Ukrajna azt tervezi, hogy megkezdi saját fegyvergyártását a föld alatt. E döntés egyik fő oka a katonai segélyek kézbesítésének késedelme.
Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette be szeptember 7-én Olaszországban, az Ambrozetti nemzetközi gazdasági fórumon.
„Föld alatti fegyvergyártó létesítményeket építünk, hogy az ukrán katonák megvédhessék magukat akkor is, ha a partnereinktől érkező szállítások késnek” – mondta.
Zelenszkij hozzátette, hogy az ukrán szakemberek már kifejlesztettek az új drónokat és rakétákat, amelyeket arra használnak, hogy „visszatereljék a háborút Oroszország területére”.
„Putyin előbb-utóbb érezni fogja a nyomást, és csak egyet akar majd: békét” – hangsúlyozta az elnök.
Lengyelország növelni akarja a 155 mm-es lövedékek gyártását, hogy elegendő készletet biztosítson arra az esetre, ha Oroszország megtámadja a NATO-t – mondta egy magas rangú lengyel tisztviselő. Egyes NATO-tisztviselők szerint a Kreml öt-nyolc éven belül készen állhat a NATO-országok megtámadására, amikor az ukrajnai háború után újjáépíti erőit – írja a Reuters.
„Célunk, hogy egyszerre töltsük meg a lengyel raktárakat, és öt-nyolc éven belül teljes függetlenséget érjünk el a lőszergyártásban” – mondta Maciej Idzik, az állami tulajdonú lengyel fegyvercsoport igazgatósági tagja a Reutersnek.
Ukrajna 2022 februári inváziója után meredeken nőtt a kereslet a 155 milliméteres lövedékek iránt. A szövetségesek utánpótlása jelentősen csökkent, mivel lövedékeket küldtek Ukrajnába.
A Rheinmetall rekordmértékű növekedést ért el az idén. A vezérigazgató közölte, hogy a következő években ugrásszerű bevételnövekedésre számít.
Soha nem tapasztaltunk ekkora növekedést. Ráadásul ez még csak a kezdet – mondta Armin Papperger.
Az elkövetkező években a német Leopard tankokból és lőszerekből mintegy 2 milliárd eurós éves bevételt termelhet a fegyvergyártó vállalat – írta meg a Bloomberg.
A Rheinmetall számai 2014 óta folyamatosan emelkednek. Oroszország ekkor annektálta a Krím félszigetet, amire válaszul a cég tömeges beruházásokat hajtott végre, hogy fokozni tudja a gyártási kapacitását.
2024-ben a Rheinmetall bevétele körülbelül 10 milliárd euróra nőhet.
A vállalat terjeszkedése közben olyan országokban is gyárakat épít, mint Magyarország, Litvánia, Románia és Ukrajna.
A fegyvergyártó eladásai folyamatosan nőnek, mivel az Oroszország jelentette fenyegetés miatt az európai országok fokozták a beszerzésüket. A Rheinmetall megrendelésállománya június végén 48,6 milliárd euró volt, és az év végére várhatóan 70 milliárd euróra duzzad.
Egy júliusi jelentés szerint Oroszország merényletet kísérelt meg a Rheinmetall vezérigazgatója ellen, a fenyegetést elhárították, azóta Papperger különleges védelem alatt áll.
A vállalat üzemi eredménye több mint kétszeresére, 270 millió euróra nőtt a második negyedévben.
Ukrajna és Csehország megállapodást írt alá a közös fegyvergyártásról, számolt be Denisz Smihal ukrán miniszterelnök Peter Fiala cseh kormányfővel tartott közös sajtótájékoztatóján, tájékoztatott a Jevropejszka Ppravda.
Smihal elmondása szerint cseh kollégájával új típusú fegyverek szállításáról, az ukrán hadsereg kiképzéséről és rehabilitációjáról, valamint új projektekről a hadiipar területén tárgyalt.
„A mai napon két fontos megállapodást írtunk alá a védelmi ipar területén született megállapodások mellett” – mondta a kormányfő.
Az egyik ilyen megállapodás értelmében új tölténygyár épül Ukrajnában. A vonatkozó megállapodást a Sellier & Bellot és az Ukroboronszervisz írta alá.
Egy másik megállapodás a Colt CZ Group ukrajnai gépkarabély-gyártására vonatkozik. A dokumentumot a Česká zbrojovka és egy ukrán cég írta alá, amelynek nevét biztonsági okokból nem hozták nyilvánosságra.
Smihal hozzátette, hogy az ilyen megállapodások aláírása „nagy érdeklődést mutat a védelmi iparunkkal való együttműködés iránt”.
Az Ukroboronprom a Rheinmetall német hadiipari konszernnel közösen gyárt fegyvereket az ukrán fegyveres erők számára, a hadiüzemek Ukrajnában működnek az alkatrészeket Németországból – közölte vasárnap az rbc.ua hírportál Herman Szmetaninra, az Ukroboronprom igazgatójára hivatkozva.
A jelentés szerint Szmetanin, az ukrán televízió maratoni háborús adásában elmondta: „Közös gyártás jött létre a Rheinmetall-lal. Ez egy jelenleg Németországban bejegyzett vállalkozás, de a világ számos országában van gyártóüzeme. Fegyverek és hadifelszerelések széles választékának gyártása folyik. vegyesvállalatok létrehozása, külföldről hozzánk szállított alkatrészek felhasználásával, a végső gyártás Ukrajnában történik.”
Az igazgató azt is megjegyezte, hogy számos hadifelszerelést gyártanak a partnerországok területén, de ukrán alkatrészekből. „A legkritikusabb fegyvereket külföldön szerelik össze, hogy biztosítsák a gyártást” – emlékeztetett Herman Szmetanin.
On the sidelines of the #NATOSummit we opened the first foreign office of @ukroboronprom - in Washington, USA. Its main task is to promote joint US-Ukrainian defense projects and enhance our integration into NATO's defense industrial base. pic.twitter.com/3fGoPJrwH6
A hadiipari komplexum 500 vállalata működik Ukrajnában amelyek fegyvereket gyártanak az ukrán hadsereg számára – közölte szombaton Volodimir Zelenszkij elnök a Telegram-csatornáján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Zelenszkij gratulált az ukránoknak Ukrajna hadiipari komplexuma dolgozóinak napján. Egyúttal kitüntetéseket adott át a fegyvergyártóknak. Mint megjegyezte, Ukrajnában csaknem 300 000 ember vesz részt a fegyvergyártásban.
„Jelenleg a hadiipari komplexum 500 vállalata működik Ukrajnában. Csaknem 300 ezer ember vesz részt ebben a fontos, kiemelt jelentőségű termelésünkben. És mindez valóban a függetlenségünk egyik fő alapja. A háború eseményei bizonyítják ezt” – mondta az elnök.
„Az ukrán fejlesztéseknek köszönhetően a fegyveres erők megtisztítják a Fekete-tengert az ellenséges hajóktól, és az ukrán Sztuhna, páncélosok és csapásmérő drónok már nem szokatlanok” – mutatott rá Volodimir Zelenszkij.
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
Több mint 513 millió eurót kapott az Európai Uniótól néhány fegyvergyár, azzal a céllal, hogy az egységes blokk fel tudja pörgetni a lőszergyártást, főleg a tüzérségi lőszerek előállításának ütemét – írja a Defense News.
Az orosz-ukrán háború egyik nagy konklúziója, hogy kulcsfontosságú a modern háborúkban is a tüzérség, a tüzérségi lőszerek gyártásában és beszerzésében azonban Oroszország toronymagasan vezet a NATO-val szemben.
Az EU célja, hogy 2025-re 2 millió köré vigyék fel a tüzérségi lőszergyártást, az 513 millió eurós befektetés célja, hogy ezt elérje az egységes blokk. Az európai vezetők azt remélik, hogy ezzel a mennyiséggel pótolni lehet Ukrajna harctéri szükségleteit, illetve az európai haderők megcsappant lőszerkészleteit is fel lehet tölteni.
A befektetésből Magyarország is részesül, az N7 Holding egyike azon vállalatoknak, amelyek a robbanószer-gyártás felgyorsítására kapnak EU-s forrásokat.
[type] => post [excerpt] => Több mint 513 millió eurót kapott az Európai Uniótól néhány fegyvergyár, azzal a céllal, hogy az egységes blokk fel tudja pörgetni a lőszergyártást, főleg a tüzérségi lőszerek előállításának ütemét – írja a Defense News. [autID] => 12 [date] => Array ( [created] => 1710696420 [modified] => 1710683880 ) [title] => Óriási összeggel dobta meg az EU a fegyvergyárakat: ringbe szálltak Oroszországgal [url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=46962&lang=hu [status] => publish [translations] => Array ( [hu] => 46962 ) [aut] => totinviktoria [lang] => hu [image_id] => 46963 [image] => Array ( [id] => 46963 [original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741.jpg [original_lng] => 401444 [original_w] => 1500 [original_h] => 844 [sizes] => Array ( [thumbnail] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741-150x150.jpg [width] => 150 [height] => 150 ) [medium] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741-300x169.jpg [width] => 300 [height] => 169 ) [medium_large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741-768x432.jpg [width] => 768 [height] => 432 ) [large] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741-1024x576.jpg [width] => 1024 [height] => 576 ) [1536x1536] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [2048x2048] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) [full] => Array ( [url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2024/03/tuzersegi-loszer-155-millimeter-664741.jpg [width] => 1500 [height] => 844 ) ) ) [video] => [comments_count] => 0 [domain] => Array ( [hid] => economic [color] => orange [title] => Економіка ) [_edit_lock] => 1710676681:12 [_thumbnail_id] => 46963 [_edit_last] => 12 [translation_required] => 1 [views_count] => 2900 [translation_required_done] => 1 [_oembed_4aa2cfc592ebc9bd4ab7865b6a152150] =>
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
A német Dynamit Nobel Defense fegyvergyártó cég, amely a közelmúltban kötött megállapodást az Ukroboronprom hadiipari részvénytársasággal, vizsgálja a Panzerfaust-3 gránátvetők ukrajnai gyártásának lehetőségét – számolt be kedden az rbc.ua hírportál a Hartpunkt című német kiadványra hivatkozva.
A jelentés szerint a német cég képviselője a kiadvány újságíróival folytatott beszélgetés során megjegyezte, hogy az első lépés annak kiderítése, hogy Ukrajnában lehetséges-e ilyen gránátvetők közös gyártása. „Például a Panzerfaust-3 végső összeszerelését ukrán vállalatok végezhetik. A második szakaszban az engedélyezett ukrajnai gyártás is lehetséges” – írta a Hartpunkt.
A hírportál emlékeztetett arra, hogy az Ukroboronprom február 17-én bejelentette memorandum aláírását anémet Dynamit Nobel Defense fegyvergyártó céggel. Herman Szmetanyin, az Ukroboronprom vezérigazgatója szerint egy ilyen partnerség „fontos a védelmi képességek megerősítése szempontjából, fontos Ukrajna győzelme és a szabad világ arzenáljának kiépítése szempontjából”.
A globális védelmi kiadások – a lőszertől a nukleáris fegyverekig – 9 százalékkal nőttek és rekordszintre, 2,2 billió dollárra ugrottak az egy évvel korábbihoz képest. Ez 2024-ben ismét emelkedni fog, mivel a világ „veszélyesebb időszakba” lép – írta meg a Sky News a Nemzetközi Stratégiai Kutatóintézet (IISS) kutatására hivatkozva.
Az Ukrajnával háborúban álló Oroszország az éves állami kiadások több mint 30 százalékát fordítja fegyveres erőire – derül ki a kedden közzétett, a globális katonai erőviszonyokról szóló értékeléséből.
A jelentés szerint az orosz fegyveres erők több mint 3000 harckocsit vesztettek el Ukrajnában – nagyjából annyit, mint amennyit a két évvel ezelőtti teljes körű invázió előtt bevetni terveztek. Moszkva most a raktározott készletből pótolja a veszteségeket, „minőséget cserélve mennyiségre”.
A kiadások növekedését Kína és a NATO-szövetség is ösztönözte
Még a világ legerősebb hadseregével rendelkező Egyesült Államok nélkül is, a NATO-szövetségesek az elmúlt évtizedben csaknem harmadával növelték összesített védelmi kiadásaikat, amit Vlagyimir Putyin 2014-es kezdeti krími inváziója váltott ki – áll az elemzésben.
Figyelmeztetett azonban arra, hogy az évtizedes védelmi megszorítások után a képességek terén továbbra is „égbekiáltó hiányosságok” vannak. Donald Trump a hétvégén felháborodást keltett, amikor bírálta az európai NATO-szövetségesek többségét és Kanadát amiatt, hogy nem teljesítették azt a minimális célt, hogy a GDP legalább 2%-át a védelemre költsék, és azt mondta, hogy támadásokat fog indítani azon tagállamok ellen, amelyek nem fektetnek be kellőképpen a fegyveres erőikbe – sőt, az sem kizárt, hogy újraválasztása esetén Amerika kilép a NATO-ból.
Az IISS kutatóintézet szerint az Egyesült Államok és Európa ismét fokozza a rakéták és lőszerek gyártását, és ismét a tüzérségi és légvédelmi rendszerekre összpontosít – olyan területekre, amelyeket a hidegháború vége óta elhanyagoltak, mivel a készletek és az ipari kapacitás kiürült.
A nemzetek, köztük Kína és Oroszország, olyan új technológiákra is összpontosítanak, mint a hiperszonikus rakéták – amelyek a hangsebességnél több mint ötször gyorsabban haladnak, és nagyon nehéz elfogni őket –, valamint a pilóta nélküli fegyverek, például a személyzet nélküli támadóhajók, amelyeket Ukrajna nagyon hatékonyan használ Oroszország fekete-tengeri flottája ellen – mondta az IISS.
A nukleáris fegyverek is újra napirenden vannak, mivel Kína rakétasilókat épített ki, az Egyesült Államok pedig modernizálja a robbanófejeket és a hordozórendszereket – áll a kutatóintézetnek az éves katonai mérleg közzététele előtt kiadott nyilatkozatában.
Egy még veszélyesebb hely
A jelentés, amely a világ minden egyes hadseregének állapotát nyomon követi, immár 65. éve készül. A kutatóintézet szerint a világ „az elmúlt 12 hónapban egy még veszélyesebb időszakba lépett”. Ennek hátterében az ukrajnai háború, az Izrael és a Hamász közötti közel-keleti konfliktus, valamint a Nyugat és Kína közötti növekvő feszültség áll.
A kutatóintézet szerint a Kínai Kommunista Párt egyre nagyobb hatalmi törekvéseket mutat, ami a fenyegetés ellensúlyozására a Nyugat és más ázsiai országok közötti fokozott együttműködést ösztönzi.
Kiemelte továbbá Irán egyre növekvő befolyását, például az iráni hajóelhárító rakéták szállítását a jemeni húszi lázadóknak, akik a Vörös-tengeren támadják a hajókat, valamint az iráni öngyilkos drónok eladását Oroszországnak, amelyeket Ukrajnában pusztító hatásfokkal használnak.
Bastian Giegerich, a Stratégiai Tanulmányok Nemzetközi Intézetének vezérigazgatója elmondta: Az IISS katonai mérlegét egy olyan fontos időszakban adjuk ki, amikor a szabályokon alapuló rend egyre inkább megkérdőjeleződik.
„Miközben a nyugati védelmi kiadások növekednek, és a felszerelések megújítására vonatkozó tervek folyamatban vannak, elgondolkodunk a kihívásokon, többek között azokon, amelyeket Oroszország folyamatban lévő ukrajnai inváziója, Kína katonai modernizációja és a közel-keleti események jelentenek” – zárta gondolatait.
