A Nemzetközi Valutaalap (IMF) missziója megkezdte a tárgyalásokat az ukrán kormány képviselőivel egy új, kibővített finanszírozási programon – jelentette be hétfőn Priscilla Tofano, az IMF ukrajnai állandó képviselője, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Tofano elmondta: „A Gavin Gray vezette IMF-misszió ma megkezdte a tárgyalásokat az ukrán hatóságok képviselőivel az új kibővített hitelkeret (EFF) elindítására irányuló kérelmükkel összefüggésben.”
Az állandó képviselő elmondása szerint a megbeszélések a kormány gazdaságpolitikai céljaira fognak összpontosítani, különös tekintettel a fiskális és monetáris politikára, amely a stabilitást biztosítja a továbbra is rendkívül magas bizonytalanság közepette.
A kulcsfontosságú vektorok között szerepelnek a kormányzás megerősítését, a korrupció elleni küzdelmet és a gazdasági növekedés támogatását célzó strukturális intézkedések is.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) szakértői delegációt küld Ukrajnába, hogy egyeztessen az ország finanszírozási igényeiről és egy lehetséges új hitelprogramról – közölte csütörtökön Julie Kozack, az IMF szóvivője, kiemelve, hogy a háború sújtotta országban továbbra is elengedhetetlen a korrupció elleni harc.
A Portfolio értesülésé szerint Ukrajna egy új, négyéves hitelezési megállapodásról tárgyal az IMF-fel, amely a jelenleg futó, szintén négyéves, 15,5 milliárd dollár értékű programot váltaná fel.
A mostani konstrukció keretében Ukrajna eddig 10,6 milliárd dollárhoz jutott hozzá. Kozack a szokásos sajtótájékoztatón hangsúlyozta, hogy az IMF-misszió fő feladata az ukrán makrogazdasági stabilitást és az államadósság fenntarthatóságát szolgáló gazdaságpolitikai lépések áttekintése lesz.
Külön figyelmet fordítanak majd a belföldi bevételek növelését célzó reformokra, a kormányzási keretek megerősítésére, valamint a korrupció visszaszorítására.
„Már egy ideje hangoztatjuk, hogy Ukrajnának szilárd korrupcióellenes struktúrára van szüksége a versenyfeltételek kiegyenlítése, a közpénzek védelme, az üzleti környezet javítása és a befektetések vonzása érdekében” – mondta Kozack, aki szerint a korrupció elleni küzdelem az Ukrajna donorai által kikötött egyik központi követelmény is.
„Az energetikai ágazatban nemrég leleplezett korrupció bizonyítéka (…) világít rá annak szükségére, hogy folytatni kell a korrupcióellenes erőfeszítéseket Ukrajnában, biztosítva, hogy a korrupcióellenes intézmények (…) teljesíteni tudják kötelezettségeiket” – tette hozzá.
Kozack továbbá közölte, hogy az IMF gondosan figyelemmel fogja kísérni az ukrán hatóságok és hitelezők jövőbeli megbeszéléseit. Ezekkel a megbeszélésekkel kapcsolatban további részleteket nem árult el.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) új ukrán programjának jóváhagyása 2026 januárjában megtörténhet – jelentette ki kedden Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Marcsenko elmondta, hogy a határidő decemberről történő áthelyezésének az oka nem Ukrajnával kapcsolatosak, hanem inkább az IMF belső működési folyamatai miatt. „Az IMF missziója novemberben lesz (Ukrajnában – a szerk.). Ukrajna számára a legjobb megoldás az, ha decemberben jóváhagyja a programot” – jegyezte meg.
A pénzügyminiszter jelezte, hogy az IMF-fel kötött új megállapodás jóváhagyása nincs közvetlenül összefüggésben az EU által nyújtott „jóvátételi kölcsönnel”. Ugyanakkor a program kialakítása magában foglalja az állami költségvetés más forrásokból történő finanszírozásának paraméterei egyeztetését, amelyek egy részét az EU-tól származó „jóvátételi kölcsön” teszi ki.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) kijelentette, hogy a Nemzetközi Valutaalap (IMF) nem gyakorol nyomást az ukrán szabályozóra, és nem követeli a hrivnya leértékelését – számolt be csütörtökön az rbc.ua hírportál Vaszil Furmanra, az NBU igazgatótanácsi tagjára hivatkozva.
A jelentés szerint Furman elmondta, hogy az IMF konstruktív párbeszédet folytat az ukrán féllel az árfolyamnak a jelenlegi piaci helyzethez való alkalmazkodóképességéről. „Ez nem a nyomásgyakorlásról szól, hanem a partnerségről” – jegyezte meg. Ukrajna és az IMF szakmai konzultációkat folytat, elemző értékeléseket és forgatókönyveket cserélnek a devizapiaci helyzet alakulására vonatkozóan – emlékeztetett. „Az IMF hatalmas tapasztalattal rendelkezik a makrogazdasági stabilitás területén, és ezek a konzultációk hasznosak számunkra” – mutatott rá.
Furman hangsúlyozta, hogy az IMF-fel folytatott program nem a hrivnya dollárral szembeni leértékeléséről szól, hanem az árfolyam-rugalmasságról. „Amikor az árfolyam mindkét irányban reagálhat – mind az erősödésre, mind az átmeneti gyengülésre –, ez ellenállóbbá teszi a gazdaságot a külső sokkokkal szemben” – magyarázta, hozzátéve, hogy a felek között szakmai párbeszéd folyik.
Az igazgatótanácsi tag hozzátette, hogy az árfolyam-politika rugalmasságának köszönhetően elkerülhető a deviza-egyensúlyhiány felhalmozódása, és megelőzhetők az árfolyam éles válságingadozásai. „A következtetés az, hogy az IMF részéről nincs nyomás az NBU-ra. Szakmai párbeszéd és kölcsönös megértés folyik a piaci mechanizmusok fokozatos megerősítését illetően” – hangsúlyozta Vaszil Furman.
Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) folyamatos tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az árfolyam-politika kérdése azonban továbbra is az NBU hatáskörébe tartozik – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU elnöke a sajtótájékoztatóján, számolt be az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint az NBU elnöke szerint Ukrajna és a Nemzetközi Valutaalap közötti interakció fő területei továbbra is az árstabilitás és a külső fenntarthatóság kérdései. „Minden felülvizsgálat során olyan megbeszéléseket folytatunk, amelyek a kérdések széles skáláját ölelik fel. A Nemzeti Bank árfolyam-politikáját a jelenlegi program keretében kidolgozott és elfogadott stratégiai, navigációs dokumentumok keretében hajtja végre” – jegyezte meg Pisnij a Bloomberg amerikai hírügynökség kérdésére válaszolva.
A jegybanki elnök hangsúlyozta, hogy az NBU folyamatosan elemzi döntéseinek hatékonyságát az IMF-fel való együttműködés keretében. „Partnereinkhez hasonlóan mi is tujuk, hogy a végső döntés az NBU-é, akárcsak a felelősség. Hálásak vagyunk kollégáinknak a szakértelmükért, amellyel hozzájárultak a megbeszéléseinkhez” – tette hozzá.
Pisnij hangsúlyozta, hogy az IMF-fel folytatott tárgyalások folyamatban vannak, és még nem jutottak el a végső szakaszba. „A következő hetekben releváns megbeszéléseket fogunk tartani, amelyek az új program megvitatására fognak összpontosítani” – mondta.
Az NBU elnöke megjegyezte, hogy a szabályozó hatóság politikája továbbra is következetes és a stabilitást célozza. „Az NBU politikája az árstabilitás, a devizapiac stabilitása, a hrivnyaeszközök vonzerejének megőrzése és a makroszintű pénzügyi stabilitás biztosítása volt és marad” – szögezte le Andrij Pisnij.
A Bloomberg szerint az IMF nyomást gyakorol Ukrajnára a hrivnya leértékelése érdekében. Az IMF hangsúlyozza az ellenőrzött leértékelés előnyeit, mint olyan lépést, amely segíthet megerősíteni Ukrajna feszült pénzügyeit azáltal, hogy növeli a helyi pénznemben denominált költségvetési bevételeket.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) folyamatos tárgyalásokat folytat a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), az árfolyam-politika kérdése azonban továbbra is az NBU hatáskörébe tartozik – jelentette ki csütörtökön Andrij Pisnij, az NBU elnöke a sajtótájékoztató...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1761253620
[modified] => 1761237443
)
[title] => Az IMF követelése ellenére a hrivnya leértékeléséről továbbra is az NBU dönt – Pisnij
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=64727&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 64727
[uk] => 64730
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 62675
[image] => Array
(
[id] => 62675
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg
[original_lng] => 32304
[original_w] => 650
[original_h] => 410
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1-300x189.jpg
[width] => 300
[height] => 189
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2025/08/pisnij-1.jpg
[width] => 650
[height] => 410
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1761226998:8
[_thumbnail_id] => 62675
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2503
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_591bce97724e9893103d4235eacb39ab] =>
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) egy új programról tárgyal Ukrajnával, az alap feltételezése szerint a háború 2026 folyamán is eltart – jelentette ki Alfred Kammer, az IMF európai osztályának igazgatója a sajtótájékoztatóján, számolt be vasárnap az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Kammer elmondta: „Ami az ukrán gazdaság növekedésére vonatkozó előrejelzéseket illeti, azok valóban romlottak. Ez pedig tükrözi azt, amit látunk, elsősorban az energetikai infrastruktúra elleni orosz támadásokat. Ezek a támadások a civil lakosság ellen is irányulnak.” Mint hozzátette: „Figyelembe vesszük azt is, hogy az ukrán kormány egyértelműen jelezte: a háború tovább fog tartani, 2026 folyamán végig el fog tartani, és ez tükröződik az előrejelzéseinkben is.”
Az igazgató megerősítette, hogy Ukrajna új támogatási programot kért az IMF-től. „Az ukrán hatóságok a közelmúltban új programot kértek az IMF-től. Megkezdtük a tárgyalásokat mind a makrogazdasági keretrendszerről, mind a strukturális átalakítási intézkedésekről, amelyeket egy ilyen program keretében támogatni lehetne” – jegyezte meg.
Hozzátette, hogy a tárgyalások csak most kezdődtek el, és a folyamat időbe telik. „Ezek a megbeszélések haladnak előre, elsősorban ezen a héten. De ez egy olyan folyamat, amely időbe telik – ez csak a kezdet” – mondta Kammer. A második fontos elem szerinte a külső finanszírozás biztosítása lesz. „Mint ismeretes, Ukrajna finanszírozása a donoroktól függ, és az igények továbbra is jelentősek. Ukrajna már megkezdte a tárgyalásokat a partnerekkel, és az IMF is részt vesz ezeken a megbeszéléseken a finanszírozási hiány azonosítása érdekében” – magyarázta.
A tisztviselő kommentálta azt az elképzelést is, hogy a befagyasztott orosz eszközöket Ukrajna finanszírozására használják fel. „Nincs konkrét álláspontunk arról, hogyan kellene felhasználni ezeket az alapokat. De azt javasoljuk, hogy az ilyen lehetőséget fontolgató országok a döntések meghozatala előtt biztosítsanak szilárd jogalapot, és vegyék figyelembe a nemzetközi monetáris rendszerre gyakorolt lehetséges következményeket” – jegyezte meg.
Az igazgató emlékeztetett arra, hogy az Egyesült Államokban a befagyasztott orosz vagyon volumene körülbelül 5 milliárd dollár, míg Európában körülbelül 210 milliárd euró. Korábban az Európai Unió azt javasolta, hogy Ukrajnának „jóvátételi hitelt” nyújtsanak ennek a pénznek a terhére.
Kammer hangsúlyozta, hogy az IMF elvárja Ukrajnától a reformok folytatását, különösen a korrupció elleni küzdelem, a kormányzás és az intézményfejlesztés területén. „Fontos, hogy Ukrajna folytassa reformtörekvéseit – a korrupció elleni küzdelem, a kormányzás és az intézmények megerősítése területén. Ez kulcsfontosságú az ország fellendülése és az uniós csatlakozásra való felkészülés szempontjából” – mondta.
Emellett Ukrajnának meg kell erősítenie saját költségvetési bázisát. „A donorok jelentős támogatást nyújtanak Ukrajnának, de az országnak határozott lépéseket kell tennie a költségvetési bevételek növelése érdekében. Olyan intézkedésekről beszélünk, amelyek fenntarthatóaknak és hosszú távúaknak kell lenniük” – hangsúlyozta Alfred Kammer.
Ukrajnára nyomást gyakorol a Nemzetközi Valutaalap (IMF) az új hitelcsomagról szóló tárgyalások előtt, hogy értékelje le a nemzeti valutáját, a hrivnyát – számolt be szombaton az rbc.ua hírportál a Bloomberg amerikai hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az IMF hangsúlyozta a hrivnya ellenőrzött leértékelésének előnyeit, mint olyan lépést, amely segíthet megerősíteni Ukrajna feszült pénzügyeit a helyi pénznemben denominált költségvetési bevételek növelésével. Az Ukrán Nemzeti Bank (NBU) tisztviselői azonban ellenállnak egy ilyen lépésnek, az inflációra és a közhangulatot fenyegető kockázatokra hivatkozva.
A gazdaságpolitikai nézetkülönbségek potenciális veszélyt jelentenek, mivel Ukrajna új hitelcsomagot kér a washingtoni székhelyű hitelezőtől, tekintve, hogy az Oroszországgal folytatott háború már a negyedik évében tart.
Ukrajna a 2023-ban elfogadott IMF-program keretében kiutalt 15,6 milliárd dollár nagy részét megkapta, és jelenleg mindkét fél tárgyal egy új csomagról, amely akár 8 milliárd dollárt is elérhet.
A tárgyalások a hitelező éves washingtoni ülésein folytatódtak ezen a héten, lefektetve az alapokat a jövő hónapban tartandó munkatársi szintű tárgyalásokhoz. Kristalina Georgieva IMF-igazgató a tervek szerint Kijevbe látogat, hogy kifejezze támogatását és megerősítse Ukrajna további finanszírozási ambícióit.
Ukrajnának körülbelül 60 milliárd dollár külső finanszírozásra lesz szüksége 2026–2027-re, a finanszírozás egy részét a tervek szerint „jóvátételi hitel” révén, a befagyasztott orosz eszközök rovására kívánják biztosítani – jelentette ki csütörtökön Szerhij Marcsenko pénzügyminiszter, számolt be az rbc.ua hírportál a Pénzügyminisztérium sajtóosztályára hivatkozva.
A jelentés szerint Marcsenko a kijelentését az Ukrajna Támogatásáért Miniszteri Kerekasztal-konferencián mondta, amelyre október 15-én került sor Washingtonban. A fórumot Ukrajna kormánya, a Világbank és az IMF közösen szervezte. Részt vett rajta Ajay Banga, a Világbank elnöke, Kristalina Georgieva, az IMF ügyvezető igazgatója, valamint a partnerországok képviselői.
A sajtószolgálat szerint a nemzetközi partnerek elismerték Ukrajna pénzügyi rendszerének stabilitását és a költségvetési reformok sikereit. Ugyanakkor egyetértettek abban, hogy az országnak továbbra is jelentős támogatásra van szüksége a költségvetési hiány fedezéséhez.
Marcsenko megköszönte partnereknek a segítséget, amely 2022 februárja óta meghaladta a 152 milliárd dollárt. Csak 2025-ben Ukrajna már több mint 36,9 milliárd dollár nemzetközi támogatást kapott.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a háború továbbra is nyomást gyakorol az államháztartásra. A 2026-os költségvetés kiegyensúlyozása érdekében Ukrajna új együttműködési programokra számít a Nemzetközi Valutaalappal (IMF), valamint egy mechanizmus elindítására a befagyasztott orosz eszközök felhasználására.
„Ukrajna továbbra is teljesíti minden kötelezettségét, a háború alatt is fenntartja a makroszintű pénzügyi stabilitást. De a szükségleteink továbbra is jelentősek. A 2026–2027-es pénzügyi stabilitás érdekében további forrásokat kell bevonni, különösen az orosz eszközök felhasználásával” – mondta Szerhij Marcsenko.
Adóemelés, progresszív adózás és kiadáscsökkentés, a szociális támogatások megnyirbálása – a bolgár kormány is megkapta a kötelező „receptet”, csak Szófia nem Brüsszeltől, hanem a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF). Miközben a balkáni ország nagy erőkkel készül az eurózónába való belépésre, egy sor követelést kell teljesítenie.
Egy nap múlva véget ér a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szeptember 10. óta tartó bulgáriai missziója, amely kulcsfontosságú hivatali látogatás volt a balkáni ország az eurózónába való, 2026. január 1-i belépése előtt. Fabian Bornhorst, a szófiai IMF misszió vezetője figyelmeztetett: a bolgár költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is meghaladhatja a GDP három százalékát, ezért szigorúbb fiskális politikára van szükség. Bornhorst szerint a következő költségvetésben egy százalékkal kell csökkenteni a kiadásokat, amit a közszféra bérnövekedésének ellenőrzésével kell elérni. Vagyis, a közszféra béreit vissza kell fogni, a nyugdíjjárulékokat emelni kell, és az egykulcsos adót is fel kellene váltani progresszív adózással.
Bevételi oldalon az IMF legfontosabb ajánlásai közé tartozik a nyugdíjjárulékok egy százalékpontos emelése 2026. január 1-től, valamint a jelenleg 4130 leva (kb. 824 ezer forint) értékű maximális járulékfizetési plafon eltörlése. A szervezet továbbá javasolja az ingatlanadók emelését, amelyek Bulgáriában alacsonyak, és növelhetnék az önkormányzati költségvetések bevételeit. Az IMF továbbra is kitart amellett – amit évek óta ajánl –, hogy Bulgáriának célszerű lenne az egykulcsos, tíz százalékos személyi jövedelemadót progresszív adózással felváltania. A cél nemcsak a költségvetési bevételek növelése, hanem a társadalmi egyenlőtlenség mérséklése is, amely Bulgáriában európai összevetésben rendkívül magas.
Másfél évvel ezelőtt az IMF részletesen kifejtette: érthetetlen számukra, hogy Bulgária miért terheli a szegényeket nagyobb adó- és járulékteherrel, mint a gazdagokat.
A kiadási oldalon a Nemzetközi Valutaalap elsősorban azt javasolja, hogy a 2026-os költségvetés fékezze a közszféra béremelkedését, amely az egész gazdaságra hatással van és fokozza az inflációt. Emellett egyes szociális juttatásokat – amelyek most automatikusan a minimálbérhez vannak kötve – érdemes lenne ettől függetleníteni.
Bulgária: nem mindenki kér az IMF javaslataiból
A kormány részéről a költségvetési bizottság elnöke, a bolgár kormánytöbbség vezető erejét képviselő, a GERB párti Deljan Dobrev elmondta: a többség szinte minden megállapítással és ajánlással egyetért, kivéve kettőt – a progresszív adó bevezetését (amit a kormánykoalícióban résztvevő Bolgár Szocialista Párt támogat), valamint a járulékplafon eltörlését. Az utóbbi különösen érzékeny kérdés az IT-szektorban és más magas jövedelmű csoportok körében, amelyek igazságtalannak tartják, hogy a teljesen átláthatóan működő, az innovációt mozgató ágazatokat nagyobb járulékfizetés sújtsa egy bizonyos szint felett.
Minden más (a két kivételtől eltekintve) a következő költségvetésbe bekerül majd, az infláció megfékezéséhez szükséges intézkedések részeként. Teljesen helyesen azonosították, hogy meg kell fékezni a közszféra béremelkedését és a minimálbérhez kötött szociális kiadásokat – fogalmazott Dobrev. Szavaiból arra lehet következtetni, hogy a kormány hajlandó a nyugdíjjárulékok egy százalékpontos emelésére már 2026-tól. A középtávú keretben eddig 2027-re tervezték az emelést, majd 2028-ra további két százalékpontot, de az IMF szerint a halogatás nem teszi könnyebbé a végrehajtást.
Az IMF arra számít, hogy a bolgár gazdaság idén három százalékos növekedést ér el, de ennek motorja főként a fogyasztás, nem a beruházás. A bérek gyors emelkedése inflációs nyomást kelt, a szociális transzferek pedig automatikusan követik a minimálbért.
A Valutaalap ezért szigorítást sürget, még ha ez társadalmi feszültségekkel is járhat. Végül Bornhorst hangsúlyozta: bármilyen döntés születik is az adórendszerről, az adóbeszedés javítására irányuló politikát fenn kell tartani.
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
Bulgária jövő január elsején belép az euróövezetbe, de rögtön megszorítások árnyékában.
Az IMF ugyanazt a receptet kínálja Szófiának, amelyet Brüsszel a magyar ellenzék kezébe adott: adóemelés, progresszív adózás és kiadáscsökkentés a szociális támogatások megnyirbálásával.
Felvetődik a kérdés: hogyan felelt meg Bulgária a maastrichti kritériumoknak, ha az IMF már most arra figyelmeztet, hogy a költségvetési hiány 2025-ben és 2026-ban is meghaladhatja a GDP három százalékát? A válasz kettős: egyrészt az eurócsatlakozás politikai döntés, ahol a földrajzi helyzet és a geopolitikai szempontok legalább annyira számítanak, mint a makrogazdasági mutatók. Másrészt a brüsszeli intézmények gyakran „rugalmasan” értelmezik a szabályokat, ha politikai érdek fűződik az adott ország gyors integrációjához.
Így fordulhat elő, hogy Bulgária beléphet az euróövezetbe, de rögtön az első évben szigorító csomaggal kell szembenéznie. Az új állami költségvetés tervezetét október 30-ig kell benyújtani a bolgár országgyűlésnek.
Az Európai Bizottság az orosz eszközök rovására fizetendő jóvátétel összegének meghatározásakor figyelembe kívánja venni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajna következő két évre vonatkozó pénzügyi szükségleteiről szóló értékelését – jelentette ki pénteken Valdis Dombrovskis, az Európai Bizottság gazdasági biztosa. Számolt be az rbc.ua hírportál a Reuters brit hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint az Európai Unió egy ilyen kölcsön biztosítására befagyasztott orosz eszközök felhasználásáról tárgyal. Ez támogatná Kijev pénzügyeit, miközben a közvetlen amerikai katonai segély csökken.
„Az Európai Bizottság jóvátételi kölcsönt javasol. Lényegében Ukrajna számára kölcsönt nyújtana a befagyasztott orosz eszközök készpénzállományából, anélkül, hogy ez befolyásolná Oroszország tulajdonjogát ezekre vonatkozóan” – mondta Dombrovskis
A biztos elmondása szerint a kölcsön részleteit, feltételeit és összegét jelenleg is vitatják. Az IMF Ukrajna szükségleteiről szóló következtetése, amelyet az alap már kidolgoz, fontos lesz az összeg meghatározásához – tette hozzá Valdis Dombrovskis.
(vb/rbc.ua)
[type] => post
[excerpt] => Az Európai Bizottság az orosz eszközök rovására fizetendő jóvátétel összegének meghatározásakor figyelembe kívánja venni a Nemzetközi Valutaalap (IMF) Ukrajna következő két évre vonatkozó pénzügyi szükségleteiről szóló értékelését – jelentette ki ...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1758317580
[modified] => 1758313232
)
[title] => Az EU és az IMF megállapodnak az Oroszország által Ukrajnának fizetendő jóvátétel összegéről
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=63795&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 63795
[uk] => 63806
)
[crid] => bey5821
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 10352
[image] => Array
(
[id] => 10352
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/valdis-dombrovskis-2.jpg
[original_lng] => 128618
[original_w] => 1200
[original_h] => 675
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/valdis-dombrovskis-2-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/valdis-dombrovskis-2-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/valdis-dombrovskis-2-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/valdis-dombrovskis-2-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/valdis-dombrovskis-2.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/valdis-dombrovskis-2.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/02/valdis-dombrovskis-2.jpg
[width] => 1200
[height] => 675
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1758354797:8
[_thumbnail_id] => 10352
[_edit_last] => 5
[views_count] => 3201
[_hipstart_feed_include] => 1
[_algolia_sync] => 444118102000
[_oembed_591bce97724e9893103d4235eacb39ab] =>
Добре дошла, България!
EU economy and finance ministers have approved #Bulgaria's entry into the euro area.
From 1 January 2026, 🇧🇬 will start using the euro and enjoy the benefits of joining the single currency.
