A magyarországi Tudomány a Környezetünkért Közhasznú Alapítvány és a kárpátaljai PAPILIO – Természet és Környezetvédelmi Egyesület a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával közösen indított „Vegyszermentes mezőgazdaság kialakításának lehetőségei Kárpátalján: termelői érzékenyítés és tanulói szemléletformálás” projekt első foglalkozására került sor a beregsomi Jakab Sándor gazdaságában, ahol az érdeklődők a modern feromoncsapdákkal ismerkedhettek meg.
A program során a farmerek lehetőséget kapnak olyan újszerű technológiák megismerésére és tesztelésére, amelyek a vegyszermentes gazdálkodás kialakítását teszik lehetővé a régióban.
Két és fél éve kezdték meg az uniós tagállamok a 2020 utáni agrárpolitika tárgyalását. A kompromisszum értelmében a tagállamok vállalták a magasabb szintű környezetvédelmi célok elérését, az ehhez szükséges szigorúbb feltételeket, melynek megvalósítása során nagyfokú rugalmasságot élvezhetnek a termelők.
Szerdán hajnalban az uniós tagállamok agrárminiszterei megegyezésre jutottak a közös agrárpolitika (KAP) 2020 utáni reformcsomagjáról. A KAP jelenlegi szabályai 2020. december 31-én járnak le. Átmeneti szabályokkal kell felváltani mindaddig, amíg a Parlament és a Tanács meg nem állapodik, az Európai Parlament ezen a héten tárgyal a kérdésről és pénteken este várható a végső álláspontjának elfogadása.
A téma jelentőségét mutatja, hogy a közös agrárpolitika az EU 2020-as költségvetésének 34,5%-át teszi ki, ez 58,12 milliárd eurót jelent. A KAP költségvetésének mintegy 70 százaléka hat-hét millió uniós gazdaság jövedelmét támogatja.
A tagállamok által elfogadott közös álláspont határozott kötelezettségvállalást fogalmaz meg a magasabb környezeti ambíciók elérése iránt olyan eszközökkel, mint a kötelező ökoszisztémák (ez újdonság a jelenlegi szabályozáshoz képest) és a szigorúbb feltételrendszer. Különösen azért, mert a mezőgazdaság az üvegházhatásúgáz-kibocsátás 29 százalékáért felelős Európában. A gazdálkodók azzal a feltétellel kapnak pénzügyi támogatást, hogy az éghajlat és a környezet számára előnyös gyakorlatokat alkalmaznak. Például az imént említett „ökoszisztémák” bevezetésének támogatására a költségvetés 20 százalékát különítették el. Ez a keret a közvetlen kifizetések részét alkotja, de attól elhatároltan működik majd. Ugyanakkor rugalmasságot is biztosít a program mindezek elérése érdekében. Például az ökoszisztémák számára kétéves kísérleti szakaszt vezetnek be, a tagállami hatóságok pedig a pénzek elosztásakor mérlegelhetnek a különböző zöld gyakorlatok figyelembe vétele alapján.
Magyarország „megharcolt” a kompromisszumért
Nagy István magyar agrárminiszter videoüzenetben jelentette be a megállapodást, hangsúlyozva, hogy „megharcoltunk érte”. Utóbbit nem részletezte, a 45 másodperces videóban arról tesz említést, hogy már a megállapodás közelében „egyszer csak asztalra került egy olyan javaslat, ami teljesíthetetlen feltételeket írt volna elő a kis gazdaságok számára. Ezt nem hagyhattuk!” – jelentette ki a miniszter. Hogy ez mi volt, azt nem részletezte.
Az Európai Tanács tájékoztatása alapján azt viszont tudjuk, hogy a kisebb gazdálkodókat is magasabb környezetvédelmi előírások kötik majd. Ugyanakkor megsegítésük érdekében egyszerűsített ellenőrzéseknek vetik őket alá, csökkentve az adminisztratív terheket.
Az új megállapodás támogatásrendszere biztosítja a környezetünk, a teremtett világunk megőrzését és a gazdáink versenyképesség termelését. A feltételek adottak, jó munkát kívánok! – összegezte véleményét Nagy István. Amennyiben az Európai Parlament is elfogadja saját tárgyalási pozícióját, megindulhatnak az intézményközi egyeztetések.
Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
Európában évek óta csökkenőben van a mezőgazdasági területeken élő fajok egyedszáma és sokfélesége; 1990 óta a mezőgazdasági területek madárpopulációja és a mezeipillangó-populáció több mint 30 százalékkal esett vissza. A biodiverzitás romlásának hátterében nagyrészt az intenzív gazdálkodás áll, főként ez vezetett a természetes növényzet és ezáltal az állatállomány mennyiségének és sokféleségének visszaeséséhez.
A Bizottság még 2011-ben jóváhagyott egy stratégiát azzal a céllal, hogy 2020-ig megállítsa a biodiverzitás csökkenését. Az Európai Számvevőszék most azt vizsgálta meg, hogy a KAP hozzájárult-e a mezőgazdasági területek biodiverzitásának eredményesebb megóvásához, és hogy az uniónak mennyire sikerült megvalósítania a céljait. A megállapításaik nem túl pozitívak.
A számvevők hiányosságokat tártak fel az EU 2020-ig szóló biodiverzitási stratégiáját, illetve annak a KAP-pal való koordinációját illetően. Arra az eredményre jutottak, hogy bár a mezőgazdasági üzemeknek folyósított közvetlen KAP-kifizetések nagyjából 70 százalékát teszik ki az összes uniós agrárkiadásnak, a bizottság mégsem követi nyomon megbízható módon a biodiverzitás számára hasznos KAP-kiadásokat, mivel egyes intézkedéseket a biodiverzitás szempontjából eredményesebbnek tüntet fel a ténylegesnél.
A számvevők szerint néhány KAP-intézkedésben meglenne ugyan a lehetőség arra, hogy jobban segítse a biológiai sokféleséget, de a bizottság és a tagállamok a kisebb hatással járó alternatívákat részesítették előnyben.
A jelentés szerint a vidékfejlesztési programok a közvetlen kifizetéseknél alkalmasabbak a biodiverzitás segítésére, különösen azok, amelyek támogatják a jogszabályban előírt kötelezettségeken túlmutató, környezetbarát mezőgazdasági gyakorlatokat. A tagállamok azonban ritkán alkalmazzák a nagyobb hatást kifejtő intézkedéseket (például az eredményalapú rendszereket), mert a gazdálkodók körében népszerűbbek ezeknél a kevesebb igényt támasztó és kevésbé eredményes („világoszöld”) intézkedések.
A számvevők azt is megállapították, hogy az unió 2020-ig tartó időszakra szóló biodiverzitási stratégiája nem határozott meg mérhető célértékeket a mezőgazdaság számára, emiatt nehezen mérhető az előrehaladás és az uniós finanszírozású fellépések teljesítménye. Ezenfelül nem volt kielégítő a biodiverzitáshoz kapcsolódó uniós szakpolitikák és stratégiák közötti koordináció sem, ezért többek között nem sikerült kezelni a genetikai sokféleség (a biológiai sokféleség egyik vetülete) csökkenésének problémáját.
Az unió kulcsszerepet játszik a biológiai sokféleség védelmében, mivel környezetvédelmi normákat határoz meg és társfinanszírozást nyújt a tagállamok mezőgazdasági kiadásainak zöméhez. A 2014–2020-as időszakban a bizottság 86 milliárd eurót (az unió hosszú távú költségvetésének nagyjából 8 százaléka) tervezett a biológiai sokféleségre fordítani; ebből 66 milliárd euró a közös agrárpolitikából származik.
Az 1990-es években mind az unió, mind tagállamai aláírták az ENSZ biológiai sokféleségre vonatkozó egyezményét, 2010-ben pedig kötelezettséget vállaltak arra, hogy teljesítik a 2020-ig szóló úgynevezett aicsi célokat. Idén januárban a Világgazdasági Fórum mind a valószínűség, mind a hatás tekintetében a világot fenyegető öt legnagyobb veszély közé sorolta a biodiverzitás hanyatlását. A bizottság 2020 májusában közzétette a 2030-ig tartó időszakra szóló uniós biodiverzitási stratégiáját.
Forrás: hvg
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Számvevőszék új jelentése szerint a közös agrárpolitikának (KAP) nem sikerült visszafordítania a biológiai sokféleség évtizedek óta tartó romlását, aminek egyik fő oka továbbra is az intenzív gazdálkodás.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1591391400
[modified] => 1591376193
)
[title] => Eddig kudarcot vallott az EU agrárpolitikája a biológiai sokféleség megőrzésében
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=4620&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 4620
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 4621
[image] => Array
(
[id] => 4621
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg
[original_lng] => 99095
[original_w] => 800
[original_h] => 370
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2-300x139.jpg
[width] => 300
[height] => 139
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2-768x355.jpg
[width] => 768
[height] => 355
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/06/traktor2.jpg
[width] => 800
[height] => 370
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1591365445:4
[_thumbnail_id] => 4621
[_edit_last] => 4
[views_count] => 3972
[_oembed_c4907f86d0ea10676464b7c2a3484343] =>
[_oembed_time_c4907f86d0ea10676464b7c2a3484343] => 1634791637
[_oembed_ddbdb0a7f58499e2c6adca65c44e0360] =>
[_oembed_time_ddbdb0a7f58499e2c6adca65c44e0360] => 1647022410
[_oembed_e70bfb10b521dd0fa793572e136d59af] =>
[_oembed_time_e70bfb10b521dd0fa793572e136d59af] => 1651337165
[_oembed_c1d8819c7f262ed6c68929d82c7c0ebf] =>
[_oembed_time_c1d8819c7f262ed6c68929d82c7c0ebf] => 1652272270
[_oembed_eb510544554d9a06ea78b25d6e3adf49] =>
[_oembed_time_eb510544554d9a06ea78b25d6e3adf49] => 1658208675
[_oembed_f5853349a7714bdaf408dab0374f7b06] =>
I promised to work with Ukraine on renewable energy sources, important for its energy security.
Now we deliver: a first batch of 5 700 solar panels will be sent to Ukraine soon.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Jelentős változásokra
kell felkészülniük a gazdálkodóknak az új európai uniós támogatási időszakban,
és azt már most biztosra vehetik a termelők, hogy csak akkor juthatnak majd
területalapú támogatáshoz, ha eleget tesznek a környezeti szempontból előnyös
gazdálkodás feltételeinek – jelent meg a Magyar Nemzet pénteki számában.
Feldman Zsolt
A lapnak Feldman Zsolt Magyarország Mezőgazdaságért és Vidékfejlesztésért
felelős államtitkára elmondta: az idén is nyílnak még új pályázatok, a következő
támogatási ciklusban pedig Magyarország a vidékfejlesztési forrásokat a
mostaninál koncentráltabb rendszerben osztaná szét.
Kitért rá, hogy a végéhez közeledő 2014–2020-as európai
uniós támogatási ciklusban a vidékfejlesztési program mintegy 1340 milliárd
forintos keretét sikeresen lekötötték, és a források több mint ötven százalékát
beruházásokra tudták költeni. Az állattartás, az élelmiszeripar, a kertészet
vagy éppen a borászat számára eljuttatott támogatások jól hasznosulnak, hiszen
azt látják, hogy a beruházásoknak köszönhetően a vállalkozások jövedelmezőbben
működnek, eredményesebben gazdálkodnak.
Feldman Zsolt elmondta, hogy az európai unió új, többéves
pénzügyi keretének tervezése az állam- és kormányfők szintjén erős vitákkal
terhelt folyamat, amelyben Magyarország markáns véleményt képvisel. Hozzátette:
míg az Európai Bizottság (EB) javaslata jelentősen csökkentené a közös
agrárpolitikára (kap) rendelkezésre álló forrásokat, több tagállammal együtt
Magyarország azon van, hogy az elvonás mértéke ne legyen nagyobb, mint amit a
britek távozása indokol. Kiemelte: a forráselvonás méltánytalan lenne a vidéki
térségekkel, az uniós mezőgazdasággal szemben, amely az EU élelmiszer-ellátását
biztosítja.
Az államtitkár közölte: a legtöbb gazdálkodót érintő
változás, hogy a ma alaptámogatás és zöldítés jogcímen kapható, hektáronként
mintegy 75 ezer forintos hozzájárulást a jövőben egy támogatási formában
vehetik majd igénybe a termelők. 2014-ig is így volt ez, de ehhez az időszakhoz
képest jelentős eltérés, hogy a teljes összeg erős zöldítési feltételek
teljesítéséhez lesz kötve. A közvetlen támogatások struktúrája ezen felül
összességében nem változik, ugyanúgy lesznek termeléshez kötött programok,
kisgazda-átalánytámogatás vagy a fiatal gazdáknak járó támogatás, mint a
mostani ciklusban – fejtette ki.
Az új program első pályázatai, a brüsszeli jóváhagyást
követően, várhatóan 2022-ben jelenhetnek meg.
The EU is securing more than €15 billion to help our partners worldwide to combat the #coronavirus. It is in our interest to ensure that the fight is successful worldwide.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Az európai mézpolitika teljességgel tarthatatlan, hiszen nem nyújt elegendő védelmet a laboratóriumi körülmények között létrehozott, főként Ázsiából érkező műmézekkel szemben, ezzel teljesen tönkreteszi az európai mézpiacot és a méztermelőket – jelentette ki Nagy István agrárminiszter Brüsszelben, magyar és spanyol méztermelők tüntetésén elmondott nyilatkozatában hétfőn.
Az
agrárminiszter hangsúlyozta: az Európai Bizottságnak újra kell nyitnia a
mézirányelvről szóló dossziéját, ugyanis sokkal szigorúbban meg kell határozni,
és a mézesüvegeken feltüntetni a méz eredetét. Meg kell nevezni, hogy mely
országból származik a termék, és milyen arányokban tartalmaz európai és más
eredetű mézet.
Elmondta, a
méhészek brüsszeli tüntetése hozzájárul ahhoz, hogy az uniós tagországok
miniszterei az Európai Bizottsággal folytatott tárgyalások során védeni tudják
a beporzókat, és az európai méz minőségét. Az európai méhészek is szigorú
eredetvizsgálatot, a címkézés és európai védjegyek révén pedig nyomon
követhetőséget szeretnének az európai eredetű méznek – közölte.
Nagy István
kiemelte: a méhészet kis ágazat, ugyanakkor stratégiai ágazatról van szó,
hiszen a méhek beporzó tevékenységétől függ, hogy megfelelő mennyiségű étel
van-e az asztalokon. Ha a méhészek tönkremennek, nincsenek méhek, nincs
beporzás, az élelmiszerek kétharmada eltűnik az áruházak polcairól –
figyelmeztetett.
Kijelentette,
hogy a méhtartáshoz olyan gazdasági háttérre van szükség, amely a méz felvásárlási
árán keresztül biztosítja, hogy a méhészeknek megérje ezt a gazdasági
tevékenységet folytatni.
A
mézkészítés, mint gazdasági tevékenység önmagában nem tudja eltartani a
méhészeket, ezért a magyar kormány keresetkiegészítő támogatást biztosít
számukra. Hosszú távú megoldás lenne, ha európai szinten lehetne védelmet
biztosítani a méhészek és a teljes méhpopuláció számára – tette hozzá.
“Célunk, hogy a fogyasztó eredeti mézet tudjon fogyasztani, hiszen ezzel hozzájárulunk teremtett világunk hosszú távú fenntartásához” – fogalmazott az agrárminiszter.
