47 éves csúcsra ugrott a termelői árak emelkedésének üteme szeptemberben Németországban, a vártnál is jóval erősebb növekedés ráerősíthet az inflációs aggodalmakra.
A német szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) szerdán közzétett jelentése szerint szeptemberben éves összehasonlításban 14,2 százalékkal nőttek a termelői árak, ami a legnagyobb mérték 1974 októbere óta, amikor is az első olajválsággal összefüggésben 14,5 százalékos emelkedést mértek.
Elemzők 12,7 százalékos emelkedésre számítottak az augusztusi 12 százalékos növekedés után. Az előző hónaphoz képest is példátlanul erős ütemben, 2,3 százalékkal nőttek a termelői árak. Elemzők csak 1,0 százalékot vártak az előző havi 1,5 százalékos emelkedés után.
Szeptemberben is különösen nagy mértékben nőtt az energia és a köztes termékek ára.
Az energiaárak tavaly szeptemberhez képest 32,6 százalékkal, augusztushoz viszonyítva pedig 8,0 százalékkal kúsztak feljebb. Alapvetően a földgázárak meredek, éves összevetésben 58,9 százalékos emelkedése okozta az újabb ugrást az energiaárakban.
Az energiaárakat nem számolva 8,6 százalékkal nőttek a termelői árak éves bázison. A köztes termékek éves összevetésben 17,4 százalékkal, augusztushoz képest pedig 0,6 százalékkal drágultak. Tavaly szeptemberhez képest a másodlagos nyersanyagok ára 87,29 százalékkal, a fűrészelt faanyagé 118 százalékkal, a fémeké pedig 35,5 százalékkal nőtt. A vas-, acél- és vasötvözet-alapanyagok 59,8 százalékkal, a színesfémek pedig 21,1 százalékkal drágultak. Az acél- és fűrészáruk robusztus áremelkedése szeptemberben is valószínűleg a belföldi és külföldi kereslet növekedésére, a nyersanyagellátási problémákra és a vasérc importárának az utóbbi hónapokban tapasztalt erős ugrására vezethető vissza.
Az elsődleges műanyagok árai is jelentősen, 22,2 százalékkal nőttek 2020 szeptemberéhez képest, míg a műtrágyák és nitrogénvegyületek 21,1 százalékkal drágultak. A gabonaliszt ára 9,6 százalékkal emelkedett. A köztes termékek között alig volt olyan, amelynek csökkent volna az ára, de ilyen volt például a faforgács (-14,7 százalék) és a nemesfémek (-7, százalék).
A tartós fogyasztási cikkek 3,2 százalékkal drágultak éves szinten, augusztushoz képest pedig 0,4 százalékkal, míg a tőkejavak termelői ára 2,4, illetve 0,4 százalékkal nőtt.
A nem tartós fogyasztási cikkek termelői ára tavaly szeptemberhez képest 2,2 százalékkal nőtt, augusztushoz képest azonban stagnált.
Az élelmiszereknél éves szinten 2,8 százalékos emelkedést mértek, de ezen belül például az étolaj 43,8 százalékkal, a vaj 15,5 százalékkal, a marhahús pedig 11,3 százalékkal drágult, míg a sertéshús ára 5,5 százalékkal, a feldolgozott burgonyáé pedig 2,2 százalékkal csökkent.
Az ipari termelői árak megbízhatóan jelzik előre a fogyasztói árak alakulásának trendjét, mivel közvetlenül megjelennek az áruk és szolgáltatások végső árában. A Destatis módszertana szerint számolva szeptemberben éves összevetésben 4,1 százalékkal, augusztushoz képest pedig stagnáltak a fogyasztói árak Németországban. Az uniós összehasonlításra kalkulált harmonizált fogyasztói árindex (HICP) havi bázison 0,3 százalék, éves bázison 4,1 százalék volt szeptemberben az előző hónapban mért 3,4, illetve 0,3 százalék után.
Az euróövezet legnagyobb gazdaságának inflációs adatait nagy figyelem övezi, mert erős hatást gyakorol az Európai Központi Bank (EKB) monetáris politikájára. Az EKB elsődleges célja az árstabilitás fenntartása, ennek jegyében arra törekszik, hogy az éves harmonizált fogyasztóiár-index középtávon 2 százalékos legyen.
A Gazprom október 15-ig 399,4 milliárd köbméter gázt termelt ki az idén, a mennyiség 16,6 százalékkal, vagyis 56,7 milliárd köbméterrel haladja meg az előző év azonos időszakának mennyiségét – tette közzé honlapján az orosz vállalat.
A világ legnagyobb gáztermelője szintén 16,6 százalékkal, azaz 26,1 milliárd köbméterrel növelte belföldi szállításait, míg az egykori Szovjetunión kívüli országokba 13,1 százalékkal (17,6 milliárd köbméter) adott el többet, 152,2 milliárd köbmétert.
Ez a társaság szerint már rekordközeli érték. Legnagyobb vevői közül Törökországba 125,3 százalékkal, Németországba 28,2 százalékkal, Olaszországba 16,3 százalékkal, Romániába 288,6 százalékkal, Szerbiába 112,1 százalékkal, Bulgáriába 52,7 százalékkal, Lengyelországba 10 százalékkal, Görögországba 12,9 százalékkal és végül Finnországba 15,3 százalékkal növelte a szállításait éves bázison. Szintén folyamatosan nő a Jakutföldről induló Szibéria Ereje nevű, 3000 kilométer hosszú vezetéken át a kínai kivitel is, bár a növekedés mértékéről a Gazprom ez esetben nem tájékoztatott.
Közleménye az európai uniós országok gázinfrastruktúra-üzemeltető cégeit tömörítő Gas Infrastructure Europe (GIE) adataira hivatkozva megállapítja, hogy a kontinens föld alatti gáztárolói október 13-án kezdtek meg átállni a téli üzemmódra, vagyis ezen a napon indult a kitárolási szezon,
egy nappal később, mint 2020-ban. A földrész gázkészletei az elmúlt évek legalacsonyabb szintjén állnak, 2020-hoz képest például 18,5 milliárd köbméter az elmaradás. Október közepéig az előző szezonban a tárolókból felhasznált gázmennyiségnek csupán a 71 százalékát töltötték vissza.
Ukrajnában az Ukrtranszgaz létesítményeiben már október 5-én el kellett kezdeni a kitárolást, amikor ráadásul keleti szomszédunk készletei 33 százalékos, vagyis 9 milliárd köbméteres mínuszban voltak a 2020-ashoz mérten.
A koronavírus világjárvány súlyosan érintette a sport ágazatát, amely szó szerint elveszítette minden főbb jövedelemforrását. Többek között a „sport királyának” tartott futball hatalmas nyereségvesztést tapasztalt a karantén követelmények, az üres stadionok, és sok nemzeti valamint nemzetközi bajnokság elmaradása miatt.
És ha a legtöbb futballguru és rajongó azt hitte, hogy a járvány nagyon gyorsan véget ér, és már 2021 elején mindennek visszatér, akkor ma már tudják, hogy minden megváltozott és még ha a koronavírus vissza is vonul (és ez biztos), a korábbi futball korszak soha nem tér vissza a múltban megszokott formátumban.
A futballnak, mint üzleti vállalkozásnak új bevételi lehetőségeket kell találnia részvényesei számára. És valójában már meg is találta a milliós bevételek új forrását, ami egyébként nem új, hanem egyszerűen erre a célra átalakított – a futballklubok kriptovalutájáról van szó.
Ez ennek ékes példája a napokban esett meg, amikor is Linoel Messi, a történelem egyik legjobb és legnépszerűbb futballistája elhagyta a spanyol Barcelona csapatát, és pár nap alatt a francia Paris Saint-Germainhez szerződött le.
Amikor Lionel Messit megpróbálták átcsalni a Paris Saint-Germain klubhoz, több millió dolláros fizetést és bónuszokat ajánlottak neki. De furcsa volt egy nüansz – jelentős összeget ajánlottak fel a kriptovalutában is, amelyet PSG Fan Tokennek hívnak. A hírt leadta számos közismert sport sajtóorgánum, mi a valuta árfolyamának csaknem kétszeres növekedéséhez vezetett. Igaz, hamarosan azonban ismét jelentősen olcsóbb lett. De a tény az tény.
A francia Paris Saint-Germain messze nem az egyetlen klub, amely saját kriptovalutát gyárt. Európa vezető futballklubjai már több tízmillió dollárt kerestek a kriptovaluta saját rajongóinak való eladásából. Az ilyen valuták kibocsátásával foglalkozó a Socios.com platform pedig arról számol be, hogy már körülbelül 40 európai klub létezik, köztük az Arsenal, Barcelona és Juventus, amelyek már több mint 200 millió dollárt kerestek ily módon.
Érdekes módon az elmúlt évtized közepén megjelent a topklubok vezetőinek ötlete, miszerint a saját kriptovalutát bocsátanak ki. A koronavírus válság, amely révén a jegyértékesítés teljesen leállt, csak ösztönözte ennek az elképzelésnek a megvalósítását, annak lehetőségét, hogy alternatív pénzforrás hozzanak létre.
Mint ismeretes, a „rajongók” valutái némileg különböznek a kriptovaluták elterjedt fajtáitól, mint például a bitcoin vagy az efirium, mivel speciális tőzsdéken forgalmazzák, valamint lehetőséget nyújt tulajdonosai számára, hogy részt vegyenek kedvenc klubjuk vezetősége által hozott döntések elfogadásának folyamatában.
Nyilvánvaló, hogy nem a legfontosabb döntésekről van szó, hanem például az, hogy milyen dallamokat kell felvenni a stadion lejátszási listájára. És minél több „fan valutát” vásárol a rajongó, annál több lehetősége van részt venni hirdetési kampányokban vagy egyéb akciókban.
Ellenben néhány szurkolói csoport azonban már kritizálta a klubokat, amiért kockázatos, spekulatív befektetésekre ösztönzik a szurkolókat. De a Socios.com alapítója tagadja ezt a tényt, mert véleménye szerint a kereskedelem minden felhasználó számára átláthatóan működik.
Szakértők szerint a futball „rajongói valutájának” jövője még mindig olyan homályos, mint más kriptovalutáké. Néhány rajongó szívesen vásárolja meg őket, mások ezt a gyakorlatot zsarolásnak tartják a csapatok részéről – nem tetszik nekik, hogy a klubok politikájára való nagyobb mértékű befolyás valójában eladásra kerül, miközben ennek a jognak egyetemesnek kell lennie, és minden rajongó számára egyenlőnek kell lennie. És hogy kinek van igaza, az idő és a lehetőség valamint a helyzet szubjektív és objektív körülményei mutatják meg.
Már nem számol azzal a cseh kormány, hogy az ősszel szükség lenne az üzletek és a szolgáltatások olyan korlátozására, mint ahogy az a koronavírus-járvány előző hullámaiban történt.
„Az üzletek és a szolgáltatások bezárásával a Covid-19 járvány alakulásának a legkockázatosabb forgatókönyve sem számol” – jelentette ki Adam Vojtech cseh egészségügyi miniszter vasárnap a Prima News kereskedelmi hírtelevízió vitaműsorában.
A miniszter szerint a szakértők úgy vélik: bár az ősszel várhatóan romlani fog a járványhelyzet, már nem lesz olyan súlyos, mint korábban. A prognózisok a cseh lakosság átoltottságának növekedésén alapulnak.
A 10,7 millió lakosú Csehországban eddig 5,7 millió ember kapta meg az oltás mindkét adagját, 250 ezren pedig az első adagot. Jelenleg naponta mintegy 30-35 ezer adagot adnak be, s ma már nem szükséges semmiféle regisztráció. A nagy oltóközpontok megszűntek, helyettük sok kisebb működik, és oltanak a háziorvosok is.
Az Egészségügyi Információk és Statisztikák Intézetének (ÚZIS) legkockázatosabb forgatókönyve szerint szeptember közepén mintegy 500-ra nőhet a Covid-19 betegséggel kezelt személyek száma a cseh kórházakban, közülük legfeljebb száznak lehet szüksége intenzív terápiára. Márciusban a kórházban kezeltek száma meghaladta a kilencezret – fejtette ki Adam Vojtech.
Jelenleg az új napi fertőzések száma 150-200 között mozog, kórházban csak néhány tucat ember van. Csehországban már több hete nincsen haláleset. Ennek ellenére továbbra is kötelező az arcmaszk használata a zárt termekben, a tömegközlekedésben, tömegrendezvényeken. Vojtech úgy vélte, hogy ezek az óvintézkedések még fennmaradnak, s szükség esetén korlátozni fogják a tömegrendezvényeken való részvételt is.
Szeptember elején az új tanév kezdetén az általános iskolás tanulókat és a középiskolás diákokat kötelezően három koronavírus tesztnek vetik alá.
Vojtech szerint a tesztelés eredménye nagyon fontos, mert jelezni fogja, milyen a reális helyzet az országban.
A tárcavezető megerősítette azt a sajtóértesülést, miszerint a cseh kormány várhatóan hétfőn dönt arról, hogy a krónikus betegek és a 65 éven felüliek rövidesen, valószínűleg szeptember közepétől kezdve megkapják a harmadik oltást is.
„Az emberi élet felbecsülhetetlen!” Ezen szlogent szem előtt tartva hozták meg a politikusok világszerte az eddig soha nem látott lépéseket a koronavírus terjedésének visszaszorítására. A válság előtt szinte elképzelhetetlen volt, hogy az emberek felfüggesztik mindennapos tevékenységüket, mivel ez hatalmas gazdasági és politikai veszteséget okozott volna. De amint Kína és Olaszország bevezette a karantént, az elkerülhetetlenné vált az egész világon.
Már másfél éve nem szűnnek meg a társadalmi viták, miszerint nem fizettünk-e túl magas árat a gazdasági tevékenység leállításával. A karantén korlátozásokat támogatók szerint gazdasági veszteség nem olyan nagy, mert az emberek még mindig óvatosak és kerülik a nyilvános helyeket. A bezárás ellenzői ennek ellenkezőjét állítják – tönkretette a gazdaságot és kevés szerepe volt a vírus terjedésének megakadályozásában.
A valóság azonban valahol a kettő között van, és a jövőben jó lenne megtalálni az egyensúlyt a két véglet között, írta a The Economist közismert információs kiadvány. A trillió dollárra értékelhető termelékenységvesztés elfogadható ár-e a koronavírus terjedésének lassítása érdekében? Vagy a kormányoknak még keményebb intézkedéseket kellett hozniuk több mint 4 millió ember halálának megakadályozása érdekében? És jelenleg, amikor a politikusok szerte a világon azt vitatják, el kell-e törölni a meglévő és bevezetni újabb korlátozásokat, ezen kérdések maradnak a legaktuálisabbak.
Mint ismeretes, a vakcináció mellett a vállalkozások bezárása továbbra is fontos módszerei az újabb törzsek és koronavírus hullámok elleni küzdelemnek az egész világon. Számos új gazdasági tanulmányban megkísérelték felbecsülni a városok bezárásának költségeit azok előnyeivel összehasonlítva. Így a Goldman Sachs-tanulmány szoros kapcsolatot mutat a bezárási arány és a GDP-re gyakorolt hatás között. Például Olaszországban, ahol a járvány közepette nagyon szigorú lockdownt vezettek be, a gazdasági visszaesés 3%-kal volt nagyobb, mint Franciaországban, ahol kevésbé szigorúak voltak az intézkedések.
Valójában az euró övezet azon országai, ahol az elhalálozás aránya magas volt, kevésbé szenvedte meg a GDP. Ugyanakkor Finnországban, ahol az elhalálozási arány az egyik legalacsonyabb volt az euró zónában, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) adatai szerint az egy főre eső GDP várhatóan 2019-2021 között 1%-kal csökken. Lettországban, ahol a legtöbb halálesetet regisztrálták, az egy főre jutó GDP várhatóan több mint 2%-kal nő.
És Dél-Dakota államban (USA), ahol nem vezetettek be karantént, és még a lakókat sem kötelezték a védőmaszkok viselésére, a halálos áldozatok száma magas volt, viszont a gazdaság legtöbb paraméterei jelenleg jobbak, mint a világjárvány előtt.
És mi van akkor, ha a gazdasági ár egyáltalán nem kormányzati korlátozások eredménye, hanem szabad választás? Ostin Golcby és Chad Siverson közgazdászok tanulmányukban az emberek mobilitását elemezték az Egyesült Államokban akkor, amikor csak néhány állam zárt be, és megállapították, hogy az emberek minden államban egyformán viselkedtek.
Egyébként az emberek döntéseit a társadalmi nyomás és a gazdaság egyaránt befolyásolja. És a szakértők szerint azok a sajtótájékoztatók, amelyeken a közegészségügy szakértői vagy politikusok a vírus veszélyére figyelmeztettek, nem kevésbé voltak hatékonyak, mint a korlátozások. Ez azt jelenti, hogy a kormányzati intézkedések hatással voltak az emberekre. De vajon megéri ez az ár? Ez a kérdés nagyon aktuális.
A vállalkozások bezárása által okozott hatalmas kár már nyilvánvaló. A világon hirtelen megnőtt a munkanélküliek száma, gyermekek százmilliói elveszítették a normál oktatáshoz való hozzáférést, a családok szétszakadtak, a károk nagy része hosszú lejáratú.
Mi több, a Nemzeti Gazdasági Kutatási Iroda (NBER) legfrissebb tanulmányai szerint a szegény országokban, ahol fiatal a lakosság,
Azt jósolják, hogy a karanténból adódó gazdasági károk a koronavírusban elhunyt egy egyénre 1,76 gyermek halálához vezetnek. És van még egy bizonytalanság az élet árának meghatározásával kapcsolatban. A Yale Egyetem és a londoni Imperial College tanulmánya kimutatta, hogy a társadalmi távolságtartás a gazdag országok 20%-os GDP növekedését biztosítja. David Miles és munkatársai – szintén a londoni Imperial College – tanulmánya azonban azt mutatta, hogy az Egyesült Királyságban a karantén ára 2020 tavaszán jóval magasabb volt, mint a megmentett életek gazdasági előnyei becslése.
Tekintettel arra, hogy ezek a modellek nem veszik figyelembe a karantén okozta károk egyéb formáit (például hogyan értékelhetjük azokat a személyeket ért károkat, akik nem tudnak részt venni egy családi ünnepi vacsorán, egy születésnapon, egy barát temetésén), nagyon nehéz megválaszolni a korlátozások gazdasági költségét.
A kockázatértékelés tanulmányozása kimutatta, hogy a bizonytalanság és a negatív következményektől való félelem, különösen a fájdalmas haláltól való félelem arra kényszerítik az embereket, hogy többet fizessenek, hogy elkerüljék a halált.
A válasz arra a kérdésre, hogy volt-e a karantén bevezetésének értelme, a társadalom és a politika fejlődésétől függően változik a közeljövőben.
Most már érthető, hogy miért ismerik el rendszeresen a dánokat bolygónk egyik legboldogabb nemzetének. És lehetséges, hogy főként azért, mert nem kell aggódniuk a jövőjük miatt.
És azt a tényt, hogy a dán családok a leggazdagabbak az Európai Unióban – az ország Nemzeti Bankja állítja. A Dán Királyság Központi Bankja legfrissebb adatai szerint tavaly év végén a dánok rendelkeztek a legnagyobb készpénz- és nyugdíj megtakarítási készlettel Európában.
Az északi királyság összvagyona 6453 billió dán korona, egy dán állampolgárra, az összes illeték befizetését követően körülbelül 1,3 millió dán korona (211,5 ezer USA dollár) pénzügyi eszköz jut. Ez pedig majdnem háromszorosa az európai átlagnak (körülbelül 450 ezer korona).
Az EU öt leggazdagabb országa, a Dán Királyság Központi Bankja adatai szerint Hollandia (180 ezer USA dollár), Svédország (172,4 ezer USA dollár), Luxemburg (148,9 ezer USA dollár) és Belgium (143,3 ezer USA dollár).
Ennek a ténynek teljesen érthető oka van: pénzügyi szakértők szerint Dánia vezetése néhány évtizeddel ezelőtt sok fontos döntést hozott.
Például ekkor vezettek be Dániában egy teljesen új nyugdíj-megtakarítási rendszert. Ennek a reformnak köszönhetően a dánok elkezdték gyűjteni nyugdíjukat már az első munkahelyükre való elhelyezkedésük során. És ez többnyire 18-25 éves korukban történik, ami mindenképpen pozitívan hat a megtakarítások teljes összegére, valamint az emberek magatartására is, mivel már fiatal korától kezdve tervezi jövőjét és arra törekszik, hogy az „gondtalan” legyen.
A dán háztartásoké egy újabb rekord, de ezúttal ez eléggé kétséges. Igaz, hogy a leggazdagabbak Európában, de hatalmas adósságaik is vannak, amelyek legfőbb részét a jelzálogok képezik. Egyébként Dániában rendkívül magasak a lakásárak.
A dán Központi Bank adatai szerint, az ország minden lakosára átlagosan 560 ezer korona adósság jut. Ezen mutató csak a luxemburgiaknál magasabb. Viszont a dán lakosság adósságának 86%-át jelzálog biztosítja, ami nem számít bele a háztartások állapotának kiszámításakor.
És, amint sejteni lehetett, az EU öt legszegényebb országa Kelet-Európában található. Ezek azok az országok, amelyek az utolsó hullám során csatlakoztak az Európai Unióhoz. Tehát, ha ellenkező irányba megyünk, az EU-ban ma a legszegényebbek a horvátok (17,1 ezer USA dollár), a lengyelek (14,5 ezer USA dollár), bolgárok (13,9, ezer USA dollár), a szlovákok (10,4 ezer USA dollár) és a románok (8,9 ezer USA dollár).
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Ukrajna gazdasága elkezdett helyreállni a Covid-19 világjárvány által okozott válság után, az év első négy hónapja során érzékelhetően növekedett az ipar és a kiskereskedelmi forgalom – közölte szombaton Denisz Smihal miniszterelnök Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
Mint a kormányfő írta, 2021 első négy hónapja során pozitív trendek állandósultak, amelyek azt jelzik, hogy az ukrán gazdaság elkezdett helyreállni a koronavírus-járvány okozta válságot követően. Egyebek mellett áprilisban az ipar növekedésének gyorsulása 13 % volt a múlt év azonos időszakához képest – tette hozzá, megjegyezve, hogy az év első négy hónapjában az ipar 1,5 %-kal nőtt. Legnagyobb növekedést a vegyipar és a bútorgyártás mutatott, míg a gépgyártás növekedése 6,5 %-ot tett ki – mutatott rá.
Smihal szerint figyelemre méltó a kiskereskedelem 14 %-os növekedése 2020 azonos időszakához képest. Az átlagbér 2021 áprilisában 30 %-kal volt nagyobb, mint 2020 áprilisában – emlékeztetett, megemlítve, hogy az ukrán termékek exportja az év első négy hónapja folyamán majdnem 20 %-kal növekedett.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Hogyan lehetne enyhíteni Afrika növekvő adósságterheit? Hogyan segíthetnék őket abban, hogy pénzhez jussanak a gazdaság újraindításához a koronavírus járvány okozta válságot követően? Hogyan lehet megakadályozni az afrikai kontinens reménytelen lemaradását a világgazdasági növekedés körülményei között?
Ezek és más kérdések kerültek napirendre a csúcstalálkozón, amely Emmanuel Macron francia elnök kezdeményezésére május 18-án Párizsban a tárgyaló asztalhoz ültette Afrika, az EU, USA, IMF és a Világbank vezetőit.
„Az afrikai gazdaság finanszírozásának problémáiról szóló csúcstalálkozó” résztvevői 18 afrikai ország állam- és kormányfői, az EU vezetői Charles Michel és Ursula von der Leyen, Kristalina Georgijeva az IMF, David Malpass a Világbank vezetője, valamint Janet Yellen, az USA pénzügyminisztere voltak.
A rendezvény házigazdája, Emmanuel Macron francia elnök a párizsi találkozót „rendkívüli és ambiciózus csúcstalálkozónak” nevezte, kiemelve az afrikai gazdaság hirtelen lassulását. Afrika pénzügyi szükségleteit a stabil gazdasági helyzet fenntartására 285 milliárd dollárra becsülte az elkövetkezendő öt évben.
Macron elnök „paradigmaváltásra” szólított fel az Afrika számára nyújtott pénzügyi támogatás terén, valamint „a gazdasági és pénzügyi irányítás új szabályainak” kidolgozására a kontinensen hirdetése. Véleménye szerint új mechanizmusokra van szükség az afrikai gazdaság növekedésének finanszírozására, valamint a pénzeszközök hatékony felhasználására a prioritást élvező területeken. Külön blokkban vitatták meg a biztonság és a terrorizmus elleni küzdelem kérdéseit, mert „Afrika a világ terrorizmus epicentrumává válik”. Felmerültek az oktatás, az egészségügy és a fenntartható fejlődés kérdései is.
„Az összes probléma nem oldódik meg ma” – figyelmeztetett a francia vezető, emlékeztetve az Afrika problémájával folytatott párbeszédre, amely a G20-ak és G7-ek csoportjaiban, valamint EU-ban zajlik.
Korábban Franciaország elnöke már szorgalmazta az „elavult döntések” elvetését, ami az afrikai országok adósságának exponenciális növekedéséhez vezetett a vezető országokkal és az IMF-fel szemben, amely gyakori esetekben jóváíráshoz vezetett.
A világgazdaság fellendülésének hátterében a világjárvány okozta válság következtében az afrikai országokban a helyzet különösen érzékenynek bizonyult. 2020-ban a kontinens az évszázad első, -2% visszaesését élte meg, a válság utáni fellendülés, az IMF előrejelzései szerint, lényegesen alacsonyabb és alacsonyabb lesz.
Ebben az évben Afrika mindössze 3,4%-os GDP növekedést vár az világszintű 6%-os globális növekedéssel szemben (az előrejelzés szerint 2022-ben 4%). Ugyanakkor az egy főre jutó GDP az elkövetkező öt évben az afrikai kontinensen 3,6%-kal nő. A világ más részein ez a növekedés 14% lesz. A népesség elszegényedésének mutatói is meredeken emelkednek: az Afrikai Fejlesztési Bank szerint ebben az évben azon afrikaiak száma, akik a szegénységi küszöb szintjén élnek, 39 millióval több.
A párizsi csúcstalálkozót megelőzően Afrika nehézségeit a jelenlegi válságban Bruno Le Mer francia gazdasági és pénzügyminiszter ismertette a sajtóval: „A válság minden országot és kontinenst sújtott: Ázsiát, Európát, Afrikát. Afrika szembesül azzal a ténnyel, hogy ma nincs pénzügyi lehetősége a gazdaság támogatására és újraindítására, mint más földrészeken”.
Ha a fejlődő országok GDP-jük 25%-át válságellenes intézkedésekre költötték, akkor az afrikai országok pénzügyi kapacitása tízszer kevesebb volt – 2,5%.
A legnagyobb elkerülendő kockázat, Bruno Le Mer szerint, a „nagy gazdasági szakadék” Afrika, amely „visszafelé halad” a fejlődésben, és az Egyesült Államok, Európa és Ázsia „erőteljes növekedése” között. A francia miniszter Afrika hirtelen lemaradását, a szegénység és az egyenlőtlenség növekedését „gazdasági, politikai és biztonsági” problémának nevezte. A kontinensen kialakult helyzet pedig „abszolút stratégiai fontosságú” Franciaország és az Európai Unió számára.
Április végén Emmanuel Macron elnök figyelmeztetett az Afrika fejlődéséhez szükséges pénzügyi források hiányával járó kockázatokra: ezek a „gazdasági lehetőségek csökkenése”, a migráció megnövekedése és a „terrorizmus terjedése”. Az IMF nemrégiben készült értékelése szerint a gazdasági növekedés támogatására és a strukturális reformok végrehajtására az egész afrikai kontinensen további külső finanszírozásra lesz szükség, 2025-ig – 425 milliárd USD értékben. Ismeretes, hogy tíz évvel ezelőtt az államadósságok összege kétszer kisebb volt. Ilyen körülmények között az 54 országból már 17 ország „szuperadósság” helyzetében van.
A május 18-i párizsi csúcstalálkozó lett a folytatása az afrikai problémájáról folytatott párbeszédnek, amely a G20-ak és a Nemzetközi Valutaalap tárgyalásai keretein belül kezdődött. A világjárvány kezdete óta, 2020 áprilisában a G20 és a Párizsi Hitelezői Klub kezdeményezésére moratóriumot vezettek be az afrikai kontinens 5O országa számára az államadósság kamatai kifizetését illetően. Ezen körülmények között 2021 végéig a moratórium 5,7 milliárd eurónyi forrást szabadított fel az afrikai országok számára.
Márciusban az IMF jóváhagyta a „különleges hitelfelvételi jogok” lehetőségét 650 milliárd amerikai dollár értékben. Ezt a mechanizmust az IMF vészhelyzetekben használja (eddig összesen négyszer, legutóbb – a 2008-as globális válság után), amely biztosítja az országok számára a likvid eszközök és a likviditási igényeit a járvány utáni kilábaláshoz. A vezető országoktól és az EU-tól azt kérték, engedjék át a „különleges hitelfelvételi jog” felhasználását a rászoruló országok számára. Erre a kezdeményezésre emlékeztetett Emmanuel Macron francia elnök a párizsi csúcstalálkozó kezdete előtt:
„Támogatjuk azt az elképzelést, hogy a fejlett országok a hitelfelvételi jogaikat a átadják a szegény országoknak. Akkor a mai 34 milliárd helyett 100 milliárdot kapnának”.
Egy változó világban az országok közötti szolidaritás fontossága állandó marad – mondta Kristalina Georgieva, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője a dél-kínai Hajnan szigetén rendezett ázsiai gazdasági konferencián.
Georgieva emlékeztetett: az IMF – a kormányzatok beavatkozásának és az oltási programok sikerében bízva – 6 százalékos globális növekedést valószínűsít idén, míg 2022-re 4,4 százalékos bővülést jelzett előre. Figyelmeztetett azonban: a helyreállást nem szabad adottnak tekinteni, minthogy az országokon átívelően, illetve az egyes országokon belül is veszélyes vagyoni eltérések mutatkoznak. „Amíg a válság velünk van, sérülékeny háztartások és életképes cégek egyaránt rászorulnak a folyamatos támogatásunkra” – fogalmazott.
Úgy vélekedett, hogy a helyreállás felé haladva a kormányzatok fokozatosan kivezethetik a támogatási programokat, ezzel párhuzamosan azonban a foglalkoztatási támogatás, valamint a célzott átképzési programok folytatását javasolta, különösképpen a válság által leginkább sújtott csoportok, mint az alacsonyan képzettek, a fiatalok és a nők számára.
Beszélt arról is, hogy a világjárvány felgyorsította a digitális átállást, kiemelve, hogy Kína nagy lépéseket tett gazdaságának technológiai alapú átformálására. Ennek a lehetőségnek a megragadására – mondta, – a kormányzatoknak növelni kellene az okos közberuházásokat, különösen a digitális képességek és infrastruktúra terén.
Georgieva hangsúlyozta továbbá: az egész világot egyaránt érintő változás az átállás az alacsony szénkibocsátással járó, fenntartható fejlődésre a klímaváltozás ellensúlyozása érdekében. Az IMF vezetője üdvözölte Kína célkitűzését, miszerint 2060-ra szénsemlegessé kíván válni. Kiemelte: az IMF elemzése szerint az összehangolt törekvés a zöld infrastruktúra felé a szén árazásával együtt a következő 15 évben évi 0,7 százalékkal emelheti a globális GDP-t, ráadásul több millió új munkahely teremtéséhez járulhat hozzá.
Az idén április 18. és 21. között megrendezett éves konferenciát a járványhelyzetre való tekintettel részben az interneten keresztül tartják, miközben a helyszínen mintegy 60 ország és térség több mint 2600 küldötte vesz részt. A részvevők számának köszönhetően a 2001-ben alapított fórum az év első, nagyszabású nemzetközi konferenciája.
A fórumon kiadott tanulmány szerint Ázsia gazdasági növekedése idén legalább 6,5 százalék lesz a tavalyi 1,7 százalékos csökkenés után. A térségben Dél-Ázsia gazdasági teljesítménye nő a legjelentősebben, 9,7 százalékkal, Kelet-Ázsia GDP-je pedig várhatóan 6,5 százalékkal bővül. A jelentés rámutatott arra, hogy Ázsia gazdasági súlya egyre nagyobb a világgazdaság egészében. Vásárlóerő-paritáson a térség részesedése a világgazdaságból 47,9 százalékos lesz az idén a 2017-es 45,3 százalékkal szemben.
A Nemzetközi Valutaalap nemrég ismertetett tavaszi jelentésében 7,8 százalékos gazdasági növekedést becsült a régióra.
A 2020-as év folyamán az ukrán állampolgárok átlagosan 8%-ot vesztettek potenciális jólétükből. Ezért nagyrészt a Covid–19-es koronavírus-járvány okozta krízis a felelős. A hírt az Állami Statisztikai Szolgálat közölte.
A hivatal szerint Ukrajna nominális GDP-je 2020-ban 4194,1 milliárd hrivnyát tett ki. Ugyanakkor GDP tavaly 4% -kal csökkent.
A 2020-as év elején a Miniszteri Kabinet a gazdaság 3,3%-os növekedésére számított, azonban a márciusban bevezetett szigorú karanténintézkedések miatt a szakértők már megjósolták a GDP 4,8%-os csökkenését.
A legnagyobb GDP-csökkenés a második negyedévben volt megfigyelhető (11,2%). 2020 végén a gazdaság csökkenése szinte leállt.
