Svédország 10 millió dollárt különít el, hogy segítse a moldovai kormányt legalább 100 000 kiszolgáltatott helyzetben lévő család gáz-, fűtés- és áramszolgáltatásának kompenzációjában. A hírt a NewsMaker közölte.
„Az európai országok gazdaságát, különösen Moldova gazdaságát súlyosan érintette Oroszország Ukrajna elleni szörnyű és indokolatlan agressziója, valamint az energiaellátás folyamatos manipulálása. Az emberek a megélhetési költségek emelkedésével küzdenek, ami a lakosság legsebezhetőbb rétegeit érinti leginkább. Ebben a helyzetben mindannyiunknak össze kell fognunk, hogy kitartóak legyünk és könnyebben átvészeljük a telet” – mondta Katarina Frid, Svédország moldovai nagykövete.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Svédország a kétoldalú kapcsolatok történetének legnagyobb segélycsomagját adja Ukrajnának. Stockholmnak ez 100 millió euróval többe fog kerülni, mint az összes korábbi támogatás.
A hírt az ország külügyminiszter jelentette be kijevi látogatása során. A csomag légvédelmi rendszereket, lőszereket, járműveket, téli felszerelést, formaruhát és 270 millió eurót tartalmaz.
Az ukránok Svédországban kétféle anyagi támogatást kaphatnak: napi vagy célirányút. A kifizetések azonban nem minden menekült számára állnak rendelkezésre. Támogatásban csak azok részesülhetnek, akik nem rendelkeznek saját forrással. Juttatást igényelni és jövedelmet szerezni – bűncselekménynek számít. A támogatást élelmiszerre, ruházatra és személyes kiadásokra lehet költeni.
A támogatás típusai
Napidíj – pénzösszeg, amelyet a személy napi szükségleteire költ: élelmiszer, egészségügyi ellátás, ruha és cipő, higiéniai termékek, gyógyszerek, fogorvosi szolgáltatás, szabadidő és egyéb. A napidíj összege a kérelmező lakóhelyétől függ:
A Migrációs Szolgálat kollégiuma étkezéssel (napi összeg):
24 korona egy felnőtt számára;
felnőttenként 19 korona, ha több tagja van a családnak;
Gyermekekként 12 korona.
Étkezés nélkül (napi összeg):
71 korona egy felnőtt számára;
felnőttenként 61 korona, ha több tagja van a családnak;
3 év alatti gyermekek – 37 korona;
4-10 éves gyermekek – 43 korona;
11 és 17 év közötti gyermekek számára – 50 korona.
Ha a családban kettőnél több gyermek van, akkor a két idősebbnek a napidíjat teljes egészében, az fiatalabbnak a meghatározott összeg 50%-át biztosítják.A célirányú segélyt abban az esetben utalják, ha a kérelmezőnek sürgősen szüksége van valamire, amit a napi támogatás nem fedez, például szemüvegkészítésre, téli ruha vásárlásra vagy babakocsira. Bizonyítania kell, hogy az halaszthatatlan, és nem tudja önerőből kifizetni.
A migrációs szolgálat minden egyes esetben elemzi az igényeket. Ha a kifizetést jóváhagyják, akkor is a legolcsóbb verziót biztosítják.
Azok a menekültek, akik szociális és gazdasági problémákkal küzdő területekre költöznek, elveszítik a célirányú támogatás igényléséhez való jogukat. Ezt a listát a migrációs szolgálat határozza meg és hagyja jóvá.
Fontos! A lakóhely vagy anyagi helyzet változásáról haladéktalanul értesíteni kell a migrációs szolgálatot, mivel ezek a tényezők közvetlenül befolyásolják a támogatás kifizetését.
Hogyan kell igényelni a támogatást?
A támogatási kérelmet személyesen kell benyújtani a migrációs szolgálathoz, vagy postai úton kell elküldeni. A kifizetések a kérelem benyújtásának napjától számítódnak. Ezenkívül előzetesen kérelmezni kell az ideiglenes védelemről szóló Irányelv szerinti védelmet. Ugyanakkor a kérelmező helyzetétől függően kétféle segélyben részesülhet. A Migrációs Szolgálat minden kérelmet külön vizsgál meg.
A támogatást egy speciális számlára utalják át, a bankkártyát a migrációs szolgálatnál adják ki.
A Migrációs Szolgálat az anyagi támogatás utalásáról szóló döntéséről a befogadó iroda ügyintézője tájékoztat vagy postai úton értesíti az illetékest. A határozatot postai úton a lakcímre küldik. Másnap a szolgálat újabb levelet küld a döntési levéllel kapcsolatos információkkal. Ezért a jelentkezés után feltétlenül ellenőrizze mindenki a postáját. A levél tartalmának megismerésére az elküldésétől számított 2 hét, fellebbezésre 3 hét áll rendelkezésre.
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Ukrajna további 7,5 millió eurót kap Svédországtól. 6 millió eurót a háború utáni újjáépítésre fordítanak, 1 millió eurót a nukleáris biztonságra, 0,5 millió eurót pedig aknamentesítésre. Svédország összesen több mint 380 millió eurót biztosított Ukrajnának február vége óta.
Svédország képviselője a svájci Luganóban, az Ukrajna helyreállításáról rendezett nemzetközi konferencián jelentette be az új pénzügyi támogatást.
Svédország most és a jövőben is támogatja Ukrajnát – hangsúlyozta az ország képviselője.
Ukrajna és Svédország a legérettebb európai piacnak számítanak a központi bankok által támogatott digitális pénznemek tekintetében, melyet világszerte a pénz jövőjeként emlegetnek. Hitelesebb alternatívája lehet a már ismert kriptovalutáknak, mint például a Bitcoin.
A Bitcoin, az Ethereum és más kriptovaluták elképesztő felemelkedése veszélybe sodorta a globális pénzügyi struktúrát. A bankok attól a kockázati tényezőtől tartva, hogy elveszítik az irányítást a magán, és még szabályozatlan digitális valuták tengerén, a tettek mezejére léptek. Világszerte 60 központi bank fejleszti saját „hivatalos” státuszú digitális zsetonjait.
A központi bank által támogatott digitális pénznemnek jelenleg két típusa készül: a fogyasztók és vállalatok pénzneme, valamint a bankközi tranzakciók pénzneme.
A PwC szakértői készítettek egy jelentést a kiskereskedelemre összpontosító digitális pénznemek elsőosztályú referenciájáról. A jelentés elkészítéséhez felhasználták a jegybanki weboldalak adatait, valamint az Atlanti Tanács, a nemzetközi sajtó és a Google trendjeit, hogy betekintést nyerjenek a különböző valutákba.
Az elemzésből egy érdekes megállapítás született: Európa legfejlettebb digitális pénznemei nem az Egyesült Királyság, Németország vagy Franciaország legnagyobb gazdaságaiban találhatók, hanem Ukrajnában és Svédországban, akiknek dicséretére legyen mondva, a kormány által támogatott kriptovalutáik nyomot hagynak mind a fogyasztói körökben, mind pedig a gazdaságban.
Ukrajna
Ukrajna „e-hrivnyája” Európa legérettebb digitális fizetőeszköze. Az érmét az Ukrán Nemzeti Bank 2018 szeptemberében dobta piacra, majd ugyanazon év decemberében, közel 5500 zsetonnal ki is próbálták azt.
„A projekt magában foglalta az elosztott főkönyvek tesztjét, az ideiglenes keret és előírások megfogalmazását, az ideiglenes számviteli modell létrehozását, valamint a makroökonómiai stabilitásra gyakorolt hatástól a CBDC kibocsátásának és forgalmának jogi helyzetéig terjedő különféle szempontok tanulmányozását” – magyarázta Pauline Adam-Kalfon, a PwC partnere és a jelentés egyik szerzője.
A technológia több mint megfelelőnek bizonyult a méretezett terjesztés támogatásához. A kormány jelenleg a „műszakilag megvalósítható” országos bevezetésen dolgozik, amely nem destabilizálja a pénzügyi rendszert.
Svédország
Európában a második és a PwC szerint világszinten a nyolcadik helyen álló svéd Riksbank 2019 óta kutat egy potenciális „e-koronát”, a digitális pénzügy amúgy is erős alapjára építve. Az országban a fizetések kevesebb mint 10 százaléka történik készpénzzel, és hat bankja 2012 óta működtet közös digitális fizetési alkalmazást, a Swish-t.
„A Riksbank 2019 decemberében tesztelte az e-pénztárcákat, elosztotta a főkönyvi technológiát és az interoperabilitás szintjét a résztvevő bankok között. Ezt követően a Riksbank azt javasolta, hogy a Riksdag, a svéd parlament vizsgálja felül a törvényes fizetőeszköz koncepcióját, hogy a központi bank nagyobb ellenőrzést biztosítson a pénz felett” – magyarázta Benoit Sureau blockchain szakértő, a PwC partnere.
Az e-koronát 2020-ban tesztelték, a folyamatban lévő megvalósíthatósági tanulmányok pedig a tervek szerint 2022 végén fejeződnek be. A Riksbank 2020 januárjában az Accenture globális szakmai szolgáltató cégtől kért támogatást, hogy segítsen megtervezni a javasolt e-korona fogyasztói szempontokat.
„A mai napig Svédország a legmagasabb szintű technikai betekintést nyújtotta digitális valuta projektjébe” – mondta Sureau.
Globális áttekintés
A digitális valutákról szóló jelentés első tíz helyezettje: Bahama-szigetek, Kambodzsa, Kína, Uruguay, Ecuador, Kelet-Karib-térség, Dél-Korea és Törökország.
A tanulmány szerint a fejlődő gazdaságok uralják a központi bank által támogatott digitális devizaképet, az új devizákkal járó pénzügyi befogadás miatt.
„A digitális érmék egyik legnagyobb haszonélvezője a lakosság lesz, mivel első alkalommal biztosít hozzáférést számukra a jegybanki pénz digitális formájához, amely egy nagy mérföldkő a pénz fejlődésében” – magyarázta Henri Arslanian, a PwC munkatársa.
„A központi bank által támogatott digitális pénznemek közvetlen alternatív megoldások a hatóságok további pénzügyi befogadására irányuló erőfeszítésekhez. Szuverén digitális készpénzként hozzájárulhatnak a jelenlegi monetáris rendszer korszerűsítéséhez, de akár az intézmény nélküli bankok közötti szakadék áthidalásához is” – zárta szavait Adam-Kalfon.
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
Svédország Központi Bankja úgy döntött, hogy megvizsgálja az ország digitális pénznemre történő teljes áttérésének lehetőségét. Egy speciális elemzőcsoport készíti a jelentést, amelyben meg lesznek határozva a digitális koronára való áttérés megvalósításának lehetőségei, számolt be a Bloomberg.
Az elemzőcsoportot, amely a digitális valuta svédországi bevezetését vizsgálja, Anna Kinberg Batra, a jegybank pénzügyi bizottságának korábbi vezetője vezeti. Batra és munkatársai 2022. november végéig kell, hogy bemutassák munkájuk eredményeit.
A Bloomberg szerint Svédország az egyike az első olyan országnak a világon, amely fontolóra veszi a digitális pénznemre való teljes átállást. Februárban az ország központi bankja az Accenture Plc nemzetközi tanácsadó céggel együttműködve, egy 1 éves digitális pénznem kísérleti projektet indított el.
2018-ban a Nemzetközi Fizetések Bankja (BIS), Svédországot nevezte el a világ legkisebb mennyiségű papírpénzzel rendelkező országának. Az ország központi bankja adatai szerint 2018-ban a svéd GDP mindössze 1%-a volt bankjegy fedezetű (az Egyesült Államok esetében ez a szám 8%, az euró övezet országai esetében – 11%).
A pénzintézet 2020. októberi adatai szerint, Svédországban az összes kifizetés kevesebb, mint 10%-a történt papírpénzzel, ami a legalacsonyabb adat a megfigyelés teljes időszakában.
A digitális pénznem a központi bank által kibocsátott szokásos pénznem analógja. Valójában ezek a hagyományos pénz elektronikus megfelelői. A decentralizált hálózatokban létező kriptovalutákkal ellentétben, a digitális pénznemeket a központi bankok bocsátják ki és ellenőrzik. Bár az előbbiek és az utóbbiak is használhatnak blokkláncot.
Svédország mellett Kína, a Marshall- és a Bahama-szigetek, valamint néhány más ország is digitális valutája fejlesztésén dolgozik. A 2018-as politikai válság nyomán Venezuela bejelentette saját kriptovalutájának, az El Petrónak az ország olajárához kötődő indítását. De azt az Egyesült Államokban nagyon gyorsan betiltották.
2019 nyarán az Ukrán Nemzeti Bank elektronikus hrivnyák kísérleti kiadását valósította meg, amelyet a bank alkalmazottain teszteltek. 2020 februárjában az Ukrán Nemzeti Bank akkori vezetője, Jakiv Szmolij bejelentette, hogy az intézmény készen áll az e-hrivnya elindítására, de előbb abban szeretnének megbizonyosodni, hogy a folyamat nem töri az árak lassú árnövekedésének tendenciáját Ukrajnában.
Say goodbye to delays and fees and say ? to Novi — currently rolling out in Guatemala and most of the United States on the Apple App Store and Google Play Store. Check back here for the latest updates on availability, or visit https://t.co/STs3PiQnvvpic.twitter.com/ESoavo5nym
Még a múlt hét végén jelentette be Ann Linde svéd külügyminiszter, hogy lemondja az októberre tervezett találkozót svájci hivatali partnerével, Ignazio Cassisszal. A nézeteltérést az váltotta ki, hogy Svájc exporttilalmat rendelt el az alpesi országban tevékenykedő, ám svéd tulajdonú Crypto International kiberbiztonsági céggel szemben.
A svájci hatóságok ugyanis elkezdték vizsgálni a Crypto International elődcége, a Crypto AG viselt dolgait, amely a gyanú szerint alig volt több, mint az amerikai Központi Hírszerző Ügynökség (CIA) előretolt európai helyőrsége. Linde mérgesen csak annyit mondott a svéd SVT köztelevízióban, hogy az exporttilalom miatt a svéd szolgálatok nem jutnak hozzá az aktuális biztonsági szoftverfrissítésekhez és egyéb informatikai támogatáshoz, s ameddig nem tisztázzák az ügyet, nem aktuális a találkozója Cassisszal. A találkozó a két ország közti diplomáciai kapcsolatok felvételének századik évfordulója alkalmából jött volna létre. A svájci külügyminisztérium szóvivője megerősítette a történeteket, de bővebb magyarázattal ő sem szolgált.
A Crypto AG-t Boris Hagelin svéd gépészmérnök alapította 1950-ben, de nem minden előzmény nélkül. A vállalatnak több elődcége is volt, amelyek az 1910-es évek közepétől kezdve fejlesztettek kódológépeket. Ezek továbbfejlesztését a második világháború előtt Hagelin folytatta, olyan sikerrel, hogy a masinája a második világháború idején a német Enigma versenytársa lett, s jobban is fogyott. A háború után Hagelin – részben adózási okokból – Svájcba tette át székhelyét, s számos kormányt tudhatott ügyfelei között. 1995-ben amerikai lapok megszellőztették, hogy a Crypto AG már évtizedekkel korábban a CIA és német megfelelője, a BND tulajdonába került, amelyek a kódoló segítségével gyakorlatilag minden üzenetet meg tudtak fejteni az iráni vezetőknek az 1979-es túszdráma alatti kommunikációjától a falklandi háború alatti argentin üzenetváltásokig. A BND 1994-ben kilépett az üzletből, a CIA pedig 2018-ban adott túl a cégen, amely ismét svéd tulajdonba került. Hagelin még 1983-ban meghalt.
A vádakra reagálva a Crypto International ez év elején jelentette be, hogy a vállalatot 2018-ban alapították, s bár hasonló a nevük, semmi köze a Crypto AG-hoz, s nem értékesít hasonló eszközöket. Ennek ellenére a svájci hatóságok februárban vizsgálatot indítottak ismeretlen tettes ellen az ország exporttörvényeinek megszegése miatt. Ennek eredményeként júniusban felfüggesztették a Crypto International exportengedélyét, s a tilalmat augusztusban meghosszabbították.
Megállapíthatjuk, hogy nem történt csoda, és a svéd gazdaság a második negyedévben 7,7%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A karantén bevezetésének elutasítása a koronavírus-járvány miatt nem mentette meg a súlyos recessziótól az 1982-es statisztika adatok gyűjtésének kezdete óta. Egyébként az ország gazdaságának jelenlegi állapotáról szóló hivatalos adatokat a közelmúltban tette közzé a Svéd Statisztikai Hivatal.
Az április-júniusi GDP-csökkenés az idei első negyedévhez képest 8,3% volt, ami egyben az ország történetében a legnagyobb visszaesés. Az átlagfogyasztás 7,7%-kal, a beruházások 4,5%-kal, az állami kiadások 2,4%-kal csökkentek. Az export összességében 18,2% -kal, az import pedig 12,9%-kal zuhant. A svédek egyáltalán nem is emlékeznek ilyen „nyilvántartási rekord adatokra”.
Egy hétköznapi svéd család átlagjövedelme 7,8%-kal csökkent 2019 azonos (második – a szerk.) negyedévéhez képest. A szakértők már azt jósolják, hogy a GDP ebben az évben 4,6% -kal „megereszkedik”, 2021-ben pedig 4,1% -kal fog növekedni.
A világjárvány kezdetekor sok vitát váltott ki a svéd hatóságok döntése, miszerint nem vezetnek be szigorú karantént és követik a kollektív immunitás kiépítésének útját. Ismeretes, az ország nem tiltotta be a közintézmények munkáját és a külföldi utazásokat.
Ez viszont a megbetegedések magasabb előfordulási arányát eredményezte a régió többi országához képest. Ekkor a hatóságok a gazdaság megmentésének vágyával magyarázták tetteiket.
Akkoriban sok szakértő meg volt győződve arról, hogy Svédország azon európai országok közé tartozik majd, ahol a legkevésbé jelentős lesz a GDP csökkenése egy negyedévben.
A svéd vállalatok két csoportra oszlanak – ki belföldi piacra és ki az exportra összpontosít. A karantén hiánya az előbbieknek hozott a profitot, míg utóbbi megszenvedte a globális kereslet csökkenését.
Például a Volvo vezérigazgatója, Martin Lundstedt a múlt hónapban kijelentette, hogy a cége értékesítési mutatójának 38 százalékos csökkenése „példátlan”.
Összességében sok szakértő azt jósolja, hogy Svédország GDP-je ebben az évben mintegy 4,5-5%-kal csökken, ami összehasonlítható a szomszédos Norvégiával és Dániával, de sokkal jobb az Olaszországi, Nagy-Britanniai vagy Franciaországi mutatóknál.
