Ukrajnának szállítandó drónok gyártására hirdetett közös nemzetközi versenypályázatot a brit és a lett kormányt.
A londoni védelmi minisztérium keddi tájékoztatása szerint a programba bekapcsolódó vállalatok videotávirányítással üzemeltetett (first-person view, FPV) eszközök gyártására jelentkezhetnek.
A program a Nagy-Britannia és Lettország által még februárban meghirdetett és közösen vezetett nemzetközi „drónkapacitási koalíció” keretében indul, annak érdekében, hogy Ukrajna gyors ütemben és megfizethető áron több tízezer FPV-drónhoz jusson – áll az ismertetésben.
A brit védelmi tárca tájékoztatása szerint a koalícióhoz eddig Nagy-Britannia és Lettország mellett Észtország, Litvánia, Ausztrália, Kanada, Dánia, Németország, Hollandia, Lengyelország és Svédország csatlakozott, de több más ország is fontolgatja belépését a csoportba.
A versenypályázatra ugyanakkor az ukrán védelmi kontaktcsoport (Ukraine Defense Contact Group) valamennyi országából jelentkezhetnek iparvállalatok.
A csoportban jelenleg 56 ország vesz részt, köztük az összes NATO-tagállam.
A minisztérium tájékoztatása szerint az ajánlatokat június 28-ig lehet benyújtani. A sikeres pályázók megrendeléseket kapnak FPV-drónok ukrajnai szállítására, kedvező visszajelzés esetén később további, még nagyobb gyártási megbízásokhoz juthatnak, és az első ilyen jellegű versenyprogram tapasztalatai alapján az idén további hasonló pályázatok kiírása várható.
A londoni védelmi tárca hangsúlyozza, hogy a robbanótöltetet hordozó FPV-drónok – amelyek valós idejű, precíziós irányítást tesznek lehetővé – eddig is igen hatékonynak bizonyultak az ukrajnai hadszíntéren ellenséges állások, páncélozott járművek és hajók ellen.
A brit kormány nemrégiben külön 325 millió font értékű beruházási programot is meghirdetett több mint tízezer FPV-drón gyártására és ukrajnai szállítására.
Ezeknek az eszközöknek az előállítására brit hadiipari vállalatok kapnak megbízást.
London a háború kezdete óta csaknem 12 milliárd font gazdasági, humanitárius és katonai segélyt nyújtott Ukrajnának.
Nagy-Britannia 150 millió font (több mint 217 millió euró) értékű új segélycsomagot küldött Ukrajnának. A The Sun szerint ezt Grant Shepps védelmi miniszter jelentette be.
Azt mondta, hogy ez a csomag segít megvédeni Ukrajna elpusztult infrastruktúráját.
Így Nagy-Britannia és szövetségesei összesen 70 millió font értékben adtak át Ukrajnának légvédelmi radarokat és rádióelektronikai rendszereket.
Ezenkívül 80 millió fontot különítettek el csónakokra, felderítő drónokra és személyzet nélküli felszíni hajókra.
Nagy-Britannia kormánya 16 millió fontot különített el az InnovateUkraine program keretében 13 innovatív energetikai projekt megvalósításának megkezdésére Ukrajnában – közölte Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter.
„Ez egy nagyon fontos esemény. Nagyon szorosan együttműködünk a brit kormánnyal annak érdekében, hogy Ukrajnában innovatív energetikai projekteket találjunk, és 16 millió fontot különítettek el, amelyet a pályázaton kiválasztott első 13 legjobb projekt megvalósítására biztosítanak. Ezek A projektek a zöld átmenetet biztosítják” – mondta Haluscsenko újságíróknak Kijevben, miután május 2-án David Cameron brit külügyminiszterrel tárgyalt.
Az Energiaügyi Minisztérium pénteken a honlapján közölte, a beruházásra kiválasztott projektek között vannak az energiahatékonysági és hőszolgáltatási, a megújuló energiaforrásokhoz használható akkumulátorok innovatív megoldásainak megvalósítása, valamint a biogáz-termelés optimalizálását és növelését szolgáló innovatív technológiák.
„Ezek a projektek a következő két éven belül valósulnak meg, támogatást kapnak a további befektetések felkutatásához és a piacra való kilépéshez” – áll a közleményben.
David Cameron elmondása szerint a zöld technológiák és a zöld energia biztosíthatja az országok energiafüggetlenségét azon körülmények között, amikor Oroszország az energiát a függőség megteremtésére próbálja felhasználni.
Az ukrán energiaügyi minisztérium vezetője a maga részéről hangsúlyozta az Egyesült Királyság energiatámogatási alaphoz való 27,5 millió eurós hozzájárulásának fontosságát is, hozzátéve, hogy folynak a felek között tárgyalások az összeg idei emeléséről.
Haluscsenko újságíróknak adott interjújában megjegyezte, hogy jelenleg Ukrajna és Nagy-Britannia is tárgyal az új fűtési szezonra való felkészülés sürgős intézkedéseiről.
„Többek között az energetikai berendezések, a gázdugattyús és gázturbinás egységek szállításáról van szó. Az Oroszországi Föderáció által okozott kár a lehető leggyorsabb megoldásokat kívánja meg” – hangsúlyozta a miniszter.
Az energiaügyi minisztérium pontosította, hogy a brit innovációs ügynökség által megvalósított InnovateUkraine program további 5 millió fontot vonz be majd a magánszektorból, és több mint 50 brit és ukrán szervezet együttműködésével jár. Erre a partnerségre vonatkozó megállapodásokat Herman Haluscsenko ukrán energiaügyi miniszter és Leo Dockerty, a brit külügyminisztérium európai ügyekért felelős államminisztere kötötte meg az Ukrajna Újjáépítéséről szóló londoni konferencián.
Bemutatta kedden a brit uralkodónak az őt ábrázoló új fontbankókat a Bank of England kormányzója.
Andrew Bailey a londoni Buckingham-palotában kereste fel III. Károly királyt, akinek díszes gyűjteményt ajándékozott az összes címletből. Ezek mindegyike a 00001-es sorozatszámot viseli.
Az uralkodó – akit jelenleg daganatos megbetegedéssel kezelnek és ezért nyilvános programokon egyelőre nem vesz részt – „nagyon elegánsnak” nevezte az új bankjegyeket.
A 75 esztendős Károly arcképével ellátott 5, 10, 20 és 50 fontos új bankók hivatalos forgalmazása június 5-én kezdődik.
A jelenleg forgalomban lévő angliai és walesi kibocsátású 5, 10, 20 és 50 fontos bankók előoldalán III. Károly király édesanyja, a 2022-ben (életének 97., uralkodásának 71. évében) elhunyt II. Erzsébet királynő portréja látható. A néhai uralkodó 1952. február 6-án, édesapja, VI. György király halála után lépett az Egyesült Királyság trónjára, de az arcmását viselő első fontbankjegyek csak 1960-ban kerültek forgalomba.
III. Károly a második olyan brit uralkodó, akinek portréja a fontbankjegyeken látható lesz, a korábbi évtizedekben ugyanis nem szerepelt az uralkodók képmása a fontbankókon.
A Skóciában és Észak-Írországban kibocsátott fontbankjegyek eddig sem II. Erzsébet királynő portréját ábrázolták, de mindegyik változat az Egyesült Királyság egészében törvényes fizetőeszköz.
Az új ötfontos hátoldalán Sir Winston Churchill néhai brit miniszterelnök, a tízesen az 1817-ben elhunyt angol írónő, Jane Austen, a 20 fontoson J. M. W. Turner XVIII–XIX. századi angol festőművész, az 50-esen a modern számítástudomány és a mesterséges intelligencia koncepciójának megalapozójaként tisztelt Alan Turing portréja látható.
Mintegy 1,5 milliárd dolláros segélyt ítélt meg a Világbank Ukrajnának. A támogatást Japán és Nagy-Britannia finanszírozzák és kulcsfontosságú a költségvetési és szociális kiadások támogatásában.
Márciusban Ukrajna már körülbelül 9 milliárd dollárnyi külső finanszírozáshoz jutott, amelyben többek között az Európai Unió, Kanada, Japán, a Nemzetközi Valutaalap és Nagy-Britannia is részt vett.
A Világbank által biztosított új támogatási csomagot Nagy-Britannia és Japán finanszírozta, ebből 984 millió dollár Japántól és 516 millió dollár Nagy-Britanniától érkezett, amely összegeket a szociális és humanitárius igényekre valamint az újjáépítésre fordítanak.
Az Európai Unió áthidaló finanszírozási programjából Ukrajna márciusban már 4,5 milliárd eurót kapott, a pénzügyminisztérium adatai szerint pedig idén a külső finanszírozás már elérte a 10,2 milliárd dollárt, míg a teljes háború kezdete óta összesen 83,8 milliárd dollárnyi nemzetközi támogatást kapott Ukrajna. Ezek az összegek elsősorban az állami költségvetés szociális területeinek finanszírozását célozzák meg.
Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter szerint a fegyveres erők előtt áll a Fekete-tengeren elért sikerek növelése, ehhez pedig további drónok gyártására van szükség.
Nagy-Britannia 200 millió fontot különített el drónok gyártására Ukrajna számára. Ezt március 4-én, hétfőn jelentette be Facebook-oldalán Rusztem Umerov ukrán védelmi miniszter.
A védelmi osztály vezetője elmondása szerint az ukrán fegyveres erők főparancsnokával, Olekszandr Szirszkijjal egy telefonbeszélgetés során információt cserélt a jelenlegi hadműveleti helyzetről Nagy-Britannia védelmi miniszterével.
Emellett a Tengeri Képességfejlesztési Koalíció keretében tárgyaltak brit kollégáikkal az együttműködés bővítésének lehetőségeiről.
Nagy-Britannia 250 millió font hitelkeretet biztosít az ukrajnai vállalkozások számára: áprilistól elérhető lesz a British International Investment brit pénzintézet által Ukrajna magánszektorának nyújtott hitelkeret, amely 250 millió fontig finanszírozza az ukrán magánszektort – erről az ukrán gazdasági minisztérium sajtószolgálata számolt be.
A British International Investment – az Egyesült Királyság kormányának fejlesztési pénzügyi intézménye – összesen 250 millió fontig terjedő keretet jelentett be az ukrán magánszektor finanszírozására. Ezeket a pénzeszközöket egy társbefektetési platformon keresztül teszik majd elérhetővé az ukrajnai partner pénzintézetek bevonásával.
Korábban a British International Investment nem szerepelt azon nemzetközi pénzügyi intézmények térképén, amelyekkel Ukrajna együttműködik – mondta Julija Szviridenko miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter.
Nagy-Britannia 25 millió dollárt fektet be az ukrán export és import blokkolásának feloldására, beleértve a létfontosságú élelmiszerellátást, számolt be a brit külügyminisztérium.
A kétnapos program keretében a külügyminiszter találkozik Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel, Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel, Bill Gatesszel és másokkal, hogy megvitassák a további együttműködés szükségességét, és megoldást találjanak az aktuális konfliktusok megoldására.
A brit külügyminisztérium vezetője megerősíti Ukrajna támogatását Dmitro Kuleba ukrán külügyminiszterrel folytatott megbeszélésén, amelynek középpontjában az egység szükségessége lesz Ukrajna hosszú távú jövőjének megalapozása és a háború.
A várakozásokkal ellentétben begyorsult az éves brit infláció. A szigetországban egyedül a kiskereskedelem tűnik erősnek. A tavalyi, karácsonyt megelőző vásárlási hullám adóbevétele azonban kevés ahhoz, hogy újraélessze a brit gazdaságot.
A brit statisztikai hivatal (ONS) friss keletű beszámolója szerint Nagy-Britanniában a fogyasztói árak átlagosan négy százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az elemzők ennél egy kicsit alacsonyabb szintű pénzromlást, 3,8 százalékos éves inflációt valószínűsítettek.
Az ONS hangsúlyozza, hogy tavaly február óta most először gyorsult be a brit infláció. A statisztikai hivatal szerint a gyorsulás elsődleges oka az alkohol- és dohányáruk átlagosan 12,8 százalékos éves összevetésű drágulása volt.
Korábban megírtuk: eddig 140 milliárd font (csaknem 62 ezermilliárd forint) veszteség érte a brit gazdaságot a Brexit miatt, és ez a veszteség a következő évtized közepére várhatóan több mint a kétszeresére emelkedik. A szimulációs modellszámításokra alapuló tanulmány szerint – amely London polgármestere, Sadiq Khan megbízásából készült – a brit gazdaság termelésének bruttó hozzáadottérték-tartalma (GVA) tavaly 2207 milliárd font volt, és 2771 milliárd font lesz 2035-ben.
Az Egyesült Királyság recesszióba csúszhat a nemzeti statisztikai hivatal szerint, komoly fejfájást okozva az eddig bizakodó Jeremy Hunt pénzügyminiszternek. A helyzet azonban még nem menthetetlen, mivel a kiskereskedelem hirtelen lángra kapott.
A brit bruttó hazai termék (GDP) tavaly csökkent.
A közgazdászok megosztottak abban a kérdésben, hogy vajon ez a váratlan zsugorodás a recesszió kezdete lehet-e, azonban kétségtelen, hogy az ország rossz bőrben van: becslések szerint Nagy-Britannia gazdasága most mindössze 1,4 százalékkal nagyobb, mint közvetlenül a világjárvány kitörése előtt, ami Németország után a második leggyengébb fellendülést jelenti a G7-ek között.
Vannak azonban olyan adatok, amelyek némileg kedvezőbb jeleket mutattak – a kiskereskedelmi forgalom tavaly novemberben a vártnál nagyobb mértékben, 1,3 százalékkal nőtt októberhez képest. Az eladások volumenének növekedését a fekete pénteki akciók is segítették, a statisztikai hivatal szerint pedig a novemberig tartó három hónapban a forgalom valójában csökkent, és még mindig elmarad a járvány előtti mutatóktól. Éves szinten azonban a kiskereskedelem a karácsony előtti vásárlási láz révén 2023 kezdete óta az első növekedést produkálta.
Az adatok rácáfoltak Jeremy Hunt pénzügyminiszter szavaira, aki korábban több alkalommal is derűlátóan nyilatkozott a gazdaságról, és még a Bank of England (BoE) kamatcsökkentését is reális lépésnek látta. Kijelentette: „erősödünk, jó pályán haladunk, és az inflációt szépen lefaragjuk, így a jegybank a közeljövőben akár lazíthatna is a monetáris politikáján” – mondta. A BoE azonban reagált a szavaira, és figyelmeztetett, hogy még túl korai a gazdasági feltámadásra fogadni – olvasható a Világgazdaság hasábjain.
Brit támogatások bevonásával hat hidat építenek Kijev megyében, amelyek 2022-ben a teljes körű orosz invázió következtében tönkrementek.
Erről az Ukrajna Újjáépítési és Infrastruktúrafejlesztési Állami Ügynöksége számolt be.
A UK Export Finance, az Egyesült Királyság Exporthitel-garancia Osztálya 31 millió eurós hitelgaranciát nyújt a Citybanktól. Emellett brit gyártó cégek szállítják majd a fémszerkezetek 20%-át.
Jelenleg három hídon folynak aktívan a munkálatok. Az év végére a tervek szerint beindul a forgalom megnyitása:
a Trubizs folyón átívelő híd a H-07-es autópályán;
a Zsereva folyón átívelő híd a T-10-05 úton;
szárazföldi híd átkelőhelye a T-10-07 autópályán.
2024-ben további három létesítményben kezdődnek meg a munkálatok: