Spanyolország védelmi minisztériuma szerdán bejelentette, villamosenergia-termelőket ad át Ukrajnának az ukrán elektromos infrastruktúrát ért orosz támadások miatt, „amelyek súlyosan érintik az ukrán állampolgárok áramellátását” – közölte a Jevropejszka pravda.
Spanyolország négy 400 kilowatt teljesítményű és egy 150 kilowatt teljesítményű generátort ad át Ukrajnának, amit az ország légiereje ajánlott fel.
„A generátorokat már átadták a védelmi logisztikai operátornak, és a következő három napon belül szárazföldön szállítják majd a Lengyelország területén található, az Ukrajnának szánt anyagi segélyek fogadására és elosztására szolgáló logisztikai csomópontra” – pontosított a spanyol védelmi minisztérium.
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
Október 10-én Oroszország 84 cirkálórakétát és 24 drónt lőtt ki Ukrajna. Ezek körülbelüli összértéke a Forbes szerint 400-700 millió dollár.
Az ukrán hadsereg 43 cirkálórakétát és 13 drónt sikeresen megsemmisített. A tömeges rakétatámadás során 11 ember vesztette életét és 87-en sérültek meg. Az információk szerint a következő típusú rakétákat lőtték ki országunkra: X-101, X-555, Kalibr, Iszkander, SZ-300, Tornado-SZ.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Ukrajna leállítja az európai országokba irányuló áramexportját az energetikai létesítmények ellen hétfőn végrehajtott nagyszabású orosz rakétatámadás miatt – közölte az energetikai minisztérium.
A tárca közleményében – amelyből az Ukrajinszka Pravda hírportál idézett – leszögezte, hogy Oroszország „energiaterrort” alkalmaz Ukrajna és az Európai Unió ellen egyaránt. „Az ukrán villamos energia, amelyet exportáltunk, segítette Európát az orosz gáz kiváltásában, és támogatta az európai energiarendszer stabilitását” – emelte ki a minisztérium. Hozzátették, hogy Ukrajna még a több mint hét hónapja orosz megszállás alatt álló zaporizzsjai atomerőmű leállítása után is teljesítette európai partnereivel szembeni villamosenergia-exportban vállalt kötelezettségeit. „Azonban a mai rakétacsapások, amelyek hőtermelő és elektromos alállomásokat értek, arra kényszerítik Ukrajnát, hogy 2022. október 11-től leállítsa az elektromos áram exportját saját energiarendszerének stabilizálása érdekében” – magyarázta a minisztérium. „Az Ukrajnából származó villamos energia exportja segített Európának csökkenteni az orosz energiaforrások fogyasztását, és ez az oka annak, hogy Oroszország tönkreteszi az energiarendszerünket, lehetetlenné téve, hogy Ukrajnából áramot exportáljunk” – jelentette ki Herman Haluscsenko energetikai miniszter.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Today, any trade relations with RF are considered as support of a terrorist group whose leader is wanted as an international criminal for war crimes and genocide of Ukrainians. Complete export blockade of Russia is the only way to punish Moscow for these crimes “here and now”.
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Ukrajnában a korai gabonafélék és a repce betakarítása csaknem befejeződött. A termés jelenleg 40%-kal kevesebb a tavalyitól, elsősorban a kisebb betakarítási területek miatt, míg a terméshozamok csak 12%-kal maradnak el a tavalyitól.
A hírt az rbc.ua közölte a Nemzeti Bank (NBU) kimutatásaira hivatkozva.
Amint azt az NBU megjegyzi, a gabonafélék, főként a búza és a kukorica világpiaci árai csökkentek az export intenzívebbé válása miatt. Hozzátették azonban, hogy a szárazság miatt az árak emelkedni fognak.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnában a korai gabonafélék és a repce betakarítása csaknem befejeződött. A termés jelenleg 40%-kal kevesebb a tavalyitól, elsősorban a kisebb betakarítási területek miatt, míg a terméshozamok csak 12%-kal maradnak el a tavalyitól.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1663019400
[modified] => 1662995445
)
[title] => A háború miatt Ukrajna elvesztette a korai gabonatermés 40%-át
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29315&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29315
[uk] => 29272
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29273
[image] => Array
(
[id] => 29273
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large.jpg
[original_lng] => 212236
[original_w] => 1140
[original_h] => 763
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large-300x201.jpg
[width] => 300
[height] => 201
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large-768x514.jpg
[width] => 768
[height] => 514
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large-1024x685.jpg
[width] => 1024
[height] => 685
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 763
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 763
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/160891-1-large.jpg
[width] => 1140
[height] => 763
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1662984645:5
[_thumbnail_id] => 29273
[_edit_last] => 5
[views_count] => 1998
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_267a5506b653a9db0ecfd20d5a3e302a] =>
Ukrajnának több mint 100 milliárd dollárra van szüksége, hogy finanszírozza az ország elsődleges szükségleteinek kielégítését.
A hírt Denisz Smihal miniszterelnök közölte az RDNA-prezentáción, melyre Brüsszelben került sor.
Az eseményen részt vett Maros Šefčovych, az Európai Bizottság alelnöke és Ann Bjord, a Világbank Európáért és Közép-Ázsiáért felelős alelnöke is.
Smihal szerint a közeljövőben prioritást élvez a szociális infrastruktúra sürgős helyreállítása, a közelgő télre való felkészülés, a sürgős javítási munkák, a gázbeszerzés és a fontos közlekedési útvonalak helyreállítása.
Közölte továbbá, hogy a gyors helyreállítás első szakaszához 17 milliárd dollárra van szükség, amelyből Ukrajna már a következő három hónapban 3,4 milliárdra számít. „Reménykedünk ebben a támogatásban, és felszólítjuk partnereinket a G7-nél, az EU-nál, az IMF-nél és a Világbanknál, hogy támogassák a megfelelő helyreállítási projekteket” – szögezte le.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
A féléves háború kezdete óta Ukrajnában az erdők egyharmada semmisült meg, az ellenség közel egytrillió hrivnyás kárt okozott a környezetnek.
A hírt Ruszlan Sztrilec, Ukrajna környezetvédelmi és természeti erőforrások minisztere közölte.
A miniszter szerint az erre vonatkozó számítások a minisztérium szakemberei által kidolgozott új módszereknek köszönhetően készültek.
„Csak a szennyezőanyag-kibocsátásból származó károk elérik a 823 milliárd hrivnyát. A talajban okozott kár meghaladja a 138 milliárd hrivnyát. Külön módszerek és számítások lesznek továbbá az erdőkben, a Fekete- és Azovi-tengerben, valamint más károkra vonatkozóan is” – mondta el.
Ukrajna újjáépítése az Oroszország elleni teljes körű háború befejezése után 600-800 milliárd dollárba kerül majd, de jelenleg az infrastruktúra 17 milliárd dolláros helyreállítására kell összpontosítani – jelentette be kedden Volodimir Zelenszkij elnök a francia Vállalkozási Mozgalomhoz intézett videofelhívásában, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az elnök azt mondta: „600-800 milliárd dollárt mondtak az Ukrajna újjáépítéséről tartott nemzetközi konferencián Luganóban. Az összeg nyilvános volt. Elhangzott, hogy szerintünk ilyen volumenű pusztítás történt, bizonyított elemzésekkel. Ahhoz, hogy mindent újraépíthessünk vagy helyreállíthassunk, körülbelül ilyen összegre van szükségünk.”
Az államfő ugyanakkor megjegyezte, hogy most nehéz megmondani a pontos adatokat, mert a háború még nem ért véget. De úgy vélte, hogy most a gyors helyreállítási dolgokra kell összpontosítani, amire most sürgős szükség van. „Ma az infrastruktúra helyreállítására koncentrálnék – oktatási infrastruktúra, kikötői infrastruktúra, közlekedési infrastruktúra és az emberek lakhatása, mert a mi feladatunk az emberek visszahozatala” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy Ukrajnának szüksége van a Nyugat segítségére a megsemmisült infrastruktúra helyreállításához. Kijevnek 17 milliárd dollárra van szükség a gyors helyreállításhoz.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Oroszország teljes körű inváziójának kezdete óta az állami költségvetés kiadásai közel 1 trillió hrivnyát tettek ki. A hírt Denisz Smihal ukrán miniszterelnök közölte.
Elmondása szerint az említett összegből több mint 420 milliárd hrivnyát védelmi felszerelések beszerzésére fordítottak.
Az összeg több mint 40%-át a hadsereg szükségleteire fordították: 288 milliárd hrivnyát a katonák fizetésére, 135 milliárd hrivnyát katonai felszerelések vásárlására és javítására, valamint lőszerek és védelmi felszerelések vásárlására.
„Ma az ukránok tudatosabbak, mint valaha. Az ukrán vállalkozások és az ukrán állampolgárok a nehézségek ellenére is fizetnek adót, mert tudják, hogy így segítik a hadsereget és a katonaságunkat. Az egyéb állami kiadásokat nemzetközi szövetségeseink segélyeiből és háborús kötvényekből felvett hitelekből finanszírozzuk” – mondta el.
Hozzátette azt is, hogy a 180 napja tartó teljes körű háború megmutatta, hogy az ukránok le tudják győzni az ellenséget.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Mint ismeretes, a múlt héten, a háború kezdete óta először hagyták el Ukrajna kikötőit gabonával megrakodott ömlesztettárú-szállító hajók, reményt adva a világnak, hogy megoldódik a globális élelmiszerválság.
Ez a Törökországban, még július 22-én aláírt úgynevezett „isztambuli megállapodásoknak” köszönhetően vált lehetségessé, melynek nyilvánvaló hasznát látja Kijev, mivel megkezdhette a gabona exportját, és Moszkva is, mivel elérte számos szankció eltörlését – vélik a szakértők. Ankara pedig megerősítette szerepét Ukrajna és Oroszország között a nemzetközi porondon. Maga Recep Erdogan elnök azt reméli, hogy a 2023-ban sorra kerülő választások előtt sikerül megnövelni népszerűségét.
A szakértők véleménye szerint az ukrajnai gabonaexportra vonatkozó megállapodás a háború kezdete óta az egyetlen történés, melynek révén a megállapodás mindkét felének előnyös a megegyezés.
Moszkva az Isztambulban aláírt dokumentumnak köszönhetően biztosította a szankciók egy kis részének feloldását, amelyek a mezőgazdasági ágazatot érintették. Most a saját gabonáját is magas, világpiaci áron értékesítheti majd. Amint azt az orosz újságírók is írják, az vezetés számára ez fontos érv, hiszen az agroholdingok szoros kapcsolatban állnak az orosz vezetéssel.
Oroszország gabonaexportjára formálisan nem vonatkoztak a nemzetközi szankciók az élelmiszerválság elkerülése érdekében. Ugyanakkor a korlátozások, amelyek az elszámolási mechanizmusokra és a hajók biztosításra vonatkoztak, a szakértők szerint komolyan megnehezítették a gabona exportját. Ugyanakkor Oroszország március 15-től június végéig korlátozta a gabonaexportot a „hazai fogyasztók védelmével” magyarázva.
Az ukrán és világsajtó adatai szerint a hatályos, burkolt szankciók nem akadályozták meg az oroszokat abban, hogy az Ukrajna megszállt területeiről ellopott gabona Szíriába és Oroszországba jusson.
Ami Ukrajnát illeti, az isztambuli megállapodás anyagi és politikai haszna nyilvánvaló, szakértők véleménye szerint lehetetlen lesz elérni az export háború előtti szintjét.
Ukrajnából eddig csak a romániai Konstanza kikötőjén keresztül szállították a gabonát. A nagy volumenű külföldi export ugyanakkor hatalmas sorokat, a teherautók és a vasúti kocsik veszteglését idézte elő.
Ezenkívül az isztambuli megállapodások sikeres végrehajtása lehetővé teszi Ukrajnának, hogy felszabadítsa raktárait és gabonatárolóit az új termés számára.
Várhatóan 65 millió tonna lesz, ami 40%-kal kevesebb a tavalyinál. Az ukrán agrárok attól tartanak, hogy 5-15 millió tonna betakarítására nem lesz elegendő kapacitás, ami gondot okoz a gazdaságnak, a termelők pedig alternatív tárolási módokat keresnek.
Ami pedig Ankarát illeti, úgy vélik, hogy a megállapodások lehetővé teszik, hogy mind gazdasági, mind pedig politikai előnyökhöz jussanak. Erdogan ismét megerősítette „semleges” álláspontját az Ukrajna elleni háború kapcsán.
Rövid idővel február 24-ét követően Törökország elítélte az orosz inváziót, de nem csatlakozott a Moszkva elleni szankciókhoz, Ibrahim Kalin elnöki szóvivő elmondása szerint „saját gazdasági érdekekre” hivatkozva. Mindemellett az Ukrajnában sikeresen bevetett, Moszkvában is érdeklődést kiváltó Bayraktar-drónok nem jutottak el Oroszországba, a gyártó cég vezetője elmondása szerint az Oroszországi Föderáció soha nem kapja meg őket.
Tehát a Törökország ilyen „aktív semlegessége” lehetővé tette Erdogan elnök számára, hogy tárgyalásokat folytasson a konfliktus mindkét oldalával. Ankara a nyugati országok megbízható partnerének és az ukrán gabona de facto őrzőjének állította be magát, Erdogan továbbra is azon kevés politikusok közé tartozik, akik készek párbeszédet folytatni Vlagyimir Putyinnal.
Ezért Törökország számos gazdasági ágazatban nyugodtan folytathatja partnerségét Oroszországgal. Valójában az importált gáz közel felét Oroszországból vásárolja meg, a Roszatom segítségével épít egy nagy és energetikai szempontból fontos Akkuyu atomerőművet, és mint korábban – fogadja az orosz turistákat. Számos uniós országgal ellentétben Törökország részben beleegyezett abba is, hogy rubellel fizet a gázért.
Ezenkívül a régió fő mediátorának pozíciója lehetővé Erdogannak, hogy fontos kérdésekben kezdeményezzen tárgyalásokat az észak-szíriai helyzetről.
Például, nemrégiben Teheránban Erdogan és Putyin a kurdok elleni hadműveletet vitatták meg. A támadás megkezdéséhez és a 30 kilométeres biztonsági övezet kialakításához Erdogan elnöknek Moszkva beleegyezésére van szüksége, amely jelentős katonai erőt tart fenn a régióban. Törökország jelenlegi elnökének pedig valószínűleg az a legfontosabb, hogy mindezek a geopolitikai lépések a nemzetközi színtéren való szerepét erősítsék, valamint növeljék népszerűségét a választók körében, mivel a magas, közel 79%-os infláció okán, Recep Erdogan veszít népszerűségéből.
A legfrissebb júliusi közvélemény-kutatás adatai szerint jelenlegi tevékenységét a lakosság 53%-a nem támogatja, a következő elnökválasztást viszont már 2023 júniusában tartják. Ezért el kell kezdeni komolyan növelni népszerűségét, és nem szabad hagyni, hogy az ellenzék „nagyon magasra emelje fel a fejét”.
A total of 165 ships with 3.7 million tonnes of agricultural products on board have left #Ukraine under a deal brokered by the United Nations and Turkey to unblock Ukrainian sea ports, the Ukrainian infrastructure ministry said https://t.co/rHmDQOwWfJ
Great news! Reconstructing Zahony will increase cargo flow from Ukraine to Hungary and further to EU. Thanks for doing what we agreed at #InnoTrans2022, @vitdavid. https://t.co/WxKm59yOut
Németország megígérte, hogy segít Ukrajnának az Európai Unió 8 milliárd eurós makroszintű pénzügyi támogatása blokkolásának feloldását – jelentette be hétfőn Denisz Smihal miniszterelnök a Facebook-oldalán, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint a kormányfő online megbeszélést folytatott Christian Lindner német pénzügyminiszterrel. Utóbbi megígérte, hogy segít Ukrajnának a makrofinanszírozási támogatás megszerzésében.
Smihal bejegyzésében egyúttal emlékeztetett arra, hogy Németország a háború első napjaitól kezdve jelentős pénzügyi támogatást nyújtott Ukrajnának. „Számítunk Ukrajna határozott támogatására a nemzetközi partnerekkel történő együttműködésben is. Németország a többi között támogatja az Ukrajna által kezdeményezett adósságfizetési halasztást és egy új speciális program elindítását a Nemzetközi Valutaalappal (IMF)” – mutatott rá a miniszterelnök.
Mint hírportálunk július 10-én beszámolt róla, a Corriere della Sera című olasz lap azt írta, hogy Németország blokkolja annak a 9 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagnak a folyósítását Ukrajnának, amiről a június végi európai uniós csúcson döntöttek.Az újság szerint a források elosztását nem hagyja jóvá Christian Lindner német pénzügyminiszter, aki ellenzi, hogy közös európai adósság által nyújtsanak segítséget Ukrajnának, ahogy az a járvány idején történt. A német miniszter egyelőre csak az első, 1 milliárdos részletet hagyta jóvá, aminek a forrásait július végéig kellene kifizetni Ukrajnának.
Azt is megírtuk május 18-án, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság (EB) vezetője bejelentette, hogy az Európai Unió még az idei évben 9 milliárd euró értékű új makroszintű pénzügyi támogatási csomagot nyújt Ukrajnának.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.