Oroszország közel harmadával növeli a devizaeladásait a következő hónapban, miközben elemzők és üzletemberek aggódnak a rubel erősödése miatt.
A pénzügyminisztérium csütörtöki bejelentése szerint az állam napi nettó devizaeladása 31%-kal, 9,76 milliárd rubelre emelkedik a következő hónapban – számolt be a Reuters.
A komplex devizaműveleti rendszerben a központi bank devizát vásárol és ad el a belföldi piacon való stabil kínálat biztosítása érdekében, valamint a pénzügyminisztérium nevében, amely a Nemzeti Jóléti Alapot kezeli.
Az orosz pénzügyminisztérium közölte, hogy júliusban 18,77 milliárd rubel értékű devizát és aranyat, vagyis napi 0,82 milliárd rubelt tervez eladni a Nemzeti Jóléti Alapból.
Az előző hónapban a minisztérium 28,3 milliárd rubelt, azaz napi 1,5 milliárd rubelt vásárolt.
A központi bank devizaműveleteit főként jüanban végzi, mivel a nyugati szankciók miatt nem tud dollárban és euróban kereskedni. A bank június 25-én bejelentette, hogy július 1-től az év végéig napi 8,94 milliárd rubelre növeli saját devizaeladásait a korábbi 8,86 milliárd rubelről.
A rubel az év eleje óta körülbelül 45%-kal erősödött a dollárral szemben, és sok elemző és üzletember szerint túlvett, ezért gyengülnie kellene.
Devizapárok, indexek, árutőzsdei termékek, részvények, CFD-k. Minden, ami a hullámzó árfolyamok kapcsán megdobogtatja egy trader szívét. Portfolio Trader
Elvira Nabiullina, a központi bank elnöke szerdán ellentétes véleményt fogalmazott meg, kijelentve, hogy a valuta gyengesége gazdasági sebezhetőség jele lenne, és az árfolyam nem csak az exportőrök érdekeit kell, hogy szolgálja, akik a gyenge rubelből profitálnak.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter májusban közölte, hogy a kormány 2025-ben 447 milliárd rubelt tervez felhasználni az alapból a költségvetés egyensúlyba hozására, ami arra utal, hogy a Nemzeti Jóléti Alapból történő devizaeladások az év későbbi részében felgyorsulnak.
Júniusban az orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-index értéke 2022 márciusa óta a legalacsonyabb szintre zuhant. Az új megrendelések csökkentek, a termelés és a foglalkoztatás visszaesett, a vállalatok kilátásai pedig borúlátók. A gyenge kereslet, a csökkenő vásárlóerő és a globális bizonytalanság mind rontja az orosz ipari teljesítményt.
Júniusban 2022 márciusa óta a leggyorsabb ütemben csökkent a feldolgozóipari aktivitás Oroszországban a londoni S&P Global gazdaságkutató intézet kedden közzétett beszerzésimenedzser-indexe (BMI) alapján.
Az S&P Global gazdaságkutató intézet orosz feldolgozóipari beszerzésimenedzser-indexe (BMI) 47,5 pontra, 2022 márciusa óta a legalacsonyabbra csökkent júniusban a májusi 50,2 pontról.
A BMI 50 pont feletti értéke a vizsgált gazdasági tevékenység teljesítményének növekedését, 50 pont alatti értéke pedig a csökkenését jelzi.
A júniusi teljesítménycsökkenéshez egyebek mellett az vezetett, hogy az új megrendelések száma ismét esett, a termelés pedig gyorsabb ütemben zsugorodott.
Az értékesítés március óta a legnagyobb mértékben esett vissza a gyenge vásárlóerő és a szerény kereslet közepette, emellett a külföldi értékesítés 2022 novembere óta a leggyorsabb ütemben zsugorodott.
Ennek eredményeként a foglalkoztatás csökkent, a munkahelyek megszűnésének üteme 2022 áprilisa óta a leggyorsabb volt, miközben a teljesítésre váró rendelésállomány gyorsuló ütemben csökkent.
Az árakat tekintve az inputárak inflációja 2020 februárja óta a legalacsonyabb volt júniusban, míg az eladási árak 2022 novembere óta a legkisebb mértékben emelkedtek.
Az orosz feldolgozóipari vállalatok következő 12 hónapra vonatkozó termelési kilátásai 2022 októbere óta a legcsekélyebb optimizmust tükrözték a globális gazdasági bizonytalansággal kapcsolatos aggodalmak fokozódása közepette.
A brit külügyminisztérium pénteken ismertetett becslése szerint az ukrajnai háború kezdete óta csaknem 450 milliárd dollár bevételtől fosztották meg Oroszországot a nemzetközi szankciók.
A tárca számításai szerint a legnagyobb tételt az a 286 milliárd dollárnyi orosz jegybanki devizatartalék jelenti, amelyet az ukrajnai invázió után az Európai Unió, illetve a hét vezető ipari hatalom (G7) pénzintézeteiben zároltak a szankciók részeként.
A minisztérium szerint Oroszország a zárolt pénzügyi eszközök 12,9 milliárd dollárnyi kamatától is elesett.
Az orosz nyersolajexportra kirótt szankciók további 148 milliárd dollár adóbevételtől fosztották meg az orosz költségvetést 2022 februárja, vagyis az ukrajnai háború kezdete óta – áll a brit külügyminisztérium pénteken bemutatott tanulmányában.
A tárca hangsúlyozza, hogy ezek „konzervatív becslések”, amelyek kizárólag a szankciók által az orosz állam pénzügyi eszközeire és adóbevételeire gyakorolt hatást veszik figyelembe, az orosz gazdaság más területein jelentkező veszteségeket nem. A minisztérium szerint éppen ezért valószínű, hogy a szankciók által okozott tényleges pénzügyi veszteség a most összeállított becslésben szereplő összegeknél sokkal nagyobb.
A tanulmány példaként említi, hogy az Egyesült Államokban 58 milliárd dollárnyi olyan pénzeszközt is zároltak, amely orosz magánszemélyek tulajdona. London mindemellett 2,26 milliárd font értékű hitelcsomagot állított össze Ukrajnának a Nagy-Britanniában zárolt orosz pénzügyi eszközök hozamából, és a brit kormány ebből a forrásból eddig két, egyenként 752 millió fontos részletet már folyósított.
A hitelt az ukrán kormány teljes egészében hadfelszerelések, köztük légvédelmi és tüzérségi eszközök, valamint harcjárművek javításához szükséges részegységek beszerzésére fordíthatja.
A brit kormány álláspontja szerint a nemzetközi jog egyértelműen kötelezi Oroszországot az általa Ukrajnának okozott háborús károk megtérítésére, így felhasználható a zárolt orosz vagyoneszközök hozama Ukrajna pénzügyi támogatására. London ugyanakkor többször hangsúlyozta, hogy a hitelcsomag nem a befagyasztott orosz tőke elkobzását jelenti.
Az ukrán gazdaság 20 éven belül megelőzheti az orosz gazdaságot, ami több feltétel teljesülése esetén lehetséges – jelentette ki Scott Bessent amerikai pénzügyminiszter a kongresszusi meghallgatásán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Bessent hangsúlyozta, hogy minden országban a gazdasági biztonság nemzetbiztonság. Hozzátette, hogy Donald Trump amerikai elnökkel együtt úgy véli, hogy „hosszú távon a stabil ukrán gazdaság lesz a legjobb védelem”. Mint rámutatott, a berlini fal leomlásakor Lengyelország és Ukrajna gazdasága azonos volt. Most azonban a lengyel gazdaság háromszor nagyobb.
„Úgy vélem, hogy húsz éven belül Ukrajna gazdasága a hatékony kormányzásnak, egy hasonló partnerségnek (Ukrajna és az Egyesült Államok között – a szerk.) és a globális befektetéseknek köszönhetően nagyobbá válhat, mint Oroszország gazdasága. És azt hiszem, hogy ez nagyon erős elrettentő tényező lesz azok számára, akik Oroszországot irányítják majd” – tette hozzá a pénzügyminiszter.
Az amerikai tárcavezető arra is emlékeztetett, hogy Rómában nagyszabású konferenciát tartanak Ukrajna újjáépítéséről. Az Egyesült Államok pedig felszólítja a Világbankot, hogy erre összpontosítson. Kijelentette, hogy egyetlen olyan ország sem kaphat jogot Ukrajna helyreállításában való részvételre, amely pénzzel, csapatokkal vagy fegyverekkel segítette az orosz katonai gépezetet. „Nem lehet lerombolni egy országot, embereket, életeket tönkretenni, majd pénzt kapni a helyreállítására” – jegyezte meg Scott Bessent.
Lelassult az orosz gazdaság éves szintű növekedése az első negyedévben az orosz statisztikai hivatal péntek este ismertetett első becslése szerint. Az országban csökkent az infláció áprilisban.
Csökkent a gazdasági növekedés a hazai össztermék (GDP) 1,4 százalékkal nőtt a március végével záródott három hónapban az egy évvel korábbihoz képest, miután a tavalyi utolsó negyedévben az éves szintű növekedés még 4,5 százalék volt. Az idei első negyedévi adat elmaradt a gazdaságfejlesztési minisztérium 1,7 százalékos, a központi bank 2 százalékos és a szakértői várakozások átlagában szerepelt 2,2 százalékos növekedéstől. A statisztikai hivatal június 18-án ismerteti az első negyedévre vonatkozó részletes adatokat. Oroszország GDP-je 4,5 százalékkal nőtt éves szinten 2024 negyedik negyedévében, 3,3 százalékkal a harmadik negyedévében, 4,3 százalékkal a második negyedévében és 5,4 százalékkal az első negyedévében. Oroszország GDP-je 4,3 százalékkal nőtt tavaly a 2023. évi 4,1 százalékos bővülést követően. Az orosz gazdaságfejlesztési minisztérium az idei évre 2,5 százalékos, a jegybank 1-2 százalékos gazdasági növekedéssel számol.
Lassult az infláció áprilisban a fogyasztói árak növekedése áprilisban 0,4 százalékra lassult márciushoz képest, amikor 0,65 százalékos emelkedést mértek.
Elemzői várakozások álagában 0,53 százalék szerepelt. Éves szinten az infláció 10,23 százalékra mérséklődött áprilisban a márciusi éves 10,34 százalékról. Szakértők az infláció gyorsulására, 10,37 százalékra számítottak. Az éves infláció először lassult tavaly október óta. Az élelmiszerek ára áprilisban 0,71 százalékkal emelkedett havi és 12,66 százalékkal éves összevetésben. Különösen a gyümölcs- és zöldségtermékek ára nőtt áprilisban, 1,48 százalékkal havi és 21,22 százalékkal éves szinten. A nem élelmiszeripari termékek ára – részben az erősebb rubel hatására – 0,07 százalékkal csökkent márciushoz képest, és 5,43 százalékkal emelkedett tavaly áprilishoz viszonyítva. A szolgáltatások átlagosan 0,53 százalékkal drágultak havi és 12,76 százalékkal éves szinten. Oroszországban tavaly az átlagos infláció 9,52 százalék volt a 2023. évi 7,42 százalék és a 2022. évi 11,94 százalék után.
Az orosz hazai össztermék (GDP) növekedése 2 százalékra lassult az idei első negyedévében éves szinten, miután a tavalyi első negyedévben még 5,4 százalékos bővülést mértek – áll az orosz központi bank hétfőn ismertetett jelentésében.
A jegybank részben a szigorú monetáris politikájával indokolta az éves szintű gazdasági növekedés lassulását, ami a folyó második negyedévben is folytatódik.
Az orosz központi bank azzal számol, hogy a tavalyi 4,3 százalékról idén 1-2 százalékra mérséklődik a GDP-növekedés, jövőre pedig még kisebb, 0,5-1,5 százalék lehet a gazdaság bővülése.
A beruházások GDP-hez viszonyított aránya továbbra is a 2023–2024-ben elért magas szinten marad. A fogyasztói kereslet hozzájárulása a GDP-hez nő 2026–2027-ben, ahogy csökkennek majd a kamatlábak. A jegybank alapforgatókönyve szerint az orosz gazdaság várhatóan 1,5-2,5 százalékkal bővül 2027-ben.
Némileg gyorsult az orosz ipari termelés növekedési üteme márciusban, a bővülés üteme azonban jócskán elmaradt a szakértők által várttól.
Az orosz statisztikai hivatal jelentése szerint márciusban 0,8 százalékkal nőtt az ipari termelés éves összevetésben a februári 0,2 százalékos (január: +2,2 százalék) emelkedést követően – írja az MTI.
Szakértők várakozásának átlagában 2,4 százalékos növekedés szerepelt márciusra.
A feldolgozóipari termelés növekedése 4 százalékra gyorsult éves összevetésben márciusban a februári 3,2 százalékról, a negyedévben 4,7 százalék volt a növekedés. A bányaiparban a csökkenés 4,1 százalékra lassult a februári 4,9 százalékról, az ágazat termelésének a visszaesése 3,7 százalék volt az idei első negyedévben. Oroszországban az idei első negyedévben az ipari termelés 1,1 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához képest.
Tavaly az ipari termelés növekedése 4,6 százalékra gyorsult a 2023. évi 4,3 százalékról.
Az idei évre elemzők az ipari termelés 2,6 százalékos növekedésével számolnak, míg a gazdaságfejlesztési minisztérium a napokban 2 százalékról 2,6 százalékra javította az erre vonatkozó várakozását.
Kétélű kard
Dmitrij Peszkov orosz elnöki szóvivő a Le Point francia hírportálnak adott interjúban beszélt arról, hogy a nyugati szankciók nemhogy gyengítették, hanem épp ellenkezőleg, megerősítették Oroszországot.
„A szankciók mindig kétélű kardot jelentenek.”
„Nekünk ártanak, de azoknak is ártanak, akik bevezették őket”– mondta a Kreml szóvivője az interjúban.
A legnagyobb bevételre Aliser Uszmanov, a kohászat, a bányászat, a távközlés és a technológia területén lévő eszközöket irányító USM holding tulajdonosa tett szert: vagyona 3,19 milliárd dollárral 16,4 milliárd dollárra nőtt.
Miután Donald Trump visszatért a Fehér Házba, és javult Moszkva és Washington kapcsolata, az orosz milliárdosok vagyona 16,5 milliárd dollárral nőtt. Ezt bizonyítják a Bloomberg Billionaires Index adatai.
A 20 leggazdagabb orosz összvagyona elérte a 295,3 milliárd dollárt.
A legnagyobb bevételre Aliser Uszmanov, a kohászat, a bányászat, a távközlés és a technológia területén lévő eszközöket irányító USM holding tulajdonosa tett szert: vagyona 3,19 milliárd dollárral 16,4 milliárd dollárra nőtt.
A második helyen a leggazdagabb orosz és a Norilsk Nickel részvényese, Volodimir Potanyin áll, aki 2,22 milliárd dollárral (30,1 milliárd dollár összvagyon) lett gazdagabb.
A vezető hármast Szulejmán Kerimov zárja, akinek tőkéje 1,68 milliárd dollárral (8,72 milliárd dollárra) nőtt.
További adatok:
Viktor Vekselberg (Renova) +1,79 milliárd dollár (9,08 milliárd dollár összvagyon),
Viktor Rasnyikov (MMK) +1,5 milliárd dollár (11 milliárd dollár),
Andrij Gurjev (Phosagro) +1,26 milliárd dollár (10,1 milliárd dollár).
Azonban nem minden orosz milliárdos tudta növelni a vagyonát. A legnagyobb veszteséget az NLMK tulajdonosa, Volodimir Liszin szenvedte el – tőkéje 1,97 milliárd dollárral, 23,9 milliárd dollárra csökkent. Az Alfa Group társalapítója, Mihajlo Fridman szintén jelentős veszteséget szenvedett el –1,85 milliárd dollárt.
A veszteségeket elszenvedők között vannak:
Hennagyij Timcsenko (NOVATEK, Szibur) –1,26 milliárd dollár (9,73 milliárd dollár),
Leonyid Mihelszon (NOVATEK) –785 millió dollár (21,6 milliárd dollár),
Olekszij Mordasov (Szeversztal, Power Machines) –370 millió dollár (22,9 milliárd dollár).
A Bloomberg adatai szerint 2024-ben a 25 leggazdagabb orosz összvagyona 18,5 milliárd dollárral nőtt. A legtöbb jövedelemre Liszin (+5,05 milliárd dollár), Mordasov (+3,3 milliárd dollár) és Mihail Prohorov volt orosz elnökjelölt (+2,68 milliárd dollár) tett szert.
Az Egyesült Királyság védelmi minisztériuma ismét elkészítette az orosz–ukrán háborúval foglalkozó szokásos jelentését, melyben ezúttal az orosz inflációs adatokkal, valamint az egyre magasabb kamatlábak civil szférára gyakorolt hatásaival foglalkoztak.
A hírszerzés három pontban foglalta össze meglátásait:
Az inflációs nyomás miatt nagyon valószínű, hogy Oroszország 2025-ben az előzetesen tervezettnél több pénzt fog fektetni a védelmi iparba.
Szinte teljesen biztos, hogy az infláció magasabb lesz 2025-ben az Orosz Központi Bank által előre jelzett 4%-nál, függetlenül attól, hogy Moszkva igyekezett a kamatlábak 7,5%-ról 21%-ra növelésével 2024 decemberében alacsonyan tartani azt. Az inflációs ráta a tavalyi évben ráadásul valószínűleg magasabb volt, mint amit a Központi Bank hivatalosan közölt.
A vállalkozásokra nehezedő nyomás a magas kamatlábak miatt az idei évben tovább fog nőni. A vállalatok fizetésképtelensége valószínűleg főleg a civil szférát fogja érinteni, így az orosz gazdaság egyre nagyobb arányban lesz kénytelen a hadiiparra támaszkodni.
Az orosz–ukrán háború három éve számos negatív gazdasági hatással járt, amelyek elsősorban a megtámadott felet, vagyis Ukrajnát érintették. Az ukrán gazdaság 2022-ben 29 százalékkal zuhant, és azóta sem tudott lendületet venni. Idén a legpesszimistább előrejelzések szerint mindössze 2 százalékkal nőhet az ukrán gazdaság, míg a legoptimistább szcenárió 4 százalék feletti bővülést vetít előre. Az infláció 10 százalék körül alakulhat 2025-ben, de ennél is nagyobb problémát jelent, hogy az orosz támadások miatt folyamatos a villamosenergia-hiány, nagyjából 10 millióan elhagyták az országot, és jelentős mértékben a nyugati segélyektől függ az ország működőképessége.
Ukrajna mellett Oroszország is megérezte a háború okozta gazdasági visszaesést. 2022-ben 1,2 százalékos recesszióban volt az orosz gazdaság, ám ezt követően, a szankciók ellenére, tavaly már 4 százalék körül bővült a GDP. Idén lassulás, 1,6 százalékos növekedés várható. Még nagyobb gondot jelent azonban a meglóduló, 9,5 százalék fölötti infláció, ami nagyon magas, idén akár 25 százalékra is ugró jegybanki alapkamatot és mérséklődő reálbér-növekedést eredményezhet. Amennyiben az orosz–ukrán háború békekötéssel lezárulna, akkor az a magyar gazdaságnak is szárnyakat adhatna.
Az Európai Unió is veszített, a hadiipari cégek viszont lubickolnak
Az Európai Unió tagállamai a háború miatt megugró energiaáraktól és a magas inflációtól szenvedtek leginkább ebben a hároméves időszakban. A gazdasági növekedés mértéke is nagyon alacsony volt a térség egészében. Sőt, Németország két egymást követő évben is recesszióba került, miután a 2023-as 0,3 százalékos GDP-csökkenést 2024-ben 0,2 százalékos mínusz követte.
Eközben az Európai Unió jelentős összegekkel, több mint 134 milliárd euróval támogatta Ukrajnát. A segélyeket gazdasági, katonai, pénzügyi és humanitárius célokra is folyósították. Emellett 2024 és 2027 között további 50 milliárd eurót hívhat le a háborúban álló ország, az Ukrajna-eszközökön keresztül.
Az Európai Unió a háború kirobbanása óta folyamatosan válik le az olcsó orosz energiáról. Ennek a folyamatnak az eredményei a kőolaj esetében nyilvánvalóak, a földgáznál viszont már bonyolultabb a helyzet. Tavaly ugyanis Oroszország volt a második fő beszállítója az EU-nak cseppfolyósított földgázból. A helyzet nyertese az Egyesült Államok mellett Norvégia lett, amely jelentősen növelte az unióba irányuló energiaexportját.
A háború nyertesei között meg kell még említenünk a védelmi ipari cégeket is. A német Rheinmetall részvényárfolyama például a háború három éve alatt 100 euróról 900 euró fölé ugrott. A további európai hadiipari társaságok közül a szintén német Thyssenkrupp, a brit BAE Systems, az olasz Leonardo és a francia Thales Group emelhető ki.
