Megszavazta az Európai Parlament az Európai Unió és Vietnam közötti szabadkereskedelmi és befektetésvédelmi megállapodást szerdán strasbourgi plenáris ülésén – olvasható az MTI-n.
A szavazást megelőző vitában Phil Hogan kereskedelemért
felelős uniós biztos kifejtette, hogy a megállapodás mindkét félnek előnyös, és
megerősíti az unió ázsiai jelenlétét.
„A vietnami kormány tavaly új munkaügyi törvényt fogadott
el, amely elismeri a gazdasági társulás szabadságát az ENSZ munkaügyi
szabályainak megfelelően” – hangsúlyozta az uniós biztos.
Győri Enikő (Fidesz) hangsúlyozta: a megállapodás új
lehetőségeket teremt az európaiak és az európai vállalatok számára.
Ugyanakkor Vietnamnak is esélyt jelent a fejlődésre és a
szabadság kiteljesítésére – tette hozzá.
A megállapodás hozzáférést biztosít az uniós vállalatok
számára a vietnami szolgáltatási és a közbeszerzési piachoz is – mondta.
Az egyezmény ellenzői azt kérik, hogy az uniós vállalatok
továbbra se férjenek hozzá Hanoi vagy Ho Shi Minh-város közbeszerzési
piacaihoz, és maradjanak hatályban a vietnami piactorzító intézkedések – közölte
Győri Enikő.
A képviselő hozzátette: az egyezmény által hatalmas
lehetőség nyílik az uniós, így a magyar vállalatok számára.
A jövőben ugyanis hozzáférhetnek a délkelet-ázsiai térség
leggyorsabban fejlődő országának közel százmilliós piacához, és magas szintű
védelemben részesülhetnek ottani befektetéseik – mondta.
Geert Bourgeois belga konzervatív képviselő szerint az
egyezmény egyedülálló lehetőséget ad az uniónak arra, hogy olyan komoly
szereplőként léphessen fel a világban, amely kiáll a multilaterális
kereskedelem mellett, elutasítja a protekcionizmust, valamint kiáll a
munkavállalói és emberi jogok, illetve a környezetvédelem mellett.
„A megállapodás hozzájárul a jobb életkörülmények
kialakulásához Vietnamban, új és jobban fizető munkahelyeket teremt, a kis- és
nagyvállalatok számára, csökkeni a költségeket, és kölcsönösen jobb hozzáférést
biztosít egymás piacához a feleknek” – hangsúlyozta a belga politikus.
Bernd Lange német szocialista képviselő, az EP nemzetközi
kereskedelmi bizottságának elnöke szerint a megállapodás Vietnamban és a
régióban egyaránt megerősítheti az unió szerepét.
Különösen fontos ez olyan területeken, mint például a sajtó-
és a véleményszabadság. Nagyobb mozgásteret harcoltunk ki a vietnami civil
szférának – mondta.
Ukrajnában az éves infláció januárban 3,2 százalékra csökkent a tavaly decemberi 4,1 százalékhoz képest – hozta nyilvánosságra hétfőn az ukrán állami statisztikai hivatal honlapján.
A fogyasztói
áremelkedés januárban 0,2 százalékot tett ki az előző hónaphoz
viszonyítva. Az UNIAN ukrán hírügynökség a közzétett
adatokból kiemelte, hogy a legnagyobb mértékben, éves szinten
13,5 százalékkal a gyümölcsök és az oktatási szolgáltatások
drágultak, 12,6 százalékkal az alkoholtartalmú és a dohányipari
termékek, 11,3 százalékkal a vasúti személyszállítás, továbbá
11,1 százalékkal a vezetékes ivóvízellátás.
Ezzel szemben a
legnagyobb mértékben a gázszolgáltatás fogyasztói ára csökkent
21,1 százalékkal, a tojás ára 15,5 százalékkal, továbbá a
zöldségé 9,4, az üzemanyagé 6,1, illetve a ruhaneműké és a
cipőké 3,3 százalékkal.
A statisztikai
hivatal emlékeztetett arra, hogy a mérés nem terjedt ki a
Oroszország által Ukrajnától önkényesen elcsatolt Krím
félszigetre és a Donyec-medence ideiglenesen megszállt
területeire.
Az UNIAN kiemelte,
hogy tavaly az éves infláció 4,1 százalékos volt Ukrajnában,
ami az elmúlt hat évben az eddigi legalacsonyabb volt. 2018-ban még
9,8 százalékos volt az infláció – mutatott rá az Ukrajinszka
Pravda hírportál.
Az ukrán jegybank
januári előrejelzésében 4,8 százalékosra mérsékelte az idei
évben várható éves infláció mértékét. A 2020-as évre
elfogadott állami költségvetésben a kormány 5,5 százalékos
várható inflációval számolt.
Demonstrations in front of the government headquarters in Buenos Aires and several cities in Argentina yesterday against the rising cost of living, the government and the agreement reached with the IMF. Inflation exceeds 60% in the country. pic.twitter.com/uZTXKBoLcK
Nincs garancia arra, hogy a baleset nem ismétlődik meg
Húsz évvel ezelőtt ezekben a napokban, 2000. január 30. és február 12. között vonult le a Szamoson és a Tiszán a Nagybánya melletti nagybozintai tározóból kiszabadult százezer köbméternyi cianid- és nehézfém-szennyeződés, végigpusztítva a Zazar, a Lápos, a Szamos és a Tisza élővilágát. Fokozatosan hígult, hatása ennek ellenére érzékelhető volt Belgrádnál a Dunában, sőt lejjebb, Bulgáriában, de még a fekete-tengeri torkolatban is. Az ok a mentegetőzők szerint az ötnapos heves esőzés volt, amelynek következtében megcsúszott a tározó oldalfala. Azaz a környezeti katasztrófát nem emberi felelőtlenség, hozzá nem értés, nem a technológia okozta, hanem a természet maga. Csakhogy azt a tározót megépítette valaki, üzemeltették hosszú időn át állami, majd vegyesvállalatok.
Cserzett arcú halászok, gátőrök hányták vasvillával a tengernyi haltetemet a dögkonténerekbe, közben potyogtak a könnyeik. Ki a munkáját veszítette el, ki illúzióját a természet szépségéről, ember és természet békés együttéléséről. A folyók újjáéledtek, a tiszavirág násztáncát járja június közepén a Tisza hullámai fölött, nyugodtak mégsem lehetünk!
A kárpátaljai, Beregszász melletti Nagymuzsalynaksem hozott szerencsét az aranybányája.
A falu fölé magasodó hegyen az 1200-as években a környékre telepített szászok már bányásztak. A lelőhely eddig feltárt érctartalékai 55 tonna aranyat tesznek ki, valamint cinket és ólmot tartalmaznak, amelyek értéke közel 3,8 milliárd USA-dollár. Ukrajna vezetői egyre gyakrabban büszkélkednek azzal, hogy a kárpátaljai lelőhelyek aranya olyan jelentős, hogy hamarosan Európa elitjébe emeli országukat aranykitermelési mutatói alapján.
A hegyen több mint egy évtizede elhagyottan állt a bánya, mert a kitermelést, feldolgozást végző Zakarpat Polimetál állami vállalat becsődölt, elvonult, hátrahagyva 168 ezer köbméter meddőhányót. 2019 novemberének legelején került nyilvánosságra, hogy a bánya területén terpeszkedő meddőhányók feldolgozásának, majd a kitermelés folytatásának jogát elnyerő amerikai hátterű, Cipruson bejegyzett Avellana Gold alapította ukrajnai vállalat, a Karpatszka Rudna Kompanija kész a termelés újraindítására. A cég 2032-ig szóló engedélyére hivatkozva szélsebesen birtokba vette a bánya területét, felépítette technológiai épületét a berendezésekkel, kialakított két ülepítőtározót. Próbaüzemet követően mégsem kezdett hozzá a termeléshez, a halottaiból feltámadó Zakarpat Polimetállal folyó jogi háborúskodás tartja vissza. Egyelőre…
Pedig az Avellana Gold tervei távolba mutatnak: húsz-negyven éves tervről tájékoztatnak szórólapjaik. Első lépés a meddőhányók feldolgozása, aztán következik a még fel nem tárt készletekhez való hozzáférés felszíni vagy mélyműveléssel. Nagymuzsaly után a beregszászi és a kovászói aranylelőhelyek következnének.
Arszen Iljin, a társaság igazgatója a Magyar Nemzet kérésére hangsúlyozza: kizárólag a legújabb, környezetkímélő, leghatékonyabb, ökológiailag legbiztonságosabb megoldásokat alkalmazzák, semmilyen vegyi anyagot nem használnak, technológiájuk nem veszélyezteti a nagymuzsalyi embereket, ellenkezőleg, a javukat szolgálja. Első lépésben a meddőhányókban felhalmozott kőzet újrafeldolgozását végzik el, kivonva a rejtőzködő ásványokat. A kőzetet homokszemcsényire őrlik, amely rázóasztalra, illetve centrifugába kerül. A rázóasztalról a nehézfémásványokat tartalmazó szemcsék súlyuknál fogva hamarabb lehullanak, illetve a centrifuga dobjának résein keresztül távoznak. A kinyert ásványok zárt konténerekben utaznak feldolgozásuk helyszínére, Dnyipróba (orosz nevén Dnyepropetrovszkba).
A bányaterületen elmondása szerint nem marad más, csak homok, amely semmiféle ártalmas anyagot nem tartalmaz, építkezésekhez kiválóan alkalmazható. A kérdésre, hogy a későbbiekben sem nyúlnak-e majd cianidos technológiához, határozott nemmel válaszol.
Hegyről sártenger
Miből mennyi? A feldolgozás során egytonnányi anyagból körülbelül öt kilogrammnyi a számukra értékes, elszállítandó, a többi marad. Azaz maradnak a meddőhányók, csak nem kő-, hanem homokszem méretű tartalommal. Arszen Iljin tökéletesen biztonságosnak ítéli meg az ülepítőtározókat, azokat szerinte szakszerűen alakították ki, feneküket és oldalfalaikat vízzáró fóliával bélelték, veszélyt nem jelenthetnek.
Igaz, a technológia rengeteg vizet igényel: egy köbméternyi kőzet feldolgozása négy köbmétert, de nem gond, mert az ülepítőmedencék vizét folyamatosan visszaszivattyúzzák, ismét felhasználják. Úgy kalkulálnak, hogy legfeljebb 15-20 százaléknyi víz pótlására lehet szükség, amelyet saját kútjukból pótolnak. A „saját” kutat még a szovjet időkben a bányászat lehetőségét vizsgáló geológuscsapat részére fúrták lenn, a Nagymuzsaly melletti mezőn. A faluban nincs vezetékes vízellátás, a lakosok közkifolyókból nyerik vizüket, valamint az udvarukon fúratott kutakból házi vízellátó berendezés segítségével. Ha a környék mélyben húzódó vízbázisa a bánya kútjának folyamatos szivattyúzása miatt változik, a felszín alatti vizek szintje süllyed, a település fúrt kútjai ennek előbb-utóbb kárát látják, elveszítik utánpótlásukat.
Ficaj László polgármester rendíthetetlenül hisz az aranybánya és a falu közös boldogulásában. Véleménye szerint a bánya újraindítása nemcsak Nagymuzsalynak hoz gazdasági fellendülést, hanem a Beregszászi járás, sőt Kárpátalja megye egészének. Meggyőzte őt a cég vezetőinek segítőkészsége. A vállalat leaszfaltozta a település egyik utcáját, s időről időre újabb utcák következhetnek, sorra kerülhet a vízvezeték- és a szennyvízhálózat kiépítése a bányavállalkozó közreműködésével.
A falubeliek jó része másként látja. Szerintük az ígéretek és a létrejövő munkahelyek elenyészően kevés hasznot, annál több veszélyt hordoznak. Nagymuzsaly jövője a szőlő- és gyümölcstermesztés, az ott élők hozzáértése, szorgalma, amely korábban már meghozta eredményét. Az 1950-es években a falu felvirágzott, a domboldalakon finomabbnál finomabb csemege- és borszőlőt, barackot termesztettek, szárítókat, gyümölcs-aszalókat építettek. Aztán Beregszász üzemei elszívták a munkaerőt.
A rendszerváltozást követően megint fellendült a gyümölcstermesztés, a szőlészet, a borászat. Családi vállalkozások szerezték vissza a nagymuzsalyi bor hírnevét. A település jövedelmének legnagyobb részét a kajszibarack, a cseresznye és a földieper adja. Tartanak a természeti katasztrófától, a bánya felől szállongó, gyümölcsfáik leveleire tapadó portól. Emlékeznek a 2009. júniusi felhőszakadásra, amikor a hegyről sártenger zúdult a falura, és azt kérdezik: mi lesz, ha a bánya ülepítőtározói hasonló esőben túlcsordulnak?
Nagymuzsaly hat kilométerre fekszik a Tiszától, hétre a magyar határtól. Üzemzavar, rendkívüli esőzés határon átgyűrűző hatást hordoz, ez vitathatatlan. A környezet védelméért felelős Agrárminisztérium 2019-ben több levélben fordult ukrajnai partneréhez az Espoo-i Egyezményre hivatkozva, amely nemzetközi jogi lehetőséget biztosít Magyarország mint potenciális hatásviselő fél számára, hogy a hatásvizsgálati eljárásba bekapcsolódjon. A környezeti hatástanulmányt Ukrajnának rendelkezésre kell bocsátania Magyarország nyilvánossága és szakértői, szakhatóságai számára is. Normális menetben az érintett ukrán és magyar szakértők és hatóságok véleményt cserélnek. Az ukrán engedélyező hatóság a környezetvédelmi engedélyezési eljárást lezáró döntését csak a nemzetközi folyamat befejezését követően, az információkat mérlegelve hozhatja meg. Az eljárás vétójogot ugyan nem biztosít, de az ukrán hatóságnak figyelembe kell vennie a hatásviselő fél véleményét. Válasz nem érkezett. Nehezen érthető, hogyan kaphatott engedély a Karpatszka Rudna Kompanija.
Amíg Nagybányán, Verespatakon, Kárpátalján gazdaságos kinyerésre érdemes színesérc marad, a befektetők fenik rá a fogukat. Románia, Ukrajna aktuális kormányán múlik, milyen nyomásnak enged, hiszen a bányajáradék, az adókból befolyó nyereség nagyon is jól jön az államoknak.
Az autógyáraktól az IT-cégekig magyarországi vállalatok is megérezhetik a koronavírus hatását: több kínai gyárban nincs termelés, nem tudni, a készletek meddig tartanak ki, lesznek-e ellátási gondok. Olyan cégek vezetőivel beszéltünk, amelyeknek Kínában (is) van érdekeltségük.
Fogadást, koncertet, találkozókat mondtak le Magyarországon a koronavírus miatt. Nádasi Tamás, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara Magyar-Kínai Tagozatának elnöke a hvg.hu-nak azt mondta, bizonytalan ideig ő sem fogad kínai delegációt.
Alig egy hónap telt el azóta, hogy a koronavírus-járvány kitört, és Kína – az elnök szerint – mindent megtesz azért, hogy megállítsa a kór terjedését. Több helyütt két héttel, február közepéig meghosszabbították a tavaszünnepet is, azt kérve az emberektől, hogy ne menjenek be a munkahelyükre. Kína keleti részén, leginkább Hupej tartományban állnak a gyárak, nincs termelés.
A részvénypiacok jelentős veszteségeket szenvedtek el, a jüan veszített értékéből, lassul a gazdaság növekedése, visszaesett az autóeladás.
Magyarország és Kína 2019-ben mintegy 9 milliárd dollár kereskedelmi forgalmat bonyolított egymással, négyszer annyi kínai termék érkezik Magyarországra, mint amennyi magyar árut exportálni tudunk. A két ország között együttműködési megállapodások vannak érvényben .
az informatika,
az élelmiszeripar,
a járműgyártás,
a gyógyszeripar,
a közlekedés és a vízgazdálkodás területén.
Olyan magyarországi cégvezetőkkel beszéltünk, akiknek Kínában van üzleti érdekeltségük, arra voltunk kíváncsiak,
mit tapasztalnak,
milyen óvintézkedéseket kellett bevezetniük a járvány kitörése óta,
mekkora káruk lehet,
hogyan érinti a vírus a termelést.
Az, hogy egy magyarországi üzem megérzi-e a kínai koronavírust, vagy sem, nagyban függ – egyebek közt – attól, hogy az ázsiai ország mely területéről szerzi be a gyártáshoz szükséges alkatrészt – magyarázta Nádasi Tamás. Vuhanban, ahonnan a járvány kipattant, és a környékén még nincs termelés, a gyárak állnak, a szállítás innen problémás. „Bizonytalanság van ezen a piacon, ami komoly problémát jelent” – hangsúlyozta a Magyar-Kínai tagozat elnöke, aki több olyan magyarországi vállalkozásról is tud, amelyik a betegség miatt most kivár, nem indít szállítmányt Kínába, mondván, bár a vámolás működik, bizonytalannak érzik, hogy az áru eljut-e rendeltetési helyére.
Nádasi Tamást folyamatosan keresik a magyar cégvezetők, azt szeretnék tudni, hogy utazzanak-e vagy sem Kínába, mikor lesz vége a járványnak. „Nem igazán tudok nekik mit mondani”- magyarázta az elnök, hozzátéve, azt mindenkinek tanácsolja, hogy egyelőre várjanak, ne foglaljanak, ne utazzanak.
Nem is igazán tudnának, hiszen a Budapestről közvetlenül elérhető öt kínai városból négybe nem lehet utazni március végéig. A Budapest Airport tájékoztatása szerint felfüggesztették a Csungking–, a Sanghaj–, a Csengtu–, illetve a Hszian–Budapest járatok közlekedését. A Magyar-Kínai Tagozat elnöke szerint a leállás a lehető legrosszabbkor jött, holdújévkor ugyanis sokan útra kelnek.
Bizonytalan jövő, korlátozások
Az EPS Global Zrt. okosparkolást fejlesztett Kínában, ehhez a pénzt részben az Eximbank adta. A társaság vezetője, Gyarmati Zoltán a hvg.hu-nak azt mesélte, két városban vannak jelen, Jangcsungban és Csifengben, előbbiben 20, utóbbiban 25 évre szól a koncessziós szerződésük. Ennek lényege, hogy a magyar cég szedi be a pénzt a parkolásért, a bevételen pedig osztozik az önkormányzatokkal.
A Richternek is van érdekeltsége Kínában, egy leányvállalata Sanghajban folytat kereskedelmi tevékenységet. A gyógyszeripari cég megkeresésünkre azt írta, az ott dolgozó munkatársaik számára – együttműködve a kínai hatóságokkal – pontosan olyan óvintézkedéseket vezettek be, mint a legtöbb külföldi tulajdonú vállalat kínai kirendeltségénél.
A legnagyobb kínai beruházó Magyarországon a Wanhua, övé a kazincbarcikai vegyipari vállalat, a BorsodChem. Itt szigorú intézkedések vannak érvényben a koronavírusos fertőzések megelőzése érdekében: szerkesztőségünket arról tájékoztatták, hogy
társaság a Kínába tervezett üzleti utakat határozatlan időre felfüggesztette,
a kínai anyavállalat is törölte a magyarországi utazásokat,
a tavaszünnepre hazautazott kínai kollégák sem térnek vissza átmenetileg magyarországi munkahelyükre.
Ha valaki – halaszthatatlan okból – mégis Magyarországra menne, szigorú ósvintézkedésre számíthat: „a telephelyre belépés előtt két héten keresztül home office keretében a munkavállaló vagy látogató a maga vagy a vállalat által bérelt lakásban fog munkát végezni” – írták.
A magyar beruházáspolitika ennek megfelelően a fejlesztéseket ösztönzi a termelés helyett – mondta a külgazdasági és külügyminiszter kedden, a Német-Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (Deutsch-Ungarische Industrie- und Handelskammer, DUIHK) budapesti évnyitó rendezvényén.
Szijjártó Péter kifejtette, hogy a kormány idén a
technológiai színvonal, a hozzáadott érték és a kutatási-fejlesztési tartalom
alapján dönt a beruházási támogatásokról.
Átalakított ösztönzési rendszerének köszönhetően Magyarország az erősödő
globális versenyben is vonzó befektetési célpont maradhat – tette hozzá.
A miniszter
kiemelte az autóipari beruházások, azon belül is elektromobilitáshoz kapcsolódó
gyártási kapacitások bővítését. Felhívta ugyanakkor a német vállalatok
képviselőinek figyelmét arra, hogy beruházási érték alapján az ázsiai cégek
tavaly 60 százalékos részesedést értek el Magyarországon, és a tárgyalás vagy
előkészítés alatt álló befektetések többsége is keletről érkezhet.
A miniszter abban
bízik, hogy a német vállalatok az idén növelni fogják a részesedésüket, de
elismerte, hogy nélkülük nem születhetett volna folyamatos kiviteli és
beruházási csúcs az utóbbi években. Magyarországon 6 ezer német cég csaknem 300
ezer munkavállalót foglalkoztat, és végleges adatok nélkül is valószínűsíthető,
hogy rekordértéken zárt tavaly a két ország kereskedelmi forgalma – tette
hozzá.
Szijjártó Péter
üdvözölte azt is, hogy Magyarország 2019-ben lépést tartott a világ élvonalával
a leginnovatívabb ágazatokban, és bebizonyította, hogy sem a szigorú
költségvetés, sem az alacsonyabb károsanyag-kibocsátás nem zárja ki a
növekedést. A DUIHK elnöke üdvözölte,
hogy a szervezet megalakulása, 1993 óta 4,4 milliárd euróról 57 milliárd euróra
bővült a német-magyar áruforgalom értéke. Sávos András hangsúlyozta ugyanakkor,
hogy mindkét ország gazdasága érzékeny a nemzetközi hatásokra, ezért számolniuk
kell a Brexit és a kereskedelmi háborúk hatásaival, hosszabb távon pedig a
technológiaváltással és a digitalizációval is. A kamarai tagvállalatok
versenyképességéhez a DUIHK is hozzájárul, igényeik alapján képzéseket indít,
támogatási lehetőségeket teremt és ösztönzi az érintettek tapasztalatcseréjét –
hangsúlyozta Sávos András.
Tájékoztatása szerint 2020-ban a szakképzett munkaerőt, a környezettudatosságot a digitális átalakulást tekintik a legfontosabb kihívásnak. Ezek jelentőségét senki nem vitatja, de sokkal kevesebben tudják elképzelni, hogy milyen kihívásokat jelentenek a vállalkozásaik számára a következő években – tette hozzá.
Ukrajna 1,25
milliárdnyi eurókötvényt bocsátott ki, a 2030-ban lejáró
4,375%-os kamatozású eurókötvényeket teljes egészében
lejegyezték – jelentette be hétfőn az ukrán pénzügyi tárca.
A tájékoztatás
szerint a kibocsátásából származó pénzt a költségvetés
finanszírozására fogják felhasználni.
Illusztráció: rbc.ua
A minisztérium
sajtószolgálatának közlése szerint – amelyet a Korreszpondent
ukrán hírportál idézett – a kötvényeket az Euronext Dublin
tőzsdén jegyezték.
A 10 éves
eurókötvényeket elsősorban vagyonkezelési alapok (85%), fedezeti
alapok (7%) és nyugdíj- és biztosítási alapok (6%) jegyezték
le, bankokhoz 2 százalékuk került – közölte a minisztérium.
A kötvények java
részét brit (42%), egyesült államokbeli (34%) és európai uniós
(19%), illetve ázsiai és közel-keleti befektetők (5%) vásárolták
meg.
A kormány a múlt
héten hozta nyilvánosságra a kibocsátást, amelynek kamata minden
eddigi kibocsátásénál alacsonyabb, és részben a korábbi
magasabb kamatozású hitelek kiváltását szolgálja.
Olekszij Honcsaruk
ukrán miniszterelnök emlékeztetett arra, hogy tavaly az ukrán
külföldi hitelek átlagos kamatlába körülbelül évi 6,75
százalék volt. Szavai szerint az új kötvénykibocsátással napi
két millió hrivnyát takarít meg a költségvetés.
Az elmúlt időszakban jelentős javulást mutat a globális gazdaság kilátásai – mondta az 50. davosi Világgazdasági Fórum zárónapján a Nemzetközi Valutaalap (IMF) vezetője.
Krisztalina Georgieva úgy fogalmazott, hogy most januárban a
globális gazdaság jobb helyzetben van, mint volt tavaly októberben,
amikor az IMF éves közgyűlését tartották. Krisztalina Georgieva
október óta a Nemzetközi Valutaalap ügyvezető igazgatója,
miután elődje, Christine Lagarde az Európai Központi Bank (EKB)
élére került.
Az IMF vezetője emlékeztetett arra, hogy a szervezet az idei
évre 3,3 százalékos, jövőre 3,4 százalékos globális gazdasági
növekedéssel számol, ami javulás a tavalyi 2,9 százalékhoz
viszonyítva.
Krisztalina Georgieva két okkal indokolta, hogy tavalyhoz képest
miért javultak a kilátások. Egyrészt azért, mert az
amerikai–kínai kereskedelmi megállapodás hatására enyhült a
feszültség a globális kereskedelemben.
Rámutatott arra, hogy a kereskedelmi korlátozások kockázata
jelentősen visszafogta a beruházásokat. A másik tényező, ami a
kedvező változásokhoz hozzájárul, az a jegybankok szinkronban
hozott gazdasági növekedést élénkítő monetáris politikája
volt.
Úgy vélte, fantasztikus az idei évre várt 3,3 százalékos globális gazdasági növekedés, ami az igazat megvallva azonban még mindig szerénynek nevezhető. Az IMF vezetője szerint a monetáris politika mellett a gazdasági bővülését olyan tényezőknek is serkenteniük kell, mint az agresszív fiskális politika vagy a szerkezeti reformok.
Emelkedik a külföldi munkavállalók száma Csehországban. Míg 2010-ben a dolgozók hat százalékát tették ki a külföldiek, addig 2018 végén már 12,4 százalékát, 2019 júniusában pedig több mint 13 százalékát – közölte Jarmila Maresová, a Cseh Statisztikai Hivatal (CSÚ) szakértője újságírókkal pénteken Prágában.
A statisztikai hivatal honlapján megjelent kimutatás szerint
2018 végén 567 ezer külföldi állampolgárt tartottak nyilván Csehországban.
Közülük 290 ezer tartós, 275 ezer átmeneti tartózkodási engedéllyel
rendelkezett, míg a menekültként befogadottak száma 2500 volt.
A külföldiek legnagyobb része ukrán, szlovák és vietnami, de
magas és növekvő tendenciát mutat az oroszok, a lengyelek, bolgárok és a
románok száma is.
A statisztikusok szerint a csehországi letelepedés iránt
elsősorban az európai unión kívüli, közeli országok lakosai mutatnak
érdeklődést. Ezen csoport tagjainak több mint 60 százaléka rendelkezik hosszú
lejáratú tartózkodási engedéllyel, Csehországban él a családjuk is, míg az
uniós állampolgárok körében az átmeneti tartózkodási engedélyek vannak
többségben.
Jarmila Maresová szerint a Csehországban dolgozó és élő
külföldi állampolgárok száma minden bizonnyal jóval nagyobb, mert a
statisztikákban nincsenek kimutatva azok az uniós állampolgárok, akik a szabad
munkaerőmozgás alapján vannak Csehországban, illetve nem jelentkeztek be az
idegenrendészeten.
„Új jelenség, hogy az utóbbi időkben gyorsan emelkedik a
románok, a bolgárok és bizonyos lemaradással a magyarok száma Csehországban. Ők
mind uniós állampolgárok” – mondta Dalibor Holy, a CSÚ munkaerő-statisztikai
részlegének igazgatója újságíróknak.
A statisztikai hivatal kimutatásából kitűnik, hogy 2018
végén már 6645 magyar állampolgár élt Csehországban, és számuk egyre növekszik.
Összehasonlításul: míg 2010-ben ez a szám 713 volt, 2015-ben már 3135 magyar
állampolgárt tartottak nyilván a cseh hivatalok.
Az MTI kérdésére, megkülönbözteti-e a CSÚ a magyar
állampolgárok között a kettős állampolgársággal (pl. román–magyar, vagy ukrán–magyar)
rendelkezőket, a statisztikai hivatal képviselője nemleges választ adott.
We are in an energy war with Russia and it is damaging the whole ??. In agreement with the European Commission and Prime Minister @P_Fiala, I will propose to convene an extraordinary meeting of the EU Energy Council at the earliest possible date.
Olekszij Honcsaruk szerint az illegális benzinkutak és játékbarlangok felszámolása csupán az első csata az árnyékgazdaság elleni harcban.
https://youtu.be/AhVzI0Avt1c
„A fekete sémák olyan eszközök, melyekkel minden
ukrajnaitól lopnak. 2020 az ukrán gazdaság kifehérítésének éve lesz” – írta a
miniszterelnök a Facebookon. A politikus megjegezte, most többirányú
tevékenység folyik, a kormány hozzálátott az illegális benzinkutak és
játéktermek felszámolásához.
A hírrel kapcsolatban a korrespondent.net rámutat: a Nemzetközi Valutaalap értékelése szerint az ukrán
termékek 44,8 százalékát a feketegazdaságban állítják elő. Ez az arány 2015-ben
42,9 százalék volt.
Újabb gazdasági válság fenyegeti a világot – az elmúlt időszakban több cikk is erre figyelmeztetett. A szakértők szerint a gazdasági lassulás Európát is hamar utoléri, és akár mélyebb is lehet, mint a 2008-as világválság.
Immár 12 éve ment csődbe a világ egyik legnagyobb pénzpiaci cége, a Lehman Brothers. A krach nem csak az üzleti világot rázta meg, ez volt az első látványos jele a 2008-as világválságnak, amelyből több európai tagállam csak évekkel később, vagy azóta sem tudott kilábalni.
„Az unió vezetése nem tudta megoldani azt a gazdasági-pénzügyi válságot, ami 2008-ban kirobbant. A mai napig lélegeztetőgépen tartják Görögországot, komoly gondok vannak Olaszországban, Spanyolországban, Portugáliában. A világgazdaság némileg megoldotta ezt a helyzetet, hiszen nem látjuk, hogy államcsődöt jelentenek be Dél-Európában azok az országok, amelyeket a legjobban sújtott az euró-, illetve a gazdasági válság” – mondta az M1 Unió 28 című műsorában Törcsi Péter, az Alapjogokért Központ kutatási igazgatója.
A konjunktúra, vagyis a gazdasági fellendülés azonban a szakértők szerint a végéhez közeleg, amelynek előjelei már az elmúlt években is láthatók voltak, bár még nem válság formájában.
Gazdasági depresszió tapasztalható
„A válságot előre látni szinte lehetetlen. A válságokra az jellemző, hogy meglepetésszerűek. Ha azt nézzük, hogy milyen állapotban van most a világgazdaság, azon belül az európai gazdaság, akkor válság helyett arról beszélhetünk, hogy gazdasági depresszió tapasztalható, amely valóban gazdasági lassulással jár együtt” – hangsúlyozta Szakáli István Loránd, a Gazdaságpolitikai és Gazdaságstratégiai Kutatóműhely vezetője.
A gazdasági lassulás idén is tovább folytatódhat. Szakértők szerint 2020-ban egy, a 2008-asnál is súlyosabb válság fenyeget, amely egész Európára hatással lesz.
A nyugat-európai gazdaságban valami elromlott. Azok a hibás döntések, amelyeket Brüsszelben, illetve néhány nyugat-európai kormányban meghoztak, most kezdik éreztetni hatásukat.
„Ennek következtében az európai gazdaság már 2019-ben is lassult, és 2020-ban az Európai Unió kulcsállamaiban előfordulhat akár, hogy a GDP negatív értéket vesz föl, recesszió kezdődhet el. Ennek súlyos következményei lesznek Nyugat-Európára nézve, hiszen egyszerre van jelen egy társadalmi feszültség a migrációból fakadóan, amelyet félrekezelt Brüsszel, és a félrekezelt gazdasági helyzet, amely szintén szociális feszültséget gerjeszt” – mondta Lánczi Tamás politológus.
Egy újabb válság pedig akár azt is előidézheti, hogy azok a tagállamok, amelyek gyenge lábakon álló gazdasággal csatlakoztak az eurózónához, a jövőben akár az övezet elhagyása mellett dönthetnek.
Ilyen lehet például Olaszország is. Törcsi Péter szerint azonban nem csak a gazdaság lassulása, de a politikai vezetők döntései is hatással voltak a válság közeledésére.
Hibás döntések is előidézhetik a válságot
Hozzájárul az a felelőtlen politika is, amit a Németország vezette eurózóna képviselt az elmúlt években. Mentőövet dobtak Görögországnak és több dél-európai országnak is.
„Ezek az országok és kormányaik nem tanultak a hibáikból, és nem vállaltak felelősségteljesebb politikát, sem a gazdaságpolitika, sem az európai uniós politika területén. Nagyban hozzájárult a rossz menedzsmenthez, válságmenedzsmenthez a korábbi európai uniós vezetés” – mondta Törcsi Péter.
Emellett azok az uniós döntések is közrejátszottak, amelyekkel Európa például a saját autóiparát gyengítette meg. A másik hibás döntés a német atomerőművek bezárása volt.
„Ha megnézzük a német gazdaság állapotát, akkor valóban nincs a legjobb állapotban. Vannak aggasztó jelek, ezek az aggasztó jelek vezettek a gazdasági nehézségekhez, a gazdasági lassuláshoz. És ha ennek a lassulásnak az okait keressük, látjuk, hogy sokfélék lehetnek, részben összefüggésben vannak a német energiapolitikával. Németország úgy döntött, hogy bezárja az atomerőműveket, ennek hatására jelenleg Németországban a legmagasabbak az energiaárak” – fogalmazott Szakáli István Loránd.
A gazdasági adatok alapján Európán belül a legbiztosabb lábakon a visegrádi országok állnak, így, ha bekövetkezik a válság, Magyarország jobban ellen tud állni, mint 2008-ban. Ettől függetlenül, a magyar gazdaság is meg fogja érezni a világválság szelét.
A válságot a magyar gazdaság is megérzi
„Ha Nyugat-Európában válság van, azt a magyar gazdaság is megérzi. Ez nem jelenti azt, hogy Magyarország recesszióba süllyedne. Látható, hogy a kormány elkezdte azokat az intézkedéseket megtenni, amelyek ennek az európai recessziónak a kivédésére szolgálnak. De mindenképpen számolni kell azzal, hogy a gazdaság rázós terep lesz a következő egy-két évben” – mondta Lánczi Tamás politológus.
Elemzők szerint a migrációs válság is fokozhatja a gazdaság lassulását, az Európába özönlő több millió migráns ugyanis komoly gazdasági terhet jelent az unió tagállamainak.
'LNG Force' When the time is there and the golden hour has arrived, all you need is a huge amount of luck (and great relations) to photograph these two interesting LNG carriers: 'Grace Dahlia' & the 'Gaslog Winchester' @LNGspeak@PortOfRotterdam@GateterminalBV@RPPC1933 05/08 pic.twitter.com/rJzxFOXdnO
.@JosepBORRELL meets Fuad #Hussein, Deputy Prime Minister for International Relations Affairs and Minister for Foreign Affairs of #Iraq, at the EU-Iraq Cooperation Council taking place on 19 March 2023 in #Brussels.https://t.co/C6k01EgguX
