Iránban váratlanul, drasztikusan, egyes esetekben háromszorosára emelték csütörtökön az olyan alapvető élelmiszerek árát, mint az étolaj, a csirkehús, a tojás és a tej.
Hírügynökségi jelentések szerint már szerda estétől irániak kígyózó sorait lehetett látni országszerte az élelmiszerüzletek előtt, az emberek gyakorlatilag kiürítették a polcokat, a lehető legtöbb élelmiszert felvásárolva, még mielőtt az áremelés hatályba lépett volna.
Csütörtökön az iráni riál értéke újabb mélypontra esett a dollárhoz képest.
Az élelmiszerárak az egész Közel-Keleten elszabadultak az ukrajnai orosz hadművelet nyomán a globális ellátási láncokban keletkező zavarok miatt.
Irán étolajimportjának felét Ukrajnából szerzi be, ahol jelenleg a harctevékenységek miatt a gazdák egy része nem tudja megművelni a földjét. Bár Irán a gabonaszükségletének nagyjából a felét saját maga termeszti, a fennmaradó részt Oroszországból importálja. Az ukrajnai háború mindemellett tovább súlyosbította az inflációs nyomást. Az utóbbi időben az Iránban erősen ártámogatott kenyér csempészete is megugrott: a szomszédos Irakba és Afganisztánba viszik a kenyeret.
Fokozza a bajokat az iráni gazdaságot sújtó aszály és az atomprogram miatt bevezetett nyugati szankciók sora. Az infláció az AP amerikai hírügynökség szerint csaknem 40 százalékos, és a fiatalok körében továbbra is magas a munkanélküliség. Az iráni statisztikai hivatal szerint a háztartások hozzávetőleg 30 százaléka a szegénységi küszöb alatt él.
A tavaly hatalomra került Ebrahím Raiszi elnök munkahelyteremtést, gazdasági kilábalást és ehhez a szankciók feloldását ígérte, ugyanakkor eddig még nem sikerült áttörést elérni az atomalku újjáélesztéséről szóló bécsi egyeztetéseken.
A kormány eddig gyors intézkedésekkel igyekezett tompítani a lakossági terheket, egyebek között havi pénzügyi segélyekkel. A hatóságok a magas lisztárak ellenére is megőrizték az ország egyik legalapvetőbb élelmiszerének számító, hagyományos lepénykenyér ártámogatását is.
Izrael és az Egyesült Államok együtt próbálja megakadályozni Irán atomfegyverkezését – közölte Jaír Lapid izraeli külügyminiszter a Jeruzsálembe látogató Anthony Blinken amerikai külügyminiszterrel közösen tartott sajtótájékoztatóján vasárnap.
„Irán nem izraeli probléma” – hangsúlyozta a Kan közszolgálati rádió szerint Lapid, amikor négyszemközti tárgyalásukat követően találkoztak az újságírókkal. „A világ nem engedheti meg magának a nukleáris Iránt, és azt sem, hogy a Forradalmi Gárda tovább terjessze a terrort az egész világon” – emelte ki a média képviselői előtt.
„Izrael mindent megtesz, amit szükségesnek tart az iráni nukleáris fejlesztés megállítása érdekében, bármit” – hangsúlyozta Lapid Jeruzsálem következetes álláspontját. A fontos elemekben egyformán vélekedünk. Eltökéltek vagyunk abban, hogy nem lesz atomfegyverük – tette hozzá az izraeli és az amerikai külpolitikai célok azonosságát nyomatékosítva.
Vannak nézeteltéréseink a nukleáris megállapodással és annak következményeivel kapcsolatban, de a nyílt és mély párbeszéd része erős barátságunknak – utalt az atomegyezményről zajló bécsi tárgyalásokon a megállapodásra törekvő Egyesült Államok és az azt elutasító Izrael közötti vitára az izraeli külügyi tárcavezető, aki azt is hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem és Washington továbbra is együttműködik Irán atomhatalommá válásának megakadályozásában.
Lapid és Blinken Ukrajna orosz lerohanásáról is értekezett, és az izraeli oldal hangsúlyozta, hogy Jeruzsálem a háború első napja óta elítélte az inváziót.
„A két ország kapcsolata erős. Ez erős szövetség, mely közös értékeken alapul” – emelte ki az izraeli tárcavezető Jeruzsálem és Washington viszonyáról.
Az amerikai külügyminiszter kijelentette, hogy az Egyesült Államok pártolja Naftali Bennett izraeli miniszterelnök törekvéseit a diplomáciai megoldásra az oroszok Ukrajna elleni háborújának lezárására.
„Washington és szövetségesei katonai segítséget nyújtanak Ukrajnának, hogy megvédje magát. Lehetőségünk volt találkozni ukrajnai kollégáinkkal, jó volt szemtől szemben látni őket” – nyilatkozta Blinken. „Bennett energiát fordított a diplomáciai megoldás megtalálására, és mi ezt támogatjuk” – tette hozzá.
A nap folyamán Blinken várhatóan találkozik Jichák Herzog izraeli államelnökkel, Bennettel, majd Beni Ganz védelmi miniszterrel, később Rámalláhban Mahmúd Abbásszal, a Palesztin Hatóság elnökével. Délután Izraelbe érkezik Egyiptom, Marokkó, Bahrein és az Egyesült Arab Emírségek külügyminisztere, hogy a Negev-sivatagban a négy arab állam bevonásával hatos külügyminiszteri csúcsot tartsanak, elsősorban a közel-keleti térség aktuális kérdéseiről.
A „negevi csúcsot” Szdé Bókerben, a Kidma (előrejutás) nevű szállodában tartják, amelyet már teljes egészében lezártak. A megbeszélések után kötetlen vacsorán folytatják egymás véleményének megismerését és megértését a résztvevők. A vacsorán a Jediót Ahronót című újság hírportálja, a ynet szerint hal lesz a főfogás, és az iszlám országokra való tekintettel nem terveznek alkoholfogyasztást.
A szálloda David Ben Gurionnak, Izrael első miniszterelnökének Szdé Bóker kibucban ma már múzeumként működő szerény barakkja közelében található, ahová az Izraelt 1948-ban kikiáltó, és az ország területének 55 százalékát adó Negev-sivatag fejlesztését, lakhatóvá tételét szorgalmazó politikus a hatvanas években – 1973-as halálig – visszavonult.
Teheránban, de Irán más nagyvárosokban is jelentős áramkimaradásokat okoz az illegális kriptobányászat, amely a szárazság következtében visszaeső villamosenergia-termelés miatt lassan áthidalhatatlan problémákat idéz elő az ország áramellátásában. A helyzet olyan súlyos, hogy már a koronavírus-vakcinák hűtve tárolása is veszélybe került.
Reza Ardakanian, az ország energiaipari minisztere beszámolt arról, hogy az elmúlt évben egymillióval nőtt az új áramfelhasználók száma. Ez egyrészt az ipari termelés felfutásának, másrészt a kriptobányászat növekvő energiaigényének tudható be. Ennek következtében jelentősen megemelkedett az ország áramfogyasztása – írja a Bloomberg.
S hogy mekkora terhet jelentenek valójában az illegális kriptobányászok, akkor értjük meg igazán, ha tudjuk, hogy Iránban az energiafelhasználás növekményének mindössze 16 százaléka tulajdonítható az engedéllyel rendelkező bányászoknak.
Az iráni illetékesek a kevés csapadékot és az idő előtt beköszöntött, különösen forró nyarat is felelőssé teszik a kialakult helyzetért, hiszen emiatt kevesebb vizet tudnak felhasználni a vízerőművek a villamosenergia-termeléshez.
A hatóságok mindenesetre igyekeznek lekapcsolni az ország áramellátását veszélyeztető illegális kriptobányászokat, hogy így elkerülhetővé tegyék az áramkimaradásokat. A hatósági embereknek azonban nem csak nehéz feladatuk van a felkutatásukban, hanem még az is előfordult, hogy rájuk lőttek, amikor megpróbáltak felszámolni egy-egy ilyen illegális kriptobányát.
Ez a válságos helyzet ráadásul akkor állt elő, amikor Irán megpróbál megegyezésre jutni a világ nagyhatalmaival, hogy feloldják az ellene hozott szankciókat az atomprogramja miatt.
Irán és Kína huszonöt évre szóló együttműködési megállapodást kötött egymással – közölte az állami tévében Szajed Hatebzade iráni külügyi szóvivő.
Az átfogó, „politikai, stratégiai és gazdasági” területre kiterjedő egyezményt szombaton írta alá Teheránban Vang Ji kínai külügyminiszter és iráni hivatali partnere, Dzsavád Zarif.
Az iráni kormánynak meggyőződése, hogy a hosszú távú megállapodás „nagyon hatékonyan” előmozdítja majd a kínai-iráni viszony elmélyítését – hangoztatta a szóvivő.
Szajed Hatebzade felidézte, hogy öt éve, amikor Hszi Csin-ping kínai elnököt látták vendégül hivatalos látogatáson Teheránban, öt évre szóló, hasonló államközi megállapodást írtak alá. Ennek eredményeként Irán és Kína szorosabbra fonta az együttműködést többek között a közlekedési szektorban, az energiaügyekben és az ipar területén.
A mostani egyezmény részletei egyelőre nem ismertek – írta az AFP francia hírügynökség. Ami máris tudható azonban az, hogy Teherán szerint ez egy 25 évre tervezett együttműködési program, „teljes útiterv” politikai, stratégiai és gazdasági záradékokkal.
Peking részéről a megállapodás része az Új Selyemút néven ismert infrastrukturális projektnek. Kína az Iráni Iszlám Köztársaság legnagyobb kereskedelmi partnere annak ellenére, hogy iráni adatok szerint a két ország közötti kereskedelem volumene csökkent a Teherán elleni 2018-as amerikai szankciókat követően.
A két ország közötti forgalom 2020-ban mintegy 16 milliárd dollár volt, míg 2014-ben 51,8 milliárd dollár. Korábban Kína az iráni olaj egyik legjelentősebb vásárlója volt.
Jelentősen előrehaladt a geopolitikailag is nagyon fontos Goreh-Jask olajvezeték építése, megkezdődtek a tenger alatti szakaszok munkálatai is, adja hírül az Oilprice.com. Előrejelzések szerint márciusra elkészül a teljes hálózat, ez pedig jelentős mérföldkő egy olyan vállalkozásban, amivel Irán felforgathatja a kőolaj világpiacának addig megszokott néhány fontos keretét.
Irán még 2019-ben döntötte el, hogy új olajterminált létesít az Ománi-öbölben, ahol majd az exportszállítmányokat tölthetik a tankerekbe. A több mint ezer kilométer hosszú vezeték Gorehből a szoros óceán felőli oldalán lévő Jaskba szállítja majd a nyersanyagot.
A parton kívüli vezetékek lefektetése után elindul a tesztüzem, melyből kiderül, hogy a rendszer valóban képes-e napi 350 000 hordónyi olajat átszivattyúzni mintegy 1100 kilométer hosszan.
A Jaskban létrehozott exportterminál az első fázisban összesen 10 millió hordó kőolaj tárolására lesz alkalmas, összesen 20 tárolótartály segítségével, melyek mindegyikébe 500 000 hordó olaj fér. A tervek szerint a második szakaszban pedig újabb 30 millió hordóval bővülne a tárolókapacitás.
Viszonyításként: 2021 elején a folyékony üzemanyagfélék – itt döntően a kőolajipar termékeire kell gondolni – napi felhasználása 95 millió hordó körül mozgott.
Az új, a Hormuzi-szoroson kívüli olajkomplexumba csatlakozó vezetékrendszer befejezésének persze ennél jóval nagyobb jelentősége is van. Egy új dél-iráni olajterminál azt jelenti, hogy az olajtankereknek nem, vagy nem mindig kellene áthaladniuk a mintegy 40 kilométer széles és 60 kilométer hosszú, stratégiai jelentőségű átjárón, mely a Perzsa-öbölbe vezet. Sőt, a tervek szerint a második ütemben, a tárolókapacitások bővítésével egyidejűleg, 200 millió dollárból építenek kiszolgáló létesítményeket a VLCC-k, azaz a very large crude carrier kategóriájú, vagyis a második legnagyobb kapacitással rendelkező tankerhajók számára.
Mindent egybevetve, így az iráni olajexport mennyiségének jelentős része ezentúl nem a Perzsa-öbölből, hanem a Hormuzi-szoroson kívülről indulhatna el célállomásaira, ezzel a tankerek akár napokat is megtakaríthatnak.
Ezen túlmenően azonban van egy másik nagyon fontos ok, amiért a fejlesztést Irán elkezdte, és vélhetően minden körülmény között megvalósítja.
A jelenleg alkalmazott logisztikai modell az iráni olajra ugyanis nem fenntartható, mivel a készletek illetve a feldolgozás 90 százaléka egy helyre – Kharg-szigetére az öbölben – koncentrálódik, hatalmas lehetőséget adva ezzel az olajszektor megbénítására Irán, vagy az Iránnal ellenséges országok számára is. A Hormuzi-szoroson keresztül bonyolódik ugyanis a világ olajkereskedelmének nagyjából harmada, vagyis a szoros lezárásának lebegtetése továbbra is geopolitikai jellegű, de markáns, azonnal jelentkező gazdasági hatásokkal járó fegyver maradna Teherán kezében – vagy épp az Egyesült Államok, vagy vele szövetséges ország kezében, amelyek jelentékeny tengeri haderővel vehetik blokád alá a szoros kijáratát, akadályozva ezzel az olajszállításokat.
Ugyanakkor a diverzifikációval Iránnak lehetősége van jelentékeny mennyiségű kőolaj exportját folytatnia, a nemzetközi illetve az Egyesült Államok által ellene hozott szankciók ellenére is, történjen bármi a többi, a szoroson belüli térségben található tárolójával vagy olajlétesítményével. Emellett könnyebbé válhat az iráni szállítások eljuttatása Kínában és Indiába is.
Ki fogja utasítani Irán a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreit abban az esetben, ha az USA február 21-ig nem oldja fel a Teheránnal szembeni pénzügyi és olajipari szankciókat – jelentette be szombaton Ahmad Amirabadi Farahani iráni parlamenti képviselő.
Iránban novemberben törvényt fogadtak el arról, hogy ha továbbra sem lazítanak az országgal szemben hozott büntetőintézkedéseken, akkor Teherán nem engedi tovább vizsgálódni a NAÜ ellenőreit az iráni nukleáris létesítményekben, illetve a 2015-ben kötött többhatalmi atomalkuban rögzített szint felett is fognak uránt dúsítani.
Irán hétfőn be is jelentette, hogy újrakezdte a 20 százalékos dúsítású urán előállítását a Fordóban működő, föld alatti nukleáris létesítményében.
A folyamat a parlament által nemrég elfogadott új jogszabállyal összhangban kezdődött meg. Az új törvény értelmében Irán évente 120 kilogramm 20 százalékos dúsítású uránt állíthat elő, illetve alacsonyabb dúsítási szintű uránból havonta 500 kilogrammot.
A 20 százalékos dúsítási szint már jóval meghaladja a 2015-ben aláírt többhatalmi nukleáris megállapodásban megengedett 3,67 százalékot. Irán részéről ez egy újabb olyan lépés, amellyel megsérti az atomalkuban vállalt kötelezettségeit válaszul arra, hogy Washington 2018-ban egyoldalúan felmondta a szerződést, és visszaállította a Teheránnal szemben hozott szankciókat.
Irán többször jelezte, hogy gyorsan vissza tudja állítani az atomalkuban foglalt állapotot, amennyiben az amerikai szankciókat feloldják.
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
18 iráni bankot szankcionált a Trump-kormány annak érdekében, hogy a választások előtt maximális nyomást gyakoroljon a perzsa országra – írja a Financial Times-ra hivatkozva a portfolio.hu.
„A szankciós programunk addig folytatódik, amíg Irán fel nem hagy a terrorizmus támogatásával és az atomprogramjával” – nyilatkozta Steven Mnuchin pénzügyminiszter.
A szankciók célja, hogy teljes egészében ellehetetlenítsék Iránt, hogy a „dollárhoz illicit módon hozzá tudjon férni” – áll a szankciókat bejelentő közleményben.
A humanitárius tranzakciókat papíron nem korlátozták az amerikaiak, viszont teljes egészében levágták a dollárrendszerről a Middle East Banket is, amely kezel élelmiszerekhez és gyógyszerekhez köthető tranzakciókat is.
Irán emberiségellenes bűncselekménynek minősítette a szankciókat, viszont hozzátették: az ország túl fogja élni még a „legnagyobb kegyetlenségeket is.”
„A Covid-19 pandémia közepén az Egyesült Államok fel akarja robbantani az utolsó csatornáinkat is, hogy ételt és gyógyszereket vásároljunk” – írta Irán külügyminisztere Twitteren, aki szerint az Egyesült Államok ki akarja éheztetni Irán népét.
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
President Putin hosted his Belarusian counterpart Alexander Lukashenko on his yacht on Saturday, after Belarus forced the landing of a Ryanair jetliner and arrested a journalist last week.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Irán, az Egyesült Államok tiltakozása ellenére, kész továbbra is kőolajat szállítani Venezuelába – jelentette ki hétfőn a teheráni külügyminisztérium szóvivője.
„Irán a szabad kereskedelemhez fűződő jogát gyakorolja
Venezuelával, és készek vagyunk újabb szállítmányokat küldeni, ha Caracas
igényt tart erre” – mondta heti rendszeres sajtótájékoztatóján Abbász Muszavi.
Az előző héten öt iráni tanker érkezett a dél-amerikai
országba mintegy 1,5 millió hordó olajjal.
Washington szankciókkal sújtotta a venezuelai és az iráni
energiaszektort, valamint a két ország számos parlamenti és katonai vezetőjét.
Venezuela rendelkezik a legnagyobb nyersolajkészlettel a
világon, de termelése zuhanórepülésben csökken. Caracas szerint az amerikai
büntetőintézkedések miatt következett be az összeomlás, Juan Guaidó, az
ellenzék vezetője viszont úgy látja, hogy a hibás politika, a beruházások
hiánya és a korrupció a kiváltó ok.
Irán több alkalommal is támogatásáról biztosította Nicolás Madurót, akit
Oroszország, Kína és Kuba is támogat.
A Caracas és Teherán közötti szoros kapcsolatok még Hugo Chávez elnök (1999–2013),
Nicolás Maduro elődje és mentora idejére nyúlnak vissza.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
