Array
(
[count_posts] => 10
[cache_key] => Query_Posts::global::hu::YTo1OntzOjQ6ImxhbmciO3M6MjoiaHUiO3M6NzoiZG9tYWlucyI7YToxOntpOjA7czo4OiJlY29ub21pYyI7fXM6Njoib2Zmc2V0IjtpOjUwO3M6OToidGF4X3F1ZXJ5IjthOjE6e2k6MDthOjM6e3M6ODoidGF4b25vbXkiO3M6ODoicG9zdF90YWciO3M6NToiZmllbGQiO3M6MjoiaWQiO3M6NToidGVybXMiO2E6MTp7aTowO2k6MjU5O319fXM6MTE6ImFmdGVyTG9ja2VyIjtpOjA7fQ==
[has_result] => 1
[posts] => Array
(
[0] => Array
(
[id] => 36789
[content] =>
Kína külső adóssága 2450 milliárd dollár volt 2022 végén, egy év alatt 293,8 milliárd dollárral, 10,7 százalékkal csökkent az ország devizafelügyeletének (SAFE) adatai szerint.
A szeptember végi adathoz képest az adósságállomány 28,7 milliárd dollárral, 1,2 százalékkal mérséklődött a múlt év végére.
A közép- és hosszúlejáratú kötelezettségek aránya december végén a teljes adósság 45 százalékát tette ki, ami megegyezik a három hónappal korábbival.
A SAFE adatai szerint december végén a teljes külső adósság 45 százaléka állt fenn nemzeti valutában, a mutató 1 százalékponttal nőtt szeptemberhez képest.
Kína külső adóssága 2022 végén 2744 milliárd dollár, 2021 végén 2750 milliárd dollár, 2020 végén 2400 milliárd dollár, 2019 végén pedig 2057 milliárd dollár volt.
[type] => post
[excerpt] => Kína külső adóssága 2450 milliárd dollár volt 2022 végén, egy év alatt 293,8 milliárd dollárral, 10,7 százalékkal csökkent az ország devizafelügyeletének (SAFE) adatai szerint.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680706980
[modified] => 1680690020
)
[title] => Jelentősen csökkent Kína külső adóssága tavaly
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36789&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36789
[uk] => 36805
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36790
[image] => Array
(
[id] => 36790
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[original_lng] => 40383
[original_w] => 600
[original_h] => 315
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook-300x158.jpg
[width] => 300
[height] => 158
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/04/csokkent-kina-kulso-adossaga-facebook.jpg
[width] => 600
[height] => 315
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1680768913:2
[_thumbnail_id] => 36790
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1646
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1686464560
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1706259602
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 12976
[1] => 259
[2] => 156978
)
[tags_name] => Array
(
[0] => adósság
[1] => Kína
[2] => külső adósság
)
)
[1] => Array
(
[id] => 36662
[content] =>
Kína és Brazília történelmi megállapodást kötött arról, hogy saját valutájukban fognak egymással kereskedni, és elhagyják a közvetítőként használt amerikai dollárt.
Kölcsönös valutakereskedelemről szóló megállapodást írt alá Kína és Brazília, elhagyva az amerikai dollárt mint közvetítő eszközt. Ezen felül az élelmiszer- és ásványi anyagokkal kapcsolatos együttműködés kiterjesztését is tervezik – írja az AFP hírügynökség.
A megállapodás lehetővé teszi, hogy Kína, az USA legfőbb riválisa, valamint Brazília, Latin-Amerika legnagyobb gazdasága közvetlenül bonyolítsa le hatalmas kereskedelmi és pénzügyi tranzakcióit, és a dollár helyett jüant váltson reálra és fordítva.
„A várakozások szerint ez csökkenteni fogja a költségeket és elősegíti a még nagyobb kétoldalú kereskedelmet, továbbá megkönnyíti a befektetéseket” – áll a brazil kereskedelem- és befektetésösztönző ügynökség (ApexBrasil) közleményében.
A legfrissebb adatok szerint Kína továbbra is Brazília legnagyobb kereskedelmi partnere (2009-ben előzte meg az Egyesült Államokat), tavaly rekordösszegű, 150,5 milliárd dolláros kereskedelmi forgalom bonyolódott le a két ország között. Kína egyben Brazília legnagyobb exportpiaca is, az összes kivitel több mint egyharmadát adja.
A megállapodást egy magas szintű kínai-brazil üzleti fórum után jelentették be Pekingben. Luiz Inácio Lula da Silva brazil elnök eredetileg egy nagyszabású kínai látogatás részeként vett volna részt a fórumon, de vasárnap bizonytalan időre el kellett halasztania útját, miután tüdőgyulladással megbetegedett.
A tisztviselők szerint a Kínai Ipari és Kereskedelmi Bank (ICBC) és a brazil Banco BOCOM BBM fogja végrehajtani a tranzakciókat.
Kína korábban hasonló megállapodásokat kötött Oroszországgal, Pakisztánnal és számos más országgal.
[type] => post
[excerpt] => Kína és Brazília történelmi megállapodást kötött arról, hogy saját valutájukban fognak egymással kereskedni, és elhagyják a közvetítőként használt amerikai dollárt.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1680274980
[modified] => 1680261540
)
[title] => Újabb csapás a dollárnak: Kína és Brazília megállapodtak a dollár elhagyásáról
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=36662&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 36662
[uk] => 36669
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 36663
[image] => Array
(
[id] => 36663
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol.png
[original_lng] => 1416703
[original_w] => 1187
[original_h] => 498
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol-300x126.png
[width] => 300
[height] => 126
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol-768x322.png
[width] => 768
[height] => 322
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol-1024x430.png
[width] => 1024
[height] => 430
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol.png
[width] => 1187
[height] => 498
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol.png
[width] => 1187
[height] => 498
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/03/screenshot-2023-03-31-at-11-12-44-kina-es-brazilia-tortenelmi-megallapodast-kotott-a-dollar-elhagyasarol.png
[width] => 1187
[height] => 498
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1680268887:2
[_thumbnail_id] => 36663
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 2065
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1686398268
[_oembed_fadcc2a6ec9989629f912d238219d961] => {{unknown}}
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 1593
[1] => 41
[2] => 17
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Aktuális
[1] => Cikkek
[2] => Sürgős
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 3455
[1] => 12399
[2] => 259
[3] => 148
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Brazília
[1] => jüan
[2] => Kína
[3] => megállapodás
)
)
[2] => Array
(
[id] => 34373
[content] =>
Értékben tekintve több mint duplájára nőt 2022-ben az előző évhez képest Kína cseppfolyósított és vezetékes földgázimportja Oroszországból – számolt be a hirado.hu a kínai vámhivatal adataira hivatkozva.
Kína 3,98 milliárd dollár értékben importált vezetékes földgázt tavaly Oroszországból, 2,6-szor nagyobb összegben az előző évinél. A cseppfolyósított földgáz importja 2,4-szeresére emelkedett, 6,75 milliárd dollárra.
A kínai olajimport Oroszországból tavaly 44,0 százalékkal 58,38 milliárd dollárra emelkedett.
Az importvolumen olajból 8,3 százalékkal, cseppfolyós földgázból 44,0 százalékkal nőtt tavaly. A vezetékes földgáz importált mennyiségét a vámhivatal nem adta meg közleményében.
A beszerzési értéknek az importált mennyiségét meghaladó mértékű növekedése az energiaáraknak az Oroszország ellen életbe léptetett szankciók miatt bekövetkezett emelkedésére vezethető vissza.
(MTI/hirado.hu)
[type] => post
[excerpt] => Értékben tekintve több mint duplájára nőt 2022-ben az előző évhez képest Kína cseppfolyósított és vezetékes földgázimportja Oroszországból
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1674416100
[modified] => 1674320335
)
[title] => Kína oroszországi energiaimportja értékben tekintve több mint a duplájára nőtt 2022-ben
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=34373&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 34373
[uk] => 34458
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 34374
[image] => Array
(
[id] => 34374
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz.jpg
[original_lng] => 676360
[original_w] => 2048
[original_h] => 1152
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-1024x576.jpg
[width] => 1024
[height] => 576
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz-1536x864.jpg
[width] => 1536
[height] => 864
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2023/01/kina-oroszorszag-penz.jpg
[width] => 2048
[height] => 1152
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1675182631:5
[_thumbnail_id] => 34374
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 2237
[translation_required_done] => 1
[_oembed_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => Friend from Moscow sends this photo: @JagermeisterUSA is being sold in Russia after being imported via China. pic.twitter.com/MIwU6hlV45
— Julia Ioffe (@juliaioffe) March 8, 2023
[_oembed_time_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => 1679225801
[_oembed_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => #SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
— NEXTA (@nexta_tv) April 24, 2023
[_oembed_time_ad54aba56e5f7d00fd8c7363e7fb97ca] => 1683215154
[_oembed_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 7 May 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/RwUoR1noSV
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dpkV4CyZVP
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 7, 2023
[_oembed_time_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => 1684344223
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta Clean- Latte- Woke- Leftist ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1685722113
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1687855505
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1690363667
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 11
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Kiemelt téma
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 25561
[1] => 1181
[2] => 259
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => energiaszektor
[1] => import
[2] => Kína
[3] => Oroszország
)
)
[3] => Array
(
[id] => 32287
[content] =>
Június végén az Egyesült Államok betiltotta az Oroszországból származó arany importját, egy hónappal később az Európai Unió is hasonló döntést hozott. Ezek után közel kétszeresére nőtt az Oroszországból származó aranyérc és arany koncentrátum mennyisége a kínai aranyimporton belül.
Októberben az orosz vállalatok 2,16 tonna aranyat szállítottak Kínába 124,6 millió dollár értékben, ami 2016 óta a legnagyobb mennyiség. Ennek ellenére Oroszország továbbra is marginális szereplő a kínai aranypiacon, amelyet olyan országok dominálnak, mint Svájc, Kanada vagy Dél-Afrika – közölte a Kínai Népköztársaság Általános Vámigazgatása. Január és október között összesen 5,72 tonna orosz arany érkezett Kínába, ami 1,9-szer több az előző év azonos időszakához képest.
2021-ben a orosz vámhatóság adatai szerint Oroszország összesen 302,17 tonna aranyat exportált különböző országokba.
Június végén az Egyesült Államok betiltotta az Oroszországból származó arany importját. Egy hónappal később az Európai Unió is hasonló döntést hozott.
[type] => post
[excerpt] => Június végén az Egyesült Államok betiltotta az Oroszországból származó arany importját, egy hónappal később az Európai Unió is hasonló döntést hozott. Ezek után közel kétszeresére nőtt az Oroszországból származó aranyérc és arany koncentrátum menn...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1669671120
[modified] => 1669655441
)
[title] => Majdnem megduplázódott az orosz arany exportálása Kínába
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32287&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32287
[uk] => 32311
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 11145
[image] => Array
(
[id] => 11145
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[original_lng] => 172961
[original_w] => 800
[original_h] => 533
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/03/arany-banya-banyaszas1.jpg
[width] => 800
[height] => 533
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669706725:8
[_thumbnail_id] => 11145
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2212
[translation_required_done] => 1
[_oembed_88327963e8d1cba034572232dc82744c] =>
[_oembed_time_88327963e8d1cba034572232dc82744c] => 1677578686
[_oembed_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => Friend from Moscow sends this photo: @JagermeisterUSA is being sold in Russia after being imported via China. pic.twitter.com/MIwU6hlV45
— Julia Ioffe (@juliaioffe) March 8, 2023
[_oembed_time_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] => 1678985122
[_oembed_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 7 May 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/RwUoR1noSV
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dpkV4CyZVP
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) May 7, 2023
[_oembed_time_e28e1abdb23f84050c322a3b64abd9b2] => 1684170928
[_oembed_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => These well-known western companies are still operating in russia despite the war".https://t.co/V5oqbHNFD5
— Pakrïta ??? (@PakritaPiou) May 19, 2023
[_oembed_time_a2202129f444f98dcb66f1df8399950a] => 1686591853
[_oembed_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => #Lithuania's government plans to ban transfer of 65 product types via its territory to #Belarus and #Russia:https://t.co/zZoGOhiyL0
— Alex Kokcharov (@AlexKokcharov) June 16, 2023
[_oembed_time_e07091115bb9d5144385391afcf29f27] => 1687962463
[_oembed_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => Latest Defence Intelligence update on the situation in Ukraine - 30 June 2023.
Find out more about Defence Intelligence's use of language: https://t.co/ILW5iqvR7b
?? #StandWithUkraine ?? pic.twitter.com/dVxlihVbhS
— Ministry of Defence ?? (@DefenceHQ) June 30, 2023
[_oembed_time_cb4f2a27be231ee85a4358aa5c1c7837] => 1688748264
[_oembed_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => Als langjähriger @wko_aw #Wirtschaftsdelegierter kann ich die Aussagen von HBM Alexander Schallenberg #BMEIA zu #Niger und #EU im #FAZ Interview nachvollziehen https://t.co/wAj5pHa3kZ
— Dr Rudolf Thaler (@RudolfThaler) September 2, 2023
[_oembed_time_57125c8e3c94d6f4122cb7e91bb02269] => 1695560023
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1171
[1] => 152
[2] => 259
[3] => 183
)
[tags_name] => Array
(
[0] => arany
[1] => export
[2] => Kína
[3] => Oroszország
)
)
[4] => Array
(
[id] => 32015
[content] =>
A történelem leghosszabb futamidejű gázszállítási szerződését kötötte meg Kína és Katar. A Qatar Energy állami tulajdonú vállalat 27 éven keresztül szállít földgázt Kínának.
A Qatar Energy állami tulajdonú vállalat 27 éven keresztül évente négymillió tonna cseppfolyósított földgázt (LNG) szállít Kínának – jelentette be hétfőn a vállalat. A Qatar Energy vezérigazgatójának tájékoztatása szerint a szerződés a leghosszabb futamidejű az LNG-iparág történetében.
Katar 2027-ig hatvan százalékkal kívánja növelni LNG-termelését. Ezt követően az ország évi 126 millió tonnát fog termelni.
A katari földgáz legnagyobb felvevőpiaca Kína, Japán és Dél-Korea. Az ukrajnai háború kezdete óta Németország és más európai országok is egyre nagyobb tételekben vásárolnak cseppfolyósított földgázt. Hosszú távú szállítási szerződéseket azonban nem áll szándékukban kötni, mivel átmeneti energiaforrásnak tekintik a cseppfolyósított földgázt.
(MTI/Index)
[type] => post
[excerpt] => A történelem leghosszabb futamidejű gázszállítási szerződését kötötte meg Kína és Katar. A Qatar Energy állami tulajdonú vállalat 27 éven keresztül szállít földgázt Kínának.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1669129380
[modified] => 1669110794
)
[title] => Rekordtávú gázszállítási szerződést kötött Kína és Katar
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=32015&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 32015
[uk] => 32075
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 32016
[image] => Array
(
[id] => 32016
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763.jpg
[original_lng] => 168046
[original_w] => 1600
[original_h] => 798
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-300x150.jpg
[width] => 300
[height] => 150
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-768x383.jpg
[width] => 768
[height] => 383
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-1024x511.jpg
[width] => 1024
[height] => 511
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763-1536x766.jpg
[width] => 1536
[height] => 766
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763.jpg
[width] => 1600
[height] => 798
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/11/55df42fa48d33e979876f154362e3763.jpg
[width] => 1600
[height] => 798
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1669201499:3
[_thumbnail_id] => 32016
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 2
[views_count] => 2147
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1685695446
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1705678631
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 29560
[1] => 32949
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => gázszerződés
[1] => Katar
[2] => Kína
)
)
[5] => Array
(
[id] => 30919
[content] =>
Az e-cigaretta gyártására és importjára 36 százalékos adókulcsot, míg az e-cigaretta nagykereskedelmi forgalmazására 11 százalékos adót vetnek ki.
A kínai pénzügyminisztérium kedden közzétett közleménye szerint november 1-jétől fogyasztási adót vetnek ki az e-cigarettákra – tudatta a Reuters. Az adópolitika ezáltal még jobban bebetonozza Kína e-cigaretta-iparát az állami dohánymonopóliumba.
Az e-cigaretta gyártására és importjára 36 százalékos adókulcsot, míg az e-cigaretta nagykereskedelmi forgalmazására 11 százalékos adót vetnek ki.
Kína már régóta a világ legnagyobb e-cigaretta-gyártója, bár a fogyasztás elmarad az Egyesült Államok és más nyugati országok fogyasztásától.
A Juul amerikai e-cigaretta-cég tengerentúli sikerén felbuzdulva rengeteg tőkefinanszírozott startup jelent meg 2018-ban, amelyek e-cigarettákat forgalmaznak a hazai fogyasztóknak. A cégek működésük során kihasználták a joghézagokat, és végül felkeltették a dohánytermékek értékesítését szabályozó Állami Dohánymonopólium-felügyelet (STMA) figyelmét.
Az STMA 2021-ben bejelentette, hogy az e-cigarettával foglalkozó cégeknek engedélyt kell szerezniük ahhoz, hogy a jövőben is árusíthassák termékeiket. A követelmények és a kísérő szabályozások – amelyek között szerepelt az ízesített e-cigaretták értékesítésének betiltása – konszolidációs és bezárási hullámot indítottak el az ágazatban.
A Relx Technology márka és a Smoore International Holdings saját márkás gyártó részvényei folyamatosan estek, bár mindkét vállalat megkapta a szükséges engedélyeket 2022-ben.
A dohánytermékek továbbra is jelentős bevételt termelnek Peking számára, a cigarettaeladások évente a központi kormányzat adóbevételeinek nagyjából 5 százalékát teszik ki. Ez a pénz részben hozzájárult Kína technológiai ambícióinak finanszírozásához is. Az STMA a kínai Ipari és Információs Technológiai Minisztérium (MIIT) alatt működik. A China Tobacco, az STMA kereskedelmi ága, részvényese a kínai csipipar államilag támogatott befektetési alapjának.
[type] => post
[excerpt] => Az e-cigaretta gyártására és importjára 36 százalékos adókulcsot, míg az e-cigaretta nagykereskedelmi forgalmazására 11 százalékos adót vetnek ki.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1666776840
[modified] => 1666742810
)
[title] => Keményen megadóztatja az e-cigarettás cégeket Peking
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30919&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30919
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30920
[image] => Array
(
[id] => 30920
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ecigi.png
[original_lng] => 517294
[original_w] => 695
[original_h] => 393
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ecigi-150x150.png
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ecigi-300x170.png
[width] => 300
[height] => 170
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ecigi.png
[width] => 695
[height] => 393
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ecigi.png
[width] => 695
[height] => 393
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ecigi.png
[width] => 695
[height] => 393
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ecigi.png
[width] => 695
[height] => 393
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/ecigi.png
[width] => 695
[height] => 393
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1666732127:4
[_thumbnail_id] => 30920
[_edit_last] => 4
[translation_required] => 1
[views_count] => 1325
[translation_required_done] => 1
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1685796822
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1707418524
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 1555
[1] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => adózás
[1] => Kína
)
)
[6] => Array
(
[id] => 30534
[content] =>
A gázárakkal küszködő Európa számára újabb csapásként hathat a hír, miszerint Kína nem értékesít több LNG-t külföldi országok számára.
A kínai energetikai vállalatok egyértelmű utasítást kaptak a cseppfolyósított gáz exportjának leállításával kapcsolatban, ugyanis a közelgő téli szezon előtt az ázsiai ország azon van, hogy biztosítsa saját ellátását.
A pekingi kormányzat arra kérte az állami gázimportőröket, hogy ne adjanak el több cseppfolyósított földgázt az európai és ázsiai energiahiánnyal küzdő vevőknek, ugyanis a PetroChina, a Sinopec, és a Cnooc vállalatok vezetőit is arra utasították, hogy tartsák meg téli készleteiket hazai felhasználásra.
A lap szerint Peking azt követően hozta meg a döntést, hogy a legfrissebb becslések szerint a jelenlegi szintek tartása mellett kis mértékű gázellátási hiány léphetne fel az országban, kockáztatni pedig nem szeretnének, ezért értékesítés helyett a hazai ellátás biztosítására koncentrálnak.
A hír nem jött jól az európai piac számára, ahol a gáz ára ugyan közel 60 százalékkal csökkent az augusztusi csúcshoz képest, ám még így is magasak az árak, miközben az Oroszországból érkező szállítások jellemzően elkerülik a kontinenst. A Reuters megpróbált részletesebb választ kapni a döntés okairól, ám egyelőre sem az állami, sem pedig a piaci szereplők nem reagáltak a megkeresésre.
[type] => post
[excerpt] => A gázárakkal küszködő Európa számára újabb csapásként hathat a hír, miszerint Kína nem értékesít több LNG-t külföldi országok számára.
[autID] => 4
[date] => Array
(
[created] => 1666105500
[modified] => 1666081562
)
[title] => Kína leállítja a cseppfolyósított földgáz külföldi értékesítését
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=30534&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 30534
[uk] => 30537
)
[aut] => avecsorinszka
[lang] => hu
[image_id] => 30535
[image] => Array
(
[id] => 30535
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/1de09701da0e47ca9f4658db9cbb2b3e.jpg
[original_lng] => 43716
[original_w] => 850
[original_h] => 478
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/1de09701da0e47ca9f4658db9cbb2b3e-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/1de09701da0e47ca9f4658db9cbb2b3e-300x169.jpg
[width] => 300
[height] => 169
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/1de09701da0e47ca9f4658db9cbb2b3e-768x432.jpg
[width] => 768
[height] => 432
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/1de09701da0e47ca9f4658db9cbb2b3e.jpg
[width] => 850
[height] => 478
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/1de09701da0e47ca9f4658db9cbb2b3e.jpg
[width] => 850
[height] => 478
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/1de09701da0e47ca9f4658db9cbb2b3e.jpg
[width] => 850
[height] => 478
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/10/1de09701da0e47ca9f4658db9cbb2b3e.jpg
[width] => 850
[height] => 478
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1666074476:8
[_thumbnail_id] => 30535
[_edit_last] => 4
[views_count] => 2124
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1685883863
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1705818974
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 15
[1] => 41
[2] => 49
[3] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => A nap hírei
[1] => Cikkek
[2] => Hírek
[3] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 33532
[1] => 56919
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => cseppfolyósított földgáz (LNG)
[1] => exporttilalom
[2] => Kína
)
)
[7] => Array
(
[id] => 29802
[content] =>
A Credit Suisse befektetési banki új jelentése szerint az átlagos kínai felnőtt ma már gazdagabb, mint az átlagos európai. Bár Észak-Amerika és Európa együttesen a háztartások teljes globális vagyonának 57 százalékát teszi ki, Kína az egy felnőttre jutó átlagos vagyon rangsorában kiszorítja Európát – írja a Business Insider.
Az egy felnőttre jutó kínai medián vagyon 26 752 dollárral megelőzi Európát, ahol az átlagos felnőttek vagyona 26 690 dollár.
Az európai adat a kontinens egészét veszi figyelembe, amely számos kevésbé gazdag országot foglal magában a déli és keleti régiókban, így Magyarországot is.
Ha például csak Amerikát nézzük, akkor a medián vagyon még mindig 93 271 dollár, és például Belgiumban 256 336 dollár. Ez tízszerese a kínainak – írja a lap.
Nőtt a globális vagyon is
A globális vagyon 2021-ben 9,8 százalékkal nőtt az előző évhez képest, és elérte a 463,6 billió dollárt.
A globális vagyon növekedéséhez minden régió hozzájárult, de Észak-Amerika és Kína dominált, Észak-Amerika a globális összvagyon valamivel több mint felét, Kína pedig további negyedét adta hozzá – áll a jelentésben.
Európa, Latin-Amerika, Afrika és India a globális vagyonnövekedés mindössze 11,1 százalékát teszi ki, amit a jelentés részben a helyi valuták dollárral szembeni leértékelődésének tulajdonít. Európában például az euró 2022-ben érte el először a dollárral való paritást, míg a font közel négy évtizedes mélypontra zuhant.
[type] => post
[excerpt] => A Credit Suisse befektetési banki új jelentése szerint az átlagos kínai felnőtt ma már gazdagabb, mint az átlagos európai. Bár Észak-Amerika és Európa együttesen a háztartások teljes globális vagyonának 57 százalékát teszi ki, Kína az egy felnőttr...
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1664144820
[modified] => 1664139204
)
[title] => Az átlagos kínai már gazdagabb, mint egy európai
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29802&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29802
[uk] => 29838
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29803
[image] => Array
(
[id] => 29803
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kina-1.jpg
[original_lng] => 716079
[original_w] => 1920
[original_h] => 1279
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kina-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kina-1-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kina-1-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kina-1-1024x682.jpg
[width] => 1024
[height] => 682
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kina-1-1536x1023.jpg
[width] => 1536
[height] => 1023
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kina-1.jpg
[width] => 1920
[height] => 1279
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kina-1.jpg
[width] => 1920
[height] => 1279
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1664220546:8
[_thumbnail_id] => 29803
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1912
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 7/11
観音崎
LNG船
SEISHU MARU
勢州丸 pic.twitter.com/M3spODzMAh
— uni蔵 (@andavamas) July 11, 2020
[_oembed_time_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 1668440607
[_oembed_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] =>
[_oembed_time_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] => 1668440607
[_oembed_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 'LNG Force'
When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak @PortOfRotterdam @GateterminalBV @RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
— Portpictures.nl (@Portpictures_NL) August 6, 2022
[_oembed_time_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 1668440607
[_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => ⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
[_oembed_time_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => 1680849040
[_oembed_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => .@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
— EU Council TV News (@EUCouncilTVNews) March 19, 2023
[_oembed_time_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => 1680849040
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1685274046
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1708532433
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 402
[1] => 258
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Átlagkereset
[1] => Európa
[2] => Kína
)
)
[8] => Array
(
[id] => 29687
[content] =>
A leállás hivatalos verziója: a tervezett megelőző munkálatok miatt a „gázszállítás átmenetileg szünetel”.
Az orosz Gazprom szeptember 22. és 29. között felfüggeszti a szállítást a Sila Sibir gázvezetéken – írja a társaság sajtószolgálata. A hírt Liga.Business közölte.
A sajtószolgálat pontosította azt is, hogy a gázvezeték-berendezések és rendszerek megelőző karbantartását évente kétszer, tavasszal és ősszel végzik. Ezt a Gazprom és a China National Oil and Gas Corporation (CNPC) a „keleti útvonalon” történő gázvásárlásról és eladásáról szóló szerződés határozza meg.
[type] => post
[excerpt] => A leállás hivatalos verziója: a tervezett megelőző munkálatok miatt a „gázszállítás átmenetileg szünetel”.
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1663784760
[modified] => 1663759675
)
[title] => A Gazprom felfüggeszti a gázszállítást Kínába
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29687&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29687
[uk] => 29670
)
[trid] => vik3255
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29671
[image] => Array
(
[id] => 29671
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/w1100-hs0g1806-1.jpg
[original_lng] => 165701
[original_w] => 800
[original_h] => 600
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/w1100-hs0g1806-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/w1100-hs0g1806-1-300x225.jpg
[width] => 300
[height] => 225
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/w1100-hs0g1806-1-768x576.jpg
[width] => 768
[height] => 576
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/w1100-hs0g1806-1.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/w1100-hs0g1806-1.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/w1100-hs0g1806-1.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/w1100-hs0g1806-1.jpg
[width] => 800
[height] => 600
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1663748875:5
[_thumbnail_id] => 29671
[_edit_last] => 5
[views_count] => 2325
[_hipstart_feed_include] => 1
[_oembed_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 7/11
観音崎
LNG船
SEISHU MARU
勢州丸 pic.twitter.com/M3spODzMAh
— uni蔵 (@andavamas) July 11, 2020
[_oembed_time_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 1668108011
[_oembed_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] =>
[_oembed_time_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] => 1668108011
[_oembed_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 'LNG Force'
When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak @PortOfRotterdam @GateterminalBV @RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
— Portpictures.nl (@Portpictures_NL) August 6, 2022
[_oembed_time_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 1668108012
[_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => ⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
[_oembed_time_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => 1680540289
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 49
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Hírek
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 213
[1] => 1545
[2] => 259
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Gazprom
[1] => gázszállítás
[2] => Kína
)
)
[9] => Array
(
[id] => 29619
[content] =>
Régóta várt együttműködési megállapodást írt alá a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján Kína, Kirgizisztán és Üzbegisztán, melynek keretében Oroszországot elkerülő vasútvonal jöhet létre Kína és Európa között.
Az egyezség életet lehelhet a negyedszázados tervekbe, ám kevés konkrétumot tartalmaz a megvalósítás útitervét illetően. Azonban az aláírt javaslatban szerepelnek a vonal hiányzó, kirgiz szakaszával kapcsolatos megvalósítási tanulmány kondíciói, amely összekötné a meglévő kínai és üzbég vonalakat, és 2023 első felére el is készülhet.
A megállapodás értelmében a tanulmány költségeit egyenlő arányban osztják meg a szerződő felek a kirgiz közlekedési minisztérium szerint, és a tárca közleményéből az is kiolvasható, hogy az útvonalról is sikerült dűlőre jutni. Noha Kirgizisztán korábban a népesebb északi országrészen keresztül szerette volna az új vasúvonalat átvezetni, úgy tűnik ezt nem sikerült kialkudnia – írja az Oil Price.
A vonal így Torugartnál érkezik meg Kína felől az országba, ahol közúti határátkelő már most is üzemel, hogy aztán Arpa és Makmal érintését követően Dzsalal-Abadnál érje el Üzbegisztánt. Itt vált a nyomtáv az Európában és Kínában használt 1,435 méterről az egykori Szovjetunióban használt 1,52 méterre.
A 280 kilométeres szakasz 4,1 milliárd dollárba kerülhet, amit vagy közvetlen beruházás, vagy a kormányzat és a magánszektor együttműködése (PPP) finanszírozhat. A becsült összeg azonban eléggé optimistának tűnik a korábbi, a mostani dupláját is elérő értékekkel szemben, különösen, hogy a hegyek övezte területen haladó vasútvonal számos alagút építését is megkövetelheti.
A projekt keretében Kínának is építenie kell saját területén egy mintegy 160 kilométeres szakaszt. Az elkészült projekt aztán Türkmenisztánon, Iránon és végül Törökországon keresztül érheti el Oroszország érintése nélkül Európát. Míg Üzbegisztán rendkívüli hevülettel támogatja a megállapodást, Kína csupán óvatosan adta áldását a projektre, és azt is közölte, nem kívánja a teljes számlát állni.
A tengeri szállítmányozással kapcsolatos költségek emelkedésével párhuzamosan vasúton is egyre több áru érkezett Kínából Európába, ám az Ukrajnában dúló háború ezen a területen is fennakadásokat okozhat.
[type] => post
[excerpt] => Régóta várt együttműködési megállapodást írt alá a Sanghaji Együttműködési Szervezet találkozóján Kína, Kirgizisztán és Üzbegisztán, melynek keretében Oroszországot elkerülő vasútvonal jöhet létre Kína és Európa között.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1663616460
[modified] => 1663608105
)
[title] => Oroszországot elkerülő vasút épülhet Kína és Európa között
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29619&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29619
[uk] => 29663
)
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 29620
[image] => Array
(
[id] => 29620
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut.jpg
[original_lng] => 201069
[original_w] => 1200
[original_h] => 800
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut-300x200.jpg
[width] => 300
[height] => 200
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut-768x512.jpg
[width] => 768
[height] => 512
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut-1024x683.jpg
[width] => 1024
[height] => 683
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/kinai-vasut.jpg
[width] => 1200
[height] => 800
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1663677252:3
[_thumbnail_id] => 29620
[_edit_last] => 12
[translation_required] => 1
[views_count] => 1837
[translation_required_done] => 1
[_oembed_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 7/11
観音崎
LNG船
SEISHU MARU
勢州丸 pic.twitter.com/M3spODzMAh
— uni蔵 (@andavamas) July 11, 2020
[_oembed_time_5d1b11946ea62942b8f40810a95f85de] => 1671712765
[_oembed_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] =>
[_oembed_time_feeb87e4e223912f4d27c0d5e4a153e7] => 1671712765
[_oembed_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 'LNG Force'
When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak @PortOfRotterdam @GateterminalBV @RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
— Portpictures.nl (@Portpictures_NL) August 6, 2022
[_oembed_time_4ef35ee09e66283b40b47005da017429] => 1671712766
[_oembed_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => ⚡️Russian media: Gazprom reduces gas export to EU via Ukraine by 15%.
Gazprom recorded a gas transit flow of 42.5 million cubic meters from Russia to the EU through Ukraine's Sumy Oblast on March 24.
On March 25, the volume fell to 36.2 million cubic meters, according to RBC.
— The Kyiv Independent (@KyivIndependent) March 25, 2023
[_oembed_time_b0366098385a929ea4cd54b910a5404c] => 1680979934
[_oembed_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => .@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
— EU Council TV News (@EUCouncilTVNews) March 19, 2023
[_oembed_time_85f1ede77ac278f7442e4a96e19eb9c4] => 1680979934
[_oembed_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] =>
[_oembed_time_c51e06b62ce9c4adee41d43eb007d98a] => 1684575919
[_oembed_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] =>
[_oembed_time_aea0ed3abfe2989042972c916692ef58] => 1708811016
[labels] => Array
(
)
[categories] => Array
(
[0] => 41
[1] => 11
[2] => 39
)
[categories_name] => Array
(
[0] => Cikkek
[1] => Kiemelt téma
[2] => Világ
)
[tags] => Array
(
[0] => 258
[1] => 259
[2] => 88819
)
[tags_name] => Array
(
[0] => Európa
[1] => Kína
[2] => vasútvonal
)
)
)
[model] => Array
(
[lang] => hu
[offset] => 50
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 259
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[_model] => Array
(
[lang] => hu
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[offset] => 50
[tax_query] => Array
(
[0] => Array
(
[taxonomy] => post_tag
[field] => id
[terms] => Array
(
[0] => 259
)
)
)
[afterLocker] => 0
)
[domains] => Array
(
[0] => economic
)
[_domains] => Array
(
[economic] => 1
)
[status] => 1
[from_cache] =>
)
Kína (6 Oldal)
