2025-ben az Oroszországi Föderációban munkaerőpiacon várhatóan megnövekszik a munkaerőhiány. Ennek oka az orosz-ukrán háború folytatása, aminek következtében az orosz gazdaság már 1,5-1,7 millió munkaképes állampolgárát veszítette el, számolt be Ukrajna külföldi hírszerző szolgálata.
Az Oroszországi Föderáció munkaerő-piaci helyzetének alakulására vonatkozó előrejelzés hosszú távon szintén negatív – 2045-re az oroszországi munkaerőpiac 7-10 millió fővel csökken a jelenlegi 76 millió foglalkoztatottról.
A hírszerzés megjegyezte, a munkaerő-piaci helyzet romlása az orosz gazdaság stagflációs folyamatainak elmélyüléséhez – a bérek növekedése miatti inflációs szint növekedéséhez, a termelési szint csökkenéséhez és számos vállalkozás csődjéhez vezet.
Az Oroszországi Föderáció munkaképes lakosságának hiánya is az egyik olyan tényező, amely megakadályozza, hogy az orosz hatóságok újabb mozgósítási hullámot jelentsenek be.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Az ukrán hadiipari komplexum képességei hatszorosára nőttek, a frontra szánt szinte összes drónt már Ukrajnában gyártják – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerin a kormányfő elmondta: „A drónok szegmensében a hazai termékek több mint 96 %-ot tesznek ki. Több mint 1,2 millió drónt vásároltak a Drónhadsereg projekt keretében.” Mint megjegyezte, idén az állami költségvetési kiadások több mint felét a védelemre fordították: „szó szerint minden országon belül beszedett hrivnyát”.
Smihal szerint az állam és a magánszektor beruházásainak köszönhetően hatszorosára nőttek az ukrán védelmi ipar képességei. Több mint 800 állami és magáncég dolgozik a védelmi szektorban. Több mint ezer fegyver- és felszerelésmintát helyeztek üzembe. A fele ukrán gyártású.
„Ukrajna több önjáró tüzérségi rendszert gyárt, mint a szabad világ bármely más országa. A rakétaprogram jelentősen előrehaladt. Ukrán nagy hatótávolságú fegyvereket hoztak létre” – mondta el a miniszterelnök.
A kormányfő beszámolt arról, hogy az ukrán katonai felszerelések gyártásának úgynevezett „dán modellje” bevált. „Azaz a partnerek úgy segítik Ukrajnát, hogy fegyvereket vásárolnak Ukrajna számára ukrán vállalatoktól. Csaknem 1 milliárd dollárt sikerült bevonzunk” – emlékeztetett Denisz Smihal.
Szombaton több légitársaság ideiglenesen felfüggesztette Oroszországba tartó járatait az azeri utasszállító repülőgép katasztrófáját követően, mivel felmerült a gyanú, hogy a gépet egy ukrán dróntámadás elhárítására indított orosz légvédelmi rakéta találta el – számolt be az MTI.
A türkmén Turkmenistan Airlines közlése szerint a Moszkvából Asgabatba és Asgabatból Moszkvába tartó járatát december 30-tól január 31-ig nem üzemelteti, a döntéshez nem fűztek indokot.
Hasonlóan döntött a Flydubai légitársaság is, amely december 27-e és január 3-a között nem üzemelteti a Dubaj és egyes dél-oroszországi városok – például Szocsi – között közlekedő járatait.
A Qazaq Air kazah légitársaság szintén azt közölte, hogy január végéig felfüggeszti jekatyerinburgi járatait.
Az izraeli El Al légitársaság már csütörtökön azt közölte, hogy „az orosz légtérben kialakult helyzetre való tekintettel” egy hétre felfüggeszti Oroszországba tartó járatait.
Az Azerbaijan Airlines (AZAL) légitársaság gépe a kazahsztáni Aktau város közelében zuhant le szerdán. A gépen 62 utas és ötfős legénység volt, a balesetet 29 ember élte túl, részben súlyos sérülésekkel, a halálos áldozatok száma pedig 38. A gép Bakuból a csecsenföldi Groznijba tartott.
Az orosz polgári légi közlekedési felügyelet (Roszaviacija) pénteki közlése szerint a gép az ukrán drónok jelentette biztonsági kockázatok, illetve az erős köd miatt nem tudott Groznijban landolni.
Pénteken John Kirby, az amerikai elnöki hivatal nemzetbiztonsági kommunikációs szóvivője azt mondta, „bizonyos előzetes jelek arra utalnak, hogy a gépet orosz légvédelmi rendszer találta el”.
Az orosz kormány nem kommentálta az esetet, csupán annyit közölt, megvárják az azeri és kazah hatóságok vizsgálatának eredményeit.
Szombaton Vlagyimir Putyin bocsánatot kért a géppel történt „tragikus incidensért”, de közvetlenül nem vállalta a felelősséget a katasztrófáért.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Négy évvel a vasúti személyszállítás megszüntetése után ismét el lehet jutni vonattal Oroszországból Észak-Koreába és vissza. Bár a Covid miatt megszüntetett személyforgalmat fokozatosan igyekeztek visszaállítani a nyár óta, a menetrend mostanra alakult ki.
Az Autószektor cikke szerint az elmúlt fél évben mindössze 1200-an vették igénybe a hébe-hóba közlekedő járatot, ám mostantól heti három alkalommal lehet eljutni az oroszországi Haszan településről az észak-koreai Tumangangba vasúttal. Egy út ára 380 rubelbe (kb. 140 hrivnya) kerül.
A járatok újraindítása azonban egyelőre nem mondható átütő sikernek: az első, Tumangangból induló szerelvényre mindössze két orosz állampolgárságú személy váltott jegyet.
Bár a két ország között jó a kapcsolat (köztudomású, hogy Phenjan több ezer katonát küldött az ukrajnai háborúba Moszkva megsegítésére), orosz állampolgárok is csak turistacsoport tagjaként vagy hivatalos meghívó birtokában kereshetik fel Észak-Korea tájait.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Január második felében folytatódik az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI) ellen benyújtott kártérítési igénnyel kapcsolatos orosz bírósági eljárás – közölték szerdán az igazságügyi hatóságok és a bank.
A tárgyalást december 25-én tartották, de nem született ítélet, és az ügy január 20-án folytatódik – közölte az RBI szóvivője. A bíróság egyik tisztviselője telefonon megerősítette a Reutersnek az időpontot.
A bírósági eljárás középpontjában az orosz Rasperia befektetési társaság követelése áll a Strabag, annak osztrák részvényesei és az RBI oroszországi részlege ellen. A Rasperia 2 milliárd dollár kártérítést követel.
Az orosz bíróság az RBI helyi üzletágának eladását nem engedélyezi és szinte lehetetlenné tette azt is, hogy a bank felszabadítsa oroszországi pénzeszközeit.
Az RBI az egyik legnagyobb orosz kitettséggel rendelkező nyugati bank. A pénzintézetre az Egyesült Államok és Európa hatóságai nyomást gyakorolnak, hogy az ukrajnai háborút követően – az Oroszország szankciókkal való elszigetelésére irányuló erőfeszítések részeként – válassza le oroszországi üzletágát.
Az orosz állami olajvállalat, a Rosznyefty megállapodott 500 000 hordó olaj napi szállításáról az indiai Reliance olajfinomító társaságnak, ezzel létrehozva a két ország közötti legnagyobb energetikai megállapodást. Erről a Reuters számolt be.
A megállapodás 10 évre szól, és évente körülbelül 13 milliárd dollár értékű, az aktuális árakon számolva, ami a globális olajszállítmányok 0,5%-át teszi ki.
A hírek szerint ez a lépés tovább erősíti az orosz–indiai energetikai kapcsolatokat, ami kiemeli a két ország közötti gazdasági kapcsolatokat, annak ellenére, hogy a Nyugat szankciókat vezetett be Oroszország ellen az ukrajnai agresszió miatt. A Rosznyefty nem kommentálta a megállapodást, míg a Reliance közölte, hogy nemzetközi beszállítókkal, köztük Oroszországgal is együttműködik, és a piaci körülményekhez igazodva dolgozik.
A szankciók következtében India lett Oroszország legnagyobb olajimportőre az Európai Unió után, amely az orosz katonai agresszióra válaszul korlátozta az orosz olajimportot. Az orosz olaj 3-4 dollárral olcsóbb lett, mint más típusú olajok, ami kedvező lehetőséget kínált az indiai olajfinomítóknak.
A Pentagon vezetője, Lloyd Austin elmondta, hogy Oroszország 2022 februárja óta már 200 milliárd dollárt költött a háborúra Ukrajnával. Ezt a Ronald Reagan Kaliforniai Nemzetbiztonsági Fórumon nyilatkozta.
A háborúval kapcsolatos ukrán segítségről beszélve Austin kiemelte, hogy Oroszország milyen árat fizetett Vlagyimir Putyin orosz elnök „értelmetlen döntéseiért”.
Austin szerint 2022 februárja óta Oroszország legalább 700 ezer embert vesztett el, és több mint 200 milliárd dollárt költött a háborúra.
A Pentagon vezetője hangsúlyozta, hogy az elmúlt hónapokban Oroszország napi szinten körülbelül ezer katonát veszít.
Austin kiemelte a NATO elért eredményeit ebben az időszakban, és hangsúlyozta, hogy a NATO továbbra is „világosan tudatában van annak, hogy Putyin háborúja nem a NATO bővítése miatt történt, hanem a NATO bővítésének oka volt”.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Európa harmadik legnagyobb sörgyártója utolsóként vesz fájó búcsút Oroszországtól, ahol a háború előtt még piacvezető volt. A dán Carlsberget vigasztalhatja, hogy jó kezekben hagyja a birodalmát, amelyért még 34 milliárd rubelt is kap.
Lezárja az Oroszország-aktát a dán Carlsberg sörgyártó, amely Vlagyimir Putyin Ukrajna ellen indított 2022-es inváziója idején még első volt a hatalmas orosz piacon a Baltika Breweries nevű vállalata és saját márkái révén. A hosszas tárgyalások, egyezkedések végeztével az orosz állami irányítás és felügyelet alá vett Baltika lekerült a Kreml radarjáról, Putyin aláírta a részleg feletti kormányzati ellenőrzés megszüntetéséről szóló rendeletet.
A Carlsberg oroszországi érdekeltségei még 2023 júliusában kerültek állami ellenőrzés alá, amikor a dánok végül belementek a stratégiai fontosságú cég eladásába, egyúttal felmondták valamennyi licencszerződésüket a Baltikával. A Carlsberg tavaly júniusban már majdnem eladta a Baltikát, de az az ügylet nem nyerte meg a Kreml tetszését, így kútba esett.
A Carlsberg pénzt is kap a hátrahagyott eszközeiért
Putyin mostani aláírásával lehetővé tette, hogy a sörgyártónál régóta dolgozó két orosz felső vezető által gründolt cég megvegye a vállalatot. A vevők egyenlő arányban jutnak tulajdonhoz, az ügylet zárásához pár nap szükséges, de a részletekben már megegyeztek a felek.
A dánok még jól is jártak, az új orosz szokások ugyanis a konfiskálást részesítik előnyben a tisztességes üzleti elszámolás helyett, erről számos, az orosz piacról önként vagy a szankciók miatt kivonulni kénytelen nyugati multi napokon át tudna mesélni. A Bloomberg forrásai szerint 34 milliárd rubelt, átszámítva 320,9 millió dollárt kapnak a dánok készpénzben.
Arról nincs információ, hogy a vételárat puha rubelben vagy kemény dollárban egyenlítik ki. Ha rubelben kapják ezt kézhez, akkor annak az átváltása és az országból való kivitele újabb problémaforrást jelenthet a Carlsberg számára, amely azonban megtartotta a Baltika részesedéseit annak azerbajdzsáni és kazahsztáni egységeiben, így azok a Carlsberg-csoport tulajdonába kerülnek át.
A mai bejelentéssel számos, a Baltikával kapcsolatos pert és szellemi tulajdonjogi kérdést tisztáztunk – jelezte Jacob Aarup-Andersen, egy vállalati közleményben. A megállapodás részeként a felek lezárták az összes fennálló jogi vitát, beleértve a szellemi tulajdonjogokkal kapcsolatos kérdéseket is.
A Carlsberg vezérigazgatója szerint már 2022-ben kardoskodtak a teljes kivonulásuk mellett, de figyelembe kellett venniük
mind az oroszországi alkalmazottaik,
mind a beszállítóik,
mind a megrendelőik
és mind a saját részvényeseik érdekeit,
s ennek – megítélésük szerint – maximálisan eleget tudtak tenni. Az ügyletet a dán és az orosz állam is jóváhagyta. A Carlsberg az oroszországi befektetéseit veszteségként már leírta, úgyhogy innen a Baltika vételára akár karácsonyi ajándékként is felfogható. Jacob Aarup-Andersen azt ígérte, hogy az ügylet részleteiről és gazdasági vonatkozásairól az üzleti évet lezáró jelentésükben részletes(ebb) tájékoztatást adnak.
Ennek ellenére a szankciók nem állítják meg az orosz–kínai kereskedelmet, azonban arra kényszerítik a vállalatokat, hogy bonyolultabb és drágább fizetési módszereket válasszanak.
Az Egyesült Államok novemberben bevezetett új szankciócsomagja jelentősen megnehezítette az orosz cégek számára, hogy közvetlen kifizetéseket hajtsanak végre Kínába, arra kényszerítve őket, hogy alternatív, olykor kétes módszereket keressenek a pénzügyi tranzakciók lebonyolítására. Ezt a The Moscow Times jelentette.
Kína, amely az orosz piac legnagyobb áruszállítója lett, most aktívan alkalmaz fizetési ügynököket. Ezek az ügynökök kényelmes elszámolási sémákat kínálnak, például kölcsönös elszámolások révén, ahol az exportőrök, akiknek orosz árukért kell fizetniük, szerepet vállalnak a tranzakciókban.
A több mint 50 orosz bankot érintő szankciók hatására nőtt az ilyen szolgáltatások iránti kereslet. A külkereskedelmi cégek munkatársainak nyilatkozata szerint az ügynökök díja 3%, de azon áruk tekintetében, amelyek szankciók alá esnek, akár 15%-ra is felmehet.
Eközben az orosz rubel hirtelen értékvesztése további nehézségeket okoz: egyes kínai beszállítók leállították az áruk szállítását Oroszországba.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Oroszország kormánya elismerte a repülőgépgyártásban végrehajtott importhelyettesítési program kudarcát, és kijelölte az erre felelős személyeket.
Vlagyimir Putyin orosz diktátor kormánya elismerte a kudarcot a légiiparban. Lemondott a Jakovlev Repülőgépgyár vezérigazgatója, Andrej Boginszkij és a Tupoljev Repülőgépgyár ügyvezető igazgatója, Konsztantyin Timofejev.
Őket Vadim Bedeha, az Egyesített Repülőgépgyártó Kft. vezérigazgatója és Alekszandr Bobrisev, a cég állami védelmi megrendeléseiért felelős ügyvezető-helyettese váltja.
A tisztogatásokat azzal indokolták, hogy „időben el kell végezni a helyi polgári repülőgépek sorozatgyártásának engedélyezését és elindítását”.
Korábban az orosz hatóságok jóváhagyták a repülőgépipar „újjáélesztésére” vonatkozó tervet, amely szerint:
2024 végéig 40 polgári repülőgépet kellett volna gyártani;
2025-re 120 repülőgépet;
2028-ra a termelést évi 200 gépre kellett volna növelni;
2030-ra pedig évente 230 repülőgépet kellett volna legyártani, ami a 1970-es évek második felétől a maximális célérték lett volna.
Ehhez képest idén Oroszországban mindössze két Tu–214-es és egy Il-96-300-as repülőgépet gyártottak le, így a programot drámaian újraértékelték.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr