Ukrajna megkapta a Nemzetközi Valutaalap (IMF) legújabb hitelének első részletét, 1,5 milliárd dollárt, a pénzt kiemelt költségvetési kiadásokra fogják költeni – közölte kedden Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
„Ukrajna ma megkapta az IMF-től az első részletet egy új, négyéves program keretében, a kibővített hitelkeret keretében. 1,5 milliárd dollárt különítettek el, amelyet a kiemelt költségvetési kiadások finanszírozására és a makroszintű pénzügyi stabilitás támogatására fognak felhasználni” – jegyezte meg Szviridenko.
A kormányfő elmondása szerint a program teljes összege 8,1 milliárd dollár. A teljes körű háború kezdete óta Ukrajna összesen 14,9 milliárd dollárnyi pénzügyi támogatást kapott az IMF-től az állami költségvetésbe. „Továbbra is végrehajtjuk azokat az elfogadott reformokat, amelyek célja a makrogazdasági stabilitás fenntartása, az állami intézmények megerősítése és az európai integráció felé vezető út előmozdítása” – tette hozzá Julija Szviridenko.
Az Ukrajnának jóváhagyott új, 8,1 milliárd dolláros IMF-hitel jelentős része nem új beruházásokra vagy gazdaságélénkítésre fordítható, hanem a korábbi adósságok törlesztésére megy el: a kifizetések több mint 70 százalékát már idén vissza kell utalni a valutaalapnak.
Ukrajnának 2026 végéig az új hitelprogram keretében lehívott források döntő részét korábbi IMF-kölcsönök törlesztésére kell fordítania – írja a Strana.ua a Nemzetközi Valutaalap (IMF) hivatalos fizetési ütemezéséből.
Az ukrán jegybank csütörtök este jelentette be, hogy az IMF igazgatótanácsa jóváhagyta az Ukrajnának indított új hitelprogramot az Kibővített megállapodás (EFF) keretében. A program teljes összege 5,9 milliárd SDR (az IMF elszámolási devizája), ami körülbelül 8,1 milliárd dollárnak – mintegy 2900 milliárd forintnak – felel meg. Ebből Ukrajna idén 3,8 milliárd dollárt kap négy részletben.
A fizetési ütemezés szerint ugyanakkor 2026-ban Ukrajnának 1,88 milliárd SDR-t, azaz 2,7 milliárd dollárt kell visszafizetnie az IMF-nek a korábbi hitelek után.
Ez az idei lehívott összeg 71,1 százalékának felel meg, vagyis a frissen érkező források nagy része gyakorlatilag azonnal adósságszolgálatra megy el. A törlesztési csúcsok februárra, áprilisra és májusra esnek.
Februárban 287,7 millió dollárt, áprilisban 271,04 millió dollárt, májusban pedig 272,4 millió dollárt kell visszautalnia Kijevnek a Valutaalap felé.
Az új IMF-program feltételei között szerepel a közüzemi díjak és az adók emelése is, amely a háború sújtotta gazdaságban további terheket róhat a lakosságra.
Mindeközben a magyar kormány nem támogatta az Európai Tanács elnökének azon kezdeményezését, amely egy 90 milliárd eurós uniós hitelcsomag jóváhagyására irányult Ukrajna számára.
Az IMF igazgatótanácsa jóváhagyott az új, négyéves időszakra szóló 8,1 milliárd dolláros finanszírozási programot (EFF) Ukrajna számára, az első részlet várhatóan hamarosan megérkezik – közölte pénteken Julija Szviridenko miniszterelnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő arról tájékoztatott, hogy „az első részlet – mintegy 1,5 milliárd dollár – a közeljövőben megérkezik Ukrajnába. A forrásokat a költségvetési hiány finanszírozására és a makroszintű pénzügyi stabilitás támogatására fogjuk felhasználni”. Mint hangsúlyozta, Ukrajna számára nagyon fontos, hogy a teljes körű háború ötödik évében, az energetika elleni szisztematikus orosz támadások hátterében a partnerek garantálták pénzügyi támogatást és az ukrán állam stabil működéséhez szükséges erőforrásokat.
„Az IMF által támogatott program egy szélesebb pénzügyi keret része, amelynek célja a négy év alatt várhatóan 136,5 milliárd dolláros állami költségvetési hiány fedezése” – áll Szviridenko közleményében, hozzátéve, hogy a program a korábbi években a makrogazdasági és pénzügyi stabilitást biztosító reformok folytatását irányozta elő.
A miniszterelnök tisztázta, hogy az EU-ból érkező finanszírozás mellett a G7-országok, a nemzetközi pénzintézetek finanszírozásáról, valamint az adósságcsökkentő mechanizmusnak köszönhetően a hivatalos adósságtörlesztések csökkentéséről is beszélünk. „A partnerek megerősítették a hivatalos adósságszolgálatra vonatkozó jelenlegi moratórium meghosszabbítását, valamint a helyzet stabilizálódása utáni készségüket fejezték ki az átstrukturálására” – összegezte Julija Szviridenko.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa február 26-án vizsgálja meg a négyéves program keretében Ukrajnának nyújtandó 8,1 milliárd dolláros hitel folyósításának kérdését – számolt be pénteken az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a hírszolgálat megjegyezte, hogy az IMF készen áll arra, hogy végre jóváhagyja a segélycsomagot, amelyről tavaly ősszel munkatársi szinten megállapodtak. Ezzel egy időben az IMF enyhítette korábbi követeléseit Kijevvel szemben.
„Korábban az IMF azt követelte Kijevtől, hogy nyújtson be egy népszerűtlen adótörvényt, de azóta törölte ezt a követelményt” – áll a jelentésben. Az IMF maga hangsúlyozta, hogy az ukrán fél teljesítette a finanszírozáshoz szükséges összes kötelezettséget. „Ukrajna teljesítette az igazgatótanács általi jóváhagyáshoz szükséges összes feltételt” – közölte az IMF a hónap elején.
Ukrajna arra számít, hogy az IMF igazgatótanácsa akár már februárban jóváhagyja az új, 8,2 milliárd dolláros hitelprogramot, amely a jelenlegi keretet váltaná fel, és kulcsszerepet játszhat a háború sújtotta gazdaság stabilizálásában. Kijev a tőkekorlátozások fokozatos feloldására, valamint a hrivnyaalapú kötvénykibocsátás bővítésére helyezné a hangsúlyt. A célja, hogy Ukrajna visszakerüljön a nemzetközi feltörekvő piaci indexekbe, vonzóbbá tegye kötvénypiacát a külföldi befektetők számára.
Ukrajna arra számít, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) igazgatótanácsa heteken belül, akár még februárban hivatalosan jóváhagyja az új, 8,2 milliárd dolláros programját – mondta a Reutersnek Jurij Bucsa, az ország adósságkezelésért felelős vezetője.
Az ukrán gazdaságnak nagy szüksége van a Nemzetközi Valutaalap hitelprogramjára
Az új megállapodás a jelenlegi, 15,6 milliárd dolláros IMF-hitelkeretet váltaná fel, amivel segítene fenntartani az ukrán gazdasági stabilitást és az állami kiadásokat. Ukrajna minden anyagi segítségbe kapaszkodik, mivel a következő években várhatóan 140 milliárd dolláros költségvetési hiány várható.
Oroszország 2022-es inváziója óta Ukrajna több százmilliárd dollárnyi támogatásra szorult nyugati kormányoktól és intézményektől, valamint több mint 20 milliárd dolláros államadósság-átütemezést hajtott végre.
Jelenleg az új IMF-programra várunk, de az idei és a jövő évi számokban már mindenben megállapodtunk. A költségvetési hiányt meglévő kötelezettségvállalásokból fedezzük – mondta az ukrán tisztviselő, ám óvatos a tekintetben, hogy hetek alatt tűzszünet jönne az ukrajnai háborúban. Rámutatott, hogy egy tűzszünet sem vetne véget a pénzügyi nyomásnak, mivel még akkor is fenn kell tartaniuk egy erős és nagyszámú hadsereget, és fegyverkezniük kell.
Az ország adósságkezelésért felelős vezetője úgy látja, hogy Ukrajna nem fog kötvényt kibocsátani a háború véget érése után, inkább továbbra is kedvezményes, alacsony kamatozású hitelekre támaszkodik, valamint hrivnyában kibocsátott kötvényekre, amelyek nem jelentenek devizakockázatot.
Mivel az IMF-program úgynevezett adósságfenntarthatósági elemzésen (DSA) alapul, Bucsa elmondta, hogy a kormány nem tud garanciákat nyújtani állami tulajdonú vállalatok – például az Ukrán Vasút vagy a Naftohaz – adósságának átstrukturálásához.
Ukrajna a háború után elsősorban a hazai befektetőkre támaszkodna
Az idei év egy másik fő fókusza a háborús tőkekorlátozások kérdése lesz, amelyeket Ukrajna fokozatosan szeretne megszüntetni.
A következő fontos lépés az lehet, hogy a nemzetközi befektetők hazautalhassák az ukrán devizakötvények vásárlásakor befektetett tőkét.
Bucsa szerint ez fontos eleme annak a törekvésnek, hogy a jövőben több helyi valutában kibocsátott kötvényt értékesítsenek, és akár még a háború vége előtt is megvalósulhat.
Ukrajna együttműködik az európai elszámolóóriással, a Deutsche Börse tulajdonában lévő Clearstreammel is, hogy vonzóbbá tegye kötvénypiacát, és csatlakozna ahhoz az Európai Központi Bank TARGET2 rendszerhez, amely naponta több ezermilliárd eurónyi fizetést és tranzakciót számol el. „Nincs igazán örökölt rendszerünk, amihez ragaszkodnunk kellene, ezért szívesen építjük ki azonnal azt, ami a legjobban működik” – mondta Bucsa, hozzátéve, hogy a kormány várhatóan még idén keresni kezd egy „stratégiai” partnercéget a fejlesztéshez.
A tisztviselő azt is elmondta, hogy szeretnék, ha Ukrajna bekerülne a feltörekvő piaci indexekbe, például a JPMorgan széles körben használt GBI-EM helyi államkötvényindexébe, amely befektetői milliárdokat vonz. Ukrajnának 2022 márciusában csak egy kötvénye szerepelt az indexben, de azóta az lejárt. „Az a célunk, hogy kötvényeink indexképesek legyenek, és a hazai piac nagyon nagy és fenntartható finanszírozási forrássá váljon.”
Az új IMF-hitel megosztotta a közvéleményt
Az IMF-program egyik vitatott eleme az volt, hogy kisvállalkozók és magánvállalkozók egy része – évi egymillió hrivnya feletti bevétel esetén – áfa fizetésére lettek volna kötelezve. Ezzel fontos adóbevételi lyukat foltoztak volna be, mivel a háború kirobbanása óta ezek a jogi formák Ukrajnában széles körben elterjedtek, és vállalatok ezrei csökkentik ezen a kiskapun keresztül az adóterheiket.
A javaslat azonban a nyilvánosságra hozásának pillanatától kezdve óriási politikai és társadalmi ellenállásba ütközött. A tiltakozás hatására végül Volodimir Zelenszkij elnök és Julija Szviridenko miniszterelnök is szembefordult a tervezettel.
A hitelprogram még tavaly novemberben kapott előzetes jóváhagyást, a végső döntést azonban a szervezet igazgatótanácsa csak akkor hozza meg, ha a szükséges törvényeket elfogadják. A tervezet benyújtását február 10-re halasztották.
Ukrajna uniós hitelt és egyéb támogatást is kaphat
Az Európai Tanács megállapodott abban, hogy idén és jövőre 90 milliárd euró összegű hitelt nyújt, amelyet az EU költségvetésének úgynevezett fedezeti tartaléka biztosítana. A 90 milliárd eurón túlmenően az Európai Bizottság akár 100 milliárd euró pénzügyi támogatást adhat Ukrajnának, melynek nagy része hitel formájában nyújtható. A bizottság a szükséges forrásokat a tőkepiacokon venné fel, ami tovább növelné az EU hitelfelvételi kötelezettségeiből eredő terheit – írta meg a Világgazdaság szerdán az Európai Számvevőszék (ECA) közlésére hivatkozva.
Az IMF program legérzékenyebb kérdése az egyéni vállalkozók adóztatása. A feltételeket Kristalina Georgieva, az IMF vezetőjének kijevi látogatása után változtatták meg.
Az IMF beleegyezett abba, hogy visszavonja az újabb, 8,1 milliárd dolláros hitelprogram előzetes feltételeit (prioritási intézkedéseket) – az egyéni vállalkozók áfájának bevezetésére, a csomagokra kivetett vámokra, a digitális platformok adójára és a katonai adó fenntartására vonatkozó követelményeket, jelentette be Szviridenko ukrán miniszterelnök az újságírókkal folytatott beszélgetés során, írja a Szuszpilne.
Az új hitelprogramot várhatóan az IMF igazgatótanácsának következő ülésén tárgyalják.
Szviridenko elmondása szerint a feltételeket Krisztalina Georgieva, az IMF vezetőjének kijevi látogatása után változtatták meg. Az IMF-fel kötött megállapodás értelmében mind a négy feltételnek teljesülnie kell, miután az igazgatótanács jóváhagyta az új programot.
„Az IMF-program legérzékenyebb kérdése az egyéni vállalkozók megadóztatása. Itt a részletek fontosak. Az IMF-fel együttműködve megállapodtunk abban, hogy az egyéni vállalkozók áfabevételének küszöbértékét 4 millió hrivnyára emeljük – ez az Európában hatályos maximális áfaszint az árukra. Így ezek a változások nem vonatkoznak az összes egyéni vállalkozó 2/3-ára” – jegyezte meg.
Szviridenko bejelentette azt is, hogy a parlamentbe benyújtanak egy konszolidált adótörvényt, amely magában foglalja a digitális platformok, a csomagok és a katonai illetékek fenntartásának kérdéseit a hadiállapot megszűnése után.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egyszerűsítette az Ukrajnának szánt új, kiterjesztett finanszírozási program (EFF) feltételeit – jelentette be Julija Szviridenko ukrán miniszterelnök szombaton.
„Az ukrán programot az IMF igazgatótanácsa a következő ülésén fogja megvitatni” – mondta a kormányfő újságíróknak, hozzátéve, hogy a megállapodások felülvizsgálatát többek között a Krisztalina Georgievával, az IMF vezérigazgatójával folytatott konzultációk is befolyásolták, aki januárban látogatott Kijevbe, az ukrán energetikai infrastruktúrát érő, súlyos károkat okozó orosz támadások idején.
Szviridenko szerint az IMF-program legkényesebb kérdése az egyéni vállalkozók adózása.
A miniszterelnök emlékeztetett, az IMF-fel való együttműködési program Ukrajna számára kulcsfontosságú a teljes nemzetközi pénzügyi támogatás, különösen az EU 90 milliárd eurós hitelének megszerzéséhez.
Az Interfax-Ukrajina hírügynökség emlékeztetett arra, hogy 2023 márciusa óta működött az IMF négyéves EFF-programja, amelynek összértéke 15,6 milliárd dollár volt, és amelynek következő, kilencedik részlete, 1,6 milliárd dollár 2025 decemberére volt tervezve.
Az eredeti program Ukrajna nemzetközi partnerekkel történő összesített finanszírozási keretét 115 milliárd dollárban határozta meg alapváltozatban, illetve 140 milliárd dollárban negatív forgatókönyv esetén, de a háború elhúzódása miatt ezek az összegek 153 és 165 milliárd dollárra emelkedtek. Az IMF küldöttségének 2025. szeptember 3-10. közötti kijevi munkája során Szviridenko az ukrán jegybank elnökével és a pénzügyminiszterrel hivatalosan az IMF-hez fordult egy új programért a 2026-2029-es évekre. Az új program szükségességét az indokolta, hogy az Oroszország által kirobbantott háború tovább húzódik, miközben a jelenlegi EFF-program 2027 márciusáig volt tervezve.
2025 november végén Ukrajna és az IMF személyzeti szinten (staff-level agreement, SLA) megállapodott az új, négyéves, kiterjesztett finanszírozási programról (EFF) körülbelül 8,1 milliárd dollár értékben.
Az IMF közölte, hogy az új programot februárban az igazgatótanács elé lehet terjeszteni, miután az előzetes intézkedéseket teljesítették, és megfelelő donorgaranciák érkeztek a finanszírozáshoz.
Az ukrán kormány két tűz közé került. Egyrészt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeli, hogy vezessék be az ÁFA-t az egyéni vállalkozóknál, akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát. Másrészt a kisvállalkozások heves tiltakozása és a kormány szándéka, hogy ne vállaljon politikai kockázatot a háború közepén, komoly kihívást jelent.
Az ügyet az RBC-Ukrajna újságírói, Jurij Doscsatov és Marija Kucserjavets vizsgálták, több kormányzati forrásra és szakértőre hivatkozva.
ÁFA az egyéni vállalkozóknál: mit kér az IMF
2025 novemberében Ukrajna és az IMF a személyzeti szinten megállapodott egy új, négyéves, 8,1–8,2 milliárd dolláros hitelprogramról. A végső döntést a Nemzetközi Valutaalap igazgatótanácsának kell meghoznia, de Ukrajnának előtte teljesítenie kell több előfeltételt, az úgynevezett prior actions-t.
Ezek között három adóügyi blokk szerepel: törvényjavaslat benyújtása az ÁFA bevezetésére azoknál az egyéni vállalkozóknál (FOP), akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát; internetes platformok (például OLX) adóztatása; valamint csomagküldemények adóztatása azok értékétől függetlenül. Emellett folytatni kell az 5%-os katonai járulék beszedését a háború utáni időszakra is.
Ukrajna pénzügyminisztere, Szerhij Marcsenko nyilvánosan megerősítette, hogy a FOP-okat érintő egyszerűsített adórendszer változtatásai, az ÁFA-t érintő módosításokkal együtt, várhatóan 2027-ben lépnek életbe.
Az IMF-program elindításához szükséges kulcsdokumentum a szándéknyilatkozat, amelyet alá kellene írjon Julija Szviridenko miniszterelnök, Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, Andrij Pisnij, a Nemzeti Bank elnöke és Volodimir Zelenszkij elnök. Ez a dokumentum gyakorlatilag azt erősíti meg, hogy Ukrajna kész követni az IMF-fel egyeztetett cselekvési tervet.
Az RBC-Ukrajina forrásai szerint január végéig a nyilatkozatot még nem írták alá, mert az ukrán fél korrekciót szeretne elérni az egyik legérzékenyebb feltételnél: az ÁFA bevezetésénél a FOP-oknál, mint prior action. A kormány azt szeretné, hogy ezt a rendelkezést vagy áthelyezzék a „strukturális mérföldkövek” közé, több időbeli mozgástérrel, vagy módosítsák a jövedelemküszöb és a hatálybalépés időpontját.
Az egyéni vállalkozók reakciója és a téma politikai érzékenysége
A 1 millió hrivnyánál nagyobb éves bevételű egyéni vállalkozók (FOP) kötelező ÁFA-regisztrációja heves üzleti tiltakozást váltott ki. Az RBC-Ukrajna szerint ez az egyik oka annak, hogy a miniszterelnök és a kormány egyelőre nem siet az IMF-fel kötött megállapodások szerinti törvényjavaslat parlamenti benyújtásával.
A Gazdasági Stratégiai Központ igazgatója, Hlib Viszlinszkij szerint a hatalom alábecsülte a kérdés politikai „toxicitását”. Sok közvélemény-formáló vezető maga is FOP, éves bevételük meghaladja az 1 millió hrivnyát, ezért a nyilvános reakció sokkal hevesebb lett, mint amire a novemberi IMF-tárgyalásokon számítottak.
A kormány számára ideálisnak látszik a paraméterek módosítása – például a bevételi küszöb és a bevezetés ütemezésének felülvizsgálata.
Viszlinszkij javaslata: a küszöb 2–3 millió hrivnyára emelése
Viszlinszkij szerint a kötelező ÁFA-regisztráció éves bevételi küszöbét 1 millióról 2–3 millió hrivnyára kellene emelni. Szerinte a küszöb nem lehet alacsonyabb az első csoportos mikrovállalkozások minimális bevételénél, mert ez aláásná az egyszerűsített adórendszer logikáját.
Ezzel a küszöbértékkel a vállalkozások nem tudnák gazdaságilag és technikailag szétbontani magukat több FOP-ra, hogy elkerüljék az ÁFA-t. Ha viszont a küszöb túl magasra, például 4 millióra kerülne, nőne a vállalkozások tömeges szétbontásának kockázata.
Mennyi bevételt hozna az ÁFA az egyéni vállalkozóknál és miért fontos ez a hitelezők számára?
Az RBC-Ukrajna forrásai szerint az egyéni vállalkozók (FOP) ÁFA-bevezetéséből származó potenciális bevétel 2027-re körülbelül 40 milliárd hrivnyára tehető. Az IMF pontosan ezekre a számokra támaszkodik, amikor ragaszkodik az új adó bevezetéséhez, mint a költségvetési bevételek háborús körülmények közötti megerősítésének eszközéhez.
Elemzések szerint, ha a kormány nem nyújtja be az ÁFA-törvényjavaslatot a parlamentnek, az IMF-program már az első felülvizsgálat során akadozhat. Ez veszélyezteti az IMF következő utalását, valamint az EU 90 milliárd eurós nagy hitelcsomagját, amely az IMF-programhoz kapcsolódik. Együttvéve 100 milliárd dollárnál is több külső finanszírozás forog kockán, ami nélkül rendkívül nehéz lenne fedezni a háborús költségvetési hiányt.
Az IMF nem hajlandó teljesen kihagyni az FOP-ÁFA-t a prior actions listájáról, de hajlandó tárgyalni a paraméterekről – elsősorban a bevételi küszöbről és a hatálybalépés időpontjáról. Más adófeltételek – a csomagküldemények és digitális platformok adóztatása – esetében a Fund teljes körű jogszabályi végrehajtást vár.
A legtöbb forrás szerint Ukrajnának végül kompromisszumos megoldást kell találnia, hogy ne sodorja veszélybe az IMF-programot és az ahhoz kapcsolódó EU-hiteleket. A kérdés csupán az, hogy hogyan alakítják ki az FOP-ÁFA szabályozását, és mennyire tér majd el a jelenlegi, évi 1 millió hrivnya bevételi küszöböt szabó tervtől.
VV/Okszana Csopak
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán kormány két tűz közé került. Egyrészt a Nemzetközi Valutaalap (IMF) követeli, hogy vezessék be az ÁFA-t az egyéni vállalkozóknál, akik éves bevétele meghaladja az 1 millió hrivnyát. Másrészt a kisvállalkozások heves tiltakozása és a kormá...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1770042360
[modified] => 1769989727
)
[title] => Új adó az egyéni vállalkozóknak: hogyan keres kompromisszumot a kormány az IMF és a kisvállalkozások között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=67837&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 67837
[uk] => 67639
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 67640
[image] => Array
(
[id] => 67640
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg
[original_lng] => 124962
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-150x150.jpeg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-300x200.jpeg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-768x512.jpeg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1-1024x683.jpeg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/01/korystuvatski-rozmiry-1200x800-px-25-1.jpeg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1769982533:5
[_thumbnail_id] => 67640
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1103
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 671820972001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 12143
[1] => 33650
[2] => 120
[3] => 66951
)
[tags_name] => Array
(
[0] => adóemelés
[1] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[2] => Ukrajna
[3] => vállalkozások
)
)
[8] => Array
(
[id] => 67408
[content] =>
Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ügyvezető igazgatója kedden kijelentette, hogy Ukrajna a gazdasági növekedés ütemét tekintve európai oroszlánná válhat, de folytatnia kell az ehhez szükséges reformokat, hozzátéve, hogy a gazdasági fellendülés áldozatokat követel – számolt be az LB.ua hírportál Georgievának a davosi Világgazdasági Fórum alkalmából tartott sajtótájékoztatójára hivatkozva, amit az Interfax-Ukrajina hírügynökség idézett.
A jelentés szerint Georgieva elmondta: „Az áram és a fűtés továbbra is támogatott… Tudjuk, miért teszi ezt az ország, de meg kell szabadulnunk ettől. Még van mit tenni a költségvetési helyzet tekintetében. Most azt vizsgáljuk, hogyan tehetjük igazságosabbá az adóterhek elosztását. Ez nem könnyű, de meg kell tenni.”
„Visszatekintek hazám (Bulgária) történelmére, és elmondhatom, hogy nagyon fájdalmas volt. A kommunizmus eltűnésének eufóriája után jött a rideg valóság, hogy a gazdasági fellendülés áldozatokat követel. Tehát ez az első számú kérdés – a befejezetlen ügyek” – hangsúlyozta az IMF vezetője. Megjegyezte, hogy mindent el kell távolítani, ami akadályozza a magánszektor dinamizmusát, és különös figyelmet fordított a munkaerő biztonságára és elérhetőségére.
Georgieva elmondása szerint a múlt héten Kijevben üzleti vezetőkkel tartott találkozón néhányan a munkaerőhöz való hozzáférés megoldandó kérdését a biztonság kérdése elé helyezték. Azt is elmondta, hogy az IMF kész segítséget nyújtani olyan gyakorlati kérdésekben, mint az ukránok hazatérése, a strukturális munkanélküliség problémájának megoldása és a veteránok integrációja. Hozzátette, hogy az is hihetetlenül fontos, hogy Ukrajna ésszerű időn belül befejezze az Európai Unióhoz való csatlakozását, mert az ország mágnesként vonzza az ukrán gazdaságot a teljes európai integrációhoz.
„Úgy kell hinniük magukban, mint egy oroszlánnak. Szóval keljenek fel reggel és ordítsanak. Az önbizalom számít. És a saját tapasztalatomból, a bolgár tapasztalatból mondom, hogy nem lesz könnyű. De ha megvan ez az önbizalom, és nap mint nap bizonyítják, ha félreteszik a belső vitákat, ha örökre eltemetik a korrupciót, akkor természetesen sikerrel járnak” – összegezte Kristalina Georgieva.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) fontolgatja, hogy egy új, 8,1 milliárd dolláros hitelprogram keretében egy évet ad Ukrajnának az egyéni vállalkozókra vonatkozó áfa-változások bevezetésére – jelentette ki pénteken Krisztalina Georgieva, az IMF főigazgatója a Reutersbrit hírügynökségnek, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Ukrajnának számos IMF-feltételt kell teljesítenie az új hitelek felvételéhez, amelyek a költségvetési és adópolitikát is érintik. Köztük: a digitális platformokon keresztül végzett kereskedésből származó jövedelem adója (az úgynevezett „OLX-adó”), a legalább 150 euró értékű csomagok megadóztatása, valamint az egyéni vállalkozók számára áfa bevezetése, ha éves jövedelmük meghaladja az 1 millió hrivnyát.
Ugyanakkor az IMF felismerte a rugalmasság szükségességét. Georgieva szerint az IMF elsősorban az egyéni vállalkozókra vonatkozó legújabb áfakövetelmény tekintetében fontolgatja, hogy egy évet adjon Ukrajnának a változások parlament általi elfogadására, hogy biztosítsa a képviselők támogatását.
Tegnap a Legfelső Tanács nem tárgyalta az EU és az IMF általi pénzügyi támogatáshoz szükséges fontos törvényjavaslatokat. Georgieva azt is elmondta, hogy Ukrajnában a helyzet romlott a sérült energetikai infrastruktúra és a fagy miatt, de az ukrán hatóságok megerősítették neki, hogy eltökéltek a továbblépésben.
A Reuters szerint Georgieva azt mondta, a célja az volt, hogy Ukrajna a „rendkívül nehéz idők” ellenére is teljesíteni tudja a korábbi megállapodást. Az ukrán tisztviselők biztosították őt arról, hogy továbbra is elkötelezettek a továbblépés mellett.
