Kijev megerősítette energiabiztonságát azáltal, hogy lemondott az oroszországi gázról és most gondoskodnia kell villamosenergia-ellátásáról. Ukrajna több mint hat éve szenved az orosz agressziótól. A Krím-félszigetet Moszkva elfoglalta, Donbasz egy részét az orosz erők ellenőrzik.
Az „Oroszország. Kreml. Putyin” dokumentumfilmben, amely június 21-én került adásba Oroszországban Vlagyimir Putyin orosz elnök azt mondta, hogy néhány posztszovjet ország állítólag „elvett orosz történelmi területeket”, amikor Szovjetunió 1991-ben szétesett. Hangsúlyozta, hogy a Szovjetunió alapításáról szóló megállapodás záradéka tartalmazza az unióból való kilépés jogát. De magát az eljárást nem írták elő. Sok főváros attól tart, hogy ez a Kreml új területi követeléseit és megszállását jelentheti a szomszédos országokban, például Ukrajnában, Kazahsztánban, Fehéroroszországban és talán a balti országokban. Erről Ariel Cohen, az Atlanti Tanács szakértője írt a Forbes magazinban.
Putyin támogatottsága rekord alacsony szinten volt az orosz alkotmány módosításáról szóló népszavazás előtt, amely lehetőséget ad neki arra, hogy 2036-ig hivatalban maradjon. „Legutóbb, amikor ilyen alacsony volt a támogatottsága, Putyin annektálta a Krím-félszigetet. Ezt követően az orosz elnök népszerűsége hirtelen emelkedett. Kijevben és Moszkvában attól tartanak, hogy az új területi annektálás vagy geopolitikai agresszió kidolgozása már folyamatban van” – olvasható a cikkben.
Ezalatt a nyomás alatt Oroszország kihasználta, hogy földgázt szállít Ukrajnának. De Kijev 2015-ben visszautasította az orosz földgázt, az orosz gázszállítás tranzit bevételére támaszkodva, amely a GDP 3%-át teszik ki. A tüzelőanyagok a szomszédos országból való importjának történő megtagadása helyes lépés volt Ukrajna energiabiztonságához. Mivel Ukrajna arra törekszik, hogy csökkentse az Oroszországtól való gázfüggőségét, megjelent a „villamosenergia-függőség” lehetősége. Az elöregedett energetikai infrastruktúra és az egyre növekvő kereslet miatt Volodimir Zelenszkij elnök hivatala 2019 októberében elkezdte az olcsó villamos energia importját Oroszországból. Úgy tűnik, hogy 2020 májusában az ukrán kormány felmérte e döntés politikai és gazdasági következményeit. Ukrajna legközelebbi EU-s szövetségesei, Lengyelország és a balti államok határozottan ellenezték az ukrán villamosenergia-importot Oroszországból és Fehéroroszországból. A végén Kijev megtagadta.
Az ukrán európai integráció egyik alapvető tényezője az ukrán energiarendszer leválasztása az orosz hálózatról 2022-ig valamint az ukrán hálózat egyesülése az európaival 2025-ig. Ez egy újabb lépés Ukrajna számára az Oroszországtól való elszakadás elérése érdekében. Ezért fontos kihívás az elavult villamosenergia-hálózat megújítása, amelyet a még szovjet időkben építettek. Legalább 17,5 milliárd dollár összegű befektetésre van szükség ahhoz, hogy az elosztóhálózatot a modern szabványoknak megfelelően átalakítsák. A háztartások és a vállalkozások megbízható energiaforrással való ellátása és a modern villamosenergia-fogyasztásmérők beszerelését valószínűleg nemzetközi együttműködés és hitel-kölcsönök révén oldják meg. A villamosenergia-hálózat egy logikus monopólium. Ezért a tarifákat az állam szabályozza. Cohen az Atlanti Tanács „Az ukrán villamosenergia-hálózatba történő beruházás garanciája: a jövő útja” című jelentését idézi. A tanulmány szerint a kihívások megfelelő kezelése érdekében az ukrán kormánynak radikális reformokat kell végrehajtania egy új tarifa-módszertan bevezetése céljából, hogy ösztönözze a potenciális befektetőket. Az ilyen esetekben alkalmazott módszert RAB-nak hívják. Ezt a megközelítést Ukrajnában már évek óta széles körben megvitatják, ám nem nagy sikerrel. A módszertan lényege, hogy a villamosenergia-infrastruktúra tulajdonosai évente egy bizonyos jövedelmet kapnak, amelyet az eszközök értékének egy bizonyos százaléka határoz meg. Ennek a pénznek egy részét a hálózatok modernizációjába fektetik be.
Ugyanakkor ennek a módszertannak a bevezetését akadályozta, mint az ukrán energiaágazat más reformjai esetében is az, hogy az ukrán villamos energiát továbbra is nem piacon előállított erőforrásnak, hanem „garantált közjónak” tekintik. És ez a Szovjetunió egyik megtévesztő öröksége. A RAB a befektetés megtérülését vonja maga után. Ez elegendő a kölcsönök visszafizetéséhez, valamint jövedelemszerzésre azon a vállalatok számára, amelyek a villamos energiát termelik és szállítják.
A RAB révén nyújtott pénzügyi ösztönzőknek köszönhetően a vállalatok motiváltak az energiahálózatok fenntartására és korszerűsítésére, biztosítva a magán- és az ipari fogyasztók számára a megbízható áramellátást. A RAB módszertana fontos része az energiareformnak más posztszovjet országokban, amelyek sikeresen áttértek a piacgazdaságra. A RAB sikeresen működik Csehországban, Grúziában, Magyarországon, Lengyelországban, Romániában.
A közép- és nyugat-európai tapasztalatok azt mutatják, hogy ez a „kulcs” a belföldi villamosenergia-hálózatokba történő közvetlen külföldi befektetések felszabadításához. A felhasználók és az ipar rövidtávon áremelkedéssel nézhet szembe, mivel a nem hatékony támogatások fokozatosan eltűnnek. Viszont a hatékony hálózatok kialakulása azonban hosszú távon a villamosenergia-költségek csökkenését eredményezi. Ennél is fontosabb, hogy a villamosenergia-ellátás megbízhatósága növekedni fog, és bevonzza a külföldi befektetőket.
Ukrajna biztonságát mind külső, mind belső tényezők veszélyeztetik. Szuverenitása védelmének érdekében, beleértve az orosz revansizmust, Kijevnek fel kell újítania, modernizálni és liberalizálni kell villamosenergia-termelését és -elosztását. Korszerű, megbízható és versenyképes villamosenergia-hálózat, az üzleti vállalkozásokra vonatkozó lojális tarifa nélkül Ukrajna védtelen marad a Kreml energianyomása előtt.
Doublé pour la France : Bernard Arnault, PDG du numéro un mondial du luxe LVMH, et Françoise Bettencourt Meyers, héritière de L'Oréal, sont, avec leur famille, l'homme et la femme les plus riches du monde, une "première", selon le classement Forbes pour 2023 publié mardi #AFPpic.twitter.com/fTvqa1tOFy
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Az ukrán kormány idén nem tervezi a lakossági villamos energia tarifájának emelését.
2020-ban nem emelik a lakossági villamos
energia árát mondta Denisz Smihal miniszterelnök az energiaügyi, kommunális szolgáltatások
bizottságának ülésén – jelentette az RBK-Ukrajina tudósítója. Azt is hozzátéve,
hogy ez egy fontos momentum, amit egyeztettek Volodimir Zelenszkij államfővel.„Ebben
az évben nem tervezzük megváltoztatni a lakossági villamos energia árát. Ez egy
fontos indikátor, egyeztettük az elnökkel, és úgy gondolom, hogy ezt a kérdést
már nem is kell megvitatni” – mondta Smihal.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
Ukrajna csökkenteni kívánja a nukleáris üzemanyag-beszerzés mennyiségét, mivel nem tervezi a nukleáris erőműveink normál kapacitású működtetését, vagyis az energiablokkok újraindítását.
Ezt Olekszandr Dubinszkij parlamenti képviselő jelentette ki: „Olga Buszlavec, ideiglenesen kinevezett energiaügyi miniszter szerint a nukleáris energia több gigawattos lekapcsolása az olcsó villamos energiából – ideiglenes. De ez hazugság. Valójában a teljesítmény korábbi szintjére senki sem akar visszatérni. Erre a pontra kellett odafigyelni tegnap, amikor közzétették Buszlavec energiaügyi javaslatait”. Dubinszkij meg van győződve arról, hogy a cél áttérni az olcsóbb nukleáris energiáról a drágább hőenergiára, hogy kedvezzenek a leggazdagabb ukrán oligarchának, a „DТЕK” (a legnagyobb magán, vertikálisan integrált energetikai cég Ukrajnában) tulajdonosának, Rinat Ahmetovnak. Az energia önköltsége közötti különbség, minden egyes előállított kilowatt esetében jelentős: 56 kopijka – a nukleáris 1,65 UAH, az úgynevezett „zöld” (környezetbarát) hőenergia 4,8 UAH.
És mit mond az új energiaügyi miniszter?
„Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olcsón állítsunk elő túl sok olcsó
atomenergiát. Válasszuk le a fogyasztókat az olcsó villamos energiáról, az
olcsó gigawattokból nyerjünk kriptovalutát (virtuális fizetőeszköz). Hogy ne
vesszen kárba” – mondta Dubinszkij, aki meg van győződve arról, hogy Olga Buszlavec
ilyen javaslatok után csak egy dolgot érdemel – a gyors felmentést.
Mint köztudott, korábban a szakértők az ukrán erőművek leállítását a miniszterelnök és az ideiglenesen kinevezett energiaügyi miniszter szabotázsának nevezték, mert döntésüknek köszönhetően az ország a válság idején elvesztette az olcsó nukleáris energiát, és kénytelen volt növelni Rinat Ahmetov drága széntüzelésű és napenergiájának felhasználását. Mihajlo Honcsar, „XXI. stratégia” Globalisztikai Központ elnöke szerint Denisz Smihal és ideiglenesen kinevezett energiaügyi miniszter, Olga Buszlavec döntése alapján az ukrán atomerőműblokkok „start–stop–restart” üzemmódban történő üzemeltetése rossz jel, mivel növekszik vészhelyzetek kockázata. „Önmagában egy nem működő energiablokk nem jelent veszélyt. De a legfontosabb, hogy stabilan, folyamatosan kell működnie. Ha elkezdődik a „start–stop–restart” üzemmód – ez rossz jel. Ennek megfelelően növekszik a vészhelyzetek kialakulásának kockázata” – mondta Mihajlo Honcsar. A szakértő azt is elmondta, hogy nem akar pánikot kelteni, de a tény az tény, hogy a nukleáris termelés szempontjából a biztonság kiemelkedő fontosságú. „Ismétlem, a jelenlegi probléma a kormány kiegyensúlyozatlan hozzáállása a helyzethez. Ennélfogva nő a kormányzati struktúrák iránti bizalmatlanság, a helyes döntések meghozatalának és végrehajtásának képessége. A fotelokban nem azok ülnek, akik az állam és a társadalom érdekeit helyezik előtérbe” – hangsúlyozta Honcsar.
„A tavalyi évhez képest másfél blokk nem fér bele a mai villamosenergia-mérlegbe. Minden energiablokkal tudunk termelni. Ezt az egyensúlyt azonban az energiarendszer nem tudja elfogadni” – magyarázza Petro Kotyin, az „Enerhoatom” Nemzeti Atomenergetikai Vállalat ideiglenes elnöke.
Elmondása szerint a közelmúltig az olcsó atomenergia Ukrajna villamosenergia-fogyasztásának több mint a felét fedezte. És akkor az egy kis általános iskolai szintű matematika: ha az olcsó villamos energia mennyiségét az általános hálózatban rekord mennyiségben csökkentik, az ára növekszik.
Ezt elsősorban a vállalkozók és azok a gyártók érzik meg, akiknek a termeléshez nagy mennyiségű villamos energiára van szükségük. A lényeg, az ipari vállalatok és általában az összes vállalkozó többet fizet majd, ezért mindannyian drágábban fogjuk megvásárolni a termékeket. Tehát végül ki nyer, és ki veszít, gondolom mindenki számára egyértelmű.
