Ukrajna bruttó hazai termékének (GDP) a csökkenését 2022 végére 30,4 %-ra [± 2%] becsülik, ami egybeesik a kormány és az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) korábbi hivatalos előrejelzéseivel – közölte csütörtökön az rbc.ua hírportál a Gazdasági Minisztérium sajtószolgálatára hivatkozva.
A közlemény szerint Julija Szviridenko első miniszterelnök-helyettes, gazdasági miniszter bejelentette, hogy „2022-ben Ukrajna gazdasága a nemzeti függetlenség történetének legnagyobb veszteségeit és kárait szenvedte el, amiket az Orosz Föderáció és terrorizmusa idézett elő, ami még 2014-ben kezdődött, majd február 24-én nagy léptéket vett fel a két ország és Fehéroroszország és az ideiglenesen megszállt Krím határainak teljes hosszában.”
Ugyanakkor decemberben –34 %-ra [± 2%] becsülték az ukrán GDP visszaesését, ami valamivel jobb a novemberi becsléseknél (37 % [±2 %] GDP-esés). Ennek megfelelően a IV. negyedévre a visszaesést 35,5 %-os [±2 %] szintre becsülik, figyelembe véve az energiaellátás helyzetének bizonyos stabilizálódását a novemberi orosz támadás után.
„Azonban az Oroszország ezt követő terrorista rakétatámadásai, bár nem okoztak kritikus károkat (különösen az energiainfrastruktúrában), továbbra is nyomást gyakorolt az üzleti hangulatra és tevékenységre” – áll a gazdasági minisztériumi jelentésben.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az NBU 2022-re Ukrajna bruttó hazai termékének (GDP) 31,5 %-os csökkenését jósolta. Az NBU prognózisa szerint 2023-ban az ukrán gazdaság 4,0 %-kal, 2024-ben 5,2 %-kal nő majd. A kormány előrejelzése szerint a reál HDP 3,2 %-kal nő a 2022-es 32,0 %-os visszaesés után.
A globális hitelező szerint a G20-as csoport legtöbb gazdaságában tartós marad a magas infláció.
A világgazdasági kilátások még a múlt havi előrejelzésnél is borúsabbak – közölte vasárnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hivatkozva a beszerzési menedzser indexekben (BMI) az elmúlt hónapokban tapasztalt folyamatos romlásra. A sötétebb kilátásokért a tartósan magas és széles körű infláció által kiváltott szigorított monetáris politikát, a gyenge kínai növekedési lendületet, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió okozta folyamatos ellátási zavarokat és az élelmiszerellátás bizonytalanságát tartja felelősnek a nemzetközi szervezet.
A globális hitelező a múlt hónapban 2,7 százalékra csökkentette a 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését a korábbi 2,9 százalékos prognózisról.
A G20-ak vezetőinek indonéziai csúcstalálkozójára készített blogbejegyzésében az IMF azt írta, hogy a legutóbbi nagy gyakoriságú gazdasági mutatók „megerősítik, hogy a kilátások borúsabbak”, különösen Európában. Az IMF szerint a feldolgozóipari és szolgáltatási tevékenységet mérő BMI kimutatások a 20-as csoport legtöbb nagy gazdaságában gyengeséget jeleznek, a gazdasági tevékenység zsugorodni fog, miközben az infláció tartósan magas marad.
„A G20-országok egyre nagyobb hányadában az év eleji expanzív területről a zsugorodást jelző szintre csökkentek az értékek” – mondta az IMF, hozzátéve, hogy a globális széttagoltság „a lefelé mutató kockázatok összefolyását” növeli.
„A világgazdaság előtt álló kihívások hatalmasak, és a gyengülő gazdasági mutatók további nehézségeket tartogatnak” – írta a szervezet, hozzátéve, hogy a jelenlegi politikai környezet „szokatlanul bizonytalan”.
Az európai energiaválság súlyosbodása erősen károsítaná a növekedést és növelné az inflációt, míg a tartósan magas infláció a vártnál nagyobb mértékű szakpolitikai kamatemelésre és a globális pénzügyi feltételek további szigorítására késztethet.
Ez pedig „a sérülékeny gazdaságok számára az államadósság-válság növekvő kockázatát” jelentené – mondta az IMF. Az egyre súlyosabbá váló időjárási események szintén károsan hatnak a növekedésre az egész világon – írta a jelentés.
A háború kitörése után a kormány több adókedvezményt léptetett életbe, aminek nagy részét az államháztartási hiány miatt, fokozatosan visszavont. Ezzel együtt mégis adóreformot tervez, amely jelentős adócsökkentést hozna mind a természetes, mind a jogi személyek számára.
Jelenleg a háború miatt az ukrán állam költségvetése deficittel küzd, amit csak fedezet nélküli pénznyomtatással, külső hitelekből, valamint a partnerállamok támogatásaiból tudnak finanszírozni.
A tervezet szerint a jelenlegi 18%-ról 10%-ra csökkenne a személyi jövedelemadó és a társasági adó mértéke. Az általános forgalmi adó 20% helyett 10%-ra módosulna.
Viszont ezzel egyidejűleg megdupláznák – 1,5%-ról 3%-ra – a 2014-ben bevezetett hadiadót, a munkáltató által fizetett, 22%-os társadalombiztosítási járulékot azonban jelentősen mérsékelnék. Ellenben eltörölnék az összes járulékfizetési kedvezményt, növelnék az adótörvények megsértéséért kiszabható büntetést, illetve az adóhatóság számára hozzáférést biztosítanának a bankszámlák adataihoz.
Mihajlo Kuhar, az adóreform kidolgozásával foglalkozó munkacsoport egyik tagja szerint a reform még a háborús időszakban is megvalósítható, mivel lehetővé teszi a gazdaság gyorsabb fellendülését és kifehéredését.
Az Ukrán Nemzeti Bank állásfoglalása szerint nem támogathatják azokat a kezdeményezéseket, amelyek a költségvetési hiány növekedéséhez vezetnek. Ezek a lépések negatív makrogazdasági következményekkel járnának, így a gazdaság háború utáni fellendülését is nehezítenék, vélekedik a jegybank.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
Franciaország GDP-je nőtt a második negyedévben, ráadásul a várakozásokat felülmúló mértékben. Mindez nyugtatólag hat, amikor az euróövezeti bizalmi indexek rég látott mélységben vannak és recessziót várnak az európai gazdaságok túlnyomó többségében.
Franciaország gazdasága a vártnál gyorsabb bővüléssel tért vissza a növekedés útjára, ami szilárdabb alapokra helyezte a gazdaságot, miközben a gyorsuló infláció és az orosz energiaellátás leállításának kockázata azzal fenyeget, hogy Európa recesszióba kerül – írja a Bloomberg.
A 2022. év eleji meglepő zsugorodás után a bruttó hazai termék 0,5 százalékkal nőtt a júniusig tartó három hónapban. Ez meghaladja a Bloomberg elemzői körében végzett felmérés 0,2 százalékos medián becslését.
A meglepetés nagy részét azonban a kereskedelem okozta, mivel a fogyasztói kiadások már a második egymást követő negyedévben csökkentek. Az euróövezet második számú gazdaságának adatai az elsők a pénteken esedékes számok sorában, amely a 19 tagú euróövezet egészének bruttó hazai termékével zárul. Elemzők kis mértékű, 0,2 százalékos növekedést várnak.
Az Insee statisztikai hivatal külön kiadványa szerint a fogyasztói kiadások növekedése júniusban 0,2 százalékra lassult az előző hónaphoz képest, mivel a feldolgozott termékek vásárlása jelentősen visszaesett.
A francia háztartások bizalma hét egymást követő hónapban csökkent, és júliusban 2013 óta a legalacsonyabb szintre esett.
Európa kilátásai a következő hónapokra rendkívül bizonytalanok. Míg a nyári idegenforgalmi szezon lendületet ad a déli országoknak, a Kreml energetikai fenyegetései, az elhúzódó ellátási nehézségek és a rekordszintű infláció nyomják le a keresletet és a termelést.
A Nemzetközi Valutaalap a héten közölte, hogy 2022-ben Németország lesz a legrosszabbul teljesítő ország a G7-ek csoportjában, mivel az ipari ágazat túlzott súlya a gazdaságban jelentős kockázatot jelent, főként mert az energiaellátás és a vegyipar erősen ráutalt az orosz földgázra.
Baljós képet fest az euróövezeti gazdasági helyzetről, hogy:
Az euróövezet üzleti bizalmi indexe 17 hónapja a leggyengébb a recessziótól való félelem miatt,
a Goldman Sachs az euróövezetben recessziót lát az év második felében
a recesszió elkerülésére vonatkozó német remények napról napra csökkennek.
The most vulnerable countries must not pay the price of a war they did not want. France, like Ukraine and all of our partners, has decided to make the choice, as it will always, to show solidarity through action: pic.twitter.com/75P3XoehSZ
Ukrajna és Ausztria, ezen belül Kárpátalja és Burgenland partnerségének köszönhetően két hónappal ezelőtt egy együttműködési memorandumot írtak alá a szerződő felek. Azóta az osztrákok már kétszer is ellátogattak hozzánk, hogy megosszák ötleteiket. Most pedig a kárpátaljai küldöttség utazott Ausztriába.
Az utazásból a delegáció konkrét projektekkel tért vissza. Olyan programokról folytattak tárgyalást, amelyek mindkét régió ágazatai számára fontosak. Burgenland borvidék, akárcsak Kárpátalja. Noha nálunk a borkészítés még nem olyan fejlett, mint náluk, a szövetségi tartományban már jelentős részét képezi a gazdaságnak és a termelésnek. Vidékünk másik perspektívája az alternatív energia.
Erről Németországban számoltak be, ahol a szakértők hozzávetőleges becsléseket készítettek az ország helyreállításához szükséges időről és forrásokról.
Ma Ukrajna számos vidéke gyakorlatilag teljesen megsemmisült: csak házak és adminisztratív épületek maradványai, felrobbant hidak láthatóak. A legfrissebb adatok szerint Ukrajna háború utáni újjáépítése akár 10 évig is eltarthat, a károk értékét pedig 500 milliárd euróra becsülik.
Német közgazdászok szerint az újjáépítésben a fő szerepet az Európai Uniónak kell játszania. A munkálatok megkezdése előtt azonban a háború befejezésére kell összpontosítani. Annak ellenére, hogy a háború végét még senki nem tudja megjósolni, Németországban aktívan tárgyalnak Ukrajna megsemmisített területeinek újjáépítéséről. A héten a berlini Humboldt Egyetemen tartottak értekezletet a kérdést illetően, a német szakemberek úgy vélekednek, hogy a hasonló jellegű diskurzusokat minél hamarabb el kell kezdeni.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
A stagfláció veszélye reális – jelentette ki szombaton Christian Lindner német pénzügyminiszter a Bloomberg tudósítása szerint. A politikus a liberális szabad demokraták konferenciáján beszélt.
Lindner szerint fennáll a veszélye, hogy az infláció erőteljesen emelkedik, miközben a gazdasági növekedés újabb léket kap, így stagflációba süllyed a német gazdaság.
Ez sok ember számára az elszegényedés veszélyét hordozza – jelentette ki.
A Bundesbank pénteken arra figyelmeztetett, hogy ha az orosz-ukrán háború még jobban eldurvul, illetve embargót vetnek ki az orosz olajra és gázra, akkor akár 2 százalékkal is visszaeshet Európa legnagyobb gazdasága.
Ha a Németországba vetett bizalom is meginog, akkor a stagfláció nagyon hamar egy még rosszabb stabilitási válságba csaphat át – mondta Washingtonból Lindner, aki az amerikai fővárosban van karanténban enyhe koronavírus-fertőzés miatt az IMF és a Világbank kongresszusa után. A pénzügyminiszter szerint éppen ezért kell erősen fellépniük a stagflációs veszéllyel szemben.
Mindez azért is nagy feladat, mert közben Lindner szerint fenn kell tartani a szankciós nyomást Oroszországon. Szerinte könnyen lehet, hogy a büntetőintézkedések
hónapokig, akár évekig fennmaradhatnak, sőt lehetnek olyanok, melyek állandósulhatnak.
Lindner szerint az adók emelése nem kerülhet szóba, közben viszont segíteni kell az áremelkedés által leginkább sújtott iparágakat és háztartásokat.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) előrejelzése szerint 2024-re Indonézia kiszorítja Oroszországot a világ vásárlóerő-paritáson (PPP) számolt GDP szerint rangsorolt hat legnagyobb gazdasága közül.
A jelentés összeállítói szerint 2022 végén a vásárlóerő-paritáson számított orosz GDP részaránya a globális GDP-ből 2,72 százalékra csökken a múlt év végi 3,07 százalékról, 2024-ben pedig már csak 2,52 százalék lesz. Indonézia részesedése a globális GDP-ből 2024-ben viszont már eléri a 2,61 százalékot.
Az IMF számításai szerint a múlt év végén Oroszország még mindig a világ hatodik legnagyobb gazdasága volt Kína, az Egyesült Államok, India, Japán és Németország után. Tekintettel azonban az orosz GDP összesen mintegy 10,6 százalékos csökkenésére 2022–2023 között, Indonézia 2024-ben már megelőzi Oroszországot és a hatodik helyre jön föl.
A Nemzetközi Valutaalap kedden nyilvánosságra hozott legfrissebb globális gazdasági előrejelzésében az szerepelt, hogy az orosz gazdaság idén 8,5 százalékkal, jövőre pedig további 2,3 százalékkal zsugorodik. Az olaj- és gázembargó, valamint a szigorú pénzügyi szankciók „súlyos hatással lesznek az orosz gazdaságra” – áll az IMF előrejelzésében.
Ukrajna gazdasága idén 35%-ot fog zuhanni a háború miatt – derül ki a Nemzetközi Valutaalap (IMF) új, áprilisi világgazdasági kilátásairól szóló előrejelzéséből.
„Bár az ukrán gazdaságot ért károkról nem lehet pontos felméréseket szerezni, a háború igen erőteljes visszaesést okoz” – mondták el.
Az IMF szerint Oroszország Ukrajna elleni háborúja lassítja a gazdasági növekedést és növeli az inflációt. Az általános gazdasági kockázatok jelentősen megemelkedtek, és a politikai kompromisszumok még nehezebbé váltak.
A közép-kelet-európai régióban Magyarország és Lengyelország éri el az idén a legnagyobb GDP-növekedést a Nemzetközi Valutaalap (IMF) kedden publikált Világgazdasági kilátások (World Economic Outlook, WEO) című jelentése szerint.
Mindkét ország gazdasági növekedése alacsonyabb lesz a szervezet októberi prognózisában előre jelzettnél.
A Nemzetközi Valutaalap azzal számol, hogy a magyar bruttó hazai termék (GDP) az idén 3,7 százalékkal, jövőre pedig 3,6 százalékkal nő. Az októberi jelentésében még 5,1 százalékos növekedést várt 2022-re az IMF a tavalyi 7,1 százalékos bővülés után.
Az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 10,3 százalékosra gyorsulhat az októberben várt 3,6 százalékkal szemben; jövőre az ütem 6,4 százalékra lassul az előrejelzés szerint.
A munkanélküliségi ráta a tavalyi 4,1 százalékról idén 4,3 százalékra nő, 2023-ra 4,2 százalékra csökken.
Lengyelország az IMF prognózisa szerint az idén a magyarországival megegyező, 3,7 százalékos gazdasági növekedést ér el a tavalyi 5,7 százalék után. Októberben az IMF 5,1 százalékos GDP-növekedést várt 2022-re. Jövőre a lengyel gazdaság növekedése 2,9 százalékra lassulhat. Lengyelországban az infláció a tavalyi 5,1 százalék után idén 8,9 százalék, jövőre 10,3 százalék lehet. A munkanélküliségi ráta a tavalyi 3,5 százalék után idén 3,2 százalékra, jövőre 3 százalékra mérséklődhet.
Ukrajnáról az IMF azt közölte, hogy jelenlegi becslései szerint idén 35 százalékkal zsugorodhat a GDP a tavalyi 3,4 százalékos növekedést követően; az IMF más mutatóra nem adott előrejelzést.
Az IMF előrejelzése szerint Oroszország GDP-je a tavalyi 4,7 százalékos növekedés után idén 8,5 százalékkal, 2023-ben további 2,3 százalékkal csökkenhet. Az infláció a tavalyi 6,7 százalékot követően az idén 21,3 százalék, jövőre 14,3 százalék lehet. A munkanélküliség a tavalyi 4,8 százalékról idén 9,3 százalékra nő, a ráta jövőre 7,8 százalékra mérséklődik.
