Brüsszel nyomást gyakorol az Egyesült Államokra, Japánra és Nagy-Britanniára, hogy gyorsítsák fel a 45 milliárd eurós hitel folyósítását Ukrajnának még ezen a héten – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál az Euractiv című európai kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Valdis Dombrovskis, az EU gazdasági ügyekért felelős biztosa ezen a héten Washingtonba utazik a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a Világbank tavaszi üléseire. Ott azt tervezi, hogy személyesen győzi meg a G7-partnereket az úgynevezett ERA-hitel kifizetéseinek felgyorsításáról – ez egy olyan vészhelyzeti finanszírozási program, amelyet a G7 még 2024-ben hagyott jóvá, és amelyet az orosz központi bank befagyasztott eszközeivel biztosítottak.
Az EU már átutalta a rá eső részt – 18,1 milliárd eurót. Az ERA-kölcsön teljes összege azonban 45 milliárd euró, és körülbelül 7 milliárd euró még mindig kint van. Japán, az Egyesült Királyság és az Egyesült Államok még nem nyújtotta be a rá eső részét. Dombrovskis szerdán és csütörtökön találkozik a G7 minisztereivel. Külön megbeszéléseket is terveznek: Scott Bessant amerikai pénzügyminiszterrel április 15-én, Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszterrel április 16-án.
A Pénzügyminisztérium Szerhij Marcsenko miniszter vezette csapata munkalátogatásra indult el Washingtonba, hogy részt vegyen a Nemzetközi Valutaalap és a Világbank tavaszi ülésein. Az Ukrinform beszámolója szerint erről a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya számolt be Facebookon.
Megjegyezték, hogy az IMF és a Világbank tavaszi ülései április 13. és 18. között zajlanak.
A programban szerepel egy felszólalás a G7 pénzügyi csoportjának ülésén, egy Ukrajnával foglalkozó Világbanki kerekasztal-beszélgetés, valamint kétoldalú találkozók sorozata a G7-országok pénzügyminisztereivel, az EU-val, az IMF, a Világbank, az EBB, az EBRD és más nemzetközi pénzügyi szervezetek vezetőivel.
Donald Trump a Fox Newsnak adott interjújában figyelmeztette Kínát és más országokat, hogy 50%-os vámot vet ki abban az esetben, ha fegyvert szállítanak vagy katonai segély nyújtanak Iránnak. Elmondta, hogy az intézkedések közvetlen válaszok lennének Teherán katonai képességeinek kiépítésére irányuló erőfeszítésekre.
Az elnök hangsúlyozta, hogy bár bizonyos kapcsolatokat ápol Pekinggel, és kétségei vannak a kínai MANPADS folyamatos szállításával kapcsolatban, bármilyen észlelt jogsértés azonnali gazdasági szankciókhoz vezet.
Trump az 50%-os vámot „kolosszális összegnek” nevezte, amelynek elrettentő erővel kell bírnia minden olyan ország számára, amely támogatja az iráni rezsimet. Ez a kijelentés az Egyesült Államok Hormuzi-szoros teljes blokádjára irányuló erőfeszítéseinek és Irán Washington feltételeinek elfogadására irányuló kísérleteinek hátterében hangzott el. Jelenleg az amerikai kormányzat fokozza a nemzetközi kereskedelmi útvonalak megfigyelését, hogy felderítse a szankciók megkerülésének lehetséges eseteit. A szakértők szerint az ilyen „vámnyomás” politikája Trump tágabb stratégiájának része, amelynek célja az USA ellenfeleinek gazdasági elszigetelése.
Donald Trump amerikai elnök kormánya meghosszabbíthatja azt az engedélyt, amely alapján az országok olajat vásárolhatnak Oroszországtól, számolt be a Reuters saját forrásaira hivatkozva.
Az ügynökség forrásai szerint Scott Bessant pénzügyminiszter Trumppal tárgyalt az orosz olaj vásárlására vonatkozó engedély más országok számára történő meghosszabbításáról, és egyetértettek abban, hogy ez jó ötlet.
Ezenkívül a Bloomberg cikke szerint több ázsiai ország, köztük India és a Fülöp-szigetek, arra kéri az Egyesült Államokat, hogy hosszabbítsa meg az orosz olaj vásárlására vonatkozó engedélyt a nyersanyagok elérhetőségének növelése érdekében.
Korábban Kirilo Dmitrijev orosz különmegbízott az Amerikai Egyesült Államokba érkezett, hogy találkozzon a Trump-adminisztrációval. A Reuters azt feltételezi, hogy Dmitrijev azt tervezi, hogy az amerikai elnök csapatával megvitatja az orosz olajra vonatkozó szankciók enyhítésének meghosszabbítását, mielőtt az engedély lejár.
Ukrajnát egyszer sem említik az Egyesült Államok 2027-es költségvetési tervezetében – erről ír a Strana ukrán hírportál. Donald Trump korábban arról beszélt, Joe Biden miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt költött Ukrajnára.
A portál megjegyezte, a Fehér Ház honlapjáról elérhető 92 oldalas tervezet szövegében egyszer sem említik Ukrajnát, sem a finanszírozás, sem a fegyverszállítás szempontjából sem. A tervezetben Ukrajna még a 2027-re tervezett humanitárius költségeket részletező tételeknél sem kerül említésre.
Ugyanakkor a Strana szerint az kiderül a szövegből, hogy az Egyesült Államok meg akarja duplázni a katonai költségvetést, összesen 1,5 milliárd dollárra szeretnék emelni. Az ukrán hírportál szerint hasonló volt a helyzet a 2025-ös tárgyévről szóló költségvetés esetében is, bár ekkor Ukrajnát egyetlen szempontból mégis említették: az ukrán civil szervezetekre fordított kiadások csökkentése szempontjából, a mostani tervezetben még ennyi sem szerepel.
Azonban a Strana szerint az amerikai törvényhozás ekkor később önállóan hozzáadott támogatást Ukrajna számára a védelmi jogra hivatkozva– 400 millió dollárt az Ukrajna Biztonsági Segélyezési Kezdeményezés keretében, valamint bizonyos katonai és hírszerző támogatási rendelkezéseket. Donald Trump amerikai elnök arról beszélt egy nagyhéten tartott díszvacsorán – ahogy erről beszámoltunk a hirado.hu oldalán –, hogy a „bolond” Joe Biden elnök miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt adott Ukrajnának, amiért Washington cserébe semmit sem kapott.
„Volt egy elnökünk, aki egyszerűen bolond volt, és 350 milliárd dollárt adott nekik anélkül, hogy ezért cserébe bármit is kapott volna. Rengeteg pénzt és lőszert adott át nekik” – mondta Donald Trump.
[type] => post
[excerpt] => Ukrajnát egyszer sem említik az Egyesült Államok 2027-es költségvetési tervezetében – erről ír a Strana ukrán hírportál. Donald Trump korábban arról beszélt, Joe Biden miatt az Egyesült Államok 350 milliárd dollárt költött Ukrajnára.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1775412780
[modified] => 1775396176
)
[title] => Még csak meg sem említik Ukrajnát az USA következő költségvetésében
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69859&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69859
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 47141
[image] => Array
(
[id] => 47141
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg
[original_lng] => 410528
[original_w] => 768
[original_h] => 582
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa-300x227.jpg
[width] => 300
[height] => 227
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg
[width] => 768
[height] => 582
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg
[width] => 768
[height] => 582
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg
[width] => 768
[height] => 582
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg
[width] => 768
[height] => 582
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/senat-kongres-usa.jpg
[width] => 768
[height] => 582
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1775385376:12
[_thumbnail_id] => 47141
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 797
[translation_required_done] => 1
[_algolia_sync] => 808988698002
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1542518
[1] => 716
[2] => 120
[3] => 246
)
[tags_name] => Array
(
[0] => amerikai költségvetés
[1] => Donald Trump
[2] => Ukrajna
[3] => USA
)
)
[5] => Array
(
[id] => 69596
[content] =>
Az Egyesült Államok Külügyminisztériuma bejelentette, hogy 25 millió dollárt különít el az Oroszország által erőszakkal kitelepített ukrán gyermekek hazatérését és rehabilitációját támogató programokra, olvasható a Külügyminisztérium honlapján.
Megjegyzik, hogy az elkülönített forrásokat az Oroszország által erőszakkal kitelepített ukrán gyermekek és fiatalok azonosításának, visszatérésének és rehabilitációjának támogatására fogják felhasználni.
Az amerikai finanszírozás kétféle programot támogat – a deportált gyermekek közvetlen nyomon követését, valamint az ukrán kormányt és a megbízható helyi partnereket támogató projekteket a hazatérők rehabilitációjában.
„Trump elnök világossá tette, hogy véget kell vetni a tragikus vérontásnak Ukrajnában, és kormánya továbbra is teljes mértékben elkötelezett a tartós béke biztosítása mellett” – áll a közleményben.
Az ukrán Naftohaz memorandumot írt alá amerikai vállalatokkal az ukrán energiaprojektek fejlesztéséről. Az ukrán delegáció amerikai látogatása során elért megállapodások célja az energiaipar beruházásainak növelése és Ukrajna energetikai biztonságának erősítése – közölte Denisz Smihal ukrán energetikai miniszter.
A Naftohaz megállapodott a Solar Turbines-szel a berendezések szervizelésének és karbantartásának helyi fejlesztéséről, valamint ukrán szakemberek képzéséről. A Baker Hughes-szal kötött memorandum a gázturbinák és kompresszorok hatékonyságát és megbízhatóságát növeli, optimalizálva a kitermelést.
Ezen kívül a Naftohaz az Aspect Holdings-szal kötött szénhidrogén-megosztási megállapodást, és az Amerikai Olajipari Intézettel (API) aláírt memorandum a szabványok, technológiák és iparági legjobb gyakorlatok cseréjét biztosítja, elősegítve az ukrán energiaipar fejlődését és függetlenségét.
Az Amerikai Külügyminisztérium csütörtöki bejelentése szerint az Egyesült Államok 25 millió dollárnyi támogatást biztosít annak a munkának az elősegítésére, amely az Oroszország területére elhurcolt ukrán gyerekek hazajuttatását szolgálja. A program célja, hogy segítséget nyújtson az érintett családoknak és felgyorsítsa a Ukrajna számára kiemelt fontosságú visszatérési folyamatot – számolt be az MTI.
A washingtoni külügyminisztérium közleménye szerint a kongresszussal összehangoltan meghatározott támogatási program forrásai olyan ukrán gyermekek és fiatalok azonosítására, nyomainak felkutatására, visszajuttatására és rehabilitációjára fordíthatók, akiket erővel vagy más módon vittek el családjaiktól és közösségeikből.
A közlemény kiemeli, hogy a humanitárius célú segítségnyújtás része Donald Trump elnök erőfeszítéseinek, amelyek a hosszú távú, tartós béke megteremtését célozzák Ukrajnában.
Amerikai forrásokból jelenleg is tucatnyi olyan támogatóprogram zajlik, ami kritikus fontosságú, életmentő segítséget nyújt az erőszak által érintett polgári lakosságnak – hangsúlyozta az amerikai külügyminisztérium.
A Trump-adminisztráció tisztviselői azt vizsgálják, milyen gazdasági következményekkel járhat egy akár 200 dollár/hordós olajár-emelkedés a közel-keleti háborús helyzet további eszkalációja esetén. A Fehér Ház szerint az elemzés a válságforgatókönyvekre való felkészülést szolgálja, miközben a világpiaci olajárak jelenlegi emelkedése már most is érzékelhető hatást gyakorol a globális gazdaságra.
A Trump-adminisztráció tisztviselői azt vizsgálják, milyen gazdasági és pénzügyi következményekkel járna egy olyan forgatókönyv, amelyben az olajár akár 200 dollárra is emelkedik hordónként a közel-keleti körüli háborús helyzet további eszkalációja esetén – közölték az ügyet ismerő, névtelenséget kérve nyilatkozó források a Bloomberggel.
A hírügynökség közlése szerint a vizsgálat része annak a kormányzati gyakorlatnak, amely válsághelyzetekben különböző piaci sokkhatások lehetséges hatásait modellezi, és nem tekinthető hivatalos előrejelzésnek.
A Fehér Ház szerint a kormányzat minden esetben több lehetséges ár- és gazdasági forgatókönyvet elemez annak érdekében, hogy felkészüljön a konfliktusokból eredő piaci ingadozásokra és ellátási zavarokra. A Fehér Ház ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a 200 dolláros hordónkénti olajár elérése jelenleg több kormányzati tisztviselő szerint is valószínűtlen forgatókönyv, bár a helyzet gyorsan változó geopolitikai környezetben alakul.
A háborús feszültségek kirobbanása óta a világpiaci olajárak jelentősen emelkedtek, ami már rövid távon is érezhető hatást gyakorolt a globális gazdaságra. Az üzemanyagárak emelkedése több régióban is hozzájárult az inflációs nyomás erősödéséhez, miközben a befektetők a növekvő bizonytalanság miatt óvatosabbá váltak.
A piaci elemzők szerint egy tartósan magas olajár-szint komoly fékező hatással lehetne a világgazdasági növekedésre, és tovább nehezítené a jegybankok infláció elleni küzdelmét. Az Egyesült Államokban és Európában is egyre nagyobb figyelem irányul az energiaárak alakulására, mivel azok közvetlenül hatnak a fogyasztói árakra és a monetáris politikai döntésekre.
A jelenlegi helyzetben a központi bankok és gazdaságpolitikai döntéshozók is fokozott figyelemmel követik az olajpiaci mozgásokat, mivel egy esetleges újabb áremelkedési hullám tovább növelheti a globális gazdasági bizonytalanságot.
Mint ismert, Magyarországon a kormány védett árat vezetett be a benzin és a gázolaj esetében is.
A döntés értelmében a benzin esetében a védett ár 595, a gázolaj esetében 615 forint literenként, e fölé nem mehetnek a kiskereskedelmi árak, amely csak a magyar rendszámmal és magyar forgalmival rendelkező gépjárművekre vonatkozik. A kormány az intézkedést kiterjesztette a a mezőgazdászokra, a fuvarozókra és a vállalkozókra is.
A háború első hat napja 11,3 milliárd dollárba került, minden további nap pedig körülbelül 1 milliárd dollárba. Az Egyesült Államok már több mint 27 milliárd dollárt költött az Irán elleni katonai műveletre, számolt be az Iran War Cost Tracker elemző portál.
Megjegyezték, hogy a számítások a Pentagon adatain alapulnak. A háború első hat napja 11,3 milliárd dollárba került, minden további nap pedig körülbelül 1 milliárd dollárba.
A becslés azonban nem feltétlenül tartalmazzák a járulékos költségeket, beleértve a csapatok telepítését és a felszerelések cseréjét, így a tényleges összeg magasabb is lehet.
