Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjIwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6MTgzO319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 52764
[content] =>
Ukrajna felszólította a Nemzetközi Valutaalapot IMF), hogy ne kezdje újra az együttműködést Oroszországgal, és ne is küldje Moszkvába az erről egyeztető misszióját – számolt be az rbc.ua hírportál a Külügyminisztérium közleményére hivatkozva.
A külügyminisztériumi közlemény szerint „Ukrajnát aggasztják azok a hírek, amelyek szerint az IMF azt tervezi, hogy újraindítja az együttműködést Oroszországgal, és missziót küld Moszkvába.” A minisztérium kifejtette: abszurd lenne, ha az ENSZ fő pénzintézete legitimizálná az orosz rezsimet, amely valójában az ENSZ Alapokmányának alapjait rombolta le, elindította Európában a második világháború óta a legnagyobb agressziós háborút, és szörnyű rémtetteket követett el az ukrán nép ellen.
„Felszólítjuk az IMF-et, hogy ne kezdjen újra semmilyen együttműködést Oroszországgal, és maradjon elkötelezett az ENSZ Alapokmányának céljai és alapelvei mellett. Minden kulcsfontosságú érdekelthez, tagországhoz és az IMF vezetőségéhez fordulunk azzal a felszólítással, hogy továbbra is szigetelje el az agresszort. Állítsa le, és ne kezdje újra a párbeszédet, miközben Oroszország civileket, gyerekeket gyilkol, és nemcsak Ukrajnát, hanem általában a nemzetközi szabályokat és elveket is tönkreteszi” – hangsúlyozta a Külügyminisztérium.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] =>
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1725639360
[modified] => 1725638618
)
[title] => Ukrajna felszólította az IMF-et, hogy ne indítsa újra az együttműködését Oroszországgal
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52764&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52764
[uk] => 52766
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 50870
[image] => Array
(
[id] => 50870
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/imf-1.jpg
[original_lng] => 46779
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/imf-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/imf-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/imf-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/imf-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/imf-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/imf-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/imf-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1725651995:3
[_thumbnail_id] => 50870
[_edit_last] => 5
[views_count] => 849
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 33650
[1] => 183
[2] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Nemzetközi Valutaalap (IMF)
[1] => Oroszország
[2] => Ukrajna
)
)
[1] => Array
(
[id] => 52217
[content] =>
Egyelőre úgy tűnik, hogy néhány nagy és leginkább nemzetközi üzleti tevékenységet folytató ügyfélre továbbra sem vonatkozik majd az drasztikus intézkedés.
A Raiffeisen Bank Oroszország szerint az átutalások felfüggesztésére vonatkozó döntés az Európai Központi Bank nyomására született, ezzel is arra kényszerítve a pénzintézetet, hogy befejezze a hadviselő országban folytatott üzleti tevékenységét.
Devizában átutalni augusztus 30-ig, moszkvai idő szerint 16:00 óráig lehet.
A változtatások nem érintik a rubelben történő utalásokat az azokat elfogadó országokba.
A Raiffeisen a nyár elején már leállította az amerikai dollárban kimenő fizetések feldolgozását. Előtte, 2023 júliusában pedig felfüggesztette az euróban denominált banki átutalásokat több volt szovjet tagköztársaságba.
A legnagyobb ott működő külföldi bank korábban már többször is ígéretet tett arra, hogy az Ukrajna elleni invázió miatt fokozatosan kivonul Oroszországból.
A Raiffeisen Bank International múlt hónapban közzétett féléves eredményjelentésében is kitért arra, hogy az európai hatóságok és az Egyesült Államok pénzügyminisztériumának nyomása közepette továbbra is visszafogja oroszországi üzletét.
[type] => post
[excerpt] => Egyelőre úgy tűnik, hogy néhány nagy és leginkább nemzetközi üzleti tevékenységet folytató ügyfélre továbbra sem vonatkozik majd az drasztikus intézkedés.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723823220
[modified] => 1723810842
)
[title] => Felfüggesztik a devizaátutalásokat az orosz piacon a Raiffeisen
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52217&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52217
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52218
[image] => Array
(
[id] => 52218
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-raifaisen.webp
[original_lng] => 28160
[original_w] => 800
[original_h] => 531
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-raifaisen-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-raifaisen-300x199.webp
[width] => 300
[height] => 199
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-raifaisen-768x510.webp
[width] => 768
[height] => 510
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-raifaisen.webp
[width] => 800
[height] => 531
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-raifaisen.webp
[width] => 800
[height] => 531
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-raifaisen.webp
[width] => 800
[height] => 531
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-raifaisen.webp
[width] => 800
[height] => 531
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1723800042:12
[_thumbnail_id] => 52218
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 592
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 336916
[1] => 183
[2] => 147744
)
[tags_name] => Array
(
[0] => devizaátutalás
[1] => Oroszország
[2] => Raiffeisen bank
)
)
[2] => Array
(
[id] => 52158
[content] =>
Ukrajnában 5,4 százalékra, idén a legmagasabb szintre gyorsult a fogyasztói árak emelkedése júliusban éves összevetésben a júniusi 4,8 százalékról – áll a statisztikai hivatal honlapján.
Az élelmiszer- és energiaárak nélkül számított inflációs ráta, a maginfláció 5,7 százalék lett júliusban, magasabb a júniusi 5 százaléknál és a májusi 4,4 százaléknál. Júliusban havi összevetésben nem változtak a fogyasztói árak, a júniusi havi emelkedés még 2,2 százalékos volt.
Az ukrán központi bank július végén 8,2 százalékról 8,5 százalékra emelte az idei évre vonatkozó inflációs előrejelzését. A jegybank friss várakozása szerint a folyó harmadik negyedévben az infláció 7,9 százalékra emelkedik, és a növekedés 2025 első negyedévében is tart majd, amikor eléri a 9,7 százalékos csúcsot, ezt követően csökkenni kezd.
Az MTI szerint Ukrajnában az infláció 2023-ban 5,1 százalékra lassult a 2022-es 26,6 százalékról, miután 2021-ben 10 százalékot mértek.
Oroszországban 9,1 százalék volt az éves infláció júliusban a júniusi 8,6 százalék és a májusi 8,3 százalék után a statisztikai hivatal adatai szerint. Az éves infláció ezzel már a tizenharmadik egymást követő hónapban állt a 4 százalékos jegybanki inflációs cél fölött.
Havi összevetésben a fogyasztói árak 1,1 százalékkal nőttek júliusban a júniusi 0,6 százalék után. Májusban 0,7 százalék volt a havi infláció. Az orosz jegybank legutóbbi, július végi kamatdöntő ülésén az idén várható inflációra vonatkozó becslését 4,3–4,8 százalékról 6,5–7 százalékra módosította.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában 5,4 százalékra, idén a legmagasabb szintre gyorsult a fogyasztói árak emelkedése júliusban éves összevetésben a júniusi 4,8 százalékról – áll a statisztikai hivatal honlapján.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723672200
[modified] => 1723593222
)
[title] => Erőteljesen felpörgött az infláció Oroszországban és Ukrajnában is
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52158&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52158
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52159
[image] => Array
(
[id] => 52159
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/inflacio.jpg
[original_lng] => 12990
[original_w] => 365
[original_h] => 205
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/inflacio-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/inflacio-300x168.jpg
[width] => 300
[height] => 168
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/inflacio.jpg
[width] => 365
[height] => 205
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/inflacio.jpg
[width] => 365
[height] => 205
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/inflacio.jpg
[width] => 365
[height] => 205
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/inflacio.jpg
[width] => 365
[height] => 205
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/inflacio.jpg
[width] => 365
[height] => 205
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1723582443:12
[_thumbnail_id] => 52159
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 778
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 10450
[1] => 642
[2] => 183
[3] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fogyasztói árak
[1] => Infláció
[2] => Oroszország
[3] => Ukrajna
)
)
[3] => Array
(
[id] => 52110
[content] =>
A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közvetlenül az ukrajnai invázió megindulása előtt óriásit ugrott az amerikai és az EU-s készpénz behozatala az országba, és a valutaimport azóta is tart.
Mintegy 2,3 milliárd dollár értékben szállítottak dollár- és euróbankjegyeket Oroszországba azt követően, hogy az Egyesült Államok és az Európai Unió az ukrajnai invázióra adott válaszul 2022 márciusában megtiltotta bankjegyei odaexportálását, írja a Reuters, miután betekintést nyert a korábban ismeretlen, vonatkozó vámadatokba.
A készpénzt olyan országokból szállították Oroszországba, amelyek nem vezettek be korlátozásokat a Moszkvával folytatott kereskedelemre. Ilyen az Egyesült Arab Emírségek és Törökország. Az összeg több mint felének származási országát nem tüntették fel a nyilvántartásokban. A Reuters által látott vámnyilvántartás 2022 márciusától 2023 decemberéig terjed, azt tehát nem tudni, hogy idén mennyi amerikai és EU-s készpénz jutott Oroszországba.
A hírügynökség ugyanakkor arról is ír, hogy Moszkva közvetlenül az ukrajnai invázió megindítása előtt alaposan bespájzolt a nyugati valutákból, felkészülve a borítékolhatóan érkező szankciókra. 2021 novembere és 2022 februárja között ugyanis 18,9 milliárd dollárnyi dollár- és euróbankjegy érkezett Oroszországba, míg az azt megelőző négy hónapban mindössze 17 millió dollár.
Az orosz központi bank az ukrajnai invázió indulását követően gyorsan lekorlátozta a magánszemélyek devizakészpénzfelvételét, hogy ezzel is támogassa a gyengülő rubelt. Az adatok szerint 2022 februárja és 2023 vége között mindössze 98 millió dollárnyi dollár- és euróbankjegy hagyta el Oroszországot.
Ezzel szemben a devizabeáramlás jóval nagyobb volt. A deviza legnagyobb egyedi bevallója egy Aero-Trade nevű cég volt, amely vámmentes vásárlási szolgáltatásokat kínál a repülőtereken és a járatok fedélzetén. Ebben az időszakban mintegy 1,5 milliárd dollárnyi váltót jelentett be.
Az Aero-Trade 73, egyenként 20 millió dollár vagy euró értékű szállítmányt regisztrált, amelyeket mind a moszkvai Domodedovo repülőtéren, a vállalat székhelyének közelében lévő nemzetközi csomóponton vámkezeltek. A szállítmányokat a vámáru-nyilatkozatokban a fedélzeti kereskedelemből származó pénzváltásként vagy bevételként írták le. A legtöbb esetben az Aero-Trade csak mint nyilatkozattevő szerepelt, vagyis mint a vámdokumentációt elkészítő és benyújtó szervezet. A Reuters nem tudta azonosítani az Aero-Trade ügyfeleit, és nem tudta meghatározni a készpénz forrását vagy rendeltetési helyét.
Az Aero-Trade tulajdonosa, Artem Martinjuk a Reuters megkeresésére kétségbe vonta a hírügynökség által látott vámnyilvántartások hitelességét, bővebben pedig nem kívánta kommentálni a fejleményeket. A cég kiadott egy közleményt, melyben azt írták, hogy “az Aero-Trade nem foglalkozik keményvaluta Oroszországba történő szállításával”.
A vámadatok szerint az Aero-Trade által kezelt 20 millió eurós szállítmányt tavaly februárban az Yves Rocher Vostok, az Oroszországban még mindig több tucat üzletet működtető Yves Rocher francia kozmetikai csoport leányvállalata importálta. Az adatokban sem származási ország, sem a szállító neve nem szerepelt. A franciaországi anyavállalat, a Groupe Rocher a Reuters megkeresésére azt mondta, hogy sem a csoport, sem az Yves Rocher Vostok nem állt kapcsolatban az Aero-Trade-del, és nem is kérte a szóban forgó átutalást.
Az invázió kezdete óta beáramlott 2,27 milliárd dollárnyi bankjegy több mint egynegyedét orosz bankok hozták be, nagyrészt nemesfémekkel fizettek érte, mondta a Reutersnek egy a vámfeljegyzéseket és tranzakciókat ismerő személy.
Szerinte több orosz bank 580 millió dollár értékben kapott készpénzt külföldről 2022 márciusa és 2023 decembere között, és nagyjából ezzel megegyező értékben nemesfémet exportált. Sok esetben az arany- vagy ezüstszállítmányok a bankjegyeket szállító vállalatokhoz kerültek – ez már a nyilvántartásokból derül ki.
Az orosz hitelező Vitabank például 2022 és 2023 között 64,8 millió dollár értékben importált bankjegyeket a török Demas Kuyumculuk aranykereskedő cégtől. Ugyanebben az időszakban a Vitabank 59,5 millió dollár értékben exportált aranyat és ezüstöt a török cégnek. A Demas a Reuters forrása szerint az Egyesült Arab Emírségeken keresztül szállította a bankjegyeket Oroszországba, hogy ne sértse meg a török és a nemzetközi szabályokat. A forrás szerint 2023 harmadik negyedévében minden olyan szerződés kifutott, melyet a Demas még az invázió előtt kötött orosz cégekkel, attól fogva pedig leálltak az efféle kereskedéssel.
A vámdokumentumokból kiderül, hogy a többi nagy készpénzimportőr között ott voltak olyan szervezetek is, melyek az orosz állami hadiipari konglomerátum, a Rosztek ellenőrzése alatt állnak. A Roszteket az USA már 2014 óta szankcionálja. A Reuters megkeresésére nem reagáltak, ahogy a Vitabank, az Egyesült Arab Emírségek és a török kormány sem.
[type] => post
[excerpt] => A Reuters által megszerzett vámadatok szerint közvetlenül az ukrajnai invázió megindulása előtt óriásit ugrott az amerikai és az EU-s készpénz behozatala az országba, és a valutaimport azóta is tart.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723570860
[modified] => 1723499126
)
[title] => Hiába a szankciók, tovább dől a valuta Oroszországba
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52110&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52110
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52111
[image] => Array
(
[id] => 52111
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/dollar-valuta.jpg
[original_lng] => 306404
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/dollar-valuta-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/dollar-valuta-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/dollar-valuta-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/dollar-valuta.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/dollar-valuta.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/dollar-valuta.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/dollar-valuta.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1723488326:12
[_thumbnail_id] => 52111
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 705
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 5319
[1] => 205
[2] => 183
[3] => 19435
)
[tags_name] => Array
(
[0] => dollár
[1] => euró
[2] => Oroszország
[3] => valuta
)
)
[4] => Array
(
[id] => 52102
[content] =>
A kétoldalú fizetési késedelmek a Vlagyimir Putyin elnök májusi kínai látogatásakor is kiemelt helyen szerepeltek a napirenden, és bár a fizetési problémák továbbra is fennállnak már születtek megoldási ötletek – írja a Reuters.
Ide sorolható például a kisebb, regionális kínai bankok használata, amelyek tevékenységét Washington nehezen, vagy nem is tudja felderíteni.
A barterkereskedelem lehetővé tenné Moszkva és Peking számára, hogy megkerüljék a fizetési problémákat, csökkentsék a nyugati szabályozó hatóságok láthatóságát a kétoldalú tranzakciókat illetően, és korlátozzák a valutakockázatot.
Oroszország jelenleg is kidolgozza a barterkereskedelemre vonatkozó szabályozást, és a Reuters forrásai alapján Kína is hasonlóan jár el.
Az egyik nagy orosz bank egyik felső vezetője szerint programot kidolgozás alatt van, de nem volt hajlandó részleteket közölni. Egy pénzforgalomban dolgozó forrás szerint egy Oroszországgal élelmiszeripari termékeket exportáló kereskedelemről folynak jelenleg a tárgyalások.
Az orosz ipari és kereskedelmi minisztérium és a kínai kereskedelmi minisztérium nem válaszolt az áruk barterkereskedelmével kapcsolatos kérdésekre.
A források szerint a hagyományosabb kereskedelmi eszközök átláthatósága visszatartó erő a kétoldalú kínai-orosz kereskedelemben, főleg mivel Oroszország és Kína nem rendelkezik közvetlen fizetési mechanizmussal.
[type] => post
[excerpt] => A kétoldalú fizetési késedelmek a Vlagyimir Putyin elnök májusi kínai látogatásakor is kiemelt helyen szerepeltek a napirenden, és bár a fizetési problémák továbbra is fennállnak már születtek megoldási ötletek – írja a Reuters.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1723501320
[modified] => 1723473715
)
[title] => Árut áruért: felpörgetné a barterkereskedelmet Moszkva és Peking
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52102&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52102
[uk] => 52138
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52103
[image] => Array
(
[id] => 52103
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-kina.webp
[original_lng] => 9902
[original_w] => 800
[original_h] => 457
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-kina-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-kina-300x171.webp
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-kina-768x439.webp
[width] => 768
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-kina.webp
[width] => 800
[height] => 457
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-kina.webp
[width] => 800
[height] => 457
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-kina.webp
[width] => 800
[height] => 457
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/orosz-kina.webp
[width] => 800
[height] => 457
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1723540526:2
[_thumbnail_id] => 52103
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 1454
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 152
[1] => 259
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => export
[1] => Kína
[2] => Oroszország
)
)
[5] => Array
(
[id] => 51749
[content] =>
Rendkívül lassan haladnak a banki tranzakciók Kína is Oroszország között, a jüanban végrehajtott átutalások 80 százalékát magyarázat nélkül visszautalják.
Az efféle visszatérítések az orosz vállalkozások számára azonban komoly árfolyam- és jutalékveszteséget jelentenek, a hónap elején több meg nem nevezett orosz áruexportőr azt nyilatkozta, hogy a Kínával folytatott kereskedelem egyre nehezebbé vált, mivel még a jüanban történt közvetlen kifizetéseket is késleltették vagy befagyasztották.
A Business Insider felidézi, hogy a gondok decemberben kezdődtek el, amikor az Egyesült Államok másodlagos szankciókat vetett ki az olyan pénzintézetekkel szemben, amelyek segítenek Oroszországnak a szankciók kijátszásában.
Mindez Kínától az Egyesült Arab Emírségekig, Törökországig és Ausztriáig arra késztette a bankokat, hogy kínosan ügyeljenek rá, hogy ne kerüljenek célkeresztbe.
Júniusban tovább súlyosbodtak a problémák, miután az amerikai kormány pénzügyminisztériuma egy új, Oroszországgal szembeni kiterjedt szankciócsomagot vezetett be.
Emiatt azonban a moszkvai tőzsde kénytelen volt leállítani a dollár- és euróforgalmat.
A Kommersant orosz lap szerint a szigorodó korlátozások megkerülése érdekében emiatt egyes oroszoknak, akik kínai vállalatokon keresztül akarnak árut vásárolni, most közvetítőkön kell keresztül menniük, többletköltséggel.
A két ország közötti folyamatos üzleti tevékenység miatt tavaly 240 milliárd dolláros rekordot az orosz-kínai kereskedelem. Júniusban a Kínából Oroszországba irányuló, jüanban denominált exportja 4,76 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz képest.
[type] => post
[excerpt] => Rendkívül lassan haladnak a banki tranzakciók Kína is Oroszország között, a jüanban végrehajtott átutalások 80 százalékát magyarázat nélkül visszautalják.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722446760
[modified] => 1722451511
)
[title] => Lassan haladnak a banki tranzakciók Kína és Oroszország között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51749&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51749
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51750
[image] => Array
(
[id] => 51750
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/orosz-kina.webp
[original_lng] => 17122
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/orosz-kina-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/orosz-kina-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/orosz-kina-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/orosz-kina.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/orosz-kina.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/orosz-kina.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/orosz-kina.webp
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1722440711:12
[_thumbnail_id] => 51750
[_edit_last] => 12
[views_count] => 1023
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 67093
[1] => 259
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => banki tranzakciók
[1] => Kína
[2] => Oroszország
)
)
[6] => Array
(
[id] => 51640
[content] =>
Míg Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent megtesz azért, hogy valóban ne szigetelődjön el, május óta húsz külföldi politikai vezetővel találkozott, a gazdasági társaságok már nincsenek ilyen könnyű helyzetben. Immár az Oroszországgal még kereskedelmet folytató országok helyi bankjait is tépázzák az úgynevezett másodlagos szankciók, azaz már a Kínába vagy éppen Törökországba utalandó pénzekre is egyre erősebben „nyomnak rá” az általánosan nehéz gazdasági helyzet miatt.
Ugyan júniustól az Egyesült Államok azokat az országokat is büntetni kezdte, amelyek kereskednek Oroszországgal, ám a Kínából Oroszországba irányuló áruforgalom folyamatosan nő.
Persze a Kínával folytatott kereskedelem is sok esetben csak valamelyik volt szovjet tagköztársaság ügynökei segítségével valósul meg – mondta a Bloombergnek egy magát megnevezni nem kívánó kereskedelmi cég vezetője. Ebben az esetben a helyzetet a többszörös valutaváltás bonyolítja, ugyanis az érintett országok igyekeznek korlátozni a nagy mennyiségű deviza mozgatását.
Honkong is fókuszba került, sok üzletet itt számolnak el, legtöbbször kazah vagy üzbég közvetítők segítségével. Itt azonban a kriptodevizákban való elszámolások egyre népszerűbbek – érthető, hiszen nincs jegybanki-állami kontroll felettük.
Vannak persze szerencsések is, nem minden cég mondja, hogy nehezen mennek a tranzakciók – például egy nagy energiaexportőr semmilyen fennakadást sem tapasztalt a Kínából, jüanban denominált tranzakciók esetén a hónapban.
Döcög a török partnerség is
Kínához hasonló nehézségek vannak Törökországban is. Ám ott azért csak néhány bank szüntette meg az oroszországi műveleteket, minden bonyodalom ellenére a helyzet nagyjából rendben van. Ezt a számok is alátámasztják: januártól májusig 50 százalékkal nőtt a török export rubelben számított részesedése.
Az indiai partnerség most jobban gyümölcsözik, mint a háború elején, az átutalási gondok enyhültek, ugyan a rúpia nem konvertálható, és a tranzakciók is drágák. Tény, hogy a Kreml háború eleje óta több milliárd dollárnyi rúpiát halmozott fel Indiában.
Annak érdekében, hogy felhasználhassák a rúpiát, még a szabályokat is megváltoztatták: a jegybank engedélyezte hogy áru- és szolgáltatásvásárlásra költsék az összegeket. Oroszország jellemzően Indiából vásárol okostelefonokat és egyéb elektronikai cikkeket, vegyi anyagokat, gyógyszereket, élelmiszereket, mezőgazdasági eszközöket és textíliát.
Az indiai jegybank ugyanakkor tagadja, hogy kivételeznének Oroszországgal.
Magas rangú indiai tisztviselők folyamatosan hangsúlyozzák, hogy India nem sérti meg a Nyugat által hozott szankciókat. Tény, hogy az Indiában parkoltatott orosz pénzek egy bizonyos időszakra szólnak, és át sem ruházhatók. Azonban a kommunikációtól eltérően az indiai bankok csak az utóbbi időben legalább 34 orosz számlanyitási kérelmet hagytak jóvá, és speciális, a kereskedelem megkönnyítését szolgáló számlákat is nyitottak.
Az indiaiak igyekeznek tehát leplezni a partnerséget, olyannyira, hogy az orosz olajért az Egyesül Arab Emirátusok devizájával, dirhammal fizetnek, de kis mennyiségben dollárt és eurót is használnak. Az orosz műtrágyagyártók például előnyben részesítik azokat a valutákat, amelyeket át tudnak váltani, a széntermelők például egyáltalán nem kereskednek rúpiával.
Most a legnagyobb kihívás az orosz üzleti élet számára a határokon átnyúló fizetések problémája – hangsúlyozta Alekszandr Potavin, a Finam moszkvai elemzője. „Az esetek túlnyomó többségében a vállalkozások jelentős késéssel szembesülnek, ez most 10-16 nap átlagosan.”
Potavin szerint a helyzet odáig fajult, hogy már maga az orosz jegybank is a kriptovaluták használatára ösztönzi a cégeket, amivel ki tudják kerülni a szankciókat. Noha a Putyin–Erdogan–Hszi–Modi-találkozón Oroszország alternatív fizetési módok kiépítését javasolta, még ha ezekből lesz is valami, az időbe telik. A helyzet egyelőre nem tükröződik a kereskedelmi statisztikákban, ám a szituáció romlása egyértelmű.
Az oroszországi fogyasztói piac egyre rosszabb és rosszabb lesz, és az alapanyagok és alkatrészek importja is lassulni fog – hangsúlyozta Natalja Zubarevics, a Moszkvai Állami Egyetem szakértője. Szerinte most mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy a gazdaság kerekei továbbra is forogjanak.
[type] => post
[excerpt] => Míg Vlagyimir Putyin orosz elnök mindent megtesz azért, hogy valóban ne szigetelődjön el, május óta húsz külföldi politikai vezetővel találkozott, a gazdasági társaságok már nincsenek ilyen könnyű helyzetben.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1722080520
[modified] => 1722030376
)
[title] => Egyre nehezebben mennek az utalások orosz cégeknek
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51640&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51640
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51641
[image] => Array
(
[id] => 51641
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[original_lng] => 97298
[original_w] => 1000
[original_h] => 563
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/rubel-jen-valuta.jpg
[width] => 1000
[height] => 563
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1722019576:12
[_thumbnail_id] => 51641
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1594
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 23
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Fotók
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 225
[1] => 183
[2] => 247
[3] => 3580
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fizetés
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
[3] => utalás
)
)
[7] => Array
(
[id] => 51508
[content] =>
Sorozatban negyedik hónapja nőtt jelentősen a kínai autóexport Oroszországba júniusban, és így a második negyedévben összesen 35,4%-os ugrás alakult ki az előző év azonos időszakához képest – derült ki az orosz vámhatóság hétfőn ismertetett adataiból.
Az idei első negyedévben a kínai autóexport értéke 30,7 százalékkal, 2,3 milliárd dollárra nőtt, a második negyedévben 38,4 százalékkal, 3,9 dollárra emelkedett. A kettő együtt azt jelenti, hogy az első hathavi kínai export értéke 6,2 milliárd dollárt ért el, ami 35,4%-os ugrást jelent a tavalyi első félévhez képest.
Júniusban 1,36 milliárd dollárért szállított autókat Kína Oroszországba, ami 2 százalékkal múlta felül a májusi adatot, és tavaly november óta a legtöbb volt. Havi összevetésben júniusban már a negyedik egymást követő hónapban nőtt az Oroszországba irányuló kínai autókivitel értéke.
Kína 1,3 milliárd dollárért szállított teherautókat Oroszországba az idei első fél évben, ami 23,9 százalékkal elmaradt az egy évvel korábbitól.
A gépjárműalkatrészek és -tartozékok kivitele Kínából Oroszországba 18,3 százalékkal, csaknem 1,2 milliárd dollárra nőtt az idei első hat hónapban.
[type] => post
[excerpt] => Sorozatban negyedik hónapja nőtt jelentősen a kínai autóexport Oroszországba júniusban, és így a második negyedévben összesen 35,4%-os ugrás alakult ki az előző év azonos időszakához képest – derült ki az orosz vámhatóság hétfőn ismertetett adatai...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721686920
[modified] => 1721682907
)
[title] => Nagyot ugrott a kínai autóexort Oroszországba
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51508&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51508
[uk] => 51514
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51509
[image] => Array
(
[id] => 51509
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705.jpg
[original_lng] => 307052
[original_w] => 1500
[original_h] => 843
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705-1024x575.jpg
[width] => 1024
[height] => 575
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705.jpg
[width] => 1500
[height] => 843
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705.jpg
[width] => 1500
[height] => 843
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/elektromos-auto-akkumulator-560705.jpg
[width] => 1500
[height] => 843
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1721676492:8
[_thumbnail_id] => 51509
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 788
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
)
[tags] => Array
(
[0] => 4546
[1] => 317596
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => kereslet
[1] => kínai autóexport
[2] => Oroszország
)
)
[8] => Array
(
[id] => 51489
[content] =>
Belarusz egyes országoktól vásárolhat szankcióval sújtott árukat a sajátjaikért cserébe. Nicaraguáról, Venezueláról és Kubáról van szó. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint Minszk eladhat nekik olyan árukat, amelyeket Belarusz és Oroszország a nyugati szankciók miatt nem tud önállóan megvásárolni – írta meg az Unian.
A szakértők szerint ezt bizonyítja Raman Halovcsenka belorusz miniszterelnök fellépése, aki a közelmúltban több kétoldalú gazdasági és kereskedelmi megállapodást is aláírt az említett országokban tett látogatásain.
A miniszterelnök július 14. és 16. között Venezuelába látogatott, és találkozott venezuelai tisztviselőkkel, köztük Nicolas Maduro venezuelai elnökkel. Halovcsenka elmondta, hogy látogatásának célja a kereskedelem és a gazdasági szféra megvitatása volt.
Ezután, július 16–17. között a belorusz miniszterelnök Kubába látogatott, ahol „dollármilliós” értékű szerződéseket írt alá nem részletezett belorusz árukról, kubai exportért cserébe.
Végül július 18–19-én Nicaraguában tartózkodott, ahol 85 millió dollár összértékű szerződéseket írt alá. A megállapodások a kétoldalú gazdasági együttműködésre irányulnak, beleértve a Belorusz Fejlesztési Bank megállapodását több mint 700 darab, nem részletezett felszerelés Nicaraguába történő szállításának finanszírozásáról.
Az ISW megjegyezte, hogy az említett megállapodások aláírására olyan orosz rendszerek részeként kerülhetett sor, amelyeket Belarusz arra használ, hogy segítsen Oroszországnak kijátszani a nyugati szankciókat.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Belarusz egyes országoktól vásárolhat szankcióval sújtott árukat a sajátjaikért cserébe. Nicaraguáról, Venezueláról és Kubáról van szó. A washingtoni Hadtudományi Intézet (ISW) szerint Minszk eladhat nekik olyan árukat, amelyeket Belarusz és Orosz...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721654940
[modified] => 1721647831
)
[title] => Fehéroroszország segítségével még mindig kibújnak a szankciók alól az oroszok
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51489&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51489
[uk] => 51524
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51490
[image] => Array
(
[id] => 51490
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/szankcio-feheroroszorszag.webp
[original_lng] => 74298
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/szankcio-feheroroszorszag-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/szankcio-feheroroszorszag-300x200.webp
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/szankcio-feheroroszorszag-768x512.webp
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/szankcio-feheroroszorszag-1024x683.webp
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/szankcio-feheroroszorszag.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/szankcio-feheroroszorszag.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/szankcio-feheroroszorszag.webp
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1721677614:8
[_thumbnail_id] => 51490
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1026
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 316799
[1] => 183
[2] => 170111
)
[tags_name] => Array
(
[0] => fehéroroszorszgá
[1] => Oroszország
[2] => szankciók megkerülése
)
)
[9] => Array
(
[id] => 51481
[content] =>
Megemelte a „barátságtalan országokból” érkező fogyasztási cikkek importvámját Oroszország, írja a Reuters. A többletteherrel sújtott behozatalú áruk között ott vannak a borok, a sörök, az édességek és a samponok is.
Az erről intézkedő rendelet értelmében például a Lengyelországból származó parfümök, kozmetikumok, samponok importvámja a vámérték 35 százalékára emelkedik, a litván, lett és észt tapéta behozatalát pedig 50 százalékos teherrel sújtják. A bor importvámja 20 százalékosra emelkedik.
A rendelet pénteken jelent meg, a rá következő hetedik napon, vagyis a következő pénteken élesedik, és jelen állás szerint december 31-ig lesz érvényben.
Barátságtalan országnak minősül Oroszország szemében minden állam, mely támogatja az oroszokra az ukrajnai invázió miatt mért nyugati szankciókat. Így például hivatalosan Magyarország is barátságtalan ország, noha a gyakorlatban mi vagyunk Moszkva egyik legszorosabb nyugati szövetségesei.
[type] => post
[excerpt] => Megemelte a „barátságtalan országokból” érkező fogyasztási cikkek importvámját Oroszország, írja a Reuters. A többletteherrel sújtott behozatalú áruk között ott vannak a borok, a sörök, az édességek és a samponok is.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1721650980
[modified] => 1721644451
)
[title] => Oroszország megemelte az importvámot a „barátságtalan országokból” érkező árukra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=51481&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 51481
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 51482
[image] => Array
(
[id] => 51482
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eb31a596-98b8-4ad7-beda-5efd12487186.jpg
[original_lng] => 315835
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eb31a596-98b8-4ad7-beda-5efd12487186-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eb31a596-98b8-4ad7-beda-5efd12487186-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eb31a596-98b8-4ad7-beda-5efd12487186-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eb31a596-98b8-4ad7-beda-5efd12487186.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eb31a596-98b8-4ad7-beda-5efd12487186.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eb31a596-98b8-4ad7-beda-5efd12487186.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/07/eb31a596-98b8-4ad7-beda-5efd12487186.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1721633651:12
[_thumbnail_id] => 51482
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 649
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 316776
[1] => 165975
[2] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => barátságtalan országok
[1] => importvám
[2] => Oroszország
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 20
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 183
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 20
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 183
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Oroszország (3 Oldal)
