Az európai támogatási terv célja az energiarendszer stabilizálása és a stabil villamosenergia-ellátás biztosítása Ukrajna egész területén.
Ukrajna 100 millió eurós energetikai támogatást kap az EU-tól, és több mint 900 millió eurót a következő télre való felkészülésre. Ezt Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke jelentette be kijevi tájékoztatóján, február 24-én, kedden.
Emlékeztetett arra, hogy az Európai Bizottság a legnagyobb energetikai támogatója Ukrajnának.
A háború kezdete óta több mint 11 ezer generátort biztosítottunk. Januárban hatalmas mennyiséget biztosítottunk, de természetesen haladunk tovább. És ezért van egy új, 100 millió eurós csomagunk a sürgős támogatásra, hogy biztosítsuk azt, amire szükség van
– mondta.
Emellett von der Leyen elmondása szerint már kidolgoztak egy támogatási tervet a 2026-2027-es téli időszakra.
„Ez egy 920 millió eurós csomagot tartalmaz majd Ukrajna energiarendszerének stabilizálására. Hogy néhány példát említsek: biztosítja az ország egész területén a stabil villamosenergia-ellátást. Ezután előmozdítja a megújuló energiatermelés decentralizációját, említettük ennek fontosságát. Természetesen magában foglalja az elektromos hálózat, valamint a hő- és villamosenergia-termelés javítását és korszerűsítését” – mondta az Európai Bizottság vezetője.
Az Európai Unió támogatása az ukránok legfontosabb humanitárius szükségleteire összpontosít, az élelmiszer biztosításától kezdve az energia-fenntarthatóság támogatásáig a téli körülmények között – jelentette ki csütörtökön Hadja Lahbib, az Európai Bizottság tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Lahbib elmondta, az uniós támogatás olyan kulcsfontosságú ágazatokra irányul, mint az egészségügy, a lakhatás, a vízellátás, a közegészségügy és a higiénia. A polgári védelem, a vészhelyzetekben való oktatás és a humanitárius aknamentesítés szintén fontos területek. Külön figyelmet fordított a téli időszakra való felkészülésre. Hangsúlyozta, hogy a támogatás mindent magában foglal, amire az ukránok számára szükség van a fagyos tél átvészeléséhez.
Az EB tagja különösen az élelmiszer-, hálózsák-, lakhatási és természetesen a generátorok szállítását, valamint sok más, a hidegben való túléléshez elengedhetetlen dolgokat emelte ki. Adatokat szolgáltatott a finanszírozás összegéről is. A teljes körű háború kezdete óta az EU a tagállamaival együtt már 4,7 milliárd eurót adott humanitárius segélyre, amelyből 1,4 milliárd eurót közvetlenül az Európai Bizottság nyújtott. Összességében az Ukrajnának nyújtott teljes támogatás, beleértve a pénzügyi, katonai, humanitárius és menekültsegélyt, mára elérte a 193 milliárd eurót. Ukrajnának komoly pénzügyi segítségre van szüksége a nyugati partnerektől, mivel az államháztartás hiányát körülbelül 60 milliárd dollárra becsülik – mutatott rá Hadja Lahbib.
Ukrajna tervezi, hogy tárgyalásokat folytat az európai védelmi ipar fejlesztéséről, különös tekintettel a légvédelmi rakéták gyártására.
Ha Európa megkapta volna az Egyesült Államoktól az ígért rakéta-gyártási engedélyeket, gyorsabban tudta volna megerősíteni légvédelmét. Azonban az Egyesült Államok végül nem járult hozzá. Ezt Volodimir Zelenszkij ukrán elnök jelentette.
Az államfő elmondása szerint, az ukrán védelmi miniszterrel, Mihajlo Fedorovval tartott megbeszélésükön meghatározták a partnerországokkal való együttműködés és a stabil ellátás prioritásait. Ukrajna a következő hetekben számos tárgyalást és megbeszélést tervez.
Külön figyelmet fordítanak az európai védelmi ipar fejlesztésére, különösen a légvédelmi rakéták gyártására.
Beszélni fogunk arról is, hogy Európának szüksége van a saját légvédelmi rakétagyártására. Minden típusú rakétára, amelyre valóban szükség van. Már vannak bizonyos lépések: gyártókapacitások kiépítése, bővítése. De a munka üteme még mindig nem elegendő. A lehetséges gyártási mennyiségek is növelésre szorulnak
– mondta Zelenszkij.
Hozzátette, hogy Ukrajna már évekkel ezelőtt felvetette ezt a kérdést az Egyesült Államokkal folytatott tárgyalások során.
„Ukrajna még évekkel ezelőtt beszélt erről Amerikával arról, hogy Európában elegendő rakétagyártást kell létrehozni, többek között a Patriot-rakéták számára. Voltak ígéretek a gyártási engedélyekre, de az USA végül nem adott rá engedélyt. Pedig felajánlottuk a gyártást Ukrajnában, valamint közös gyártást a NATO-partnerekkel a régióban – Romániával, Lengyelországgal stb.” – mondta az elnök.
Hangsúlyozta: „Mindenki számára sokkal jobb lenne, ha ezt az eredményt gyorsabban sikerülne elérni”.
Az Európai Unió szerint drámainak az Egyesült Államok humanitárius segélyeinek csökkentéséről szóló döntését, a források hiánya miatt az EU kénytelen módosítani terveit, hogy a támogatás hatékonyabb legyen – jelentette ki csütörtökön Hadja Lahbib, az Európai Bizottság tagja az rbc.ua hírportálnak adott interjújában.
Mint Lahbib elmondta, jelenleg jelentős finanszírozási hiány van, amely folyamatosan növekszik. Ennek oka Donald Trump amerikai elnök döntése volt, miszerint csökkenti számos nemzetközi struktúra kiadásait. Washington különösen a Nemzetközi Migrációs Szervezet, számos ENSZ-ügynökség, valamint a nőket és civileket segítő nemzetközi nem kormányzati szervezetek finanszírozásának csökkentését jelentette be.
Az EB-tag hangsúlyozta, hogy ezeknek a döntéseknek a következményei drámaiak, mivel az emberi életek megmentésének szándékos megtagadását jelentik. Ezekre a kihívásokra válaszul az Európai Unió rugalmasságot mutatott, és kiigazította saját terveit. „Módosítottuk a terveinket, de nem fogjuk az Egyesült Államokat pótolni. „A fő cél most a hatékonyság növelése és az ellátási láncon való munka, amely a költségek 70–80%-át teszi ki” – mondta.
Mivel a szállítás nagyon drága, az uniós tisztségviselő megjegyezte, hogy az EU a lokalizációra összpontosít – a helyi résztvevők és erőforrások maximális bevonására. „Szorosan együttműködünk az összes ENSZ-szervezettel. Főként az OCHA-val (ENSZ Humanitárius Ügyek Koordinációs Hivatala – a szerk.), amely az ENSZ-szervezetek koordinátora” – magyarázta.
Az EU reméli, hogy a nagyobb hatékonyság és az új megközelítések révén enyhíteni lehet majd világszerte közel 300 millió ember szenvedését, akik jelenleg kritikus mértékben függenek a nemzetközi humanitárius segítségnyújtástól – vélekedett Hadja Lahbib.
Oroszország hadigazdasága továbbra is gyenge a nemzetközi nyomás miatt, és az EU-nak ragaszkodnia kellene az orosz árnyékflotta tengeri szolgáltatásainak teljes betiltásához, még akkor is, ha az Egyesült Államok vagy a G7-országok nem támogatják ezt a lépést, jelentette ki Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter az EU Gazdasági és Pénzügyi Tanácsa brüsszeli ülése előtt, számolt be az Ukrinform tudósítója.
„Putyin azt gondolta, hogy elég gyorsan megnyeri a háborút. Ez egyáltalán nem fog megtörténni. Négy év múlt el, Ukrajna háborúban áll, és mi segítünk nekik” – mondta a miniszter.
Elismerően szólt az EU munkájáról az Oroszország elleni szankciók 20.-ik csomagját illetően.
„Tudjuk, hogy a szankciók működnek” – mondta, megjegyezve, hogy sok tisztviselő korábban azt mondta, hogy Oroszország gazdasága továbbra is erős.
„De az igazság az, hogy a gazdaságuk kis méretű Az európai gazdaságnak csupán 12 százalékát teszi ki. De elsősorban nagyon gyenge. És most nagy nyomás alatt van, és ezt hírszerzési adatokból és a kutatók által közölt különböző adatokból tudjuk” – hangsúlyozta a pénzügyminiszter.
Dicsérte az EU egységességét is az Oroszországra nehezedő nyomás fokozásában.
Az árnyékflottán belüli orosz tankhajók tengeri szolgáltatásainak betiltásáról szólva azt javasolta, hogy az EU ezt az Egyesült Államok vagy a G7 támogatása nélkül is tegye meg.
„Jobb helyesen cselekedni, mint nem tenni semmit, de természetesen mindig jobb, ha több ország vesz részt benne”, mondta Elisabeth Svantesson svéd pénzügyminiszter.
[type] => post
[excerpt] => Oroszország hadigazdasága továbbra is gyenge a nemzetközi nyomás miatt, és az EU-nak ragaszkodnia kellene az orosz árnyékflotta tengeri szolgáltatásainak teljes betiltásához, még akkor is, ha az Egyesült Államok vagy a G7-országok nem támogatják e...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1771360140
[modified] => 1771339651
)
[title] => Az EU-nak be kellene tiltania az orosz tankhajók tengeri szolgáltatásait annak ellenére, hogy az USA nem támogatja
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=68339&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 68339
[uk] => 68331
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 68332
[image] => Array
(
[id] => 68332
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1754395511-248-1.jpg
[original_lng] => 128490
[original_w] => 630
[original_h] => 360
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1754395511-248-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1754395511-248-1-300x171.jpg
[width] => 300
[height] => 171
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1754395511-248-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1754395511-248-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1754395511-248-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1754395511-248-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2026/02/630-360-1754395511-248-1.jpg
[width] => 630
[height] => 360
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1771332490:12
[_thumbnail_id] => 68332
[_edit_last] => 12
[views_count] => 863
[_algolia_sync] => 701788330001
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 179
[1] => 531750
[2] => 4368
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európai Unió
[1] => orosz tankerek
[2] => tiltás
)
)
[5] => Array
(
[id] => 68195
[content] =>
Donald Trump hivatalba lépésével az Egyesült Államok leállította az ukrajnai támogatások 99 százalékát, a Kieli Világgazdasági Intézet pedig kiszámolta, mennyit is kellett fizetnie Németországnak a háború támogatása miatt – írja a Die Welt. Közben Észtország figyelmeztet Oroszország újrafegyverkezésére.
A portál idézi a Kieli Világgazdasági Intézet – a szervezet folyamatosan nyomon követi az Ukrajnának nyújtott valamennyi, vagyis pénzbeli, katonai és humanitárius támogatások összegét euróban számítva és GDP-arányosan feltüntetve – interaktív térképéről elérhető adatokat, amelyek alapján Ukrajna legnagyobb európai támogatói idáig ennyi pénzt fizettek a háború támogatásáért:
Németország: 9,01 milliárd euró
Nagy-Britannia: 5,44 milliárd euró
Svédország: 3,71 milliárd euró
Norvégia: 3,63 milliárd euró
Dánia: 2,61 milliárd euró
Miközben Washington leállította Ukrajna támogatását, addig a The Telegraph hasábjain – ahogy ezt megírtuk a hirado.hu oldalán – ítéletet mondtak az európai vezetők háborús politikájáról. A véleménycikk szerzője szerint az európai vezetők – név szerint Keir Starmer brit miniszterelnök, Emmanuel Macron francia elnök és Friedrich Merz német kancellár – most azért szenvedhetnek vereséget, mert alábecsülték Oroszország katonai és gazdasági kapacitásait és nem értették meg Moszkva és Peking geopolitikai prioritásait.
A brit hírportál publicistája szerint az európai politikai elit döntései az első világháborúból levont tanulságokon nyugszanak, amelyek napjainkra érvényüket veszítették.
Az Európai Unió az Oroszországhoz kapcsolódó összes kripto-tranzakció teljes betiltását javasolta, hogy megakadályozza Moszkvát abban, hogy a hagyományos bankrendszeren kívüli eszközökkel megkerülje a szankciókat, közölte a Financial Times az Európai Bizottság belső dokumentumára hivatkozva.
Az EU lemond az Oroszországhoz kapcsolódó egyes kripto-szolgáltatások elleni célzott szankciókról, és egy általános tilalom bevezetése felé hajlik.
Brüsszel úgy véli, hogy az egyes platformok szankciós listákra való felvételének gyakorlata hatástalan, mivel helyükön gyorsan új struktúrák jelennek meg a korlátozások megkerülésére.
Az Európai Bizottság azt javasolja, hogy tiltsák be az Oroszországban bejegyzett kripto-szolgáltatásokkal való bármilyen interakciót, valamint az Orosz Föderációban található kripto-eszközök átutalását vagy cseréjét lehetővé tevő platformok alkalmazását.
Megjegyezték, hogy a javaslatok valójában az orosz Garantex kripto-tőzsdéhez kapcsolódó vállalatok ökoszisztémája ellen irányulnak, amelyre még 2022-ben vetettek ki amerikai szankciókat. Az EU egy másik célpontja az A7 fizetési platform és a hozzá kapcsolódó rubel stabilcoin, az A7A5 volt.
Az EU, az USA és az Egyesült Királyság által korábban bevezetett korlátozások ellenére az Elliptic elemző cég januárban arról számolt be, hogy a stabilcoin összesített tranzakciós volumene meghaladta a 100 milliárd dollárt.
A bizottság azt is javasolta, hogy 20 bankot vegyenek fel a szankcionált szervezetek listájára, és tiltsák be a digitális rubelt használó tranzakciókat, amelyet az Orosz Központi Bank is támogat.
A francia elnök közös uniós adósságkapacitást és eurókötvényeket szorgalmazott a zöld technológiák, a védelem és a biztonság finanszírozására, azzal érvelve, hogy Európának be kell fektetnie a jövőjébe. Emmanuel Macron francia elnök a csütörtöki, versenyképességre összpontosító EU-csúcstalálkozó előtt figyelmeztetett, hogy Európának közös uniós adósságkapacitást kell használnia a stratégiai ágazatokba történő beruházások fellendítésére, különben fennáll a veszélye annak, hogy az Egyesült Államok és Kína „félresöpri” az országot.
Macron a vezető európai médiumokban kedden megjelent interjúkban azt mondta, hogy Európának fel kell készülnie a további összecsapásokra az Egyesült Államokkal, és a közelmúltbeli „grönlandi pillanatot” ébresztőként kell tekintenie a régóta halogatott gazdasági reformok végrehajtására.
A francia vezető figyelmeztetett, hogy Donald Trump amerikai elnök vámokkal fenyegette meg azokat az európai országokat, amelyek ellenezték a Grönland feletti ellenőrzés megszerzésére irányuló kísérletét, mielőtt januárban Davosban visszakozott volna.
„Jelenleg egy olyan szakaszban vagyunk, amit „grönlandi pillanatnak” neveznék” – mondta Macron a médiumoknak.
„Fenyegetések és megfélemlítések érik a lakosságot. Aztán hirtelen Washington meghátrál. És azt hisszük, vége. De egy pillanatig se higgyék el. Minden nap fenyegetések érik a gyógyszeripart és a digitális technológiát.”
Macron azt nyilatkozta, hogy a Trump-adminisztráció „nyíltan Európa-ellenes” és az EU „feldarabolására” törekszik.
Az eurókötvényekre adott nem „súlyos hiba” „Az EU eladósodottsága alacsonyabb az Egyesült Államokhoz és Kínához képest. A technológiai beruházási verseny idején súlyos hiba lenne elmulasztani ezt a hitelfelvételi kapacitást” – mondta Macron.
A francia vezető megismételte a közös adósság eurókötvényeken keresztüli felhívását, azzal érvelve, hogy az EU-nak évente körülbelül 1,2 billió eurónyi állami és magánberuházásra van szüksége a zöld és digitális technológiák, a védelem és a biztonság terén.
„Itt az ideje, hogy elindítsunk egy közös hitelfelvételi kapacitást ezekre a jövőbeli kiadásokra, jövőorientált eurókötvényeket” – mondta.
Az EU 2020-ban közös adósságot használt az európai gazdaság újraindítására a COVID-19 világjárvány után, de a franciaországi kísérletek, hogy ezeket az eszközöket állandósítsák, Németország és az általában takarékos északi tagállamok részéről erős ellenállásba ütköztek.
Az EU vezetői csütörtökön informális lelkigyakorlatot tartanak a belgiumi Alden Biesen kastélyban, hogy megvitassák az egységes piac megerősítését, a gazdasági függőségek csökkentését és a versenyképesség fokozását. Mario Draghi és Enrico Letta is csatlakozik a megbeszélésekhez, hogy megosszák nézőpontjaikat.
„Amikor égbekiáltó agresszió történik, nem szabad meghajolnunk, vagy megpróbálnunk egyezséget kötni” – mondta Macron. „Hónapokig próbálkoztunk ezzel a stratégiával, és nem működik. De mindenekelőtt stratégiailag arra készteti Európát, hogy növelje függőségét.”
A csütörtöki csúcstalálkozón a francia vezetésű „Made in Europe” stratégia terveiről is szó lesz, amely minimumkövetelményeket határozna meg a helyben gyártott termékek európai tartalmára vonatkozóan.
A megközelítés megosztotta az EU-tagállamokat, és aggodalommal töltötte el az autógyártókat és más iparági vezetőket.
Szerdán, február 4-én az Európai Unió tagállamainak nagykövetei az Állandó Képviselők Bizottságának (Coreper) ülésén megállapodtak az Ukrajna számára 2026–27-ben nyújtandó 90 milliárd eurós hitel mechanizmusairól, különös tekintettel arra, hogy harmadik országok is részt vehessenek ebben a folyamatban, számolt be a Jevropejszka Pravda tudósítója.
Az EU-nagykövetek megállapodtak az Ukrajna számára 2026-27-ben nyújtandó 90 milliárd eurós hitel mechanizmusairól.
„Az EU Tanácsának mandátuma előírja, hogy Ukrajnán és az Európai Szabadkereskedelmi Társulás/Európai Gazdasági Térség tagjain (Izland, Liechtenstein, Norvégia, Svájc – „az EU”) kívüli harmadik országok közvetlenül részt vehetnek az Ukrajna Támogatási Hitelében meghatározott védelmi termékek esetében” – tájékoztatta a ciprusi elnökség a Jevropejszka Pravdát.
Általánosságban feltételezhető, hogy védelmi termékeket csak az EU, Ukrajna vagy az EFTA/EGT országaiból származó vállalatoktól szabad vásárolni.
„Ha Ukrajna katonai szükségletei olyan védelmi termékek sürgős ellátását igénylik, amelyek nem állnak rendelkezésre az EU-ban, Ukrajnában vagy egy EFTA/EGT országban, számos célzott kivétel lesz érvényes” – tisztázták az „JP” forrásai.
Többek között azok az országok vehetnek részt az ukrán hitelből származó források felhasználásában, amelyek a SAFE rendelettel összhangban kétoldalú megállapodást kötöttek az Unióval, valamint azok az országok, amelyek biztonsági és védelmi partnerséget kötöttek az EU-val.
„Az ilyen országoknak kell kötelezettséget vállalniuk arra, hogy méltányos és arányos pénzügyi hozzájárulást nyújtanak a hitelfelvételekből eredő költségek fedezésére, és amelyek jelentős pénzügyi és katonai támogatást nyújtanak Ukrajnának” – magyarázta a ciprusi elnökség.
Az uniós nagykövetek által jóváhagyott törvénytervezeteket most be kell nyújtani az Európai Parlamentnek jóváhagyásra és elfogadásra:
a hitel végrehajtásáról szóló rendelet;
az Ukrajnának nyújtott pénzügyi eszközt (Ukrajna-keret) módosító rendelet;
a jelenlegi többéves pénzügyi keretről (MFF) szóló rendelet módosítása az uniós költségvetésből nyújtott pénzügyi támogatás garantálása érdekében.
„Miután minden lépés befejeződött, a Bizottság az idei év második negyedévének elején folyósíthatja az első részletet” – biztosított a ciprusi elnökség.
Az Európai Unió nagykövetei szerdán jóváhagyták az Ukrajnának szánt 90 milliárd eurós hitel részleteit, amely Kijev 2026–2027-es pénzügyi szükségleteinek nagy részét fedezné, és támogatná az ország orosz invázió elleni védekezését.
A hitelkonstrukcióról – amelyből Csehország, Szlovákia és Magyarország kimaradt – az uniós állam- és kormányfők még decemberben állapodtak meg, azzal a céllal, hogy biztosítsák Ukrajna középtávú finanszírozását, és fenntartsák az ország katonai ellenálló képességét az orosz támadással szemben.
A megállapodás értelmében 90 milliárd eurós összeg kétharmadát katonai támogatásra, egyharmadát pedig általános költségvetési célokra fordítják.
A katonai beszerzésekre vonatkozó szabályok szerint Kijevnek elsősorban ukrán vagy uniós gyártóktól kell fegyvereket és hadianyagot vásárolnia. Harmadik országokból csak meghatározott feltételek teljesülése esetén szerezhet be eszközöket.
Az Európai Tanács közleménye szerint, ha Ukrajna sürgős katonai igényei azonnali beszerzést tesznek szükségessé, és a szükséges termék nem érhető el az Európai Unióban, Ukrajnában vagy az EGT–EFTA-országokban, akkor célzott mentességek alkalmazhatók a forrásokra vonatkozó korlátozások alól.
A megállapodás életbe lépéséhez még az Európai Parlament jóváhagyása is szükséges, de a vezető frakciók már biztosították támogatásukról a csomagot.
A diplomaták abban bíznak, hogy ez rövid időn belül megtörténik, így az Európai Bizottság megkezdheti a források piaci felvételét, és akár már áprilisban sor kerülhet az első kifizetésekre.
Az uniós vezetők decemberben arról is döntöttek, hogy a hitelt közös uniós hitelfelvételből finanszírozzák, nem pedig az Európai Unióban befagyasztott orosz vagyon felhasználásával.
