A világ milliárdosai óriási sikereket értek el a koronavírus-járvány során, mivel az amúgy is hatalmas vagyonukat rekordszintre, 10,2 billió dollárra növekedett.
A svájci UBS bank kimutatta, hogy a milliárdosok általában több mint egynegyedével (27,5% – a szerk.) növelték vagyonukat idén áprilistól júliusig a koronavírus-válság közepette, miközben emberek 100 milliói veszítették el munkájukat szerte a világban, és csak a kormány pénzügyi támogatásával tudnak küzdeni a túlélésért.
Az UBS arról is beszámolt, hogy a milliárdosok pénzügyi helyzete új csúcsot ért el, meghaladva a korábbi, 2017-es évi 8,9 billió dolláros rekordot. A milliárdosok száma szintén új csúcson – 2189 személy, szemben a korábbi, 2017-ben regisztrált 2158-al.
A bank jelentése szerint a gazdagok nagyrészt profitáltak a globális tőzsdei jegyzések emelkedéséből az idei márciusi és áprilisi globális korlátozások idején, amikor sok ügyfél elsősorban az online vásárlást és szolgáltatást vette igénybe. Így több technológiai vállalat részvényei, amelyek milliárdosok tulajdonában vannak, erősen megdrágultak.
Ezzel kapcsolatban Luke Hillard, a High Pay Center elemző központ ügyvezető igazgatója bejelentett, hogy „a vagyon túlzott koncentrálása erkölcsi, gazdasági és társadalmi szempontból is káros”. „A milliárdos vagyona olyan vagyon, amelyet gyakorlatilag abszolút luxusban élve is lehetetlen elkölteni több élet alatt” – mondta Luke Hillard, hozzátéve, hogy az UBS jelentésének eredményei azt mutatják, hogy a „szuper-gazdagok egyre gazdagabbak, ami annak a jele, hogy a kapitalizmus nem úgy működik, ahogyan kellene.”
Szakértők szerint a jelenlegi „szuper-gazdagok” gazdagsága most a legnagyobb az USA „arany évszázada” a huszadik század fordulóján, amikor olyan családok, mint Carnegie, Rockefeller és Vanderbilt, hatalmas vagyonokat kezeltek.
A jelentés egyik szerzője, Joseph Stadler, az UBS elemzője szerint a gazdagok és a szegények közötti egyenlőtlenségben rejlő hatalmas szakadék „megtorláshoz” vezethet. „Fordulóponton vagyunk. A vagyonok koncentrációja megegyezik az 1905-ös évivel, és ez valóban aggasztja a milliárdosokat. A probléma a kamatnak a kamatra gyakorolt hatása, amely növeli a nagy pénzt, és az a kérdés, hogy mindez mennyire fenntartható, és a társadalom mikor fog beavatkozni és visszavágni?”
Pénzügyi elemzők szerint a bolygó leggazdagabb embere ma Jeff Bezos, az Amazon alapítója és vezérigazgatója, vagyona 189 milliárd USA dollár. A Bloomberg Billionaires Index szerint Jeff Bezos jelenlegi pénzügyi helyzete 74 milliárd dollárral nőtt az idén az Amazon részvényei értékének meredek emelkedése miatt, amikor a világjárvány idején többen keresték fel a társaságot online vásárlás céljából.
És Elon Musk, az elektromos autókat gyártó Tesla alapítója kereste a legtöbb pénzt ebben az évben a szuper-gazdagok között: vagyona 76 milliárd dollárral, összesen 103 milliárd dollárra nőtt.
Az UBS jelentése szerint, sok milliárdos nagylelkűen adományozta vagyonának egy részét, hogy segítse a kormányt a koronavírus-fertőzés elleni küzdelemben, és enyhítse a karantén okozta pénzügyi nehézségeket az átlag-családok számára. Így 2020 márciusától júniusig 209 milliárdos nyújtott 7,2 milliárd dollárnak megfelelő segítséget. Az Egyesült Államokban 98 milliárdos adományozott összesen 4,5 milliárd dollárt, Kínában 12 milliárdos adományozott 679 millió dollárt, Ausztráliában pedig csak két milliárdos összesen 324 millió dollárt.
Magyarország, Dánia, Görögország és Svédország is csatlakozott azon uniós tagországok csoportjához, amelyek elraktározzák a természeti katasztrófák kezelésére szolgáló, valamint az életmentő orvostechnikai felszerelések tartalékait – közölte az Európai Bizottság kedden.
Ezt követően hat uniós tagállam – a felsoroltak mellett Németország és Románia – tárolja majd az egészségügyi vészhelyzetek esetén felhasználható közös európai életmentő, védő- és egyéb létfontosságú felszerelések készleteit. A készletek egyebek mellett maszkokat, védőköpenyeket, kesztyűket, valamint lélegeztetőgépeket is tartalmaznak.
Az illetékes uniós koordinációs központ a segítséget kérő országok igényei alapján irányítja a felszerelések elosztását annak biztosítására, hogy az eszközök mihamarabb oda kerülhessenek, ahol azokra a legnagyobb szükség van – közölte az uniós bizottság.
A leggazdagabbak vagyona az elmúlt fél évben kiugróan nagy mértékben, 29 százalékkal emelkedett – írja a HVG.
Miközben rekordmagas a munkanélküliség és az ország éppen egy újabb válság felé halad, az amerikai milliárdosok vagyona hatalmas mértékben nőtt az elmúlt hat hónap alatt – írta a CNN egy új tanulmányra hivatkozva. A Politikai Tanulmányok Intézetének (Institute for Policy Studies) legújabb kutatása arra mutat rá, hogy március 15-e és szeptember 15-e között a 643 leggazdagabb amerikai összes vagyonelemének értéke 845 milliárd dollárral nőtt, így a vagyonuk összességében 29 százalékkal gyarapodott.
Elon Musk, a Tesla vezérigazgatója, Larry Ellison, az üzleti szoftvermegoldásokat kínáló Oracle vezére, és Michael Bloomberg, New York korábbi polgármestere kereste a legtöbbet az elmúlt időszakban. Musk, a világ harmadik leggazdagabb embere egyedül 70 milliárd dollárral lett gazdagabb az elmúlt fél évben.
„Szembeötlő a különbség aközött, hogy a milliárdosok mekkora profitra tettek, és hogy milyen borzalmas gazdasági helyzetben van az amerikai nemzet. Ebből is jól látszik, hogy mekkora az egyenlőtlenség” – mondta Chuck Collins, az intézet egyenlőtlenség programjának vezetője.
Az Amazon részvényeinek értéke idén 60 százalékkal nőtt, ennek eredményeképpen az alapító Jeff Bezos vagyona már februárban átlépte az 55 milliárd dollárt. De a Walmart áruházak alapítói is 60 milliárd dollárral lettek gazdagabbak február óta.
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Egy nemrég végzett közvélemény-kutatás adatai szerint a megkérdezett ukránok kétszer jobban félnek a koronavírus gazdasági következményeitől, mint magától a járványtól – írta szerdán az rbc.ua hírportál a Rating Szociológiai Csoport felmérésére hivatkozva.
A felmérésbe bevont ukránok többsége, 61%-a a koronavírus-járvány kockázati fokára vonatkozó kérdésre azt válaszolta, hogy jobban fél a vírus gazdasági válságkövetkezményeitől, mint magától a betegségtől. A válaszadók 29%-a a betegségtől fél jobban.
A megkérdezettek 57%-ának meggyőződése, hogy a gazdasági válságnak, amely ősszel következhet be Ukrajnában, a fő oka a hatalom hozzá nem értése. Viszont 26% úgy vélekedett, hogy a válságot a koronavírus-járvány felerősödése idézheti elő, 8% pedig a donbászi háború folytatásában látta a fő okot.
A válaszadók kevesebb, mint fele, 45%-a szerint teljesen megfelelőek a hatalom intézkedései a koronavírus terjedése ellen. Ugyanakkor 23% túl enyhének, 18% pedig túl keménynek tartja az intézkedéseket.
Rating Szociológiai Csoport a kutatást 2020. szeptember 3. és 6. között végezte 2000 válaszadó megkérdezésével Ukrajna valamennyi megyéjében, leszámítva az Oroszország által megszállt területeket. Az adatfelvétel „szemtől szembe” interjú formájában történt. A vizsgálat mintavételi hibahatára 2,2%.
2025-re a világjárvány csaknem 35 billió dollár veszteséget okoz a világgazdaságnak. Az év végére az országok új gazdasági kihívásokkal nézhetnek szembe – jósolják az üzleti szakértők, számolt be a Bloomberg szakértőkre hivatkozva.
„Nagy ugrást tapasztalunk, a lendület kissé lelassult” – mondta Joachim Fels, a Pacific Investment Management gazdasági tanácsadója. A járvány időszakában a kormányok már dollár milliárdokat fektettek be a támogatási intézkedésekbe – közölte az ügynökség. Ennek eredményeként az Egyesült Államokban augusztusban hirtelen visszaesett a munkanélküliség, javult a lakáspiac, Kína gazdasága helyreállt és Németország növekedett a gyártás. Ezenkívül a fejlődő piacok mintegy „haladékot” kaptak a dollár esése révén – közölte az ügynökség. A szakértők azonban úgy vélik, hogy a helyzet fenntartása nem lesz könnyű.
„A hatóságoknak fokozniuk kell a gazdaság ösztönzésére irányuló erőfeszítéseiket, miközben sokan készek felfüggeszteni a világjárvány kapcsán bevezetett támogatási intézkedéseket” – mondták szakértők.
Számos nagyvállalat jövőbeni létszámcsökkentést jelentett be, köztük a Ford Motor Co autógyártó és a United Airlines Holdings Inc. légitársaság. Ugyanakkor a kínai fogyasztók továbbra sem szívesen költenek pénzt, és az ország legnagyobb bankjai az elmúlt egy évtizede legnagyobb nyereségcsökkenéséről számoltak be a növekvő tartozások miatt – írja a Blomberg. Warrick McCibbin, az Ausztrál Nemzeti Egyetem professzora szerint a koronavírus-járvány 2025-re csaknem 35 billió dolláros kárt okozhat a világgazdaságban.
„A népesség nagy részét be kell oltani, mielőtt a gazdasági veszteségek csökkenni kezdenek” – mondta McCibbin.
Még ha ki is fejlesztik a Covid-19 oltóanyagát, hosszú időbe telik, míg világszerte elérhetővé teszi – figyelmeztetett McCibbin. A szakértők a koronavírus második hullámától is tartanak – közölte az ügynökség. A gazdaságot érintő egyéb kockázatok mellett a szakértők az Egyesült Államokbeli választásokat is annak nevezik. „Az Egyesült Államok és Kína közötti feszültség ekkor megnőhet. Ez aláássa az üzleti bizalmat” – közölte a Bloomberg. Korábban Franciaországban a kormány be a 100 milliárd eurós, gazdaság élénkítési tervezetet nyújtott be.
A koronavírus okozta viharos márciusi események után az euró, mint pénznem jelentősen (több mint 10% -kal) megerősödött. Ebben, az 1-számú európai valutában valósult meg az Európai Unió gyors, általában helyes reakciója a világjárványra és az amerikai dollár gyengeségére. Ezért a fedezeti alapok már arra fogadnak, hogy az Egyesült Államokban a választások után az euró újabb erőteljes ugrást hajt végre, és az árfolyam 1 euró=1,25 amerikai dollárra emelkedik.
Tehát nem meglepő, hogy az európai eszközök vonzerejének köszönhetően valamint az amerikai választások körüli bizonytalanság közepette a vezető pénzügyesek és közgazdászok ma az eurónak adják a koronát.
Ismeretes, hogy a dollár általában az amerikai elnökválasztás után erősödik, de Joe Biden győzelme, aki a gazdag amerikaiaknak számára adót emelne és növelné a kormány kiadásait a gazdaság fellendítése érdekében, éppen ellenkezőleg, gyengítheti a dollárt.
A demokraták győzelmének előrejelzése valószínűleg szerepet játszott a dollár gyengülésében és az euró erősödésében. De hogy ez a tendencia folytatódik-e a választásokig, attól függ, hogy az ellenfelek milyen esélyekkel állnak a választások elé.
Természetesen más tényezők is meghatározzák majd az euró jövőjét. Például az is nagyon fontos, hogy az európai gazdaság fellendülése megelőzi-e az amerikai gazdaságot, és hogy az Egyesült Államok és Európa hogyan tudja majd ellenőrizni a koronavírus terjedését.
Természetesen fontos tényező a Szövetségi Tartalék Rendszer (Federal Reserve System – az USA központi bankrendszere) álláspontja. Például a múlt hét végén Jerome H.Powell, a rendszer vezetője bejelentette, hogy bankja nem ellenzi a magasabb inflációt. Ez a döntés sok közgazdász szerint negatívan befolyásolja az amerikai valutát.
A befektetők három hónapos nagy turbulenciára készülnek az euró-dollár pár dinamikájában, amely azután fokozatosan gyengülni fog.
Az euró jövőjével kapcsolatos optimizmus tükröződik az augusztusban a Depository Trust & Clearing Corporation révén átadott opciókban. Így egyes befektetők még arra is nagy összegeket fogadnak, hogy jövőre az euró nem 1,25, hanem 1,28 dollárba kerül, ami 8%-os növekedés jelent az európai valuta jelenlegi árfolyamához képest. Ha az optimistáknak igazuk lesz, az euró eléri a 2014 óta a legmagasabb szintet.
Másrészt sok elemző úgy véli, hogy rövid távon, Joe Biden mint jelölt befolyása a dollárra és az euróra már megtérült. A MUFG (Mitsubishi UFJ Financial Group – a legnagyobb japán bank holding és pénzügyi társaság) előrejelzése szerint év végére egy euróért 1,2 dollárt, azaz 1,5%-kal többet adnak majd, mint most. A Bloomberg által megkérdezett elemzők átlagos előrejelzése szerint 2020 harmadik és negyedik negyedévében az euró a dollárral szemben nem változik, és 1,18 körüli szinten marad.
Ha novemberben Donald Trump győz, aki a gazdasági dereguláció és az üzletbarát politika híve, az európai valuta rally-ja lelassulhat vagy teljesen leáll. Rossz hír lesz az euró számára a világjárvány erősödése, karantén bevezetése Európa országaiban, amelyek természetesen, majd erősen sújtják az európai gazdaságot.
„Úgy gondolom, hogy a dollár attól függetlenül csökkenni fog, hogy ki nyer (a választásokon). Az olyan országokban, mint az Egyesült Államok, óriási folyó fizetési mérleg-hiány van, amelyhez tőkebeáramlás szükséges. Az Egyesült Államok a lehető leghosszabb ideig szándékozik meghosszabbítani ezt az időszakot. Lehetséges, hogy az amerikai eszközök túlértékeltek”- mondta Stephen Barrow, a Standard Bank devizastratégiai szakértője.
Ami az eurót illeti, az európai vezetők közötti megállapodás a helyreállítási Alap kérdésében megerősítette a befektetők iránti bizalmat. A Helyreállítási Alap létrehozásáról szóló megállapodást sok apró és nagy kellemetlenség és probléma követte Európában, ami miatt néhány befektető még az Európai Unió erősségét is kétségbe vonta.
Jelenleg az euró a világ majdnem legbiztonságosabb pénznemévé vált – mondja Peter Chatwell, a Mizuho pénzügyi csoport szakértője. Ilyen feltételek mellett az euró erősödése megbízhatóbb, mint a többi hagyományos és biztonságos valuta, a svájci frank és a japán jen.
Az euró már ma „versenyezhet a dollárral, hogy a kereskedelmi műveletek fő nyugati pénznemévé váljon… És tágabb értelemben versenyezhet más biztonságos devizákkal is azért a jogért, hogy hosszú távú biztonságos helynek lehessen tekinteni a tőke tárolására” – magyarázza Chatwell.
Az augusztus 31-i adatok szerint az Ukrán Kulturális Alaphoz 433 pénzügyi válságkezelő támogatás iránti kérelem érkezett, számolt be erről az Alap a Facebook-oldalán.
Támogató program
Az Alap programja a szervezetek karantén alatt felmerült adósságkötelezettségének fedezésére, valamint a 2020-as év működési tevékenysége költségeinek fedezésére nyújt anyagi támogatást. A program költségvetése 540 millió UAH, és már több mint 293 millióra érkezett be kérelem. A támogatást még egy hónapig, szeptember 30-ig lehet igényelni.
Az Alap célja – a kultúra és a művészet fejlődésének elősegítése
Az Ukrán Kulturális Alapot 2017-ben hozták létre. a kultúra és a művészet fejlődésének elősegítése érdekében. Az Alap partnerei az USAID, a KKV Fejlesztési Iroda, az Európai Unió Kreatív Európa programjának Ukrajnai Nemzeti Irodája és mások.
Több millió hrivnyás pályázatok
A lehetőségeket az Ukrán Kulturális Alap honlapján teszik közzé, ahová átgondolt pályázatokat lehet benyújtani, és támogatást kapni. 2020-ra 10 aktuális programot hirdettek meg, különböző irányvonalakkal. A program átlagköltségvetése – 10 és 100 millió UAH között van.
Az Alap egyéni valamint nemzeti és nemzetközi együttműködési projekteket finanszíroz. A projektek irányairól, a pályázatok feltételeiről és határidejéről, az Alap szakértői általi értékelési szempontokról a honlapján фонду ismerkedhetnek bővebben az érdeklődők.
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
Today ?? government approved 13 mil ? support for ??. - 5 mil ? to the World Bank fund for Ukraine. - 4 mil ? for restoration of ?? energy infrastructure. - 2 mil ? for ?? war refugees in Moldova. - 2 mil ? to "Grains from Ukraine" initiative.
Megállapíthatjuk, hogy nem történt csoda, és a svéd gazdaság a második negyedévben 7,7%-kal esett vissza az előző év azonos időszakához viszonyítva. A karantén bevezetésének elutasítása a koronavírus-járvány miatt nem mentette meg a súlyos recessziótól az 1982-es statisztika adatok gyűjtésének kezdete óta. Egyébként az ország gazdaságának jelenlegi állapotáról szóló hivatalos adatokat a közelmúltban tette közzé a Svéd Statisztikai Hivatal.
Az április-júniusi GDP-csökkenés az idei első negyedévhez képest 8,3% volt, ami egyben az ország történetében a legnagyobb visszaesés. Az átlagfogyasztás 7,7%-kal, a beruházások 4,5%-kal, az állami kiadások 2,4%-kal csökkentek. Az export összességében 18,2% -kal, az import pedig 12,9%-kal zuhant. A svédek egyáltalán nem is emlékeznek ilyen „nyilvántartási rekord adatokra”.
Egy hétköznapi svéd család átlagjövedelme 7,8%-kal csökkent 2019 azonos (második – a szerk.) negyedévéhez képest. A szakértők már azt jósolják, hogy a GDP ebben az évben 4,6% -kal „megereszkedik”, 2021-ben pedig 4,1% -kal fog növekedni.
A világjárvány kezdetekor sok vitát váltott ki a svéd hatóságok döntése, miszerint nem vezetnek be szigorú karantént és követik a kollektív immunitás kiépítésének útját. Ismeretes, az ország nem tiltotta be a közintézmények munkáját és a külföldi utazásokat.
Ez viszont a megbetegedések magasabb előfordulási arányát eredményezte a régió többi országához képest. Ekkor a hatóságok a gazdaság megmentésének vágyával magyarázták tetteiket.
Akkoriban sok szakértő meg volt győződve arról, hogy Svédország azon európai országok közé tartozik majd, ahol a legkevésbé jelentős lesz a GDP csökkenése egy negyedévben.
A svéd vállalatok két csoportra oszlanak – ki belföldi piacra és ki az exportra összpontosít. A karantén hiánya az előbbieknek hozott a profitot, míg utóbbi megszenvedte a globális kereslet csökkenését.
Például a Volvo vezérigazgatója, Martin Lundstedt a múlt hónapban kijelentette, hogy a cége értékesítési mutatójának 38 százalékos csökkenése „példátlan”.
Összességében sok szakértő azt jósolja, hogy Svédország GDP-je ebben az évben mintegy 4,5-5%-kal csökken, ami összehasonlítható a szomszédos Norvégiával és Dániával, de sokkal jobb az Olaszországi, Nagy-Britanniai vagy Franciaországi mutatóknál.
Legalább 43 százalékkal csökkent az ukrán gyümölcs- és zöldségkivitel az év első felében a koronavírus-járvány miatt az előző év azonos időszakához képest – adta hírül az Agrofórum mezőgazdasági hírportál.
A Covid-időszak alatt Ukrajna zöldség- és gyümölcskiviteléből származó bevétele 58,5 millió dollárra esett vissza. Egy évvel korábban, ugyanebben az időszakban az exportbevétel elérte a 101,3 millió dollárt a szegmensben.
Ebben az időszakban az összes exportbevétel 64%-át a dió, a fagyasztott bogyós gyümölcsök, valamint a friss alma tette ki. Egy évvel korábban ezek a termékek a gyümölcs- és zöldségkivitel 74%-át jelentették.
A koronavírus-járvány idején különösen az almaexportból származó bevételkiesés jelent nagy érvágást. A fagyasztott bogyók és gyümölcsök exportjának csökkenése kisebb mértékű volt, az általános kiskereskedelmi kereslet továbbra is meglehetősen magas ezek iránt.
A koronavírus okozta világjárvány visszaszorítása érdekében az Európai Unió 128 millió euróval támogat 23 új kutatási projektet – közölte az Európai Bizottság kedden.
Thierry Breton belső piacért felelős uniós biztos azt közölte, hogy a támogatás egyebek mellett a teszteléshez, a kezeléshez és a megelőzéshez szükséges létfontosságú orvosi eszközök és orvostechnikai felszerelések gyors előállítására, orvosi technológiák és digitális eszközök kifejlesztésére, a kormányzat és a népegészségügyi rendszerek által hozott válaszintézkedések társadalmi és gazdasági hatásainak elemzésére összpontosít.
Marija Gabriel innovációért, kutatásért, kultúráért, oktatásért és ifjúságért felelős biztos tájékoztatása szerint a finanszírozásra kiválasztott 23 projekt 40 ország 347 kutatócsoportjának részvételével valósul meg. Harmincnégy résztvevő 16 unión kívüli országot – Bosznia-Hercegovina, Izrael, Norvégia, Svájc, Szerbia és Törökország, valamint Argentína, Ausztrália, Brazília, Dél-Afrika, az Egyesült Államok, Gabon, India, Kolumbia, Kongó és Korea – képvisel.
A finanszírozásban részesülő kutatási tevékenységek kiegészítik a diagnosztikai eljárások, kezelések és oltóanyagok kifejlesztésére irányuló korábbi erőfeszítéseket – tette hozzá az uniós biztos.
A kedden jóváhagyott támogatást megelőzően az Európai Unió 48,2 millió eurót biztosított 18 -diagnosztikai eljárások, kezelések és oltóanyagok kifejlesztésére és járványügyi felkészültségre fókuszáló – projekt számára, valamint 117 millió eurót (mintegy 41,3 milliárd forint) nyolc olyan diagnosztikai és terápiás projekt javára, amely az innovatív gyógyszerek kutatására irányuló kezdeményezés keretében tevékenykednek – közölte az uniós bizottság.