Ukrán tisztviselők arra számítanak, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ezen a héten arra kényszeríti az országot, hogy gyorsabban értékelje le a nemzeti valutáját, csökkentse a kamatlábakat, és fokozza az adóbehajtási erőfeszítéseket az ország költségvetési hiányának fedezésére – számolt be szerdán az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint névtelenséget kérő ukrán tisztviselők az amerikai hírszolgálattal azt közölték, hogy az IMF-misszió tagjai várhatóan nyomást fognak gyakorolni Ukrajnára, hogy folytassa ezeket a lépéseket, hogy továbbra is pénzügyi támogatásban részesülhessen.
A ma kezdődő kijevi misszió 1,1 milliárd dollár Ukrajna számára történő kiutalását eredményezheti, ha az alap munkatársai megállapítják, hogy Ukrajna teljesíti a program céljait, és elegendő forrással és képességekkel rendelkezik pénzügyi szükségleteinek kielégítésére.
A Bloomberg azonban megjegyezte: az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) nem akarja, hogy a hrivnya még jobban gyengüljön. A valuta már több mint 10 %-ot veszített az értékéből tavaly október óta, amikor az orosz teljes körű invázió után bevezetett rögzített árfolyamot eltörölték. A lépés megkérdőjelezi a jegybank árstabilitás fenntartására való képességét – mondták a források. Az emelkedő dollár az adóemelésekkel együtt politikailag is megviseli az embereket, mivel a lakosság az Oroszországgal vívott háború következményeivel küzd.
Az ukrán kormány pénzügyeit mintegy 122 milliárd eurós nemzetközi támogatás segítette ki az Egyesült Államoktól, az Európai Uniótól és más szövetségesektől, valamint az IMF-től. De Denisz Smihal miniszterelnök legfrissebb becslései szerint az országnak jövőre 15 milliárd dolláros költségvetési hiánnyal kell szembenéznie, amelyet még nem fedeztek az adományozók pénzügyi kötelezettségvállalásai.
A lyuk betömésének elősegítése érdekében az IMF azt tervezi, hogy felszólítja az ukrán jegybankot a hrivnya gyorsabb leértékelésére és a monetáris politika enyhítésére a mérsékelt infláció közepette. Ezeknek a lépéseknek az a célja, hogy Ukrajna költségvetési bevételeit növeljék nemzeti valutában, és olcsóbbá tegyék a pénzügyminisztérium hitelfelvételét.
A héten a misszió előtti megbeszéléseken az IMF is bírálta az ukrán kormány azon tervét, hogy egy sor adót túlságosan enyhén emeljen, és felszólította Volodimir Zelenszkij kormányát, hogy fontolja meg az adók szélesebb körének emelését. Az egyik lehetséges javaslat az ÁFA emelése a jelenlegi 20 %-ról – közölték a források.
Kedden az ukrán parlament nem fogadta el azt a törvényt, amely 1,5 %-ról 5 %-ra emelte volna a magánszemélyek jövedelmére kivetett katonai illetéket, és kiterjesztette volna azt az egyéni vállalkozókra is, ami tükrözi az ilyen intézkedések népszerűtlenségét az állampolgárok körében, akik háborús mozgósítást élnek át, és aggódnak a kormányon belüli korrupció, a légicsapások miatti rendszeres áramszünetek és a magas áramárak miatt.
Az ukrán kormány által javasolt adóemelés befolyásolhatja a nyugati országok Kijevnek nyújtott támogatási hajlandóságát, a valóság diktálja az ilyen intézkedések szükségességét – jelentette ki szerdán Gavin Gray, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) ukrajnai misszióvezetője a Gazdasági Stratégiai Központ konferenciáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Gray megjegyezte: az adományozók arra számítanak, hogy Ukrajna egyre függetlenebbé válik. „A kormányzati kiadások középtávon továbbra is jelentősek maradnak, ezért az adócsomag elfogadásának előrehaladása hatással lesz az adományozók hajlandóságára Ukrajna támogatását illetően” – tette hozzá.
Az IMF-misszióvezető elmondta, hogy Ukrajnában igen élénk vita alakult ki az adócsomaggal kapcsolatban. „Üdvözlöm, hogy érdeklődés és egészséges vita folyik a gazdaságpolitikai intézkedésekről, és láttuk az üzleti szféra és a civil társadalom képviselőinek észrevételeit, elsősorban az adófizetési kötelezettséggel, az adóelkerüléssel kapcsolatban” – mutatott rá.
„Az adóbevételek némi növelésére van szükség. Sajnos a helyzet diktálja ezt, így van logika a kormány által előterjesztett javaslatban” – hangsúlyozta Gavin Gray.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán kormány által javasolt adóemelés befolyásolhatja a nyugati országok Kijevnek nyújtott támogatási hajlandóságát, a valóság diktálja az ilyen intézkedések szükségességét – jelentette ki szerdán Gavin Gray.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1724273400
[modified] => 1724271897
)
[title] => Az IMF szerint a valóság diktálja, hogy Ukrajna emelje az adókat, de ez a Nyugatnak is tetszeni fog
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=52364&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 52364
[uk] => 52367
)
[crid] => bey5821
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 52365
[image] => Array
(
[id] => 52365
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[original_lng] => 47748
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/08/grey-uma-ramakrishnan-mvf-facebook-com-nationalbankofukraine-9042519e813e40b5ab0ac6ae6794441b-650x410-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1724499761:4
[_thumbnail_id] => 52365
[_edit_last] => 12
[views_count] => 4450
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 508090540000
[_oembed_591bce97724e9893103d4235eacb39ab] =>
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
Az adóemelésekkel kapcsolatos döntéseknek csak tisztességeseknek és az ukrán üzleti életet segítőknek kell lenniük – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij ukrán elnök a Kropivnickijben tartott beszédében, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij hangsúlyozta: „Ma itt Kropivnickijben, valamint tegnap Dnyipróban beszéltem vállalkozókkal. Nagyon fontos a működő vállalkozások megőrzése, a munkahelyek megőrzése Ukrajnában.”
Az államfő köszönetét fejezte ki az áttelepült vállalkozások támogatásáért. „Amikor a vállalkozások működnek, könnyebb a közösségeknek, és gyorsabban oldódnak meg a szociális kérdések. A kormánynak pedig emlékeznie kell erre, amikor adójavaslatokat tesz. Csak olyan megoldásokra van szükség, amelyek segítenek és valóban igazságosak” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
A kormány 2024-ben mintegy 500 milliárd hrivnya összegű állami költségvetési hiányt jelentett be a védelmi igények finanszírozására, amit adóemelésekkel kíván fedezni.
Az általános forgalmi adó emelése helyett inkább a hadiadót emelné Ukrajna Pénzügyminisztériuma, elmondásuk alapján ez jobb bevételi forrás. Emellett az ÁFA növelése veszélyeztetné a sérülékeny csoportokat, mint a nyugdíjasok, ugyanis olyan termékek árának emelkedését okozná, mint a gyógyszerek vagy az élelmiszerek.
A minisztérium javaslata alapján a nemesfémek és ingatlanok 5 százalékos adót kapnának, az először regisztrált autókra 15 százalékos adót vetnének ki, az ékszereket pedig 30 százalékkal terhelnék. Emellett 1 százalékos adót kapnának a vállalkozások bevételei, a munkabérek adója pedig 1,5-ről 5 százalékra nőne.
Egy másik javaslat alapján az ÁFA emelése mellett a gazdaság fehérítése is szerepelt, azonban a Pénzügyminisztérium nagyjából 96 milliárd hrivnya bevételre számít csak a vállalkozásokra és munkabérekre kivetett adókból. 2025-re 341,9 milliárd hrivnyát várnak az emelésektől.
2024 óta a késő fegyverszállítások miatt körülbelül 6 milliárd dollárral nőttek Ukrajna védelmi kiadásai, azonban 500 milliárd hrivnya így is hiányzik.
A javasolt megoldás a legkisebb terhet jelenti az összes lehetséges közül: majdnem háromnegyed része nem az adók felülvizsgálatából származna, és csak egy része folyna be az adóemelésekből és egyéb intézkedésekből – írja az ukrán Pénzügyminisztérium.
A kormány július 18-án jóváhagyta az állami költségvetést és az Adótörvénykönyvet módosító törvénytervezetet. A kormány a jelenlegi költségvetés kiadásainak 500 milliárd hrivnyával történő növelését javasolja, amelynek nagy részét a honvédség finanszírozására fordítják. Ezeket a forrásokat hazai piaci hitelfelvétellel és adóemeléssel tervezik előteremteni.
Az Ekonomicsna Pravda cikke szerint a 2024-es költségvetés tervezése során 2023 őszén a kormány folyamatos katonai segítséget remélt az Egyesült Államoktól. Az USA Kongresszusa azonban csak 2024. április végén hozott erre vonatkozó határozatot a kérdés túlpolitizáltsága miatt.
Mivel Ukrajna több mint fél évig nem kapott segélyt az Egyesült Államoktól, a kormány 2024 elején kénytelen volt növelni a fegyverek és lőszerek vásárlására fordított kiadásait. Ezt az idei év végére tervezett költségek felhasználásával történt meg. A honvédség további forrásigénye is felmerült a dinamikus harctéri helyzet és a mozgósítási folyamatok megerősítése miatt.
Honnan lesznek források?
A félbillió hrivnyás hiány fedezésére több finanszírozási forrást terveznek.
Az első forrás – a jelenlegi költségvetési bevételi terv 75,8 milliárd hrivnyával való túlteljesítése, amely az import volumenének növekedésével és a dollár árfolyamának növekedésével függ össze. További bevételek származnak a jövedelemadóból (a bankok emelt kulcsának köszönhetően) és az importáruk áfájából is.
A második forrás – a kiadások 65,7 milliárd UAH-val való csökkentése. A kormány javasolja az „Államadósság kezelése” program kiadásainak csökkentését, valamint az olyan adósságkötelezettségek kifizetését, amelyekre az állam kezesként lép fel.
A harmadik forrás – állami hitelfelvétel a hazai piacon. A tervek szerint 2024-re 220 milliárd UAH-val növelik a kizárólag a hazai tőzsdén forgalomba hozott állampapírok kiadását.
A hadiadó emelése
Az Adótörvénykönyv módosításai között szerepel az áfaemelés helyett a katonai illeték adóalapjának bővítése és kulcsának emelése. A javaslat szerint a magánszemélyek hadidóját 1,5%-ról 5%-ra emeljék, a vállalkozók különböző csoportjai számára a jövedelem vagy a minimálbér 1%-ának megfelelő hadiadót vezessenek be.
Az adók módosításai közé tartozik az üzemanyag-értékesítő vállalkozások jövedelemadó-előlegének bevezetése, valamint az adóhivatal tisztviselői jelenléti joga a leltározás során.
A kormány azt is javasolja, hogy a nemzetközi csomagok behozatali áfája adóküszöbét 150 euróról 45 euróra csökkentsék, és az édesített italokra 0,1 eurós jövedéki adót vezessenek be 100 gramm cukor vagy egyéb édesítőszer után literenként.
A törvényjavaslatot még jóvá kell hagynia a Legfelső Tanácsnak, az erre vonatkozó döntéseket valószínűleg augusztus végén vitatják meg. Addig a képviselők szabadságukat töltik. Ezért az ukránok nagy valószínűséggel legkorábban ősszel fogják érezni a megemelt adók okozta kellemetlenségeket.
A szakértők nem örülnek a kormány döntésének
Számos szakértő úgy véli, hogy a korábban tárgyalt áfakulcs-emelés jobb megoldás lenne a jelenlegi kormányzati kezdeményezésekhez képest. Jurij Hajdaj, a Gazdaságstratégiai Központ vezető közgazdásza egy komoly problémára hívja fel a figyelmet a tervezett adóemelésben – az figyelmen kívül hagyja az ország jelentős méretű árnyékgazdaságát, az úgynevezett „elkerülőket”. Alternatív megoldást javasolt a közvetett adók emelése, vagyis a végső fogyasztás megadóztatása formájában.
Oleh Hetman, a Gazdasági Szakértői Platform szakértői csoportjainak koordinátora, a CASE Ukraine társszakértője az iparűzési adót tartja a legkárosabbnak a tervezett változtatások közül. Alternatívaként javasolja az adóigazgatás javítását, a föld- és ingatlanadók emelését, különösen a nagyvállalkozások számára. Támogatja az áfakulcs átmeneti emelését is, megjegyezve, hogy kerülni kell a társasági forgalmi adó és az állampolgárok jövedelmét terhelő hadiadó emelését.
Mihajlo Nepran, a Kereskedelmi és Iparkamara első alelnöke osztja ezeket a nézeteket, és úgy véli, hogy a jelenlegi ukrajnai helyzetben jobb 1-1,5%-kal emelni az áfát. Hangsúlyozza, hogy ez az adó érthető és már kipróbált a gyakorlatban.
Az Ukrán iparosok és vállalkozók szervezete arra figyelmeztet, hogy a vállalkozókat terhelő adóemelés a jogi személyeket fogja leginkább sújtani, és megnehezíti tevékenységüket. Az állampolgárok számára az adó- és jövedékiadó-emelés az áruk és szolgáltatások árának növekedését, a vásárlóerő csökkenését jelenti, és arra ösztönözheti az embereket, hogy adóelkerülést vagy hamisított termékeket vásároljanak. Az üzemanyagok jövedéki adójának emelése a közlekedési szolgáltatások költségének emelkedését vonja maga után, ami tovább érinti a gazdaságot, írta az RBC-Ukrajina.
Emellett nőnek a lakás- és új autók beszerzési költségei, ami hozzájárul a használt autók behozatalának növekedéséhez. Általánosságban elmondható, hogy minden adóemelés negatívan hat az üzleti életre, és az állam csak extrém esetekben teszi meg ezt a lépést. Ukrajna most szembesült azzal, hogy ilyen döntéseket kell hoznia.
Soha nem látott vásárlási lázat váltott ki az autópiacon a kormány kezdeményezése, hogy az új autó vásárlása után 15%-os hadiadót vet ki – jelentette ki hétfőn Oleh Nazarenko, az Ukrán Autóimportőrök és -kereskedők Szövetségének vezérigazgatója, számolt be az Ukrajinszka Pravda az AUTO-Consulting szakkiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint Nazarenko elmondta, hogy pénteken és szombat délelőtt az ukránok megrohamozták az autókereskedéseket, és az összes autót megvették, az autószalonok teljesen ki vannak söpörve. „A vevők igyekeznek gyorsan megvásárolni a rendelkezésre álló autókat, hogy elkerüljék az új 15%-os adó befizetését. De ez a hatás nem tart sokáig, mert akkor leáll az értékesítés, és a költségvetés feltöltése helyett a kormány csökkenést fog kapni” – tette hozzá.
A vezérigazgató arra is emlékeztetett, hogy a nyugdíjjárulék-levonások 5%-a is kérdéses lesz, amit jelenleg a vásárlók fizetnek. A 20%-os adó autóvásárláskor már nagy összeg, amit a vásárlók nagyon sokáig nem fognak megszokni – mutatott rá Oleh Nazarenko.
A kormány a hadiadó mértékének emeléséről szóló törvénytervezet elfogadására készül. A javasolt változtatások között szerepel 15%-os hadiadó kivetése az új autók vásárlása után (kivéve a fogyatékkal élők ellátását).
A kormány jóváhagyta a költségvetés módosításait a védelmi kiadások csaknem 500 milliárd UAH-val történő növelése érdekében, valamint az adóemelésről szóló törvényjavaslatot.
A Minisztertanács július 18-án jóváhagyta a 2024. évi állami költségvetés módosításáról, a kiadások 500 milliárd UAH-val való növeléséről, valamint az adótörvény 140 milliárd hrivnyával való módosításáról szóló törvényjavaslatokat – számolt be Jaroszlav Zseleznyak parlamenti képviselő, írta az LB.ua.
A Minisztertanács 140 milliárd UAH-val tervezi növelni a költségvetési bevételeket a katonai illeték mértékének emelésével.
Rokszolana Pidlasz, a parlament költségvetési bizottságának vezetője közölte, a képviselő testület hamarosan megvitatja Ukrajna 2024-es költségvetésének felülvizsgálatáról szóló kormánytörvény-tervezetet. Az állami költségvetés általános alapjának kiadásai 500,3 milliárd hrivnyával nőnek. Ugyanakkor javasolják 495,3 milliárd hrivnya védelmi igényekre való elkülönítését. Az összeget a hadsereg támogatására, valamint katonai és speciális felszerelések vásárlására fordítják.
A Legfelső Tanács pénzügyi bizottsága a közeljövőben javaslatokat vár a kormánytól a költségvetés feltöltése érdekében az egyes adók mértékére vonatkozóan – jelentette ki Danilo Hetmancev az Ukrinform hírügynökségnek nyilatkozva, számolt be az Urajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint Hetmancev elmondta: „Többször is hallottunk a pénzügyminisztertől és a védelmi minisztertől a költségvetés katonai kiadásainak jelentős alulfinanszírozottságáról, ami több százmilliárd hrivnyában mérhető. Ez akkora összeg, hogy nem lehet csak úgy felhalmozni pontszerű döntésekkel és a gazdaság kifehérítésével.”
A parlamenti bizottsági elnök szerint a gazdaság kifehérítéséből származó forrás felhasználása már folyik, ami hozzájárult a tervezett költségvetési mutatók túlteljesítéséhez. „A költségvetés azonban nem áll arányban a fennálló igényekkel. Ezért a közeljövőben a kormánytól várunk javaslatokat a védelmi kiadások fedezésére. Nem tudom, milyen adókulcsokat javasol a kabinet. De a helyzet súlyosságát figyelembe véve arra számítok, hogy a javaslatok meglehetősen radikálisak lesznek” – mutatott rá Danilo Hetmancev.
249 parlamenti képviselő támogatta az erre vonatkozó törvénytervezetet első olvasatban. Az elektromos készülékekhez szükséges dohánytermékek jövedéki adójáról jelenleg is folyik a vita, ezt a kérdést a második olvasatban vitatják meg.
A parlament elfogadta az „Ukrajna adótörvénykönyvének a dohánytermékekre kivetett jövedéki adókulcsok felülvizsgálatával kapcsolatos módosításairól” szóló törvénytervezetet. A 10190. számú törvénytervezetet első olvasatban 249 parlamenti képviselő támogatta, jelentette be június 4-én Jaroszlav Zseleznyak, a Legfelső Tanács adó- és vámpolitikai bizottságának első elnökhelyettese.
A törvénytervezet a dohánytermékek jövedéki adókulcsának a 2011/64/EK irányelvben meghatározott minimális szintre történő emelését írja elő 2028-ig.
Ennek érdekében 2025-ben 23%-kal, 2026–2028-ban pedig évente további 5%-kal tervezik a jövedéki adók emelését.
A tervek szerint nem a hrivnyához, hanem az euróhoz „kötik” a dohánytermékek jövedéki kulcsát, ami miatt a hrivnya leértékelődése miatt tovább emelkedhetnek a jövedéki adók.
Az előrejelzések szerint a jövedéki adó emelésének köszönhetően 2025-ben további 612 millió hrivnya, 2026-ban 5 milliárd hrivnya, 2027-ben 9,3 milliárd, 2028-ban pedig 13,8 milliárd hrivnya kerül az állami költségvetésbe.
Zseleznyak hozzátette, hogy a szakbizottság tárgyalja az elektromos készülékekhez szükséges dohánytermékek jövedéki adóját, és ezt a kérdést a törvénytervezet második olvasatra való előkészítése során fogják megvitatni.
Az orosz pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy vezessenek be extra progresszív jövedelemadót az évi több mint 2,4 millió rubel (27 100 dollár) jövedelműekre és emeljék a műtrágyagyártók és vasérctermelők bányaadóját.
A minisztérium tervei szerint a módosítás 2025-től lépne életbe és abban az évben 2600 milliárd rubel többletbevételt hozna a költségvetésnek. Vlagyimir Putyin államfő röviddel márciusi újraválasztása előtt adóemelést javasolt a vállalatok és a gazdag magánszemélyek rovására, hogy ebből is finanszírozzák az Ukrajna elleni háborút.
Az oroszok döntő többsége jelenleg 13 százalékos jövedelemadót fizet, a kiemelkedően magas jövedelműek pedig 15 százalékot.
A pénzügyminisztériumi javaslat szerint az évi 2,4-5 millió rubel közötti keresetűek jövedelemadója 15 százalék lenne 2025-től. A jövedelemadó az 5-20 millió rubeles jövedelem után 18 százalék, 20-50 millió rubel között 20 százalék, 50 millió rubel fölött éves jövedelemnél pedig 22 százalék lenne.
A két- vagy többgyermekes szülők, ahol a családban az egy főre jutó átlagos jövedelem nem haladja meg a havi létminimum másfélszeresét (egy négytagú család esetében ez együttesen évi 1,3 millió rubelt jelent), a pénzügyminisztérium 7 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés bevezetését javasolja, így a személyi jövedelemadó kulcsa számukra valójában 6 százalék lenne.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter közleménye szerint a tárca által javasolt adóváltoztatás a munkaerő alig 3,2 százalékát érintené, vagyis a 64 milliós foglalkoztatottból 2 millió embert, akiknek az éves jövedelme nagyobb 2,4 millió rubelnél.
A 13 százalékos egykulcsos adókulcsot 2001-ben vezették be Oroszországban, Vlagyimir Putyin első ciklusának kezdetén. 2021-től vezették be a 15 százalékos kulcsot az évi 5 millió rubelt meghaladó jövedelemmel rendelkező oroszok számára.
A minisztérium javasolja továbbá, hogy 20 százalékról 25 százalékra emeljék a társasági adót, ugyancsak 2025-től.
A növelést azzal indokolja a minisztérium, hogy nő a nyereséges cégek aránya a gazdaságban. A társaságiadó-kulcs emelése a tervezett bevezetés évében, 2025-ben 1600 milliárd rubellel, 2030-ra több mint 11 ezer rubellel gyarapítaná a költségvetést.
Az orosz pénzügyminisztérium által javasolt adómódosítások között szerepel a műtrágya- és vasérc-termelők bányaadójának emelése is. A vasérctermelők illetéke 1,15-szeresére, a kálisó termelőké 2,3-szorosára, a foszforműtrágya-gyártóké pedig duplájára emelkedne.
