Kaja Kallas, az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok és Európa közötti potenciális „kereskedelmi háború” mindkét fél számára káros lenne. Ezt az EU-vezetők február 3-i informális csúcstalálkozója előtt a médiával folytatott beszélgetésen jelentette ki, írta a Jevropejszka Pravda.
Kallast megkérdezték Donald Trump kijelentését illetően, miszerint magas vámok kivetését fontolgatja az Európából származó árukra.
„Természetesen mi is készülünk a magunk részéről… A kereskedelmi háborúknak nincsenek nyertesei. Ha az USA és az EU kereskedelmi háborút kezdene, annak csak Kína örülne. Mi kölcsönösen függünk egymástól. Szükségünk van Amerikára, Amerikának pedig Európára”, jegyezte meg Kaja Kallas.
Emlékeztetőül, Donald Trump február 1-től 25 százalékos vámot jelentett be a mexikói és kanadai importra.
Kanada és Mexikó saját vámokkal válaszolt Trump intézkedéseire.
Olaf Scholz német kancellár vasárnap kijelentette, fontos, hogy ne osszák meg a világot új kereskedelmi akadályokkal, mert a globalizáció mindenki számára előnyös, miután Donald Trump amerikai elnök vámot vetett ki Mexikóra, Kanadára és Kínára, írta a Reuters.
Trump korábban az Európai Uniót is megfenyegette vámokkal, de még nem vezette be azokat. A lehetséges uniós válaszintézkedésekre vonatkozó kérdésre Scholz elmondta, hogy az Európai Uniónak, mint nagy gazdasági hatalomnak van mozgástere.
„Megpróbáljuk folytatni a gazdasági kapcsolatokat az együttműködés és a kooperáció kilátásaival együtt”, mondta a szociáldemokrata kancellár, miután Chequersben, a miniszterelnök Londontól északnyugatra fekvő vidéki rezidenciájában találkozott Keir Starmer brit miniszterelnökkel.
Friedrich Merz, az ellenzék vezetője és a kancellári poszt esélyese is korábban aggodalmának adott hangot a tarifákkal kapcsolatban. „A vámok soha nem voltak jó ötlet a kereskedelempolitikai konfliktusok megoldására” – mondta konzervatív CDU párt kongresszusán a február 23-i választások előtt.
Merz kijelentette, a tarifák költsége végső soron az amerikai fogyasztókra hárulna, és ezzel ellenállást váltana ki az országban, hozzátéve, hogy az Európai Uniónak most egységesen kell tárgyalásokat kezdeményeznie az Egyesült Államokkal.
A közvélemény-kutatások szerint a gazdaság az egyik legfontosabb kérdés, ami a német választókat aggasztja, mivel az autóiparáról ismert exportorientált ország két egymást követő évben stagnáló gazdasági növekedéssel küzd.
Petteri Orpo finn miniszterelnök Donald Trump amerikai elnök EU-val szembeni vámok kivetésével kapcsolatos fenyegetéseit kommentálva kijelentette, hogy a helyzet nagyon komoly.
Az Európai Unió kijelentette, hogy válaszul megteszi a szükséges intézkedéseket, ha Donald Trump amerikai elnök úgy dönt, hogy vámot vet ki az európai importra.
Az EU szóvivőjének megjegyzése Trump legutóbbi kijelentései után hangzott el, amelyek megerősítették azon szándékát, hogy Mexikó, Kanada és Kína után vámokat vessenek ki az EU-val szemben.
Kína határozottan elutasítja az Egyesült Államok döntését, amely további 10 százalékos vámot ró a Kínából importált árukra, és bejelentette, hogy megfelelő ellenintézkedéseket tesz – közölte vasárnap a kínai kereskedelmi minisztérium. Eközben a vámokkal érintett Kanada és Mexikó vezetői is üzentek Trumpnak – írja a 444.hu..
Január 31-én New York-i idő szerint valamivel délután kettő előtt a Fehér Ház bejelentette, hogy február 1-jétől tényleg vámokkal sújtják Kínát, Kanadát és Mexikót. Ez a három ország az Egyesült Államok három legnagyobb külkereskedelmi partnere. Karoline Leavitt szóvivő bejelentése szerint Kínára 10, míg a két szomszédjára 25-25 százalékos vámot vetnek ki. Trump egyebek mellett azzal az ígérettel kampányolt, hogy átfogó vámokat fog kivetni a legnagyobb külkereskedelmi partnereikre, sőt, a most bejelentettnél magasabb vámtarifákat is emlegetett. Hivatali idejének első két hete azonban bizonytalanságot keltett azzal kapcsolatban, hogy vajon végig fogja-e csinálni, és egyes vezetők azt találgatták, hogy fenyegetései csak arra szolgálnak, hogy befolyást szerezzen magának.
Donald Trump amerikai elnök egyoldalú lépése súlyosan sérti a nemzetközi kereskedelmi szabályokat; ez a lépés nemcsak a saját problémáját nem oldja meg, hanem megzavarja a két ország közötti normális gazdasági és kereskedelmi együttműködést is
– idézték a kínai minisztérium szóvivőjét a közleményben.
Hozzátették, hogy az Egyesült Államok „téves intézkedésére” válaszul Kína panaszt fog benyújtani a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO), és „megfelelő ellenintézkedéseket fog tenni jogai és érdekei határozott védelme érdekében”.
A minisztérium közleményében sürgette továbbá az amerikai felet, hogy „objektívan és racionálisan kezelje a fentanilhoz kapcsolódó kérdéseket, ahelyett, hogy gyakran vámokkal fenyegetne más országokat”.
A Kínára kivetett vám indoka az volt, hogy a kelet-ázsiai országból származó kábítószer, a fentanil előállítása ellen nem lépnek fel kellően a kínai hatóságok, ami komoly problémát jelent az Egyesült Államokban.
„A fentanil az Egyesült Államok problémája. A kínai fél kiterjedt kábítószer-ellenes együttműködést folytatott az amerikai oldallal, és figyelemre méltó eredményeket ért ért el” – fogalmazott korábban Mao Ning, a kínai külügyi tárca szóvivője.
Kanada és Mexikó
Justin Trudeau kanadai miniszterelnök szombat este televíziós beszédet tartott, amelyben konkrét intézkedéseket jelentett be, amivel visszavágnak a kivetett adók miatt, köztük egy 25 százalékos vámot, amelyet fokozatosan vezetnek be 155 milliárd dollár értékű amerikai termékre.
Trudeau szerint Trump ezzel veszélyezteti az amerikai fogyasztók és iparágak hozzáférését a nagyon szükséges kanadai kritikus ásványi anyagokhoz és erőforrásokhoz, köztük az olajhoz, az energiához és a fához. A miniszterelnök ígéretet tett arra, hogy Kanada tartományaival együttműködve felülvizsgálja az Egyesült Államokkal folytatott üzleteket.
„A Kanada elleni vámok veszélybe sodorják a munkahelyeket, és potenciálisan bezárhatják az amerikai autó-összeszerelő üzemeket és más gyártóüzemeket. Emelni fogják az önök költségeit, beleértve az élelmiszereket az élelmiszerboltban és az üzemanyag árakat. Akadályozni fogják az önök hozzáférését az USA biztonsága szempontjából létfontosságú áruk, például a nikkel, a kálium, az urán, az acél és az alumínium megfizethető ellátásához” – üzent Trudeau az amerikaiaknak.
A kanadai miniszterelnök szerint Trump megsérti ezzel azt a kereskedelmi egyezményt (USMCA), amelyet néhány évvel ezelőtt Mexikóval együtt írtak alá.
Kezdetként keddtől Kanada 25 százalékos vámot vet ki a Kanadába érkező 30 milliárd dollár értékű amerikai árukra. A vámokat három héten belül 125 milliárd dollár értékű amerikai importra is kivetik.
Claudia Sheinbaum mexikói elnök közölte, hogy utasította gazdasági miniszterét, hogy a mexikói érdekek védelmében tarifális és nem tarifális intézkedéseket vezessen be az Egyesült Államokkal szemben.
Sheinbaum szerint országának „hideg fejjel” és tervezett megtorló válaszlépésekkel kell válaszolnia. „Amikor más nemzetekkel tárgyalunk, amikor más nemzetekhez beszélünk, akkor azt mi mindig emelt fővel tesszük, soha nem lehajtott fejjel” – mondta.
Trump hivatala szerint a kínai tisztviselők nem akadályozták meg, hogy kábítószert szállítsanak Mexikóba, és azokat a kartellek kezébe jussanak. Azt is állította, hogy a mexikói drogkereskedők „tűrhetetlen szövetséget kötöttek a mexikói kormánnyal”.
A közösségi médiában erre Sheinbaum úgy reagált: „Határozottan visszautasítjuk a Fehér Ház rágalmait, miszerint a mexikói kormány bűnszervezetekkel szövetkezik”. Azt javasolta, hogy hozzanak létre egy munkacsoportot Trumppal a Mexikóval kapcsolatos problémák leküzdésére, mondván: „A problémákat nem lehet vámok kivetésével megoldani”.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
Hosszasan értekezett pénteken az Egyesült Államok elnöke az általa kivetni tervezett vámokról. A Fehér Házban tartott sajtótájékoztatóján Donald Trump arról beszélt, hogy az Európai Unióból érkező termékekre is büntetővámot fog kivetni.
Szinte biztosan vámokat kapnak a nyakukba az uniós termékek az Egyesült Államoktól – derült ki Donald Trump péntek esti nyilatkozatából.
Az Európai Unió esetében valami lényeges dolgot fogunk tenni a vámok terén – hangoztatta az amerikai elnök.
A Fox News riporterének beszámolója szerint Trump arról is beszélt, hogy az EU szörnyen bánt az Egyesült Államokkal. Arról nem beszélt az USA elnöke, hogy mikor lépnének életbe az EU-val szembeni vámok és milyen mértékűek lennének.
Azt is megemlítette, hogy nem tart a vámok kivetésére adott esetleges negatív piaci reakcióktól.
A Reuters hírügynökség tudósítása szerint az elnök elismerte, hogy vámokból eredő extra költségeket időnként a fogyasztókra hárítják, de arra számít, hogy a vámok kivetése legfeljebb rövidtávú kieséseket, fennakadásokat fog okozni.
Az újonnan belengetett vámok az említett termékekre kivetett meglévő vámokon felül fognak lépni – mondta az elnök, és elhárította az inflációt növelő vagy a globális ellátási láncokat megbénító vámokkal kapcsolatos aggodalmakat. „Úgy gondolom, hogy lehet némi átmeneti, rövid távú zavar, és az emberek ezt meg fogják érteni” – fejtette ki Trump. „A vámok nagyon gazdaggá és nagyon erőssé fognak tenni minket”.
🚨 #BREAKING: Speaking from the Oval Office, President Trump has just announced he “ABSOLUTELY” will be imposing tariffs on the European Union as well
A Reuters hírügynökség szerint Trump EU-t érintő kijelentései hatására azonnal megmozdult az euró dollárral szembeni árfolyama. Az EUR/USD jegyzések az 1,035-es szintig is leszúrtak, ami bő egyhetes eurómélypontnak felel meg. Vagyis az amerikai elnök EU-t érintő fenyegetésének hatására azonnal gyengült az euró.
Az Egyesült Államok már februárban vámokat vet ki a számítógépes chipek, a gyógyszerek, az acél, az alumínium, a réz, az olaj és a gáz importjára – közölte Trump elnök pénteken, új frontot nyitva a második ciklusára készülő kereskedelmi háborúban. Kanadára és Mexikóra 25 százalékos, valamint a Kínára 10 százalékos vámot tervez kivetni az USA, amelyekről azt mondta, hogy szombaton lépnek életbe.
Érdemes megemlíteni, hogy Trump választások előtti kijelentései fényében egyáltalán nem meglepő, hogy végül a vámháború célkeresztjébe került az EU is az amerikai elnök szemében. Fontos ugyanakkor látni, hogy az elmúlt hetekben épp az okozta az európai piacokon a megkönnyebbülést, hogy úgy tűnt eddig, hogy az unió egyelőre megússza a vámok kivetését az amerikai elnöktől, vagyis leválasztódik a Kínára, Kanadára és Mexikóra kivetendő intézkedésekről. A kelet-közép-európai devizák elmúlt hetekben látott felértékelődése mögött egyes piaci értelmezések szerint épp az állt, hogy úgy tűnt, egyelőre az EU megúszhatja a kereskedelmi feszültségeket. Trump péntek esti kijelentései alapján viszont kezd egyértelművé válni: az alapforgatókönyv lép életbe, vagyis, hogy egyes kiemelt kereskedelmi partnereivel keményen fog bánni az USA elnöke.
I just had a good call with President Trump. Canada is implementing our $1.3 billion border plan — reinforcing the border with new choppers, technology and personnel, enhanced coordination with our American partners, and increased resources to stop the flow of fentanyl. Nearly…
Sötét jövőt jósol a német gazdaságnak a Bundesbank: a szövetségi jegybank legfrissebb prognózisa szerint akár egy évtizedig is eltarthat Németország gazdasági hanyatlása – írja a Die Welt.
A jegybank közgazdászai több forgatókönyvet is beazonosítottak, amelyek meghatározhatják Európa legnagyobb gazdaságának jövőjét. Még a legkedvezőbb feltételek mellett is csak vérszegény növekedést jósolnak 2027-ig.
Ha azonban Donald Trump leendő amerikai elnök végrehajtja bejelentett vámemeléseit, akkor a német gazdaságot ezután szinte végtelen recesszió fenyegeti.
Mindez kifejezetten rossz hír lenne a magyar gazdaságnak, amely ezer szálon kötődik Németországhoz, és láthatóan megszenvedi a külső piacok gyengélkedését. A hazai ipari termelés hónapok óta lejtmenetben van, és ebben a jövőben sem várható érdemi változás, ugyanis a december is katasztrofális volt a német ipar számára.
A termelés sokkal gyorsabban esett, mint az elmúlt két hónapban, és az új megrendelések minden eddiginél nagyobbat zuhantak idén – mondta Cyrus de la Rubia, a Hamburgi Kereskedelmi Bank vezető közgazdásza. Ezt a beszerzésimenedzser-index adataiból vezeti le, amelyet a bank az S&P hitelminősítővel együtt rendszeresen számol. Általában a cégek beszerzési osztályai észlelik elsőként a vásárlói magatartás változását, így az ottani hangulat jó iránymutató a gazdaság számára.
A teljes gazdaság értéke decemberben enyhén, 47,2-ről 47,8 pontra emelkedett. Az 50 alatti érték azonban recessziót jelez. Ez az enyhe emelkedés csak azért következett be, mert a szolgáltatási szektor mutatója 49,3-ről 51 pontra emelkedett. Az iparban viszont ismét visszaesett a helyzet, 43-ról 42,5 pontra – így a gazdaságnak ez a szektora továbbra is mély recesszióban van, sőt egyre rosszabb.
Egymás után második évben is recesszióban lehet Németország
A német gazdaság tehát valószínűleg ismét mínuszban zárja az egész 2024-es évet. A Bundesbank most arra számít, hogy a bruttó hazai termék 0,2 százalékkal csökken. Ez lenne a recesszió második éve egymás után, miután 2023-ban már 0,3 százalékkal csökkent a gazdasági kibocsátás.
Ez csak egyszer fordult elő 1948 óta, 2002–2003-ban, amikor Németországot Európa beteg emberének tartották.
Ekkor azonban a következő évben ismét viszonylag erőteljes, 1,2 százalékos emelkedés következett be. Ez ezúttal nem várható.
A Bundesbank a következő évre csak 0,2 százalékos növekedést prognosztizál, 2026-ban ez az arány 0,8 százalékra, 2027-ben pedig 0,9 százalékra emelkedik – de még ezek is meglehetősen alacsony értékek.
A vámok tovább gyengíthetik Németországot
Ez az előrejelzés azonban nem számol azzal a veszéllyel amit a vámok jelentenek. Donald Trump új amerikai elnöki hivatalba lépésével jelentős változások fenyegetnek, amelyek különösen a német gazdaságot érinthetik. A régi-új elnök ugyanis bejelentette, hogy 60 százalékos vámot vet ki az USA-ba irányuló kínai importra, az összes többire pedig 10 százalékos vámot.
A Bundesbank most szimulációk segítségével megvizsgálta, hogy ez mit jelent a német gazdasági teljesítményre nézve. Azt feltételezi, hogy a vámokat a bejelentetteknek megfelelően két éven belül emelik, és a többi ország megfelelő ellenvámokkal válaszol. Figyelembe vették a Trump által ígért adókedvezményeket, az USA-ban élő és dolgozó bevándorlók nagyarányú kitoloncolását, valamint az intézkedések miatti összességében magasabb szintű makrogazdasági bizonytalanságot.
A Bundesbank modelljében a Trump által bejelentett intézkedések végrehajtása azt jelentené, hogy a német gazdaság 2025-ben és 2026-ban is stagnál, 2027-ben pedig csak 0,4 százalékkal nő.
Egy másik modellben a recesszió 2025-ben még súlyosabbá válik a gazdasági kibocsátás 0,4 százalékos visszaesésével. Ezt követően 2026-ban 0,2 százalékos, 2027-ben pedig 0,8 százalékos növekedéssel lassan ismét felfelé venné az irányt.
Mindenesetre a 2019 óta stagnáló német gazdasági teljesítmény mindkét esetben aligha lenne magasabb 2027-ben, mint most. Németország ezután csaknem egy évtizedes stagnálásra tekinthet vissza, még akkor is, ha közben fel-le fordulnak a dolgok. Ilyen száraz időszak még nem volt az ország modern gazdaságtörténetében. Évekig tartó leállás és recesszió – ijesztő és mégis meglehetősen reális jövőkép.
Az Európai Unió büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, amire Peking célzott megtorló intézkedésekkel válaszolhat. A kínai reakció várhatóan mezőgazdasági termékeket és szeszes italokat érint majd, elkerülve a kereskedelmi háború eszkalációját – számolt be a HVG.
Az Európai Unió a héten büntetővámokat vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra, amire Peking célzott megtorló intézkedésekkel válaszolhat.
Kína várhatóan célzott megtorló intézkedésekkel reagál arra, hogy az Európai Unió 2024-ben büntetővámokat jelentett be a Kínában gyártott elektromos autók behozatalára.
Az európai büntetővámok a versenytorzító kínai állami támogatások kompenzálására a jelenlegi 10 százalékon felül további 17,4 és 38,1 százalék közötti vámokat határoznak meg. Az európai bejelentés nem sokkal azt követően érkezett, hogy Washington 100 százalékos, Törökország pedig 40 százalékos kiegyenlítő vámot vetett ki a Kínában gyártott elektromos autókra.
A légiközlekedés és a mezőgazdaság azon ágazatok közé tartoznak, amelyekkel kapcsolatban Peking bizalmasan figyelmeztette az EU-t, hogy a kínai megtorló vámok célkeresztjébe kerülhetnek – nyilatkozta a Bloombergnek egy ügyet ismerő névtelenséget kérő személy.
A kínai válasz feltehetően olyan mezőgazdasági termékekre fog összpontosítani, mint a sajt és a sertéshús. Valószínűleg érinteni fogja az Európából importált szeszes italokat is, köztük különösen a francia konyakot.
„Kínai vállalatok hivatalos kérelmet nyújtottak be a hatóságokhoz az EU-ból származó sertéshúsimportra vonatkozó dömpingellenes vizsgálat lefolytatására” – írta csütörtökön az állami Global Times.
Az állami média emellett azt is jelezte, hogy Peking akár 25 százalékos vámot is kivethet a 2,5 literesnél nagyobb hengerűrtartalmú robbanómotoros autókra azért, hogy felülvizsgálatra késztessék az EU-t.
Elemzők hangsúlyozzák viszont, hogy Peking nem fogja vámmal sújtani például a csúcstechnológiás gépeket vagy kiváló minőségű ipari alapanyagokat.
Mindemellett kínai vezetők feltehetően számolnak azzal is: bár rövid távon segíthet elrettenteni Nyugatot további piacvédelmi lépésektől egy ellenválasz; túl erős megtorlás viszont transzatlanti kereskedelmi háborút eredményezhetne Kínával szemben.
A kelet-európai országok, köztük Magyarország tiltakozásának köszönhetően Brüsszel abban állapodott meg a tagországokkal, hogy júniustól korlátozzák a vámmentes ukrán mezőgazdasági importot öt kelet-európai ország, köztük hazánk irányába.
Az utóbbi időben az Európába érkező ukrán termékek kis híján a csőd szélére sodorták a magyar-, és a kelet-európai termelőket. Nyugat-Európában is ugyanilyen problémát jelent az unión kívüli országokból behozott áruk kezelése.
Hónapok óta tüntetnek az európai gazdák. A brüsszeli, szerintük esztelen zöldítés és kényszerbürokrácia mellett, főként az ukrán importdömping ellen tiltakoztak. Szerintük az olcsó, ellenőrizetlen és vámmentesen érkező ukrán gabona miatt tönkremennek, képtelenek felvenni a versenyt a Brüsszel által mesterséges versenyelőnybe hozott unión kívüli termelőkkel.
A tiltakozás hatására Brüsszelnek lépnie kellett. Noha egy újabb évvel meghosszabbította az ukrán mezőgazdasági termékek vámmentességét, bizonyos tételeket kivett a kedvezményből. Júniustól így megszűnik az ukrán tojás, baromfi, méz, cukor, zab és gabona vámmentes behozatala Magyarországra, Lengyelországba, Szlovákiába, Romániába és Bulgáriába.
Csakhogy éppen az árpát és a búzát nem vették ki a vámmentesség alól, pedig ez okozta a legnagyobb károkat az uniós gazdaságnak – kérte számon Brüsszelt a Fidesz EP-képviselője is.
A bizottság kijött egy olyan javaslattal, ami nem tartalmazza a búzát. Ez okozta a legnagyobb piac zavart az unió keleti határain és lehetetlenítette el a gazdák életét. Segítette a spekulánsokat akik inkább itt tartották az ukrán gabonát és még azt is akadályozták, hogy eljusson kifelé – hangsúlyozta Győri Enikő.
Az olasz parlamentben is napirenden van az ukrán gabonadömping. A Liga képviselője szerint szükség van korlátokra.
Úgy gondolom, hogy ezt szabályozni kell, mert a külföldi versenytársak termékei a mi piacainkra kerülnek, ami kárt okoz az egyes nemzetek termelőinek és a fogyasztóknak, akik számára garantálnunk kell az élelmiszer biztonságot is – mondta az olasz parlament agrár bizottságának tagja.
Brüsszel 2022 júniusában döntött úgy, hogy megszünteti az Ukrajnából származó mezőgazdasági termékekre kivetett vámokat. Ezzel segíteni akart Ukrajnának, de ezzel együtt a tönk szélére sodorta az európai, főként a keleti országok gazdáit és hatalmas gazdasági károkat okozott.
Európa megmutatta azt, hogy segíteni akar Ukrajnának de szerintünk rossz módot választott és csak fokozta a konfliktust. ..Ukrajna támogatása nem jelentheti azt, hogy közben gazdasági problémákat kreálunk a tagországoknak. Reméljük, hogy találnak olyan megoldást, ami nem teszi tönkre az egyébként Ukrajnának segíteni szándékozó országokat” – mondta Francesco Silvestri baloldali képviselő.
Az Ukrajnát korlátozó intézkedésekkel egyidőben több vámot vetnek ki az Oroszországi Föderációból érkező búzára is.
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Az Európai Bizottság az Oroszországból és Fehéroroszországból származó gabonafélék és olajos magvak, köztük a búza, a kukorica és a napraforgó, valamint az ezekből származó termékek uniós behozatali vámjának emelését javasolja – tájékoztatott a brüsszeli testület pénteken.
A Bizottság közleménye szerint az intézkedés célja egyebek mellett az EU piaca destabilizációjának megelőzése az orosz gabonatermékek jelentős mennyiségű uniós behozatala esetén. Gátat kíván vetni az Ukrajna területén termelt, jogellenesen kisajátított, majd megtévesztő módon orosz származásúként felcímkézett gabona uniós importjának, valamint meg kívánja akadályozni, hogy az elkobzott ukrán gabona eladásából származó bevételt Oroszország az Ukrajna elleni háború finanszírozására fordítsa – írták.
„Mivel Oroszország 2023 folyamán mintegy 1,3 milliárd euró értékben exportált legalább 4,2 millió tonna gabonatermékeket az Európai Unióba, a megemelt uniós vámok a profit fontos forrását fogják elzárni az orosz gazdaság és ezen belül az orosz hadigépezet elől” – fogalmaztak.
Közölték továbbá: annak ellenére, hogy a vonatkozó vámok már most is elég magasak ahhoz, hogy visszaszorítsák az orosz gabonafélék uniós importját, az új vámtarifák nem fogják érinteni az unión kívüli országokba irányuló exportot.
A brüsszeli közlemény Ursula von der Leyent, az Európai Bizottság elnökét idézte, aki azt mondta: a vámok megemelésének célja az unió piacait és az európai gazdálkodókat fenyegető növekvő kockázatok csökkentése. A megemelt vámok le fogják törni Oroszország azon képességét, hogy kizsákmányolja az EU-t a hadigépezete javára, ugyanakkor – mint fogalmazott – „fenntartjuk elkötelezettségünket a globális élelmezésbiztonság megőrzése mellett, különösen a fejlődő országok esetében”.
Az Európai Unió brüsszeli végrehajtó testülete közölte, a megemelt vámok Fehéroroszországra is vonatkoznának, tekintettel az ország Oroszországhoz fűződő szoros politikai és gazdasági kapcsolataira. Azáltal, hogy az EU bevonja Fehéroroszországot az új intézkedésbe, megakadályozza, hogy Oroszország Fehéroroszországot használja fel az új vámtarifák megkerülésére, és áruit ilyen módon az EU piacára terelje – tette hozzá közleményében az Európai Bizottság.
Az Ukrajnával határos uniós országok levelet küldtek az Európai Bizottságnak, amelyben a posztszovjet köztársaságból származó „legérzékenyebb” mezőgazdasági termékek behozatalára kivetett vámok visszaállítását kérik – közölte Nagy István magyar mezőgazdasági miniszter a Facebookon.
Brüsszelnek megoldást kell találnia és segítenie kell a gazdáknak az ukrán mezőgazdasági termékek okozta piaci zavarok kezelésében – írta.
A miniszter megjegyezte, hogy az ukrán mezőgazdasági termékek behozatalára vonatkozó uniós kvóták és vámok eltörlése után az említett országok gazdái „jelentős károkat szenvedtek”.
35 százalékra emeli az Egyesült Államok számos orosz importtermék vámját – áll a Joe Biden amerikai elnök által hétfőn aláírt és a Fehér Ház által ismertetett dokumentumban.
Az ezzel kapcsolatos hivatalos nyilatkozat rámutat arra, hogy mivel az amerikai kongresszus megvonta a legnagyobb kereskedelmi kedvezmény státuszát Oroszországtól, Biden úgy döntött, hogy 35 százalékra emeli a vámot azokra a termékekre, amelyeknek az importját még nem tiltották be.
Az elnök hangsúlyozta, hogy ez a lépés összhangban van az Egyesült Államok külpolitikai érdekeivel.
Konkrétan még nem nevezték meg, hogy mely termékeket sújt a 35 százalékos vám, de röviddel korábban a Fehér Ház azt közölte, hogy több mint 570 áruról van szó, 2,3 milliárd dollár értékben.
Joe Biden április 8-án írta alá az Oroszországgal és Fehéroroszországgal fenntartott normális kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztéséről, valamint az ukrajnai helyzetre tekintettel az Oroszországból származó energiaimport betiltásáról szóló, a kongresszus által már jóváhagyott törvényjavaslatokat. A normális kereskedelmi kapcsolatok felfüggesztése azt jelenti, hogy az orosz és a fehérorosz importot megfosztják a legnagyobb kedvezményes elbánástól az amerikai piacon. Ezzel az Egyesült Államok kormányát feljogosítják arra, hogy magasabb vámokat vessen ki az orosz és a fehérorosz árukra, mint a többi országra, amely tagja a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO).
Az intézkedések 2024. január 1-ig szólnak, de az amerikai elnöknek lehetősége van arra, hogy helyreállítsa a normális kereskedelmi kapcsolatokat Oroszországgal és Fehéroroszországgal.
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
