A kedden ismertetett legfrissebb statisztikai felmérés szerint rekordra emelkedett a be nem töltött állások száma a brit vállalati szektorban. A munkaerőhiány az utóbbi hetekben több kiskereskedelmi területen súlyos ellátási fennakadásokat és hiányokat okozott Nagy-Britanniában.
A brit statisztikai hivatal (ONS) keddi beszámolója szerint a július és szeptember közötti időszakban a brit vállalatok átlagosan 1 102 000 betölthető, de üres munkahelyet tartottak nyilván, 318 ezerrel többet, mint a tavalyi első naptári negyedévben, vagyis közvetlenül a koronavírus-járvány elhatalmasodása előtt. Az ONS hangsúlyozza: a be nem töltött alkalmazotti állások száma soha nem volt ilyen magas azóta, hogy ennek a foglalkoztatási mutatónak a rendszeres közlése éppen húsz évvel ezelőtt megkezdődött.
A statisztikai hivatal kiemeli azt is, hogy ez volt a második olyan háromhavi időszak egymás után, amelyben egymillió felett járt az üres munkahelyek száma a brit vállalati szektorban. A kimutatás szerint száz alkalmazotti állásra a vizsgált időszakban 3,7 be nem töltött munkahely jutott, és ez szintén rekord. A be nem töltött állások számának növekedése a brit gazdaság szinte mindegyik ágazatában érzékelhető volt.
Az ONS keddi beszámolója szerint a fizetett alkalmazotti állásokban dolgozók száma szeptemberben 207 ezerrel 29,2 millióra emelkedett, és ez is rekord a foglalkoztatottsági adatok rendszeres közlésének kezdete óta. A foglalkoztatottsági ráta a júniustól augusztusig tartó időszakban 0,5 százalékponttal 75,3 százalékra emelkedett, a munkanélküliség 0,4 százalékponttal 4,5 százalékra csökkent a brit gazdaságban.
Az elsősorban a kínálati oldalon kialakult, egyre szélsőségesebb mértékű nagy-britanniai munkaerőhiány az elmúlt időszakban komoly ellátási problémákat okozott mindenekelőtt a lakossági élelmiszer- és üzemanyag-ellátásban. A teherautósofőrök krónikus hiánya és az ebből eredő ellátási fennakadások szeptember végén országszerte pánikszerű üzemanyag-felvásárláshoz és emiatt hosszabb ideig tartó súlyos hiányokhoz vezettek.
A pánikvásárlások közvetlen előzményeként először a BP, majd több más nagy forgalmazó is bejelentette, hogy kénytelen töltőállomásokat bezárni, mert a tartályautó-sofőrök hiánya miatt nem tudja teljes hálózatát folyamatosan ellátni üzemanyaggal. Az ország jelentős térségeiben még a múlt héten is hosszú, esetenként kilométeres sorok kígyóztak a benzinkutaknál. A múlt hét végére a legtöbb országrészben ez megszűnt, de Londonban és környékén még most sem hiánytalan az ellátás. Az élelmiszerboltokban nem volt ehhez mérhető pánikszerű felvásárlási hullám, ennek ellenére azonban visszatérő jelzések érkeznek arról, hogy egyes boltokban sokszor üres polcok fogadják a vásárlókat.
A brit kormány lehetővé tette a brit vállalatoknak ötezer külföldi kamionsofőr toborzását élelmiszer- és üzemanyagszállítási feladatok ellátására, gyorsított munkavállalási eljárással, de korlátozott időre. A fuvarozói szakma érdekképviseleti szervezeteinek számításai szerint azonban a brit áruszállítási szektorból legalább százezer kamionsofőr hiányzik, nem utolsósorban azért, mert a brit EU-tagság megszűnése (Brexit) óta rengeteg uniós munkavállaló távozott Nagy-Britanniából.
Veszélyezteti a brit gazdaság talpra állását a súlyos munkaerőhiány, különösen nagy fejfájást okoz a munkaadóknak, hogy nem tértek vissza azok a külföldiek, akik a járvány miatt hazamentek.
A szállítmányozástól a vendéglátásig szektorok sorát fenyegeti súlyos munkaerőhiány, ahogy fokozatosan megnyílik az Egyesült Királyság gazdasága a koronavírus-korlátozások feloldásával, és különösen nagy fejfájást okoz a munkaadóknak, hogy nem tértek vissza azok a külföldiek, akik a járvány miatt hazamentek – figyelmeztetett ezúttal a Brit Iparszövetség (CBI) elnöke. Lord Bilimoria is csatlakozott azokhoz a szakmai érdekképviseleti vezetőkhöz, akik ezért sürgetik a kormányt, hogy azonnali hatállyal lazítson a Brexit után elfogadott bevándorlási szabályokon, és vegye fel a hiányszakmák közé például a kőműveseket, henteseket és hegesztőket.
A vendéglátóiparban minden harmadik cégnek nincsen elegendő személyzete, a helyzet olyan súlyos, hogy a Sky News értesülése szerint emiatt éttermeket kell bezárni ebédidőben. A logisztikai szervezetek pedig egyenesen attól tartanak, hogy nyáron problémát jelenthet a fagyasztott áruk eljuttatása minden élelmiszerüzletbe, mert nincs elég sofőr és feldolgozóipari munkás.
A CBI elnöke szerint a munkát keresők száma 2017 óta a leggyorsabb ütemben zsugorodik, a brit ipart „tökéletes vihar” fenyegeti, és a gazdaság talpra állása is veszélybe kerülhet.
Ebben paradox módon szerepet játszik a kormány bérkiegészítési rendszere, amely a járvány alatt mentőövet jelentett a munkaadók és a munkavállalók számára is, most viszont sokak szerint inkább hátrány. Az állam állja ugyanis a kényszerszabadságra küldöttek munkabérének 80 százalékát maximum havi 2500 fontig. A program szeptember végén fut ki, a munkaadóknak akkor kell eldönteniük, hogy visszaveszik vagy elbocsátják-e az érintetteket.
Minél sikeresebb a munkahely-megőrzési program – és eddig nagyon sikeres volt –, annál kevesebb emberből válogathatnak jelenleg a vállalkozások – hangsúlyozta Lord Bilimoria. Az 1900 céget tömörítő szervezet első embere ezért a munkaadókat is arra szólította fel, hogy vállaljanak nagyobb felelősséget a munkaerőhiány felszámolásában, fektessenek be többet az innovációba, és bővítsék a képzési a lehetőségeket.
Kiszámíthatatlan a pálmaolaj idei ára a koronavírus-járvány miatt – írja a foodnavigator.com. A szakértők arra számítanak, hogy a malajziai pálmaolaj ára például emelkedni fog, ami nem jó hír az ezt használó ipar számára.
A járvány miatt bevezetett határzár miatt munkaerő-hiány van az olajpálma-ültetvényeken, ami egyrészt a termelékenység csökkenéséhez, másrészt szintén magasabb árakhoz vezet.
A termelési kihívások mellett az ázsiai pálmaolaj-ágazat több nyugati országgal is csatát vív a fenntarthatóság és az emberi jogok miatt. Ezek szintén negatív hatással lesznek a pálmaolaj piacára idén.
A pálmaolajat számtalan területen használják fel: fontos alapanyaga az élelmiszeriparnak és a kozmetikai ipar is számtalan területen alkalmazza.
Minden tavasszal és nyáron több százezer szezonális munkás ment Kelet-Európából és Észak-Afrikából Nyugat-Európa felé, hogy részt vegyen a zöldségek és gyümölcsök betakarításában. A koronavírus miatti határlezárások azonban idén ezt nem teszik lehetővé, ezzel pedig komoly bajba kerül Európa élelmiszeri ellátási lánca – írja a Financial Times.
Az európai gazdák szerint amellett, hogy a határlezárások fizikailag teszik nehézzé a zöldség- és gyümölcsszedéshez, valamint egyes termények betakarításához szükséges munkaerő rendelkezésre állását, a munkások attól is tartanak, hogy elkapják a koronavírust vagy nem fognak tudni hazatérni az újabb korlátozások miatt.
Mindezek miatt az európai gazdák komoly munkaerőhiánnyal néznek szembe. Az olyan korai termések, mint a spárga, már virágzik, ha nem sikerül időben és kellő mennyiségben betakarítani, akkor jelentősen nőhet az ára, nem beszélve arról, hogy munkaerő híján a friss zöldségek és gyümölcsök a földeken fognak megrohadni.
Az európai országok nagy mezőgazdasági munkaerőhiányban szenvednek,
Franciaországban május végével bezárólag mintegy 200 ezer munkásra lenne szükség,
Spanyolországból 70-80 ezer munkás hiányzik,
Olaszországban a következő 2 hónapban mintegy 250 ezer szezonális dolgozóra lenne szüksége,
a briteknek a szezonban 70-80 ezer dolgozó segít be,
a németeknek pedig 300 ezren.
Az egyre nagyobbá váló mezőgazdasági probléma miatt az európai kormányok már elkezdtek dolgozni a megoldáson. Múlt héten Németország engedélyt adott arra, hogy a szezonális munkások belépjenek az országba. Néhány ország azzal próbálkozik, hogy állampolgárait meggyőzze, végezzék el ők a betakarításokat. Ilyen toborzások már javában folynak a németeknél, franciáknál, spanyoloknál és a briteknél. A spanyolok ennek érdekében lehetővé teszik az állampolgárok számára, hogy a földeken való munka mellett is felvegyék a munkanélküli segélyt június végéig, hasonló döntés született a franciáknál is.
Egyes szakértők szerint nem lesz könnyű dolguk a kormányoknak a helyi lakosok munkába szervezésében, de vannak azért olyan európai országok, ahol sikeresebbek ezek a törekvések. Franciaországban például 240 ezer érdeklődés volt a szezonális munkák iránt és 5000 új dolgozó már munkába is állt. Ettől még problémaként jelentkezik, hogyan lehetne a munkásokat szállítani a nélkül, hogy ezzel terjesztenék a koronavírust. Ennek érdekében a franciák igyekeznek helyi embereket munkába szervezni, hogy a szállításuk ne okozzon problémát.
A spanyol gazdákat tömörítő szervezet szerint a helyiek munkába való bevonása nem lesz elég, a szezonális munkát végző emberek 80%-a külföldről jön az országba, és majdnem lehetetlen, hogy ezt a hiányzó munkaerőt helyiekkel pótolják a földeken. Németországban a gazdák és termelők nagyobb állami segítséget kérnek, államilag támogatott hiteleket, hogy a gazdaságok cash flowja biztosított legyen.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
Egyre nehezebben
találnak mozdonyvezetőket a német vasúttársaságok, miközben az utasok száma az
év elején bevezetett adócsökkentés révén tovább emelkedik – írja az MTI.
A vasúti közlekedésben tevékenykedő cégek országos
érdekképviseletének (Allianz pro Schiene) hétfőn ismertetett adatai szerint az
egy évvel korábbi 28-ról 25-re süllyedt a 100 meghirdetett mozdonyvezetői
állásra jutó álláskereső mozdonyvezetők száma.
Ez azt jelenti, hogy nehezebb betölteni ezeket az
munkahelyeket, mint a beteg-, és az idősápolói, vagy a víz-, és
gázvezeték-szerelői állásokat, amelyeknél régóta súlyos munkaerőhiánnyal
küszködnek a németországi munkaadók.
Az érdekképviselet szerint nagyobb állami szerepvállalás
kell a helyzet javításához. A szövetségi kormány a közúti teherszállítás
területén évi 125 millió euróval (42 milliárd forint) támogatja a munkavállalók
képzését és továbbképzését, és még a folyami szállítmányozásra is jut évi 2,5
millió euró állami képzési támogatás, a vasúttársaságok viszont egy centet sem
kapnak erre a célra – panaszolják.
A legnagyobb német vasúttársaság, a Deutsche Bahn (DB) csak
az idén 2300 mozdonyvezető felvételét tervezi, valamennyi területet együttvéve
pedig 25 ezer új alkalmazottat állítana munkába. A több mint 300 ezer főt
foglalkoztató állami cégnél 2030-ig 170 milliárd eurót fordítanak
fejlesztésekre, főként vonalak és pályaudvarok korszerűsítésére és új
járművekre. A beruházások egyik fő célja, hogy 2030-ig megduplázzák,
hozzávetőleg évi 300 millióra emeljék az utasok számát.
A szövetségi kormány klímavédelmi csomagjának részeként az
év elején 19 százalékról 7 százalékra csökkentették a távolsági járatokra szóló
vonatjegyek árára rakodó általános forgalmi adót (áfa). Az új rendszer első
hónapjában, januárban 12,2 millióan utaztak a DB járatain, ami 10,7 százalékos
növekedés az egy évvel korábbi 11 millióhoz képest. A vállalat szerint a
növekedés az áfacsökkentés mellett a szolgáltatási színvonal javulásának is
tulajdonítható.
Steigende Strompreise sorgen dafür, dass erste Städte an der Beleuchtung sparen. In #Weimar werden Straßenlaternen im Sommer beispielsweise 30 Minuten später ein und 30 Minuten früher ausgeschaltet. https://t.co/pizmWHrRgK
