A Minisztertanács további 5 milliárd hrivnyát különített el az állami költségvetés tartalékalapjából a Téli ePidtrimka programra, jelentette beDenisz Smihal miniszterelnök.
„Így minden ukrán állampolgár által benyújtott segélykérelem teljesítésre kerül, az emberek forráshoz jutnak, és azt közüzemi, egészségügyi, oktatási és egyéb szolgáltatásokra fordíthatják”, hangsúlyozta.
A 60 év feletti ukránok, a bankintézeteken keresztül rokkantsági nyugdíjban vagy szociális segélyben részesülő I. és II. csoportos fogyatékosok, valamint a gyám kérésére cselekvőképtelen személyek ezentúl ezer hrivnyát kaphatnak az Ukrpostán keresztül.
Szabályozásra került a Téli ePidtrimka programot megvalósító intézmények közötti információcsere algoritmusa is.
Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) portfoliókockázat-megosztási konstrukcióval segíti az OTP ukrajnai leánybankját, hogy az 200 millió euró értékű új finanszírozást nyújthasson az ukrán magánszektornak. Az EBRD hétfői tájékoztatása szerint a program célja a helyi üzleti élet támogatása és a kritikus ágazatok fellendítése.
A támogatás nem közvetlenül az OTP-t támogatja, hanem az OTP ukrajnai leánybankján keresztül az ukrán gazdaságot, különösen a magánszektort segíti. A konstrukció célja, hogy megossza a hitelkihelyezés kockázatait az EBRD és az OTP között. Ezzel lehetővé teszik az ukrán magánszektornak, hogy kedvezőbb feltételekkel férjenek hozzá a finanszírozáshoz. Ezáltal az OTP ukrajnai leánybankja nagyobb hitelkeretet biztosíthat az ukrán vállalkozásoknak a kritikus ágazatokban.
Támogatás a kulcsfontosságú ágazatoknak
Az EBRD programja különösen az agrárszektort, az energiaipart, a feldolgozóipart és a közlekedést célozza. Az OTP ukrajnai érdekeltségének kockázatainak akár 50 százalékát fedező konstrukció lehetővé teszi, hogy ezek az ágazatok megfelelő forráshoz jussanak. Az Európai Unió részleges hitelveszteség-fedezeti támogatással járul hozzá a program sikeréhez.
Jelentős hatás a helyi gazdaságra
Ez az együttműködés az ötödik, és egyben az eddigi legnagyobb kockázatmegosztási tranzakció az OTP ukrajnai leánybankja számára. A háború kitörése óta az EBRD által biztosított garanciák, beleértve a mostanit is, összesen csaknem 2 milliárd euró értékű finanszírozást generáltak az ukrán gazdaság számára.
A program egyik kiemelkedő eleme, hogy hosszú távú beruházásokat támogat mikro-, kis- és középvállalkozások számára, lehetővé téve EU-normáknak megfelelő zöld technológiák meghonosítását. Ez hozzájárul az ukrán vállalatok nemzetközi versenyképességének javításához.
További ösztönzők a háborús veszteségek enyhítésére
Az EBRD új elemekkel bővítette a programot: további befektetési ösztönzőket biztosítanak azoknak a vállalatoknak, amelyek a háború következtében súlyos veszteségeket szenvedtek el, vagy például háborús veteránokat foglalkoztatnak. Ezek az intézkedések a háború okozta károk enyhítését és a gazdasági újjáépítést célozzák.
EBRD a motor a háborús helyzetben lévő ország gazdaságának
Az EBRD 2024-ben eddig több mint 5,4 milliárd euró értékű finanszírozást nyújtott Ukrajnának, amelyből 1,6 milliárd eurót tavaly folyósítottak. A bank nemrég 4 milliárd eurós tőkeemelést hajtott végre, hogy továbbra is támogatni tudja Ukrajna gazdaságát a háború alatt és az azt követő újjáépítési folyamatban.
Ez a kockázatmegosztási konstrukció újabb lépés az ukrán gazdaság megerősítése felé, és egyúttal hangsúlyozza az EBRD és az OTP közös elkötelezettségét a fenntartható fejlődés és a regionális stabilitás érdekében.
A svájci kormány támogatásával sínrögzítő készleteket szállítottak Ukrajnába több mint 500 kilométer vágány javítására.
Erről Ukrajna Közösségi és Területfejlesztési Minisztériuma számolt be a 2024-es munka eredményei alapján.
Az ukrajnai vasúti infrastruktúra javítását és helyreállítását célzó vészhelyzeti támogatási projekt részeként 1 260 360 sínrögzítő-készletet szállítottak a vágányjavításhoz. A támogatás összköltsége 26,7 millió dollár volt.
Ezen kívül az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) támogatásának köszönhetően további, legfeljebb 270 MW teljesítményű elosztott termelési létesítmények megépítését biztosították.
Az Európai Bizottság csütörtökön jóváhagyta az Ukrajnának szánt 18,1 milliárd eurós makrofinanciális támogatás folyósítását – áll az uniós testület közleményében.
A tervek szerint a kifizetésre a jövő év folyamán, szakaszosan kerül sor, az első részletet pedig január elején kapja meg Ukrajna.
Valdis Dombrovskis gazdaságért és termelékenységért felelős uniós biztos fontos lépésnek nevezte a bizottság döntését, amely, mint mondta, megmutatja, hogy az EU hosszútávon kötelezi el magát Ukrajna támogatása mellett.
A támogatás segíteni fog Ukrajnának az Oroszország támadása nyomán égetőbbé váló költségvetési hiány befoltozásában
– szögezte le a biztos.
A tájékoztatás szerint támogatás az EU hozzájárulása a G7-országok Ukrajnának folyósított Economic Resilience Action (ERA) nevű kezdeményezéshez, amely együttesen 45 milliárd eurós hitelt biztosít Ukrajna költségvetési, katonai és újjáépítési szükségleteinek kielégítésére.
A döntést a bizottság azt követően jelentette be, hogy úgy értékelte, Ukrajna eleget tett az összeg feloldásához szükséges minden politikai feltételnek – olvasható a közleményben, példaként említve a közigazgatási reformokat, a korrupció elleni harcot, illetve a makropénzügyi stabilitás irányába tett lépéseket.
A politikai feltételek között szerepel továbbá az a kötelezettségvállalás, hogy az ukrán védelmi ipar helyreállítása, újjáépítése és modernizálása terén előmozdítják az EU-val való együttműködést.
Olaf Scholz, Németország kancellárja szerint a német vállalkozások jelentős hasznot húzhatnak a jelenlegi befektetéseikből az ukrán gazdaságba. A német kormány 70 millió eurót különít el Ukrajnának, amelyet kisméretű hőerőművek, kazánok, generátorok, napelemes rendszerek és más energetikai eszközök vásárlására fordítanak, hogy Ukrajna biztonságosabban átvészelje a telet a orosz támadások közepette, amelyek az energetikai szektort célozzák. Erről december 11-én beszélt Scholz a német-ukrán gazdasági fórum megnyitóján Berlinben.
A kancellár emellett arra is felhívta a figyelmet, hogy Németország továbbra is erősíti Ukrajna légvédelmi rendszerét.
Az év végéig megérkezik a hatodik IRIS-T SLM rendszer, további Patriot indítóállások és egy új Gepard. És ez folytatódni fog a következő évben is
– biztosította Scholz.
A kancellár hozzátette, hogy amikor a háború véget ér Ukrajnában, egész Európa látni fogja, milyen gazdasági növekedési kilátások és fejlesztési lehetőségek vannak az országban.
Ukrajnában körülbelül 2000 német vállalat működik. Sokuk további befektetéseket tervez. Önök segítenek az ország újjáépítésében
A Világbank 454 millió dollárt különített el Ukrajnának az egészségügy fejlesztésére. A forrásokat a Transforming Healthcare Reform and Investments in Efficiency (THRIVE) (Az egészségügy átalakítása reformok és a hatékonyságba való befektetéseken révén) című projekt keretein belül biztosítják, amelynek célja az egészségügyi ellátórendszer reformjának elősegítése és hatékonyságának növelése a háborús időszakban, számolt be Denisz Smihal miniszterelnök.
„A projekt támogatja a kormány azon törekvését, hogy előtérbe helyezze az egészségügyi garanciaprogram keretében való finanszírozást”, jegyezte meg.
A szervezet honlapja szerint a program finanszírozása összesen 449 millió dollár kölcsönt tartalmaz az ADVANCE Ukraine vagyonkezelői alaptól és a Világbanktól, amelyet Japán támogat, valamint 5 milliós támogatás az URTF alapból (Ukrajna újjáépítési, és reformjai támogatási Alapja).
„A THRIVE projekt által támogatott reformok segítenek csökkenteni a betegekre nehezedő szükségtelen pénzügyi terheket, miközben növelik az egészségügyi szektor elérhetőségét és fenntarthatóságát”, közölte Robert Saum, a Világbank kelet-európai igazgatója.
A pénzeszközöket Ukrajna energetikai infrastruktúrájának helyreállítására fordítják, amelyet Oroszország megrongált.
Dánia 6 millió eurót ad az orosz támadások által megrongált ukrajnai energiainfrastruktúra helyreállítására. Ezt az európai ügyek minisztere jelentette be – írja a kormány sajtószolgálata.
Elmondása szerint ezeket a forrásokat az Ukrajna Energiaközösség energiatámogatási alapba irányítják.
Holst azt is hangsúlyozta, hogy Ukrajna támogatása Dánia egyik prioritása volt és az is marad. Az ország arra törekszik, hogy Ukrajnát az EU tagjaként tekintse, és átfogó támogatást nyújt Kijevnek az európai integráció felé vezető úton.
Ukrajna miniszterelnöke elmondása szerint a külföldön igényelt és kapott ePidtrimka összeget vissza kell fizetni. A kormány azt tanácsolja, hogy ne éljenek vissza a programmal.
December 1-jétől az ukránok ezer hrivnya kifizetését kérhetik a Téli ePidtrimka program keretében. December 2-ig több mint 3 millió igénylés érkezett be. Denisz Smihal ukrán miniszterelnök a telemaraton adásában közölte, a folyósított támogatások ellenőrzését tervezik.
Elmondása szerint azok az állampolgárok, akik Ukrajna területén kívül kérték ezt a segélyt, kötelesek visszaadni a kapott pénzt.
A kormányfő ugyanakkor azt helyezte kilátásba, hogy valószínűleg minimális lesz azoknak a száma, akik visszaélhetnek a programmal. Az ilyen eseteket azonban kivizsgálják.
„Lehet, hogy minimális számú ember él vissza ezzel (külföldön igénylik és kapják meg segítséget – szerk.). De mi megvizsgáljuk ezeket az eseteket, és az ilyen embereknek, mint az előző alkalommal is, vissza kell adniuk a pénzt. Ezért azt javasoljuk, hogy ne éljenek vissza ezekkel a dolgokkal”, tanácsolta Smihal.
A miniszterelnök arra is emlékeztetett, hogy az ePidtrimka program kizárólag az Ukrajnában tartózkodó állampolgárok számára készült. Először az emberek bejelentik, hogy az ország területén tartózkodnak, majd a nyilvántartásban, a földrajzi helymeghatározás és egyéb technikai eszközök segítségével ellenőrzik az információkat.
Lengyelország pénzügyi segítségért fordult az Európai Bizottsághoz a szeptemberi árvízzel kapcsolatban – számolt be a Jevropejszka Pravda az RMF24-re hivatkozva.
A kormányzók és minisztériumok által összegzett költségek és infrastrukturális károk teljes összege több mint 13 milliárd zloty (több mint 3 milliárd euró).
Lengyelország az Európai Unió Szolidaritási Alapjától kért pénzt a szeptemberi árvíz után Alsó-Szilézia, Opole, Szilézia és Lubusz vajdaságban.
„Az infrastruktúrában okozott költségek és károk teljes összege a vajdaságok és a minisztériumok jelentései szerint több mint 13 milliárd zlotyt”, áll a Belügyi és Közigazgatási Minisztérium közleményében.
A Belügyminisztérium megjegyezte: az Európai Bizottsághoz eljuttatott kérelem egyebek mellett a természeti katasztrófa által okozott közvetlen károkról és annak lakosságra, gazdaságra és környezetre gyakorolt hatásáról tartalmaz információkat.
A tárca hozzátette: a kérelem figyelembe veszi a Belügyminisztérium katasztrófavédelmi és mentőszolgálatainak finanszírozását is, azaz a szolgálatok felszerelés és üzemanyag költségeit, az elárasztott területek tisztításának és felszámolásának költségeit. Ez magában foglalja az érintett családok ideiglenes lakhatási költségeit és a megrongálódott elektromos hálózat költségeit is.
A kérelmet Tomas Sjemaniak belügyi és közigazgatási miniszter írta alá. A tárca közleményében közölte, hogy a javaslatot egyeztették az árvíz sújtotta területekért felelős kormánybiztossal, Marcin Kervinsky miniszterrel.
Jelenleg az ország délnyugati részén a szeptemberi árvíz okozta pusztítások utáni helyreállítási munkálatok folynak. A Belügyi és Közigazgatási Minisztérium szerdán arról számolt be, hogy 2 milliárd 130 millió zlotyt különítettek el az árvízelhárítás különféle formáira, amelyből több mint 640 millió zlotyt fizettek ki a rászorulóknak nyújtott segély formájában.
Ukrajna megkapta a Dél-koreai Köztársaság első költségvetési támogatását, amely 100 millió dollárt tesz ki. Ezt Denisz Smihal, Ukrajna miniszterelnöke közölte.
A pénzt a szociális szektor támogatására fordítják.
Idén aláírtunk egy megállapodást a két kormány között, amely lehetővé teszi, hogy akár 2,1 milliárd dollárt is bevonjunk