Németország átmenetileg jelentősen egyszerűsítette egyes haditengerészeti és légvédelmi eszközök kivitelének feltételeit az Arab-öböl országaiba és Ukrajnába – közölte pénteken a német gazdasági minisztérium a Reuters szerint.
„Irán Öböl menti országok elleni, válogatás nélküli támadásai miatt sürgősen nőtt a katonai felszerelések, különösen a légvédelmi eszközök iránti igény a térségben” – mondta Katherina Reiche miniszter. Könnyítést kaptak a tengeri aknák hatástalanításához szükséges felszereléseket is, miután félő, hogy Irán teljesen elaknásítja a Hormuzi-szorost, amelyen a világ kőolajexportjának 20 százaléka halad át.
A tárcavezető hozzátette: az új, átmeneti licenccel átalakítják a német fegyverexportra vonatkozó előírásokat, hogy el tudják látni a szóban forgó országokat. A hat hónapig érvényben lévő exportengedély Ukrajna mellett Szaúd-Arábiára, az Egyesült Arab Emírségekre, Katarra, Kuvaitra, Bahreinre és Ománra vonatkozik.
A változás lényege az, hogy az exportőröknek ilyen szállítások esetén nem kell előzetesen egyedi engedélyt kérniük a német exportellenőrzési hivataltól (BAFA). A hivatal persze nem engedi el teljesen a gyeplőt: a vállalatoknak regisztrálniuk kell, és havonta jelentést kell készíteniük a kiviteli mennyiségekről.
A Ver.di szakszervezet sztrájkja miatt 445 járatot töröltek a Berlin Brandenburg Airport repülőtéren, a munkabeszüntetés München tömegközlekedését is érinti. Erről a Der Spiegel számolt be.
Március 18-án éjféltől a berlini repülőtér nem fogad és nem indít járatokat a Ver.di figyelmeztető sztrájkja miatt.
Szerdára összesen 445 érkező és induló járatot töröltek, ami mintegy 57 ezer utas terveit borította fel. Az utasoknak azt javasolták, hogy vegyék fel a kapcsolatot légitársaságukkal alternatív utazási lehetőségek vagy átfoglalás érdekében.
A sztrájkot a szakszervezet és a repülőteret üzemeltető Flughafen Berlin Brandenburg GmbH (FBB) közötti, a munkaszerződések feltételeiről szóló vita váltotta ki. A munkáltatók a múlt héten tették meg első ajánlatukat, amelyet a szakszervezet elégtelennek tart.
A Ver.di mintegy 2000, az FBB-hez tartozó dolgozó számára 6%-os béremelést, valamint egy további szabadnapot követel.
A sztrájk miatt fennakadások várhatók München tömegközlekedésében is. Bár a reggeli csúcsidőt nem érinti, 9 órától egyes metró- és villamosjáratok leállnak, a fő szakasz pedig 11:00-kor kezdődik, és az összes városi közlekedési eszközt érinti. Az elővárosi vonatok és buszok a megszokott rend szerint közlekednek.
Katharina Reiche gazdasági miniszter aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az Egyesült Államok ideiglenes engedélye az orosz kőolaj eladására segíteni fogja Vlagyimir Putyin, a Kreml vezetőjét az orosz-ukrán háború finanszírozásában.
Mindezt március 13-án, pénteken Berlinben az újságírókkal folytatott beszélgetés során mondta, idézi a Bloomberg, írta a Jevropejszka Pravda.
Reiche megjegyzése azután hangzott el, hogy az Egyesült Államok feloldotta az orosz olajra kivetett szankciókat, amely most a tengeren lévő tartályhajókat érinti.
A német gazdasági miniszter vélemény szerint az amerikai döntést „belpolitikai nyomás” vezérelte. Aggodalmát fejezte ki amiatt, hogy az ideiglenes amerikai engedély az olajeladásra segíteni fogja Oroszországot a háborúban.
„Attól tartok, hogy akaratlanul is még jobban megtölthetjük Putyin háborús kincstárát” – tette hozzá.
Heiko Thoms, Németország rendkívüli és meghatalmazott ukrajnai nagykövete átadta az ukrán félnek az orosz légitámadások által megrongált vasúti infrastruktúra helyreállítására szolgáló első 13 járművet, hangsúlyozva Berlin stratégiai partnerségét és támogatását – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál a Közösség- és Területfejlesztési Minisztérium közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint Németország átadta Ukrzaliznica vasúttársaságnak a segélycsomag első 13 járművét, amely összesen 18 járművet, 32 generátort és 18 egység speciális berendezést tartalmaz. Tizenegy járművet küldtek a régiókba a pályamunkások, energetikai mérnökök és jelzőőrök javítócsapatainak munkájára, és két egységet kap a mozdonygyár személyzet szállítására.
Olekszij Baleszta, Ukrajna közösség- és területfejlesztési miniszterhelyettese megjegyezte, hogy az állandó orosz légicsapások égető igényt teremtenek a hivatalos szállításra. „Partnereinknek köszönhetően a vasúti dolgozók új közlekedési eszközöket kaptak, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy gyorsan elérjék az orosz támadások helyszínét, és gyorsan helyreállítsák a sérült infrastruktúrát” – mondta. Az új járművek felgyorsítják a személyzet kiérkezését a sérült területekre, biztosítva a zavartalan vonatközlekedést és az ország logisztikai képességeit.
Heiko Toms hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása hozzájárul a vasút európai hálózatba való integrációjához. „Határozottan elítéljük Oroszország háborús bűneit, beleértve az infrastruktúra és a vasúti dolgozók elleni támadásokat” – mondta a nagykövet, megjegyezve az ipari dolgozók ellenálló képességét, akik a hadiállapot alatt biztosítják a polgárok evakuálását és a humanitárius szállítmányok célba juttatását.
Az Egyesült Államokból szerződtetett cseppfolyósított földgáz (LNG) a Deutsche ReGas terminálon keresztül érkezik a Balti-tengeren Németországban, majd a lengyel gázhálózaton át jut el Ukrajnába – közölte az Naftogaz csoport sajtószolgálata.
„A Naftohaz csoport a TotalEnergies vállalattal partnerségben biztosította az LNG-szállítást az észak-németországi Deutsche ReGas terminálon keresztül. A terminálon történő regázosítás után a gázt a Naftohaz a lengyelországi vezetékeken keresztül juttatja Ukrajnába, ahol februárban lesz elérhető az ország energiaigényeinek kielégítésére” – áll a közleményben.
Hangsúlyozták, hogy a Naftohaz csapata folyamatosan dolgozik nemzetközi partnerekkel a források és szállítási útvonalak diverzifikálásán, hogy biztosítsák a stabil ellátást az ukránok számára.
Ukrajna leállította az orosz gáztranzitot Ausztria irányába, a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) helyi üzemeltetője azonban továbbra is küldi a számlát a Gazpromnak, amelyet a Sberbankon keresztül szeretne kifizettetni – írja az EurAsia Daily. Az orosz energiavállalat bíróságon támadta meg az osztrák követelést, amelyet most megpróbál érvényteleníteni.
Az EurAsia Daily megjegyzi: azzal, hogy Ukrajna január 1-jétől egyoldalúan leállította a gáztranzitot, ezzel egyúttal Olaszország felé is megszűnt az orosz gázellátás, holott a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) üzemeltetője korábban még biztosította az olaszokat a tranzitellátás fenntartásáról.
Idézik az Interfax orosz hírügynökség beszámolóját, miszerint azonban a TAG GmbH továbbra is havonta számlákat küldött a Gazpromnak, és már megpróbálja azokat a Sberbankon, mint garanciavállalón keresztül behajtatni. Az EurAsia Daily arról is ír, hogy a TAG és a Gazprom között hosszú távú, „szállíts vagy fizess” feltételek szerint hatályban lévő szerződés van érvényben. A Gazprom keresetet nyújtott be a követelések érvénytelenítésére, amelynek helyt adott a szentpétervári bíróság.
„A Gazprom Export LLC az orosz bírósághoz fordult a Transz-ausztriai Gázvezeték (TAG) üzemeltetőjének követeléseinek érvénytelenítésére. A Gazprom Export kérelmére a bíróság megtiltotta a Sberbanknak, hogy a TAG javára garanciális kifizetéseket teljesítsen.”
„A Gazprom rámutatott, hogy a biztosító intézkedések elmulasztása megnehezítheti vagy lehetetlenné teheti a jelen ügyben hozott bírósági határozat végrehajtását” – közölte a szentpétervári törvényszék az Interfax orosz hírügynökséggel, az EurAsia Daily szerint.
Donald Trump hivatalba lépésével az Egyesült Államok leállította az ukrajnai támogatások 99 százalékát, a Kieli Világgazdasági Intézet pedig kiszámolta, mennyit is kellett fizetnie Németországnak a háború támogatása miatt – írja a Die Welt. Közben Észtország figyelmeztet Oroszország újrafegyverkezésére.
A portál idézi a Kieli Világgazdasági Intézet – a szervezet folyamatosan nyomon követi az Ukrajnának nyújtott valamennyi, vagyis pénzbeli, katonai és humanitárius támogatások összegét euróban számítva és GDP-arányosan feltüntetve – interaktív térképéről elérhető adatokat, amelyek alapján Ukrajna legnagyobb európai támogatói idáig ennyi pénzt fizettek a háború támogatásáért:
Németország: 9,01 milliárd euró
Nagy-Britannia: 5,44 milliárd euró
Svédország: 3,71 milliárd euró
Norvégia: 3,63 milliárd euró
Dánia: 2,61 milliárd euró
Miközben Washington leállította Ukrajna támogatását, addig a The Telegraph hasábjain – ahogy ezt megírtuk a hirado.hu oldalán – ítéletet mondtak az európai vezetők háborús politikájáról. A véleménycikk szerzője szerint az európai vezetők – név szerint Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár – most azért szenvedhetnek vereséget, mert alábecsülték Oroszország katonai és gazdasági kapacitásait és nem értették meg Moszkva és Peking geopolitikai prioritásait.
A brit hírportál publicistája szerint az európai politikai elit döntései az első világháborúból levont tanulságokon nyugszanak, amelyek napjainkra érvényüket veszítették.
Hamarosan Németországban indul egy Ukrajnával közös vállalat, amely drónokat fog gyártani – jelentette be pénteken Olekszandr Kamisin, az ukrán elnök stratégiai tanácsadója a müncheni Ukrán Ház megnyitóján elhangzott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a tanácsadó elmondta: „Ma később Volodimir Zelenszkij elnök bejelenti az ukrán drónok első közös gyártásának megkezdését Németországban.” Azt is hangsúlyozta, hogy az év végére legalább 10 közös vállalatot hoznak létre Európában pilóta nélküli repülőgépek gyártására.
„Ez a mi ukrán megközelítésünk, amellyel hálát adunk Európának és Németországnak, hogy velünk vannak. Készen állunk segíteni Európának, hogy újra erős legyen”
Elkülönít 60 millió euró kiegészítő forrást Németország, hogy segítsen Ukrajnának megbirkózni az energiaellátási nehézségekkel, amiket a legutóbbi orosz támadások okoztak – közölte pénteken Johann Wadephul német külügyminiszter Berlinben, miután találkozott osztrák hivatali partnerével, Beate Meinl-Reisingerrel.
Johann Wadephul azt mondta, hogy Németország ezt támogatást a különböző fűtési rendszerek, benne a távhőszolgáltatás helyreállítására szánja, különösen azokban a régiókban, amelyek a front közelsége miatt a leginkább megszenvedték az energetikai létesítményekre mért orosz csapásokat.
A német külügyminiszter szavai szerint Vlagyimir Putyin orosz elnök „terrorizálja” az ukrán lakosságot, és láthatóan nem akar tárgyalni a háború lezárásáról. „Ez sajnálatos, mi viszont Ukrajna népével vagyunk” – tette hozzá. Meinl-Reisinger elmondta, hogy Bécs jelenleg a következő osztrák segélycsomagon dolgozik Ukrajna számára, és szolidaritását fejezte ki az orosz támadások ukrajnai áldozataival.
A gazdasági kutatásokra szakosodott német Kiel Intézet adatai szerint Németország Ukrajna második legnagyobb támogatója, a háború 2022-es kezdete óta mintegy 24 milliárd euró értékben nyújtott katonai, humanitárius és pénzügyi segítséget. Ezen intézet szerint Ausztria körülbelül 820 millió euró segélyt nyújtott Ukrajnának, elsősorban humanitárius támogatás formájában – írja az MTI.
