Közösen kezd harci repülőgép fejlesztésébe Japán, Olaszország és Nagy-Britannia, hogy 2035-ig egy fejlett, első vonalbeli vadászgépet állítsanak hadrendbe – írja a Channel News Asia a három ország közleményére hivatkozva.
Japánnak a második világháború óta ez az első jelentős ipari védelmi projektje, amelyben nem az Egyesült Államokkal működik együtt. Az ország abban bízik, hogy a Tajvan körüli kínai katonai tevékenység fokozásának ellensúlyozására tud törekedni ezzel a projekttel, Nagy-Britannia pedig szeretné, ha nagyobb biztonsági szerepet játszhatna a régióban, amely a gazdasági növekedés fő motorja.
„Elkötelezettek vagyunk a szabályokon alapuló, szabad és nyitott nemzetközi rend fenntartása mellett. Ez jelenleg fontosabb, mint valaha, egy olyan időszakban, amikor ezek az elvek vitatottak, a fenyegetések és az agresszió pedig növekszik” – szól a közös nyilatkozat.
Rishi Sunak brit miniszterelnök külön kijelentette, hogy országának a védelmi technológia élvonalában kell maradnia, és hozzátette, hogy a megállapodás ráadásul új munkahelyeket is teremt.
A japán védelmi minisztérium szerint a brit BAE Systems, a japán Mitsubishi Heavy Industries és az olasz Leonardo fogja vezetni a repülőgép tervezését, amely fejlett digitális képességekkel rendelkezik majd a mesterséges intelligencia és a kiberhadviselés terén.
A három országnak azonban még ki kell dolgoznia néhány részletet a projekt menetéről, beleértve a munkamegosztást és a fejlesztés helyszínét.
"Italy cannot waste time: the goal of returning to clean and safe energy production through nuclear power, starting in the next few years, must be clear"
Lassan luxuscikknek számít az Egyesült Királyságban a hús. Legalábbis úgy védik az üzletekben, mintha az lenne. Az utóbbi hetekben megugrott a bolti lopások száma. Októberben 11 százalékos volt az infláció. Minden ötödik britet az elszegényedés fenyeget.
„A szalonna, a kolbászok és az összes sajt, főleg ezeket veszik célba a tolvajok. Minden nap van valami. Múlt héten egy egész bőrönddel kaptunk el egy tolvajt, de a rendőrséget nem érdekelte” – mondja Coventryben egy bolttulajdonos, aki emiatt még több kamerát szereltetett fel, és belépett egy csoportban, ahol a boltosok megosztják egymás között a tolvajok fotóit és adatait.
Kicsivel odébb élelmiszeradományért sorakoznak az emberek. Vannak köztük olyanok is, akik dolgoznak, csak nem tudnak a bérükből megélni. A tej, a sajt és a tojás ára az utóbbi egy évben több mint 30 százalékkal nőtt. Az emberek panaszkodnak.
„A szupermarketek árai felháborítóak, rosszul vagyok tőlük. Az olyanok, mint mi, akiknek semmijük sincs, nem tudnak megélni. Ezért mennek el lopni.”
„Régebben 1 fontért vettem a tejet, most 1,80. Nagyon nehéz.”
„Minden pénzemet ételre költöm, semmi másra, csak a számlákra és az élelemre.”
Ugyanez az elkeseredettség figyelhető meg másutt is. Az angliai Blackpoolban található ingyenkonyha minden este emberek tucatjait látja el meleg étellel. A tulajdonos azt tapasztalja, hogy a munka már nem elég a megélhetéshez.
“Olyanok is bejönnek hozzánk, akik teljes munkaidőben dolgoznak, de így is szükségük van extra ételre. Mégis, mi folyik ebben az országban, hogy még a saját embereinkről sem tudunk gondoskodni?” – kérdezi Mark Butcher, az ingyenkonyha tulajdonosa.
Becslések szerint félmillió gyereknek lesz szüksége élelmiszersegélyre az elkövetkező hónapokban az Egyesült Királyságban. Az idei tél sok brit számára az elmúlt évtizedek egyik legkeményebb tele lehet.
Várható volt, hogy hamarosan bejelentik a recessziót, ez pedig csütörtökön meg is történt: a brit pénzügyminiszter közlése szerint a brit gazdaság már most recesszióban van, a gazdasági lassulás pedig a jövő év egészére jellemző lehet.
A brit gazdaság már recesszióban van, és a jövő év egészében is valószínűleg visszaesik teljesítménye – mondta csütörtökön Jeremy Hunt brit pénzügyminiszter. Hozzátette ugyanakkor, hogy a 2023 utáni években ismét növekedés várható.
Hunt a londoni alsóházban ismertette a konzervatív párti kormány költségvetési tervezetét, amely egyben az előző kormány által meghirdetett nagyszabású – részletes előrejelzésekkel ugyanakkor nem alátámasztott és a piac által fedezetlennek ítélt – adócsökkentési program teljes visszafordítását is jelenti.
E program szeptemberi bejelentését a font súlyos gyengülésével és a szuverén adósság-kötelezettségek hozamainak meredek emelkedésével járó példátlan piaci felfordulás követte, amelynek nyomán Liz Truss akkori miniszterelnök először menesztette Kwasi Kwarteng pénzügyminisztert, majd nem sokkal később – alig 45 nappal megválasztása után – maga is lemondott, miután az alsóházi konzervatív frakció ellene fordult.
Jeremy Hunt, az új pénzügyminiszter – akit még Liz Truss nevezett ki, de a Rishi Sunak vezetésével alakult új kormányban is megtartotta tisztségét – első intézkedéseként visszavonta Kwarteng adócsökkentési programjának összes fő elemét, majd Sunak kormányának megalakulása után bejelentette, hogy teljesen új, korrekciós intézkedéseket tartalmazó, részletes előrejelzésekkel kiegészített költségvetési tervezet készül.
Erről szóló csütörtöki előterjesztésében, amelyet a piac és az üzleti szektor hetek óta feszült figyelemmel várt, Hunt közölte: a kormány számára hivatalos előrejelzéseket készítő és a felelős költségvetési politika felett őrködő szervezet (Office for Budget Responsibility, OBR) számításai szerint a brit gazdaság – jóllehet az idei év egészére vetítve még 4,2 százalékkal növekszik – már recesszióban van, és a brit hazai össztermék (GDP) jövőre várhatóan 1,4 százalékkal csökken.
Az OBR azonban a 2023 után következő három évben rendre 1,3, 2,6 és 2,7 százalékos GDP-növekedési ütemeket vár a brit gazdaságban. Ez jóval derűlátóbb prognózis a Bank of England által jelenleg érvényben tartott előrejelzésnél. A brit jegybank legújabb negyedéves pénzügypolitikai jelentésében azt valószínűsítette, hogy Nagy-Britannia – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság – a következő két évet recesszióban tölti.
Ez lenne a leghosszabb recesszió azóta, hogy a brit gazdaság teljesítményének mérése a jelenlegivel összehasonlítható módszertannal az 1920-as években elkezdődött. A jegybanki prognózis szerint 2023 egészében a brit gazdaság teljesítménye 1,5 százalékkal, 2024-ben 1 százalékkal csökken.
A visszaesés mindazonáltal már elkezdődött: a brit statisztikai hivatal (ONS) minap ismertetett első becslése szerint a brit hazai össztermék értéke az idei harmadik negyedévben 0,2 százalékkal csökkent a második negyedévvel összevetve.
A recessziót ugyanakkor évtizedek óta nem mért ütemű infláció kíséri: az ONS friss adatai szerint a fogyasztói árindex (CPI) októberben 11,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Legutóbb 41 éve, 1981 októberében volt ennél magasabb az éves brit infláció 11,2 százalékos ütemmel.
Az OBR a pénzügyminiszteri előterjesztéssel egy időben kiadott friss előrejelzésében közölte: azzal számol, hogy a 2023-2024-ben záruló következő két pénzügyi évben 7 százalékkal csökkennek a reáljövedelmek Nagy-Britanniában.
A kormány felelős költségvetési politikája felett őrködő szervezet szerint ez azt jelenti, hogy az infláció az időszak végétől visszaszámolt nyolc év teljes reáljövedelem-növekedését felemészti. Az OBR szerint ebben a környezetben 2027-2028 előtt nem várható, hogy az életszínvonal visszatér a tavalyi szintre.
A bejelentett számos korrekciós intézkedés közül a legnagyobb horderejűek közé tartozik, hogy a személyi jövedelemadó legfelső, 45 százalékos kulcsának jövedelmi határát jelentősen leszállítják: a jelenlegi 150 ezer fontos (71 millió forintos) alsó határ helyett a következő pénzügyi évtől azok is ebbe az adósávba kerülnek, akiknek éves jövedelme eléri a 125 140 fontot (60 millió forint).
Hunt bejelentette azt is, hogy a háztartásoknak számlázható éves energiadíjak felső határa az előző kormány által eredetileg két évre elrendelt 2500 fontról jövő áprilisban háromezer fontra (1,42 millió forintra) emelkedik. A pénzügyminiszter szerint az intézkedések hatására az államháztartás GDP-arányos hiteligénye a következő öt évben az idei szintnek kevesebb mint a felére – 7,1 százalékról 2,4 százalékra – csökken.
A számítások szerint a hazai össztermékhez mért államadósság-ráta 2025-2026-ban 97,6 százalékon tetőzik, de utána szintén csökkenésnek indul. Jeremy Hunt közölte: a csütörtökön bejelentett intézkedési csomag összesen 55 milliárd fontos (26 ezer milliárd forintos) államháztartási konszolidációnak felel meg.
[type] => post
[excerpt] => Várható volt, hogy hamarosan bejelentik a recessziót, ez pedig csütörtökön meg is történt: a brit pénzügyminiszter közlése szerint a brit gazdaság már most recesszióban van, a gazdasági lassulás pedig a jövő év egészére jellemző lehet.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1668858360
[modified] => 1668810212
)
[title] => A brit pénzügyminiszter lesújtó kijelentése: a brit gazdaság már recesszióban van
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=31936&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 31936
[uk] => 31972
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 31937
[image] => Array
(
[id] => 31937
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1.jpg
[original_lng] => 507030
[original_w] => 1280
[original_h] => 880
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1-300x206.jpg
[width] => 300
[height] => 206
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1-768x528.jpg
[width] => 768
[height] => 528
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1-1024x704.jpg
[width] => 1024
[height] => 704
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 880
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 880
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/jeremy-hunt-1.jpg
[width] => 1280
[height] => 880
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1668940672:2
[_thumbnail_id] => 31937
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1947
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 19152
[1] => 1309
[2] => 99995
[3] => 2273
)
[tags_name] => Array
(
[0] => bejelentés
[1] => gazdasági válság
[2] => Jeremy Hunt
[3] => Nagy-Britannia
)
)
[3] => Array
(
[id] => 31787
[content] =>
Jeremy Hunt pénzügyminiszter kedden ismerteti költségvetési tervét, de a hét végén bizonyos részleteket már elárult a sajtónak. A Sky News vasárnap reggeli beszélgetős műsorában elmondta, hogy „mindenkitől áldozatokat kér majd”, de azt is elismerte, hogy a legalacsonyabb jövedelműektől „nem lehet sokat várni”. Ezért ugyan mindenki magasabb adókat fizet majd, de a legnagyobb jövedelműeknek nagyobb áldozatot kell vállalniuk.
A pénzügyminiszter próbálja helyreállítani az Egyesült Királyság hitelességét a befektetők körében, amelyet az elődje és a korábbi kormányfő szeptemberi miniköltségvetése alaposan megtépázott, és végül mindkettőjük állásába került. „Azt kell tennünk, ami az országnak és a jelenlegi helyzetünknek a legjobb, és ez sajnos adóemeléssel jár” – erősítette meg a Sunday Timesnak is. A lap szerint a pénzügyminiszter a felére csökkentené a tőkenyereség-adó adómentességi határát, és a jövedelemadó kiegészítő kulcsának megfizetéséhez szükséges küszöböt pedig évi 150 ezer fontról 125 ezer fontra vinné le. „Amit megígérhetek, az az, hogy őszinte leszek a probléma mértékét illetően, és igazságos leszek a kezelésében, és igen, ez azt jelenti, hogy a legszélesebb vállú emberek viselik majd a legnagyobb terhet” – mondta.
Hunt elárulta azt is, hogy a költségvetési terv a Bank of England előrejelzéseihez hasonlóan figyelembe veszi, hogy tartós recesszió várható. „A kérdés igazából nem az, hogy recesszióban vagyunk-e, hanem az, mit tudunk tenni, hogy az rövidebb ideig tartson, és kevésbé mély legyen” – mondta. Az Egyesült Királyság gazdasága a héten nyilvánosságra hozott adatok szerint a várakozásoknak megfelelően csökkent szeptemberben és a harmadik negyedév egészében is.
Huntnak 55 milliárd fontos lyukat kell betömnie a költségvetésben. (Egy font 463,31 forint.) Ez azt jelenti, hogy az adóemelések mellett a kiadásokon is faragni kell. „Súlyos választás lesz, és az embereket az ideológia elé fogjuk helyezni” – ígérte. Elmondta azt is, hogy együttműködik majd a jegybankkal a négy évtizedes csúcson járó infláció leszorítása és a globális kamatlábak emelésének korlátozása érdekében, mert azok erősen megterhelik a brit gazdaságot. A The Times szerint Hunt valószínűleg csak 20 milliárd fontot szán arra, hogy április után további hat hónappal meghosszabbítsa az energiaszámlák felső határát, ami az első hat hónapra becsült 60 milliárd fontos költség harmada, és azt jelenti, hogy a lakosság által fizetendő összeg emelkedni fog. A pénzügyminiszter azonban fontolgat egy több milliárd fontos támogatási csomagot, hogy megvédje a nyugdíjasokat és a segélyből élőket a magasabb energiaszámláktól.
Több külföldi munkavállaló beengedésére szólította fel a brit kormányt csütörtökön az egyik legpatinásabb brit áruházlánc vezetője, aki szerint a munkaerőhiány miatt „a földeken rothad el a termés” Nagy-Britanniában.
Lord Simon Wolfson, az erőteljesen EU-szkeptikus politikai alapállásáról ismert konzervatív párti brit főrend, a Next divatáruház-hálózat vezérigazgatója a BBC brit közszolgálati televíziónak nyilatkozva kijelentette: szükséges a bevándorlás ellenőrzése, de úgy, hogy ez „a növekedés megfojtása helyett” a brit gazdaság javát szolgálja.
Lord Wolfson, aki a brit EU-tagságról 2016-ban tartott – a kilépést pártolók szűk, nem egészen 52 százalékos többségű győzelmével végződött – népszavazás kampányában a Brexit-tábor egyik prominens szószólója volt, a csütörtöki BBC-interjúban úgy fogalmazott: a konzervatív párti kormánynak azt kell eldöntenie, hogy Nagy-Britannia a szabadkereskedelemre nyitott ország legyen-e, vagy erődként bezárkózva felhúzza a felvonóhidakat a külföldi munkavállalók előtt, komoly többletköltséggel terhelve a brit gazdaságot. Hozzátette: a bevándorlást tekintve „egyáltalán nem az a Brexit” valósult meg, amelyet ő elképzelt, és a kilépésre voksolók közül sokan szintén nem ilyen Brexitet akartak.
Lord Wolfson szerint a brit határokon „sorban állnak” a munkavállalók, hogy segítsenek leszedni a termést, amely „máris ott rothad a földeken”, de a kormány mégsem engedi be őket. A brit mezőgazdasági termelők szövetsége (NFU) már több nyilatkozatban felhívta a figyelmet arra a kockázatra, hogy ha nem lesz elég idénymunkás, a gyümölcs- és zöldségtermés jelentős része a földeken fog elrothadni. Az NFU becslése szerint a szektornak évente 70-90 ezer idénymunkásra van szüksége a gyümölcs- és a zöldségtermés betakarítására. E munkavállalók nagyon nagy többsége a Brexit előtt hagyományosan a kelet-európai EU-országokból érkezett.
Nagy-Britannia 2020. január 31-én távozott az Európai Unióból. A brit kormány azóta új, pontozásos – főleg a szakképzettséget és az angol nyelvtudást előnyben részesítő – bevándorlási szabályozást honosított meg, amely nem tesz különbséget az EU-ból és a világ más térségeiből újonnan érkezők bevándorlási és munkavállalási kérelmeinek elbírálása között.
A Brit Iparszövetség (CBI) legfrissebb felmérése szerint a brit üzleti vállalkozások 46 százaléka képtelen teljesíteni a termékei iránti keresletet a munkaerőhiány miatt, 36 százalék csökkentette áruinak vagy szolgáltatásainak választékát, 72 százalékuk pedig úgy vélekedett, hogy a brit gazdaság a Brexit-népszavazás óta veszített befektetői és üzleti vonzerejéből.
Nagy-Britannia és Lengyelország Ukrajna támogatásáról szóló memorandumot írt alá – számolt be a Jevropejszka Pravda.
Marcin Przydacz lengyel külügyminiszter-helyettes és Jennifer McNaughton, a brit diplomáciai misszió helyettes vezetője Ukrajna támogatásáról szóló memorandumot írt alá.
A megállapodás értelmében az Egyesült Királyság 10 millió font összegű adományt ad át a lengyel Nemzetközi Szolidaritási Alapnak, amelyet az ukrán menekültek humanitárius segélyére fordítanak” – áll a lengyel külügyminisztérium Twitter-üzenetében.
During my phone call with @ZelenskyyUa today, I expressed EU solidarity with Ukraine in the face of Russia’s criminal attacks on civilian infrastructure.@EU_Commission is stepping up support, including with partners, to support the restoration of power and heat in Ukraine.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az eddigi stabilról Nagy-Britannia hosszú távú, „Aa3” szintű államadós-osztályzatának kilátását a Moody’s Investors Service. A nemzetközi hitelminősítő ezzel egy időben megerősítette a brit szuverén kötelezettségek besorolását.
A Moody’s a péntek éjjel Londonban bejelentett döntést azzal indokolta, hogy a gyengülő növekedési kilátások és a magas infláció környezetében kiszámíthatatlanabbá vált a brit kormány szakpolitikai döntéshozatala. A hitelminősítő az indokok között említette azt a véleményét is, hogy kockázatok terhelik a brit közfinanszírozás adósságtűrő kapacitásait a valószínűleg még tovább emelkedő hitelfinanszírozási igény miatt. A Moody’s felidézi az azóta menesztett brit pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 23-án előterjesztett hatalmas, 45 milliárd font értékű adócsökkentési programot, amelyet a csomagterv ismertetése utáni példátlan piaci felfordulás miatt nem sokkal később vissza kellett vonni. Az ügybe belebukott Liz Truss brit miniszterelnök is, aki a héten bejelentette lemondását, miután a fedezetlen adócsomag beterjesztése nyomán kitört pénzügyi zűrzavar miatt a kormányzó Konzervatív Párt alsóházi frakciója ellene fordult. A Moody’s pénteki elemzése szerint ez az eseménysorozat is az államháztartást érintő szakpolitikai döntéshozatal már évek óta gyengülő kiszámíthatóságának újabb megnyilvánulása. Az epizód a brit belpolitikai környezet erősödő polarizációját és kiszámíthatóságának romlását is illusztrálja – fogalmaz a hitelminősítő. A Moody’s előrejelzése szerint ebben a helyzetben a brit hazai össztermék (GDP) reálnövekedése – amely már az idei év eleje óta lassul – tovább gyengül a következő negyedévekben, és a 2023-2024-es időszakban mindössze 0,3 százalék lesz éves átlagban. A hitelminősítő várakozása szerint a brit gazdaság növekedési üteme 2026 előtt nem tér vissza a 1,5 százalékos potenciális ütemre. A gyenge növekedési kilátások és a Moody’s által vártnál valószínűsíthetően nagyobb államháztartási hiány a következő években folyamatosan 100 százalék felett tartja a GDP-arányos államháztartási hiányt, és ugyanezek a tényezők növelik az adósságpályát terhelő kockázatokat is – áll a hitelminősítő elemzésében. A Moody’s mindemellett azzal számol, hogy a következő hat hónapban 11 százalékhoz közeli szinten tetőzik az éves összevetésű brit infláció. Az elmúlt napokban a másik két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings is leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását, jórészt ugyanazokkal az indokokkal, amelyeket a Moody’s is felsorolt a brit osztályzati kilátás rontásához fűzött elemzésében.
Londoni makrogazdasági elemzők friss előrejelzése szerint várhatóan recesszióban tölti a jövő évet a brit gazdaság a magas infláció, az emelkedő kamatok és a világgazdaság általános gyengélkedése miatt.
A brit hazai össztermék (GDP) az idei harmadik negyedévben 0,3 százalékkal csökkent, és várhatóan 0,2 százalékkal esik vissza a negyedik negyedévtől a jövő év második negyedévének végéig terjedő időszak minden egyes negyedévében – valószínűsíti az EY globális pénzügyi tanácsadó cég ITEM Club nevű londoni gazdasági kutatóintézetének szerdán ismertetett őszi prognózisa.
Az ITEM Club számításai szerint ez azt jelenti, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,3 százalékkal csökken. A ház hangsúlyozza, hogy ez erősen rontott előrejelzés, a nyári EY ITEM Club-prognózisban ugyanis még 1 százalékos brit gazdasági növekedés szerepelt 2023-ra.
A cég 2022-re 8,9 százalékos, jövőre 5,5 százalékos egész évi átlagos inflációt vár Nagy-Britanniában, 2024-re azonban azt valószínűsíti, hogy a fogyasztóiár-index átlagos emelkedési üteme a Bank of England 2 százalékos célszintje alá, 1,8 százalékra lassul.
Az ITEM Club londoni elemzőinek várakozása szerint ebben az inflációs környezetben a brit jegybank jelenlegi kamatemelési ciklusa a piac által árazott 5,50 százalék helyett 4,00 százalékos kamatszinten tetőzik jövő tavasszal, 2023 végén és 2024-ben pedig kamatcsökkentések következhetnek. A Bank of England – az EU-n kívüli legnagyobb európai gazdaság központi bankja – tavaly, december 16-án kezdte jelenlegi szigorítási ciklusát, 0,10 százalékos, rekordmélységű kamatszintről.
A legutóbbi, szeptember végén bejelentett hetedik kamatemelés óta a brit jegybanki alapkamat 2,25 százalék, a 2008-as globális pénzügyi válság előtti időszak óta a legmagasabb. A piac feszülten várja a november 3-án esedékes következő kamatdöntést, miután Andrew Bailey, a Bank of England kormányzója egy minapi pénzügyi fórumon felszólalva kijelentette, hogy a mostani inflációs környezetben a vártnál is erőteljesebb monetáris lépés következhet.
Az elemzői előrejelzések nem zárják ki, hogy a Bank of England monetáris tanácsa novemberben akár egy teljes százalékponttal is emelheti az alapkamatot. A brit statisztikai hivatal (ONS) szerdán ismertetett friss adatai szerint a brit fogyasztói árindex (CPI) a múlt hónapban 10,1 százalékkal volt magasabb, mint egy évvel korábban. Ez az ütem a legmagasabb azóta, hogy az éves infláció havi rendszerességű mérése a jelenlegi módszertannal 1997 januárjában megkezdődött Nagy-Britanniában.
A modellezéssel még korábbra visszaszámolt adatok szerint legutóbb több mint negyven éve, 1982 januárjában volt ennél magasabb az éves brit infláció, 11 százalék körüli ütemmel. A brit gazdaság recesszióját más nagy londoni házak is valószínűsítik.
Az S&P Global Ratings nemzetközi hitelminősítő a minap leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta az addigi stabilról Nagy-Britannia AA/A-1 plusz szintű államadós-osztályzatának kilátását. A cég elsősorban azzal a várakozásával indokolta a lépést, hogy a brit kormány által nem sokkal korábban bejelentett – a hatalmas piaci felfordulás hatására azóta csaknem teljes egészében visszavont – nagyszabású adócsökkentési program az évtized közepéig tartó előrejelzési időszakban folyamatosan növelni fogja a brit államháztartási hiányt és az államadósság-rátát.
Az indoklásban szerepelt az is, hogy a brit GDP-érték 2023 egészében 0,5 százalékkal visszaesik. Ez erősen rontott előrejelzés, mivel az S&P korábbi prognózisa 2023-ra 2,3 százalékos növekedést valószínűsített a brit gazdaságban.
Elődje csaknem összes még érvényben volt adócsökkentési intézkedését visszavonta hétfőn Jeremy Hunt új brit pénzügyminiszter.
Hunt bejelentésének legnagyobb horderejű eleme az, hogy a kormány a pénteken menesztett előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng szeptember végén előterjesztett, hatalmas piaci felfordulást okozó terveivel ellentétben mégsem csökkenti a személyi jövedelemadó jelenleg 20 százalékos alapkulcsát 19 százalékra a jövő áprilisban kezdődő új pénzügyi évtől.
Jeremy Hunt közölte, hogy:
az alsó 20 százalékos adókulcs meghatározatlan ideig érvényben marad, addig mindenképpen, amíg a gazdasági körülmények lehetővé nem teszik csökkentését.
Az új pénzügyminiszter bejelentette azt is, hogy az eddigi tervekkel ellentétben a brit kormány nem csökkenti jövő áprilistól 1,25 százalékponttal az osztalékadót, emellett
visszavonja a Nagy-Britanniába látogató külföldiek áfamentes vásárlási lehetőségének tervét, és nem fagyasztja be 2023 februárjától a szeszes italokra kirótt jövedéki adót.
Hunt közölte, hogy az elődje által előterjesztett intézkedési tervek visszavonásával a költségvetés évente várhatóan 32 milliárd font (több mint 15 500 milliárd forint) többletbevételhez jut.
Az előző pénzügyminiszter, Kwasi Kwarteng által szeptember 28-án ismertetett eredeti programban szerepelt az is, hogy a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli az új pénzügyi évben 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót, és a program tartalmazta a legmagasabb személyi jövedelmek 45 százalékos adókulcsának eltörlését is.
A cselekvési terv által kavart hatalmas piaci felfordulás nyomán ezt a két elemet a brit kormány már az elmúlt napokban visszavonta, Liz Truss miniszterelnök pedig pénteken menesztette a pénzügyminiszteri posztról Kwartenget, aki alig 38 napot töltött a tárca élén.
Truss még ugyanaznap kinevezte pénzügyminiszterré Jeremy Huntot, aki a korábbi konzervatív kormányokban külügyminiszter és egészségügyi miniszter is volt.
Kwarteng miniköltségvetésként emlegetett programjának szeptember végi bejelentése után mélységi rekordokra – egyes időszakokban az árfolyamparitás közelébe – zuhant a font árfolyama a dollárral szemben, az irányadó brit állampapírok hozama jóval 4 százalék fölé emelkedett és meghaladta a görög államadósság finanszírozási költségeit, két globális hitelminősítő, az S&P Global Ratings és a Fitch Ratings pedig egyaránt leminősítés lehetőségére utaló negatívra rontotta a korábbi stabilról a brit államadós-osztályzatok kilátását.
A szinte példátlanul heves negatív piaci reakció elsődleges oka az volt, hogy a piaci szereplők nem tartották biztosítottnak a 45 milliárd font értékű adócsökkentési program finanszírozhatóságát.
A Bank of England a piaci felfordulás csitítása végett rendkívüli államkötvény-vásárlási intervenciót jelentett be azzal az indokkal, hogy a piacok „rendellenes működésének” folytatódása érdemi kockázatot jelentene Nagy-Britannia pénzügyi stabilitására.
Jeremy Hunt hétfői bejelentése nyomán az ötéves futamidejű brit állampapírok hozama – amely az ingatlanhitelek kamatainak szempontjából is irányadó – 3,90 százalék alá csökkent, a font pedig a Kwarteng-program ismertetése után mért 1,03 dollár/font körüli mélypontok után a hétfői kereskedésben 1,14 dollár közelébe erősödött. Jeremy Hunt még az adóintézkedések visszavonásáról szóló bejelentése előtt, a BBC közszolgálati rádió hétfői hírműsorában óvta a kormányzó Konzervatív Pártot az alig 42 napja hivatalban lévő Liz Truss miniszterelnök menesztésének kezdeményezésétől, mondván: Nagy-Britanniának most egy újabb vezetőváltási procedúra hiányzik a legkevésbé.
Egybehangzó brit médiaértesülések szerint azonban az alsóházi tory frakció a kormány piaci és politikai hitelességét alapjaiban megrendítő adópolitikai fiaskó nyomán már aktívan foglalkozik a vezetőváltás gondolatával, és a lehetséges utódok között rendre felmerül Jeremy Hunt neve is.
Az alig néhány hete bejelentett, hatalmas piaci felfordulást okozó adócsökkentési program újabb elemének visszavonását jelentette be pénteken Liz Truss brit miniszterelnök, nem sokkal azután, hogy menesztette eddigi pénzügyminiszterét, Kwasi Kwartenget.
Truss a Downing Streeten tartott sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott, hogy a Kwarteng által szeptember végén ismertetett adócsökkentési tervcsomag egyes részletei „messzebb mentek és gyorsabbak voltak”, mint ahogy azt a piaci szereplők várták, ezért módosítani kell a kormányzati célkitűzések megvalósításának módját.
A brit kormányfő közölte: mindezek alapján úgy döntött, hogy a korábbi terveknek megfelelően mégis felemelik jövőre a társasági adót.
A Kwarteng által bejelentett programban még az szerepelt, hogy a kormány a korábbi tervvel ellentétben nem emeli 25 százalékra a jelenlegi 19 százalékról a társasági adót.
A program tartalmazta a legmagasabb személyi jövedelmek 45 százalékos adókulcsának eltörlését is, de a súlyos piaci reakciók nyomán ezt már korábban visszavonták.
