Az
élelmiszerárak állami szabályozásáról szóló kormányrendelet május 18-án lépett
hatályba – olvasható az Állami Élelmiszer-biztonsági és Fogyasztóvédelmi
Szolgálat hivatalos honlapján.
„Az
ukrán minisztertanács 2020. április 22-én fogadta el a 341.számú határozatát „A
jelentős társadalmi jelentőségű áruk, járványellenes áruk árstabilizálására
irányuló intézkedésekről”, amely által a jelentős társadalmi jelentőségű
termékek árszabályozását vezette be. Ezen termékek kiskereskedelmi árának
növekedését kötelezően be kell
jelenteni. Az Állami Élelmezés-biztonsági és Fogyasztói Szolgálat előkészítette
a forgalmazók és a fogyasztók által, az áremelkedés bejelentésének eljárásával
kapcsolatos leggyakoribb kérdések válaszait. A legfontosabbak:
Mely
árukat kell bejelenteni?
A határozat jóváhagyta az áruk kimerítő
listáját:
jelentős társadalmi jelentőséggel bíró, járvány elleni termékek;
a SARS-CoV-2 koronavírus által kiváltott akut légzőszervi betegség (COVID-19) terjedésének megakadályozásához szükségesek termékek.
A jegyzékben szereplő gyógyszerek
esetében a kiskereskedelmi árak változásait a gyógyszerek kereskedelmi
megnevezése szerint kell bejelenteni.
Melyik
esetben kell a forgalmazónak bejelentenie az árváltozást?
A határozat hatálybalépésének
pillanatától kezdve, ha az üzleti vállalkozás jelentős társadalmi jelentőségű
vagy járványellenes termékekkel kereskedik és legalább az öt százalékkal növeli a kiskereskedelmi árat,
akkor azt köteles bejelenteni. A jövőben be kell jelenteni a kiskereskedelmi ár
megváltozását, ha már a bejelentett kiskereskedelmi árhoz viszonyítva 5% vagy több százalékkal növekszik.
A 2020.
05. 18-ára vonatkozó kiskereskedelmi árnövekedést be kell-e jelenteni?
Nem kell. Az áruk kiskereskedelmi
árainak változásáról szóló nyilatkozatot a határozat hatálybalépésének napjától
kell érvényesíteni.
Mikor
kell bejelenteni a kiskereskedelmi ár
növekedését?
A határozat követelményeinek
megfelelően, a kiskereskedelmi ár növekedésének bejelentése az áremelés százalékától
függ, nevezetesen:
15%-os vagy több százalékos áremelkedés esetén – a kiskereskedelmi ár alkalmazása legkorábban 30 napon belül lehetséges, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül;
legalább 10, de kevesebb, mint 15%-os áremelkedés esetén – a kiskereskedelmi ár alkalmazása legkorábban 14 nap alatt lehetséges, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül;
legalább 5, de 10%-nál kevesebb áremelkedés esetén a kiskereskedelmi ár legkorábban három napon belül alkalmazható, a nyilatkozat napjának figyelembevétele nélkül.
Hogyan
történik a kiskereskedelmi árváltozás bejelentése?
A termékek kiskereskedelmi árának
változásával kapcsolatos információkat elektronikus úton kell benyújtani, minősített
elektronikus aláírással az Állami Élelmezés-biztonsági és Fogyasztóvédelmi
Szolgálatnak hivatalos honlapjára (https://price.consumer.gov.ua).
Mikor
kerülnek be a bejelentett árváltozásokkal kapcsolatos információk a
kiskereskedelmi árak névjegyzékébe?
Az adatok sikeres regisztrálása után az
információkat automatikusan bekerülnek a kiskereskedelmi árak névjegyzékébe, az
Állami Élelmezési és Fogyasztóügyi Szolgálat tisztviselőinek részvétele nélkül.
Szabálysértésnek
számít, ha a határozat hatálybalépése után legalább 5 százalékkal növelték a
kiskereskedelmi árat, de nem jelentették be?
Igen.
Milyen
a szankciókkal jár a határozat által meghatározott bejelentés elmulasztása?
A jogsértővel szemben közigazgatási és
gazdasági szankciókat alkalmaznak az „Az árak és árképzés”-ről szóló törvény 20.
cikkelyével összhangban. Emellett az állampolgárokat (magánszemélyeket-vállalkozókat)
és az üzleti vállalkozásokat az árak és tarifák kialakításának,
megállapításának és alkalmazási rendjének megsértéséért közigazgatási
felelősségre vonják a közigazgatási bűncselekmények kódexének 1652. cikkelyében
meghatározott összegű bírság kiszabásával.
Márciusban
nagyot zuhant az élelmiszerek világpiaci ára a COVID-19 világjárvány okozta
csökkenő kereslet és az olaj árának csökkenése következtében – közölte az ENSZ
Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) sajtószolgálata.
A jelentés szerint a legnagyobb
csökkenést a cukorár-index mutatta, amely 19,1%-kal csökkent februárhoz képest.
Ennek oka a házon kívüli fogyasztás iránti kereslet csökkenése, amelyet a sok
országban bevezetett korlátozó intézkedések váltottak ki valamint a kőolaj
árának erőteljes esése miatt csökkent a kereslet az etanol-gyártók részéről.
A növényi olajok árindexe 12%-kal esett
vissza a hónapban, amelyet a pálmaolaj árának esése okozott, amelyet a nyers
ásványolajok árának hirtelen zuhanása és a növekvő bizonytalanság annak okán,
hogy a világjárvány következményei milyen hatással lesznek a növényi olajok
piacára.
A szója- és a repceolaj árai szintén követték ezt a tendenciát. A FAO becslései szerint a tejtermékek árindexe 3%-kal esett vissza a csökkenő árajánlatok, valamint a sovány tej és tejpor iránti keresletcsökkenés miatt, amit a COVID-19 terjedésének megfékezésére irányuló korlátozó intézkedések révén a korábban zökkenőmentes ellátási folyamatban keletkező zavarok okoztak.
A márciusi gabonaár-index 1,9%-kal
csökkent februárhoz képest, és gyakorlatilag visszatért a 2019-es márciusi
szintre. A nemzetközi búzaárak csökkentek, mivel a nagy globális készletek és a
kedvező terméshozamok hatása felülmúlta Észak-Afrika megnövekedett behozatali
igényét és az Orosz Föderáció által bevezetett néhány kisebb exportkorlátozást.
A kukorica árai szintén csökkentek a
jelentős kínálat és a bioüzemanyag-ágazat keresletének jelentős gyengülése
miatt.
Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) felszólította az országokat, hogy ne korlátozzák a nemzetközi kereskedelmet annak érdekében, hogy a koronavírus világjárvány idején elkerüljék az élelmiszerhiányt és azok világpiaci árának emelkedését. „Polgáraik egészségének és jólétének védelmében az országoknak biztosítaniuk kell, hogy a kereskedelemmel kapcsolatos intézkedések ne zavarják meg az élelmiszer-ellátás folyamatát… A COVID-19 miatt bevezetett szigorú intézkedések közepette minden erőfeszítést meg kell tenni annak érdekében, hogy a kereskedelem szabadon folyhasson. Biztosítanunk kell, hogy a COVID-19-re való reakciónk ne hozzon létre észszerűtlen alapanyag-hiányt, ne növelje az éhezést és az alultápláltságot” – tájékoztatott a szervezet sajtószolgálata
Egyúttal kiemelték, hogy a betegség
terjedésének minimalizálása és az élelmiszer-ellátási lánc fenntartása
érdekében fontos biztosítani az élelmiszer-előállítók és az élelmiszeripari
dolgozók védelmét.
A FAO az élelmiszer termelés szintjére,
a fogyasztásra és a készletekre valamint a termékárakra vonatkozó információk elérhetőségére
szólított fel. „Csökkenti a bizonytalanságot, és lehetővé teszi a gyártók, a
fogyasztók és a vállalkozások számára, hogy megalapozott döntéseket hozzanak. Ez
mindenekelőtt megelőzi a pánikvásárlásokat, és fékezi a tartalék-készletek felhalmozását”
– áll a FAO közleményében.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh