szerint több mint 460 ezer kínai vállalat szűnt meg az év első három hónapjában. Az összesítés magában foglalja azokat a vállalatokat, amelyeknek bevonták a működési engedélyét, valamint azokat is, amelyek maguktól szüntették be a tevékenységüket. Az export szektorban 26 ezer vállalat szűnt meg.
Ugyanebben az időszakban jelentősen lelassult az új cégalapítások üteme: mintegy 3,2 millió új céget jegyeztek be januártól márciusig, ami 29 százalékos visszaesést jelent éves összevetésben. A legtöbb új vállalkozást Kína hagyományos gazdasági központjaiban – köztük a dél-kínai Kuangtung tartományban – alapították, csaknem felük áruforgalommal vagy kiskereskedelemmel foglalkozik.
A kínai központi vezetés ugyan kitart amellett, hogy el kívánja érni az idei évre kitűzött gazdasági célokat, de elemzők attól tartanak, hogy az első negyedévben a kínai gazdaság visszaeséssel zárhat. Ez első alkalommal fordulna elő 1976 óta. Emiatt közgazdászok vitatkoznak azon, hogy volna-e értelme célt kitűznie Kínának 2020-as bruttó hazai terméket (GDP) illetően.
Ma Csün, a kínai jegybank monetáris politikáért felelős bizottságának szakértője szerint Pekingnek a járvány okozta bizonytalanság tükrében le kellene tennie a cél megjelöléséről. Ma úgy vélekedett: még a 4 és 5 százalék közötti GDP növekedés is nehezen lenne teljesíthető, miközben a járvány az Egyesült Államokban és Európában tombol.
Jü Jung-ting, a Kínai Tudományos Akadémia közgazdásza ezzel szemben a gazdasági növekedés szükséges feltételének tartja a cél meghatározását, bár hozzáteszi: annak realisztikusnak kell lennie – írta a SCMP a Caixin kínai pénzügyi hírportálra hivatkozva.
A Világbank március végén a korábbi 6,1 százalékról 2,3 százalékra csökkentette előrejelzését az idei kínai gazdasági növekedést illetően. A célszámokat a kínai vezetés az eredetileg március elejére tervezett, éves parlamenti ülésen határozta volna meg, ám a járványra való tekintettel az ülést elnapolták, és máig sem tűztek ki újabb időpontot a megtartására.
Forrás: mti
[type] => post
[excerpt] => Cégbejegyzési adatok szerint több mint 460 ezer kínai vállalat szűnt meg az év első három hónapjában. Az összesítés magában foglalja azokat a vállalatokat, amelyeknek bevonták a működési engedélyét, valamint azokat is, amelyek maguktól szüntették ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1586187000
[modified] => 1586188093
)
[title] => Csaknem félmillió kínai vállalat szűnt meg az első negyedévben
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=3022&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3022
[uk] => 3034
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 3023
[image] => Array
(
[id] => 3023
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[original_lng] => 178805
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1586237950:2
[_thumbnail_id] => 3023
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 3821
[translation_required_done] => 1
[_oembed_327d9febe8fc502100d20e73cff18c1d] =>
[_oembed_time_327d9febe8fc502100d20e73cff18c1d] => 1587954773
[_oembed_99c020837f08f7c9c319a9e51c07e1f3] =>
[_oembed_time_99c020837f08f7c9c319a9e51c07e1f3] => 1589187365
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 1717
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1309
[1] => 1173
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági válság
[1] => koronavírus gazdasági hatása
)
)
[5] => Array
(
[id] => 2990
[content] =>
A mexikói Grupo Modelo nevű vállalat leállítja söreik gyártását, miután a kormányrendelet nem minősítette a gyár tevékenységét alapvető fontosságúnak, írja a Reuters.
A Grupo Modelo gyártja többek között a Corona nevű sört is, illetve 180 országba exportálja termékeit. Arról már korábban írtunk, hogy a Corona sör gyártója amúgy is az elmúlt 10 év legrosszabb negyedévére készülhet, azért is, mert az Egyesült Államokban egy felmérés úgy találta, az emberek elkezdték kerülni a Coronát vásárláskor. A „Corona beer virus” keresések is felpörögtek a Google-ön, amiből arra lehet következtetni, hogy sokan azt hiszik, hogy köze van a sörnek a vírushoz, esetleg arról nevezték el.
Az eredetileg mexikói, de globálisan több helyen, köztük nálunk is elterjedt sör gyártása azért akadt meg, mert a héten a mexikói kormány egészségügyi veszélyhelyzetet hirdetett, elrendelte a nem létfontosságú dolgok gyártásának leállítását. Az országban péntekre 1510-re emelkedett a fertőzöttek száma, 50 halálos áldozata volt a vírusnak. A rendeletre a cég azt mondta, hogyha a kormány mégis elfogad egy olyan magyarázatot, miszerint a sör tekinthető agráripari terméknek, akkor készen állnak visszaállni a sörgyártásra úgy, hogy dolgozóik 75%-a otthonról dolgozna. A gyártást a mostani rendelet után vasárnap tervezik leállítani.
Sokáig vonakodtak, de végül három napja bejelentette a NOB, hogy elhalasztják a 2020 nyarára tervezett tokiói olimpiát. A Keió Egyetem egyik tanára, Sirasi Szajuri pedig már meg is becsülte, hogy akár 36 milliárd dolláros kárt is okozhat az országnak a halasztás, írja a CNN.
Ez az összeg többek közt az olimpiai helyszínek karbantartásától az előre eladott reklámok és közvetítési jogok okozta zavarokon át az olimpiai faluba már lakást vásárolt szereplők kártérítését is felöleli. A halasztás miatt elég sok probléma állt elő, ezek közt is nagy kérdés, hogy a 11 ezer fős olimpiai falu rendelkezésre áll-e majd, mert a benne lévő lakásokat eladták, az új tulajdonosok ősztől már beköltöznének.
„A kár elég nagy”- foglalta össze Sirasi a tévének. Azt is hozzátette, hogy ha nem rendezik meg idén a játékokat, akkor nem tudni, hogy mennyire lesz sikeres a tokiói olimpia.
Háborús üzemmódban a járvány idején szükséges eszközöket gyártanak a nagy divat-, parfüm és autómárkák, valamint az alkohol ipar is.
A járvány elleni küzdelemre összpontosítják erőforrásaik egy részét a nagy divatházak. A Gucci, a Balenciaga és a Saint Laurent bejelentették, hogy műhelyeikben készek maszkokat varrni, amennyiben az ehhez használandó anyagot az illetékes szervek jóváhagyják.
A Prada az olasz Toszkana régió kérését teljesítve szintén profilt vált. Már megegyeztek abban, hogy 80 ezer munkaruhát és 110 ezer maszkot gyártanak le az egészségügyben dolgozóknak. A Prada Group bejelentése szerint április 6-ig a kórházakba naponta küldik az elkészült darabokat.
Nem akar kimaradni e sorból a Zarához tartozó Inditex sem, amely 10 ezer maszkot ajánlott fel a spanyol egészségügynek, és a közeljövőben újabb 300 ezer darabot ad át, néhány üzemét pedig kórházi köpenyek és sapkák varrására állítja át.
A Louis Vuittont, a Diort és a Givenchyt tulajdonló LVMH holding más utat választott, és 10 ezer maszkot vásárol Kínából és ad át a napokban a francia kórházaknak, majd egy hónap múlva megismétli ezt az akciót.
Átálltak a hadi üzemmódra az amerikai cégek is. A legnagyobb nagykereskedő, a Parkdale vezetésével kilenc nagy ruhagyártó cég fogott össze, és varrat maszkokat. Néhány típust már engedélyezett is az egészségügyi minisztérium, így az első szállítmányokat a hét végén már meg is kapják a kórházak. A gyártás beindulásával a következő hetekben heti 10 ezer darabot képesek leszállítani.
Maszkokat tervez és gyártat a fertőzöttekkel kapcsolatba kerülők számára az ismert designer Christian Siriano is. A hét közepére már 10 ezer maszkot varrnak, és az igényeket kielégítve orvosi köpenyeket is készítenek. Hasonló módon segít az egészségügynek a stylist Brendon Maxwell csapata is. Oroszországban a Bosco kezdett el maszkokat varratni, és kalugai üzemében milliós nagyságrendben készít védőeszközöket.
A kozmetikai ipar a fertőtlenítő szerek terén megnőtt keresletet igyekszik kielégíteni. A MIXIT például teljes gyártását erre állította át. Ezek egy részét jótékonysági célra ajánlják fel, míg a többi kereskedelmi forgalomba kerül. A Givenchy, a Christian Dior és a Guerlain is többet gyárt ezekből a szerekből, és az egészségügyi intézményeknek ingyenesen szállít. Hasonló módon jár el a L’Oréal és a Coty, valamint a La Roche-Posay. Ők a kórházakat és az idősotthonokat ingyen látják el, míg а Garnier az étkeztetésben dolgozókat támogatja eképpen.
Az alkohol gyártók is bekapcsolódnak a fertőtlenítő szerek gyártásába. A francia Pernod Ricard 70 ezer liter tiszta szeszt ad térítés nélkül a fertőtlenítő géleket előállító Laboratoire Cooper cégnek, néhány üzemét, így Svédországban az Absolutot gyártó vagy a brit Brewdog sörfőzdét pedig maga is ilyen szerek gyártására állítja át.
A nagy autógyártók, így a McLaren, a Nissan, a Dyson, a Jaguar vagy a Land Rover bejelentették, hogy bármiben készek segíteni a koronavírus járvány elleni küzdelemben, de elsősorban a lélegeztető gépek gyártására koncentrálnak.
Amellett, hogy a határellenőrzés erősödik, az országok többsége elzárkózik a világtól, ezáltal fékezve a COVID-19 terjedését, továbbra is tartanak a viták az utazási tilalom előnyeiről, mint egy reakcióról a járványra.
Az egészségügyi köztisztviselők hajlamosak elvetni az utazás tilalmát és felesleges lépésként tekinteni rá. Ezen kívül, mind országon belüli, mind pedig a kívüli intézkedések jelentős szociális és gazdasági veszteséget okoznak. Ellenben a korlátozások valamelyest hozzá tudnak járulni a kór terjedésének lassításához és főleg időt adni az egészségügyi dolgozóknak felkészülésben – írja a Washington Post.
Már az elején számos ország, mint az USA, Ausztrália, Japán, Szingapúr és a Fülöp-szigetek korlátozták azon külföldiek beutazását, amelyek a járvány gócpontjában – Kínában jártak. Mostanra Európa nagy része blokkolta határait, amire nem volt példa a II.Világháború óta. Ausztria, Magyarország, Csehország, Dánia, Lengyelország, Litvánia, Németország, Észtország, Portugália, Spanyolország és több olyan ország, amely nem tagja az Európai Uniónak, 1995 óra először állította vissza a határellenőrzéseket.
Olaszország, mint a járvány második legnagyobb gócpontja Kína után, teljes elszigetelésben részesül. Az Egyesült Államok betiltotta azon külföldiek beutazását, akik Közép Európában voltak. Később ez a korlátozást Nagy Britannia és Írországban is bevezette. Több mint 50 ország nem engedi be a külföldiek beutazását, törölték a járatokat, továbbá követelik az utazóktól a karantén vállalását. India törölte a vízumok többségét.
Annak ellenére, hogy a mozgás tilalma segít a terjedés lassításában, a helyzetnek van egy másik oldala is. Azon kívül, hogy a kereskedelem összeomlását okozza, jelentősen árt a gazdasági növekedésnek, az utazások tilalma akadályozza a segélyek, a nélkülözhetetlen termékek áramlását és a műszaki segítséget. A torlódások a már lezárt határokon EU-n belül is nagy mértékben fékezik a termékek és gyógyszerek szállítását.
Az egyik olasz agrárszövetkezet, a Coldretti bejelentette, hogy a tehergépkocsivezetők többsége nem vállalja a nemzetközi fuvarokat, mivel attól tartanak, hogy nem tudnak visszajönni országukba. Az ENSZ HIV/AIDS elleni küzdelem programja még februárban bejelentette, hogy a Kínában élő HIV-fertőzésben szenvedők 1/3-a jelen pillanatban abban a veszélyben vannak, hogy gyógyszer nélkül maradnak a korlátozások miatt.
Miért tekinthető a korlátozás Kínában sikeresnek? A WHO február 28-i jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy a fertőződtek csökkenése a „kegyetlen hozzáállásnak” köszönhető, Vuhan izolálása megváltoztatta a járvány menetét.
ENSZ dolgozói szerint a szigorú kínai karantén még a terjedés előtt adott a világnak 2-3 hetet a felkészülésre, és többszáz embert mentett meg a fertőzéstől.
Na de miért szkeptikusak némely egészségügyi szakértők az utazási korlátozásokkal kapcsolatban? A WHO szerint az előző járványok eredményei azt mutatják, hogy a hasonló korlátozások „a helyzetek többségében eredménytelenek”.
A 2014-es évben megjelent kutatások áttekintése arra a következtetésre adott okot jutni, hogy az utazási korlátozások csekély eredményt hoztak az influenzajárvány terjedésében. Egyébb januári értékelés azt mutatja, hogy ez nem csak az influenzára érvényes, de olyan betegségekre, mint az ebola, SARS. Ez utóbbi betegséget, mint például a COVID-19, koronavírust vált ki.
Némely kutatás, amely vizsgálta az utazások
korlátozást arra a következtetésre jutott, hogy egy gyors végrehajtás esetén az
ilyen intézkedések napokkal, hetekkel vagy akár két hónapra is késleltetik a
vírus terjedését vagy a fertőzés csúcsának kialakulását. Ez időt adhat az
egészségügyi hatóságoknak a járványhoz való felkészüléshez. Február 10-i
jelentésében a WHO megjegyezi, hogy az utazási korlátozásnak a COVID-19
lappangása alatt arányosnak kell lennie a közegészségügyi kockázattal. Ezen
korlátozásoknak rövidtávúnak és rendszeresen felülvizsgáltnak kell lenniük, mivel
egyre több információ érhető el a vírusról.
A koronavírustól való félelem, az egyre szaporódó betegek és halálesetek száma továbbra is nyugtalanságban tartja a gazdasági színteret. A tőzsdéken a héten a gazdasági világválság óta nem látott esések szemtanúi voltunk.
Hogy pontosan mekkora gazdasági áldozatot követel a COVID-19 vírus, azt egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen míg Kínában lecsengőben, addig Európában és Iránban folyamatosan terjed a betegség.
A COVID-19 névre keresztelt új koronavírusnak nem csak egészségügyi szempontból vannak káros hatásai, hanem gazdasági értelemben is.
Hogy a végleges károk mekkorák lesznek, azt szinte lehetetlen most megbecsülni, de a tőzsdére gyakorolt hatása már most jelentős: milliárdos a veszteség dollárban, fontban, euróban és forintban egyaránt. Ezen a héten rég nem látott veszteségeket szenvedtek el világszerte a részvényindexek.
Az amerikai tőzsdéken csütörtökön 1987 óta nem látott mélyrepülés produkáltak a részvények.
De mennyire volt komoly az e heti esés történelmi viszonylatban?
A MarketWatch azt írja, hogy az S&P 500 index 1953-as bevezetése óta összesen 25 alkalommal fordult elő 5 százalékos, vagy annál nagyobb zuhanás a tőzsdéken. Az idei hasonló pánikot és károkat okozhat.
