Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója. A május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest – derül ki a szerdán közzétett kínai vámstatisztikákból.
A holland ING Bank elemzői szerint az év végére az orosz nyersolaj a kínai olajimport 20 százalékára emelkedhet. Kína, a világ legnagyobb kőolajimportőre, éves összevetésben 17 százalékkal növelte az orosz nyersolaj behozatalát április és július között. Az ázsiai ország átlagosan tonnánként 708 dollárt fizetett a nyersanyagért, amely mintegy 106 dollárral kevesebb, mint átlagos olajimportjának értéke.
Peking mintegy 3 milliárd dollárt takarított meg az orosz nyersolajbehozatal növelésével.
A háború kitörése óta tovább szélesedett az északi-tengeri Brent és az Urál-típusú nyersolaj közötti árkülönbség.
A nyugati szankciók miatt Oroszország nyersolajszállítmányainak egy részét Európából Ázsia irányába irányította át, amelyet azonban csak alacsonyabb áron tud értékesíteni. Elemzők szerint Kína ebből profitálni tud, ráadásul az importált nyersolaj és cseppfolyósított gáz (LNG) egy részét magasabb áron tovább értékesíti Európába.
A két ország kölcsönös energetikai függését emelte ki az S&P Oil Analytics ázsiai elemző részlegének vezetője is. Csuvej Vang szerint a lassuló kínai gazdaságnak nagy szüksége van az olcsó orosz energiaforrásokra, amely az inflációs nyomást is enyhítheti, míg a szankciók által sújtott Moszkva új exportpiacokat keres.
Kína nemcsak nyersolaj-, hanem a szén és LNG importját is növelte Oroszországból az év első hét hónapjában.
Az LNG behozatala január és július között 26 százalékkal emelkedett az előző év azonos időszakához képest, ezzel párhuzamosan az export volumene júliusban két éves csúcsra, 66 798 tonnára nőtt, a re-export miatt.
Az orosz szénexport – amely a kínai felhasználás egy százalékát adja – júliusban ötéves csúcsra ugrott. A Reuters összesítése szerint Kína idén 43,68 milliárd dollár értékben vásárolt fosszilis energiahordozókat, valamint villamosenergiát Oroszországtól.
Az orosz áramexport Kínába április és július közötti időszakban éves alapon 39 százalékkal emelkedett. A két ország közötti energetikai együttműködés megerősítéséről tárgyalhat Hszi Csin-ping kínai és Vlagyimir Putyin orosz elnök a napokban az Üzbegisztánban szerdán kezdődő és pénteken záruló Sanghaji Együttműködési Szervezet csúcstalálkozóján.
(MTI)
[type] => post
[excerpt] => Az ukrajnai háború kitörése után Oroszország lett Kína első számú nyersolajszállítója. A május és július közötti időszakban a kínai behozatal 19 százalékát adta Moszkva, az egy évvel korábbi 15 százalékhoz képest – derül ki a szerdán közzétett kín...
[autID] => 5
[date] => Array
(
[created] => 1663193100
[modified] => 1663167681
)
[title] => Kína legnagyobb nyersolajszállítója most már Oroszország
[url] => https://economic.karpat.in.ua/?p=29378&lang=hu
[status] => publish
[translations] => Array
(
[hu] => 29378
[uk] => 29435
)
[aut] => gygabriella
[lang] => hu
[image_id] => 29016
[image] => Array
(
[id] => 29016
[original] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj.jpg
[original_lng] => 103441
[original_w] => 1200
[original_h] => 724
[sizes] => Array
(
[thumbnail] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj-150x150.jpg
[width] => 150
[height] => 150
)
[medium] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj-300x181.jpg
[width] => 300
[height] => 181
)
[medium_large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj-768x463.jpg
[width] => 768
[height] => 463
)
[large] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj-1024x618.jpg
[width] => 1024
[height] => 618
)
[1536x1536] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj.jpg
[width] => 1200
[height] => 724
)
[2048x2048] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj.jpg
[width] => 1200
[height] => 724
)
[full] => Array
(
[url] => https://economic.karpat.in.ua/wp-content/uploads/2022/09/orosz-olaj.jpg
[width] => 1200
[height] => 724
)
)
)
[video] =>
[comments_count] => 0
[domain] => Array
(
[hid] => economic
[color] => orange
[title] => Економіка
)
[_edit_lock] => 1663231668:2
[_thumbnail_id] => 29016
[_edit_last] => 5
[translation_required] => 1
[views_count] => 1835
[translation_required_done] => 1
[_oembed_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] =>
[_oembed_time_8eaaf1469b9d153a20169f05c9afbac5] => 1666700059
[_oembed_ce719e7ff63988873541168b93cce26a] =>
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
A kínai központi bank – meglepetést okozva – ebben az évben második alkalommal csökkentette az irányadó kamatlábat.
A pénzintézet hétfőn 2,85-ről 2,75 százalékra csökkentette a 400 milliárd jüan fennálló állományú egyéves futamidejű középtávú hitelkeretből egyes intézményeknek nyújtott hitelek kamatát.
A kamatdöntéssel a jegybank megpróbálja élénkíteni a hitelezést a többek között a koronavírus-járvány miatt gyengélkedő gazdaság felpörgetése érdekében, a GDP ugyanis a második negyedévben2,6 százalékkal csökkent az első negyedévi 1,4 százalékos növekedés után.
A kínai kormány 5,5 százalékos GDP-növekedést prognosztizál 2022-re, amire az elemzők egyre kevesebb esélyt látnak, mivel ehhez a második félévben hét százalék feletti növekedést kellene elérnie a gazdaságnak.
Állítólag azt kérte tajvani beszállítóitól az Apple, hogy Kínában gyártottként tüntessék fel az amúgy Tajvanon gyártott termékeket azért, hogy így ki tudják kerülni a szigorú kínai vámellenőrzéseket – írja a Guadian.
Az Apple kéréséről beszámoló Nikkei szerint az iPhone gyártója arra kérte a tajvani beszállítókat, hogy szó szerint azt írják termékeikre, hogy „készült Taipeiben, Kínában”, vagy hogy „készült Tajvanon, Kínában”. A Nancy Pelosi látogatása miatt a Tajvanra kivetett kínai szankciók a Tajvan névvel ellátott termékek gyártóinak komoly szállítási késést, vagy akár a csomag teljes elutasítását is jelenthetik.
A Guardian cikke szerint az Apple azért érezhette azt, hogy nincs itt az ideje a Kínával való kikezdésnek, mert az ősszel érkező iPhone 14 gyártásához szükséges alkatrészek egy részét Kínából importálják, ha pedig most csúszik meg ezen komponensek szállítása, akkor az iPhone 14 gyártása is csúszni fog.
Kína Hebei tartománybeli szárazföldi raktárában kevesebb rézkoncentrátum található, mint amennyinek a nyilvántartás szerint lennie kellene. Ez azt jelenti, hogy a 300 ezer tonna finanszírozott mennyiségnek hiányzik a kétharmada.
Kínai cégek egy csoportja azt vizsgálja, hogy egy észak-kínai tárolóban miért csak az általuk finanszírozott rézkoncentrátum egyharmada áll rendelkezésre. Több mint egy tucat, többségében állami tulajdonú vállalat kereskedői gyűltek össze ezen a héten a kínai Qinhuangdao városában, mivel tudomást szereztek a készlethiányról, emiatt pedig aggályok merültek fel a hitelfelvevő pénzügyeivel kapcsolatban – írta meg a Bloomberg.
A csoport összesen 300 ezer tonna koncentrátumra tart igényt körülbelül 5 milliárd jüan (jelenlegi árfolyamon 287,7 milliárd forint) értékben, azonban csak 100 ezer tonna van a raktárban. Ez azt jelenti, hogy körülbelül 490 millió dollár (jelenlegi árfolyamon 190,5 milliárd forint) a hiányzó mennyiség értéke.
A Hebei tartománybeli rézzel kapcsolatos botrány alig néhány hónappal azután robbant ki, hogy Dél-Kínában is ehhez hasonló ügyre derült fény. Ott egy egymilliárd dolláros hitellel finanszírozott alumíniumkészletből hiányzott meg nem határozott mennyiség. A nyersanyagok finanszírozását és a raktárakat Kínában egyre gyakrabban ellenőrzik, hiszen a nagyon változékony világpiaci árak miatt egyre nagyobb annak a kockázata, hogy a vállalatok átláthatatlan finanszírozási megállapodásokat kössenek.
A mostani eset középpontjában a Huludao Risun Trading Co. nevű cég áll. Ez egy közepes méretű kereskedő, évente 800 ezer és 1 millió tonna közötti mennyiségű rézkoncentrátumot importál, ezt pedig a kínai kohók között osztja szét. Ez a vállalat a finanszírozást jellemzően a nagyobb szerződő felek segítségével oldja meg, majd az ügylet lezárása után a hiteleket kamattal és díjakkal együtt visszafizeti.
Kockázatos üzlet
Az árutőzsdei kereskedőkre idén viharos időszak köszöntött. Ennek az az oka, hogy a bankok óvatosak lettek a nagy árfolyamesések – különösen a nikkel árfolyamának beszakadása – és az ukrajnai orosz invázió hatására létrejött óriási áringadozások miatt. Ez ösztönözte az alternatív finanszírozási megoldásokat, ami arról szól, hogy a kisebb, magántulajdonban lévő cégek a nagy állami kereskedők javára elzálogosítják az áruikat, hogy ezzel a működésükhöz szükséges finanszírozást megszerezzék.
Az út kockázattal van kikövezve, mivel a kínai gazdaság több évtizedes növekedési modellje a korábbiaknál ingatagabb lábakon áll. Egyes állami tulajdonú vállalatok, mint például Kína legnagyobb acélgyártói a készpénzállományuk megőrzése és a likviditási nehézségek elkerülése érdekében korlátozzák a gyártásuk volumenét, de még a harmadik felekkel történő kereskedelmet is.
A Mysteel tanácsadó cég szerdai közleménye szerint korlátozott lehet a Qinhuangdao városában észrevett rézhiány azonnali koncentrátumpiacra gyakorolt hatása. Azoknak a kínai olvasztóknak, akik az érintett kereskedőtől szerzik be a nyersanyagot, a meglévő készleteiket kell felhasználniuk, miközben a kereskedők más célállomásokra irányíthatják a qinhuangdaoi telephelyre érkező rakományokat.
A brit vállalatok a politikai feszültségek okozta aggodalmak miatt csökkentik üzleti kapcsolataikat Kínával, ami valószínűleg fokozza az inflációs nyomást – mondta a Brit Iparszövetség (CBI) vezetője egy szombaton megjelent interjúban.
Tony Danker, a CBI főigazgatója a Financial Timesnak nyilatkozott erről.
Tavaly még Kína volt Nagy-Britannia legnagyobb importforrása, a teljes behozatal 13 százalékát adta, míg az áruexportban a hatodik legnagyobb célország volt a hivatalos brit kereskedelmi statisztikák szerint.
Az elmúlt években azonban nőttek a brit biztonsági aggodalmak, amelyeket a kialakult nézeteltérések tápláltak. A múlt héten a brit külügyi hírszerző szolgálat vezetője, Richard Moore azt mondta, hogy Kína most a terrorizmus elleni munkát megelőzve a legfontosabb prioritás számára.
A Konzervatív Párt részéről – Liz Truss külügyminiszter és Rishi Sunak volt pénzügyminiszter – kijelentette, hogy keményebb álláspontot kívánnak képviselni Kínával szemben.
Danker szerint a Kínával kapcsolatos növekvő amerikai aggodalmak miatt a brit vállalatok is óvatosabbak lettek a kínai beszállítóktól való függőséggel kapcsolatban, de leváltásuk aligha képzelhető el az inflációs nyomás erősödése nélkül.
A brit infláció a múlt hónapban 40 éves csúcsra, 9,4%-ra emelkedett, részben az ukrajnai orosz invázió okozta energiaár-emelkedés miatt.
The largest British arms manufacturer will open an office in Ukraine We are talking about BAE Systems , which produces most of the weapons and armored vehicles supplied to the Kiev regime (M2 and M3 Bradley armored fighting vehicles, M113 armored personnel carriers, M109 Paladin… pic.twitter.com/Qh5bdY0yYR
Az ázsiai óriás Szaúd-Arábiára fókuszál, miközben ázsiai, afrikai és latin-amerikai érdekeltségei csődhullámmal küzdenek.
Peking továbbra is nagy vásárlója az orosz olajnak és gáznak, ugyanakkor érezhetően tart a nyugati szankcióktól is. Erre utal az is, hogy az idei első fél évben gyakorlatilag leállította az Új selyemúthoz (BRI) kapcsolódó beruházásai finanszírozását Oroszországban a Fudan Egyetem sanghaji székhelyű, zöldfinanszírozással és beruházásokkal foglalkozó kutatóintézetének jelentése szerint.
A Fincancial Times által megismert elemzés megállapítja, hogy a kínai beruházások egyre nagyobb arányban célozzák a közel-keleti országokat. A jelentés szerint az orosz invesztíciók leállítása valószínűleg átmeneti, hiszen Hszi Csin-ping kínai elnök prioritásai közé tartozott a Moszkvával ápolt szoros viszony – legalábbis az ukrán invázió kezdetéig.
A BRI 2013-as kezdete óta a kínai állam 932 milliárd dollár értékű elkötelezettséget vállalt. Ebből 561 milliárddal részesednek az építési szerződések, 371 milliárd tényleges tőkebefektetést hajtottak végre.
Tavaly az év egészében orosz partnerekkel 2 milliárd dollár értékű szerződést kötöttek. 2000 és 2017 között Oroszország és Kína összesen 125,4 milliárd dollár értékben vállalt különböző célú pénzügyi kötelezettségeket, beleértve a BRI-t is. A Kínai Fejlesztési Bank 58 milliárd, a Kínai Eximbank 15 milliárd dollárral részesedik ebből.
Az ázsiai óriás olajszükséglete 15 százalékát, gázfelhasználása 8 százalékát szerzi be orosz forrásokból.
A februárban indult ukrán invázió óta Peking folyamatosan kritizálja a Moszkvát büntető nyugati szankciókat, viszont óvakodik azok megsértésétől.
A Fudan Egyetem elemzése szerint Kína az idei első fél évben 5,5 milliárd dollár értékben kötött Szaúd-Arábiában üzleteket, ez kimagasló érték az idén. Tavaly Irak volt hasonló helyzetben, a BRI-hez köthető ügyletek – főleg építkezések – értéke elérte a 10,5 milliárd dollárt.
Jól megfigyelhető tendencia, hogy amint az Egyesült Államok befejezte hadműveleteit Irakban, és kivonult Afganisztánból, Kína egyre jobban igyekszik erősíteni térségbeli pozícióit.
Joe Biden – meglehetősen megkésve – júliusi rijádi látogatásán közölte:
Az USA nem távozik, és nem hagy olyan vákuumot, amelyet Kína, Oroszország vagy Irán tölthetne be.
Az adatokból kiszűrhető az is, hogy a válság nyomán a BRI-re kevesebbet költ Kína. Az idei első fél évben az ügyletek összértéke 28,4 milliárd dollárra csökkent az egy évvel korábbi 29,6 milliárdról. A projektben összesen 147 ország vesz részt.
Peking elsősorban a közlekedési útvonalakra, az infrastruktúrára és az alapanyag-ellátásra fókuszál, főleg a feltörekvő országokban. A Hszi Csin-ping által az évszázad projektjének nevezett program válságidőszakban mutatta meg valódi kockázatait.
Az ázsiai, afrikai és latin-amerikai államok az elmúlt évek válságidőszakai nyomán fizetési problémákkal szembesültek.
Ezeket várhatóan tovább rontja a zöldhasú erősödése, aminek nyomán a tőke a magas dollárkamat csábításának engedve biztonságos és magas hozamú dollárbefektetésekbe áramlik. Az amerikai Rhodium Group összesítése szerint
2020-ban és 2021-ben összesen 52 milliárd dollár értékű, BRI-hez köthető hitelprogramot kellett újratárgyalni. Ez több mint háromszorosa a megelőző két évre kimutatott 16 milliárd dollárnak. Az átütemezés alatt álló, Kínával szemben fennálló, 2001 óta felvett adósság a teljes, 118 milliárdos érték 16 százalékára emelkedett.
Peking többféle technikával próbálkozik: adósságokat írnak le, fizetési határidőket tolnak ki, csökkentik a kamat terheket. Gyakran előfordul az is, hogy az adóssággondokkal küzdő feltörekvő államoknak közvetlenül nyújt mentő hiteleket, hogy ne egy államcsőd lehetetlenítse el az ottani kínai érdekeltségeket. Az elmúlt évek, évtizedek rekordalacsony kamatszintje, a likviditásbőség után
Kína most szembesül azzal, hogy a BRI egyik alapproblémája nem a likviditás, hanem a fizetőképesség.
A BRI beruházási és infrastruktúra-finanszírozási projektjeiben eddig a hasonló globális funkciót végző Világbankkal versenyzett. Most, ahogy bajba kerülnek projektjei, kénytelen a Nemzetközi Valutaalap (IMF) szerepét játszani, vészhelyzeti kölcsönökkel, programokkal kénytelen megvédeni külföldi beruházásait. Volt erre példa Pakisztán, Argentína, Belarusz, Egyiptom, Mongólia, Nigéria, Törökország, Ukrajna és Srí Lanka esetében is. Ezeknek az államoknak az adóssága a nemzetközi hitelminősítőknél a bóvli kategóriájában van.
A probléma persze a Nyugat számára sem ismeretlen. Olaf Scholz német kancellár az afrikai érdekeltségek kockázataira hívta fel nemrég a figyelmet:
Nagyon komoly veszélye van annak, hogy a következő globális adósságválságot a Kína által a déli félteke országainak folyósított hitelek robbantják ki.
A Világbank egy júniusi elemzése szerint a fejlődő országok az 1980-as évek óta nem látott adósságválság felé sodródnak.
A Commercial Aircraft Corp of China gépének már csak a műszaki tanúsítványt kell már megszereznie a kereskedelmi üzemeltetéshez.
Kína saját fejlesztésű C919-es keskenytörzsű repülőgépe, amelyet az Airbus-Boeing duopólium gyártmányai konkurensének szánnak, a kereskedelmi üzemeltetés engedélyezésének az utolsó fázisába, a műszaki tanúsítvány megszerzéséhez érkezett azzal, hogy a tesztrepülőgépek teljesítették az összes előírt próbarepülési feladatot – jelentette be a gyártó cég szombaton.
Az állami tulajdonú repülőgépgyártó vállalat, a Commercial Aircraft Corp of China (COMAC) közölte, hogy a hat tesztrepülőgép befejezte a tesztelési feladatokat, és ezzel a fejlesztési program a kereskedelmi üzemeltetéshez szükséges tanúsítvány megszerzésének utolsó szakaszába léphet a Kínai Polgári Légiközlekedési Hatóságnál.
A saját fejlesztésű és gyártású polgári utasszállító repülőgép forgalomba állítása mérföldkövet jelentene Kína azon törekvésében, hogy feljebb lépjen a gyártási ellátási láncban. A kínai COMAC jelentheti majd a harmadik opciót a száznál több ülőhelyes repülőgépek piacán, miután a Boeing és az Airbus átvették az Embraer és a Bombardier modelljeinek a gyártását.
A Boeing 737 MAX és az Airbus 320neo típuscsaládok közvetlen konkurensének tervezett C919-es keskenytörzsű (egy folyosós) repülőgép-program 2008-as elindítása után számos technikai problémába ütközött és az amerikai exportellenőrzés szigorítása is hátráltatta a projekt kivitelezését.
A gép első üzemeltetője az állami tulajdonú China Eastern Airlines légitársaság lesz, amely tavaly márciusban öt C919-es repülőgépre adott le megrendelést. A wuhani önkormányzat tulajdonában lévő Changjiang Daily című napilap július 8-i beszámolójában azt írta, hogy a légitársaság a tervek szerint augusztusban veszi át az első példányt.
Gazdasági kérdésekről egyeztetett kedden videókapcsolaton keresztül Liu Ho kínai miniszterelnök-helyettes és Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter – adta hírül a Hszinhua kínai állami hírügynökség.
A beszámoló szerint a megbeszélés építő jellegű volt, amelynek során a felek gyakorlatias és őszinte eszmecserét folytattak a makrogazdasági helyzetről, valamint a globális ipari és ellátó láncokról.
A két fél egyetértett abban, hogy a világgazdaság súlyos kihívásokkal áll szemben, éppen ezért rendkívüli jelentősége van, hogy Peking és Washington erősítse a kapcsolattartást, valamint a makrogazdasági politikája összehangolását. A kínai fél úgy vélekedett, hogy a globális ipari és ellátó láncok stabilitásának közös erővel történő fenntartása nem csupán a két ország, hanem az egész világ javát szolgálja.
A Hszinhua továbbá arról is beszámolt, hogy Liu Ho a beszélgetés során tolmácsolta Peking aggályait Washington Kínát érintő szankcióit és büntetővámjait, valamint a kínai vállalatokkal szembeni bánásmódját illetően.
Yellen a korábbiakban egyes, a Donald Trump korábbi amerikai elnök hivatali ideje alatt kivetett pótvámokról úgy nyilatkozott, hogy azoknak semmilyen stratégiai jelentőségük nincs. Joe Biden amerikai elnök egyes várakozások szerint fontolóra veheti bizonyos, Kínával szemben alkalmazott büntetővámok enyhítését az Egyesült Államokban kialakult inflációs problémák mérséklése érdekében.
The U.S. will continue to stand with Ukraine for as long as it takes. I commend @ZelenskyyUa for his leadership, and thank him for our discussion on support from the U.S. and allies – including the announcement today of the transfer of the first $1.25B in U.S. support this year. pic.twitter.com/kHafuGjinR
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
Megindították a teherforgalmat pénteken az Oroszország és Kína között az Amur folyón átívelő első közúti hídon, Blagovescsenszk és Hejhe között.
Az avatóünnepségen Jurij Trutnyev miniszterelnök-helyettes, az orosz távol-keleti szövetségi kerület elnöki megbízottja emlékeztetett rá, hogy a híd építése 2016-ban kezdődött.
Vitalij Szaveljev orosz közlekedési miniszter azt emelte ki, hogy a létesítmény üzembe helyezése kevesebb mint harmadára csökkenti a szomszédos régiók számára a szállítási útvonalat és ösztönzi a közös beruházási projektek fejlesztését.
Hu Csun-hua, a kínai államtanács miniszterelnök-helyettese szerint a híd megnyitása a két ország készségét mutatja a teljeskörű együttműködés elmélyítésére.
A hidat egy orosz–kínai koncessziós társaság építette Amur megye és Hejlungcsiang (Heilongjiang) tartomány kormányának részvételével. Szakértők szerint a befektetés 16 év alatt fog megtérül.
A híd 1080 méter hosszú, amelyet az oroszok és a kínaiak fele-fele arányban építettek meg. A két partról szinkronban közeledő részek 2019. május 31-én értek össze. A hídhoz Kínában hat, Oroszországban pedig 13 kilométer bekötőút vezet.
Az orosz Amur megye sajtószolgálata közölte, hogy a hídon naponta több mint 600 teherautó tud majd áthaladni. A korszerű ellenőrzőpontok a jövőben évente akár 4 millió tonna áru és 2 millió utas forgalmát is képesek lesznek kezelni.
Ez a második Amuron átívelő híd a két ország között. Az első, a Nyizsnyelenyinszkoje és Tongcsiang közötti vasúti híd építése idén április 27-én fejeződött be. A hidat úgy tervezték, hogy a vonatok felváltva haladhassanak át a kétféle nyomtávú vasúti pályán: az 1520 milliméter széles az orosz, az 1435 milliméter széles a kínai gördülőállomány számára készült.
#SouthKorea has expanded the list of goods whose export to #Russia requires special permits from 57 to 798 items.
Such measures were explained with a high probability of the use of these goods by importing countries for the production of weapons and for military purposes. pic.twitter.com/IsjtffwhKs
Egy kínai állami vállalat felvásárolná a Forbes amerikai üzleti magazint 630 millió dollárért – jelentette a The Washington Free Beacon című konzervatív hírportál.
A Kínai Kommunista Párt (KKP) irányítása alatt álló Magnum Opus állítólag augusztusban venné meg a folyóiratot.
A Forbes nyomtatott kiadása korábban több milliárd dollárt ért a USA Today című amerikai napilap által közzétett pénzügyi tanulmány szerint. Több elemző úgy véli, hogy a magazin túl van már a fénykorán, és piaci értéke valójában 400-500 millió dollár között mozog a digitális médiában elért eredményei és a korábbi beszámolók alapján.
Amerikai republikánus szenátorok egy csoportja kifogásolta a felvásárlási szándékot, nemzetbiztonsági fenyegetésnek nevezve azt. Rámutattak: a lépés lehetővé tenné, hogy a KKP az egyik legnevesebb amerikai márkán keresztül terjessze propagandáját.
Tom Cotton Arkansas és Bill Hagerty Tennessee szenátora, valamint Ted Cruz texasi és Bill Cassidy louisianai szenátor május 24-én levelet írt a pénzügyminisztériumnak, követelve, hogy a kormány indítson vizsgálatot az ügyben.
Цього тижня Сполучені Штати надали $4 млн нової підтримки @TheHALOTrust в Україні, на які буде задіяно 10 команд для очищення територій від російських наземних мін і нерозірваних бомб, щоб родини могли безпечно повертатися додому, до своїх громад. #UnitedwithUkraine???? https://t.co/sInAyuZrhl
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
