Négy tengeralattjáró és két korvett építését indította el videokonferencia keretében a hétfőn megnyílt kubinkai Armija–2021 haditechnikai fórumon Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Két hadászati tengeralattjáró cirkáló (Dmitrij Donszkoj és Knyaz Potyomkin) építése Szeverodvinszkben, két Warszawianka osztályú tengeralattjáróé (Mozsjaszk és Jakutszk) Szentpéterváron, a két korvetté (Groznij és Bujnij) pedig Komszomolszk-na-Amure város hajógyárában kezdődött meg.
A szertartáson Putyin azt hangoztatta, hogy egy erős és szuverén Oroszországnak erős és kiegyensúlyozott hadiflottára van szüksége.
„A továbbiakban is folytatjuk Oroszország haditengerészeti potenciáljának fejlesztését, tökéletesítjük a flotta bázisrendszerét és infrastruktúráját, felszereljük a hajókat a legújabb fegyverekkel és technikával, a gyakorlatokon és hosszú távú tengeri utakon gyakorolni fogjuk a komplex kiképzési és harci feladatokat, az orosz zászló bemutatását a világóceán stratégiailag fontos területein” – hangsúlyozta Putyin.
Mint mondta, e felelősségteljes és nagyszabású feladatok ellátását Oroszország geopolitikai helyzete és a világ ügyeiben betöltött szerepe követeli meg. Hangsúlyozta, hogy az orosz hadiipari vállalatok a hazai fegyveres erők felszerelése mellett a legszélesebb nemzetközi együttműködésre is nyitottak.
„A fórumon jelentős figyelmet fordítunk majd olyan területekre, mint a mesterséges intelligencia és a robotika, a legújabb kommunikációs és irányítási rendszerek alkalmazása, vagyis azok az elemek, amelyek a világ vezető országai és az orosz fegyveres erők jövőjét jelentik” – mondta az orosz elnök.
"We want to see OPEC cut the price of oil and that will automatically stop the tragedy that's taking place in Ukraine. It's a crazy war, and we want to stop it. One way to stop it quickly is for OPEC to stop making so much money and to drop the price… https://t.co/fKeZiJqOBfpic.twitter.com/7Y6zVUbtjr
A Česka Zbrojovka Group (CZG) cseh fegyvergyár véglegesen tulajdonába vette az amerikai Colt fegyvergyárat – jelentette be a cseh fegyvergyár hétfői közleményében.
A České Zbrojovka Group 220 millió dollár készpénzért és 1,1 millió új saját részvény ellenében megvette az amerikai Colt’s Manufacturing Company és kanadai érdekeltsége anyavállalata, a Colt Holding részvényeinek száz százalékát. A cseh cég az elmúlt hónapokban megkapta az illetékes amerikai, kanadai és cseh hivatalok jóváhagyásait – olvasható a közleményben.
„Ezzel az akvizícióval stratégiai szövetség jött létre a CZG és a Colt között, amely egy sor új és fontos lehetőséget teremt számunkra. Biztos vagyok benne, hogy ez az üzlet a CZG számára nagyon hasznos” – idézi a közlemény Lubomír Kovarík, a CZG elnökének nyilatkozatát.
A CZG a tranzakcióval új termelői kapacitásokhoz és megrendelésekhez jutott az Egyesült Államokban és Kanadában. Mindkét ország fegyveres erői hosszú idő óta Colt márkájú pisztolyokat használnak.”Nagyon örülünk, hogy sikerült egyesíteni erőinket, ez nagy növekedési lehetőségeket nyit meg mindkét fél előtt” – vélekedett Dennis Veilleux, a Colt elnök-vezérigazgatója.
A Colt márka az alapító Samuel Colt által a 19. század elején kifejlesztett forgótáras revolverrel vált világszerte ismertté. A 175 éves múltra visszatekintő cég az Egyesült Államok hadseregének és a kanadai haderőnek is hivatalos beszállítója.
A dél-morvaországi Uhersky Brodban székelő egykori cseh állami fegyvergyártó vállalat privatizálásával létrejött CZG csoport az egyik legnagyobb európai kézifegyvergyártó cég. Tavalyi forgalma 6,8 milliárd koronát tett ki, ami éves szinten 14,6 százalékos növekedés. A cseh holding tavaly összesen 467 463 darab kézifegyvert adott el, ami 24,9 százalékos növekedés.
Az amerikai Colt átvétele után a CZG alkalmazottainak a száma Csehországban, az Egyesült Államokban, Németországban és Kanadában meghaladja a kétezret.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Százmilliárd dolláros atomfegyverprogramot indítana be az Egyesült Államok, azonban az Amerikai Tudósok Szövetsége (FAS) szerint az úgynevezett GBSD-projekt keretében olyan fegyvereket gyártanának le az amerikaiak, amelyek „hibás és korszerűtlen” technológiákon alapulnak.
A fejlesztés célja egy új interkontinentális ballisztikus rakéta előállítása; lényegében a jelenleg hadrendben lévő, LGM–30G Minuteman III-as rakétákat korszerűsítenék, fejlesztenék tovább. A rakéta továbbfejlesztése helyett egyébként már 2019-ben felmerült, hogy létrehoznának egy teljesen új alapokra épülő rakétát, akkor azonban az amerikai kongresszusban elbukott a kezdeményezés. A Minuteman továbbfejlesztésének lehetőségeiről szóló részletes jelentést az FAS még csak a jövő héten fogja publikálni. Annyit azonban már most elárultak a tudósok, hogy véleményük szerint az Egyesült Államok hadereje helyett a programból az annak elindításáért lobbizó iparosok, illetve a politikusok fognak profitálni.
Egyre inkább egyértelműnek tűnik, hogy nincs semmilyen komoly megfontolás a mögött, hogy ez a hidegháborúkori fegyver milyen szerepet fog játszani a hidegháború utáni biztonságpolitikában – írta közleményében az FAS. Becslésük szerint a százmilliárdos fejlesztési költség mellett a rakéták megépítése, működtetése és karbantartása 2075-ig bezárólag összesen 264 milliárd dollárba kerülhet majd az amerikai gazdaságnak. A GBSD-projektet még Donald Trump kormányzata indította el, egyelőre azonban úgy tűnik, hogy Joe Biden kormánya sem fogja leállítani. A fejlesztéssel szemben kritikus szakértők szerint a rakéták helyett az amerikai haderőnek inkább a nukleáris bombák hordozására képes repülőgépek, illetve a rakétahordozó tengeralattjárók fejlesztésére kellene koncentrálnia, mivel ezek sokkal inkább el tudják rettenteni az Egyesült Államok ellenségeit egy esetleges nukleáris támadástól
The 25 richest Americans including Jeff Bezos, Mike Bloomberg and Elon Musk paid relatively little — and sometimes nothing — in federal income taxes between 2014 and 2018, according to an analysis of IRS filings by ProPublica. https://t.co/IsZyRbMT53
We are excited to announce that GE is forming three industry-leading, global public companies focused on the growth sectors of aviation, healthcare, and energy. https://t.co/DIFs2jU7O9pic.twitter.com/O8DwrIOmF1
markets: Janet Yellen told CNN that lenders may pull back on credit after recent bank failures — doing some of the work of Fed rate hikes https://t.co/eiIgJybBO3
More than 75,000 Kaiser Permanente healthcare workers on Wednesday began a three-day strike, a job action that could delay medical appointments, lab results and prescriptions, especially in California. Here's what to know. https://t.co/i7mJXL5C4Zpic.twitter.com/i3wAwB8Bmd
Brave energy workers in Ukraine risk their lives to protect vital infrastructure from Putin's attacks.
USAID is helping Ukraine protect substations like this one in Western Ukraine, providing 10K tons of rebar and 200 miles of steel mesh to secure facilities across the country. pic.twitter.com/UxTGN8TNHr
A fegyvergyártás és -kereskedelem óriási üzlet, hatalmas verseny van az ágazatban tevékenykedő cégek között. Egyik legnagyobb felvásárlópiac Afrika, a maga erőskezű államvezetőivel. Nem meglepő módon, Kína mindenhol építi fel kereskedelmi bázisait, már letaszította a dobogó második helyéről az oroszokat, és egyértelműen az élre tör.
Kína állami pénzekkel kipárnázott hadiipari vállalatai nagy sebességgel jönnek fel, gyors tempóban erősödnek – derül ki a Növekedés.hu elemzéséből. Egyelőre az USA még szilárdan, nagy fölénnyel tartja az első helyet a világ hadiiparában,
ám ha ilyen tempóban jön fel a kínai gazdaság hátterében Peking hadiipara, nem kell hozzá egy emberöltő, hogy Kína legyen a világelső a fegyvergyártásban, és az exportban is. Már ma három kínai van a világ tíz legnagyobb fegyvergyártó vállalata között, de igen jelentős a használt fegyverek kereskedelme is.
Ma még az USA a világ legnagyobb fegyvergyártó műhelye
Az Egyesült Államok kezdetben nyomasztó, majd napjainkra csökkenő világgazdasági dominanciájára, a második világháborúban játszott ellátó szerepére építve tartja mozgásban hadiiparát. Máig arra alapoznak, hogy a második világháborúban az USA volt a világ fegyverműhelye, elképesztő nagyságú ipari kapacitásokat kiépítve.
Napjainkban Szaúd-Arábia az amerikai fegyverrendszerek legnagyobb vásárlója, egyben a világ legnagyobb fegyverimportőre. Ugyanakkor a szaúdiak híresek arról, hogy hajlamosak megafegyverüzleteket kötni, aztán amikor megvalósítani kellene a szerződéseket, ilyen-olyan indokkal kihátrálnak a teljesítés, a vásárlási kötelezettség alól.
Ami a globális képet illeti, Amerikának a franciákkal és másokkal együtt sikerült visszaszorítania az orosz cégeket Indiában, a világ második számú fegyverimportőrénél. Az USA fegyverexportjának a felét a Közel-Kelet vette fel az elmúlt öt esztendőben – derül ki a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet, a SIPRI tanulmányából.
Észak-Afrikában a kép vegyesebb. Algéria, amely a szomszédos Marokkóval áll vitában, hatalmas tempóban vásárolja a fegyvereket – nem keveset belőlük Moszkvától. A másik nagy regionális importőr Egyiptom, amely katonailag Jemenben és a szomszédos Líbiában is érdekelt – és déli szomszédjánál, Szudánban sem nyugodt a helyzet. Egyiptom az utóbbi fél évtizedben a világ harmadik legnagyobb fegyverzetimportőrévé vált.
Ami Afrika egészét illeti, 2000 óta vizsgálva, a SIPRI adatai alapján Moszkva volt a legnagyobb fegyverszállító a kontinensre. 2018-ig csaknem kétszer annyi fegyvert adott itt el, mint a második helyezett Egyesült Államok, vagy a csaknem az amerikaiakéhoz hasonló mennyiségű-értékű fegyvert szállító Németország.
Felgyorsult a kínai fegyverexport
Oroszország belső gazdasági gondjait tükrözve azonban az ország fegyverkivitele is csaknem ötödével visszaesett, eközben Kínáé felgyorsult.
Nemcsak Afrikában, hanem a másik nagy piacon, Latin-Amerikában is egyre gyakrabban szorították meg kínai versenytársaik az oroszországi és az egyesült államokbeli fegyverkereskedőket. A Kínai Népköztársaság a többiekétől teljes mértékben eltérő üzleti-politikai filozófiára építi latin-amerikai térnyerését, így fegyverexportját is.
Élve a hatalmas, az oroszországinál csaknem egy nagyságrenddel erősebb gazdasági hátterével, Kína hitelekkel, az adott ország katonai-biztonsági struktúráiba beszállító helyi vállalatok támogatásával igyekszik megágyazni fegyverkivitelének, politikai-gazdasági-katonai befolyása növelésének.
Az Egyesült Államok Kongresszusi Kutató Szolgálata (CRS) adatai szerint Kína 2005 és 2019 között több mint 137 milliárd dollárt fektetett be Latin-Amerika országaiba. Ezek egy része kedvező feltételekkel nyújtott, támogatott hitel. Négy országra összpontosított: Venezuelára (62,2 milliárd dollár), Brazíliára (28,9 milliárd), Ecuadorra (18,4 milliárd) és Argentínára (17,1 milliárd).
Különleges filozófiát érvényesít Kína a fegyverpiacon
Kína a fegyverexportban is érvényesíti az „ezeréves horizont”, a rendkívül hosszú időre előre tervezés hagyományos politikáját. Mint az amerikai hadsereg folyóirata, a Military Review megjegyzi, ennek jegyében például magas rangú venezuelai tiszteket látnak vendégül Kínában és jelentős számú venezuelai kadét tanul kínai felsőoktatási intézményekben.
Ami kiváltképpen aggasztja az amerikaiakat, azok a kínai katonai-biztonsági szuper-technológiai (high-tech) eszközök, például az 5G (majd tervben a 6G) távközlési, IT berendezések szállítása, amelynek révén belehallgathatnak-beleláthatnak az amerikai hadsereg hasonló rendszereibe.
A statisztikai adatok is alátámasztják az amerikai aggályokat, hiszen tavaly az e tekintetben világelső Kína több mint 654 milliárd dolláros összértékkel jóval több high-tech berendezést exportált a világba (így Latin-Amerikába is), mint amennyit az utána következő három ország, Németország (209,6 milliárd dollár), Dél-Korea (192,8 milliárd) és az Egyesült Államok (156,4 milliárd) együttvéve.
A SIPRI adataira való hivatkozással, a Japan Times is arról számolt be, hogy a hihetetlen léptekkel bővülő kínai hadiipar már a második helyre lépett elő globális szinten. Ez azért is jelentős fejlemény – teszik hozzá -, mert egy évtizeddel ezelőtt Kína még importra szorult ezen a téren.
