Japán 1 milliárd dollárt különít el az Ukrajnával határos országoknak a menekültek megsegítésére. A hírt a Sky News közölte.
Shun’ichi Suzuki pénzügyminiszter elmondta, hogy a finanszírozást az állami tulajdonú Japán Nemzetközi Együttműködési Bankon keresztül biztosítják. Ez a pénzintézet általában kölcsönök, garanciák és tőkebefektetések formájában kínál segítséget.
Románia csökkentette az ukrajnai háború miatt az országban menedéket kereső külföldiek lakhatási és étkezési támogatását, a segélyezés feltételéül pedig megszabta, hogy a menekülteknek munkát kell vállalniuk, valamint gyerekeiket iskolába kell íratniuk.
A szerdai kormányülésen elfogadott határozat szerint az egyedülálló menekültek havi 750 lej (57 ezer forint), a háború elől menekülő családok pedig havi 2000 lej lakhatási támogatást kaphatnak év végig. A lakhatási támogatás eddig kétszerese volt ennek az összegnek, de nem a menekült, hanem az őt befogadó szállásadó kapta. A menekültenként járó havi 600 lejes étkezési támogatás összege nem csökken, de csak az átmeneti védelem igénylését követő első négy hónapban vehető igénybe, azt követően, 2023 végéig Románia csak a menekültek elszállásolásához nyújt költségvetési támogatást. Az átmeneti védelem igénylését követően a támogatás csak egy hónapig jár automatikusan, azt követően csak a munkát vállalók jogosultak a segélyre. A második hónaptól kezdődően a negyedik hónap végéig az is elegendő, ha a menekült álláskeresőként nyilvántartásba vétette magát valamely megyei (fővárosi) munkaerő-ügynökségnél, az ötödik hónaptól kezdődően már csak a munkaszerződéssel rendelkezők kaphatnak lakhatási segélyt. A támogatás másik feltétele az, hogy amennyiben a menekültek gondozásában kiskorú gyerekek vannak, írassák őket iskolába, vagy amennyiben ez nem lehetséges, valamely – a hatóságok, civil szervezetek, vagy az UNICEF által szervezett – közösségi oktatási programba. Az ukrán menekültek segélyezését érintő változások május elsejétől lépnek életbe Romániában. Románia tavaly március óta támogatja a területén maradt ukrán menekültek elszállásolását és étkeztetését, de a segélyt eddig nem a menekültek kapták kézhez, hanem szállásadóiknak térítették meg, menekültenként és éjszakánként 50 lejes tarifával. A tavaly márciusban bevezetett támogatási rendszerben – befogadott menekültenként – napi 20 lejes étkezési költséget is megtérített a szállásadóknak a román katasztrófavédelem. A román sajtó szerint az „50/20-as programként” emlegetett támogatásra vonzó pénzkereseti lehetőségként tekintettek a kiadó lakással rendelkező ingatlantulajdonosok. Sokan áttértek a menekültek befogadására, ennek eredményeképpen egyes városokban hiány keletkezett az olcsó albérletekből, és jelentős volt a drágulás az albérletek piacán. Az új szabályozás indoklása szerint az egy éve kezdődött, most átalakított támogatási program már napi 352 ezer euróba került a román költségvetésnek.
Lengyelország megkezdi az ukrán menekülteknek folyósított szociális ellátások ellenőrzését. A pénz egy részét a tervek szerint vissza kell utalni, számolt be Rzeczpospolita.
Az ellenőrzés azokra az ukránokra vonatkozik, akik 30 napnál hosszabb időre elhagyták Lengyelország területét, ugyanakkor szociális segélyben részesültek. Ez lehetővé teszi a segélyezésről szóló, január 28-án hatályba lépett törvény módosítását.
Mint ismeretes, hogy a módosítások hatályba lépésének hónapjában mintegy 3200 ukrán állampolgár kifizetését függesztették fel. Törvénysértést követtek el azzal, hogy több mint 30 napra elhagyták Lengyelországot.
„Ha ezek az emberek 30 napon belül visszatérnek Lengyelországba, nem veszítik el lengyelországi tartózkodásuk jogszerűségét, és a segélyek folyósítása folytatódik. A módosított törvény alapján a kiutazás napját követő kifizetés felfüggesztése lehetővé tette számunkra, hogy elkerüljük a juttatások túlfizetését” – magyarázta Pavel Zsebrovszkij, a ZUS szóvivője.
Megjegyzendő, hogy korábban a ZUS csak a határátlépés időpontja után egy hónappal kapott tájékoztatást az ukrán állampolgárok távozásáról. Ez számos túlfizetéshez vezetett azon személyek esetében, akik 30 napon belül nem tértek vissza Lengyelországba.
A kifizetést utaló hatóságok, többek között a Társadalombiztosítási Intézet, anélkül, hogy tudtak volna a személy távozásáról, olyan ellátásokat fizettek ki, amelyekre valójában nem volt jogosultak. Csak később kaptak tájékoztatást a határőröktől, hogy ez a személy visszamenőleg elvesztette a törvényes tartózkodáshoz való jogát” – magyarázta ZUS.
Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távoztak, ahol ideiglenes menedékre leltek.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) megvizsgálta a menekülthullám hatásait az Európai Unió országait tekintve, és arra a következtetésre jutott, hogy az ukránok felélesztették a külföldi államok gazdaságát és mérsékelték a világméretű gazdasági válság hatását.
Az NBU szerint a menekültek gyorsan alkalmazkodtak az új körülményekhez, munkát kerestek és adót fizetnek. Ám az EU általuk termelt nyeresége az ukrán gazdaság vesztesége is.
Hányan hagyták el az országot?
Az ENSZ Menekültügyi Főbiztosának Hivatala (UNHCR) szerint 2023. január 3-ig mintegy 4,9 millió ukrán menekült kapott ideiglenes védelmi státuszt az európai országokban.
Ez az EU-s államok lakosságának körülbelül 1 százaléka. A legtöbb ukránt Lengyelország, Németország és Csehország fogadta be. A menekültek többsége munkaképes korú, felsőfokú végzettségű nő és gyermekeik. Tavaly május–szeptemberben a többség a visszatérést tervezte. Ősszel azonban a kritikus infrastruktúra elleni orosz terrortámadások felerősödése miatt megváltozott a helyzet.
Mennyibe kerül a menekültek eltartása?
A háború elől külföldre menekülők általában nehéz szociális helyzetben vannak. Az új országokban lakást, ruhát, élelmet és gyógyszert kell találniuk. E költségek oroszlánrészét az uniós országok költségvetése fedezi.
Ráadásul a mostani menekülthullámra jellemző, hogy a külföldre távozók jelentős része – az ENSZ számításai szerint 28–44 százalékuk – kiskorú. Ez további nyomást gyakorol az állami költségvetésekre, mivel többletkiadásokat kell fordítaniuk az oktatásra. Például Lengyelországban a csaknem 560 ezer ott regisztrált ukrán gyermek oktatási költsége 2,2 milliárd eurót emészt fel, az egészségügyi ellátásukra fordított kiadásokat pedig 1,5 milliárd euróra becsülik – derül ki az ukrán jegybank tanulmányából. Becslések szerint az uniós államok országtól függően évente 9–25 ezer eurót költenek minden egyes menekültre.
Dolgoznak vagy segélyből élnek?
Az NBU elemzése szerint az ukránok az ottlétükkel élénkítették a fogyasztói keresletet és támogatták a gazdasági tevékenységet akkor is, amikor a világgazdaság a recesszió felé indult. Idővel a menekültek egy része letelepedett és munkát vállalt, olcsó és szakképzett munkavállalók tömege jelent meg a piacon.
Így 2022 júniusában 350 ezer munkát kereső ukránt tartottak nyilván Németországban. Októberre közülük minden tízedik talált munkát. Lengyelországban a társadalombiztosítási számot kapott 1,2 millió ukrán fele helyezkedett el.
Az Európai Központi Bank számításai szerint az ukrán kényszermigránsok 25–55 százaléka dolgozik vagy keres aktívan munkát a fogadó országban. Ez 0,2–0,8 százalékkal, 0,3–1,3 millió fővel növeli az uniós munkaerőt – az Ukrajnából érkező menekültek jókora löketet adtak egyes EU-s államok gazdaságának fejlődéséhez. Az ukránok befolyása az őket befogadó országok államháztartására hosszú távon is pozitív lehet.
Lengyelországban a menekültek által befizetett adók összege elérte a 2,4 milliárd dollárt.
Ez meghaladja a lengyel kormány által az ukrán oltalomkeresőknek nyújtott segélyek összegét, nem számítva az oktatási és orvosi többletkiadásokat.
Hogyan hat a migráció Ukrajna gazdaságára?
A migrációs hullám egyik következménye anyagi jellegű. Ukránok milliói külföldre távozva ott fizettek az ukrán bankkártyáikkal, ami nagymértékű valutakiáramláshoz vezetett. Az ukrán jegybank azonban később befagyasztotta a hivatalos árfolyamot, és szigorú valutakorlátozásokat vezetett be. Ezzel kontroll alatt lehetett tartani a helyzetet. Az ukrán államnak mélyen a zsebébe kellett nyúlnia ezért a feltételes stabilitásért, 2022-ben ugyanis több mint 28 milliárd dollár arany- és devizatartalékot égetett el emiatt.
„Mivel az év végéig nem várható jelentős változás a kivándorlók számában, a nagymértékű valutakiáramlás 2023-ban valószínűleg stabilizálódik” – vélekedik Vitalij Vavriscsuk, az ICU befektetési csoport makrogazdasági kutatási osztályának vezetője.
Az ukránok millióinak külföldre távozása nem csak a pénzügyi stabilitást érintette rosszul, a munkaerőpiacot, a fogyasztást és a termelést, így a bruttó hazai terméket is megviselte a migrációs hullám. Amennyiben az emberek nem térnek haza, a hosszú távú gazdasági növekedés lehetetlen lesz. A közgazdászok szerint a sok kiskorú országváltása a későbbiekben a munkaerőhiány-problémát is fokozza.
Várható a tömeges visszatérés?
A hosszú távú következmények kedvezőtlenül hatnak az ukrán gazdaságra, paradox módon azonban rövid távon az ország még profitál abból, hogy jelenleg emberek milliói tartózkodnak a határain kívül.
„Ukrajnában, főleg az áramkorlátozások miatt, korlátozottak a fogyasztási lehetőségek. Ha mind az 5 millió ember visszatérne, jelentősen emelkedne az energiarendszer terhelése. Az igényeket az illetékesek nem tudnák kielégíteni” – fejtette ki Anna Vahitova, a Kijevi Közgazdasági Iskola professzora.
Így a kényszermigráció segít átvészelni a terrortámadások következményeit, ám a háború után kiemelt feladat lehet az ukránok „hazatérítése”. Ugyanakkor bármennyire is hatékony terv születik, be kell látni, hogy a menekültek egy része már letelepedett, így nem lehet visszahozni minden külföldre távozót.
[type] => post
[excerpt] => Az orosz invázió a második világháború óta az egyik legnagyobb humanitárius válságot váltotta ki Európában. A háború következtében több tíz millió ukrán volt kénytelen lakóhelyet változtatni, ebből mintegy ötmillióan a nyugati határokon át távozta...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1677775500
[modified] => 1677760190
)
[title] => A menekültek hatása az európai és az ukrán gazdaságra
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=35595&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 35595
[uk] => 35645
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 35596
[image] => Array
(
[id] => 35596
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[original_lng] => 168348
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/ukran-menekultek-1.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1677835000:2
[_thumbnail_id] => 35596
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 4025
[translation_required_done] => 1
[_oembed_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] =>
[_oembed_time_e89c16252157567e1c14f8f46f56fa5c] => 1715612532
[_oembed_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] =>
[_oembed_time_aceddc40155dad18ab8037cace77fbc0] => 1719512229
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 33854
[3] => 11
[4] => 33
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Háború
[3] => Kiemelt téma
[4] => Ukrajna
)
[tags] => Array
(
[0] => 1548
[1] => 133
[2] => 1881
[3] => 33918
[4] => 585
)
[tags_name] => Array
(
[0] => európai gazdaság
[1] => munkaerőpiac
[2] => ukrán gazdaság
[3] => ukrán menekültek
[4] => Ukrán Nemzeti Bank (NBU)
)
)
[4] => Array
(
[id] => 34419
[content] =>
Németország növeli az ukrán menekültek támogatását Moldovában. A hírt a Jevropejszka pravda közölte a Tagesschaura hivatkozva.
A fejlesztési minisztérium összesen 7 millió euró támogatást különít el a Moldovában tartózkodó ukrán menekültek számára. Moldova saját lakosságához képest több menekültet fogadott be Ukrajnából, mint bármely más ország.
A határőrök adatai szerint 2022. február 24. óta az év végéig 739 680 külföldi érkezett Moldovába Ukrajnából, ebből 664 059 ukrán állampolgár, köztük 198 652 kiskorú. 2023. január 1-jén 89 593 külföldi tartózkodott Moldova területén, ebből 83 441 ukrán állampolgár.
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
We are currently building 3 new military campuses in ??. They will provide excellent conditions for our troops and our allies. This will make a significant contribution to our national security. pic.twitter.com/mCEUWom3Hs
A lengyel hatóságok újabb ukrán menekülthullámra számítanak, ezért a saját állampolgárok adóterheinek csökkentése érdekében a jövő év márciusától szállásdíjat vezetnek be az ukrán menekültek számára még a tömegszálláshelyeken is – jelentette be kedden Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök, adta hírül szerdán a korrespondent.net hírportál a Polskie Radio közlésére hivatkozva.
A jelentés szerint a lengyel kormány döntése értelmében 2023. március 1-től szállásdíjat vezetnek be azon ukrán menekültek számára, akik 120 napnál hosszabb ideig tartózkodnak kollektív szállásadó intézményekben. Kezdetben a menekültek a megélhetési költségeik 50%-át fedezik, néhány hónap múlva már a 75%-ot. Ez a kötelezettség azonban nem vonatkozik a fogyatékkal élőkre, gyermekekre, a terhes nőkre, a nyugdíjas korúakra és a háromnál több gyermeket nevelőkre.
Ezen túlmenően azoknak az ukrán állampolgároknak, akik a háború február 24-i kitörése után érkeztek Lengyelországba, PESEL-számot (állandó vagy ideiglenes tartózkodási hellyel rendelkezők nyilvántartása) kell igényelniük. Azok, akik PESEL-számot kapnak és elhagyják Lengyelországot, a számukat befagyasztják.
„Felkészülünk az esetleges következő menekülthullámra. Mert Ukrajnában már ma több millió ember nem jut áramhoz, vízhez, alapvető életkörülményekhez, higiéniához. Szeretnénk, ha ennek megfelelően készülne fel a rendszerünk, hogy a lengyel az adófizetők a lehető legkevesebbet fizessenek ezért a lehetséges következő menekülthullámért” – hangsúlyozta Mateusz Morawiecki.
Az Ukrajnából elmenekült, Hollandiában menedékre lelt munkaképes felnőttek 83 százaléka talált munkát – közölte a Dutch News angol nyelvű holland hírportálra hivatkozva.
A hírportál az illetékes holland munkaügyi hivatal (UWV) adataira hivatkozva közölte, mintegy 46 ezer bejelentés érkezett olyan munkáltatóktól, akik az ukrajnai háború február 24-i kezdete óta ukrán állampolgárokat vettek fel. Jelenleg mintegy 55 ezer munkaképes korú ukrán menekült él Hollandiában.
A menekültek többsége Amszterdamban és Hágában telepedett le. Legtöbbjük munkaközvetítő ügynökségeken keresztül talált munkát, és főként a vendéglátás területén helyezkedett el.
Az ukrajnai menekültek mentesülnek több holland szabály alól is
Az UWV szerint az ukránok munkaerőpiaci integrációja sokkal gyorsabb, mint más menedékkérőké. Ez elsősorban az ukrajnai menekültek különleges státuszával magyarázható, illetve azzal, hogy az ukrán menekültek legtöbbje az Európai Unió által az ukrajnai háború miatt biztosított ideiglenes védelemre regisztrált. Az ideiglenes uniós védelem hozzáférést biztosít egyebek mellett az egészségügyi ellátáshoz, a munkaerőpiachoz és az állami oktatáshoz.
Az ukrajnai menekültek mentesülnek azon holland szabályok alól, amelyek a menekültek esetében tiltják, hogy az országba érkezésüket követő első hat hónapban munkát vállaljanak. Más menekültekkel ellentétben az ukrán állampolgárok anélkül is dolgozhatnak Hollandiában, hogy a munkaszerződés aláírása előtt hivatalos engedélyt kapnának a munkaügyi hivataltól – adta hírül az MTI.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Az Európai Bizottság további 100 millió eurót biztosít annak a hét tagállamnak, amely a legtöbb ukrajnai menekültet fogadja, olvasható az EB hivatalos honlapján nyilvánosságra hozott közleményben.
„Az Európai Bizottság további 100 millió eurót különített el hét azon tagállam számára, amelyek a legtöbb ukrajnai menekültet fogadják be. A döntést az április 9-i Stand Up For Ukraine elnevezésű nagyméretű jótékonysági rendezvényt követően hozták meg, amelynek során az Európai Bizottság vállalta, hogy 400 millió eurót különít el az Ukrajnából érkező menekültek támogatására” – áll a közleményben.
Az első, 248 millió euró összegű részletet 5 ország kapta meg: Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország.
A belföldi intézkedések finanszírozására szánt uniós források második részletét Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia kapja meg.
Az országok az Ukrajnából érkező menekültek támogatására használhatják fel ezeket az erőforrásokat. Ide tartozik többek között az étkeztetés, közlekedési kedvezmények, valamint ideiglenes szállás biztosítása.
A pénzösszegeknek növelniük kell a tagországok azon képességét, hogy segítsék az ukrán állampolgárok beilleszkedését a társadalmi életbe, beleértve a legkiszolgáltatottabb csoportokat, a kísérő nélküli gyermekeket.
A határozat értelmében az Európai Bizottság összesen 400 millió eurós összegű hozzájárulásából fennmaradó 52 millió eurót az ukrán menekültek támogatását célzó projektek fejlesztésére fordítják, beleértve átmeneti szállás biztosítását, magas színvonalú pszichológiai segítségnyújtást stb.
Az Európai Bizottság további 100 millió eurót bocsát az ukrajnai menekülteket befogadó hét uniós tagország, Lengyelország, Szlovákia, Csehország, Bulgária, Észtország, Lettország és Litvánia számára – közölte a brüsszeli testület hétfőn.
Az uniós bizottsági közlemény emlékeztetett, az Európai Unió április 9-én határozott arról, hogy legfeljebb 400 millió eurós támogatást biztosít az Ukrajnából érkező menekültek támogatására, az orosz-ukrán háború okozta menekülthullám által leginkább érintett tagállamok számára. Az első, 248 millió eurós részletet májusban juttatták az ukrajnai háború öt frontországának, Lengyelország, Románia, Magyarország, Szlovákia és Csehország számára.
A hétfőn megítélt újabb támogatási összeg az érintett tagállamokat abban segíti, hogy továbbra is segítséget nyújthassanak az ukrajnai menekülteknek, például élelmet és szállítást biztosíthassanak számukra. A közlemény kiemelte: mivel a civil szervezetek és a helyi, valamint regionális hatóságok kulcsszerepet játszanak az ukrajnai menekülteknek nyújtott segítségnyújtásban, a tagállamoknak gondoskodniuk kell arról, hogy az uniós finanszírozásból az érintett szervezetek és hatóságok is részesüljenek.
Közölték továbbá, az Európai Bizottság a megítélt összeget a menekültek befogadása és megsegítése terén elért eredmények, nem pedig a tényleges költségek alapján fogja felszabadítani.
A teljes 400 millió eurós támogatási keret fennmaradó 52 millió eurós összegét később, az esetlegesen felvetődő sürgősségi igények kielégítésére fordítják majd, például szállások kialakítására, pszichológiai segítségnyújtásra az Ukrajnából menekültek számára – tették hozzá.
