2022. január–augusztusban közel 118 ezer vámáru-deklarációt adtak ki a Kárpátaljai Vámhivatal tevékenységi területén.
Az import összértéke a beszámolási időszakban több mint 48 milliárd hrivnya, ami 47,99%-kal haladja meg a tavalyi összeget.
Az export teljes értéke az említett időszakban mintegy 19,5 milliárd hrivnya, ami 64,8%-kal több, mint tavaly.
A következő országok importáltak a legtöbbet: Csehország – csaknem 17 milliárd hrivnya, Magyarország – 14,4 milliárd hrivnya, Németország – 5,1 milliárd hrivnya, Szlovákia – 4,4 milliárd hrivnya, Románia – 2,8 milliárd hrivnya, Olaszország – 2,4 milliárd hrivnya, Ausztria – 1,7 milliárd hrivnya.
A legtöbb hazai árut a következő országokba exportálták: Magyarország (8,5 milliárd hrivnya felett); Németország (3,5 milliárd hrivnya); Románia (1,7 milliárd UAH hrivnya Olaszország (1,6 milliárd hrivnya), Hollandia (1,1 milliárd hrivnya), Szlovákia (több mint 1 milliárd hrivnya), Csehország (876 millió hrivnya).
A 2022-2023-as fűtési szezonra a gazdasági objektumoknak és a térség költségvetési szférájának előkészítése a befejezés stádiumában van. Az átlagos készültségi arány 89,5%.
„A kárpátaljai iskolák, óvodák 100%-ban felkészültek a fűtési időszakra, az egyéb szociális létesítmények (egészségügy, kulturális létesítmények stb.) – 90%-ban” – mondta el Miroszlav Bileckij, a megyei katonai adminisztráció helyettes vezetője.
Figyelembe véve a háborús helyzetet, valamint a villamosenergia- és gázellátással kapcsolatos esetleges problémákat, a megyei katonai adminisztráció számos intézkedést határozott meg az energiaforrások fűtési szezonban történő felhasználásának csökkentésére:
a fűtés szabályozása a napszaktól, a külső hőmérséklettől függően stb.
kazánházak rekonstrukciója további elektromos kazánok, szilárd tüzelésű kazánok beépítésével.
energiatakarékos nyílászárók beépítése és a külső falak szigetelése.
izzólámpák energiatakarékos változatra történő cseréje.
Kárpátalja bekerült az öt legmagasabb átlagfizetéssel rendelkező régió közé.
„A térség az invázió kezdete óta a hét minden napján 24 órában azon dolgozik, hogy biztosítsa a gazdasági szektor stabil működését, az állami vezetés által megadott feladatok ellátását, a vállalkozások háborús övezetből való áttelepítését és a gazdasági élet helyreállítását új, maximálisan kedvező körülmények között. A Finance.ua szerint idén augusztusban Kárpátalja az első öt legmagasabb átlagkeresettel rendelkező régió között volt. Ungváron és a megye más járásaiban a munkáltatók 16 200 hrivnya havi fizetést ajánlanak” – olvashatjuk Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció (ODA) Telegram-csatornáján.
A megye védelmi bizottsága rendeletet fogadott el, miszerint Kárpátalja területén tilos alkoholt árulni az éjszakai órákban.
A rendelet augusztus 24–28-ra terjed ki, az üzleteknek kijevi idő szerint 22 és reggel 8 óra között tilos alkoholt eladniuk. A korlátozás az éttermekre is vonatkozik.
A megyei adminisztráció emlékeztetett arra, hogy a kormány 2007. március 21-én kelt 507. számú határozata értelmében a tanács rendelete kötelező a helyi végrehajtó szervek, önkormányzatok, a megyében működő vállalatok, intézmények és szervezetek, valamint állampolgárok számára.
Fontos megjegyezni továbbá, hogy holnap reggel 7 óráig tilos a tömegrendezvények szervezése is Kárpátalja területén.
Kárpátalján befejeződött az új gabonatermés betakarítása, ami egészen jónak bizonyult. A mezőgazdasági kultúrák jó áttelelésének köszönhetően magasabbak voltak a terméssel kapcsolatos elvárások. A váltakozó hőmérséklet azonban nagyban befolyásolta a növények fejlődését. A háborús körülmények, a szélsőséges időjárás, a technikai erőforrások drágulásának ellenére a termelők szervezett munkájának köszönhetően nem veszett el a gabona. A betakarítás nagy része a régióban marad, hogy kielégítse a szükségleteket. A termelők abban reménykednek, hogy az őszi vetést már békésebb körülmények között hajthatják végre.
Kárpátalja megye kész átvenni Ukrajna legnagyobb sókitermelői stafétáját, az új helyi lelőhely képes fedezni az ország szükségleteinek 100%-át – jelentette be Viktor Mikita, a Kárpátalja Megyei Katonai Adminisztráció vezetője Facebook-oldalán, számolt be pénteket az rbc.ua hírportál.
A katonai kormányzó közlése szerint a bustyaházai sólelőhelyről van szó, ahonnan havonta akár 150 000 tonna sót is ki lehet termelni a földfelszínről készített furatokon keresztül történő földalatti kilúgozás módszerével. „Előzetes geológiai kutatások hatalmas sóréteget fedeztek fel, amely 35-től 500 méter mélységig terjed” – írta.
Minta a katonai megyevezető jelezte, már elkezdődtek a mérnöki munkálatok a bekötőút építésén, a fúrási helyek, dolgozói szálláshelyek kijelölésén. Már megtörtént a mélységi ipari fúráshoz szükséges berendezések beszerzése is – tette hozzá.
„Szakértők szerint hat hónap múlva meglesz az első kibányászott só. A lelőhely 100%-ban képes lesz Ukrajna egész technikai sószükségletének a fedezésére, amit a téli időszakban az útkarbantartáshoz szállítanak. Most az ország technikai sószükséglete idényenként elérheti a 450 000 tonnát” – emlékeztetett a katonai kormányzó.
A katonai kormányzó ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a tervezett infrastruktúra-fejlesztést követően a vállalat megkezdi a lakosság konyhasó-ellátását. „A legkedvezőbb feltételeket biztosítottuk a befektetőnek, megállapodtunk abban, hogy az ipari parkon belül további lehetőségeket is mérlegelünk, amelyek lehetővé teszik a vállalat gyorsabb fejlődését” – összegezte Viktor Mikita.
Kedvezményes kölcsönt igényelhetnek a fűtési szezonra való felkészülésre azok a kárpátaljaiak, akik háztartásaikban a háború elől menekülő családokat szállásolnak el. Az erre vonatkozó támogatási mechanizmust Viktor Mikita, a Kárpátaljai Megyei Katonai Adminisztráció vezetője utasítására dolgozták ki – jegyezte meg Petro Dobromilszkij, a megyei katonai adminisztráció vezetőhelyettese. Elmondása szerint a program megvalósítására idén 3 700 000 hrivnyát különítettek el a megyei költségvetésből. Az igényelhető összeg a ház területétől és a polgárok fizetőképességétől függ. Az előzetes becslések szerint a kedvezményezettek mintegy 50 ezer hrivnyára számíthatnak, amit a fűtési rendszer korszerűsítésére, a házak szigetelésére használhatnak fel.
„A Vlasznij Gyim kezdeményezés célja azoknak a családoknak a megsegítése, akiknek szükségük van az effajta támogatásra. Ennek köszönhetően még többen tudnak majd otthonukban menedéket nyújtani a háború elől menekülteknek. A támogatásból a menedéket nyújtó családok korszerűsíthetik a fűtési rendszert: lecserélhetik a kazánt, kiépíthetik a belső víz- és vízelvezető hálózatokat, elvégezhetik az épület szigetelését stb.” – hangsúlyozta Petro Dobromilszkij. A kedvezményes kölcsönt igénylők számának felmérése folyamatban van.
A hitel összegéről és a programban való részvételhez szükséges dokumentumok listájáról a +380978555706 (Vitalij) telefonszámon vagy a ZakFond@gmail.com email címen lehet tájékozódni.
Kárpátalján befejeződött a kalászos gabonanövények betakarítása.
A megyében összesen 73,2 ezer tonna búzát, 5,5 ezer tonna árpát és 4 ezer tonna zabot takarítottak be. Ez jó eredmény, hiszen az időjárási viszonyok és a hadiállapot ellenére sem lett kevesebb a betakarított termény, mint az előző évben.
Az egyéb mezőgazdasági termények betakarítása még hátravan, így még sok a tennivaló.
A vállalkozásoknak működniük kell, hogy az ország pénzügyileg stabil legyen, ugyanakkor Ukrajnában háború van. Mit a teendő, amikor ugyanazok az emberek aranyat érnek minden téren? A jogszabályok egyértelműen határozzák meg, hogy ki maradhat a munkahelyén. Alapvetően ezek a kritikus infrastruktúra dolgozói. Ugyanakkor a munkahelyteremtő, adót fizető, az ország stabilitását fenntartó magánvállalkozók szenvednek a „behívóözöntől”. Hasonló problémákról számolnak be az áttelepült vállalkozók. Megváltoztatták adóbefizetési címüket és Kárpátaljára költöztek. Albina Kudrjavceva nyomdatulajdonos még májusban telepítette át termelési kapacitását. Június óta szinte éjjel-nappal dolgoznak, munkaerőhiány van. Ráadásul a drága berendezéseket, amelyek a cég bevételét növelnék, nem tudják teljesen beüzemelni. A vállalkozások által megfogalmazott kérések többségét a hatóság teljesítette. Hogy mennyire hatékonyak – idővel kiderül. Hozzá kell tenni, hogy az elmúlt hónapokban jelentősen megnőtt az adóbevételek összege, több mint 4 milliárd hrivnya került a költségvetésbe. Ugyanakkor továbbra is keresik az egyensúlyt az üzleti élet és Ukrajna Fegyveres Erői alakulatainak kialakítása között.
A háború miatt mintegy 400 vállalkozás került át Kárpátaljára. A régió egyfajta vezető szerepet tölt be az üzlettelepítési folyamatban, hiszen megyének teremtette meg a legkedvezőbb feltételeket a vállalatok gyors áttelepítéséhez.
A munkavállalók és a munkaadók közötti kommunikáció kialakítása érdekében a megyei katonai adminisztráció vezetősége megbeszélést tartott az Ungvári Nemzeti Egyetem rektori hivatalának termében.
„Az esemény fő célja a vállalatokkal való kommunikáció. Ehhez a vezetőségnek minél gyakrabban kell hasonló rendezvényeket szervezni, hogy meghallgassuk, milyen problémákkal küzdenek a vállalatok. Hogy megértsük, milyen intézkedésekre van szükség ahhoz, hogy segítsünk nekik. Kárpátaljára nagy számban települtek át cégek, s velük együtt közel 8 ezer munkahely is” – mondta el.
Hozzátette továbbá, hogy a menekültek azért panaszkodnak, hogy megyénkben nincs álláslehetőség, a vállalatok pedig amiatt, hogy munkaerőhiány van. Ezért mindent meg kell tenni annak érdekében, hogy megteremtsék a kommunikációt a vállalatok és a munkaerő között.
Olekszandr Muzicsenko, a megyei toborzóközpont (egykori hadkiegészítő parancsnokság – a szerk.) vezetője elmondta, hogy a mozgósítás jelenleg olyan ütemben folyik, hogy a termelés a megyében ne álljon le. Azt is elmondta, hogy Kárpátalján közel 7 ezer személy kapott felmentést munkája miatt a katonai szolgálat alól.
A térség vállalkozói szerint azonban rendkívül rossz a helyzet a mozgósítással. Először is meglehetősen nehéz munkaerőt találni, másodszor pedig a férfiak nem akarnak hivatalosan dolgozni, hogy ne legyenek a munkahelyükhöz kötve.
„A férfiakat elkapják az üzletekben, az utcán, még a munkahelyükig sem tudnak eljutni normálisan. Ezért a hadkiegészítő parancsnokságok problémája égető probléma. Olyan érzés, mintha a vállalatokat szándékosan megsemmisítenék. Ezért kérjük, hogy egyforma játékszabályokat alakítsanak ki, mert a helyi vállalkozók nem tudják, hogyan kell ilyen körülmények között dolgozni” – mondta Jurij Mesko vállalkozó.
A nyílt párbeszéd során a rendezvény résztvevői többször is hangsúlyozták, hogy az üzlet az az alap, amelyen segít az államnak talpon maradni. Rendkívül fontos, hogy a vezetőség és az vállalkozások folyamatos kapcsolatot tartsanak fenn.
