Oltóanyag előállítására, diagnosztikai eszközökre, kutatás-fejlesztésre és gyógymódok kidolgozására szánják a felajánlott összeget.
Több mint 21 milliárd dollárt ígért a világ legfejlettebb országait összefogó G20-as országcsoport a koronavírus-járvány elleni küzdelemre.
„A G20 a meghívott országokkal közösen összehangolta a Covid–19 pandémia elleni globális erőfeszítéseket. Máig a G20-tagok és a meghívott országok több mint 21 milliárd dollár felajánlást tettek a globális egészségügy támogatására” – áll az országcsoport szombatra virradóra közzétett közleményében.
A felajánlott összeget diagnosztikai eszközökre, oltóanyag előállítására, kutatás-fejlesztésre és gyógymódok kidolgozására szánják. A G20 áprilisban intézett felhívást a nemzetközi közösséghez, nemkormányzati és filantróp-szervezetekhez, illetve a magánszektorhoz, hogy segítsenek a koronavírus-járvány leküzdéséhez becslések szerint szükséges, 8 milliárd dollárt is meghaladó finanszírozási rés fedezésében.
A világ 19 legnagyobb gazdaságát, valamint az Európai Uniót összefogó csoportot idén elnöklő Szaúd-Arábia 500 millió dollárral járult hozzá a globális erőfeszítésekhez.
A koronavírus-járvány már közel 400 ezer áldozatot követelt világszerte.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Az Ukrán Pénzügyminisztériumnál elmondták, hogy a Covid–19-es koronavírus elleni küzdelemre az országban már több mint 2,6 milliárd hrivnyát fordítottak a költségvetésből.
A minisztérium folyamatosan ellenőrzése alatt tartja a
költségvetési kiadásokat, melyet a világjárvány leküzdésére fordítanak. Az
adatokban közölt információk szerint a május 28-ra vonatkozó adatok szerint a
költségvetésből eddig 2,62 milliárd hrivnyát különítettek el a koronavírus
elleni harcra, ebből 658 milliárdot az állami, 1,965 milliárdot pedig a helyi
költségvetésekből.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Az Európai Unió válságkezelése azokra az államokra tenne terhet, amelyek jól teljesítettek a koronavírus-járvány elleni védekezésben, s azokat segítené, amelyek rosszul teljesítettek – mondta Kovács István, az Alapjogokért Központ stratégiai igazgatója csütörtökön a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A műsorban arról beszéltek, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke Brüsszelben az unió 2021 utáni hétéves pénzügyi keretéről (MFF), valamint az uniós bizottság koronavírus-járvány utáni gazdasági újjáépítési programjának ismertetésekor elmondta: Új generáció néven indítanák el a helyreállítási tervet, amely 500 milliárd euró vissza nem fizetendő támogatásból és 250 milliárd euró kölcsönből állna.
Kovács István szerint a szolidaritási alap legnagyobb nyertesei Olaszország és Spanyolország lenne, akik egyébként a vírus kezelésében a legrosszabbul teljesítettek, ráadásul a gazdaságuk is rosszul áll. Véleménye szerint a legnagyobb vesztese a programnak Magyarország lenne, mivel mind ” a víruskezelésben, mind pedig az elmúlt években a gazdaság is rendkívül jól teljesített”
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Thank you, dear friend @JeppeKofod, for your timely visit proving Denmark’s solidarity with Ukraine in the time of Russia’s unprovoked and unacceptable threats. The decision to allocate additional €22 mln for strengthening Ukraine’s security sector is an act of true friendship. https://t.co/TlTl7ZkdC2
?: As long as Russia continues its war against Ukraine, NL will provide assistance to Ukraine. Military, humanitarian and diplomatic. We’re allocating €2.5 bn for this in 2023. Ukraine can rely on the Netherlands. We just confirmed this in our conversation with @ZelenskyyUa. pic.twitter.com/VdzMKCqkWR
Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország bemutatta az Európai Unió gazdaságának helyreállítási tervét, amelyet koronavírus-járvány váltott ki – közölte a DW.
A kiadvány azt írja, hogy a projekt értelmében létrehozásra
kerül egy speciális alap az EU gazdaságának erősítésére, melynek érvényességi
ideje két évre korlátozódhat. Ausztria, Hollandia, Dánia és Svédország úgy
véli, hogy az érintett országoknak kölcsönöket kell nyújtani, nem pedig
támogatásokat, ahogyan korábban Angela Merkel német kancellár és Emmanuel
Macron francia elnök véli.
A projekt szerint az érintett országoknak egyszeri kölcsönök
formájában nyújtanak majd segítséget. Azok a területek, melyekre fel lehet használni
a támogatást, korlátozottak: ide tartoznak a tudományos kutatások, az
innovációk, az egészségügy fejlesztése és a zöld gazdaságra való áttérés
biztosítása.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Today, we are proposing a targeted review of the Common Agricultural Policy.
The aim is to reduce administrative burden and offer more flexibility to our farmers, while maintaining a strong, sustainable and competitive policy for EU agriculture and food.
Ukrajna már a közeljövőben több száz kiváló minőségű lélegeztető gépet és mobil röntgenkészüléket vásárol az Európai Beruházási Bank hiteléből – jelentette be Makszim Sztepanov egészségügyi miniszter csütörtökön Csernyivciben, közölte a korrespondent.net hírportál.
A bukovinai
megyeszékhelyen Sztepanov két kollégájával, Arszen Avakov belügy- és Oleg
Nemcsinov kabinetminiszterrel együtt felkereste a megyei klinikai kórházat, ahol
az orvosokkal találkozva érdeklődött a koronavírusos betegek kezelésének
feltételeiről és a gyógyítással kapcsolatos szükségletekről. Az orvosok
kérésére reagálva az egészségügyi miniszter közölte, hogy Ukrajna már a
közeljövőben több száz kiváló minőségű lélegeztető gépet és mobil
röntgenkészüléket vásárol az Európai Beruházási Bank által nyújtott hitelből.
Sztepanov az
orvosok és egészségügyi dolgozók érdeklődésére elmondta, hogy a
miniszterelnökkel és államfővel közösen keresik a lehetőséget, hogy miként
lehetne 50 %-kal növelni még idén az egészségügyben dolgozók fizetését.
Hozzátette, véleménye szerint jövőre a GDP 6 %-át kell az egészségügyre
fordítani az idei 3 % helyett.
Csütörtökön Kijevből
három miniszter utazott a koronavírus-járvány által leginkább sújtott
Csernyivci megyébe, hogy kiderítse, miért nem javul a helyzet az ukrán Vuhannak
is nevezett régióban, ahol az Ukrajnában regisztrált fertőzöttek 20 %-a
található.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Islamist militants seized control of a town in northern Mozambique, killing several people including at least one foreign worker, near a huge gas project involving France's Total and other energy companies, security sources said. pic.twitter.com/FbGCTbtOgo
A koronavírus-világjárvány Afrika fejlődését fenyegeti, és milliókat taszíthat mélyszegénységbe, fokozhatja a hosszú ideje fennálló egyenlőtlenségeket, az éhezést, az alultápláltságot és a lakosság betegségeknek való kitettségét – figyelmeztetett szerdán az ENSZ-főtitkára, António Guterres.
Szolidaritásra kérte a nemzetközi közösséget, azt mondta, a kontinensnek 200 milliárd dollárra (több mint 64 200 milliárd forintra) lenne szüksége, hogy megbirkózzon a válsággal. A főtitkár minden országot aktív szerepvállalásra buzdított az afrikai egészségügyi rendszerek és az élelmiszerbiztonság megerősítése, illetve a pénzügyi válság elkerülése érdekében.
Guterres videoüzenetében azt mondta: a kontinens országai gyorsan válaszoltak a válságra, a fertőzöttségi mutatók a vártnál alacsonyabbak, és a halálos áldozatok száma alig több 2500-nál.
A témában készített, 28 oldalas ENSZ-jelentés szerint a koronavírus minden afrikai országban megjelent, de ezek többségében a fertőzöttek száma kevesebb ezernél. A világszervezet ennek ellenére óvatosságra intett, aláhúzva, hogy Afrika a járvány korai szakaszában van, és máshol is volt már példa a megbetegedések számának először csökkenő ütemű, majd hirtelen ugrásszerű növekedésére. Az ENSZ úgy véli, előfordulhat, hogy a fertőzöttek alacsony száma a korlátozott tesztelésben és a bejelentések hiányában keresendő.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) korábban arra figyelmeztetett, hogy – a helyi kormányok válaszától függően – a járvány akár 190 ezer emberrel is végezhet 47 afrikai országban az első évben. Ugyancsak a WHO hangsúlyozta, hogy Afrika még évekig nyögheti a koronavírus társadalmi és gazdasági hatásait.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
Dozens of people were killed in an attack on the northern #Mozambique town of #Palma this week ??
The province of Cabo Delgado, where the town is located, has since 2017 been the target of a simmering Islamist insurgency linked to Islamic State. pic.twitter.com/43zuvO3mH8
Islamist militants seized control of a town in northern Mozambique, killing several people including at least one foreign worker, near a huge gas project involving France's Total and other energy companies, security sources said. pic.twitter.com/FbGCTbtOgo
A koronavírus-járványt követő gazdasági válság következtében világszerte legkevesebb 60 millió ember csúszhat mélyszegénységbe, a mostani mentőcsomagok pedig nem hatékonyak – figyelmeztetett legújabb jelentésében a Világbank.
Ez azt jelenti, hogy egyre többen élnek 1,9 dollárnál, vagyis 600 forintnál kevesebből naponta. A nemzetközi szervezet szerint a károk már így is hatalmasak: milliók veszítették el megélhetésüket és az egészségügyi rendszer tucatnyi országban túlterhelt.
Éppen ezért a Világbank megnyitott egy 160 milliárd dolláros alacsony kamatozású hitelalapot, amelyből a legszegényebb országok hívhatnak le forrásokat az elkövetkezendő 15 hónapban.
Ahhoz, hogy újra növekedés legyen, gyors és rugalmas válságkezelésre van szükség. Csak így győzhetjük le az egészségügyi krízist, biztosíthatunk tőkét a szegényeknek, menthetjük meg a magánszektort és növelhetjük a gazdaság ellenálló képességét.
David Malpasselnök, Világbank
A világgazdaság volumene év végéig 5%-al csökkenhet. 100 országhoz, vagyis a Föld lakosságának 70%-ához már jutottak el segélyek, de ez koránt sem elég.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 – home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
A világ 20 vezető gazdasági hatalmát tömörítő G20 felfüggesztené a hiteltörlesztéseket a legszegényebb 73 állam esetében, a hitelezők viszont vonakodnak ettől a megoldástól. Ők arra számítanak, hogy a járvány rövidesen véget ér, és a moratórium nem ösztönzi majd a kormányokat a termelés talpra állítására.
Most viszont az a legnagyobb kérdés, hogy mikor állhat helyre a rend a világban, a nemzetközi kereskedelem és a turizmus újraindulása nélkül ugyanis ezek az országok nem lesznek képesek elkerülni a teljes eladósodást.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
A koronavírus gazdaságra gyakorolt hatása ellenére Ukrajnában egyelőre nem kritikus a gazdasági helyzet – jelentette ki Denisz Smihal miniszterelnök a Hndelsblatt című német üzleti lapban kedden megjelent interjújában, adta hírül az unn.com.ua hírportál.
Smihal elmondta,
a koronavírus hatással van ugyan Ukrajnára, de a mostani az első válság,
amelyre az ország ésszerűen készül és vannak gazdasági tartalékai. Egyelőre Ukrajna
stabilitást mutatott a válság ellenére – tette hozzá.
A kormányfő
hangsúlyozta, jelenleg a (gazdasági) helyzet nem kritikus, a folyó fizetési
mérleg hiánya márciusban 389 millió dollár tett ki, miközben egy évvel korábban
526 millió dollár volt. Ukrajna jobb helyzetben van a 25,7 milliárd dolláros
valutatartalékával, és ugyancsak van 2,3 milliárd dollár az állampénztárban –
emlékeztetett, megjegyezve, hogy Ukrajna stabilabb állapotban fogadja a
válságot, mint bármikor korábban.
A miniszterelnök
azt is elmondta, hogy szerinte 2020-ban Ukrajnában a GDP 4,8 százalékos
csökkenésével kell számolni (nemzetközi hitelintézetek 7,7 százalékos
GDP-visszaesést jósoltak Ukrajnában – vb). Jelezte, hogy az ipari termelés
csökkenése az első negyedévben 5,1 százalék volt.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh
A karantén a kárpátaljaiak életét is gyökeresen megváltoztatta. Sokan maradtak munka és jövedelem nélkül.
A vállalkozások a túlélésre játszanak: azok vannak a legjobb helyzetben, akik nem szüneteltették tevékenységüket, nehezebb azoknak, akik áttértek a távmunkára. Legszorultabb helyzetben azok találták magukat, akik bezártak, az adókat, a bérleti díjakat, a hiteltörlesztést ugyanis nem törölte el senki.
Sok munkavállaló a helyzet foglya lett és fizetetlen szabadságra megy, munka és jövedelem nélkül maradt. Még nehezebben találnak munkát a hosszabb ideje állást keresők, ugyanis április folyamán megháromszorozódott a munkára vadászók száma.
A megyei foglalkoztatási központban 8 ezer embert tartanak nyilván, s számuk napról-napra nő, miközben 450 meghirdetett állás van. Elsősorban varrónőket, postásokat, járőröket, villanyszerelőket, erdészeti munkásokat, gépkezelőket, sofőröket keresnek.
A koronavírus okozta világjárvány elleni harchoz az ENSZ 6,7 milliárd dollárt kért csütörtökön tagországaitól a legsebezhetőbb országok számára – ez az összeg több mint a háromszorosa annak, mint amelyért másfél hónapja folyamodott.
Az ENSZ március 25-én indította el a világjárvány elleni harcot célzó programját, és kétmilliárd dollárt kért, 37 segítségre szoruló országot jelölve meg benne. Eddig a kért összeg mintegy fele, egymilliárd dollár folyt be, most pedig az eredetileg kért összeget megemelte 4,7 milliárd dollárral.
Marc Lowcock, az ENSZ-főtitkár humanitárius ügyekben illetékes helyettese indoklásában hangsúlyozta, hogy a világjárvány tetőzése csak az elkövetkező 3–6 hónapban várható a világ legszegényebb országaiban, de már most érezhető a jövedelmek mélyrepülése és a munkahelyek megszűnése, az élelmiszerkészletek elapadása és az árak megugrása, a gyerekeket pedig nincs mivel beoltani és etetni.
Kilenccel bővítetták a világjárvány szempontjából legsebezhetőbb országok sorát
A csütörtöki felhívásában a világszervezet kilenccel bővítette a világjárvány szempontjából legsebezhetőbb országok sorát: Benin, Dzsibuti, Libéria, Mozambik, Pakisztán, a Fülöp-szigetek, Sierra Leone, Togo és Zimbabwe került fel rá. Lowcock szerint a legszegényebb országokban már érezhető a gazdaság zsugorodása amiatt, hogy megszűnnek az exportbevételek, a pénzátutalások és leáll a turizmus.
„Ha nem cselekszünk most, akkor fel kell készülnünk a konfliktusok, az éhínség és szegénység jelentős mértékű növekedésére” – figyelmeztetett Lowcock, aki szerint a világjárvány olyan kihívás elé állítja az ENSZ-t, amilyennel nem szembesült fennállása óta. Rendkívüli intézkedések megtételére van szükség, ezért a donorországoknak szolidarításból és saját érdeküktől vezérelve kell reagálniuk az ENSZ felhívásra.
Az élelmezési ügynökség minden nap mintegy százmillió embernek nyújt segítséget
David Beasley, az ENSZ Világélelmezési Programjának (WFP) igazgatója közölte, hogy az élelmezési ügynökség minden nap mintegy százmillió embernek nyújt segítséget, és amennyiben nem tudnák folytatni ezt az alapvetően fontos tevékenységet, akkor az egészségügyi világjárványt éhezési világjárvány fogja követni.
Tedrosz Adhanom Gebrejeszusz, az Egészségügyi Világszervezet (WHO) vezetője szerint a segítségre szoruló országokban zömében a járvány figyelése, a laboratóriumi tesztelés és az egészségügyi rendszer gyönge lábakon áll, és valószínűsíthető, hogy vannak olyan, vírust terjesztő közösségek, amelyekről a hatóságok nem is tudnak.
Filippo Grandi, az ENSZ menekültügyi főbiztosa mindezt megtoldotta azzal, hogy pusztító a világjárvány hatása azokra, akik a háborúk és üldöztetés elől menekültek el otthonukból, és csak közös cselekvéssel lehet elhárítani a koronavírus jelentette veszélyt.
We are now supporting 100 countries in their fight against #COVID19 - home to 70% of the world's population. That's helping strengthen health systems, protect the poorest, and support jobs. https://t.co/xyiop6OuEh