Annak ellenére, hogy az EU országaiban az utóbbi időben jelentősen csökkent a földgáz ára az EU-s blokkra, és általában egész Európában hideg télre számítanak. Mivel a földgáz ára számos tényező miatt továbbra is magas a kontinensen, beleértve a kereslet hirtelen növekedését, amelyet a gazdaság fellendülése okozott a járvány világjárvány miatt lezárásokat követően, az elhúzódó tél, amely kiürítette a tartalékokat, áttérés a megújult energiaforrásokra, ami hiányt okozott Európa energiaellátásában.
Oroszország, mint Európa legnagyobb gázszolgáltatója a maga részéről úgy tűnik, biztosítja az ellátást, de a legtöbb szakértő úgy véli, hogy a Kreml „elpolitizálja” ezt a válságot és a maga javára fordítja, mert a piacok közvetve vagy közvetlenül Vlagyimir Putyin szavaitól függnek. Például amikor az orosz elnök kijelentette, hogy a következő hónapban Európa több gázt kaphat, azonnal csökkent az európai árorientáció. Ez a válság egyértelműen kimutatta Európa Oroszországtól való függőségét, amely továbbra is a kontinens legnagyobb gázszolgáltatója. De mit kell tenni annak érdekében, hogy csökkentsük Európa az orosz energiaforrástól való függőségét? Először is világossá kell tenni, hogy Oroszország messze nem az egyetlen gázforrás. A Közel-Keleten és Észak-Afrikában is van bőven gáz. Például 2019-ben Algéria és Katar az Európába irányuló földgázimport 8%, illetve 5%-át biztosította. Európa azonban folyamatosan a konkurenciával néz szembe a készletek biztosítása során.
A tekintélyes The Economist kiadvány szerint a világ cseppfolyósított földgáz importjának csaknem 75%-a Ázsiára esik. Többek között Kína és más ázsiai országok vásárolják fel azt a gázt, amely egyébként Európába kerülhetne. Ráadásul a kereslet Latin-Amerikában az utóbbi egy évben csaknem megduplázódott. Európa ugyanakkor szorult helyzetbe került, amikor a gázpiacok liberalizációja következtében lemondta az energiaforrások hosszú lejáratú energiaszerződések révén való beszerzését, ami mellesleg a kőolaj árától is függ.
Eközben a közel-keleti belföldi földgázfogyasztás növekedése, amely az elmúlt évtizedben átlagosan 4,6%-kal nőtt évente, a gáz exportja csökkenéséhez vezet. Az Egyesült Államok pedig az alternatív cseppfolyósított földgáz szállítójaként igyekszik prezentálni magát. Például, amikor Donald Trump kormányzata 2019-ben az export növekedésével büszkélkedett, azzal dicsekedett, hogy „USA a szabadság molekuláival” látta el szövetségeseit.
Európa az elmúlt évtizedekben már megnövelte a cseppfolyósított földgázra vonatkozó megrendeléseit, Németország pedig további gáztárolók építését tervezi. De ez egy költséges alternatíva az orosz szállítással szemben. És ahhoz, hogy az árakat hasonló szintre csökkentsük, nagy beruházásokra lesz szükség.
Az EU szintén egy Déli gázfolyosó létrehozására is összpontosít, amely gigantikus projektet Brüsszelben találták ki az orosz gáztól való függés csökkentésére. Az egyik megoldás, a Transz-adriai csővezeték, amelyet tavaly helyezték üzembe, amely jelenleg az azerbajdzsáni Shah-Deniz mezőről évente mintegy 10 milliárd köbméter gázt képes Európába szállítani.
Ez csak egy kis része az Európai Unió igényeinek, de a projekt ígéretes: a jövőbeli bővítések, mint például a Görögország-Bulgária rendszerösszekötő azt jelenti, hogy például Bulgária gázszükségletének 33%-át Azerbajdzsán fedezi. A tervezett projektek között szerepel az Izraelt Európával összekötő 1900 kilométeres gázvezeték, amely évente további 20 milliárd köbméter gázt tud biztosítani.
Ez azonban nem biztosítja Európa szükségleteit. Az orosz gázról való lemondás az EU számára túl ambiciózus lenne, még hosszú távon is. Az „öreg” kontinens az elfogyasztott gáz túlnyomó részét importálja, és csak korlátozott számú alternatívája van. De meg lehet törni Oroszország monopóliumát azokban az országokban, amelyek történelmileg az orosz gáztól függnek, például Bulgária és a balti országok. A Franciaország által előnyben részesített alternatív nukleáris energiaforrások felhasználása tovább diverzifikálhatja az energiaellátást mindaddig, amíg a megújuló energiaforrások kínálata nem felel meg a keresletnek. Ma azonban, ahogy a legtöbb szakértő úgy véli, Európa nem engedheti meg magának, hogy megkerülje Oroszországot.
Oroszorszá pedig nem szégyelli magát, és kihasználja, közölte Pavlo Majewski, a PGNiG lengyel olaj- és gázipari vállalat vezérigazgatója. Elmondása szerint korábban a Gazprom gyakran gyakorolt politikai nyomást, kihasználva piaci „hatalmát”.
A korábbi, 2009-es és 2014-es európai gázválságok idején Oroszország korlátozta a gázellátást, hogy politikai nyomást gyakoroljon Ukrajnára, és ezzel veszélyeztette az európai gazdaságot.
„Az EU emlékszik erre a két eseményre, Lengyelország 2004 óta hétszer szembesült gázellátási problémákkal – emelte ki Majewski. – Tudjuk, hogy a Gazprom nem szándékozik az uniós gázpiac szabályai szerint játszani, és visszaél erőfölényével.”
2015-ben az Európai Bizottság már egy nagyszabású nyilatkozatot készített, amely szerint a Gazprom megsértette az EU gázpiacát szabályozó versenyszabályokat. Azóta a fellebbviteli bíróságok jóváhagyták a Bizottság megállapításait, és kötelezték a Gazpromot, hogy fizessen 1,5 milliárd dollárt a PGN.9 lengyel olaj- és gázipari vállalatnak valamint 2,9 milliárdot az ukrán Gazpromnak. A mostani válság ebből a szempontból nem különbözik az előzőktől, jelentette ki Pavlo Majewski.
Dmitro Peszkov, a Kreml szóvivője, a maga részéről nyíltan kijelentette, hogy az Északi Áramlat-2 mihamarabbi jóváhagyása és üzembe helyezése a gáz árának csökkenését eredményezi. „Valójában van elegendő szabad kapacitás az orosz gáz szállítására, és az új gázvezeték nem biztosítja a gázmennyiség növelését – csak felváltja a meglévő útvonalakat.”
NEWMAKER
[type] => post
[excerpt] => Annak ellenére, hogy az EU országaiban az utóbbi időben jelentősen csökkent a földgáz ára az EU-s blokkra, és általában egész Európában hideg télre számítanak.
[autID] => 12
[date] => Array
(
[created] => 1635676740
[modified] => 1635626624
)
[title] => Tudja az EU nélkülözni az orosz gázt?
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=16490&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 16490
[uk] => 16479
)
[trid] => ild5234
[aut] => totinviktoria
[lang] => hu
[image_id] => 16480
[image] => Array
(
[id] => 16480
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg
[original_lng] => 56865
[original_w] => 578
[original_h] => 439
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1-300x228.jpg
[width] => 300
[height] => 228
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg
[width] => 578
[height] => 439
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg
[width] => 578
[height] => 439
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg
[width] => 578
[height] => 439
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg
[width] => 578
[height] => 439
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2021/10/0-1.jpg
[width] => 578
[height] => 439
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1635615825:12
[_thumbnail_id] => 16480
[_edit_last] => 12
[views_count] => 2237
[_oembed_9c2e28c716b7d3d414668c7305749092] =>
We are taking a major step towards joint purchasing of gas in the EU.
From today, companies can register their gas purchase needs on the AggregateEU platform.
We will pool our demand and use our collective bargaining power to improve prices for consumers. https://t.co/loPSgkIPJV
Az ukrán gázszállító rendszer (GTSZ) kész az orosz földgáz Európába irányuló tranzitszállításának a növelésére egészen az Északi Áramlat-2 orosz földgázvezeték kapacitását kiváltó mennyiségig elmenően – közölte Szerhij Makogon, a GTSZ igazgatója pénteken Facebook-oldalán, adta hírül az rbc.ua hírportál.
A jelentés szerint Makogon – Vlagyimir Putyin orosz elnök napokban tett kijelentésére reagálva, miszerint Oroszország növelné a tranzitgáz mennyiségét Ukrajnán keresztül, de félő, hogy megreped az ukrán gázvezeték – azt írta: az orosz vezetés manipulál, amikor azt állítja, hogy a Gazprom növelte az Ukrajnán keresztül szállított gáz mennyiségét. Szerinte ugyanis 2021 eleje óta az oroszok háromszor csökkentették a továbbított gáz tételét.
Az ukrán igazgató annak a véleményének adott hangot, hogy a Gazprom nem használja ki az általa már kifizetett kapacitást sem, ezért a viselkedésére különösen oda kell figyelnie Európának a földgáz tőzsdei árának növekedése tükrében. „Ukrajna kész arra, hogy növelje tranzitszállítási kapacitását, amely meghaladja az Északi Áramlat-2 orosz gázvezeték teljesítményét” – mutatott rá Szerhij Makogon.
Oroszország Ukrajna megkerülésével elkezdte a gázszállítást Magyarországra, vagyis az orosz Gazprom állami gázvállalat a szállítási útvonalak monopolizálásával megkérdőjelezi az európai uniós gázpiac működésének alapelveit – jelentette ki csütörtökön Szerhij Makogon az ukrán gázszállító rendszert (GTSZ) fenntartó vállalat igazgatója, adta hírül az rbc.ua hírportál a GTSZ honlapjára hivatkozva.
A jelentés szerint Makogon hangsúlyozta, hogy Magyarország évtizedeken át kapta a földgázt Ukrajna területén keresztül, és az ukrán fél soha nem szegte meg az ezzel kapcsolatos kötelezettségeit. „Mi több, az ukrán szállítási útvonal a legrövidebb, amin gáz juttatható Magyarországra, amit a két ország gázszállító vállalatai között az utóbbi években folyó kereskedelem volumene is bizonyít” – tette hozzá.
Az igazgató kiemelte, hogy a Gazprom a gázszállítási útvonalak monopolizálásával megkérdőjelezi az EU-s gázpiac működésének alapelveit. „Meg kell szüntetni a piaci szereplők egyikének domináns helyzetét és az általa nyilvánvalóan politikai célokból alkalmazott befolyásoló eszközök használatát az európai gázárak sokkoló mértékű növekedésének a fényében” – mutatott rá Szerhij Makogon.
#Russia. Dopo inattesa decisione Governo Russo su gestione di Ariston Thermo Group ho subito attivato la nostra Ambasciata @ItalyinRussia e parlato con i vertici dell’azienda italiana. Governo 🇮🇹 e’ al fianco delle imprese, pronto a tutelarle in tutti i mercati internazionali.
Oroszország készen áll arra, hogy párbeszédet kezdjen Ukrajnával a közvetlen földgázvásárlásról – közölte Dmitrij Peszkov orosz elnöki sajtótitkár kedden, adta hírül az rbc.ua hírportál a TASZSZ orosz hírügynökségre hivatkozva.
A jelentés szerint a sajtószóvivő kifejtette: „természetesen senki nem vetette el ezt (a közvetlen gázvásárlást), mi több, az ennek megvitatására irányuló készségünket nem egyszer hangoztatták a gázvállalatunk és az orosz fél képviselői különböző szinteken.”
Peszkov az orosz-magyar, Ukrajnát elkerülő gázszállításról kötött megállapodást kommentálva kiemelte: az adott szerződés senki érdekeit nem sérti, és megfelel a nemzetközi kereskedelem normáinak.
Fontos bejelentést tett a lengyel kormány: 2023-tól nem vesznek több orosz gázt, helyette egy új kikötőt emeltek a katari és amerikai cseppfolyós gáz (LNG) befogadására.
Lengyelország nem hosszabbítja meg a Gazprom orosz gázipari céggel kötött, jövő év végén lejáró gázbeszerzési szerződést, gázellátását nem oroszországi forrásokból kívánja fedezni – közölte a stratégiai lengyel energetikai hálózatért felelős kormánybiztos, Piotr Naimski.
Annak kapcsán, hogy Lengyelország fokozatosan csökkenti a szén felhasználását az energiaelőállításban, Naimski a Radio Warszawa katolikus rádiónak elmondta: az energetikai palettában ezentúl nagyobb hely jut a gáznak, amelynek fogyasztása 2030-ra 50 százalékkal is megemelkedhet.
A gázbeszerzésekben viszont Varsó biztosan nem lesz függő az orosz szállításoktól, a Gazprommal kötött szerződés jövőre jár le, és „természetesen nem kerül sor ennek meghosszabbítására”, a gazdaság számára szükséges földgázt más forrásokból szerzik majd be – tette hozzá a biztos.
Az alternatív gázszállítási forrásokról beszélve Naimski kitért a Baltic Pipe-vezetékre, amely az Északi-tenger norvégiai talapzatában fekvő gázmezőkön kitermelt, a dániai hálózatba betáplált földgázt juttat majd el Lengyelországba, évi 10 milliárd köbmétert. A Baltic Pipe minden jel szerint jövő év október 1-jén üzembe áll – erősítette meg a korábbi bejelentéseket a kormánybiztos.
Arra vonatkozóan, hogy Dánia júniusban felfüggesztette a Baltic Pipe építéséhez szükséges környezetvédelmi engedélyeket, ami késést eredményezhetett volna a projekt megvalósításában, Naimski közölte: a kérdést a dán partnerek már megoldották, a csővezeték minden jel szerint elkészül a tervezett időpontra.
Lengyelország évi földgázszükséglete mintegy 15 milliárd köbméter, ennek egyharmadát elégítik ki hazai forrásokból. A Baltic Pipe-vezeték üzembe helyezésén kívül 2023-ra kibővítik a 2015-ben a Swinoujscie lengyel balti-tengeri város mellett üzembe helyezett kikötőt, amely egyebek között katari és amerikai cseppfolyós gázt (LNG) is fogad majd.
Po takich malinach może być jeden wniosek: embargo na ukraińskie maliny mrożone, których do Polski w 2023 roku przyjechało ponad 60 tysięcy ton. pic.twitter.com/smqP7953C5
