Ukrajna és Franciaország memorandumot írt alá a közlekedés terén való együttműködésről – számolt be az Infrastrukturális Minisztérium sajtószolgálata.
Franciaország elsősorban szakértői támogatást fog nyújtani, és elősegíti a francia vállalatok részvételét Ukrajna újjáépítésében.
Olekszandr Kubrakov, Ukrajna újjáépítéséért felelős miniszterelnök-helyettese megjegyezte, hogy a közeljövőben a tervek között szerepel az együttműködés fokozása hidakkal való ellátás és az Ukrzaliznicja támogatása terén.
„Már megállapodtunk sínek szállításáról és a mozdonypark felújításáról. Emellett azon dolgozunk, hogy a francia partnerek részt vegyenek az ukrán léginavigáció újjáépítésében és támogatásában” – mondta.
A miniszter emlékeztetett arra, hogy Franciaország a tavalyi év végén három hidat adott át Ukrajnának a csernyihivi régió közúti forgalmának helyreállítására.
Emellett a memorandum együttműködést irányoz elő az ukrán közlekedési rendszer kárfelmérésében és helyreállításában, hangsúlyt fektetve az ökológiai alacsony szén-dioxid-kibocsátású mobilitásra való átállásra.
Az együttműködés kiterjed a vasút ágazat, a városi tömegközlekedés, a multimodális szállítás és logisztika, a légi és tengeri közlekedés, a közúti hálózat területére, valamint a környezetbarát mobilitás fejlesztésére.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Denisz Smihal miniszterelnök megbeszélést folytatott Bruno Le Maire francia gazdasági miniszterrel. A hírt az ukrán tisztviselő a Telegramon közölte.
„Tárgyaltam Bruno Le Maire-rel a Spring Meetings 2023 keretein belül. Franciaország készen áll Ukrajnának 2 milliárd eurót biztosítani egy hosszú távú program keretében. Az összeg egy részét helyreállításra fordítják. Köszönjük a támogatást” – írta.
Finnország 5 millió eurót különített el a Világélelmezési Programon keretein belül az ukrán gabona exportjának támogatására Afrika legszegényebb országaiba – számolt be a finn kormány, tájékoztatott a Jevropejszka pravda.
A pénzt az ukrán gabona felvásárlására, feldolgozására és afrikai országokba való szállítására költik, ahol a legnehezebb az élelmiszerellátással kapcsolatos helyzet.
„Ezzel a Világélelmezési Program keretein belül támogatja Finnország Ukrajnát és a gabonahiányban szenvedő országokat. Ukrajna profitot termel a gabona értékesítéséből, az élelmiszerhiánnyal és magas árakkal küzdő országok pedig megkapják a szükséges gabonát”— mondta Wille Skinnari fejlesztési együttműködési és külkereskedelmi miniszter.
A közlemény szerint a 2022 nyarától 2023 januárjáig tartó „gabonakezdeményezésnek” köszönhetően több mint 18 millió tonna élelmiszer exportálására lesz lehetőség Ukrajnából, a gabona 65%-a és a kukorica mintegy fele a fejlődő országokba került.
Finnország már korábban is különített el forrásokat a gabonakezdeményezéshez, ezzel finanszírozva Szomália gabonaellátását.
The last ship to travel under a UN-brokered deal that allows the safe Black Sea export of Ukrainian grain left the port of Odesa early on Sunday ahead of a deadline to extend the agreement, according to a Reuters witness and https://t.co/gQhM3DIiXg.https://t.co/qGeeLMkHChpic.twitter.com/AbnrBEnCr5
The Ukrainian Foreign Ministry announced the export of grain through Croatian ports. There is already an agreement with Zagreb. pic.twitter.com/FnDAo3Uh9E
Franciaországban a TotalEnergies olajipari vállalat 3400 töltőállomásán március 1-től az év végéig az üzemanyag ára nem fog 1,99 euró (758 forint) fölé emelkedni – jelentette be Patrick Pouyanné, az energiaóriás elnök-vezérigazgatója a TF1 kereskedelmi televízióban.
„A TotalEnergies valamennyi töltőállomásán 2023-ban a dízel és a benzin nem lesz drágább 1,99 eurónál” – mondta a cégvezér, akit Emmanuel Macron államfő nyilvánosan szólított fel arra, hogy „tegyen gesztust” a fogyasztók felé, miután rekordnyereséggel zárta a tavalyi évet az energiavállalat. Az árkorlátozás a következő termékekre lesz érvényes: Diesel Premier B7, Diesel Premier B10, SP95-E10, SP95-E5 és Superethanol E85. Nem vonatkozik viszont az Excellium dízel és az ólommentes 98-as termékekre. Az intézkedés március 1-jétől az év végéig lesz hatályban, de a TotalEnergies-nek az autópályákon található töltőállomásain már szombattól érvényes lesz. Az energiavállalat a 10 ezer franciaországi töltőállomás mintegy harmadának a tulajdonosa. Az energiaóriás 19,1 milliárd eurós nyereséggel zárta a tavalyi évet. Az összeg bejelentése óta a TotalEnergies a sajtó és a kormány nyomása alá került annak érdekében, hogy „az inflációs időszakban tegyen gesztust” az autósoknak. A francia kormány 2022. áprilisi 1-jén tankolási kedvezményt vezetett be a benzinkutaknál. A minden üzemanyagra vonatkozó, eleinte 15 eurócentes kedvezmény szeptember 1-jén 30 eurócentre emelkedett, majd november 15-én 10 eurócentre csökkent, és december 31-én teljesen kivezette a kedvezményt a kormány. Helyette egyszeri, 100 eurós üzemanyagár-támogatást nyújt mintegy 10 millió alacsony jövedelmű munkavállalónak, akinek szüksége van gépjárműre a munkájához vagy a munkába járáshoz. A TotalEnergie 2022. szeptembertől decemberig 20, majd 10 eurócentes kedvezményt nyújtott a benzinkutaknál, amely 550 millió euróba került a cégnek. A kedvezmény elve abban különbözött az ársapkától, hogy minden termékre vonatkozott a Total minden franciaországi töltőállomásán a kormányzati kedvezménnyel együtt. Az üzemanyag átlagára jelenleg jóval 1,99 euró alatt van Franciaországban, 1,8 euró (685 forint) körül mozog, de elemzők szerint az orosz gázolaj elleni embargó miatt nem kizárt, hogy az üzemanyagok ára a jövőben ismét emelkedhet.
Catherine Colonna francia külügyminiszter január 26-án, csütörtökön Odesszába érkezett látogatásra. A kormány hárommillió euró átutalását ígéri Ukrajna nukleáris biztonságának biztosítására.
A hírt Vladiszlav Nazarov, a Pivdeny operatív parancsnokság sajtószóvivője közölte.
Nazarov elmondása szerint a francia külügyminisztérium vezetője arról számolt be, hogy Franciaország folyamatos kapcsolatban áll az ukrán kormánnyal, és mindent megad, ami szükséges: tankokat, páncélozott járműveket és légvédelmi rendszereket, valamint katonák kiképzését is vállalja.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A legszerényebben élő férfiak negyede nem éri meg a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt, amely mégis 64 évre emelkedne. A francia kormány bemutatta kedden a tervezett nyugdíjreformot, amelynek keretében a jelenlegi 62 évről 2030-ig fokozatosan emelnék 64-re a nyugdíjkorhatárt, s ezzel párhuzamosan a csaknem 2 millió kisnyugdíjas számára 1200 euróra (478 ezer forintra) emelné a kormány a minimumnyugdíj havi összegét. A javaslat szerint a teljes összegű öregségi nyugdíj 2027-től 43 év szolgálati év után járna. Élisabeth Borne miniszterelnök szerint a reform célja szavatolni a nyugdíjrendszer egyensúlyba kerülését 2030-ig.
„Mindazoknak, akik képesek rá, azt javasoljuk, hogy dolgozzanak tovább. Ezt a döntést hozta meg valamennyi európai szomszédunk is” – mondta élő televíziós beszédében a kormányfő, mielőtt bejelentette a reform legfőbb javaslatát, a nyugdíjkorhatár fokozatos megemelését 64 évre 2030-ig.
„Teljesen tisztában vagyok azzal, hogy a nyugdíjrendszerünk fejlesztése félelmeket és kérdéseket vált ki a franciákból. Válaszolni kívánunk ezekre, és meg akarjuk győzni az embereket” – hangsúlyozta Élisabeth Borne, kiemelve, hogy a kormány igazságosságra törekszik a reformmal.
A nyolc legfőbb szakszervezet tüntetésekre és sztrájkokra szólít fel január 19-én és 24-én
a nyugdíjreform ellen, amelyet Emmanuel Macron államfő már az első mandátumát megelőző kampányában megígért 2017-ben, és amelyet a második mandátuma legfőbb intézkedésének harangozott be, de amelyhez nem rendelkezik a parlamentben a kellő többséggel.
Élisabeth Borne miniszterelnök kedden jelezte, hogy a reformon a kormány kész változtatni a lojális és konstruktív parlamenti vitában, amely februárban kezdődik.
Marine Le Pen, a jobboldali szuverenista Nemzeti Tömörülés frakcióvezetője szerint igazságtalan a reform, és pártja meg kívánja akadályozni annak elfogadását, míg a radikális baloldali Engedetlen Franciaország „súlyos társadalmi regressziónak” minősítette a javaslatot. Az ellenzékhez tartozó jobbközép Köztársaságiak vezetője, Eric Ciotti azonban jelezte: pártja kész megszavazni az „igazságos reformot”.
„Visszaérünk oda, amit a nagyszüleink megéltek: azaz munka után a temető következik” – jelentette ki Philippe Martinez, az egyik legnagyobb szakszervezet, a CGT vezetője. A francia statisztikai hivatal adatai szerint a legszerényebben élő férfiak negyede nem éri meg a jelenlegi 62 éves nyugdíjkorhatárt.
Az elmúlt három évtizedben több nagy nyugdíjreformot is elindítottak a francia kormányok a társadalom elöregedésének és a nyugdíjkassza deficitessé válásának kompenzálására, s valamennyit jelentős szociális tiltakozó megmozdulások kísérték.
Minden 65 évnél idősebb franciára jelenleg 2,6 20 és 64 év közötti jut, de 2030-ban már csak 2,25-en lesznek, 2040-ben pedig már csak ketten, ami a felosztó-kirovó nyugdíjrendszermodell fenntarthatóságát fenyegeti. Ebben a rendszerben a befizetők mindig az aktuális eltartottak nyugdíját finanszírozzák, nem pedig a sajátjukat.
A kormány javaslata szerint a teljes összegű nyugdíjhoz már 2027-től legalább 43 év szolgálati időre lesz szükség az eredetileg tervezett 2035 helyett. Cserébe a kormány minden kisnyugdíjas havi nyugdíjának összegét megemelné a miniszterelnök szerint.
Jóllehet Franciaországban az egyik legalacsonyabb a nyugdíjkorhatár az Európai Unióban, annak megemelése nagyon népszerűtlen: a franciák 68 százaléka nem támogatja a javaslatot az Ifop-Fiducial közvélemény-kutatóintézet felmérése szerint.
A közvéleménynek kedden bemutatott javaslatot január 23-i ülésén vitatja meg a kormány, de az ellenzéki baloldali pártszövetség, a NUPES már január 17-re tüntetést hirdetett, az összefogást vezető Engedetlen Franciaország pedig január 21-én is tiltakozó nagygyűlést tart.
A törvénytervezetet január 30-tól vizsgája meg a nemzetgyűlés illetékes bizottsága, a plenáris ülés elé február 6-án kerül vitára.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Elhárult az áramkimaradások veszélye Franciaországban, miután újabb atomreaktorok álltak üzembe a karbantartási munkák végeztével, és az időjárás is kedvező – mondta szerdán Olivier Véran kormányszóvivő.
A lakossági energiaellátás 70, a vállatokénak pedig 55-60 százalékát biztosító 56 atomreaktor közül immár 42 üzemel.
„Az áramkimaradás veszélye ezen a télen elhárulni látszik köszönhetően annak, hogy az atomerőműveink működése fokozatosan újraindult, valamint az időjárási viszonyoknak is. Az energiatakarékosság terén kellő erőfeszítést tett az állam, a vállalatok és minden francia” – hangsúlyozta a kormányszóvivő a kormányülést követő sajtótájékoztatóján.
Ez tehát egy igazán megnyugtató hír, de nem tántoríthat el minket a célunktól, amely továbbra is az energiatakarékosság – tette hozzá.
Emmanuelle Wargon, az energiaszabályozásért felelős bizottság elnöke december végén jelezte, hogy január közepe előtt semmiképpen nem kell számítani tervezett és előre bejelentett áramkimaradásokra, miután „a franciák tényleg meghallották” a felhívást az energiatakarékosságra, és a fogyasztás 9 százalékkal csökkent az elmúlt négy hónapban Franciaországban.
A francia kormány októberben egy több évre szóló energiatakarékossági programot mutatott be, amely egyben segítheti, hogy a tél folyamán ne legyenek ellátási kimaradások, és az ország felkészüljön a klímaváltozás kihívásaira.
Az a cél, hogy néhány nagyon egyszerű mechanizmussal sikerüljön közösen a hétköznapi fogyasztást 10 százalékkal csökkenteni – mondta akkor Emmanuel Macron államfő.
A kormány által meghirdetett legfőbb intézkedések lényege, hogy kevesebb fűtésre és világításra, valamint a pazarlás elkerülésére ösztönzik – mindenekelőtt a fogyasztás csúcsidőszakaiban – a lakosságot, az önkormányzatokat és a vállalatokat, ismét az otthoni munkavégzést helyezik előnybe a közigazgatásban, amelyhez 15 százalékkal növeli a rezsiköltségek fedezésére a munkavállalóknak folyósított napidíjat a kormány, és anyagi támogatást nyújt az autómegosztáshoz is.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Lecornu Twitteren közölte, Franciaország a háború kezdete óta „megbízható és állandó támogatást” nyújt Ukrajnának.
Párizs 200 millió eurós alapot hoz létre, amely lehetővé teszi, hogy Ukrajna közvetlenül a francia gyártóktól vásárolhasson fegyvereket és katonai felszereléseket – jelentette ki Sebastien Lecornu, Franciaország védelmi minisztere.
„Tanulmányoztuk az ukrán hadsereg igényeit ahhoz, hogy folytathassuk a támogatást 2023-ban” –ä közölte a francia miniszter.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Had a productive conversation with ?? #DefMin Margarita Robles. Grateful for your support & for being the 1st to provide Hawk systems to make our skies safer. Look forward to the new military aid package that will arrive soon. Our cooperation will result in our common victory!
Elizabeth Bourne francia miniszterelnök levelet küldött minden illetékes hatóságnak, hogy készítsenek helyi vészhelyzeti intézkedési terveket a téli áramszünetek esetére.
A hírt az EUROACTIV France közölte – írja a Jevropejszka pravda.
A levél szerint az esetleges áramkimaradások meghatározott helyekre korlátozódnak, és három napos előzetes értesítés mellett legfeljebb két órán át tarthatnak.
A lakosság kiszolgáltatott rétegeit és a kritikus létesítményeket, például a kórházakat és a segélyszolgálatokat nem érinthetik az áramkimaradások, bár előfordulhat, hogy az iskolákat néhány órára be kell zárni.
Az idei év elején Bourne célul tűzte ki a vállalatok és magánszemélyek energiafogyasztásának 10%-os csökkentését. A kormány szerint az energiafogyasztás már alacsonyabb hőmérséklet mellett is 7%-kal csökkent.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Az Európai Bizottság is jóváhagyta, így Franciaország betilthatja a 2,5 órásnál rövidebb, belföldi repülőjáratokat az olyan városok között, amik vasúttal is össze vannak kötve – írja az Euronews.
A tilalom kezdetben csak három útvonalat érint, amelyek Párizs, Nantes, Lyon és Bordeaux között közlekednek. Ha a vasúti szolgáltatások javulnak, további útvonalakat is felvehetnének a listára. A változtatások az ország 2021-es éghajlatvédelmi törvényének részét képezik, egyelőre nem lehet tudni, az új szabályok pontosan mikor lépnek életbe.
Franciaország a magánrepülőgépek rövid utakra történő használatát is visszaszorítja annak érdekében, hogy környezetbarátabbá tegye a belföldi közlekedést. Clément Beaune közlekedési miniszter szerint az ország nem tűrheti tovább, hogy a szupergazdagok magánrepülőgépeket használjanak, miközben a lakosság megszorításokat hajt végre az energiaválság és az éghajlatváltozás kezelése érdekében.
A rövid távú járatokra vonatkozó tilalom három évig lesz érvényben, ezt követően a Bizottság felülvizsgálja.
„Ez jelentős előrelépés az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére irányuló politikában” – mondta Beaune közlekedési miniszter egy sajtóközleményben. „Büszke vagyok arra, hogy Franciaország úttörő szerepet játszik ezen a területen” – tette hozzá.
Sarah Fayolle, a Greenpeace France közlekedési kampányának vezetője az Euronewsnak elmondta, hogy az Európai Bizottság döntésének „negatív és pozitív aspektusai” is vannak, mivel egyelőre csak három útvonalat érint. „Jó az irány, de a kezdeti intézkedés nem túl ambiciózus” – mondta.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ