A világ száz leggazdagabb emberének a vagyona 408 milliárd dollárral apadt február-márciusban a koronavírus hatásaként.
A Forbes magazinhoz hasonló profilú sanghaji Hurun Report című kínai havilap számításai szerint a legnagyobb vesztes Bernard Arnault, a francia LVMH luxusipari társaság elnök-vezérigazgatója, aki 30 milliárd dollárral lett szegényebb, vagyona a január végi 107 milliárd dollárról 77 milliárd dollárra olvadt. Az összeállítás szerint a 100 milliárdos 86 százalékának a vagyona csökkent, 9 százalékának nőtt, és 5 százalékának nem változott érdemben az elmúlt két hónapban. A Hurun-jelentés szerint februárban és márciusban a 100 leggazdagabb ember vagyona annyival csökkent, amennyivel az elmúlt két és fél évben nőtt. A világ tíz leggazdagabb emberének együttes vagyona két hónap alatt mintegy 125 milliárd dollárral lett kisebb.
A Hurun-lista élén továbbra is Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház alapítója áll 131 milliárd dollár vagyonnal, ami 9 milliárd dollárral kevesebb január végéhez viszonyítva. A második Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás társalapítója, akinek a vagyona 15 milliárd dollárral, 91 milliárd dollárra süllyedt. A lista harmadik helyezettje Warren Buffett, a Berkshire Hathaway főrészvényese és elnök-vezérigazgatója, vagyona 19 milliárd dollárral 83 milliárd dollárra esett. A negyedik helyen a két hónap alatt legtöbbet, 30 milliárd dollárt veszítő Bernard Arnault áll 77 milliár dollár megmaradt vagyonnal. Őt Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója követi az ötödik helyen, vagyona 13 milliárd dollárral 71 milliárd dollárra mérséklődött.
A tízes listán a hatodik Amancio Ortega, a spanyol Inditex, egyebek között a Zara, a Bershka és a Pull&Bear ruházati üzletláncok tulajdonosa, aki a vagyona 17 milliárd dollárral 64 milliárd dollárra süllyedt. A hetedik Steve Ballmer, a Microsoft egykori vezérigazgatója, akinek a vagyona 7,5 milliárd dollárral 60 milliárd dollárra zsugorodott. A WalMart amerikai kiskereskedelmi céget alapító Walton családból ketten is rajta vannak a leggazdagabbak szűkített tízes listáján. Alice Walton vagyona 1 milliárd dollárral 58 milliárdra, Jim Waltoné pedig ugyancsak 1 milliárd dollárral 56 milliárd dollárra csökkent. A tízes listát Sergey Brin, a Google anyacége, az Alphabet egyik alapítója zárja, aki két hónap alatt 12,5 milliárdot veszített, megmaradt vagyona 55,5 milliárd dollár. A Hurun Report szerint a világon 2816 milliárdos élt január végén, számuk március végére mintegy 20 százalékkal, 2253-ra esett.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Csaknem félmillió kínai vállalat szűnt meg véglegesen első negyedévben, miután az új koronavírus-járvány térdre kényszerítette a világ második legnagyobb gazdaságát – írta internetes oldalán egy hétfőn megjelent cikkben a South China Morning Post (SCMP) című hongkongi lap.
Cégbejegyzési adatok szerint több mint 460 ezer kínai vállalat szűnt meg az év első három hónapjában. Az összesítés magában foglalja azokat a vállalatokat, amelyeknek bevonták a működési engedélyét, valamint azokat is, amelyek maguktól szüntették be a tevékenységüket. Az export szektorban 26 ezer vállalat szűnt meg.
Ugyanebben az időszakban jelentősen lelassult az új cégalapítások üteme: mintegy 3,2 millió új céget jegyeztek be januártól márciusig, ami 29 százalékos visszaesést jelent éves összevetésben. A legtöbb új vállalkozást Kína hagyományos gazdasági központjaiban – köztük a dél-kínai Kuangtung tartományban – alapították, csaknem felük áruforgalommal vagy kiskereskedelemmel foglalkozik.
A kínai központi vezetés ugyan kitart amellett, hogy el kívánja érni az idei évre kitűzött gazdasági célokat, de elemzők attól tartanak, hogy az első negyedévben a kínai gazdaság visszaeséssel zárhat. Ez első alkalommal fordulna elő 1976 óta. Emiatt közgazdászok vitatkoznak azon, hogy volna-e értelme célt kitűznie Kínának 2020-as bruttó hazai terméket (GDP) illetően.
Ma Csün, a kínai jegybank monetáris politikáért felelős bizottságának szakértője szerint Pekingnek a járvány okozta bizonytalanság tükrében le kellene tennie a cél megjelöléséről. Ma úgy vélekedett: még a 4 és 5 százalék közötti GDP növekedés is nehezen lenne teljesíthető, miközben a járvány az Egyesült Államokban és Európában tombol.
Jü Jung-ting, a Kínai Tudományos Akadémia közgazdásza ezzel szemben a gazdasági növekedés szükséges feltételének tartja a cél meghatározását, bár hozzáteszi: annak realisztikusnak kell lennie – írta a SCMP a Caixin kínai pénzügyi hírportálra hivatkozva.
A Világbank március végén a korábbi 6,1 százalékról 2,3 százalékra csökkentette előrejelzését az idei kínai gazdasági növekedést illetően. A célszámokat a kínai vezetés az eredetileg március elejére tervezett, éves parlamenti ülésen határozta volna meg, ám a járványra való tekintettel az ülést elnapolták, és máig sem tűztek ki újabb időpontot a megtartására.
Forrás: mti
[type] => post
[excerpt] => Cégbejegyzési adatok szerint több mint 460 ezer kínai vállalat szűnt meg az év első három hónapjában. Az összesítés magában foglalja azokat a vállalatokat, amelyeknek bevonták a működési engedélyét, valamint azokat is, amelyek maguktól szüntették ...
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1586187000
[modified] => 1586188093
)
[title] => Csaknem félmillió kínai vállalat szűnt meg az első negyedévben
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=3022&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 3022
[uk] => 3034
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 3023
[image] => Array
(
[id] => 3023
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[original_lng] => 178805
[original_w] => 800
[original_h] => 450
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2020/04/299865-chin.jpg
[width] => 800
[height] => 450
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1586237950:2
[_thumbnail_id] => 3023
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 2
[views_count] => 3821
[translation_required_done] => 1
[_oembed_327d9febe8fc502100d20e73cff18c1d] =>
[_oembed_time_327d9febe8fc502100d20e73cff18c1d] => 1587954773
[_oembed_99c020837f08f7c9c319a9e51c07e1f3] =>
[_oembed_time_99c020837f08f7c9c319a9e51c07e1f3] => 1589187365
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 1717
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => COVID-19 HU
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1309
[1] => 1173
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gazdasági válság
[1] => koronavírus gazdasági hatása
)
)
[2] => Array
(
[id] => 2521
[content] =>
A koronavírustól való félelem, az egyre szaporódó betegek és halálesetek száma továbbra is nyugtalanságban tartja a gazdasági színteret. A tőzsdéken a héten a gazdasági világválság óta nem látott esések szemtanúi voltunk.
Hogy pontosan mekkora gazdasági áldozatot követel a COVID-19 vírus, azt egyelőre nehéz megbecsülni, hiszen míg Kínában lecsengőben, addig Európában és Iránban folyamatosan terjed a betegség.
A COVID-19 névre keresztelt új koronavírusnak nem csak egészségügyi szempontból vannak káros hatásai, hanem gazdasági értelemben is.
Hogy a végleges károk mekkorák lesznek, azt szinte lehetetlen most megbecsülni, de a tőzsdére gyakorolt hatása már most jelentős: milliárdos a veszteség dollárban, fontban, euróban és forintban egyaránt. Ezen a héten rég nem látott veszteségeket szenvedtek el világszerte a részvényindexek.
Az amerikai tőzsdéken csütörtökön 1987 óta nem látott mélyrepülés produkáltak a részvények.
De mennyire volt komoly az e heti esés történelmi viszonylatban?
A MarketWatch azt írja, hogy az S&P 500 index 1953-as bevezetése óta összesen 25 alkalommal fordult elő 5 százalékos, vagy annál nagyobb zuhanás a tőzsdéken. Az idei hasonló pánikot és károkat okozhat.
Ukrajna sokkal jobb erőnlétben vág neki a mostani
pénzügyi-gazdasági válságnak, mint 2008-ban az akkorinak – jelentette ki Denisz
Smihal miniszterelnök szerdai kormányülés döntéseiről tartott
sajtótájékoztatóján.
A kormányfő elmondta: „mi gyakorlatilag a pénzügyi-gazdasági válság küszöbén állunk, míg egyes országok már benne vannak.” Hozzátette: Ukrajna sokkal jobb erőnlétben vág neki a mostani világválságnak, mint 2008-ban az akkorinak. „Bankjaink likviditása soha nem látott nagyságú, magasak az ország arany- és valutatartalékai, van a tervezettnek megfelelő költségvetési tartalékunk. Eléggé pozitív párbeszédet folytatunk a Nemzetközi Valutaalappal (IMF)” – idézte Denisz Smihalt a Jevropejszka Pravda.
A kormányfő azt is
kifejtette, hogy az ukrán exportőrök pozitívan értékelik a számukra megnyíló
lehetőségeket. És még van egy több tényező, amelyek egyfelől válságjellegűek,
másfelől viszont lehetőséget jelentenek az ukrán gyártók számára – mondta.
Smihal kijelentette, hogy
kormánya készen áll mindkét kihívás, a gazdasági és a vírusválság kezelésére. „Egyelőre
nem akarom elkiabálni, és kijelenteni, hogy a válságból nyertesekként kerülünk
ki, de készen állunk arra, hogy szembenézzünk a pénzügyi válsággal, és ugyanígy
állunk készen a vírussal kapcsolatos válsággal történő szembenézésre” –
összegezte a kormányfő.
Сьогодні Україна отримала від @EIB перший транш у розмірі €500 млн з пакету допомоги в €1,59 млрд. Дякую президенту ЄІБ @wernerhoyer та @EU_Commission за допомогу ??. Транш буде спрямований на відбудову інфраструктури, підтримку економіки та нагальні потреби населення.
Noha az elmúlt napokban az amerikai dollár piacán is megrázkódtatásokat okozott az általános tőzsdei felfordulás, egy elemző szerint az amerikai deviza még így is az egyik lehető legjobb befektetési eszköz a pánik ellen.
A dollár nemzetközi erejét mérő dollár index közép-európai idő szerint péntek kora délután nagyjából 1 százalék körüli mínuszban, 95 pont körül forgott, ahogy az amerikai fizetőeszközt is elérte az általános tőzsdei felfordulás. Mindez azt követően jött, hogy idén a mutató egy hónapos emelkedést produkált, mielőtt 3 százalékot süllyedt volna a februárban elért csúcsáról.
Ezzel együtt az HSBC globális devizastratégája, David Bloom a CNBC-nek úgy nyilatkozott, hogy „az amerikai dollár még így is igen kedvező lehetőséget biztosít a jelenlegi piaci pánik során.”
A szakértő szerint ugyanis sokan tévúton járnak, amikor a dollár jelenlegi helyzetét ítélik meg. Sokak számára jó kiindulási pont lehet, hogy az amerikai jegybank kedden váratlanul kamatot csökkentett, és széles körben elfogadott vélemény, hogy idén még további vágások jönnek. Vagyis a befektetők azt mondhatják, a jelenlegi trend alapján a dollár gyengülése várható.
Bloom azonban figyelmeztet, a Fed meglepő döntése valójában csak növeli a dollár vonzerejét más G7 devizák (például az euró) ellenében. Általában ha egy jegybank kamatot csökkent, az adott ország devizája gyengül. Most pedig a Fed rendkívüli lépése után a dollár index éles esésnek indult. A jelenlegi helyzet azonban épp a piaci pánik miatt sajátos.
Az amerikai dollár ugyanis az egyik legbiztosabb menedékeszköz, ha egy befektető védeni akarja magát a felfordulás ellen.
Következésképpen Bloom úgy látja, a dollár index mostani esése inkább vételi lehetőséget jelent, amennyiben a zöldhasú – biztonságos menedékként – erősödni fog a következő időszakban. A szakember kiemelte, a dollár mögött ott áll a teljes amerikai gazdaság, ráadásul egy olyan monetáris politika is, amely bizonyította, hogy képes és kész is lépni, ha szükséges. Ezzel szemben az eurózóna gazdasága nemcsak sokkal gyengébb, de az is nagy kérdés, hogy az Európai Központi Bank képes lesz-e bármilyen élénkítő intézkedést végrehajtani.
Bloom véleményét erősíti, hogy a Rabobank elemzői úgy számolnak, a dollár ereje annak ellenére is kitarthat, hogy pénzintézetnél még enyhe recessziót is várnak az amerikai gazdaságtól idén.
A U.S. Dollar Index alakulásaFORRÁS: INVESTING.COM
A dollár azonban olyan jelentős globális szereppel és értékkel bír, hogy a Rabobank szerint a mostani környezet nem támasztja alá a nagyobb tőkekivonást a zöldhasúból.
Megrángatta a tőzsdéket a koronavírus. A hét legnagyobb vesztese Jeff Bezos.
A világ ötszáz leggazdagabb emberének a vagyona mintegy 444 milliárd dollárral csökkent a világ tőzsdéin a héten, részben a koronavírus hatására bekövetkezett visszaesés miatt.
A New York-i tőzsde 30 vezető részvényének mozgását követő DJIA index például több mint 12 százalékkal esett a héten, ami a legnagyobb ötnapi csökkenés a 2008. évi pénzügyi válság óta.
A hét legnagyobb vesztese Jeff Bezos, az Amazon internetes áruház alapítója volt, vagyonának az értéke 11,9 milliárd dollárral esett. A múlt év végén Bezos vagyona 115 milliárd dollár volt a Bloomberg hírügynökség milliárdosokat rangsoroló listáján.
A lista összeállítói szerint a múlt év végén a világ ötszáz leggazdagabb emberének a vagyona 5900 milliárd dollárt ért, ami 25 százalékkal felülmúlta a 2018. évit.
A leggazdagabbak listájának a második helyén álló Bill Gates, a Microsoft szoftveróriás társalapítója vagyonának az értéke a héten 10 milliárd dollárral csökken. Bernard Arnault, a francia LVMH luxusipari társaság elnök-vezérigazgatójának a vagyona 9,1 milliárd dollárral, Elon Muské, a Tesla vezetőjének pedig 9 milliárd dollárral zuhant.
A listavezető vesztesek között van továbbá Warren Buffett, a Berkshire Hathaway főrészvényese és elnök-vezérigazgatója (-8,8 milliárd dollár), a spanyol Amancio Ortega, az Inditex, a világ legnagyobb ruházati kiskereskedelmi üzletláncának alapítója (-6,8 milliárd dollár), Mark Zuckerberg, a Facebook alapító-vezérigazgatója (-6,6 milliárd dollár), továbbá Larry Page (-6,4 milliárd dollár) és Sergey Brin (-6,2 milliárd dollár), a Google anyacége, az Alphabet két alapítója.
