Elhagyta a fekete-tengeri Csornomorszk kikötőjét a második, ukrán gabonát szállító hajó, a szállítmány rendeltetési helye Egyiptom – közölték az ukrán hatóságok.
A héten ez már a második hajó, amely a Kijev által létrehozott tengeri folyosón halad át az orosz blokádot és fenyegetéseket megkerülve. „Az Aroyat hajó 17 600 tonna ukrán búzával megrakodva elhagyta Csornomorszk kikötőjét Egyiptom irányába” – közölte Olekszandr Kubrakov infrastrukturális miniszter az X mikroblog portálon.
Az előző hajó szeptember 19-én hajózott ki Csornomorszkból háromezer tonna gabonával a fedélzetén.
A Resilient Africa és az Aroyat múlt szombaton érkezett Ukrajnába, hogy közel húszezer tonna gabonát szállítson Afrikába és Ázsiába.
Ukrajna biztonságos tengeri útvonalakat akar létrehozni mezőgazdasági termékei elszállítására, miután Moszkva júliusban nem hosszabbította meg az ukrajnai gabona exportjáról megkötött megállapodást. Oroszország akkor közölte, hogy célpontnak tekinti a Fekete-tengeren ukrán gabonát szállító hajókat.
Moszkva nem támadta meg a hajókat, de rendszeresen bombázza a gabonatárolókat az ukrán kikötőkben.
Az ukrán mezőgazdasági minisztérium pénteken közzétett adatai szerint szeptember 1. és 21. között jelentősen – 2,94 millió tonnáról 1,45 millió tonnára – csökkent az ukrajnai gabonaexport az előző év azonos időszakához viszonyítva.
A tárca a csökkenést nem indokolta.
Kereskedők és mezőgazdasági szervezetek szerint a fekete-tengeri kikötők blokádja, és a dunai ukrán kikötők elleni orosz támadások állhatnak mindenekelőtt az exportcsökkenés mögött.
A romániai gazdálkodók védelmét segíti majd az a gabonaimport- és exportengedélyezési rendszer, amelyet Románia és Ukrajna tervez kidolgozni. Erre a munkára a következő 30 napban kerül majd sor.
A hírt a román mezőgazdasági miniszter közölte. A román miniszter e kijelentése azután hangzott el, hogy az ukrán fél az Európai Bizottságnak, valamint Romániának, Lengyelországnak, Bulgáriának, Szlovákiának és Magyarországnak a búza, kukorica, napraforgó és repce exportellenőrzési tervét javasolta a helyi piacok védelme érdekében.
Bukarest kedden jóváhagyta számos mezőgazdasági termék kiviteli engedélyének bevezetését az EU öt keleti országába történő kivitelre.
„30 napon belül életbe lépnek az ukrán vállalatok exportengedélyei. Ez idő alatt Románia egyértelmű importengedélyezési eljárást is létrehoz a román gazdálkodók és feldolgozók számára” – mondta.
A szlovák agrártárca közlése szerint Mikola Szolszkij ukrán agrárminiszter, a szlovák hivatali partnerével, Jozef Bíressel szerdán folytatott online egyeztetés során ígéretet tett arra, hogy Ukrajna leállítja a gabonakivitele korlátozása miatt Szlovákiával szemben tett lépéseket – jelentette a TASR, szlovák közszolgálati hírügynökség a pozsonyi agrártárca közlésére hivatkozva csütörtökön.
Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO), amiért három uniós ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nemzeti hatáskörben fenntartotta az ukrán gabonaexport blokádját, miután az Európai Bizottság (EB) nem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát.
Erre reagálva a szlovák agrárminiszter kedden bejelentette: addig nem szüntetik meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó korlátozásokat, amíg az ukrán (behozatali) garanciarendszert ki nem értékelik, s be nem bizonyosodik, hogy a behozatal ellenőrzés alatt áll. A pozsonyi szaktárca konstruktívnak minősítette a két miniszter egyeztetését.
A szlovák agrártárca sajtóosztálya a tárgyalás eredményeiről azt közölte: a két agrárminiszter megegyezett abban, hogy kialakítanak egy licencrendszer alapján működő gabonakereskedelmi szisztémát.
Azonban ennek a rendszernek a beindításáig, illetve addig, amíg bebizonyosodik, hogy működőképes, érvényben marad az ukrán gabona behozatalára vonatkozó tilalom, amelyet a pozsonyi kormány az év végéig hagyott jóvá. A szlovák agrártárca közlése szerint az online egyeztetés során Jozef Bíres arra kérte ukrán hivatali partnerét, hogy Ukrajna állítsa le a gabonakivitele korlátozása miatt Szlovákiával szemben tett lépéseket, amire Mikola Szolszkijtól ígéretet is kapott.
Denisz Marcsuk, az Országos Mezőgazdasági Tanács alelnöke megjegyezte, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek minden minőségi előírásnak megfelelnek.
A lengyel Legfelsőbb Ellenőrző Kamara, amely az Ukrajnából származó gabonaimport speciális ellenőrzését végezte megállapította, hogy a vizsgálatra kiválasztott minták 35%-a tartalmazott káros anyagokat – számolt be az RMF24.
A főállatorvos adatai szerint az Ukrajnából behozott gabona 73 mintájából 17-ben szalmonellát, 17-ben növényvédő szert, 11-ben GMO-t, hatban miotoxint találtak. A maradék higanyt, kadmiumot, ólmot és vasat tartalmazott.
Lengyelország 2023 januárja és májusa között a vett minták 35%-ában talált káros anyagokat. 2022 óta a búza importja Ukrajnából Lengyelországba több mint 16 000%-kal, a kukorica közel 30 000%-kal nőtt.
A lengyel Legfelsőbb Ellenőrző Kamara jelentése elismerte a mezőgazdasági termékek Ukrajnából való szállítására vonatkozó, áprilisban bevezetett szabályokat, amelyek nem felelnek meg a piac méretének és valós veszélyeinek. Megjegyzendő, hogy a tranzit megszervezése arra kényszerítette Lengyelországot, hogy 1597 konvojt hozzon létre, mindegyik költsége körülbelül 4 ezer zloty (34,03 ezer UAH).
Munkaigényesnek és rendkívül drágának ismerték el őket. Denisz Marcsuk, az Országos Mezőgazdasági Tanács alelnök az Ukrajna-Ukrinform médiaközpontban tartott tájékoztatón kijelentette, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek minden minőségi előírásnak megfelelnek, beleértve az Európai Unió követelményeit is.
„Azok a dolgok, amelyeket a politikusok ezzel kapcsolatban ránk kényszeríti, valóban árthatnak exportőr hírnevünknek. De a világ, amely ukrán termékeket vásárol, tudja, hogy azok minden minőségi szabványnak megfelelnek” – jegyezte meg.
Marcsuk elmondása szerint az európai integráció keretében Ukrajna számos kötelezettséget vállalt, köztük a mezőgazdasági termények termesztését és tárolását.
„Emlékeztetnék mindenkit, hogy az eurózóna 22 országa kategorikusan ellenezte a gabonacsoport ukrán termékeinek behozatali tilalmának meghosszabbítását. Vagyis a takarmánykukorica és az étkezési búza, mivel azok biztosítják az állattenyésztési ágazat munkáját, megélhetését és a termékek: tészták és kenyér előállítását” – tette hozzá a szakember.
Marcsuk hangsúlyozta: ha az ukrán mezőgazdasági termékek valóban nem felelnek meg a minőségi előírásoknak, akkor Ukrajnában nem vásárolnának élelmiszert.
Hozzátette, hogy az Oroszoszági Föderáció teljes körű inváziója előtt az ukrán gazdálkodók évente akár 60 millió tonna élelmiszert exportáltak a világ különböző országaiba, míg az ukrán gabona állítólagos alacsony minőségéről szóló kijelentések csak 2023-ban jelentek meg.
Az ukrán gabona behozatalára vonatkozó korlátozások fenntartása miatt a Kereskedelmi Világszervezethez (WTO) beadott ukrán panasznak nincs jogalapja, Szlovákia nem szünteti meg az embargót – mondta Jozef Bíres, a szlovák agrártárca vezetője Pozsonyban kedden.
Az agrárminiszter arra reagált, hogy Ukrajna hétfőn panasszal fordult a Kereskedelmi Világszervezethez, amiért három uniós ország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia nemzeti hatáskörben fenntartotta az ukrán gabonaexport blokádját, miután az Európai Bizottság (EB) nem hosszabbította meg az ukrán gabona szeptember 15-én lejáró behozatali tilalmát.
„Meglepődtem. A panasznak persze nincs jogalapja, és nyilvánvalóan nem lehet érv az ellenőrizetlen élelmiszer-behozatalra egy tagországba” – mondta Jozef Bíres, akinek szavait a CTK cseh hírügynökség idézte. A szlovák miniszter a TASR szlovák közszolgálati hírügynökségnek azt mondta: nem szüntetik meg az ukrán gabona behozatalára vonatkozó embargót.
„Az álláspontunk az, hogy az egyoldalú intézkedéseket addig fenntartjuk, amíg az ukrán (behozatali) garanciarendszert ki nem értékeljük, és be nem bizonyosodik, hogy a behozatal ellenőrzés alatt van” – mondta Jozef Bíres, utalva az Ukrajna által hétfőn bemutatott, kiviteli engedélyekre alapozó gabonaexportellenőrzési-rendszerre. „Ez egy természetes reakció annak érdekében, hogy megvédjük a saját piacunkat a túlzott ukrajnai behozataltól” – szögezte le Jozef Bíres.
Az Európai Bizottság pénteken megszüntette az ukrán gabona exportjára vonatkozó korlátozásokat – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság honlapján megjelent közleményre hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem folytatja az ukrán gabona behozatalának tilalmát Lengyelországra, Bulgáriára, Romániára, Magyarországra és Szlovákiára vonatkozóan. Ukrajnának azonban be kell tartania bizonyos szabályokat.
„Ukrajnának szeptember 16-tól négy árucsoport exportjának ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket kell bevezetnie annak érdekében, hogy elkerülje a szomszédos tagállamok piacán jelentkező torzulásokat. Ukrajnának legkésőbb a szeptember 18-i, azaz a hétfői nap végéig akciótervet kell benyújtania az Európai Bizottságnak” – közölték az európai hivatal.
Az is ismeretes, hogy az Európai Bizottság és Ukrajna figyelemmel fogja kísérni a gabonaexport körüli helyzet alakulását. Az Európai Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy addig nem vezetnek be korlátozásokat, amíg „az Ukrajna által hozott intézkedések teljes mértékben fognak működni”.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy egyes EU-tagországok már tavasszal önállóan korlátozták az ukrán gabona behozatalát. Ezt követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy jóváhagyja a vonatkozó korlátozásokat. Így Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia leállította az Ukrajnából származó gabonaimportot. Az EB határozata szeptember 15-ig volt érvényes. A hivatal azonban többször ígéretet tett arra, hogy a tilalmat nem hosszabbítja meg.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Idén július óta, miután Oroszország egyoldalúan kilépett a gabonaszerződésből, az orosz rakéták és drónok 280 ezer tonna ukrán gabonát semmisítettek meg – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a The Financial Times című brit lapra hivatkozva.
A brit újság szerint az elmúlt két hónapban Oroszország dróntámadásokat hajtott végre Ukrajna déli kikötői ellen. Ezek célja az volt, hogy megsemmisítsék Ukrajna gazdasági infrastruktúráját és az exportútvonalakat, amelyeket azért hoztak létre, hogy megtörjék Moszkva fekete-tengeri blokádját.
A világ napraforgóolaj-exportjának felét és a búza 10 százalékát termelő Ukrajna az elmúlt 12 hónapban mintegy 35 millió tonna gabonát exportált a Dunán keresztül. Ez az Európát átszelő vasúti teherszállítással együtt létfontosságú gazdasági támogatást nyújtott az országnak az orosz megszállók agressziójával szembeni védekezésben.
Jevhen Oszipo, a Kernel cég ügyvezető igazgatója a brit lapnak azt jósolta, hogy a magas költségek aláássák az ukrán gabonatermelést, és ahhoz vezetnek, hogy 2024-ben az export a tavalyi szint felére, körülbelül 35 millió tonnára csökken. „Az ukrán gazdáknak egyre kevésbé van értelme a növénytermesztéssel foglalkozniuk, mert egyszerűen pénzt veszítenek” – tette hozzá.
Az ukrán gazdák és a szállítmányozók azonban megjegyzik, hogy a Duna kapacitása még tovább bővíthető. „A Duna előnye, hogy sok helyen lehet rakodni, és az infrastruktúra is megosztott. Ez azt is jelenti, hogy Ukrajna nem táncol úgy, ahogy Oroszország fütyül” – mutatott rá a brit lapnak nyilatkozva Andrij Vadaturszkij, a Nibulon gabonakonszern vezérigazgatója.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az ENSZ számos engedményt ajánl az orosz műtrágyaexport terén a fekete-tengeri gabonaegyezmény visszaállításáért cserébe – derül ki António Guterres ENSZ-főtitkár Szergej Lavrov orosz külügyminiszternek átadott leveléből, amelyet pénteken a dpa német hírügynökség rendelkezésére bocsátottak.
A világszervezet vezetőjének javaslata szerint Moszkva az orosz mezőgazdasági export túlnyomó részét lebonyolító – nyugati szankciók hatálya alá került – Roszszelhozbank részeként egy leányvállalatot alapíthatna, amelyet meghatározott nemzetközi fizetések lebonyolítása végett ismét rákapcsolhatnák a SWIFT nemzetközi fizetési hálózatra. Ezzel a műtrágyák és bizonyos mezőgazdasági termékek exportja 30 napon belül ismét lehetségessé válna.
Az augusztus 28-án keltezett levélben – amelyről elsőként a Bild című német lap számolt be – Guterres további három javaslatot tett az orosz export megkönnyítésére.
Ezekben az orosz hajók megfelelő biztosítását, a műtrágyaexporttal foglalkozó cégek zárolt európai vagyonának feloldását, illetve orosz teherhajók európai kikötőkbe való behajózásának engedélyezését ajánlják fel. A levélből közvetetten az is kiderül, hogy az engedmények végett a világszervezet együttműködik az Európai Unióval.
A javaslat célja, hogy meggyőzzék Oroszországot arról: tegye ismét lehetővé az ukrán gabona Fekete-tengeren keresztül történő exportját.
Az orosz kormány júliusban nem hosszabbította meg a korábban kétszer megújított megállapodást, azzal vádolva a Nyugatot, hogy akadályozza Oroszország saját gabona- és műtrágyaexportját, amely szintén az egyezség része.
A Kreml álláspontja szerint a megállapodás nem érte el célját, mert az egyezmény segítségével nem sikerült megszüntetni az éhínséget Afrikában. Vlagyimir Putyin orosz elnök a hónap elején leszögezte, hogy Moszkva mindaddig nem tér vissza a megállapodáshoz, amíg a Nyugat nem teljesíti az ezzel kapcsolatban Oroszországnak tett ígéreteit.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Az Európai Unió gazdasági segítségére van szükség az ukrán gabona szállításához a litvániai klaipedai kikötőn keresztül – közölte Marius Skoudis litván kommunikációs és közlekedési miniszter az LRT-vel.
Skoudis elmondása szerint a gabona Litvánián keresztül történő szállítása gazdasági kérdés, mert a szállítás költségeiről van szó.
„Ha a gazdasági kérdés megoldódik, akkor már megvannak a politikai döntések a szállítási idő csökkentését célzó eljárásokról. És ha mindez működne, már most is infrastrukturális kihívásokkal néznénk szembe, de még nem jutottunk el odáig” – jegyezte meg Skoudis.
„A Moldován keresztül történő szállításra az EU támogatást adott. Ha kijelentjük, hogy ez mindenki közös érdeke, akkor számítunk arra, hogy a gabonát szállítani akaró ukrán gazdákat is támogatni fogja az Európai Unió” – tette hozzá a miniszter.
A miniszter azon meggyőződésének adott hangot, hogy a pénzügyi támogatás ebben az esetben csekély lesz ahhoz képest, amit Litvánia nyújt Ukrajnának.
Skoudis hozzátette, hogy az Ukrajnából származó gabonát a közelmúltban nem szállították Litvánián keresztül a szállítás magas költsége miatt, ráadásul nincs is meg a szükséges infrastruktúra.
A miniszter kijelentette, emellett a lengyel–ukrán határ közötti akadályok is nehezítik a közlekedést, mivel a szállítási üzletág veszteségeket szenved el a vonatok hosszú várakozási ideje miatt.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
Augusztus 16-án hagyta el az első hajó Odesszát, miután Oroszország július 17-én kilépett a gabonaegyezményből. Ennek egyik okaként azt nevezik, hogy az Oroszországi Föderáció nem kapta meg Ukrajnától a Toljatti-Odessza vezeték ammóniás műtrágyák exportjának feloldását. Ukrajna még az ENSZ kérésére sem volt hajlandó újraindítani a vezeték munkáját, amelyet az Oroszországi Föderáció ukrajnai inváziója kezdetét követően blokkolt – közölte az RBK-Ukrajna.
Az orosz hajók elleni támadások
Augusztus 4-én Novorosszijszk kikötőjében az ukrán fegyveres erők megtámadtak egy orosz hadihajót, amivel komoly csapást mértek az Oroszországi Föderáció Fekete-tengeri flottájára. Korábban, az Olyenyegorszkij Gornyak deszanthajó segítségével orosz katonai egységeket szállítottak Szevasztopolból Novorosszijszkba – írta a Jevropejszka pravda a brit védelmi minisztérium hírszerzési jelentésére hivatkozva.
A Financial Times közölte, hogy az orosz hajó elleni támadás veszélyeztette az orosz olajexport infrastruktúráját. A Reuters kiadvány pedig arról írt, hogy Oroszországnak problémái vannak a gabonaexporttal, mert a háború közel került annak útvonalaihoz.
Az Ukrajnában és Szíriában állomásozó orosz katonai csoportoknak üzemanyagot szállító másik tartályhajó elleni támadás után Ukrajna hivatalosan bejelentette, hogy az Oroszországi Föderáció hat legnagyobb kikötője a Fekete- és Azovi-tengeren veszélyes a hajózás számára.
Szerhij Novikov az RBK-Ukrajna cikkében katonai szakértőkre hivatkozva megjegyezte, hogy Ukrajna ezekkel az akciókkal megmutatta Oroszországnak, hogy a kikötők mindkét oldalról blokkolhatók. Ez jelentős előnyt jelent az ukrán kikötők feloldásával kapcsolatos tárgyalások során minden típusú termék, nem csak az élelmiszer esetében.
A búza világpiaci ára
Az ilyen instabil helyzet a búzaexport kulcsfontosságú régiójában a világpiaci árak emelkedését okozta. Érdemes megjegyezni, hogy a példátlan mértékű betakarítások miatt a búza világpiaci ára idén 19%-kal alacsonyabb a tavalyinál. Az Egyesült Államok mezőgazdasági minisztériumának becslései szerint Oroszország ebben a szezonban akár 48 millió tonnát is kész exportálni. És ez a világ búzakereskedelmének egynegyede. Annak ellenére, hogy Ukrajnában idén 980 ezer hektárral kisebb területet vetett be, a kedvező időjárási viszonyoknak köszönhetően, a gabonatermés rekordot ért el.
Problémák az orosz áruk exportjával
Olekszandr Vodoviz, a Metinveszt társaság projektirodájának vezetője elmondása szerint az orosz hajókat ért ukrán támadások után a nemzetközi közösség figyelme erre a témára összpontosul. Az ukrán kikötők blokkolásának feloldása minden rakomány számára jelentős geopolitikai győzelem lesz Ukrajna számára ebben a hibrid háborúban. Vodoviz elmondta, Oroszországban a hajótulajdonosok és a biztosítótársaságok növelték fuvarjaik számát, a biztosítás ára pedig 10-20-szorosára emelkedett. Ezért az orosz áruk versenyképtelenné váltak, és lehetetlen őket kivinni a kikötőkből. Az oroszoknak ezzel nagy problémáik vannak, a biztosítók aggodalma pedig csak egyre nő.
Lengyelország védekezik az ukrán gabona ellen
A háború előtt Ukrajna a gabona kétharmadát tengeri úton exportálta. A háború után Ukrajna alternatív útvonalakon, többek között a szomszédos EU-s országokon keresztül növelte exportját. Ez azonban elégedetlenséget váltott ki a helyi gazdák körében, akik nem tudják felvenni a versenyt az olcsóbb ukrán gabonával szemben.
Szeptember 15-én megszűnnek az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek exportjára vonatkozó uniós korlátozások. A jegybank azt feltételezi, hogy nem hosszabbítják meg.
Duda lengyel elnök azonban fenntartja azt a retorikát, hogy a lengyel kormány legfontosabb feladata a hazai piac és saját érdekeinek védelme. Lengyelország ragaszkodik ahhoz, hogy az ukrán élelmiszerexport korlátozásait legalább az év végéig meghosszabbítsák meg.
MI/Okszana Csopak
[type] => post
[excerpt] => Augusztus 16-án hagyta el az első hajó Odesszát, miután Oroszország július 17-én kilépett a gabonaegyezményből. Ennek egyik okaként azt nevezik, hogy az Oroszországi Föderáció nem kapta meg Ukrajnától a Toljatti-Odessza vezeték ammóniás műtrágyák ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1692879000
[modified] => 1692835522
)
[title] => Már nincs szükség a gabonamegállapodásra – mi lesz az ukrán gabonaexporttal?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=41156&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 41156
[uk] => 41004
)
[trid] => ild5234
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 40403
[image] => Array
(
[id] => 40403
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711.webp
[original_lng] => 294318
[original_w] => 1600
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-150x150.webp
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-300x150.webp
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-768x384.webp
[width] => 768
[height] => 384
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-1024x512.webp
[width] => 1024
[height] => 512
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711-1536x768.webp
[width] => 1536
[height] => 768
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711.webp
[width] => 1600
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/07/6383b8c2edd81c1be347e3cf4995f711.webp
[width] => 1600
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1692824723:5
[_thumbnail_id] => 40403
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2227
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_f8801dd7ce38b2177949774d690b677c] =>
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
