A bizottság kiemelte: először a diplomácia eszközeivel próbálkoznak, de ha ezek nem működnek, kénytelenek lesznek átfogó exporttilalmi intézkedéseket hozni.
Brüsszel felhívta az európai vállalatok és kormányok figyelmét, hogy adott esetben akár be is tilthatja az olyan alkatrészek értékesítését Törökországba és más, harmadik országokba, ahonnan Irán és Oroszország alkatrészeket szerez be ukrajnai városokra támadó drónok és más fegyverek előállításához – közölte csütörtökön az Európai Bizottság.
A bizottság közleménye egy a The Guardian című brit lapnak kiszivárogtatott dokumentum nyilvánosságra kerülése után jelent meg, amelyben az anyagot jegyző ukrán szakértők rámutatnak: az elmúlt három hónapban az ukrán városokat ért több mint 600 légicsapáshoz használtak fel az oroszok olyan drónokat, amelyekben nyugati vállalatok által készített alkatrészek is voltak.
A közlemény kiemeli: az érintett cégek nem tehetnek róla, hogy termékeik gyilkos drónokban kötöttek ki, mivel az azokat összeszerelő, elsősorban iráni gyárak a drónjaikhoz rendszeresen olyan, a szabadpiacon mindenki számára elérhető alkatrészeket használnak fel, amelyek exportját vagy csak csekély mértékben vagy semmilyen szinten nem szabályozza vagy követi az EU. Annyit azonban tudni lehet, hogy az alkatrészek döntő többsége Törökország, India, Kazahsztán, Üzbegisztán, Vietnám és Costa Rica területéről érkezett be Iránba.
Az EB szóvivője szerint ez azt bizonyítja, az EU-s intézkedések hatékonyak, ugyanakkor ezentúl nagyobb hangsúlyt kell fektetni azokra a piaci szereplőkre, akik továbbexportálják a hozzájuk beérkező alkatrész-szállítmányokat.
A szóvivő kiemelte: egy olyan lista összeállításán dolgoznak, amely tartalmazza az Oroszország és szövetségesei számára tovább nem exportálandó termékeket, hogy nyomatékosan fel tudják hívni az exportőr vállalatok figyelmét arra, mely alkatrészekre kell kiemelt figyelemmel lenniük.
Ha a diplomácia módszerei elégtelennek bizonyulnak, nem lesz más választásunk, mint egy az egyben betiltani az érintett termékek exportját ezekbe az országokba, hogy biztosítsuk a szankciók működőképességét – emelte ki a szóvivő.
Az Európai Bizottság az Ukrajnának szánt, 18 milliárd eurós keretű makroszintű pénzügyi támogatás keretében 1,5 milliárd eurót folyósított Ukrajnának – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.
Az Európai Unió azért hozta létre ezt a pénzügyi eszközt, hogy stabil, kiszámítható és jelentős pénzügyi támogatással segítsen Ukrajnának fedezni az azonnali finanszírozási szükségleteit 2023-ban. A pénteki kifizetéssel együtt Ukrajna idén már 13,5 milliárd eurót kapott a makroszintű pénzügyi támogatás plusz (MFA+) eszköz keretében.
A támogatás segíteni fogja Ukrajnát abban, hogy továbbra is folyósítsa a béreket és nyugdíjakat, és fenntartsa az alapvető közszolgáltatásokat, például működtesse a kórházakat és az iskolákat, illetve gondoskodjon a lakóhelyüket elhagyó személyek lakhatásáról. Az uniós pénzforrások azt is lehetővé teszik Ukrajna számára, hogy biztosítsa a makrogazdasági stabilitást, és helyreállítsa az Oroszország által indított agressziós háború során elpusztított kritikus infrastruktúrát, például az energetikai infrastruktúrát, a vízvezetékeket, a közlekedési hálózatokat, az utakat és a hidakat – áll a közleményben.
A pénteki kifizetés előzménye, hogy az Európai Bizottság július 25-én megállapította: Ukrajna továbbra is megfelelő előrehaladást ért el a megállapodás szerinti szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és eleget tett a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználását biztosító jelentéstételi követelményeknek. Ukrajna jelentős előrelépést tett a jogállamiság megerősítése, a pénzügyi stabilitás javítása és a gázrendszer működésének hatékonyabbá tétele terén, és javította az üzleti klímát is – tette hozzá a testület.
Az orosz-ukrán háború 2022. február 24-i kezdete óta az Ukrajnának és az ukránoknak nyújtott uniós támogatás körülbelül 81 milliárd eurót tesz ki. Ez magában foglalja az EU központi kasszájából, a tagállamokból és az európai pénzügyi intézményekből Ukrajnának nyújtott pénzügyi, humanitárius, sürgősségi költségvetési és katonai támogatást, valamint a háború elől menekülő ukrán állampolgárok szükségleteinek kielégítésére rendelkezésre bocsátott forrásokat.
Az Európai Bizottság emlékeztetett arra, hogy június 20-án javaslatot tett egy célzott eszköz létrehozására is, amely kiszámítható és rugalmas támogatást nyújt Ukrajnának a 2024–2027 közötti időszakra, összesen legfeljebb 50 milliárd euró összegben.
Az Európai Bizottság pénteken megszüntette az ukrán gabona exportjára vonatkozó korlátozásokat – számolt be az rbc.ua hírportál az Európai Bizottság honlapján megjelent közleményre hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Bizottság úgy döntött, hogy nem folytatja az ukrán gabona behozatalának tilalmát Lengyelországra, Bulgáriára, Romániára, Magyarországra és Szlovákiára vonatkozóan. Ukrajnának azonban be kell tartania bizonyos szabályokat.
„Ukrajnának szeptember 16-tól négy árucsoport exportjának ellenőrzésére vonatkozó intézkedéseket kell bevezetnie annak érdekében, hogy elkerülje a szomszédos tagállamok piacán jelentkező torzulásokat. Ukrajnának legkésőbb a szeptember 18-i, azaz a hétfői nap végéig akciótervet kell benyújtania az Európai Bizottságnak” – közölték az európai hivatal.
Az is ismeretes, hogy az Európai Bizottság és Ukrajna figyelemmel fogja kísérni a gabonaexport körüli helyzet alakulását. Az Európai Bizottság ugyanakkor megjegyezte, hogy addig nem vezetnek be korlátozásokat, amíg „az Ukrajna által hozott intézkedések teljes mértékben fognak működni”.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy egyes EU-tagországok már tavasszal önállóan korlátozták az ukrán gabona behozatalát. Ezt követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy jóváhagyja a vonatkozó korlátozásokat. Így Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia leállította az Ukrajnából származó gabonaimportot. Az EB határozata szeptember 15-ig volt érvényes. A hivatal azonban többször ígéretet tett arra, hogy a tilalmat nem hosszabbítja meg.
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Ukrajna arra számít, hogy az Európai Bizottság holnap, azaz szeptember 15-én eltörli a gabonaimportra vonatkozó korlátozásokat – közölte csütörtökön Dmitro Kuleba külügyminiszter az X-en, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az ukrán diplomácia vezetője azt írta: „Ukrajna arra számít, hogy az Európai Bizottság betartja szavát, és holnap eltöröl minden korlátozást az ukrán mezőgazdasági exportra vonatkozóan.” Kuleba szerint a korlátozások bármiféle kiterjesztése elfogadhatatlan, mivel aláássa az egységes piac alapelveit, a társulási megállapodást és az Európai Unió vállalásainak hitelességét.
Egyes EU-tagországok már tavasszal önállóan korlátozták az ukrán gabona behozatalát. Ezt követően az Európai Bizottság úgy döntött, hogy jóváhagyja a vonatkozó korlátozásokat. Így Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Bulgária és Románia leállította az Ukrajnából származó gabonaimportot. Az EB határozata szeptember 15-ig érvényes. A bizottság többször ígéretet tett arra, hogy a tilalmat nem hosszabbítják meg.
Az Európai Bizottság csütörtökön 1,5 milliárd euró támogatást folyósított Ukrajna számára, a 18 milliárd eurós makroszintű pénzügyi segélycsomag (MFA+) további részleteként – közölte a brüsszeli testület.
A hitel formájában nyújtandó támogatási csomag strukturális megoldást szolgáltat Ukrajna 2023-as finanszírozási szükségleteinek fedezésére. A források az alapvető közszolgáltatások biztosítására, például iskolák, kórházak működtetésére vagy a kitelepítettek lakhatásának megoldására, a makrogazdasági stabilitás megőrzésére és az orosz erők által elpusztított létfontosságú infrastruktúra helyreállítására használhatók fel.
A csütörtöki kifizetésre azt követően került sor, hogy a bizottság megállapította: Ukrajna továbbra is kielégítő haladást ért el a szakpolitikai feltételek végrehajtása terén, és teljesítette a jelentéstételi követelményeket, amelyeknek célja a pénzeszközök átlátható és hatékony felhasználásának biztosítása. Összességében a háború kezdete óta az Ukrajnának nyújtott támogatás mintegy 70 milliárd eurót tesz ki.
Ursula von der Leyen a bizottság elnöke a támogatással kapcsolatban úgy nyilatkozott: „Európa tartja a szavát, és még több segély fog érkezni Ukrajnába. Az EU Ukrajna hosszú távon is Ukrajna mellett áll a szabadságért folytatott bátor harcában.”
Von der Leyen kedden azt javasolta, hogy az uniós tagállamok a következő négy évben összesen 50 milliárd euró segélyt nyújtsanak Ukrajnának vissza nem térítendő támogatás és hitel formájában az ország újjáépítése céljából.
Az Európai Unió mintegy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot juttat Ukrajnának – jelentette be kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke a Twitteren, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint von der Leyen azt írta, hogy „a következő 4 évre legalább 50 milliárd eurós hitelt ajánlunk Ukrajnának.” Amint az Európai Bizottság elnöke kifejtette, ez lehetővé teszi „a várható finanszírozás biztosítását az Európai Unió felé vezető úton a globális partnerekkel és a magánszektorral együtt”.
Volodimir Zelenszkij elnök június 19-én telefonbeszélgetést folytatott Ursula von der Leyennel. Nem lett titok, hogy a megbeszélés témája Ukrajna további pénzügyi támogatása és az Oroszország elleni 11. uniós szankciócsomag elfogadásának kérdése volt.
Ma, június 20-án vált ismeretessé, hogy az Európai Unió kész mintegy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot felajánlani Ukrajna támogatására.
A Bloomberg beszámolója szerint a segélycsomagot vissza nem térítendő támogatások, kedvezményes kölcsönök és garanciák formájában nyújtják 4 éven keresztül, 2024-től 2027-ig. Az éves támogatás összege ugyanakkor nem éri el a 18 milliárd eurót, amit az Európai Unió az idei évre felajánlott.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió mintegy 50 milliárd eurós pénzügyi segélycsomagot juttat Ukrajnának – jelentette be kedden Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1687277340
[modified] => 1687276051
)
[title] => Az Európai Bizottság elnöke bejelentette, hogy az Európai Unió 50 milliárd euró pénzügyi támogatást nyújt Ukrajnának
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=39196&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 39196
[uk] => 39201
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 33307
[image] => Array
(
[id] => 33307
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/d51f733ursula-ee80e633.jpg
[original_lng] => 37284
[original_w] => 790
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/d51f733ursula-ee80e633-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/d51f733ursula-ee80e633-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/d51f733ursula-ee80e633-768x437.jpg
[width] => 768
[height] => 437
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/d51f733ursula-ee80e633.jpg
[width] => 790
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/d51f733ursula-ee80e633.jpg
[width] => 790
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/d51f733ursula-ee80e633.jpg
[width] => 790
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/12/d51f733ursula-ee80e633.jpg
[width] => 790
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1687266263:8
[_thumbnail_id] => 33307
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2527
[_hipstart_feed_include] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 698
[1] => 179
[2] => 699
[3] => 32895
[4] => 120
[5] => 18557
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Bizottság
[1] => Európai Unió
[2] => hitel
[3] => pénzügyi támogatás
[4] => Ukrajna
[5] => Ursula von der Leyen
)
)
[6] => Array
(
[id] => 39142
[content] =>
Az Európai Bizottság pénteken új szabályokat javasolt a telefonok és tabletek energiacímkéire. Épp a javaslat nyilvánosságra hozásának napján egyezett meg az Európai Parlament és a tagállami Tanács egy másik jogszabályról, amely hatékonyabb energiafelhasználásúvá, tartósabbá és könnyebben javíthatóvá teszi az ilyen eszközöket.
Címkén jelezhetik a fogyasztást és a szerelhetőséget is Az új szabályokkal az EU 14 terawattórányi energiát spórolhat 2030-ig az Európai Bizottság szerint, ami a mostani fogyasztásuk harmadának felel meg. (Összehasonlításképp: Aszódi Attila egyetemi tanár, korábbi paksi kapacitásért felelős kormánybiztos tavaly arról beszélt, hogy a magyar atomerőmű a mostani négy blokkjával nagyjából évi 15 terawattórát termel.) Az új szabályokkal jobban használhatják fel a ritka nyersanyagokat és könnyebben újrahasznosíthatják ezeket.
A ma bejelentett javaslattal az EU-ban árult okostelefonokon és tableteken információkat kell adni arról, mennyi energiát használnak fel, milyen tartós az akkumulátoruk, mennyire védettek a portól, víztől és a véletlen leejtéstől. Ezek lesznek az első termékek az uniós piacon, amelyeken a megszerelhetőségüket is pontozzák. A jelzések hasonlóak lesznek, mint a más termékeken megszokott A-G kategóriák.
A javaslatot két hónap múlva automatikusan elfogadják – hacsak a két uniós döntéshozó testület, az Európai Parlament és a tagállami Tanács közül valamelyik nem tiltakozik -, majd 21 hónapnyi átmeneti időszak után lép életbe.
Uniós minimumszabályok az akkumulátorokra, karcolódásra és cseppvédelemre Az ökotervezési rendeletnél a formális szavazás maradt hátra, miután pénteken elvi alkut kötött róla a két uniós szerv. Ez minimumszabályokat ír elő arra, hogy például
mennyire védjék a karcolástól és a víztől ezeket az eszközöket; az akkumulátoroknak 800 töltés után 80 százalékosan kell működnie; a kritikus pótalkatrészeknek 5-10 munkanapon belül elérhetőnek kell lennie még hét évvel azután is, hogy az adott készüléket már nem gyártják; az operációs rendszerek frissítéseinek a termék forgalomba hozása után öt évig rendelkezésre kell állnia; a hivatásos szerelőket nem különböztethetik meg hátrányosan abban, hogy hozzáférjenek a cserélendő szoftverekhez.
Az Európai Bizottság döntésének megfelelően szeptemberig meghosszabbították négy árucikk behozatali tilalmát, de a vetőmagokat kivették a listából.
A magyar kormány az EU-val folytatott tárgyalások alapján már május közepén a búzára, kukoricára, repcére és napraforgómagra korlátozta a korábban piaci zavarra hivatkozva 25 termékre bevezetett importtilalmat, és ez július 1-ig lett volna érvényes.
Az Európai Bizottság kedden jelentette be: Magyarország, Lengyelország, Szlovákia, Bulgária és Románia kérésének megfelelően meghosszabbították az említett négy, Ukrajnából származó gabonaféle behozatalára vonatkozó korlátozást, mert ezekben az országokban az Ukrajnából érkező, megnövekedett gabonaimport tarthatatlan helyzetet okozott.
Erre reagált a magyar kormány a kedd este közzétett rendelettel, amely szeptember 16-áig meghosszabbította a májusi rendelkezés érvényességét, de kivette a tilalom alól mind a négy termény vetőmagját. Egyúttal azt is törölték a májusi jogszabályból, hogy a tilalmat csak a 2023. május 2-án vagy azt követően aláírt szerződésekre kell alkalmazni.
A testület szerint a változtatások jobban megfelelnek a tagállami igényeknek.
Az Európai Bizottság a tagállamokkal együtt és azok nevében megállapodást között a BioNTech és a Pfizer gyógyszeripari vállalatokkal a koronavírus elleni vakcinák jövőbeli szállításának feltételeiről – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken a magyar állami hírügynökség, az MTI szerint.
A tájékoztatás szerint az új módosított szerződés jobban megfelel a koronavírus elleni oltóanyagok iránti, megváltozott tagállami igényeknek, és figyelembe veszi a javuló járványügyi helyzetet. Biztosítja ugyanakkor a folyamatos hozzáférést az oltóanyag legújabb változatához arra az esetre, ha a jövőben aggodalomra okot adó vírusvariánsok jelennének meg.
A pénteken kötött megállapodásban egyebek mellett csökkent az a dózismennyiség, amit a szerződés alapján a tagállamok beszereznek. Meghosszabbodott az az időtartam, mely alatt a tagállamok átveszik a dózisokat, erre még 4 év áll rendelkezésre. A szerződés lejártáig biztosított a további dózisokhoz való hozzáférés az eredeti szerződés szerinti mennyiség erejéig, hogy a szükségletek kielégíthetők legyenek, amennyiben az esetszám megemelkedne és a járványügyi helyzet romlana. Folyamatosan biztosított marad az új vírusvariánsoknak megfelelően módosított oltóanyagokhoz való hozzáférés, amint a szabályozó hatóságok engedélyezik őket.
Az Európai Bizottság a koronavírus-járvány európai megjelenésétől, azaz 2020 elejétől kezdődően kiegészítette az uniós oltóanyag-stratégiát. Ennek keretében a tagállamok egyenlő feltételek mellett, a lehető leghamarabb és a szükséges mennyiségben juthattak hozzá a koronavírus elleni oltóanyagokhoz.
A tagállamoknak továbbra is biztosítaniuk kell, hogy rendelkezzenek azokkal a stratégiai oltóanyag-készletekkel, amelyekre a lakosságuk veszélyeztetett tagjainak védelméhez és a koronavírus lehetséges járványügyi fejlődésének kezeléséhez szükségük van.
Az Európai Bizottság, a tagállamok és a BioNTech-Pfizer aláírták a szerződés azon módosításait is, amelyek a szállítási ütemtervek tagállami igényeihez igazítása mellett a tárolókapacitásokat növelő központi létesítmény létrehozását teszik lehetővé – közöle az uniós bizottság.
Az Európai Bizottság rendkívüli és ideiglenes megelőző intézkedéseket fogadott el az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékek uniós behozatalára vonatkozóan azzal a céllal, hogy enyhítsék az ukrajnai gabonát érintő uniós importkorlátozás ideiglenes feloldása okozta nehézségeket – közölte a brüsszeli testület kedden.
Az uniós bizottság közleménye szerint az autonóm kereskedelmi intézkedésekről szóló rendelet kivételes biztosítéka alapján elfogadott intézkedésekre öt tagállamban – Magyarországon, Lengyelországban, Szlovákiában, Romániában és Bulgáriában – tapasztalt súlyos logisztikai problémák okozta rendkívüli körülmények miatt van szükség.
Az intézkedések kezdetben négy, Ukrajnából származó mezőgazdasági terméket érintenek: a búzát, a kukoricát, a repcemagot és napraforgómagot. Az intézkedések május 2-án lépnek hatályba és június 5-ig érvényesek.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E