Május 22-én Kijev kezdeményezte az Európai Unió felé, hogy partnerségi alapon vegyen részt Ukrajna Fegyveres Erőinek finanszírozásában, továbbá támogassa az ukrán hadsereg integrációját az európai védelmi struktúrába – jelentette be Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter.
A G7 pénzügyi blokk találkozóján Kijev felkérte az európai partnereket, hogy csatlakozzanak az ukrán hadsereg finanszírozásához.
Marcsenko elmondta, hogy jelenleg is folynak az egyeztetések Ukrajna katonai potenciáljának az európai védelmi rendszerbe való integrációjáról.
Ukrajna 2025 első négy hónapjában 449 milliárd hrivnyát költött az állami költségvetés általános alapjából az ukrán fegyveres Erőkre – jelentette ki kedden Denisz Smihal miniszterelnök a kormányülésen, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Smihal elmondta, hogy az idei év első négy hónapjában összesen 1,2 trillió hrivnyát költöttek az állami költségvetés általános alapjából kiemelt kiadásokra, beleértve: 365 milliárd hrivnyát a katonák fizetésére, közel 84 milliárd hrivnyát felszerelések, fegyverek, lőszer és élelmiszer vásárlására a védelmi erők számára.
„Általánosságban elmondható, hogy az államháztartás általános alapjából származó összes kiadás több mint 60%-át biztonságra és védelemre fordítottuk” – tette hozzá a miniszterelnök. Kiemelte, hogy az ukrán fegyveres erők finanszírozása a teljes körű háború kezdete óta kormányzati prioritás.
Denisz Smihal nemrég kijelentette, hogy Ukrajna módosíthatja az állami költségvetést a háborúra fordított megnövekedett kiadások miatt, mivel idén csökkent a partnerektől származó támogatás.
Indonéziában a kormány azt javasolta, hogy fizessenek a férfiaknak az önkéntes vazektómiáért a szegénység elleni kampány részeként, számolt be a The Jakarta Post.
Indonézia Nyugat-Jáva tartományának kormányzója, Dedi Mulyadi kezdeményezte a vazektómia (férfiak sterilizálásának) végrehajtását a szegénység elleni küzdelem érdekében. A férfiak szociális segélyt kapnak ezért az eljárásért.
Elmondása szerint az ötlet egy a szegénység elleni regionális program része.
A hatóságok úgy vélik, hogy az önkéntes sebészeti beavatkozáson keresztüli fogamzásgátlás segít csökkenteni a költségvetés pénzügyi terheit. Ösztönzőként 500 ezer rúpiás jutalmat ajánlottak fel a férfiaknak.
„Azt szeretnénk biztosítani, hogy a támogatások igazságosan oszoljanak el a családok között. Ha a vazektómia segít egyensúlyban tartani a terhelést, érdemes megfontolni”, jelentette ki Mulyadi.
A javaslat a kritika hullámát váltotta ki a vallási vezetők és emberi jogi aktivisták részéről, különösen muszlim körökben.
Válaszul a kormányzó arról biztosított, hogy nem a gyermekvállalási képesség végleges elvesztéséről van szó – elmondása szerinte a vazektómia visszafordítható lehet a műtétet követő rövid időn belül.
Az amerikai–ukrán újjáépítési befektetési alap, amennyiben a parlament május 8-án ratifikálja a kormányközi megállapodást, amire számít a kormány, heteken belül működésbe lép – jelentette be Julija Szviridenko, első miniszterelnök-helyettes és gazdasági miniszter, közölte az Interfax-Ukrajina hírügynökség.
„Reméljük, hogy az Alap néhány héten belül teljes mértékben működőképes lesz”, mondta.
Szviridenko elmondása szerint az alap elindításához legalább két megállapodást kell technikai szinten véglegesíteni, amelyekhez már nem kell a kormányok képviselőinek aláírása, illetve a parlament ratifikálása sem szükséges.
„Ezért nagyon fontos számunkra, hogy a parlamenti képviselők támogassák a megállapodást, hogy közvetlenül az alap elindításán dolgozhassunk”, hangsúlyozta az első miniszterelnök-helyettes.
Tarasz Kacska, Ukrajna miniszterhelyettese és kereskedelmi képviselője elmondta, hogy az alap működéséhez szükséges elsődleges hozzájárulást az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Finanszírozási Társasága fogja biztosítani.
Berlin csaknem egy éve finanszírozza Ukrajna hozzáférését a francia Eutelsat műholdas internetszolgáltatásához, miközben Európa igyekszik csökkenteni függőségét Elon Musk Starlink hálózatától – derül ki a Reuters cikkéből.
Eva Berneke, az Eutelsat vezérigazgatója elmondta, hogy jelenleg kevesebb mint ezer terminál működik Ukrajnában – szemben a Starlink mintegy 50 ezer termináljával – de „heteken belül” 5-10 ezer új készülék telepítését tervezik. A további finanszírozás kérdése még tárgyalás alatt áll.
Donald Trump elnök Ukrajnával szemben tanúsított „ellenségesebb” hozzáállása aggodalmat keltett Európában a Starlink-függőség miatt, különösen mivel Elon Musk közel áll az amerikai elnökhöz. A Starlink jelenleg kulcsfontosságú internetkapcsolatot biztosít az ukrán hadsereg számára.
Az Eutelsat OneWeb divíziója a Starlink fő versenytársa az alacsony Föld körüli pályán működő műholdas internetszolgáltatások terén. A vállalat aktív tárgyalásokat folytat az Európai Unióval egy hosszú távú megoldásról az IRIS² műholdprojekt keretében.
Amikor olyan helyzetben vagy, mint Ukrajna, minden lehetőséget nyitva akarsz tartani – hangsúlyozta Berneke, hozzátéve, hogy észszerű „B-tervvel” rendelkezni.
A Japán Nemzetközi Együttműködési Ügynökség (JICA) tanulmányozza a korábban a USAID által finanszírozott energetikai- és infrastrukturális programok támogatásának lehetőségét Ukrajnában, jelentette be a JICA ukrajnai irodájának vezetője, Hideki Matsunaga az Új Európa Központ által szervezett 5. ukrán–japán fórumon, közölte az Ukrinform.
Matsunaga elmondása szerint az USAID és a JICA megközelítése különbözik, és ez megnehezíti bizonyos kezdeményezések átállását, különösen a jogi szférában és a civil társadalom finanszírozásában. A JICA ugyanakkor igyekszik felmérni, hogy milyen hiányosságok merültek fel az energetikai szektorban, és igyekszik megoldásokat találni ezek kezelésére.
„De szeretnénk látni, hogy milyen hiányosságok keletkeztek az energiaszektorban, és megpróbáljuk ezeket a lehetőségekhez mérten pótolni. Természetesen vannak költségvetési korlátaink, de szeretnénk többet tenni… Természetesen komolyan el kell gondolkodnunk az energetikai szektoron és az infrastruktúrán, és meg fogjuk vitatni ezeket az ágazatokat”, mondta a JICA ukrajnai irodájának vezetője.
After a 6 week review we are officially cancelling 83% of the programs at USAID.
The 5200 contracts that are now cancelled spent tens of billions of dollars in ways that did not serve, (and in some cases even harmed), the core national interests of the United States.
A külügyminisztérium e-maileket küldött az USAID szervezeteinek szerte a világon, és bejelentette a finanszírozás megszüntetését.
Donald Trump kormánya az Egyesült Államok Nemzetközi Fejlesztési Ügynöksége (USAID) 5800 projektjének finanszírozását függesztette fel, számolt be a The New York Times.
A külügyminisztérium e-maileket küldött az USAID szervezeteinek szerte a világon, és bejelentette a finanszírozás megszüntetését. A felfüggesztett projektek között szerepelnek a HIV-kezelési programok, jelentős malária-ellenőrzési programok az afrikai országokban, a gyermekbénulás felszámolására irányuló globális erőfeszítések és az alultápláltság elleni küzdelemre irányuló projektek.
Meg kell jegyezni, hogy eltörölték a gyermekbénulás elleni védőoltási programra szánt 131 millió dolláros UNICEF-támogatás pályázatát is, amelyből több millió gyermek vakcináját fizették ki. Egy 90 millió dollár értékű szerződést is felmondtak a Chemonics-szal, hogy hálókat, malária teszteket és kezelést biztosítson, amely 53 millió embert védett volna meg.
Az Egyesült Államok emellett törölte az éhező gyermekek megsegítésére irányuló jemeni FHI 360 projektet, az AIDS elleni küzdelem Globális Alapjának gyógyszerköltségvetésének 10%-át, a WHO tuberkulózis gyógyszereinek fő ellátási csatornáját, amely csaknem hárommillió ember kezelését biztosította, valamint az Elizabeth Glaser Alapítvány HIV-kezelési projektjeit, amelyek 350 000 embert láttak el gyógyszerrel Lesothoban, Tanzániában és Eswatiniben.
Ezenkívül törölték az Ebola kezelését segítő projekteket Ugandában, a nemi erőszak és a családon belüli erőszak áldozatainak menhelyeinek finanszírozását Dél-Afrikában, a Kongói Demokratikus Köztársaságban egy ivóvízellátási projektet stb. Szintén törölték az ENSZ UNAIDS-ügynökségének finanszírozását, amely segített az országoknak a HIV-kezelés javításában.
A tájékoztatás szerint az Igazságosság mindenki számára és a Digitális átalakulás támogatása programokról van szó, amelyekben az Igazságügyi Minisztérium a kedvezményezett vagy a címzett.
Ukrajna Igazságügyi Minisztériuma közölte, hogy két nemzetközi technikai segítségnyújtási projekt, amelyeket az USAID támogatott, jelenleg felfüggesztésre kerültek az Egyesült Államok kormánya finanszírozásának leállítása miatt.
A minisztérium kiemelte, hogy jelenleg új partnerek bevonásán dolgozik a programok finanszírozásának helyreállítása érdekében.
Hogyan befolyásolja ez az igazságszolgáltatási rendszert?
A finanszírozás leállítása miatt ideiglenesen felfüggesztették azon bizottságok munkáját, amelyek bírák és a bűnüldöző hatóságok vezetőinek kiválasztásával foglalkoznak. Ezen bizottságok közé tartozik:
Etikai Tanács
Közszolgálati Tanács nemzetközi szakértőkkel
A Gazdaságbiztonsági Iroda vezetőjének kiválasztására vonatkozó bizottság
A Legfelső Antikorrupciós Bíróság bíráinak kiválasztására vonatkozó bizottság
Korábban az USAID Ukrajnában a USA Külügyminisztériumának utasítására felfüggesztette minden nemzetközi program finanszírozását 90 napra.
Egyéb minisztériumok is érintettek
A Sportminisztérium egy projekt kedvezményezettje, és két projekt címzettje az USAID-nál.
A Szociális Politikai Minisztérium két projekt címzettje, amelyek finanszírozása felfüggesztésre került.
A Digitális Minisztérium tovább dolgozik digitális kezdeményezéseken, annak ellenére, hogy a finanszírozás leállt.
A Kulturális Minisztérium négy projekt kedvezményezettje és egy projekt címzettje az USAID-nál.
A Veteránügyi Minisztériumnak nincs aktív projektje az USAID-del.
Did you know that USAID, using YOUR tax dollars, funded bioweapon research, including COVID-19, that killed millions of people? https://t.co/YVwyKA7ifs
Becslések szerint az orosz–ukrán háború következtében több száz milliárd dolláros kár keletkezett Ukrajnában. A legnagyobb károkat a lakásszektor szenvedte el, de a közlekedési infrastruktúra és az energiaszektor is jelentős mértékben sérült. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány junior elemzője, Olekszij Antont beszélt arról, hogy a felfoghatatlan mértékű károkat milyen forrásból lehetne helyrehozni, és mennyi időt venne igénybe Ukrajna teljes újjáépítése.
„Ukrajnában több épületet romboltak le, mintha Manhattan minden épületét négyszer a földdel tennék egyenlővé” – írta a The New York Times egy tavaly nyári cikkében, melyben az amerikai lap az elképzelhetetlen mértékű károkra hívta fel a figyelmet.
Ezek azóta csak növekednek és növekednek, az orosz tüzérség megállás nélkül pusztítja a kelet-európai ország még megmaradt részeit. Az Ukrajna helyreállítása című ukrán kormányzati weboldal kártérképe szerint az országban 1800 oktatási intézmény, 19 913 kilométernyi út, 696 egészségügyi intézmény és 29 569 négyzetkilométernyi lakóterület vált a háború martalékává.
És ez még nem minden, hiszen ebben még nincs benne az a rengeteg energetikai, infrastrukturális és ipari létesítmény, amely ugyancsak elpusztult, a környezeti és kulturális károkról nem is beszélve. Az ukrán közigazgatási régiók közül leginkább a donyecki, a luhanszki, a harkivi, a zaporizzsjai, a herszoni, a mikolajivi, valamint a kijevi terület érintett a rombolásban.
Az elmúlt években rengeteg elemzés, becslés, jóslat jelent meg Ukrajna helyreállításával kapcsolatban, de miután Donald Trump bejelentette, hogy még idén véget vet a harcoknak, minden korábbinál előrébb került a téma. Valójában ez a folyamat azonban már abban a pillanatban elkezdődött, amikor az első orosz rakéták becsapódtak Ukrajna területére. A folyamatos újjáépítés célja, hogy elviselhetőbbé tegyék a háborús viszonyokat az országban maradottaknak. Az Ukrajnára vonatkozó helyreállítási terv öt alapelvre épül:
azonnali kezdés és fokozatos fejlődés;
a méltányos jólét megteremtése;
integrálódás az Európai Unióba;
nemzeti és regionális szinten a korábbit jobbá téve építkezni;
a magánberuházások ösztönzése.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök 2022 májusában azt javasolta, hogy a szövetséges országok vállaljanak védnökséget egy-egy ukrán régió felett. A felhívásra 30 ország válaszolt, Dánia a mikolajivi, az Egyesült Királyság a kijevi, Törökország a harkivi, Ausztria pedig a zaporizzsjai területet „fogadta végül örökbe”. Ez nagy segítséget jelent Ukrajnának, azonban vajmi kevés a teljes újjáépítéshez. Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítványt kérdeztük arról, hogy mennyi pénzbe kerülne Ukrajna újjáépítése, milyen forrásból lehetne azt finanszírozni, és mennyi időt venne igénybe a projekt.
Egyre drágább
Olekszij Anton felhívta a figyelmet arra, hogy 2022. február 24-e óta az ukrán gazdaság közvetett veszteségeit 543 milliárd dollártól 600 milliárd dollárig becsülik. A Kijevi Közgazdasági Iskola 2024-es becslése szerint az Ukrajna infrastruktúrájának okozott közvetlen károk már megközelítik a 63 milliárd dollárt. A legnagyobb sérülések az utakban (27 milliárd dollár) és a lakhatásban (13 milliárd dollár) keletkeztek, de az ukrán kulturális ágazat vesztesége is elérte a 3,5 milliárd dollárt, ami 4779 többségében műemléki védelmet élvező, így pótolhatatlan épületre vonatkozik.
Ami az ország helyreállítását illeti, a Világbank legutóbbi, 2023. decemberi számításai szerint legalább 486 milliárd dollárra lenne szükség Ukrajna újjáépítésére, valamint legalább 10 év. Mivel azóta már több mint egy év telt el intenzív harcokkal, az újjáépítés költsége még nagyobb és időtartama még hosszabb lesz – mondta a szakértő.
Elmondása szerint a német gazdaságkutató intézet, a Kiel Institute 2024. decemberi adatai szerint az Egyesült Államok és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát. Ennek nagyjából a fele, vagyis 120 milliárd euró katonai, a másik, nagyobbik fele pedig nem katonai támogatás. Az európai országok – ebbe beletartozik Svájc és Norvégia is, amelyek nem tagjai az Európai Uniónak – együttesen 132 milliárddal segítettek. Ha külön vizsgáljuk az országokat, akkor Németország adta legnagyobb pénzügyi segítséget: 18 milliárd eurót. A második helyen az Egyesült Királyság áll 15 milliárd euróval, a harmadik helyen pedig Dánia 8 milliárd euróval.
Magyarország is besegít
A junior elemző hangsúlyozta, hogy Magyarország is hozzájárul Ukrajna stabilitásához. Hazánk történetének legnagyobb humanitárius akciójában eddig összesen 560 millió eurós összegű támogatást nyújtott.
A civilek támogatásához a magyar állam 2,9 milliárd forinttal járult hozzá a Hungary Helps programon keresztül, amelyből iskolát, óvodát, orvosi rendelőt, mentőállomást hozott létre a segélyszervezet, emellett templomok és más műemlékek rekonstrukciójában is részt vett a kijevi és más területeken.
Ukrajna legnagyobb finanszírozója – folytatta Olekszij Anton – azonban mégis az Európai Unió. A 2024. augusztusi adatok szerint a háború kezdete óta a közösség összesen 93,3 milliárd dollárral segítette az ukrán gazdaságot. 2024. március 1-től működik az úgynevezett Ukraine Facility program, amely kizárólag az ország újjáépítésére koncentrál. A program költségvetése 2024-től 2027-ig 50 milliárd euró, amely részben hitel, részben pedig támogatás. További európai intézmények, mint például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) 2022 óta hatmilliárd euróval járult hozzá a háború okozta károk helyreállításához, de az Európai Beruházási Bank (EIB) és a Világbank is finanszírozzák az ukrán újjáépítést, viszont ezek már mind hitel formájában történnek.
Kritikus infrastruktúra
A szakértő szerint ezekből az adatokból is jól látszik, hogy az újjáépítési folyamat már elindult. Az Európai Unió minden évben megszervezi a konferenciát Ukrajna újjáépítéséről (Ukraine Recovery Conference), amelynek fő célja, hogy mobilizálja a nemzetközi támogatást, és előkészítse a helyreállítási terveket.
Viszont probléma van a pénzmennyiséggel. Eddig három év alatt körülbelül 126 milliárd eurót költöttek Ukrajna újjáépítésére, viszont a Világbank adatai szerint – amelyben még nem szerepel a 2024-es év – 486 milliárd dollár kellene összesen – tette hozzá.
Olekszij Anton úgy látja, hogy a civil infrastruktúra könnyebben újjáépíthető a háború után, a mostani támogatások többsége pedig éppen erre a területre koncentrál. A baj inkább a kritikus infrastruktúra és az olyan területek helyreállításával van, amelyeket rövid időn belül kellene újjáépíteni. „Például a műemlékvédelem alatt álló épületek is ilyenek. A restaurációt viszonylag rövid időn belül szükséges lenne megkezdeni az állagmegóvás érdekében. Számítások szerint ehhez első körben kilencmilliárd dollárt kellene előteremtenie az országnak, ugyanakkor mivel a támadások folyamatosak, a korábbi intenzitással és károkkal számolva ez évente akár 30 százalékkal emelkedhet is” – húzta alá az elemző.
Az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője szerint az egyik legnagyobb probléma mégis a kritikus infrastruktúra, amelynek helyreállítása sokkal drágább, ráadásul már nem lehet mindent – például a 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőművet sem – visszaépíteni.
A Miniszteri Kabinet 5,1 milliárd hrivnyát különített el a „Made in Ukraine” politika részét képező programokra, többek között 2 milliárd hrivnyát humanitárius aknamentesítésre – közölte Denisz Smihal miniszterelnök a kormány február 14-i ülésén, írta az Ukrinform a kormányfő Telegram csatornájára hivatkozva.
„Ma 5,1 milliárd hrivnyát különítünk el olyan programokra, amelyek a „Made in Ukraine” politika részét képezik: 2 milliárd UAH-t többek között a mezőgazdasági területek humanitárius aknamentesítésére. Az ukrán gazdák 100%-os kártérítést kaphatnak földjeik aknamentesítéséért, és a lehető leghamarabb folytathatják a munkát”, mondta.
Smihal megjegyezte, hogy 1,6 milliárd UAH-t fordítanak a hazai áruk és szolgáltatások iránti belföldi kereslet támogatására. Ezek a Nemzeti Cashback programok és az ukrán ipar termékeinek kompenzációja, többek között berendezések és gépek vásárlása esetén.
A miniszterelnök elmondása szerint további 500 millió hrivnya jut az Ukrajnában gyártott mezőgazdasági gépek beszerzésének kompenzációjára. Ennek a programnak köszönhetően a kormány arra számít, hogy az idei évben 10-15 százalékkal emelkedik az gépek és berendezések gyártása.
500 millió UAH-t különítünk el az ipari parkok kiváló minőségű infrastruktúrájának létrehozására. Ezt a forrást hét ipari park mérnöki és közlekedési infrastruktúrájának fejlesztésére, valamint a hálózatokhoz való csatlakozásra fordítjuk” – jegyezte meg. A kormányfő hozzátette, hogy a kis- és középvállalkozások támogatása is folytatódik támogatásokkal és megfizethető hitelekkel.
