Az orosz vállalatok exponenciálisan növelték afrikai toborzásukat − jelentette július 17-én az RBC orosz állami ellenőrzésű médiaorgánum iparági adatokra hivatkozva.
Az Ukrajna elleni háború és az azt követő több százezer munkaképes korú férfi elvándorlásának együttes hatásai, valamint a már meglévő tényezők, köztük a Covid–19 miatti elhalálozás és az elöregedő népesség miatt a munkaerőhiány egyre nagyobb problémát jelent Oroszországban − tájékoztatott a The Kyiv Independent.
Az RBC által elemzett adatok azt mutatták, hogy tíz ország közül hét, ahol a legnagyobb mértékben nőtt az orosz vállalatok által meghirdetett üres álláshelyek száma, Afrikában található. Kenyában, az orosz üres álláshelyek legnagyobb növekedését felmutató országban a 2023 első félévi mindössze 161-ről 2024 első felére csaknem 6500-ra emelkedett a számuk.
Afrikán kívül Albániában, Belgiumban és Pakisztánban is nőtt az orosz álláshirdetések száma. Ugyanakkor Oroszország szomszédai, Kazahsztán és Fehéroroszország továbbra is a külföldi álláshirdetések zömét adták.
Míg a külföldi munkavállalók számára legkeresettebb területek nagyrészt változatlanok maradtak − IT, ügyfélszolgálat, marketing és egyéb fehérgalléros munkakörök −, az építőipar és a mezőgazdaság is növekedett az elmúlt években, írja az RBC.
Oroszország már régóta célpontja a Közép-Ázsiából érkező vendégmunkásoknak (2024-ben nagy részük Üzbegisztánból és Tádzsikisztánból érkezett, összhangban a korábbi évekkel), akik gyakran fizikai munkát vagy egyéb kékgalléros munkát végeznek, de mivel a munka jellemzően nem hivatalos, nem világos, hogy az RBC ezt az adatot is figyelembe vette-e elemzésében.
A július 8-i Ukrajna elleni hatalmas orosz rakétatámadás költsége 200-250 millió dollár. Ezt a Forbes számításaibizonyítják.
Az ellenség 38 különféle típusú rakétát lőtt ki, közölte a Forbes, ugyanakkor a rakéták típusonkénti pontos megoszlása továbbra sem ismert, a kiadvány a csapás teljes költségét 200-250 millió dollárra becsülte. A megsemmisített 30 rakéta költsége 160-200 millió dollár.
Emlékeztetőül, a megszállók Kindzsal aeroballisztikus rakétát, Iszkander-M ballisztikus rakétákat, X-59/X-69 irányított légi rakétákat, valamint X-101, Kalibr, X-22 cirkálórakétákat, és a „cirkont” indítottak Ukrajna irányába”.
Az orosz jegybank 4 százalékos inflációs célját azonban csak a következő év közepére érhetik el, a monetáris szigor ellenére.
A jövő év közepére vagy második felére érheti el az orosz jegybank 4 százalékos inflációs célját a drágulás üteme – mondta a Rosszija24 tévécsatornának Alekszej Zabotkin, a jegybank kormányzóhelyettese csütörtökön.
A jegybankár szerint 2025-re mindenképp szeretnék elérni, hogy a drágulás 4 százalékra lassuljon, és előrejelzéseik szerint ez sikerülni is fog. Zabotkin elmondta azt is, hogy az infláció júliusban tetőzhet, amit augusztusban és szeptemberben az ütem fokozatos lassulása követhet – írja a Bloomberg.
Oroszországban az Ukrajna ellen vívott háború okozta munkaerőhiány és az azzal együtt járó bérnyomás, valamint a szankciók okozta kínálati korlátok és a növekvő költségvetési hiány hatására lódult meg ismét az infláció, mely a tavaly áprilisi 2,3 százalékos éves ütemről júniusra már 8,3 százalékra gyorsult, annak ellenére, hogy a jegybank a tavaly nyári 7,5 százalékos szintről decemberre már 16 százalékra emelte az alapkamatot.
A kínai hajógyártó vállalatok sokáig lehetőségként tekintettek a nyugati szankciókra Oroszország ellen, mivel úgy vélték, hogy ezzel jelentős bevételekre tudnak szert tenni. Az egyre súlyosabb intézkedések hatására azonban ők is visszakozni kényszerültek a tervüktől – írja a South China Morning Post.
Az Oroszországra kirótt nyugati szankciókkal kapcsolatban gyakori kritika, hogy Moszkva játszi könnyedséggel kerüli ki azokat, ezért nem tudnak eléggé hatásosak lenni. Ez a kijelentés azonban nem igaz az összes területre, vannak olyan intézkedések, amelyekre egyelőre nem igazán találják a megoldást a Kremlben. Az egyik ilyen gazdasági szektor a hajógyártás, mivel az oroszok nem rendelkeznek elegendő kapacitással és technológiai ismerettel, hogy önmaguknak gyártsák le a legfontosabb tengeri járműveket. Eleinte úgy tűnt, hogy ismét Peking szaladhat Moszkva segítségére a kérdésben, ám idővel kiderült, hogy Vlagyimir Putyin ezúttal nem számíthat az egyik legerősebb szövetségesére.
A kínai vállalatok azt követően döntöttek úgy, hogy megszakítják az oroszországi projektjeiket, hogy az Európai Unió közölte velük, hogy súlyos következményekkel kell szembenézniük, amennyiben folytatják a tevékenységüket. A keleti nagyhatalom több cége is úgy fogalmazott, hogy nagyra értékelik az eddigi közös munkát az oroszokkal, és nagyon erős kapcsolatokat sikerült kialakítani, de ennek ellenére sem tudják fenntartani ilyen körülmények között az üzleti megállapodásokat.
A visszalépések nagyon rosszul érintik Oroszországot, különösen az északi Artic-LNG 2 szenved a gáztankerek hiánya miatt.
Ezt a beruházást Moszkva az egyik legfontosabbnak szánta gazdasági szempontból, mivel az Európa felé irányuló csővezetékes gázkereskedelmet ezzel váltották volna ki. Moszkva számára ráadásul az is fejfájást okoz, hogy az országban nem áll rendelkezésre a szükséges kapacitás és technológia, hogy belátható időn belül orosz gyártmányú LNG tankerekkel váltsák ki a kínaiakat. Más nagy hajógyártó országokhoz sem fordulhat, hiszen akár Dél-Korea, akár Japán is a nyugati integrációval áll szövetségben.
Vlagyimir Putyin legutóbbi kínai csúcstalálkozóján is szóba került az együttműködések sorában az északi kereskedelmi útvonal kérdése, valamint a hajógyártás is, amelyet Hszi Csin-ping kínai elnökkel megállapodásokat kötöttek. Kína az EU kínai vállalatokat érintő szankciói miatt felemelte a hangját, ám egyelőre nem látszódik, hogy pontosan milyen ellenlépésre számíthat Brüsszel.
Az Európai Unió országai megállapodtak az Oroszországgal szembeni 14. szankciócsomagról. Egy fontos, új elem is felkerült a palettára, bevezették ugyanis az első, orosz gázra vonatkozó korlátozást – írja a Reuters.
A szankcióscsomag legizgalmasabb és új eleme, hogy megtiltja az orosz eredetű cseppfolyósított földgáz (LNG) újraexportálását az uniós vizeken, de magát az importot nem tiltja be, így az LNG továbbra is áramolhat a blokkba Oroszországból. Gázpiaci szakértők szerint az intézkedésnek csekély gyakorlati hatása lesz, mivel az EU kikötőin keresztül Ázsiába irányuló gázszállítás az orosz LNG-exportnak csak mintegy 10%-át teszi ki.
Ahogy az alábbi grafikonon is látható, a Kreml LNG-értékesítésből származó bevétele nagyot zuhant a háború 2022 februári kirobbantását követően, 2023 márciusa óta azonban bár a korábbinál jóval alacsonyabb szinten, de többé-kevésbé stabilan alakulnak a bevételek.
A csomag ezen felül három orosz LNG-projektet is szankcióval súlyt, illetve tartalmaz egy olyan záradékot is, amelynek célja, hogy Svédország és Finnország szükség esetén felbonthassa az orosz LNG-szerződéseket.
A szankciós csomag továbbá szigorítja az orosz olajat szállító „árnyékflotta” elleni intézkedéseket is – mint ismert, a nehezen nyomon követhető kereskedők és hajózási vállalatok sokasága a G7 által az orosz nyersolajra megállapított árplafon felett mozgatja az orosz olajat.
Az uniós országok tankereket is felvettek a szankciókkal sújtott szervezetek listájára, valamint legalább két orosz tulajdonú hajót, amelyek katonai felszereléseket szállítanak Észak-Koreából.
Az EU soros elnökségét július 1-jéig betöltő Belgium az X közösségi médiaplatformon úgy kommentálta a 14. szankcióscsomagot, hogy az a kiskapuk bezárásával maximalizálja a meglévő szankciók hatását.
Összességében 47 új szervezet és 69 magánszemély került fel az uniós szankciós listára, így a lista már 2200-ra bővült. A csomagot várhatóan az uniós külügyminiszterek hétfői ülésén hagyják jóvá hivatalosan – közölték a diplomaták.
Az országok több mint egy hónapig vitatkoztak az új intézkedésekről, és végül Németország ösztönzésére felhígították a Bizottság egyik javaslatát, amelynek célja a még több szankció-kijátszás megakadályozása lett volna. Az elvetett intézkedés arra kötelezte volna az uniós vállalatok harmadik országokban működő leányvállalatait, hogy szerződésben tiltsák meg áruik Oroszországba történő újraexportálását.
Egy orosz bíróság elrendelte, hogy a Commerzbank 94,9 millió euró értékű vagyonelemét foglalják le kártérítésként egy északnyugat-oroszországi gázfeldolgozó üzem építését felügyelő, de az Oroszország elleni szankciók miatt hoppon maradt vállalat számára – vette észre bírósági dokumentumokban a Reuters.
A Commerzbank volt az egyik garanciavállaló bank az Uszt-Lugában található gázfeldolgozó üzem építésére a német Linde esetében, az üzletet azonban a nyugati szankciók miatt felmondták.
A projekt gazdája, az orosz gázóriás Gazprom 50%-os tulajdonában lévő vegyesvállalat, a szentpétervári RusChemAlliance, több pert is indított a nyugati bankok ellen kártérítés érdekében. Az érintett vagyontárgyak szinte mindegyikét bírósági végzéssel már lefoglalták.
A Commerzbank a Reuters megkeresésére válaszolva közölte, hogy nem kommentálja a bíróság előtt lévő ügyeket vagy az ügyfélkapcsolatairól szóló híreket.
Az Ukrajna elleni orosz támadás kezdete óta a Commerzbank jelentősen korlátozta oroszországi üzleti tevékenységét, csökkentette kockázatait és ügyfélkapcsolatait, és leállította új üzleteit – mondta a Commerzbank szóvivője. A szóvivő szerint a Commerzbank a jogi és szabályozási előírások szerint járt el, és betartotta a szankciókat. Hasonló bírósági perek más európai nagybankokat is fenyegetnek Oroszországban, ezekről alábbi cikkeinkben írtunk:
Az orosz parlament alsóháza, az Állami Duma szerdán első olvasatban jóváhagyta az idei szövetségi költségvetés módosítását. A kormány ezt június 3-án terjesztette a parlament elé.
A dokumentum szerint az idei szövetségi költségvetés bevétele az eredetileg tervezetthez képest 2,8 milliárd rubellel (0,01 százalékkal), 35 063 milliárd rubelre (1 rubel=0,41 hrivnya) csökken, ami a hazai össztermék (GDP) 18,3 százaléka. A kiadási oldalt 522 milliárd rubellel (1,4 százalékkal), 37 183 milliárd rubelre megemelték, ami a GDP 19,4 százalékának felel meg.
A módosítás alapján az idei szövetségi költségvetés hiánya 524,7 milliárd rubellel, 2120 milliárd rubelre, a GDP 1,1 százalékára nő az eredetileg tervezett 1595 milliárd rubelről, ami a GDP 0,9 százaléka.
A módosított költségvetés szerint idén az olaj- és gázbevétel 10 985 milliárd rubel lesz, 519 milliárd rubellel kevesebb az eredeti terveknél, míg a nem olaj- és gázipari bevételek 516,2 milliárd rubellel, 24 077 milliárd rubelre nőnek.
Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb javaslat. A nyugati országok szövetségeseikkel együtt több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be 2014 óta.
Oroszország lett a világ legdurvábban szankcionált országa: az Egyesült Államok és az Európai Unió, valamint a Nyugattal szövetséges államok (Japán, Ausztrália, Egyesült Királyság stb.) több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be az eurázsiai ország ellen. Ebből 16 ezer az orosz–ukrán háború kirobbanása után lépett érvénybe, és ezek jóval súlyosabbak a 2022 februárja előtt bevezetett szankcióknál.
Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb, cseppfolyósított földgázt (LNG) célzó javaslat is. Az eddigi büntetőintézkedések értelmében az EU megtiltotta egyebek között a szén- és acélimportot, valamint az orosz lobogó alatt közlekedő hajóknak az uniós kikötőkbe való belépést is. Az orosz légitársaságok nem vehetik igénybe továbbá az unió légterét sem.
Az egyik legjelentősebb a hatodik csomag, amely megtiltotta a nyersolaj és egyes kőolajtermékek behozatalát Oroszországból, de átmeneti kivételt biztosít a csővezetéken érkező kőolaj esetében azoknak a tagállamoknak, amelyeknek a földrajzi helyzetük miatt nincsenek más lehetőségeik. Így kapott mentességet Magyarország mellett Szlovákia és még néhány ország.
A legfejlettebb ipari államokat tömörítő G7 pedig hordónként hatvan dollárban szabta meg a hajókon szállított orosz olajra vonatkozó árplafont, hogy így korlátozzák a Kreml profitját. Azok, akik ennél drágábban vásárolnak fekete aranyat, a szankciók miatt nem juthatnak hozzá az iparági standardok által megkövetelt biztosításokhoz, ezeket ugyanis főleg uniós országok cégei nyújtják.
Zárolt vagyon
Ezenkívül számos orosz pénzintézetet zártak ki a Swift globális elektronikus fizetési rendszerből, valamint több ezer magánszemélyt (politikusok, üzletemberek, katonai vezetők) és szervezetet (cégek, pártok, állami intézmények) sújtottak szankciókkal. A szankcionált személyek és szervezetek az unióban lévő összes vagyoni eszközét befagyasztották, így például több luxusjacht vesztegel európai kikötőkben.
A nyugati országok a háború után mintegy 280 milliárd dollárnyi orosz vagyont zároltak, amelynek a többsége Európában, a belga Euroclear kezelésében van. A befagyasztott eszközökről azóta is éles vita zajlik, az amerikai terv szerint a vagyonból származó profitot Ukrajna megsegítésére fordíthatnák, de ettől egyelőre több uniós ország is elzárkózott, valamint több pénzügyi vezető és elemző is kritizálta a tervet.
Mi Oroszország válasza?
Ha a nyugati országok lefoglalják a szankciók miatt befagyasztott orosz vagyont, arra Moszkva többféle módon visszavághat. A legvalószínűbb forgatókönyv, hogy az eurázsiai ország elkobozná a külföldi befektetők pénzügyi eszközeit és értékpapírjait. Ezeket a háború kirobbanása óta különleges számlákon tartják, amelyekhez csak hatósági engedéllyel lehet hozzáférni.
Oroszország a nyugati kereskedelmi korlátozásokat a semleges országokon keresztül, elsősorban a Szovjetunió volt tagállamai, a közel-keleti országok, valamint Kína és India segítségével játssza ki. A 60 dolláros ársapka az orosz kőolaj kivitelére már a bevezetésétől kezdve nehezen működik, ráadásul Oroszország több száz tankerhajóból álló árnyékflottát hozott létre.
Az orosz energiahordozókat több ország, főleg India és Kína importálja.
Az orosz oligarchák ellen meginduló eljárások és vagyonelkobzások miatt a milliárdosok tömegesen kezdték el visszavinni Oroszországba a Nyugaton tárolt pénzüket. Moszkva ezenkívül kitiltotta az európai légitársaságokat az orosz légtérből, ami a Távol-Keletre irányuló utak esetében okozott problémákat.
A cégek is érintettek
Az állami szintű szankciók mellett számos vállalat is felfüggesztette üzleti tevékenységét Oroszországban, vagy teljesen kivonult az országból. Válaszul a szankciókat bevezető országok vállalkozásai csak moszkvai hozzájárulással szabadulhatnak meg oroszországi eszközeiktől, amit nem könnyű megszerezni, ezért a folyamat rendszerint elhúzódik.
Ráadásul ár alatt kell értékesíteniük a helyi leányvállalataikat, amelyeket Putyinhoz közel álló üzletemberek szereznek meg. Ehhez hozzá kell tenni: az orosz kormány osztalékfizetési tilalmat is elrendelt tavaly, az érintettek néhány kivételt leszámítva egyetlen centet sem tudnak kiutalni az országból. Az autógyártók például jelképes összegért cserébe szabadultak meg az eszközeiktől, viszont a szerződéseikben visszavásárlási záradékban jelezték szándékukat a majdani visszatérésre.
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Unió összesen 13 szankciós csomagot fogadott el az elmúlt két évben, és készülőben van az újabb javaslat. A nyugati országok szövetségeseikkel együtt több mint 18 ezer büntetőintézkedést vezettek be 2014 óta.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1717857960
[modified] => 1717800461
)
[title] => Oroszország lett a világ legdurvábban szankcionált országa, és még mindig nincs vége
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=49290&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 49290
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 49291
[image] => Array
(
[id] => 49291
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[original_lng] => 265027
[original_w] => 1200
[original_h] => 785
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-300x196.jpg
[width] => 300
[height] => 196
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-768x502.jpg
[width] => 768
[height] => 502
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok-1024x670.jpg
[width] => 1024
[height] => 670
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/06/oroszorszag-eu-szankciok.jpg
[width] => 1200
[height] => 785
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1717789662:12
[_thumbnail_id] => 49291
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 891
[translation_required_done] => 1
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 382
[1] => 183
[2] => 247
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdaság
[1] => Oroszország
[2] => szankciók
)
)
[8] => Array
(
[id] => 49144
[content] =>
Moszkva arra törekszik, hogy a Roszatomon keresztül átvegye az állami ellenőrzés alatt álló francia Orano cég helyét Nigerben, ami újabb kihívás a nyugati érdekeknek Afrikában.
Az ügyről tájékozott személyek szerint Oroszország arra törekszik, hogy átvegye egy állami ellenőrzés alatt álló francia vállalat uránvagyonát Nigerben. A Nukleáris Világszövetség szerint Niger 2022-ben a világ uránbányászati termelésének mintegy 4 százalékát adta.
A Roszatom, Oroszország állami nukleáris vállalata kapcsolatba lépett a katonai vezetésű nigeri hatóságokkal a francia Orano tulajdonában lévő eszközök megszerzéséről – közölte egy, az ügyet ismerő moszkvai személy, aki kérte, hogy ne nevezzék meg, mert a tárgyalások magánjellegűek. Egy a régióban tartózkodó nyugati diplomata szerint a tárgyalások valószínűleg a bányászati engedélyekről szóltak – adott hírt róla a Bloomberg.
A nyugat-afrikai ország tavaly júliusban hatalomra került katonai vezetése szorosabb biztonsági kapcsolatokat alakított ki Oroszországgal.
Ez megnyitotta az utat Moszkva előtt, hogy hozzáférjen a bányászati érdekeltségekhez, miközben megpróbálja újjáéleszteni a szovjet korszakbeli jelenlétét Afrikában, különösen azáltal, hogy kihasználja a széles körben elterjedt ellenérzést a korábbi gyarmatosító Franciaország ellen.
Oroszország fokozta gazdasági, diplomáciai és katonai kapcsolatait Afrikában, többek között a nigeri puccs után, és a világnak ezt a részét stratégiai befektetési lehetőségnek tekintik – mondta Mark Hibbs, a Carnegie Endowment for International Peace berlini nukleáris elemzője.
Nem világos, hogy a Roszatom hány eszközre pályázik Nigerben, és a Bloomberg által idézett moszkvai személy úgy jellemezte a megbeszéléseket, hogy azok korai szakaszban vannak, és az esetleges átadás feltételei még nem kerültek meghatározásra.
Az Orano a honlapja szerint Nigerben többségi részesedéssel rendelkezik a Somair külszíni bánya, a Cominak, egy mára bezárt földalatti bánya és a 2015 óta felfüggesztett Imouraren projekt üzemeltető társaságaiban.
Az Orano nem tud a Niger és az orosz szervezetek közötti tárgyalásokról – közölte a vállalat a kérdésekre küldött e-mailben. Az Orano szerint július óta folytatja a kapcsolatfelvételt Niger új vezetőivel. Ali Mahamane Lamine Zeine nigeri miniszterelnök hivatala nem kívánt nyilatkozni. A Roszatom, a francia elnökség és a Kreml szóvivői nem válaszoltak a megkeresésekre.
Atomexpo Szocsiban
A világ egyik legszegényebb országa, Niger a puccsot követően kiutasította a francia erőket, és felmondta az Egyesült Államokkal kötött, évtizedes biztonsági megállapodást. Áprilisban 100 orosz katonai kiképző érkezett a fővárosba, Niameybe, hogy a nigeri erőket a Moszkva által szállított légvédelmi rendszerek használatára oktassák.
Márciusban egy nigeri küldöttség először vett részt a Roszatom által támogatott orosz nukleáris ipar kiemelt rendezvényén, az Atomexpo fórumon a fekete-tengeri Szocsiban.
Franciaország a villamosenergia-termelésének 65 százalékát adó atomreaktorok üzemanyagellátásához szükséges uránszükségletének 15 százalékában Nigerre támaszkodik – jelentette tavaly a Le Monde az Oranóra hivatkozva. Az Euratom Ellátási Ügynökség adatai szerint az Európai Unió közművállalatai 2022-ben uránszükségleteik mintegy negyedét Nigerből, a világ hetedik legnagyobb termelőjétől szerezték be.
Az urán ára időközben 17 éves csúcsra emelkedett, részben azért, mert a katonai hatalomátvétel miatt leállt a nigeri export, amelynek készletei Afrika legmagasabb minőségű uránércből származnak – közölte a Nukleáris Világszövetség.
Együttműködés Kelet-Európában
Versengésük és az Oroszország ukrajnai inváziója miatti konfrontáció ellenére Párizs és Moszkva továbbra is együttműködik nukleáris területen. A Roszatom gépeket biztosít Franciaország számára, hogy üzemanyagot gyártson az orosz reaktoroknak Kelet-Európában, ahol a közműszolgáltatók a Roszatom alternatíváit keresik.
Eközben Franciaország továbbra is Oroszországba küldi nukleáris hulladékának egy részét újrahasznosításra.
Az Orano – korábbi nevén Areva – több mint 50 éve dolgozik Nigerben az ország északnyugati régiójában fekvő lelőhelyek feltárásán. A Szaharában található Imouraren projekt az előrejelzések szerint 35 évig segíthetett volna ellátni Franciaország 57 üzemképes reaktorát üzemanyaggal.
Az orosz pénzügyminisztérium azt javasolja, hogy vezessenek be extra progresszív jövedelemadót az évi több mint 2,4 millió rubel (27 100 dollár) jövedelműekre és emeljék a műtrágyagyártók és vasérctermelők bányaadóját.
A minisztérium tervei szerint a módosítás 2025-től lépne életbe és abban az évben 2600 milliárd rubel többletbevételt hozna a költségvetésnek. Vlagyimir Putyin államfő röviddel márciusi újraválasztása előtt adóemelést javasolt a vállalatok és a gazdag magánszemélyek rovására, hogy ebből is finanszírozzák az Ukrajna elleni háborút.
Az oroszok döntő többsége jelenleg 13 százalékos jövedelemadót fizet, a kiemelkedően magas jövedelműek pedig 15 százalékot.
A pénzügyminisztériumi javaslat szerint az évi 2,4-5 millió rubel közötti keresetűek jövedelemadója 15 százalék lenne 2025-től. A jövedelemadó az 5-20 millió rubeles jövedelem után 18 százalék, 20-50 millió rubel között 20 százalék, 50 millió rubel fölött éves jövedelemnél pedig 22 százalék lenne.
A két- vagy többgyermekes szülők, ahol a családban az egy főre jutó átlagos jövedelem nem haladja meg a havi létminimum másfélszeresét (egy négytagú család esetében ez együttesen évi 1,3 millió rubelt jelent), a pénzügyminisztérium 7 százalékos személyi jövedelemadó-visszatérítés bevezetését javasolja, így a személyi jövedelemadó kulcsa számukra valójában 6 százalék lenne.
Anton Sziluanov pénzügyminiszter közleménye szerint a tárca által javasolt adóváltoztatás a munkaerő alig 3,2 százalékát érintené, vagyis a 64 milliós foglalkoztatottból 2 millió embert, akiknek az éves jövedelme nagyobb 2,4 millió rubelnél.
A 13 százalékos egykulcsos adókulcsot 2001-ben vezették be Oroszországban, Vlagyimir Putyin első ciklusának kezdetén. 2021-től vezették be a 15 százalékos kulcsot az évi 5 millió rubelt meghaladó jövedelemmel rendelkező oroszok számára.
A minisztérium javasolja továbbá, hogy 20 százalékról 25 százalékra emeljék a társasági adót, ugyancsak 2025-től.
A növelést azzal indokolja a minisztérium, hogy nő a nyereséges cégek aránya a gazdaságban. A társaságiadó-kulcs emelése a tervezett bevezetés évében, 2025-ben 1600 milliárd rubellel, 2030-ra több mint 11 ezer rubellel gyarapítaná a költségvetést.
Az orosz pénzügyminisztérium által javasolt adómódosítások között szerepel a műtrágya- és vasérc-termelők bányaadójának emelése is. A vasérctermelők illetéke 1,15-szeresére, a kálisó termelőké 2,3-szorosára, a foszforműtrágya-gyártóké pedig duplájára emelkedne.
