Az Európai Unió 1,4 milliárd eurót folyósít Ukrajnának azokból a kamatokból, amelyek az Oroszországgal szemben érvényben lévő uniós szankciók nyomán lefoglalt, az Orosz Központi Banknak (RSB) az EU-tagországokban tárolt készpénzállományánál keletkeztek – tájékoztatott az Európai Bizottság szerdán.
A brüsszeli közlemény szerint az uniós bankokban befagyasztott orosz pénzeszközök kamataiból Ukrajna számára juttatott pénzügyi támogatás immár a negyedik átutalás a legutóbbi, 2025 augusztusában folyósított harmadik részletet követően.
A közleményben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézték, aki azt mondta: az EU a rendelkezésre álló 1,4 milliárd eurót oda irányítja, ahol arra a legnagyobb szükség van, az ukrán állam fenntartására, az alapvető közszolgáltatások biztosítására és a „bátor ukrán fegyveres erők” támogatására. „Elkötelezettségünk Ukrajna győzelme és szabadsága iránt rendíthetetlen” – fogalmazott.
A brüsszeli testület azt írta, hogy az Orosz Központi Bank tagállamokban tárolt pénzeszközei továbbra is lefoglalva maradnak, a készpénzállomány kamatai azonban nem Oroszországot illetik. A tagállamok az Európai Bizottság javaslatára megállapodtak abban, hogy ezeket a kamatokat Ukrajna támogatására fordítják. Ez az intézkedés az EU azon folyamatos elkötelezettségének része, hogy ameddig csak szükséges, kiálljon Ukrajna mellett – tették hozzá.
Az Európai Bizottság előkészítő lépéseket tett az Ukrajnát támogató 90 milliárd eurós pénzügyi támogatás kifizetésére, azzal a céllal, hogy időben biztosított legyen a szükséges költségvetési támogatás, és fel lehessen gyorsítani az ukrán védelmi beszerzéseket 2026-ban és 2027-ben − jelentette be a bizottság szerdán Brüsszelben.
A közlemény szerint az Európai Bizottság javaslatot tett arra, hogy az Európai Unió Tanácsa hagyja jóvá az Ukrajnának 2026-ban nyújtani tervezett uniós támogatás teljes összegét: december 31-ig 45 milliárd euró összegű támogatást. A 90 milliárd eurós hitel fennmaradó részének utalását az EU jövőre tervezi.
Amennyiben az uniós tanács döntést hoz a rendelkezésre álló pénzügyi támogatás összegéről, az Európai Bizottság a lehető leghamarabb megkezdi a folyósítást Ukrajnának − közölték.
A közleményben Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézték, aki úgy fogalmazott: „teljesíteni fogjuk a 90 milliárd eurós hitelre vonatkozó vállalásunkat. Megtesszük a szükséges előkészítő lépéseket ahhoz, hogy az idei költségvetést mobilizálva védelmi felszereléseket szerezzünk be Ukrajna élvonalbeli dróniparára összpontosítva”. Az Európai Bizottság ezzel világos üzenetet küld: készen áll a további lépésekre − jelentette ki.
„A bucsai mészárlás negyedik évfordulójára emlékezve továbbra is teljes mértékben és határozottan kiállunk Ukrajna bátor népe és a szabadságért folytatott küzdelme mellett” − tette hozzá Ursula von der Leyen.
Az uniós tanács támogatását követően az Európai Bizottság a pénzügyi piacokon megkezdheti hitelfelvételt. Ahogy más uniós pénzügyi támogatás esetében, a hiteltámogatás erős garanciákkal és feltételekkel jár Ukrajnának, beleértve a jogállamiság biztosítását, a korrupcióellenes intézkedéseket és az unió pénzügyi érdekeinek védelmét is − írták.
Arról is tájékoztattak, hogy az Európai Bizottság szerdán elfogadott egy olyan határozatot, mely lehetővé teszi Ukrajna számára, hogy kivételesen eltérjen az uniós közbeszerzési szabályozástól a drónbeszerzés terén a vásárlások felgyorsításának érdekében. Ez − mint írták − támogatni fogja az Ukrajnának szánt hitellel fedezett első, sürgős védelmi beszerzések előkészítését. A brüsszeli testület az elkövetkező hónapokban további védelmi termékeket érintő határozatok elfogadását tervezi, egyebek között a rakétákra és a lőszerekre vonatkozóan − tették hozzá.
Március 30-án az Európai Bizottság jóváhagyott egy 1,5 milliárd eurós munkaprogramot az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) keretében, amely eszköz többek között Ukrajna védelmi iparának az EU védelmi ipari komplexumába való integrációját biztosítja, olvasható az Európai Bizottság közleményében, írta a Jevropejszka Pravda.
Az EDIP az aktuális európai védelmi és biztonsági kihívásokra a termelési kapacitások kiépítésével, az Ukrajnával való együttműködés megerősítésével, a közös európai beszerzések megerősítésével és a közös érdekű európai védelmi projektek fejlesztésével foglalkozik, ami jelentős lépés az EU európai biztonságának megerősítésére irányuló erőfeszítéseiben.
„Most az uniós tagállamok, Norvégia és – az EU Védelmi Ipari Programja keretében első alkalommal – Ukrajna és iparágaik is profitálhatnak a védelmi együttműködés megerősítését és a termelés növelését célzó finanszírozási lehetőségekből”, jelentette ki Andrius Kubilius, az Európai Bizottság védelmi és űrpolitikáért felelős biztosa.
Több mint 700 millió eurót különítenek el a kulcsfontosságú védelmi alkatrészek és termékek, többek között a drónellenes rendszerek, rakéták és lőszerek gyártásának bővítésére. Ez magában foglalja az Ukrajna Támogatási Eszköze (USI) keretében biztosított 260 millió eurót, amely Ukrajna Védelmi Technológiai és Ipari Bázisának (DTIB) újjáépítését és modernizálását segíti azáltal, hogy olyan közös projektekbe fektet be, amelyek növelik a termelési kapacitást mind Ukrajnában, mind Európában.
Az Európai, közös érdekű Védelmi Projektek (EDPCI) 325 millió eurót kap ambiciózus közös ipari projektek elindítására és megvalósítására. Ezek a projektek a tágabb EU-ra irányulnak, és Norvégia és Ukrajna számára is nyitottak. A széttagoltság csökkentése és a hatékonyság növelése érdekében az EDIP 240 millió eurót finanszíroz védelmi felszerelések, többek között drónellenes rendszerek, lég- és rakétavédelem, valamint szárazföldi és tengeri harci rendszerek közös beszerzésére az uniós tagállamok és Norvégia által. A megrendelők konzorciumai pályázhatnak a finanszírozásra, projektenként akár 20 millió eurós támogatásra.
A védelmi startupok, beleértve a kis- és középvállalkozásokat és a közepes piaci tőkeértékű vállalatokat, 100 millió eurós tőketámogatásban részesülnek a Védelmi Ellátási Lánc Átalakulásának Gyorsítási Alapján (FAST) keresztül.
Az EU BraveTech kezdeményezésének részeként egy új védelmi innovációs program további 35,3 millió eurót kap az EDIP USI-tól, amely mind az ukrán, mind az európai iparágakat, beleértve a startupokat, támogatja, ösztönzi az innovációt az ukrán fegyveres erők előtt álló sürgető kihívások kezelése érdekében, és javítja az európai védelmi ipar versenyképességét.
Az EDIP pályázati felhívások első fordulója 2026. március 31-től lesz elérhető az EU Finanszírozási és Pályázati Portálján.
[type] => post
[excerpt] => Március 30-án az Európai Bizottság jóváhagyott egy 1,5 milliárd eurós munkaprogramot az Európai Védelmi Ipari Program (EDIP) keretében, amely eszköz többek között Ukrajna védelmi iparának az EU védelmi ipari komplexumába való integrációját biztosí...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1774954080
[modified] => 1774942024
)
[title] => Az EU jóváhagyta az európai és ukrán védelmi ipar fejlesztésére a 1,5 milliárd eurós programot
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=69677&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 69677
[uk] => 69659
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 69660
[image] => Array
(
[id] => 69660
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ywgk3-qxlhzk.jpg
[original_lng] => 72378
[original_w] => 640
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ywgk3-qxlhzk-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ywgk3-qxlhzk-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ywgk3-qxlhzk.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ywgk3-qxlhzk.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ywgk3-qxlhzk.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ywgk3-qxlhzk.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/03/ywgk3-qxlhzk.jpg
[width] => 640
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1774931224:12
[_thumbnail_id] => 69660
[_edit_last] => 12
[views_count] => 670
[_algolia_sync] => 836214338000
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 33854
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Háború
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 120
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => Ukrajna
)
)
[3] => Array
(
[id] => 69579
[content] =>
Az Európai Bizottság hivatalosan is kifogást emelt a Pornhub, a Stripchat, az XNXX és az XVideos ellen. A felnőtt tartalmakat kínáló platformok ugyanis nem akadályozzák meg hatékonyan a kiskorúak hozzáférését a szolgáltatásaikhoz. A szabálysértés megállapítása esetén a cégekre az éves globális árbevételük akár 6 százalékát kitevő bírság is kiszabható.
A bizottsági fellépés egy tíz hónapos vizsgálatot követően történt. Ezt a digitális szolgáltatásokról szóló uniós rendelet (DSA) alapján folytatták le. A jogszabály értelmében a nagy online platformoknak többet kell tenniük az illegális és káros tartalmak visszaszorítása érdekében.
Henna Virkkunen, az EU digitális ügyekért felelős biztosa közleményében hangsúlyozta, hogy a gyerekek egyre fiatalabb korban jutnak hozzá felnőtt tartalmakhoz. Éppen ezért a platformoknak hatékony, ugyanakkor az adatvédelmet is tiszteletben tartó intézkedéseket kell bevezetniük a kiskorúak távoltartására.
A Bizottság megállapítása szerint a négy platform nem alkalmazott objektív és alapos módszertant annak felmérésére, hogy szolgáltatásaik milyen kockázatot jelentenek a gyermekekre nézve. A szabályozó hatóság azt is kifogásolta, hogy a cégek inkább a saját hírnevüket féltették, mintsem a kiskorúakat érintő társadalmi kockázatokkal foglalkoztak volna.
A vizsgálat külön kiemelte az önbevalláson alapuló rendszer elégtelenségét. A felhasználók jelenleg egyetlen kattintással, a 18 éves kor megerősítésével hozzáférhetnek a tartalmakhoz.
A Bizottság szerint sem ez, sem az olyan megoldások, mint az oldal elhomályosítása vagy a figyelmeztető feliratok, nem alkalmasak a kiskorúak tényleges kizárására. Az uniós szabályozó ezért az adatvédelmet tiszteletben tartó életkor-ellenőrző rendszerek bevezetését követeli a platformoktól.
A Pornhubot birtokló ciprusi Aylo Freesites közleményben reagált. Mint írták, gondosan áttekintik a Bizottság előzetes megállapításait, és konstruktívan kívánnak együttműködni a hatósággal. A cég ugyanakkor jelezte, hogy tapasztalataik szerint a jelenlegi, weboldalszintű életkor-ellenőrző megoldások gyakran nem érik el a céljukat. Ezek a felhasználókat a szabályozatlan oldalak felé terelik, miközben komoly adatvédelmi aggályokat is felvetnek. A Stripchat és a két cseh tulajdonú platform nem reagált a megkeresésre.
A RePower EU terv közzétételét, amely az orosz olajimport teljes megszüntetését irányozza elő az EU-ban 2027 végéig, április 15-ről határozatlan időre elhalasztották.
Az Európai Bizottság előzetes napirendjéből eltűnt az a terv, amely szerint április 15-én jelentették volna be a RePower EU javaslatot az orosz olajimport teljes kivezetéséről az EU-ban 2027 végéig – írja az Jevropejszka Pravda.
Megjegyzik, hogy a RePower EU terv közzétételét április 15-ről határozatlan időre halasztották.
A 2026. március 16-i előzetes európai bizottsági napirend szerint – amely az „Európai Pravda” birtokába jutott – Teresa Ribera, az Európai Bizottság alelnöke április 15-én, szerdán mutatta volna be a RePower EU javaslatot, amely az orosz olajimport megszüntetését irányozta elő az EU-ban.
Azonban a március 24-én közzétett frissített előzetes napirendben ez az esemény már nem szerepel – sőt, április 15-re egyáltalán nem terveztek az Európai Bizottság részéről semmilyen kezdeményezés bemutatását.
A jelenlegi előzetes napirendek alapján május 27-ig bezárólag nem szerepel tervben az orosz olajimport teljes megszüntetésére vonatkozó javaslat közzététele.
Az Európai Bizottság egyelőre nem közölte, miért halasztották el a RePower EU új javaslatának bemutatását, és hogy mikorra várható az új időpont.
„Először is, nincs új dátum, amit meg tudnék nevezni” – mondta március 24-én az Európai Bizottság szóvivője, Anna-Kaisa Itkonen.
Elmondása szerint az Európai Bizottság tematikus tervezése „irányadó jellegű, beleértve az általunk közzétett előzetes napirendet is”.
Amit viszont megerősíthetek, az az, hogy továbbra is elkötelezettek vagyunk a javaslat (az orosz olaj teljes kivezetése – a szerk.) előterjesztése mellett
– hangsúlyozta a szóvivő.
Emlékeztetett arra is, hogy az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Leyen „nagyon világosan kijelentette, hogy az orosz energiahordozók importjához való visszatérés a múlt hibájának megismétlése lenne”.
„Ez stratégiai hiba lenne. Már sikeresen bevezettük és végrehajtjuk a RePower EU rendeletet az (orosz) gáz tekintetében, amely a múlt héttől megtiltotta új rövid és hosszú távú gázszerződések megkötését. Emellett eltökéltek vagyunk abban is, hogy más energiahordozók esetében is folytassuk ezt a munkát” – tette hozzá a szóvivő.
A Brent olaj ára meghaladta a hordónkénti 100 eurót a Hormuzi-szoros lezárása után. Mivel Brüsszel nem reagált egységes uniós szinten, a fővárosok az adócsökkentések, az árplafonok vagy egyszerűen a konkrét intézkedések elhalasztása mellett döntenek. Az iráni háború a Brent nyersolaj árának megugrásához vezetett, ami dominóhatást váltott ki az üzemanyag- és energiaköltségekben. Az üzemanyagárak emelkedése Európában egyértelműen látható, Spanyolországban meghaladta a 34%-ot.
Az emelkedést az európaiak is megérezték a villany- és gázszámlákon, ami arra késztetett számos országot, hogy intézkedéseket fogadjon el vagy jelentsen be az Irán elleni támadás kezdete, azaz február 28. óta tartó szüntelen áremelkedés enyhítésére.
A konfliktus a Hormuzi-szoroson áthaladó globális olajellátás nagyjából 20%-át zavarta meg, a Brent olaj hordónkénti ára néhány nap alatt körülbelül 60 euróról több mint 100 euróra emelkedett. A földgáz ára Európában 60%-kal emelkedett a konfliktus kezdete óta.
A benzin és a gázolaj ára is szembetűnően emelkedett az európai benzinkutaknál, Németországban meghaladta a literenkénti 2 eurót.
A legnagyobb növekedést a dízelüzemanyag esetében tapasztalták. Több országban is meghaladja a literenkénti 2 eurót az ár, a százalékos növekedés Portugália közel 17,5%-ától Spanyolország 34,3%-áig terjed.
Az ilyen meredek áremelkedések miatt a kormányok elkezdtek intézkedéseket hozni, hogy a polgároknak ne kelljen viselniük a magasabb árak teljes hatását, különösen mivel ezeket a termékeket számos európai kormány súlyos adókkal terheli.
Spanyolország rendelkezik a legambiciózusabb csomaggal Pedro Sánchez kormánya kissé tovább várt a válasz véglegesítésére, részben a Sumarral fennálló belső súrlódások miatt, de végül a megvizsgált csomagok közül a legátfogóbbat hagyta jóvá. A Minisztertanács elfogadott egy királyi rendeletet, amely 5 milliárd eurós tervet tartalmaz az áremelkedések tompítására , az intézkedések pedig 2026. június 30-ig vannak érvényben.
A terv az adócsökkentésekre összpontosít. A kormány 21%-ról 10%-ra csökkentette az összes energiaforma áfáját, beleértve a motorüzemanyagokat, a villamos energiát, a földgázt és a butánt is, amelyek maximális árát szintén korlátozták.
A válságellenes intézkedések 13%-kal csökkentik az áramszámlákat, a benzin és a gázolaj pedig literenként körülbelül 30 centtel olcsóbb lesz. A fuvarozók, a gazdálkodók és a halászok, akiket a leginkább veszélyeztetett ágazatokként azonosítottak, szintén 20 centes visszatérítést kapnak minden liter professzionális üzemanyag után.
Ezzel egyidejűleg a kormány engedélyezte 11,5 millió hordó olaj felszabadítását, ami valamivel több mint 12 napnyi országos fogyasztásnak felel meg, a Nemzetközi Energiaügynökség globális tervének részeként, amelynek célja 400 millió hordó stratégiai tartalék felszabadítása.
Spanyolország a villamosenergia-termelés tekintetében is viszonylag jobb pozícióból indul. Az energiaárak Spanyolországban megawattóránként 37 és 57 euró között mozognak, szemben a németországi 113 euróval és az olaszországi 141 euróval, mivel az országban termelt energia több mint 60%-a megújuló forrásokból származik.
Németország, Olaszország és Portugália eltérő megközelítést alkalmaz Németországban tapasztalták az egyik legnagyobb benzinkutas csapást. A benzin ára literenként körülbelül 1,82 euróról 2,16 euróra emelkedett, ami mindössze két hét alatt közel 18%-os emelkedést jelent. A berlini kormány válasza a benzinkutak viselkedésének szabályozására összpontosított, a közvetlen támogatások nyújtása helyett.
Katharina Reiche német gazdasági miniszter törvényjavaslatot nyújtott be, amely lehetővé tenné a benzinkutak számára, hogy naponta csak egyszer, 12:00 órakor emeljék az árakat, bár a törvény még nem lépett hatályba, mivel a versenyjog módosítását igényli. Az energiapolitika terén Berlin határozottan kizárta az orosz gázvásárlás újraindítását, ezt a kilátást „teljesen elfogadhatatlannak” nevezve.
Olaszország más utat választott. Róma fontolóra vette, hogy a magasabb üzemanyagárakból származó többlet áfabevételt a fogyasztók kompenzálására fordítsa, és azt tervezi, hogy szankcionálja azokat a vállalatokat, amelyek a válságot használják fel profitjuk felfújására. Európai szinten Giorgia Meloni miniszterelnök 20 napra aktiválta az intézkedést.
Portugália volt az első a dél-európai országok közül, amely konkrét intézkedést vezetett be. Luís Montenegro kormánya bejelentette a gépjárművek dízeladójának literenkénti 3,55 eurócentes „ideiglenes és rendkívüli” csökkentését, visszaadva az adófizetőknek az áremelkedésből származó többlet áfa-bevételt. Az intézkedés akkor lépett életbe, amikor az üzemanyagárak átlépték a végrehajtó hatalom által kiváltott 10 centes emelési küszöböt.
Franciaország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria visszafogottabb álláspontot képvisel Franciaországban a leglátványosabb válasz nem a kormánytól, hanem egy vállalattól érkezett. A TotalEnergies bejelentette, hogy a hónap végéig korlátozza a benzin és a dízel árát.
Állami szinten Párizs az adócsökkentések helyett a diplomáciára összpontosította erőfeszítéseit: Macron az Európai Tanácsban az energia- és vízügyi infrastruktúra elleni támadások leállítására irányuló javaslatot szorgalmazott, tekintettel arra a kockázatra, hogy a konfliktus tovább súlyosbíthatja az áremelkedéseket. A spanyolországiakhoz hasonló adócsökkentési intézkedéseket még nem jelentettek be.
Lengyelország, ahol a kútoszlopoknál mérsékeltebbek voltak az árak emelkedése, óvatos álláspontot képviselt. A lengyel kormány nem jelentett be jelentős adócsökkentési intézkedéseket, és Wojciech Wrohna, az energiaügyi államtitkár arra figyelmeztetett, hogy nem lehet egyik napról a másikra felfüggeszteni a szabályozásokat anélkül, hogy az károsítaná a piaci stabilitást és a befektetői bizalmat.
Ausztria, ahol a benzin ára szintén körülbelül 13%-kal emelkedett, tovább ment az árszabályozás terén, mint Németország. Az üzemeltetők csak hetente háromszor emelhették az üzemanyagárakat, míg a csökkentések bármikor alkalmazhatók.
Magyarország a teljes árplafon mellett döntött. Orbán Viktor miniszterelnök 1,54 euróban határozta meg a 95-ös oktánszámú benzin és 1,59 euróban a dízelolaj maximális árát, bár az intézkedés csak a magyar rendszámú járművekre vonatkozik, hogy megakadályozza a szomszédos országokból érkező autósok határátlépését tankolás céljából.
Az Európai Unió gáztartalékokkal kapcsolatos intézkedései Dan Jørgensen energiaügyi biztos az EU egész területén jelezte, hogy Brüsszel fontolgatja ideiglenes vészhelyzeti intézkedések életbe léptetését „súlyos árválság” esetén, de hangsúlyozta, hogy ezeknek célzottnak, időhöz kötöttnek kell lenniük, és nem akadályozhatják a tiszta energiára való átállást.
A Financial Times szerint március 21-én, szombaton az energiaügyi biztos utasította a tagállamokat, hogy csökkentsék a gáztároló létesítményeik feltöltésére vonatkozó célértéket a kapacitás 80%-ára, ami 10 százalékponttal az EU hivatalos célkitűzései alatt van, „a lehető leghamarabb a töltési szezonban, hogy biztonságot és megnyugvást nyújtsanak a piaci szereplőknek”.
Amint láthatjuk, az intézkedések a teljes támogatás hiányától, mint például Franciaországban, a több mint 5 milliárd eurós spanyol segélyig terjednek. Az, hogy meddig tart ez az energiaár-válság Európában, a háború időtartamától és a Hormuzi-szoros blokádjától függ.
Az Egyesült Államok Kína és az EU mellett 14 ország ellen is vizsgálatot indít egy sajtóközlemény szerint. Az Egyesült Államok vizsgálatot indított Kína, az EU és 14 másik ország intézkedéseivel, politikájával és gyakorlatával kapcsolatban, a feldolgozóipari ágazatokban tapasztalható túlkapacitást és túltermelést állítva – mondta Jamieson Greer, az Egyesült Államok kereskedelmi képviselője.
„A vizsgálatok azt fogják megállapítani, hogy ezek a lépések, a politika és a gyakorlatok ésszerűtlenek vagy diszkriminatívak-e, és terhelik-e vagy korlátozzák-e az Egyesült Államok kereskedelmét” – közölte a nagykövetség a weboldalán közzétett sajtóközleményben. Kína és az EU mellett a vizsgálatok alanyai Szingapúr, Svájc, Norvégia, Indonézia, Malajzia, Kambodzsa, Thaiföld, Korea, Vietnam, Tajvan, Banglades, Mexikó, Japán és India.
„Az Egyesült Államok többé nem fogja feláldozni ipari bázisát más országok kedvéért, amelyek esetleg ránk hárítják túlkapacitásaikat és termelési problémáikat. A jelenlegi vizsgálatok rávilágítanak Trump elnök elkötelezettségére a kritikus ellátási láncok újjáépítése és a jól fizető munkahelyek megteremtése iránt az amerikai munkavállalók számára a feldolgozóiparunkban” – mondta Greer.
Az Európai Unió kiemelt prioritása, hogy folyósítsa Ukrajnának a 90 milliárd eurós hitelt 2026-27-re, és a forrásokat a jóváhagyásukkal kapcsolatos nehézségek ellenére is biztosítsa – jelentette ki hétfőn Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke, az EU-nagykövetek brüsszeli konferenciáján, számolt be az Ukrajinszka Pravda hírportál.
A jelentés szerint az Európai Bizottság vezetője azt ígérte, hogy Ukrajna 90 milliárdot kap az EU-tól Orbán vétója ellenére. „Ukrajnának tartós pénzügyi támogatásra van szüksége. Ezért javasoltunk egy 90 milliárd eurós kölcsönt Ukrajna szükségleteinek finanszírozására. És mindannyian látták, milyen nehézségekkel szembesültünk a végső jóváhagyás megszerzése során” – mutatott rá.
Ursula von der Leyen felháborodását fejezte ki amiatt, hogy a kölcsönt nem hagyták jóvá, „még azután sem, hogy mind a 27 vezető beleegyezett” (az EU vezetőinek 2025 decemberi csúcstalálkozóján). „Biztosíthatom Önöket, hogy ebben az esetben teljesíteni fogjuk kötelezettségeinket. Mert a hitelességünk és ami még fontosabb, a biztonságunk forog kockán” – hangsúlyozta.
Az Európai Bizottság elnöke szerinte Ukrajna pénzügyi támogatása „prioritás és teljesen érthető kérdés” az EU számára. „90 milliárd eurós kölcsönt fogunk nyújtani” – nyugtatta meg Ukrajnát Ursula von der Leyen.
Az Európai Bizottság (EB) vizsgálja a Druzsba (Barátság) kőolajvezeték javításához nyújtott segítség lehetőségét, elsősorban a pénzügyi segítségnyújtást fontolgatja – jelentette be pénteken Olof Gill, az EB sajtótitkára a brüsszeli sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Gill elmondta: „Megerősítem, hogy a bizottság mérlegeli az olajellátás helyreállításának lehetőségeit ezen a vezetéken keresztül, beleértve az esetleges pénzügyi támogatást is.” Egyúttal kommentálta azokat az állításokat is, miszerint az Európai Bizottság a csővezeték javításának finanszírozását tervezi anélkül, hogy hozzáférne az ellenőrzési folyamathoz. Szerinte az Európai Bizottság „jól informált”, és igyekszik felgyorsítani a folyamatot.
Az EB szóvivője megjegyezte, hogy a kőolajvezeték javításának kérdése összefügg a 90 milliárd eurós ukrán hitel feloldásával, amelyet Magyarország blokkol. „A retorika eszkalációja mindkét oldalon nem segíti a célok elérését” – hangsúlyozta Olof Gill.
Öt ország miniszterelnöke felszólította az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket egy olyan polgári kezdeményezéssel kapcsolatban, amely finanszírozást keres az abortuszhoz való hozzáférés támogatására az EU-ban – áll Dánia, Észtország, Szlovénia, Spanyolország és Svédország vezetőinek levelében, amelyről az Jevropejszka Pravda számolt be a Bloombergre hivatkozva.
A levél, amelyre a Bloomberg hivatkozik levél Ursula von der Leyennek, az Európai Bizottság elnökének szól, aki várhatóan később válaszol. „Senkit sem szabad arra kényszeríteni, hogy akarata ellenére folytassa a terhességét jogi, pénzügyi, földrajzi vagy tágabb társadalmi-gazdasági akadályok miatt, amelyek a gyakorlatban aláássák az egyenlő hozzáférést” – áll a közös levélben.
Az „Az én hangom, az én választásom” elnevezésű polgári kezdeményezés szervezői arra kérik az EU-t, hogy költségvetéséből különítsen el forrásokat azon tagállamok pénzügyi támogatására, amelyek készek biztonságos abortuszt biztosítani azoknak a nőknek Európa-szerte, akik nem férnek hozzá biztonságos és legális abortuszhoz.
A levél szerzői szerint ez a kezdeményezés fontos lépés a nők alapvető jogainak, méltóságának és egyenlőségének biztosítása felé az Európai Unióban.
„Ezért felszólítjuk az Európai Bizottságot, hogy tegyen lépéseket annak meghatározására, hogy az „Az én hangom, az én választásom” kezdeményezés hogyan valósítható meg a gyakorlatban”, hangsúlyozzák a levélben.
