Felminősítette Szerbia államadósság-kötelezettségeinek besorolását a Moody’s Investors Service, egyebek mellett azzal a véleményével indokolva a döntést, hogy a szerb gazdaság viszonylag ellenállóképesnek viszonyult a koronavírus-járvány sokkjával szemben, és szilárdak a középtávú növekedési kilátások – írja az MTI.
A nemzetközi hitelminősítő péntek éjjel Londonban bejelentette, hogy az eddigi „Ba3”-ról egy fokozattal „Ba2”-re javította Szerbia hosszú távú szuverén besorolását. Az osztályzat kilátása ezzel egy időben pozitívról stabilra módosult.
A Moody’s besorolási módszertanában a „Ba2” adósosztályzat még mindig két fokozattal elmarad a befektetési ajánlású kategória alapszintjét jelentő „Baa3” minősítéstől. Így Szerbia továbbra is a spekulatív – vagyis nem befektetési ajánlású – besorolással ellátott államadósok között van a Moody’s osztályzati listáján.
A hitelminősítő a szerb osztályzat javításához fűzött indoklásban mindazonáltal kiemelte, hogy várakozása szerint Szerbia költségvetési mérőszámai a következő években is jobbak lesznek a „Ba” sávban szereplő többi szuverén adóséinál, mivel folytatódnak a költségvetési keretrendszer erősítését célzó reformok, és ezek biztosítják a megfontolt költségvetési politikát.
A Moody’s elemzése szerint az új szerb adósosztályzat stabil kilátása a cég azon várakozását tükrözi, hogy a szerb gazdaság az idén ismét növekedésnek indul, és a hazai össztermékhez (GDP) viszonyított államadósság-ráta 2022-től csökkenni kezd az 58 százalék körüli jelenlegi szintről.
A stabil kilátás emellett azt is tükrözi, hogy a Moody’s megítélése szerint a szerb gazdaság fogékonysága az eseménykockázatokra megfelelően illeszkedik a most megadott „Ba2” szuverén osztályzathoz, és ez elsősorban az alacsony politikai kockázatnak, a korlátozott szuverén likviditási és külső sérülékenységi kockázatoknak, valamint a stabil, az eszközminőség romlásával szemben ellenálló bankrendszernek köszönhető – áll a hitelminősítő pénteki londoni elemzésében.
A Moody’s kiemeli, hogy a szerb hazai össztermék – amely a 2018-2019-es időszakban éves átlagban 4,4 százalékkal nőtt – az előzetes becslés szerint tavaly a koronavírus-sokk közepette is mindössze 1 százalékkal csökkent. Ez kedvező regionális összehasonlításban és a hasonló besorolású szuverén adósok teljesítményével összevetve egyaránt, és mutatja, hogy a szerb gazdaság lendülete milyen robusztus volt a világjárvány elhatalmasodásának kezdetén – áll a Moody’s elemzésében.
Mindemellett az elmúlt években kialakított költségvetési mozgástér átfogó, a tavalyi szerb hazai össztermék hozzávetőleg 12,5 százalékának megfelelő költségvetési válaszlépéseket tett lehetővé – hangsúlyozza a hitelminősítő.
A Moody’s közölte: az idei évre már 4,7 százalékos növekedést vár a szerb gazdaságban. A cég szerint ennek fő hajtóerői között lesz a viszonylag gyors szerbiai oltási kampány hatására normalizálódó gazdasági aktivitás.
Előzetes jóváhagyást adtak a Szputnyik V vakcina gyártására a szerbiai látogatáson tartózkodó orosz szakértők, ami azt jelenti, hogy a védőoltás gyártásának első fázisa néhány hónapon belül megkezdődhet a nyugat-balkáni országban is – közölte Nenad Popovic szerb innovációs miniszter.
A tárcavezető rámutatott: a gyártás első fázisa azt jelenti, hogy az Oroszországból Szerbiába szállított oltóanyagot a belgrádi laboratóriumban csomagolják, és onnan szállítják az ország más részeire, illetve a térség államaiba. Hozzátette: az orosz szakértők hamarosan azt is felmérik, mikor kezdődhet meg az oltóanyag tényleges gyártása is Szerbiában, a várakozások szerint erre az év vége felé lehet számítani.
Nagysebességű elektromos vonatok beszerzéséről írt alá szerdán szándéknyilatkozatot Tomislav Momirovic szerb közlekedési miniszter Csen Bó, Kína belgrádi nagykövetével – közölte a helyi sajtó.
Az óránként 200 kilométer megtételére képes vonatok a készülő Belgrád-Újvidék-Szabadka vasútvonalon közlekednek majd.
Momirovic elmondta: a szándéknyilatkozat folytatása a 2009-ben a két ország között megkötött gazdasági és infrastrukturális megállapodásnak.
A kínai nagykövet kiemelte: Kína és Szerbia nagy erőfeszítéseket tettek annak érdekében, hogy a Belgrád-Budapest vasútvonal mielőbb elkészüljön.
A Belgrád-Budapest vasútvonal az első határon átnyúló projekt, amely Kína, valamint 16 kelet-közép-európai ország együttműködésének keretében jön létre, és azért is egyedülálló, mert Kína, egy EU-tagország és egy nem EU-tag együttesen vesz részt benne.
A Budapest és Belgrád közötti, kétvágányú, villamosított vasútvonal kiépítéséhez 350 kilométernyi vasúti szakaszt kell felújítani, 166 kilométert Magyarországon, 184 kilométert Szerbiában.
A személyforgalom mellett ezen az útvonalon jelentős teherforgalmat lehet majd lebonyolítani. A tervek szerint így a Kína által a pireuszi kikötőbe behajózott, Nyugat-Európába szánt árut Szerbián és Magyarországon keresztül tudják majd a leggyorsabban szállítani.
A szerbiai szakasz a munkálatok eltolódása miatt a várakozások szerint 2021 végére készül el Újvidékig, és csak 2024 végére Budapestig.
Aleksandar Vucic, Szerbia elnöke jelenlétében pénteken a vajdasági Zsablya közelében, Boldogasszonyfalván (Gospodinci) megnyitották a Török Áramlat szerbiai szakaszát, a Balkáni Áramlatot – számolt be róla a helyi sajtó.
Vucic kiemelte, hogy a Balkáni Áramlat biztosítja az ország energetikai stabilitását és biztonságát, valamint még vonzóbbá teszi Szerbiát a befektetők számára.
Dusan Bajatovic, a Szerbiai Gázművek igazgatója elmondta: a legkorszerűbb berendezéseket építették be a gázvezetékbe, amely Magyarországon keresztül az Európai Unió (EU) országaiba is eljuttathatja a földgázt.
Ez azt jelenti, hogy az ezen a gázvezetéken áthaladó gázra Európának is szüksége lesz – hangsúlyozta.
A gázvezeték három csomópontról látja el az országot gázzal, a közép-szerbiai Paracinról, valamint a vajdasági Pancsováról és Boldogasszonyfalváról.
A vezeték a Török Áramlat folytatása, Bulgárián halad keresztül és szállítja az orosz földgázt Szerbián át Magyarországra.
A szerbiai főgázvezeték hossza 403 kilométer, Zajecar közelében jut be Szerbiába és Horgosnál halad tovább Magyarország irányába. A teljes vezeték 930 kilométer hosszú, kapacitása pedig évi 31,5 milliárd köbméter.
A sürgős beszerzés nem szerepelt a belgrádi védelmi minisztérium idei tervében. A feltételezések szerint ezekkel erősítenék meg az Adasevci-, Principovac- és Sid-Stanica-beli táborok biztonságát, mert az illegális migránsok közül sokan megszöknek, hogy folytassák az útjukat Horvátország felé – írja a V4NA nemzetközi hírügynökség az Euractiv és a Wochenblick információi alapján.
A szerb védelmi minisztérium egy nyilvános pályázat keretében csaknem 2,5 tonna NATO-kompatibilis szögesdrótot rendelt, nyilvánvalóan kerítések építésére az illegális migránsok befogadóközpontjainál.
Ebben a drótok mellett vasoszlopok és horganyzott huzalok is szerepelnek. A pályázatot a minisztérium honlapján tették közzé, „sürgős” jelzéssel.
A sürgős ok az lehet, hogy szögesdrótokkal is megerősítsék a Sid településhez közeli, amúgy katonai erővel őrzött tábor biztonságát.
Az ugyanis csak egyre rosszabbodik, a lakók pedig hetek óta egyre többet panaszkodnak a tábor környékén és a településen kóborlókra, az illegális, nem regisztrált bevándorlókra, és nagyobb biztonságot követelnek. Ezért Alexander Vučić szerb elnök három befogadóközpont katonai őrzését rendelte el. Május 16. óta 70 katona őrzi az Adasevci, Principovac és Sid-Stanica táborokat, ahol közel 2000 migráns él, akik 18 országból származnak.
Így aztán a helyi lakosok elhagyott házakban, gyümölcsösökben, mezőkön és az erdőben találkoznak velük.
Megkezdték a százeurós egyszeri támogatások kifizetését Szerbiában. Az összeg minden szerb lakcímmel rendelkező nagykorú állampolgárt megillet – írja a szabadmagyarszo.com.
A százeuró értékű, dínárban juttatott támogatást a járvány hatásainak enyhítésére fizetik, a nyugdíjasoknak és a szociális segélyre jogosultaknak pedig még csak igényelniük sem kellett, számlájukra automatikusan átutalják.
Azoknak a nyugdíjasoknak, akiknek a postás házhoz viszi a nyugdíjat, egy külön erre a célra létrehozott számlát nyitnak díjmentesen, amelyet aztán a pénzfelvétel után meg is szüntetnek. A többi nagykorú szerb állampolgárnak pedig, akik igényelték a száz eurót telefonon vagy online, június elseje és ötödike között utalják a pénz. A tervek szerint legkésőbb június 20-ig mindenkinek, aki igényelte, átutalják az összeget.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
A szerbek köszönik szépen, de egyre kevésbé kérnek az Európai Unióból és úgy vélik, hogy országuk vagy sokára, vagy sohasem lesz az EU tagállama.
Az utóbbi három évben Szerbiában folyamatosan csökken azok száma, akik támogatják az ország európai uniós csatlakozását – idézte a vajdasági Szabad Magyar Szó a Faktor Plus közvélemény-kutató intézet felmérését.
Az elmúlt évben a megkérdezettek 38 százaléka vélekedett úgy, hogy nem kell csatlakozni az unióhoz, 35 százalékuk szerint csatlakozni kellene, 27 százalékuknak pedig nem volt véleménye.
Vladimir Pejic, a Faktor Plus igazgatója szerint az uniós csatlakozásnak Szerbiában 2000-2005 között volt a legnagyobb a támogatottsága. A csökkenés Észak-Montenegró elszakadásával kezdődött, majd Koszovó önállósulásával folytatódott. A szakértő szerint olyan alacsony, mint most, még nem volt azok száma, akik a csatlakozást preferálták.
Míg 2017-ben a szerbek 36 százaléka gondolta azt, hogy 2024 után Szerbia csatlakozik az EU-hoz, egyharmaduk pedig azon a véleményen volt, hogy ez soha nem történik meg, 2018-ban már csak egy százalékuk gondolta úgy, hogy 2025-ben az ország EU-tag lesz, 19 százalékuk szerint 2030 a reális évszám, 33 százalékuk szerint Szerbia soha nem lesz az Európai Unió tagja.
Az elmúlt évben ez is negatív irányban változott. A megkérdezettek 17 százaléka szerint 2030-ig Szerbia tagja lesz az EU-nak, 36 százalékuk szerint viszont ez soha nem történik meg.
