Bezuhant hétfőn a devizapiacokon a török líra árfolyama. Miután Recep Tayyip Erdogan elnök leváltotta Naci Agbalt, a központi bank elnökét, korábbi tekintélyes pénzügyminiszterét, az ország fizetőeszköze több mint 17 százalékot esett.
Agbal csupán öt hónapig irányíthatta az ország monetáris politikáját. Csütörtökön a török jegybank a vártnál nagyobb mértékben, 200 bázisponttal emelte meg az irányadó kamatot, hogy fékezze a 15 százalékosra gyorsuló inflációt.
A piac kedvezően fogadta a döntést, majd értetlenül Agbal leváltását.
A török pénzügyminiszter közleményében tudatta; „a liberális árfolyamrendszer, a fiskális politika folytatódik az árstabilitás érdekében.”
Erdogan szerint ugyanis a magas kamat generálja az inflációt.
Ilke Toygür, az európai ügyek elemzője más megvilágításba helyezi a jegybankelnök leváltását. „Minden török bel-, vagy külpolitikai lépés a kormány (Erdogan) hatalomban maradását szolgálja. Ezért soha nem lehet tudni előre, mi fog változni. Példa erre a kilépés az isztambuli egyezményből, vagy a jegybankelnök a piac pénteki zárása utáni elmozdítása.”
Agbal utódának, Sahap Kavcioglunak nehéz dolga lesz, hogy visszaállítsa a jegybank hitelességét. A volt bankárt, kormánypárti törvényalkotót az Erdogan-féle alacsony kamat politikájának támogatójaként tartják számon.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Genel Müdürümüz ve SAHA İstanbul Yönetim Kurulu Başkanı Sayın @Haluk Bayraktar’ın katılımıyla Ukrayna ile iş birliği imza töreni gerçekleştirdik. 🇺🇦🇹🇷
We held a signing ceremony for cooperation with Ukraine, attended by our General Manager Mr. @Haluk Bayraktar, who serves as… pic.twitter.com/LHib2AncYz
2020-ban az áruk exportja 1349,7 millió dollárt tett ki, az importjuk pedig 1256,7 millió dollárt. 2019-hez képest az export 9,4% -kal (140,2 millió USD-vel), az import pedig 14,6% -kal (214,7 millió USD-vel) csökkent.
Ukrajna az elmúlt évben 119 országgal folytatott külkereskedelmi műveleteket. A járművek, berendezések és technikai felszerelések, valamint az elektromos berendezések a teljes összeg 60,9% -át tették, a fa és a fatermékek, valamint a különféle ipari termékek egyenként 7,8%-ot, a textíliák és textilek 7,7%-ot.
A legjelentősebb árukivitel az EU tagállamai közül Magyarországra (a teljes összeg 59,9%-a) és Németországra (9,1%) irányult.
Változatlan stabil kilátással megerősítette Oroszország hosszú futamú szuverén devizaadósság-kötelezettségeinek befektetési ajánlású „BBB” osztályzatát a Fitch Ratings – írja a Kitekintő.
A nemzetközi hitelminősítő a péntek éjjel Londonban bejelentett döntés indoklásában kiemelte, hogy a „BBB” besorolás tükrözi Oroszország hiteles és következetes szakpolitikai keretrendszerét és az erőteljes külső pénzügyi egyensúlyi helyzetet.
A Fitch adatai szerint Oroszország a hazai össztermék (GDP) 46 százalékának megfelelő nettó külső hitelezői pozícióban van, külső likviditási rátája a legmagasabb a cég besorolási listáján „BBB” osztályzattal szereplő összes szuverén adós közül, a hazai össztermékhez mért államadósság-rátája pedig a legalacsonyabb ugyanebben a besorolási csoportban.
A hitelminősítő becslése szerint az orosz GDP-érték tavaly 3,1 százalékkal csökkent. A Fitch Ratings londoni elemzői hangsúlyozzák ugyanakkor, hogy számításaik szerint a „BBB” osztályzati csoportban lévő többi államadós tavalyi gazdasági visszaesésének mediánmértéke 6,9 százalék volt.
A cég kiemeli, hogy a koronavírus-járvány megfékezését célzó oroszországi korlátozások kisebb mértékűek, mint más országokban, emellett a jelentős költségvetési ösztönzés, a nettó kereskedelemből eredő pozitív hozzájárulás, valamint az orosz szolgáltatási szektor viszonylag kis mérete védelmet nyújtott a hazai kereslet meredek visszaeséséből, valamint az OPEC-plusz megállapodás előírta – a növekedést önmagában 1 százalékponttal lassító – olajtermelés-csökkentésből eredő hatások ellen.
A devizapiaci intervenciók, az alacsony olajárak, valamint a nettó tőkekiáramlás ellenére Oroszország nemzetközi tartalékai tavaly 41,4 milliárd dollárral 595,8 milliárd dollárra emelkedtek. Ez 17,4 havi folyó külső fizetési kötelezettségnek, vagyis pontosan a 8,7 havi külső fizetést fedező BBB-medián kétszeresének felel meg – áll a Fitch Ratings elemzésében.
A hitelminősítő szerint ugyanakkor az orosz külső finanszírozási rugalmasságot – a befektetési ajánlású szuverén adósok körében egyedülálló módon – korlátozza az a tény, hogy Oroszország a nemzetközi szankciók miatt nem tud dollárkötvényeket kibocsátani, bár valószínűleg ez is a prudens monetáris és költségvetési politika egyik tényezője.
A szankciókockázat továbbra is magas és terheli az orosz államadós-besorolást. A jelenlegi amerikai törvények már lehetővé teszik a helyi valutában kibocsátott orosz szuverén adósságeszközökbe, a pénzügyi intézményekbe, valamint a kőolaj- és földgázszektorba irányuló külföldi befektetések akadályozását – áll az elemzésben.
A Fitch közölte: nem a széleskörűen kiterjesztett új szankciók bevezetését tartja a legvalószínűbb forgatókönyvnek, de az Egyesült Államokkal fennálló viszonyrendszer bizonytalan, és lefelé ható kockázatok terhelik.
A Fitch Ratings londoni elemzői ugyanakkor valószínűtlennek tartanak olyan amerikai szankciókat, amelyek lehetetlenné teszik a jelenlegi orosz szuverén adósságszolgálati kötelezettségek teljesítését, és alapeseti előrejelzési forgatókönyvükben olyan szankciók sem szerepelnek, amelyek megakadályoznák, hogy az orosz bankok dollárban bonyolítsanak le tranzakciókat.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség (KMKSZ) székházában csütörtökön tartott munkamegbeszélésen a határtalan fejlődés lehetőségéről volt szó.
Dr. Brenzovics László, a KMKSZ elnöke a résztvevők köszöntését követően ismertette a magyar kormány egyik döntését, mely szerint Debrecen lesz a második nagyváros Magyarországon, és felkérte a jelenlévő gazdasági és turisztikai szakértőket egy kérdőív kitöltésére.
A program célja, hogy Hajdú-Bihar megye székhelyét az országhatárokon átnyúló hatású üzleti, innovációs, közlekedési, oktatási, kulturális és egészségügyi központtá tegye. Ez egy olyan régiófejlesztés, amelynek vonzáskörzetébe beletartozik Kárpátalja is.
– A magyar kormánydöntés értelmében Debrecen központtal egy régiófejlesztési program van kidolgozásban, s ez egy határon átnyúló fejlesztési program lesz, amely érinti majd Kelet-Szlovákiát, Kárpátalját és a Partiumot is – hangsúlyozta Brenzovics László, s elmondta, a KMKSZ kapta azt a felkérést, hogy kezdje meg a dokumentumok összegyűjtését és az elképzeléseknek a benyújtását. – Ezzel kapcsolatban egy első anyagot fogunk elküldeni az illetékes bizottságnak. Mi összehívtuk azokat a szakembereket, akik részt vettek az Egán Ede-tervnek a kidolgozásában, és ma megbeszéltük azokat a fő irányokat, amelyek nem változnak. Elsősorban a gazdaságfejlesztés, a mezőgazdaság, a turizmus és a vállalkozásfejlesztés az, ami fontos a helyi magyarság számára. Különös hangsúllyal beszéltünk a határ menti infrastruktúra fejlesztéséről, hiszen jelenleg ez a legnagyobb problémánk: nem lehet átkelni a határon, bárminemű fejlesztés, kapcsolattartás lehetetlen. Nagyon fontos, hogy ennek a programnak a keretébe ezek a kérdések is bekerüljenek – összegezte a KMKSZ elnöke.
Dr. Berghauer Sándor, a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola Földtudomány és Turizmus Tanszékének docense, turizmus szakfelelős elmondta:
– A kárpátaljai magyar turisztikai régiónak a fejlesztése az anyaországgal összefüggésben történt meg. A korábbi időszakban ennek a fejlesztési alapnak a koncepcióját az Egán Ede fejlesztési terv tartalmazta. Nyilván, az eltelt időszakban sok minden megváltozott. Konkrétan, amikor befejeztük a stratégia kidolgozását, akkor kezdődött meg az orosz–ukrán konfliktus, ez egy intenzív változást hozott. Ennek megfelelően 2019-ben a Kárpátaljai Magyar Turisztikai Tanács az Egán Ede-központ felkérésére átdolgozta és egy új stratégiát adott ki – jegyezte meg.
Elhangzott, hogy a koronavírus-járvány kapcsán új helyzet állt elő, s ezek a dolgok mind befolyásolják a turisztikai vállalkozásokat is.
– A Kreatív Régió programnak köszönhetően jó lehetőséget kapunk: ha ez a régiófejlesztés megindul, a kárpátaljai turisztikai vállalkozások becsatlakozhatnak egy Kárpát-medencei fejlődési vérkeringésbe. Újraértékeljük magunkat, nyilván újabb súlypontokat vagy kitörési pontokat kell megállapítani. Valójában ezek inkább áthelyezések lesznek, és gyakorlatilag van arra remény, hogy újabb lendületet kapjon a kárpátaljai magyar turizmus fejlődése – emelte ki Berghauer Sándor, és kitért azokra az alapvető problémákra, amelyek a szakmai részét alkotják a kérdésnek, s külső tényezőként befolyásolják a turizmus fejlődését.
Mint mondotta, alapinfrastruktúra nélkül, amelyhez hozzátartozik egy jó úthálózat, elkerülőutak, határátjárhatóság, próbálkozhatunk mi sok mindennel, ha ezek a feltételek nem valósulnak meg, nagyon nehéz lesz kitörni.
– Ezenfelül pedig tudunk konkrét szakmai lépéseket tenni, irányítani a fejlesztéseket, hogy ne csak például a szállások fejlesztésére fordítsanak figyelmet, mert az csak egy jelenet. Legyenek attrakciófejlesztések, vagy kisebb régióknak a turisztikai feltérképezése, útvonalak kidolgozása, komplex szolgáltatások jelenjenek meg. Ezek mind fontos lépések ahhoz, hogy az a misszió, az a feladat, amit Kárpátaljára úgy ráruháznak, hogy turisztikailag nagyon jó adottságokkal rendelkezik, az meg is valósuljon. Sok esetben azzal szembesülünk, hogy ezek mind csak potenciálisan léteznek, a fejlesztési lépések pedig nagyon nehezen történnek meg – szögezte le a turisztikai szakértő.
A bizottság tagjai megküldik az elképzeléseiket, azt összegzik, s hétfőn Miskolcon kerül sor arra a konferenciára, ahol ez a program el fog indulni, és amelyen Brenzovics László is részt vesz.
A kormány kizárja az államcsőd lehetőségét Ukrajnában – mondta Szerhij Marcsenko ukrán pénzügyminiszter a Radio Szvobodának adott interjújában.
„Kizárt (az az államcsőd lehetősége – a szerk.) … Egy egyszerű példát hozok fel. A szomszédokkal lépcsőházban él. Egyszer átment hozzájuk, és azt mondta: adjatok kölcsön pénzt – hűtőt kell vennem. A szomszédok összedobtak – ön vett egy hűtőszekrényt” – mondta Marcsenko.
A miniszter folytatta, hogy javasolja, hogy az összeg felét adja vissza, mert az egész összeget nincs módjában megadni.
„A szomszédok azt mondják: te vagy a szomszédunk, megbocsájtunk. Argentína ezt kilencszer tette meg. Önök szerint lehet kilencszer megtéveszteni a szomszédokat? Ez normális gyakorlat? Úgy gondolom, hogy egyszer megteszi, a következő alkalommal egyszerűen nem nyitnak ajtót” – tette hozzá a miniszter.
Marcsenko hozzátette, hogy ez nem az a gyakorlat, amelyet át kellene venni és melyről érdemes beszélni: „Amikor a kedves parlamenti képviselők beszélnek erről, a hajam az égnek áll. Azt hiszem, ezt egyszer meg lehet tenni, de öt évre feledkezzenek meg mindenről. Már senki sem fog bízni önben. Ezt egyébként már átéltük.”
Kevesebb hagyományos, ám több hevített dohányterméket értékesített a Philip Morris International az első fél évben, amikor a cég nettó árbevétele 13,804 milliárd dollár volt, az egy évvel korábbihoz képest 4,5 százalékkal csökkent, a nettó profit 3,773 milliárd dollár volt – közölte a cég az MTI-vel.
Hagyományos cigarettából 151 milliárd darabot adott el a PMI 2020 második negyedévében, 17,6 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban, a hevített dohánytermékek 18,7 milliárd darabos forgalma azonban 24,3 százalékos éves növekedést mutatott.
A PMI füstmentes termékeinek nettó bevétele az első félévben elérte a 3,2 milliárd dollárt, ez a PMI teljes nettó bevételének már csaknem egynegyedét teszik ki. A vállalat célja, hogy 2025-re a teljes nettó bevétel 38-42 százaléka származzon a füstmentes termékekből.
Kiemelték, hogy az alternatív dohánytermékek piaca egyre nagyobb szeletet hasít ki a globális forgalomból, így a dohányipari cégek is felismerték, a hagyományos megoldások mellett érdemes füstmentes alternatívákkal megjelenniük a piacon. A PMI ezért teljes k+ f költségeinek 98 százalékát, és a kereskedelmi kiadások 71 százalékát fordította füstmentes termékek kutatására és értékesítésére tavaly.
Megemlítették, hogy az Amerikai Egyesült Államok Élelmiszer- és Gyógyszer-engedélyeztetési Hivatalának (FDA) legutóbbi döntése alapján az IQOS dohányhevítéses rendszer négy évre megkapta a lehetőséget, hogy „módosított kibocsátású dohánytermék” információ feltüntetésével értékesítsék.
Volodimir Zelenszkij elnök a hagyományos konferenciabeszélgetés formájában megtartott értekezleten kijelentette, hogy gazdasági válság miatt sokan elveszítették munkahelyüket vagy kényszerszabadságra mentek. Az állam kötelessége ebben az esetben a segítségnyújtás, közölte az Elnöki hivatal sajtószolgálata.
Erre válaszolva a miniszter kijelentette, hogy a kormány 358 ezer állampolgár és 180 ezer magánvállalkozó bérének kétharmadát téríti meg, mivel ideiglenesen szabadságon vannak, és ezért elveszítették fizetésüket.
A kormány a lehető legnagyobb mértékben egyszerűsítette a munkanélküli-segélyek folyósítását is, amelyet jelenleg 510 000 polgár igényelt.
A miniszter külön kihangsúlyozta az „5-7-9%” hitelprogram indítását és az adómértékek kompenzálását a gazdák számára.
Az államfő megjegyezte, hogy kétségei vannak afelől, hogy ezek a programok jelentős segítséget nyújtanak az ukrán polgárok többségének. „Ez szépen hangzik. De sokan megszenvedték, elvesztették munkájukat és kényszerszabadságon vannak. Ma az emberek sokkal kevesebbet kapnak. Az állam vagy tegyen valamit vagy biztosítson munkahelyet. Eljött az a pillanat, amikor óriási számú munkahelyet kell létrehozni. Az állami tulajdonú vállalkozások és az ipar újraindításának stratégiai szerepet kell játszania ebben” – mondta Zelenszkij.
Denisz Smihal miniszterelnök hozzátette, hogy a kormány most milliárdokat költ a vállalkozások támogatására, több százezer munkahelyet mentett meg, 240 000 ember foglalkoztatását biztosította. Az elnök felvette azt is, hogy biztosítani kell az ukrán tudósok számára a szükséges felszerelést, laboratóriumokat, finanszírozást, hogy országunknak a jövőben stratégiailag legyen lehetősége a gyógyszerek és oltások kidolgozására.
Thank you @POTUS for signing into law $12.35 bln in supplemental support for ??. The day before, the bill was backed by both houses of ?? Congress. We appreciate this powerful act of solidarity of the ?? people with ??. And the bicameral and bipartisan support of our state. 1/2
Discussed the #GrainfromUkraine initiative with @vonderleyen. Thanked for the huge ?? financial assistance, for work started on the 9th sanctions package. Noted that the price cap for Russian oil should be effective. Cooperation on ensuring ?? energy stability was also discussed.
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
I thanked him for participating in the Global Peace Summit and reinforcing the UN Charter, as well as for Kenya’s strong support for Ukraine’s sovereignty and territorial integrity.
A külügyminiszter kijelentette, hogy nemcsak a COVID-19 elleni küzdelemre kell összpontosítani, hanem gazdaság élénkítésére is.
Dmitro Kuleba, Ukrajna külügyminisztere kihangsúlyozta, hogy a koronavírus világjárvány okán nem kell újabb, államok közötti korlátozásokat kitalálni. Ezt Kuleba Lublinban (Lengyelország) jelentette ki Jacek Chaputowicz lengyel, Linas Linkevičius litván külügyminiszterekkel megtartott közös sajtótájékoztatón, közölte az UNIAN tudósítója.
„Ami a COVID-19-et illeti, valóban folyamatos kapcsolatban vagyunk egymással. A második hullámra készülünk. Nem számít, hány ilyen hullám lesz, nagyon fontos, hogy ne csak a COVID elleni harcra összpontosítsunk, hanem a gazdaságaink és vállalkozásaink érdekében folytatott harcra is, az emberek közötti kapcsolatokra egyaránt” – mondta a miniszter.
Véleménye szerint meg kell érteni, hogy a koronavírus hosszú ideig eltarthat. „És ahelyett, hogy újabb korlátozásokat találnak ki, azon kellene folyamatosan gondolkodnunk, hogyan segíthetjük vállalkozóinkat, hogyan segítsük állampolgáraink életét és fejlődését a koronavírus feltételei közt. Ez nagyon fontos. Nem szabad megengedni, hogy a koronavírus megölje az emberi kapcsolatokat és gazdaságainkat” – mondta a külügyi tárca vezetője.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
Met with Commissioner @PaoloGentiloni. Following @ZelenskyyUa’s initiative, I invited the EU to take a lead in rebuilding one of Ukraine’s war-torn regions. The EU will also support Ukraine’s economic recovery, further integration of goods & services into the EU’s Single Market. pic.twitter.com/8KK6GPz04Q
Donald Trump kettős stratégiával próbálja majd felvenni a harcot a kedvezőtlen körülményekkel: az amerikai elnök először újból felszítja a kereskedelmi háborút és felerősíti a Kína-ellenes retorikát, ezzel bűnbak-szerepbe kényszerítve az USA nagy ellenlábasát, majd minden létező eszközzel nekilát felpörgetni a gazdaságot, hogy az novemberre teljes gőzzel dübörögjön – vélik a Fidelity International elemzői.
A szakértők szerint az USA piacainak jövőjét mérlegelő befektetőkre két egymással ellentétes erő hat: a Covid-19 által előidézett recesszió és az elnökválasztási időszak. A Covid-válság sebessége és mindent átható következményei egész marék homokot szórtak Donald Trump eredeti, a nagyon erős gazdaságra alapozott kampánystratégiájának gépezetébe.
„Trump számára nem jó ómen, hogy Calvin Coolidge 1924-es újraválasztását kivéve eddig még egyetlen elnöknek sem sikerült másodszor is elnyernie a választók bizalmát, ha a választások előtti 24 hónapban recesszió volt az Egyesült Államokban. Ráadásul ha a másik oldal szerzi meg az elnöki széket, akkor jó eséllyel a szenátusban is fordul a kocka, így a demokraták kezébe kerül a kormányzati irányítás végrehajtó és törvényhozó ága is” – vélik az elemzők.
Szerintük 2020 elején sok befektető azt hitte, hogy az USA és Kína közötti főbb vitás kérdéseket sikerült elsimítani a kereskedelmi megállapodás első fázisának tavalyi aláírásával. „Csakhogy a Covid-19 által előidézett recesszió keresztülhúzta a számításokat. Trump azért írta alá az első fázisról szóló megállapodást, hogy a választások évében megóvja a gazdaságot a kereskedelmi háború kedvezőtlen hatásaitól, de ez a téma azóta kifulladt. A legújabb közvélemény-kutatások egyértelműen azt mutatják, hogy az amerikaiak többsége Kínát okolja a világot elborító járványért, aminek hatására a Trump-rezsim ölébe hullott a tökéletes bűnbak. Ezt látszik igazolni az is, hogy Trump újabban többször is emlegette a „kínai járványt”, vagy hogy Robert Lighthizer, az USA kereskedelmi főtárgyalója arra ösztönzi az USA vállalatait, hogy ellátási láncukból iktassák ki az olyan országokat, mint Kína, amelyek szerinte nem tisztességes eszközökkel folytatják a kereskedelmi versenyt” – hangsúlyozzák a Fidelity elemzői.
Trump azt persze tudja, hogy az nem lesz elég az újraválasztásához, hogy egyszerűen Kínára tolja a felelősséget: novemberig azt is el kell érnie, hogy a gazdaság látványosan magához térjen. A Fidelity szerint az a fő oka annak, hogy kormánya a járvány elfojtására vonatkozó meggyőző bizonyítékok nélkül döntött a gazdaság jelentős részének újranyitása mellett, pedig ez számos európai és ázsiai országban a korlátozások feloldásának egyik szigorú előfeltétele volt. Ennek hatására az USA gazdasága rövid távon gyorsabban fog talpra állni, de nő a járvány második vagy akár harmadik hullámának kockázata is. Az elnöknek óriási támogatást jelent a Fed, mely lényegében elkötelezte magát a rendhagyó módszerek, például a „helikopterpénz” és a „végtelen mennyiségi lazítás” mellett, amellyel a kormány intézkedéseinek finanszírozását biztosítja. A Fed már bejelentette, hogy tervei szerint legalább 2022-ig 0 százalékon tartja az alapkamatlábat, és a jelek szerint a munkaerőpiac fellendítését fontosabbnak tartja, mint az eszközárfolyam-buborékok növekedési kockázatának csökkentését. A Kongresszus kivételes intézkedésekkel minden korábbinál jobban megnyitotta a költségvetési csapokat is: egyes munkavállalók magasabb összegű munkanélküliségi segélyben részesülnek, mint amennyi a fizetésük lenne, ha visszatérnének dolgozni. Ennek hatására a háztartások megtakarítási aránya 30 százalék fölé szökött, amihez foghatóra legalább hatvan éve nem volt példa az országban.
A talpra állást fenyegető egyik legnagyobb veszély, hogy július végén megszűnik a magánszemélyeknek nyújtott ideiglenes támogatások jelentős része. Larry Kudlow, a Fehér Ház gazdasági tanácsadója szerint a kormányzatnak nem áll szándékában megújítani ezeket, hogy az embereket arra ösztönözze, hogy kezdjenek újra dolgozni. Ha a piac pezseg és a foglalkoztatottsági adatok is jók, akkor a Kongresszus vélhetően nem fog újabb ösztönző intézkedéseket hozni, aminek – egyéb következményei mellett – a fogyasztói kiadásokra is érdekes hatása lehet.
Eközben a választási taktikázás és a gazdasági talpra állást forszírozó szabályozói beavatkozások jelentős bizonytalanságokat is okoznak, és a megbomlik a piaci egyensúly, mivel a befektetők a jól bevált nyerteseket, például a technológiai papírokat és az „otthonról dolgozós” papírokat részesítik előnyben, de időnként szerencsét próbálnak egy-egy különösen nehéz helyzetbe került, amúgy jó értéket kínáló részvénnyel is. „Az adott körülmények között továbbra is a hosszú távú növekedési részvényeket részesítjük előnyben, amelyek többféle makrogazdasági szcenárió közepette is képesek lehetnek megállni a helyüket. Fokozatosan a ciklikus növekedési papírok arányát is növelni kezdtük, akkor vásárolva belőlük, amikor az árfolyamuk hirtelen megzuhant, mivel úgy érezzük, az USA következő három évi kilátásai a 2020-as zűrzavar ellenére is biztatóak” – tette hozzá Al-Hilal István, a Fidelity International közép-kelet-európai igazgatója.
США схвалили продаж Україні до 16 патрульних катерів Mark VI і супутнього обладнання. Це підвищить спроможності @UA_NAVY, допоможе протистояти наявним і потенційним загрозам у Чорному і Азовському морях. Я вдячний американським партнерам, які надалі міцно підтримують Україну! 1/3
Help where it is needed: The United States, through its EXBS program, announced $4mln in aid to Ukraine's Maritime Guard in Mariupol and Berdyansk. Facilities and equipment will give the Maritime Guard 24-hour ability to deter and respond to aggression on the Sea of Azov. pic.twitter.com/FwkyJe1qsS
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
The actions I’m taking on supply chains are aimed at making sure you have what you need – whether that’s presents that arrive on time or a kitchen appliance. We’re working around the clock to speed things up.pres pic.twitter.com/DRIcLOQqYp
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
Környezeti szempontból és az állatvédők szemszögéből is igencsak támadható a selyem. Már van olyan divatcég, amelyik felhagyott a forgalmazásával, ám van egy probléma: kistermelők millióinak megélhetése kerülhet veszélybe.
A selymet a selyemhernyók gubójáról nyerik. Egyes források szerint 3000, mások szerint akár 6600 selyemhernyóra van szükség egy kilogramm selyemhez. Egy hektárnyi eperfáról több mint 10 tonna levelet nyerhetünk, ami 200 kilogramm hernyónak elég táplálékul – ennyi falevél és hernyó kell mindössze 40 kiló nyers selyem előállításához, de ennél is kevesebb selymet nyerünk, ha kézzel tekerik le és nem géppel.
Bár a selyemhernyók táplálékául szolgáló eperfa organikusan, vegyszerek nélkül nő és jóval kisebb a vízigénye, mint a pamuttermesztés alapjául szolgáló gyapotnak, mire a nyersanyagból kész selyemszövet lesz, addigra jelentős környezeti károk keletkeznek. A ruházati ipar alapanyaginak fenntarthatóságát rangsoroló Higg Materials Sustainability Index alapján a selyem környezeti besorolása nagyon rossz: a legmagasabb pontszámot kapta és ezzel a rangsorolt anyagok közül a leginkább szennyező környezeti szempontból. A rangsor alapján a selyem szennyezőbb, mint a kőolajszármazékokból készült szintetikus anyagok többsége.
A Sao Paolo-i Egyetem 2017-es kutatása is arra jutott, hogy a bőr után a legszennyezőbb anyag a divatiparban a selyem, hiszen hiába természetes eredetű, nagyon sok kemikáliát használnak, mire szövet készül belőle. A brit Waste & Resources Action Plan szervezet számításai alapján a selyemszövet készítése során keletkezik a legtöbb szén-dioxid, jóval több, mint bármelyik szintetikus anyag esetében. Előállítása pedig összességében nagyobb károsanyag-kibocsátással jár, mint a poliészteré, vagy a poliamidé.
A selyemkészítésnek ezenfelül nagy az energiaigénye, már csak amiatt is, hogy számos lépés nyomán lesz a nyers alapanyagból fényes szövet. Az Amerikai Divattervezők Tanácsának (CFDA) adatai alapján a selyem „életútja” során ezerszer több energiára van szükség, mint például a polietilén gyártásához, kezdve a selyemhernyók keltetőjeként működő épületek megfelelő hőmérsékletének biztosításától. Ezen felül fehérítőket és formalint is használnak a fertőtlenítéshez a hernyótenyésztés minden fázisában, és annak ellenére, hogy a selymet jól lehetne természetesen is színezni, a kereskedelmi forgalomba kerülő anyagok esetében vegyi festést használnak.
A selyem az alapanyagok világpiacának ugyan rendkívül kis százalékát (0,2 százalékot) teszi ki, de így is több milliárd dolláros üzletágat jelent. Az iparági elemzések szerint 2021-re elérheti a majdnem 17 milliárd dollárt. Egy egységnyi nyers selyem ugyanis körülbelül hússzor többe kerül, mint a nyers pamut.
Természetesen Kína a világ legnagyobb selyemtermelője: hatszor akkora a részesedése a piaci tortából, mint a második helyezettnek, Indiának. Továbbá Üzbegisztán, Thaiföld és Brazília jelentős selyemtermelők: bár több mint 60 országban tenyésztenek selyemhernyókat, ez az öt ország adja a világ selyemhernyó-tenyésztésének a 99 százalékát. Ipari mennyiségű selymet azonban csak Kína, India és Brazília tud előállítani.
Kínában főként gépesítették a selyemkészítést, így is 1 millió főt foglalkoztat a selyemipar. Ezzel szemben Indiában már 79 millió ember megélhetése múlik a selymen – főként vidéki, elhagyatottabb területeken, ahol nagyrészt a hernyófarmok találhatóak. A selyemhernyó-tenyésztéshez hasonlóan például a pálmaolaj-termesztés kapcsán is kiemelték nemrég kutatók, hogy az iparágak támadása és így a kereslet csökkenése rendkívül káros lehet azokra a vidéki kistermelőkre, akiknek az ehhez hasonló tevékenységek nyújtanak akár egyedüli megélhetést.
Szintén a CFDA tért ki arra, hogy Thaiföldön is 20 ezer szövő család él meg a selyemiparból és a vadselyem mind Kínában, mind Indiában kisebb törzseknek is bevételt nyújt egész évben. Egyes mexikói falvakban pedig a selyemkészítésből származó bevételből kerül kenyér számos nő és így család asztalára. Így a selyemipar gépesítése jelentősen veszélyezteti az iparág által foglalkoztatottak megélhetését – a selyem ugyanis a mai napig döntően a kézimunkán alapszik.
