Az egyre nagyobb veszteségeket okozó háború miatt az ukrán gazdaság átállt a katonai irányvonalra, ezért a kabinet bizonyos adókedvezmények eltörléséről döntött.
A háború előtt a legjelentősebb költségvetési bevételi forrást biztosító importadók eltörlése a külföldi termékek versenyelőnyéhez és a devizatartalékok csökkenéséhez vezetett. Ezek ellensúlyozása érdekében az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) júliusban 36,56 hrivnyában állapította meg a dollár hivatalos árfolyamát.
Július 1-jétől az importkedvezményeket törölték, az áfa- és a vámmegfizetési kötelezettséget visszaállították. A hatóságok, különösen az NBU, azonban nemcsak az importadókat követelték vissza, további 10 százalékos adó bevezetését szorgalmazták. Végül ezt az ötletet elvetették.
Az adóellenőrzések moratóriuma sem tartott sokáig. Az ukrán parlament már május elején visszaállított bizonyos típusú ellenőrzéseket, különösen azokat, amelyeket maguknak az adófizetőknek a kérésére végeznek.
Részben megszűntek az üzemanyagokra vonatkozó engedmények is: csökkentett mértékben, de újra fizetendő a jövedéki adó és az áfa. Meglepő módon ez kezdetben szinte semmilyen hatással nem volt az árakra: a benzinkutak egyszerűen csökkentették a felárat, ám az utóbbi napokban jelentősen, 1-4 hrivnyával is megugrott a tarifa.
A legtartósabbnak az a kezdeményezés bizonyult, amely lehetővé tette, hogy a nagyvállalatok is áttérjenek az egyszerűsített adózási rendszerre, és csak a bevételük 2 százalékát fizessék ki. Ez az elképzelés vonzónak tűnhet, ám nem mindenki számára előnyös. Az adó megfizetésének alapja ugyanis a teljes jövedelem, és nem a nyereség összege. Tehát minél jövedelmezőbb a cég, annál kifizetődőbb az egyszerűsített adózási rendszerre áttérnie. A 2 százalékos adó másik jellemzője, hogy akkor is fizetni kell, ha veszteségesen működik a cég. Vagyis az olyan vállalkozásokat, amelyek az értékesítési nehézségek vagy a logisztikai költségek növekedése miatt veszteségessé váltak, az egyszerűsített rendszerre való átállás további kiadásokkal terheli. Ezek a vállalatok az áfa és a jövedelemadó megfizetését választva továbbra is inkább az általános rendszerben maradtak.
Az ukrán állami adószolgálat (DPSZ) tájékoztatása szerint novemberre 50 800 cég állt át a kedvezményes rendszerre – ez az összes Ukrajnában bejegyzett jogi személy 3,6 százaléka. Április–októberben ezek a cégek több mint 4,6 milliárd hrivnya adót fizettek be a költségvetésbe. Ehelyett a kedvezményes rendszert igénybe vevők túlnyomó többsége egyéni vállalkozó, nem pedig jogi személy, akiknek ezt a kedvezményt eredetileg szánták. A DPSZ adatai szerint 252 ezer egyéni vállalkozó, a bejegyzettek 14,8 százaléka élt azzal a joggal, hogy az addig használt egységes adót 5-ről 2 százalékra csökkentse. Az általuk folyósított adó összege csaknem 3,9 milliárd hrivnyára rúg.
Nehéz kiszámítani, hogy február 24. után mennyi pénz nem folyt be a költségvetésbe a kedvezmények bevezetése miatt. Jó példa erre a több hónapig szinte ingyenesen vámkezelt autóimport. 2022. április–júniusában 236 800 autót importáltak Ukrajnába, amelyek összértékét 1,12 milliárd dollárra becsülik.
Mélyrepülésbe kerültek a költségvetési bevételek
A parlament adóbizottságának elnöke, Danilo Hetmancev számításai szerint az importvámok eltörléséből származó kedvezmény mértéke 42,6 milliárd hrivnya volt, ennek fele az autóimportból származott.
A képviselők hosszú átmeneti időszakot szeretnének kialakítani, hogy a vállalkozásoknak legyen idejük felkészülni. Az egyik ok, amiért a hatóságok eltörölnék a juttatásokat, a nemzetközi partnerek, különösen az IMF követelménye. Emellett Ukrajna a Nemzetközi Valutaalappal való együttműködés keretében nemcsak a háború előtti adózás visszaállítását vállalta, hanem azt is, hogy nem teremt új, az adóalapot csökkentő kedvezményeket vagy kivételeket.
A globális hitelező szerint a G20-as csoport legtöbb gazdaságában tartós marad a magas infláció.
A világgazdasági kilátások még a múlt havi előrejelzésnél is borúsabbak – közölte vasárnap a Nemzetközi Valutaalap (IMF), hivatkozva a beszerzési menedzser indexekben (BMI) az elmúlt hónapokban tapasztalt folyamatos romlásra. A sötétebb kilátásokért a tartósan magas és széles körű infláció által kiváltott szigorított monetáris politikát, a gyenge kínai növekedési lendületet, valamint az Ukrajna elleni orosz invázió okozta folyamatos ellátási zavarokat és az élelmiszerellátás bizonytalanságát tartja felelősnek a nemzetközi szervezet.
A globális hitelező a múlt hónapban 2,7 százalékra csökkentette a 2023-ra vonatkozó globális növekedési előrejelzését a korábbi 2,9 százalékos prognózisról.
A G20-ak vezetőinek indonéziai csúcstalálkozójára készített blogbejegyzésében az IMF azt írta, hogy a legutóbbi nagy gyakoriságú gazdasági mutatók „megerősítik, hogy a kilátások borúsabbak”, különösen Európában. Az IMF szerint a feldolgozóipari és szolgáltatási tevékenységet mérő BMI kimutatások a 20-as csoport legtöbb nagy gazdaságában gyengeséget jeleznek, a gazdasági tevékenység zsugorodni fog, miközben az infláció tartósan magas marad.
„A G20-országok egyre nagyobb hányadában az év eleji expanzív területről a zsugorodást jelző szintre csökkentek az értékek” – mondta az IMF, hozzátéve, hogy a globális széttagoltság „a lefelé mutató kockázatok összefolyását” növeli.
„A világgazdaság előtt álló kihívások hatalmasak, és a gyengülő gazdasági mutatók további nehézségeket tartogatnak” – írta a szervezet, hozzátéve, hogy a jelenlegi politikai környezet „szokatlanul bizonytalan”.
Az európai energiaválság súlyosbodása erősen károsítaná a növekedést és növelné az inflációt, míg a tartósan magas infláció a vártnál nagyobb mértékű szakpolitikai kamatemelésre és a globális pénzügyi feltételek további szigorítására késztethet.
Ez pedig „a sérülékeny gazdaságok számára az államadósság-válság növekvő kockázatát” jelentené – mondta az IMF. Az egyre súlyosabbá váló időjárási események szintén károsan hatnak a növekedésre az egész világon – írta a jelentés.
A Valutaalap képviselői folytatják a megbeszéléseket az ukrán kormánnyal az új hitelprogramról.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) Gavin Gray által vezetett missziója november 11-én, pénteken megkezdte az online formátumú megbeszéléseket Ukrajna képviselőivel – számolt be az Interfax-Ukrajna az IMF állandó ukrajnai képviselője, Vahram Sztepanyan nyilatkozatára hivatkozva.
A felek az IMF Ügyvezető Igazgatóságának (PMB) bevonásával folytatják az ukrán fél, a Monitoring Programmal kapcsolatos kérésének megvitatását.
„A párbeszéd a múlt hónapban Bécsben megtartott találkozók eredményein fog alapulni. A misszió tevékenysége online formátumban zajlik” – pontosított Sztyepanyan.
Korábban Andrij Pisnij, a jegybank elnöke kijelentette, hogy a misszió várhatóan november 17-ig tart, és december elején megfogalmazódnak a végleges megállapodások, amelyeket a Valutaalap igazgatósága kell jóváhagyjon. Elmondása szerint a Nemzeti Bank és a Pénzügyminisztérium vezetősége közötti technikai megbeszéléseken „ki kell dolgozni annak a programnak a vázlatát, amely a Nemzeti Bank következő évekre vonatkozó cselekvési tervének alapját képezi, és valószínűleg az lesz annak a finanszírozási programnak az alapja, amelyre Ukrajna számít”.
A kereskedelmi korlátozások áremelkedéshez és éhezéshez vezetnek, véli több világszervezet vezetője.
A nemzetközi szervezetek, köztük a Világbank és a Nemzetközi Valutaalap vezetőinek közös nyilatkozata szerint a koronavírus-járvány, az ellátási láncok zavarai és az ukrajnai háború súlyosan megzavarta az élelmiszer-, üzemanyag- és műtrágyapiacot.
A szakértők számos intézkedést szorgalmaztak a gazdasági kockázatok csökkentésére, többek között a kereskedelmi korlátozások megszüntetésére, amelyek a nyilatkozat szerzői véleménye szerint az árak növekedéséhez vezetnek.
A Világélelmezési Program júniusi adatai szerint az élelmiszerhiányban szenvedők száma 82 országban elérte a 345 milliót – áll a dokumentumban. Közel 25 ország vezetett be élelmiszerexport-korlátozást, ami a globális élelmiszer-kereskedelem több mint 8 százalékát érinti, a műtrágyaárak pedig megduplázódtak az elmúlt évben.
A helyzet további romlásának elkerülése érdekében a nemzetközi szervezetek vezetői az alábbi intézkedéseket javasolják:
azonnali támogatás nyújtása a lakosság veszélyeztetett és kiszolgáltatott rétegeinek;
a kereskedelem és a nemzetközi élelmiszer-ellátás előmozdítása;
a termelés növelése;
a klímabiztos mezőgazdaságba való befektetés ösztönzése.
A nyilatkozat szerzői megjegyezték, hogy a 2008-as gazdasági válság megmutatta a világnak, hogy a globális kereskedelmi korlátozások bevezetése az élelmiszerárak emelkedéséhez vezet.
„Az exportkorlátozások megszüntetése és a rugalmasabb ellenőrzési és engedélyezési módszerek bevezetése segíti az ellátási zavarok minimalizálását és az árak csökkenését” – vélik a szakértők.
A nyilatkozatot David Malpass, a Világbank vezetője, Qu Dunyu, az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének vezetője, Kristalina Georgieva, az IMF vezetője, David Beasley, a WFP ügyvezető igazgatója és Ngozi Okonjo-Iweala, a WTO (Kereskedelmi Világszervezet) vezetője írta alá.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
A június 15-i adatok szerint Oroszország Ukrajna elleni teljes körű háborújának kezdete óta a nemzetközi partnerektől Ukrajnának nyújtott támogatás összege 30 milliárd dollár – számolt be az Ukrinform a Nemzeti Bank pénzügyi stabilitásra vonatkozó jelentésére hivatkozva.
„Ukrajna partnerei jelentős összegű pénzügyi támogatást nyújtanak a költségvetési kiadások közvetlen finanszírozására. Az IMF-től, az EU-tól, az Európai Fejlesztési Banktól, a Világbanktól és a külföldi kormányok révén biztosított hitelek összege a háború kezdete óta a júniusi adatok szerint meghaladta a 7 milliárd dollárt, összességében mintegy 30 milliárd dollár pénzügyi támogatást nyújtottak és helyeztek kilátásba” – áll a közleményben.
A pénzügyi támogatás közel egyharmada vissza nem térítendő támogatás, a többi – alacsony kamatú hitel és hitelgarancia. Ezek a források az orosz invázió okán keletkezett állami költségvetési hiány fedezésének fő forrásai.
A Nemzeti Banknál közölték, hogy a védelmi és szociális kiadások finanszírozása, valamint a gazdaság támogatása jelentősen függ a nemzetközi segélyektől és annak időben történő folyósításától: havonta 5 milliárd dollár támogatásra van szükség a költségvetési hiány pótlásához.
Yesterday the UK guaranteed $450m of a $1.5bn to Ukraine through a @worldbank loan, to support vital public services. The British Ambassador to Ukraine @MelSimmonsFCDO signed the guarantee from Kyiv ????
Japan’s buyers of Russian liquefied natural gas are assessing how imminent changes to shipping insurance — triggered by the ongoing war in Ukraine — will affect supplies from the key Sakhalin-2 project in Russia’s Far East https://t.co/q53aZCBnYE
Az ukrán gazdaság jelentős csökkenésével számol az idén az IMF, amely szerint az infláció a tavalyinak akár a duplája is lehet az idén Ukrajnában.
A Nemzetközi Valutaalap előrejelzése szerint az Oroszország által megtámadott Ukrajnában a gazdaság 10 százalékkal eshet vissza az idén, de még ennél is lényegesen rosszabb lehet a mutató, ha elhúzódnak a háborús események.
Az IMF nem zárt ki egy 25-35 százalékos GDP-csökkenést sem az iraki, libanoni és más országok háborús tapasztalatai alapján.
A Nemzetközi Valutaalap szerint az idei infláció 20 százalékra is felpöröghet a tavalyi 10 százalékról.
Az IMF március 7-én kelt jelentése szerint Ukrajnának 4,8 milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szüksége. A jelentést azelőtt zárták le, hogy a héten az IMF 1,4 milliárd dollár rendkívüli hitelt hagyott jóvá Ukrajnának. A jelentés összeállítói szerint Ukrajna GDP-arányos államadóssága idén 60 százalékra nőhet a tavalyi 50 százalékról.
Az IMF Ukrajnáért felelős illetékese rámutatott arra, hogy az orosz invázió kezdete óta Ukrajna 1,4 milliárd dollár tartozást fizetett vissza.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrán gazdaság jelentős csökkenésével számol az idén az IMF, amely szerint az infláció a tavalyinak akár a duplája is lehet az idén Ukrajnában.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1647345780
[modified] => 1647310048
)
[title] => Az ukrán GDP legkevesebb tíz százalékkal fog csökkenni az IMF szerint
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=20846&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 20846
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 20847
[image] => Array
(
[id] => 20847
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[original_lng] => 159044
[original_w] => 1024
[original_h] => 645
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2-768x484.jpg
[width] => 768
[height] => 484
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 645
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 645
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 645
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/03/imf-2.jpg
[width] => 1024
[height] => 645
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1647302981:12
[_thumbnail_id] => 20847
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 2
[views_count] => 2322
[translation_required_done] => 1
[_oembed_2d9798c206b5d097645bce61bb39cc2f] =>
Volodymyr Zelenskyy also met today with Kristalina Georgieva, Managing Director of the International Monetary Fund. pic.twitter.com/bHMFLYE0Ud
Az Európai Unióban vizsgálják Oroszország befolyásának és finanszírozáshoz való hozzáférésének korlátozását a Nemzetközi Valutaalapnál az ukrajnai inváziót követően.
A most tárgyalt forgatókönyv tovább növelné az orosz gazdaságra és pénzügyi rendszerre nehezedő nyomást, és egyúttal fontos szimbolikus lépést is jelentene, amely elmélyítené Moszkva nemzetközi elszigeteltségét – írja bennfentes forrásokra hivatkozva a Reuters.
Az egyik megfontolás alatt álló lehetőség, hogy Oroszországot teljesen kizárják, mondták a megkérdezett tisztviselők, bár néhányan megjegyezték, hogy ez nehéznek, ha nem lehetetlennek bizonyulna.
A tisztségviselők szerint a vizsgált egyéb lehetőségek között szerepel Oroszország szavazati jogának felfüggesztése, valamint az IMF különleges valutájához, a különleges lehívási jogokhoz való hozzáférésének blokkolása.
Az IMF nem reagált a hírügynökség kérdéseire.
Az IMF-korlátozások a szankciók újabb körének részét képezhetik, mivel az ukrajnai háború már a második hetébe lépett.
Oroszországot már eddig is sújtotta a központi banki eszközeinek befagyasztása, az EU, Kanada és az Egyesült Államok légteréből való kitiltás, több bankjának eltávolítása a SWIFT nemzetközi fizetési rendszerből, valamint szankciók egy sor orosz mágnással szemben.
Az Egyesült Államok és az EU most amiatt aggódik, hogy Moszkva, amelyet elvágtak 630 milliárd dolláros tartalékainak nagy részétől, hozzáférhet 17 milliárd dollárnyi IMF-tartalékhoz, amelyet tavaly kapott, amikor az IMF a COVID-19 járvány elleni küzdelemre növelte azokat.
Az SDR az IMF valutája, amely a dollár, az euró, a font sterling, a jen és a jüan kosarán alapul. A 17 milliárd dollárnyi SDR elköltéséhez Oroszországnak olyan országokat kellene találnia, amelyek hajlandóak lennének átváltani azokat az alapul szolgáló valutákra, ami valószínűtlennek tűnik.
A Pénzügyminisztérium abban reménykedik, hogy a Nemzetközi Valutaalap missziója a közeljövőben megkezdi munkáját Ukrajnában.
A hírt Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter közölte Facebook-oldalán.
„Reméljük, hogy az IMF következő ukrajnai missziója a közeljövőben megkezdi munkáját. A jelenlegi program 2,2 milliárd dollárt irányoz elő, és ezek megszerzése érdekében folytatjuk a strukturális reformok végrehajtását. Előrelépést látunk az IMF-fel való kapcsolatainkban” – közölte.
In the time of military aggression of the Russian Federation, the Ministry of Finance offers citizens, businesses and foreign investors to support the budget of Ukraine by investing in military government bonds. pic.twitter.com/7P7AkxmTaD
Ukrajna azt ígérte a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF), hogy az év végéig a koronavírus ellen beoltottak száma eléri a legkevesebb 17 milliót, továbbá átvilágítja a covid alapból útépítésre fordított 13,3 milliárd hrivnya összeg felhasználásának átvilágítását – adta hírül az rbc.ua hírportál szerdán a Kijev és IMF által aláírt új memorandumra hivatkozva.
A jelentés szerint a legutóbbi hitelrészlet folyósítása előtt aláírt dokumentumban az ukrán fél elismerte, hogy a vakcinációs erőfeszítéseknek kulcsszerepük van a gazdaság helyreállítását tekintve, egyúttal azt állítva, hogy megfelelő mennyiségű vakcinatartalékot képezett, és legalább 17 millió személy beoltására fog törekedni a 2021-es év végéig.
Ukrajna ugyancsak ígéretet tett a nemzetközi pénzintézetnek arra, hogy az év végéig elvégezteti a covid alapból útépítésre fordított 13,3 milliárd hrivnya felhasználásának könyvvizsgálatát. „Már 212 ügyet átadtunk a rendvédelmi szerveknek és kötelezzük magunkat, hogy teljes mértékben együttműködünk bármilyen bűnügyi vizsgálattal a Covid-19-cel kapcsolatos kiadásokat illetően, beleértve az auditálás során összegyűjtött bizonyítékokhoz történő hozzáférés biztosítását” – olvasható a memorandumban.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy a mai, azaz november 24-i állapotoknak megfelelően Ukrajnában több mint 13 millió állampolgárt oltottak be legalább egy adag vakcinával. A teljesen beoltottak száma 10 millió.
